Világgazdaság, 1980. december (12. évfolyam, 229/2983-247/3001. szám)

1980-12-02 / 229. (2983.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1980. DECEMBER 2., KEDD XII. ÉVFOLYAM, 229. (2983.) SZÁM Bizonytalanság az OPEC-konferencia előtt Irak újra szeretné használni a Szíriai olajvezetéket Közeleg az OPEC olajipari miniszterei indonéziai megbeszélé­sének határideje, december 15-e. Az érdekelt résztvevők és a kí­vülálló megfigyelők körében azonban egyre több kétely merül fel a konferencia megtartásával, és egyáltalán a szervezet jövőjével kap­csolatban. Két vezető alapító tag, Irán és Irak háborúja nem csil­lapul. Az áremeléseket az EGK — mint ismeretes — a készletek felélésével akarja megakadályozni, és a közös akcióba be akarja vonni az Egyesült Államokat és Japánt is. Az olajtermelők között viszont éleződik a vita az árak emeléséről, illetve azok mértékéről. December 8-án kezdődik Párizsban a nemzetközi energiaügynökség (IEA) kétnapos tanácskozása, ugyanezen a napon az OPEC meg­bízottai előkészítik a Baliban tartandó miniszteri konferenciát. Még egyáltalán nem biztos, hogy megtartják-e a Kőolajexportáló Or­szágok Szervezetének (OPEC) e havi értekezletét az indonéziai Baliban. A kétely magyarázata Irán és Irak fegyveres harca, amely súlyos ha­tással lehet a szervezet egészének jövőjére. Az olajipari miniszterek­nek december 15-én kellene az in­donéziai Baliban összeülniük és meg­figyelők szerint ez lesz a próba­köve annak, hogy az OPEC egyálta­lán életképes-e akkor, amikor két kulcsfontosságú tagja harcban áll egymással. Az OPEC-en belül né­melyek attól tartanak, hogy Irán az értekezletet valamilyen látványos akcióra akarja Irak ellen felhasz­nálni, megtorlásul azért, hogy olaj­ipari miniszterét, Tondguyant fog­lyul ejtette az iraki haderő. Jól ér­tesült források szerint Bagdadot fel­szólították, hogy Abdul Karim iraki olajipari miniszter hozza magával Babba „vendégét” és ott engedje szabadon az OPEC egységének bizo­nyítékaként. Irak a kérést vissza­utasította. A probléma sok fejtö­rést okoz és nem egy olajipari mi­niszter közölte magánbeszélgetések­ben, hogy legjobbnak tartaná, ha az utolsó pillanatban elhalasztanák az indonéziai konferenciát. A hivatalos előkészítés minden­esetre folytatódik: a gazdasági szak­értők a múlt héten Bécsben meg­kezdték szokásos előkészítő ülései­ket, és néhány olajipari miniszter e héten találkozik valahol Európá­ban — Bécsben, Genfben vagy Pá­rizsban — hogy eldöntse: lefújják-e a bab tárgyalást. Értesülések szerint ezen a konferencián mindenképpen részt vesz Nabi, Algéria olajipari minisztere és az OPEC jelenlegi elnöke, valamint Subroto indonéziai olajipari miniszter, a bab konfe­rencia házigazdája. Meghívták Eu­rópába Calderon Berti venezuelai olajipari minisztert, az OPEC ko­rábbi elnökét, aki mindig sikeresen simította el a tagállamok között felmerült nézeteltéréseket. Kikérik Oteibának, az Egyesült Arab Emír­ségek olajipari miniszterének véle­ményét is — ő az egyetlen, aki nyil­vánosan célzott rá, hogy elmarad­hatna a bali konferencia. Oteiba nemcsak azt adta tudtul, hogy nem látja értelmét az indo­néziai értekezletnek, de más tag­államokat is megpróbál rábeszélni annak elhalasztására. „Az OPEC egységének védelmére biztosaknak kell lennünk egy-egy konferencia sikerében, még mielőtt azt összehív­nánk — mondotta Oteiba —, ezért akarjuk a bali értekezlet elha­­halasztását.” A találkozón kellene dönteniük a tagállamoknak az olajárak emelésé­ről, a drágítás mértékéről. Ismere­tes, hogy az olajipari miniszterek az idén nyáron Bécsben elhatároz­ták: december 15-ig befagyasztják az árakat annak fejében, hogy Szaúd-Arábia 2 dollárral emel bar­relenként. A közelgő áremelést il­letően viszont mind élesebben kü­lönülnek el a nézetek. Subroto in­donéz