Világgazdaság, 1980. augusztus (12. évfolyam, 146/2900-165/2919. szám)

1980-08-01 / 146. (2900.) szám

KÜLGAZDASÁG Románia és a KGST revista economica A KGST legutóbbi ülésszakán Románia az előzőekhez hasonlóan megerősítette arra irányuló követ­kezetes törekvését, hogy a tagorszá­gok közötti gazdasági és műszaki tudományos­­­együttműködés egyre erőteljesebben bontakozzék ki. A román küldöttség pozitívan ér­tékelte a szervezetnek a legutóbbi két ülésszak között kifejtett tevé­kenységét, de a mind ez ideig meg­oldatlan problémákra helyezte a hangsúlyt, mivel a tagországok társadalmi-gazdasági haladásának gyorsítása, az együttműködés haté­konyságának növelése és az új tí­pusú gazdasági kapcsolatok maga­­sabbrendűségének nemzetközi elis­merése e problémák megoldásától függ. Az ötéves tervek egyeztetésével kap­csolatban hangsúlyozta, hogy Romá­nia nem tartja kielégítőnek a tag­országok olajszükségletének fedezé­sére irányuló együttműködés eddigi eredményeit. A tagországok küldöttségeinek vezetői 1978 júniusában a célprog­ramok elfogadását követően nyilat­kozatot tettek közzé, amely hang­súlyozza, hogy a programok fő célja a tagországok energia- és nyers­anyagszükségleteinek hosszú távú biztosítása. A nyilatkozat leszögezi, hogy a bonyolult probléma meg­oldására lehetőség nyílik a tagor­szágok közös erőfeszítése, kollektív akciója révén, annak a határozat­nak megfelelően, amelynek értel­mében a tagországok anyagi és munkaerőforrásaikat a nemzeti és közös érdekek szolgálatába állítják. A román küldöttség 1978-ban, a cél­programok elfogadása alkalmával ki­fejtette, hogy az eddigieknél erőtel­jesebb akciókat kell indítani az ener­giahordozók kitermelésére avégett, hogy a tagországok a lehető legki­sebb mennyiséget importálják KGST-n kívüli országokból. Románia csak jelentéktelen meny­­nyiségű kőolajhoz és villamos ener­giához jutott a tagországok közötti együttműködés révén. Az energia­­ellátás terén kifejtett együttműkö­dés kézzelfogható eredménye távol­ról sem áll arányban a kereskede­lem terjedelmével, amelyet Romá-­ nia KGST-hez tartozó partnereivel bonyolít le. A román küldöttség hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a prob­léma egyoldalú megközelítésének ki­küszöbölése céljából valamennyi tag­országnak, köztük Romániának is részt kell vennie az anyagi erő­feszítésekben, amelyek a KGST-or­szágok területén található termé­szeti erőforrások kitermeléséhez szükségesek. Javasolta továbbá, hogy közösen határozzák meg a tagorszá­gok egy főre eső energiafogyasztá­sát. A román küldöttség hangsúlyoz­ta, hogy lehetővé kell tenni vala­mennyi tagország teljes nyersolaj­feldolgozó kapacitásának kihaszná­lását. A KGST ez évi ülésszaka meg­vizsgálta az együttműködés bővíté­sének lehetőségeit a gépgyártás, a rádiótechnikai és elektronikai ipar terén. Románia még mindig jelen­téktelen részaránnyal szerepel a gépipari termékek cseréjének teljes mennyiségében, ami arra késztette, hogy az ülésszak résztvevőinek tu­domására hozza: részvétele a sza­kosításban volumen, struktúra és hatékonyság tekintetében nem tük­rözi eléggé a román ipar fejlettsé­gének jelenlegi szintjét, hányada a termelésben nem közelíti meg reá­lis lehetőségeit. A KGST legutóbbi ülésszakán több felszólaló sürgette a költséges ipari berendezések (bányaipari, ener­getikai, fém- és vegyipari berende­zések, nem konvencionális fémmeg­munkáló szerszámgépek, automati­zálási és elektronikai berendezések, számítógépek stb.) KGST-n kívüli országokból való importjának csök­kentését. A román küldöttség ezért sürget­te, hogy létesítsenek és telepítsenek élenjáró technológiával üzemelő új termelő kapacitásokat több ország­ban, de a tagországok fejlettségi szintjének kiegyenlítése végett kü­lönösen az iparilag kevésbé fejlett tagországok