Világgazdaság, 1980. augusztus (12. évfolyam, 146/2900-165/2919. szám)
1980-08-01 / 146. (2900.) szám
KÜLGAZDASÁG Románia és a KGST revista economica A KGST legutóbbi ülésszakán Románia az előzőekhez hasonlóan megerősítette arra irányuló következetes törekvését, hogy a tagországok közötti gazdasági és műszaki tudományosegyüttműködés egyre erőteljesebben bontakozzék ki. A román küldöttség pozitívan értékelte a szervezetnek a legutóbbi két ülésszak között kifejtett tevékenységét, de a mind ez ideig megoldatlan problémákra helyezte a hangsúlyt, mivel a tagországok társadalmi-gazdasági haladásának gyorsítása, az együttműködés hatékonyságának növelése és az új típusú gazdasági kapcsolatok magasabbrendűségének nemzetközi elismerése e problémák megoldásától függ. Az ötéves tervek egyeztetésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Románia nem tartja kielégítőnek a tagországok olajszükségletének fedezésére irányuló együttműködés eddigi eredményeit. A tagországok küldöttségeinek vezetői 1978 júniusában a célprogramok elfogadását követően nyilatkozatot tettek közzé, amely hangsúlyozza, hogy a programok fő célja a tagországok energia- és nyersanyagszükségleteinek hosszú távú biztosítása. A nyilatkozat leszögezi, hogy a bonyolult probléma megoldására lehetőség nyílik a tagországok közös erőfeszítése, kollektív akciója révén, annak a határozatnak megfelelően, amelynek értelmében a tagországok anyagi és munkaerőforrásaikat a nemzeti és közös érdekek szolgálatába állítják. A román küldöttség 1978-ban, a célprogramok elfogadása alkalmával kifejtette, hogy az eddigieknél erőteljesebb akciókat kell indítani az energiahordozók kitermelésére avégett, hogy a tagországok a lehető legkisebb mennyiséget importálják KGST-n kívüli országokból. Románia csak jelentéktelen menynyiségű kőolajhoz és villamos energiához jutott a tagországok közötti együttműködés révén. Az energiaellátás terén kifejtett együttműködés kézzelfogható eredménye távolról sem áll arányban a kereskedelem terjedelmével, amelyet Romá- nia KGST-hez tartozó partnereivel bonyolít le. A román küldöttség hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a probléma egyoldalú megközelítésének kiküszöbölése céljából valamennyi tagországnak, köztük Romániának is részt kell vennie az anyagi erőfeszítésekben, amelyek a KGST-országok területén található természeti erőforrások kitermeléséhez szükségesek. Javasolta továbbá, hogy közösen határozzák meg a tagországok egy főre eső energiafogyasztását. A román küldöttség hangsúlyozta, hogy lehetővé kell tenni valamennyi tagország teljes nyersolajfeldolgozó kapacitásának kihasználását. A KGST ez évi ülésszaka megvizsgálta az együttműködés bővítésének lehetőségeit a gépgyártás, a rádiótechnikai és elektronikai ipar terén. Románia még mindig jelentéktelen részaránnyal szerepel a gépipari termékek cseréjének teljes mennyiségében, ami arra késztette, hogy az ülésszak résztvevőinek tudomására hozza: részvétele a szakosításban volumen, struktúra és hatékonyság tekintetében nem tükrözi eléggé a román ipar fejlettségének jelenlegi szintjét, hányada a termelésben nem közelíti meg reális lehetőségeit. A KGST legutóbbi ülésszakán több felszólaló sürgette a költséges ipari berendezések (bányaipari, energetikai, fém- és vegyipari berendezések, nem konvencionális fémmegmunkáló szerszámgépek, automatizálási és elektronikai berendezések, számítógépek stb.) KGST-n kívüli országokból való importjának csökkentését. A román küldöttség ezért sürgette, hogy létesítsenek és telepítsenek élenjáró technológiával üzemelő új termelő kapacitásokat több országban, de a tagországok fejlettségi szintjének kiegyenlítése végett különösen az iparilag kevésbé fejlett tagországok területén. A