olajipari miniszter szerint magától értetődő, hogy áremeléssel kell ellensúlyozni az elmúlt év inflációját, fenntartani az export re­álértékét. Szaúd-Arábia állami olaj­­vállalatának (Petromin) kormányzó­ja a sajtónak adott nyilatkozatában viszont kifejtette: „Szaúd-Arábia nem lát olyan piaci tényezőket, amelyek indokolnák az újabb ár­emeléseket”. Az olajárak mostani hullámzása Irán és Irak háborújá­nak lélektani következménye, nem a kereslet és kínálat mozgásáé. Az iráni és az iraki szállítmányok fo­kozatos újraindítása könnyített a piacra nehezedő nyomáson. Hosszú távon azonban, ha az ellátás nem tudja fedezni a keresletet, elkerül­hetetlen az olaj drágulása — mond­ta. Nyugati állami és olajipari szak­értők szerint az OPEC várhatóan emeli ugyan a következő hetekben az árakat, de legfeljebb 10 százalék­kal. Ahhoz, hogy a drágulást kordá­ban lehessen tartani, a Nyugat egye­sült erőfeszítésére, a fogyasztás lát­ványos visszaszorítására van szük­ség. Az IEA december 8-án ülése­zik Párizsban és ott bebizonyosod­hat, hogy a fejlett tőkésországok szükség esetén kisegítik-e egymást (VILÁGGAZDASÁG, 1980. novem­ber 29., 2. oldal). Az IEA ülésének fontos lélektani hatása lehet az OPEC „héjáira”, főként Líbiára és Algériára, ha a Közös Piac egységes tervéhez csatlakozik az USA és Ja­pán is. E két ország azonban még novemberben is gyarapította, nem­­pedig csökkentette belföldi tartalé­kait. Sőt az amerikai szenátus dön­tése nyomán felgyorsítják a straté­giai tartalékok felhalmozását, a táro­lókba napi 300 ezer barrel érkezik az eddigi 100 ezer helyett, Japán pedig a harmadik, 10 tele tankhajó­ból álló „tartalékflottáját” állítja fel. A szabadpiaci ár a múlt héten kissé csökkent, a kereskedők sze­rint e héten is alig várható forga­lom. Lassan már 40 dollárt sem le­het kapni az Arabian Light barrel­jéért — panaszkodott egy kereskedő —, holott alig két héttel ezelőtt még 43 dollárt is megadtak érte. Az árak csökkenését akarja szemmel látha­tóan kivédeni néhány termelő azzal, hogy csökkenti a bányászatot. Abu Dhabi jövőre 6,3 százalékkal, napi 1,2 millió barrel alá csökkenti a ter­melést. Venezuela az idén novem­ber közepéig 8,88 százalékkal keve­sebb olajat bányászott, mint a múlt év azonos időszakában, az export pedig 12,7 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. Kuvait is visszafogta a termelést: az év első felében naponta átlag 1,92 millió barrelt bányászott, 25 százalékkal kevesebbet az azt megelőző hónap napi átlagánál. Ezenközben tovább folyik az iraki olaj a törökországi Ceyhan kikötő­jébe torkolló vezetéken. Kapacitásá­nak 90 százalékát használják ki, napi körülbelül 650 ezer barrel olajat to­vábbítanak. Bejrúti értesülések sze­rint Irak használni szeretné a liba­noni Tripoliba, illetve a szíriai Ba­­niyasba vezető csővezetékeket is. Bagdad értesítette Damaszkuszt, hogy azonnal hajlandó az 1976 köze­pén felfüggesztett szállítások újra­indítására, és Asszad szíriai elnök állít­ólag utasította a baniyasi ki­kötőhatóságot, hogy készítsék elő a csővezetékek megnyitását. Várható, hogy az előkészületekkel néhány napon belül végeznek. A szíriai kor­mány beleegyezése azért meglepő, mert a mostani konfliktusban Da­maszkusz egyértelműen Irán olda­lára állt és veszedelmesen kiélező­dött konfliktusa az Irak oldalára álló Jordániával is. S. Zs. A BRÜSSZELI BIZOTTSÁG PROGNÓZISA 1981-RE Az EGK bizottsága tegnap a Lu­xemburgban ülésező csúcskonferen­cia elé terjesztette a jövő évre vo­natkozó becsléseit. Az okmány, amelyet megvitatnak a közös piaci vezetők kétnapos ta­nácskozásán, úgy véli, hogy a GNP együttes növekedése mindössze 0,6 százalék lesz 1981-ben a Közös Piac országaiban, szemben az 1980-as 1,3 százalékos és az 1979-es 3,4 százalé­kos növekedéssel. A prognózis szerint a visszaesés