területén. A tagorszá­gok közötti árucsere bővítése mellett foglalt állást és hangsúlyozta, hogy Románia evégett hajlandó más or­szágokkal együtt megvizsgálni új együttműködési formák kibontakozá­sának lehetőségét. Az ülésszakon számos, a tagor­szágok fejlődése szempontjából nagy jelentőségű probléma maradt nyitva. Ez vonatkozik egyebek között az energiahordozók és nyersanyagok terén mutatkozó szükségletek fede­zésének problémájára is. Ez a hiá­nyosság többé-kevésbé késlelteti az ötéves tervek kidolgozásának befeje­zését és fékezi az együttműködés dinamikáját. Románia miniszterel­nöke ezért hangsúlyozta, hogy az ötéves tervek egyeztetését, az együtt­működés fejlesztését még ebben az évben vagy a jövő év elején ismét napirendre kell tűzni. (1980. évi 27. szám) Zöld utat kapott az osztrák Siemens egyiptomi vállalkozása A Siemens-Austria részt fog ven­ni az egyiptomi telefonhálózat fel­újításában és bővítésében, miután a vállalkozás finanszírozása megoldó­dott: az Androsch osztrák alkancel­­lár és Meguid egyiptomi miniszter­elnök-helyettes által szerdán aláírt jegyzőkönyv és az osztrák állam 1,6 milliárd schillinges hitelgaranciája alapján hamarosan létrejöhet a hi­telmegállapodás. Eszerint az egyip­tomi központi bank 1,6 milliárd schilling értékű hitelt kap egy osztrák bankkonzorciumtól. A hitel­­feltételek igen kedvezőek Egyiptom számára: a futamidő 15 év, a hitelt 5,5 százalékos kamatláb terheli, és a törlesztést 5 év türelmi idő eltel­tével kell megkezdeni. Egyiptom már tavaly szeptember­ben feladta a telefonhálózat fejlesz­tésére vonatkozó összesen 1,8 milliárd dolláros óriásmegrendelést. A nyu­gatnémet Siemens a megrendelés 50 százalékát, a Siemens-Austria és a francia Thompson CSF pedig 25—25 százalékát nyerte el. A hitelmegállapodás aláírása után 1,6 milliárd schilling értékű beren­dezés érkezik Egyiptomba a Sie­­mens-Austriától 1983-ig, a vállalko­zás első fázisában. (APA) Mezőgazdasági és ipari üzemektől különféle tolólapérekre megrendeléseket felveszünk. Idei szállítás: AGROKER Alkatrészosztály Békéscsaba Telex: 83—329. Ügyintéző: Duda Benedekné. 1980. AUGUSZTUS 1. A Papíripari Vállalat hozzászólása MÉGIS VAN PAPÍR AZ ALFÖLDI NYOMDA ÚJ GÉPEIHEZ? A VILÁGGAZDASÁG július 17-i számában (3. oldal) debreceni tudósítónk, Hajdú István megírta, hogy az exportfejlesztő hitelből korszerűsített Alföldi Nyomda elsősorban a megfelelő minőségű papír hiánya miatt nem tudja teljesíteni a hitelszerződésben vállalt kö­telezettségeit. A 150 millió forintért vásárolt amerikai nyomdagép ugyanis — a jelenlegi 60 százalékos kapacitás-kihasználással szemben —, csak akkor működhetne teljes sebességgel, ha megfelelő minőségű, úgynevezett volumenizált papírral „etetnék”. Tudósítónk szerint a beruházás megkezdésekor e papír gyártását a Papíripari Vállalat szerződésben vállalta. Alábbi hozzászólásában a Papíripari Vállalat vezérigazgatója az utóbbi tényt tagadja, de azt elismeri, hogy a megfelelő minőségű volumenizált papírt vállalata nem tudja gyár­tani. — Az Alföldi Nyomda sajnos nem kötött szerződést vállalatunkkal a beruházást előkészítő szakaszban az új technológiához szükséges külön­leges papírfajták kifejlesztésére és biztosítására. 1977-ben szóbeli tájé­koztatást kaptunk ugyan arról, hogy különleges igényeikkel majd jelent­kezni fognak, de ez csak 1978 má­sodik felében történt meg. Ebben az időszakban sem tudták az új gép és technológia által támasztott igé­nyeket pontosítani, csupán ígéretet tettek rá, hogy 1978. szeptember 15- ig a több száz lehetségesből kivá­lasztják az új papír-vezértípusokat, és igényeiket írásban rögzítik. Vállalatunk 1978 augusztusában írásban vállalta, hogy az igények megfogalmazásától számított más­fél-két év alatt kifejleszti az új pa­pírminőséget. Az 1978. szeptember 15-re ígért