tagországok közötti árucsere bővítése mellett foglalt állást és hangsúlyozta, hogy Románia evégett hajlandó más országokkal együtt megvizsgálni új együttműködési formák kibontakozásának lehetőségét. Az ülésszakon számos, a tagországok fejlődése szempontjából nagy jelentőségű probléma maradt nyitva. Ez vonatkozik egyebek között az energiahordozók és nyersanyagok terén mutatkozó szükségletek fedezésének problémájára is. Ez a hiányosság többé-kevésbé késlelteti az ötéves tervek kidolgozásának befejezését és fékezi az együttműködés dinamikáját. Románia miniszterelnöke ezért hangsúlyozta, hogy az ötéves tervek egyeztetését, az együttműködés fejlesztését még ebben az évben vagy a jövő év elején ismét napirendre kell tűzni. (1980. évi 27. szám) Zöld utat kapott az osztrák Siemens egyiptomi vállalkozása A Siemens-Austria részt fog venni az egyiptomi telefonhálózat felújításában és bővítésében, miután a vállalkozás finanszírozása megoldódott: az Androsch osztrák alkancellár és Meguid egyiptomi miniszterelnök-helyettes által szerdán aláírt jegyzőkönyv és az osztrák állam 1,6 milliárd schillinges hitelgaranciája alapján hamarosan létrejöhet a hitelmegállapodás. Eszerint az egyiptomi központi bank 1,6 milliárd schilling értékű hitelt kap egy osztrák bankkonzorciumtól. A hitelfeltételek igen kedvezőek Egyiptom számára: a futamidő 15 év, a hitelt 5,5 százalékos kamatláb terheli, és a törlesztést 5 év türelmi idő elteltével kell megkezdeni. Egyiptom már tavaly szeptemberben feladta a telefonhálózat fejlesztésére vonatkozó összesen 1,8 milliárd dolláros óriásmegrendelést. A nyugatnémet Siemens a megrendelés 50 százalékát, a Siemens-Austria és a francia Thompson CSF pedig 25—25 százalékát nyerte el. A hitelmegállapodás aláírása után 1,6 milliárd schilling értékű berendezés érkezik Egyiptomba a Siemens-Austriától 1983-ig, a vállalkozás első fázisában. (APA) Mezőgazdasági és ipari üzemektől különféle tolólapérekre megrendeléseket felveszünk. Idei szállítás: AGROKER Alkatrészosztály Békéscsaba Telex: 83—329. Ügyintéző: Duda Benedekné. 1980. AUGUSZTUS 1. A Papíripari Vállalat hozzászólása MÉGIS VAN PAPÍR AZ ALFÖLDI NYOMDA ÚJ GÉPEIHEZ? A VILÁGGAZDASÁG július 17-i számában (3. oldal) debreceni tudósítónk, Hajdú István megírta, hogy az exportfejlesztő hitelből korszerűsített Alföldi Nyomda elsősorban a megfelelő minőségű papír hiánya miatt nem tudja teljesíteni a hitelszerződésben vállalt kötelezettségeit. A 150 millió forintért vásárolt amerikai nyomdagép ugyanis — a jelenlegi 60 százalékos kapacitás-kihasználással szemben —, csak akkor működhetne teljes sebességgel, ha megfelelő minőségű, úgynevezett volumenizált papírral „etetnék”. Tudósítónk szerint a beruházás megkezdésekor e papír gyártását a Papíripari Vállalat szerződésben vállalta. Alábbi hozzászólásában a Papíripari Vállalat vezérigazgatója az utóbbi tényt tagadja, de azt elismeri, hogy a megfelelő minőségű volumenizált papírt vállalata nem tudja gyártani. — Az Alföldi Nyomda sajnos nem kötött szerződést vállalatunkkal a beruházást előkészítő szakaszban az új technológiához szükséges különleges papírfajták kifejlesztésére és biztosítására. 1977-ben szóbeli tájékoztatást kaptunk ugyan arról, hogy különleges igényeikkel majd jelentkezni fognak, de ez csak 1978 második felében történt meg. Ebben az időszakban sem tudták az új gép és technológia által támasztott igényeket pontosítani, csupán ígéretet tettek rá, hogy 1978. szeptember 15- ig a több száz lehetségesből kiválasztják az új papír-vezértípusokat, és igényeiket írásban rögzítik. Vállalatunk 1978 augusztusában írásban vállalta, hogy az igények megfogalmazásától számított másfél-két év alatt kifejleszti az új papírminőséget. Az 1978. szeptember 15-re ígért