igénymeghatározást sür­getésünkre is csak 1979. június 1-én kaptuk meg. Ekkor kezdhettünk hozzá a papírok kísérleti gyártásá­nak előkészítéséhez és a kísérletek lefolytatásához. Az azóta eltelt egy év alatt a kiválasztott négy fajtá­ból hármat már sikeresen kifejlesz­tettünk. Ezek folyamatos szállításá­ra érvényes szerződéseket kötöttünk, és azokat maradéktalanul teljesítet­tük. Az új technológiához szükséges papírigény mielőbbi biztosítását vál­lalatunk a cikkben foglaltaktól elté­rően szellemi és anyagi energiáinak összpontosításával és latbavetésével végezte. Erre kötelezett bennünket az, hogy vállalataink között nagy múltra visszatekintő, eredményes együttműködés alakult ki. Az Al­földi Nyomda élen járt a hazai papírok hasznosításában mind a bel­földi, mind az export piacokon. Az új nyomtatási technológia a hagyományos és az új, kifejlesztés alatt álló papírokkal szemben is fo­kozott minőségi és egyenletességi követelményeket támaszt. Tervezett fejlesztéseinket — egy pont: a felü­letnemesítés megoldása (amely nagy beruházást igényel) kivételével — maradéktalanul elvégeztük. Az érin­tett papírgépünkön számítógépes fo­lyamatszabályozást valósítottunk meg. Új alap- és segédanyagokat vezettünk be. A papírok kiszerelésé­nek és a minőség szabályozásának új rendszerét vezettük be. Kísérleti és fejlesztési költségeink meghaladják az ötvenmillió forintot. Ez év jú­lius elején mind az Alföldi Nyomda, mind a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat levélben nyugtázta a sike­res, nem rubel elszámolású export­hoz nyújtott segítségünket, elismer­ve fejlesztő munkánk eredményessé­gét. A cikk szerzője mindvégig csak egyféle új papír, az úgynevezett volumenizált papír helyzetével fog­lalkozik, és erre vezeti vissza min­den megállapítását. A tisztánlátás végett azt is közölni kell, hogy az Alföldi Nyomdának általunk szállí­tott közel 10 ezer tonna papírból a volumenizált papír csak kis há­nyadot képvisel. Vállalatunk meg van győződve, hogy a drága import nyomdagép kapacitásának, jelenlegi kihasználá­sát a valós okok mielőbbi felszá­molásával és az érintettek még jobb együttműködésével gyorsan javíta­ni lehet. Az eddigi sok részsikert hozó munkát vállalatunk folytatni fogja, a papírminőség nem lesz aka­dálya a jobb kapacitáskihasználás­nak. Ha az igényeket előbb meg­ismerjük, akkor mi már jóval ko­rábban teljes sikerről számolhat­tunk volna be. Juhász Mihály a Papíripari Vállalat vezérigazgatója GÉPEXPORT-FŐVÁLLALKOZÁSOK AFRIKÁBAN ÉS A KÖZEL-KELETEN Nigéria immár a kulcsrakészen szállított magyar oktatási intézmé­nyek állandó piacának számít. A közelmúltban a GÉPEXPORT és a TECHNOIMPEX közösen írt alá egy újabb megállapodást 7 szakmunkás­­képző intézet szállítására, amelyet a nigériai oktatási minisztérium ren­delt. A 7 millió dollár értékű meg­állapodás keretében a fővállalkozó GÉPEXPORT 58 tanműhelyt és 20 laboratóriumot létesít a nigériai Jola államban, és a TECHNOIMPEX köz­reműködésével felszereli a szüksé­ges gépekkel, műszerekkel és szem­léltető eszközökkel. Az oktatás magyar tanterv szerint folyik. A szállítások az ősszel már megkez­dődnek. Lassan Szíria is felzárkózik a GÉPEXPORT bázis­piacai közé. A napokban indul ide egy 16 fős magyar szakembercsoport, amely a Halebtől (Aleppótól) mintegy 70 ki­lométerre fekvő Idlebben egy évi 12 ezer tonna kapacitású konzerv­gyár szerelését fogja vezetni. A gyárban zöldségféléket — paradi­csomot, zöldborsót, zöldbabot — és citrusgyümölcsöt dolgoznak majd fel. A feldolgozó vonalakat a Láng Gépgyár és a KÖVAC gyártotta, az egyedi berendezéseket és gépe­ket pedig az ÉLGÉP és a Mező­géptröszt kecskeméti gyára. A megrendelő szíriai élelmiszer­­ipari tröszt még két hasonló kapa­citású konzervgyár kulcsrakész szál­lítására adott megbízást a KOMP­­LEX-en