igénymeghatározást sürgetésünkre is csak 1979. június 1-én kaptuk meg. Ekkor kezdhettünk hozzá a papírok kísérleti gyártásának előkészítéséhez és a kísérletek lefolytatásához. Az azóta eltelt egy év alatt a kiválasztott négy fajtából hármat már sikeresen kifejlesztettünk. Ezek folyamatos szállítására érvényes szerződéseket kötöttünk, és azokat maradéktalanul teljesítettük. Az új technológiához szükséges papírigény mielőbbi biztosítását vállalatunk a cikkben foglaltaktól eltérően szellemi és anyagi energiáinak összpontosításával és latbavetésével végezte. Erre kötelezett bennünket az, hogy vállalataink között nagy múltra visszatekintő, eredményes együttműködés alakult ki. Az Alföldi Nyomda élen járt a hazai papírok hasznosításában mind a belföldi, mind az export piacokon. Az új nyomtatási technológia a hagyományos és az új, kifejlesztés alatt álló papírokkal szemben is fokozott minőségi és egyenletességi követelményeket támaszt. Tervezett fejlesztéseinket — egy pont: a felületnemesítés megoldása (amely nagy beruházást igényel) kivételével — maradéktalanul elvégeztük. Az érintett papírgépünkön számítógépes folyamatszabályozást valósítottunk meg. Új alap- és segédanyagokat vezettünk be. A papírok kiszerelésének és a minőség szabályozásának új rendszerét vezettük be. Kísérleti és fejlesztési költségeink meghaladják az ötvenmillió forintot. Ez év július elején mind az Alföldi Nyomda, mind a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat levélben nyugtázta a sikeres, nem rubel elszámolású exporthoz nyújtott segítségünket, elismerve fejlesztő munkánk eredményességét. A cikk szerzője mindvégig csak egyféle új papír, az úgynevezett volumenizált papír helyzetével foglalkozik, és erre vezeti vissza minden megállapítását. A tisztánlátás végett azt is közölni kell, hogy az Alföldi Nyomdának általunk szállított közel 10 ezer tonna papírból a volumenizált papír csak kis hányadot képvisel. Vállalatunk meg van győződve, hogy a drága import nyomdagép kapacitásának, jelenlegi kihasználását a valós okok mielőbbi felszámolásával és az érintettek még jobb együttműködésével gyorsan javítani lehet. Az eddigi sok részsikert hozó munkát vállalatunk folytatni fogja, a papírminőség nem lesz akadálya a jobb kapacitáskihasználásnak. Ha az igényeket előbb megismerjük, akkor mi már jóval korábban teljes sikerről számolhattunk volna be. Juhász Mihály a Papíripari Vállalat vezérigazgatója GÉPEXPORT-FŐVÁLLALKOZÁSOK AFRIKÁBAN ÉS A KÖZEL-KELETEN Nigéria immár a kulcsrakészen szállított magyar oktatási intézmények állandó piacának számít. A közelmúltban a GÉPEXPORT és a TECHNOIMPEX közösen írt alá egy újabb megállapodást 7 szakmunkásképző intézet szállítására, amelyet a nigériai oktatási minisztérium rendelt. A 7 millió dollár értékű megállapodás keretében a fővállalkozó GÉPEXPORT 58 tanműhelyt és 20 laboratóriumot létesít a nigériai Jola államban, és a TECHNOIMPEX közreműködésével felszereli a szükséges gépekkel, műszerekkel és szemléltető eszközökkel. Az oktatás magyar tanterv szerint folyik. A szállítások az ősszel már megkezdődnek. Lassan Szíria is felzárkózik a GÉPEXPORT bázispiacai közé. A napokban indul ide egy 16 fős magyar szakembercsoport, amely a Halebtől (Aleppótól) mintegy 70 kilométerre fekvő Idlebben egy évi 12 ezer tonna kapacitású konzervgyár szerelését fogja vezetni. A gyárban zöldségféléket — paradicsomot, zöldborsót, zöldbabot — és citrusgyümölcsöt dolgoznak majd fel. A feldolgozó vonalakat a Láng Gépgyár és a KÖVAC gyártotta, az egyedi berendezéseket és gépeket pedig az ÉLGÉP és a Mezőgéptröszt kecskeméti gyára. A megrendelő szíriai élelmiszeripari tröszt még két hasonló kapacitású konzervgyár kulcsrakész szállítására adott megbízást a KOMPLEX-en keresztül a fővállalkozó GÉPEXPORT-nak. A három gyár együttes ára meghaladja az 5 millió dollárt. A szíriai tröszt jelezte, hogy a konzervgyárakon kívül további beruházásokat kíván megvalósítani, és ezekre is szívesen látja a magyar ajánlatokat. A GÉPEXPORT a KOMPLEX közvetítésével a napokban küldte el legújabb ajánlatát, amelynek értelmében egy magyar technológiával működő levesporgyárat szállítanak. Az ajánlat értéke 2 millió dollár. Szíriában az élelmiszeripari üzemeken kívül Nigériához hasonlóan lehetőség van komplett oktatási létesítmények kulcsrakész exportjára is. Erre jelenleg készülnek az ajánlatok a GÉPEXPORT-nál. A magyar fővállalkozó — egy NDK-beli vállalattal közösen — a közelmúltban küldte el ajánlatát egy hengerműberuházáshoz is. A Hamalban felépítendő üzemhez a magyar fél az ajánlat szerint mintegy 40 millió dollár értékű szállításokkal járulna hozzá. Irakban, a Bagdadtól 80 kilométerre fekvő Hindia városában a közeli napokban kezdődött meg a magyar fővállalkozásban épülő folyékonycukor-gyár technológiai szerelése. A datolyából folyékony cukrot előállító üzem berendezéseit a Láng Gépgyár és a ceglédi elektromos szövetkezet szállította. A szerelési munkát a GÉPEXPORT szakemberei vezetik. A szerelésben egyébként kínai munkások is részt vesznek. M. E. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN 1980. AUGUSZTUS 1-TŐL a) Bankjegyek vétele és eladása csak az illető országban érvényes rendelkezések (bankjegy ki- és bevitel korlátozások, tilalmak stb.) figyelembevételével történik, az azokra külön megállapított árfolyamon. b) A fel nem sorolt clearing devizák elszámolásánál a clearing elszámolás alapjául vett deviza fent feltüntetett árfolyama kerül alkalmazásra c) Államközi megállapodásokon alapuló árfolyamok. , d) Csak magyar—szovjet viszonylatban érvényes. -v.. - , Nem-kereskedelmi árfolyam Kereskedelmi árfolyam Egység Devizanem vétel közép eladás vétel közép eladás forintban forintban 100 albán leke) 156,59 156,59 156,59 — — — 100 angol font 5377,29 5382,67 5388,05 7571,22 7578,80 7586,38 100 ausztrál dollár 2628,58 2631,21 2633,84 3701,04 3704,74 3708,44 100 belga frank 81,05 81,13 81,21 114,12 114,23 114,34 100 bolgár Ieva c) 1676,14 1676,14 1676,14 — — — 100 csehszlovák korona c) 155,28 155,28 155,28 —— — — 100 dán korona 419,03 419,45 419,87 590,— 590,59 591,18 100 francia frank 558,32 558,88 559,44 786,11 786,90 787,69 100 hollandi forint 1185,46 1186,65 1187,84 1669,13 1670,80 1672,47 100 indiai rúpia 290,48 290,77 291,06 408,99 409,40 409,81 1000 japán jen 101,54 101,64 101,74 142,97 143,11 143,25 100 kanadai dollár 1955,63 1957,59 1959,55 2753,53 2756,29 2759,05 100 KNDK vone 910.42 910.42 910.42 — — — 100 kubai peso c) 1328.80 1328 80 1328 80 — — — 100 kuvaiti dinár 8449,74 8458,20 8466,66 11897,24 11909,15 11 921,06 100 lengyel zloty e) 76.42 76.42 76.42 *— — — 100 mongol tugrik e) 352,87 352,87 352,87 — — — 100 NDK márka e) 484,— 484.— 484.— — — — 100 norvég korona 469,74 470,21 470,68 661,40 662,06 662,72 100 NSZK márka 1296,56 1297,86 1299,16 1825,56 1827,39 1829,22 1000 Olasz Ura 27,27 27,30 27,33 38,40 38,44 38,48 100 osztrák schilling 182,77 182,95 183,13 257,33 257,59 257,85 100 pakisztáni rúpia 229,31 229,54 229,77 322,87 323,19 323,51 100 portugál escudo 46,46 46,51 46,56 65,42 65,49 65,56 100 román leie) 170.— 170.— 170.— — — — 100 spanyol peseta 31,77 31,80 31,83 44,73 44,77 44,81 100 svájci frank 1394,01 1395,41 1396,81 1962,78 1964,74 1966,70 100 svéd korona 548,56 549,11 549,66 772,38 773,15 773,92 100 szovjet rubel e) d) 1622,50 1622,50 1622,50 — — — 100 tr. és cl. rubel — — — 2797,20 2800,— 2802,80 100 USA dollár 2255,23 2257,49 2259,75 3175,37 3178,55 3181,73 100 vietnami dong e) 682,81 682,81 682,81 — — —