keresztül a fővállalkozó GÉPEXPORT-nak. A három gyár együttes ára meghaladja az 5 mil­lió dollárt. A szíriai tröszt jelezte, hogy a konzervgyárakon kívül to­vábbi beruházásokat kíván megva­lósítani, és ezekre is szívesen látja a magyar ajánlatokat. A GÉPEX­PORT a KOMPLEX közvetítésével a napokban küldte el legújabb aján­latát, amelynek értelmében egy ma­gyar technológiával működő leves­­porgyárat szállítanak. Az ajánlat ér­téke 2 millió dollár. Szíriában az élelmiszeripari üze­meken kívül Nigériához hasonlóan lehetőség van komplett oktatási lé­tesítmények kulcsrakész exportjára is. Erre jelenleg készülnek az aján­latok a GÉPEXPORT-nál. A magyar fővállalkozó — egy NDK-beli vál­lalattal közösen — a közelmúltban küldte el ajánlatát egy hengermű­­beruházáshoz is. A Hamalban fel­építendő üzemhez a magyar fél az ajánlat szerint mintegy 40 millió dollár értékű szállításokkal járulna hozzá. Irakban, a Bagdadtól 80 kilomé­terre fekvő Hindia városában a kö­zeli napokban kezdődött meg a ma­gyar fővállalkozásban épülő folyé­­konycukor-gyár technológiai szere­lése. A datolyából folyékony cukrot előállító üzem berendezéseit a Láng Gépgyár és a ceglédi elektromos szövetkezet szállította. A szerelési munkát a GÉPEXPORT szakembe­rei vezetik. A szerelésben egyébként kínai munkások is részt vesznek. M. E. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN 1980. AUGUSZTUS 1-TŐL a) Bankjegyek vétele és eladása csak az illető országban érvényes rendelkezések (bankjegy ki- és bevitel korlátozások, tilalmak stb.) figyelembevételével történik, az azokra külön megállapított árfolyamon. b) A fel nem sorolt clearing devizák elszámolásánál a clearing elszámolás alapjául vett deviza fent fel­tüntetett árfolyama kerül alkalmazásra c) Államközi megállapodásokon alapuló árfolyamok. , d) Csak magyar—szovjet viszonylatban érvényes. -v­.. - , Nem-kereskedelmi árfolyam Kereskedelmi árfolyam Egység Devizanem vétel közép eladás vétel közép eladás forintban forintban 100 albán lek­e) 156,59 156,59 156,59 — — — 100 angol font 5377,29 5382,67 5388,05 7571,22 7578,80 7586,38 100 ausztrál dollár 2628,58 2631,21 2633,84 3701,04 3704,74 3708,44 100 belga frank 81,05 81,13 81,21 114,12 114,23 114,34 100 bolgár Ieva c) 1676,14 1676,14 1676,14 — — — 100 csehszlovák korona c) 155,28 155,28 155,28 —— — — 100 dán korona 419,03 419,45 419,87 590,— 590,59 591,18 100 francia frank 558,32 558,88 559,44 786,11 786,90 787,69 100 hollandi forint 1185,46 1186,65 1187,84 1669,13 1670,80 1672,47 100 indiai rúpia 290,48 290,77 291,06 408,99 409,40 409,81 1000 japán jen 101,54 101,64 101,74 142,97 143,11 143,25 100 kanadai dollár 1955,63 1957,59 1959,55 2753,53 2756,29 2759,05 100 KNDK von­e­ 910.42 910.42 910.42 — — — 100 kubai peso c) 1328.80 1328 80 1328 80 — — — 100 kuvaiti dinár 8449,74 8458,20 8466,66 11897,24 11909,15 11 921,06 100 lengyel zloty e) 76.42 76.42 76.42 *— — — 100 mongol tugrik e) 352,87 352,87 352,87 — — — 100 NDK márka e) 484,— 484.— 484.— — — — 100 norvég korona 469,74 470,21 470,68 661,40 662,06 662,72 100 NSZK márka 1296,56 1297,86 1299,16 1825,56 1827,39 1829,22 1000 Olasz Ura 27,27 27,30 27,33 38,40 38,44 38,48 100 osztrák schilling 182,77 182,95 183,13 257,33 257,59 257,85 100 pakisztáni rúpia 229,31 229,54 229,77 322,87 323,19 323,51 100 portugál escudo 46,46 46,51 46,56 65,42 65,49 65,56 100 román lei­e) 170.— 170.— 170.— — — — 100 spanyol peseta 31,77 31,80 31,83 44,73 44,77 44,81 100 svájci frank 1394,01 1395,41 1396,81 1962,78 1964,74 1966,70 100 svéd korona 548,56 549,11 549,66 772,38 773,15 773,92 100 szovjet rubel e) d) 1622,50 1622,50 1622,50 — — — 100 tr. és cl. rubel — — — 2797,20 2800,— 2802,80 100 USA dollár 2255,23 2257,49 2259,75 3175,37 3178,55 3181,73 100 vietnami dong e) 682,81 682,81 682,81 — — —

Next