némileg emlékeztet az 1975-ös re­cesszióra, csupán annyiban tér el az öt évvel ezelőttitől, hogy a tőke­beruházási tevékenység még mindig meglehetősen jó ütemű. A bizottság nézete szerint egyes jelek arra val­lanak, hogy 1981 második felében megélénkül a gazdasági tevékeny­ség, ami az infláció ütemére is ki­hathat. Az infláció üteme az EGK egészében 9,7 százalék lesz, míg 1980-ban átlagosan 12 százalék az infláció növekedésének rátája. A fizetési mérleg folyó tételeinek együttes deficitje 1931-ben 25 mil­liárd ECU, azaz mintegy 36 mil­liárd dollár lesz, szemben az idei 44,6 milliárd dollárral, illetve az 1979-es 62 milliárd dollárral. A munkanélküliek aránya — adja tudtul a bizottság a Luxemburgban ülésező vezetőknek, Giscard d'Es­­taing-nek, Thatchernek, Schmidt­­nek, illetve az olasz, holland, belga, dán, ír és luxemburgi kormányfők­nek — nagyjában 6—8 százalék kö­rül fog ingadozni 1981-ben. Ez más szóval azt jelenti, hogy hozzávető­leg 7 millió fő lesz munka nélkül jövőre az európai Közös Piac tér­ségében. Valószínű, hogy az angol és az olasz miniszterelnök közös ak­ciót sürget majd a munkanélküliség csökkentésére a gazdasági struktú­rák átalakításának útján. A dokumentum hangsúlyozza az infláció elleni harc fontosságát, il­letve annak jelentőségét, hogy mér­sékeljék az egyes közös piaci orszá­gok inflációs rátái közötti különb­ségeket. Az infláció az NSZK-ban a legalacsonyabb, 5,1 százalék, a leg­magasabb Olaszországban, ahol 20 százalék fölött­­mozog. A bizottság felszólítja a társor­szágokat, hogy figyeljenek föl a re­cesszió veszélyére, legyenek, rugal­masabbak gazdaságaiknak a hely­zethez való hozzáigazításában. A bi­zottság egyúttal hangsúlyozza az EMS, az európai pénzügyi rendszer fontosságát és szükségesnek tartja továbbfejlesztését. (AP—DJ) NAPRÓL NAP A KANADA HIVATALOSAN IS FELOLDOTTA a szovjet gabona­­export korlátozását, és Spanyolország is elfogadott egy jelentős szovjet megrendelést. (8. oldal) MOZAMBIK FONTOLÓRA VETTE CSATLAKOZÁSÁT A KGST-HEZ, hogy ennek révén is élénkítse kereskedelmét a szo­cialista országokkal. (2. oldal) AZ OSZTRÁK KERESKEDELMI KAMARA KÜLKERESKE­DELMI INFORMÁCIÓS RENDSZERÉT ISMERTETTÉK pén­teken az MKK-ban. A rendszer hazai információs rendszer mo­dell­jéül is szolgálhat. (3. oldal) NAGY TÜNTETÉS VOLT ANGLIÁBAN A KORMÁNY GAZ­DASÁGPOLITIKÁJA ELLEN, amely példátlan munkanélküli­séget idézett elő. (2. oldal) A JAPÁN KORMÁNY A NYUGAT-EURÓPÁBA IRÁNYULÓ SZERSZÁMGÉPEXPORT KORLÁTOZÁSÁT TERVEZI, eleget téve az EGK sürgetésének. (2. oldal) PÉNZÜGYI BAKLÖVÉS VOLT a közvetlen előidézője az Inde­­sit olasz háztartásigép-gyár csődjének. (6. oldal) Gyorsjelentés a szovjet ötéves terv előirányzatairól Moszkvai tudósítónktól: Moszkvában nyilvánosságra hozták a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlődésének a következő — 1981—1985-ös — tervidőszak­ra szóló tervezetét. Eszerint a Szovjetunió gazdasága a korábbinál mérsékeltebb ütemben nő majd. A nyugati jóslatokkal ellentétben emelkedni fog a kőolajkitermelés, bővülnek a külgazdasági kapcso­latok. A központi bizottság októberi plénumán elhangzottaknak meg­felelően nagy figyelmet fordítanak a fogyasztási cikkek gyártására, fokozzák a gabonatermelést. A jelentésnek a tizedik ötéves terv teljesítésével foglalkozó része a többi között megállapítja, hogy az utóbbi öt évben a nemzeti jövede­lem 20 százalékkal gyarapodott. (Az SZKP XXV. kongresszusán elfoga­dott, terv 24—28 százalékos ütemet irányzott elő.) De, mint a doku­mentum most hangsúlyozza, a terv által kitűzött feladatokat igen ne­héz körülmények között kellett megoldani: sok jelentős nyersanyag­lelőhely kimerült, s a kitermelő ágazatok központjai áthelyeződtek az ország keleti és északi terüle­teire, 1977-ben, 1979-ben és 1980- ban rendkívül kedvezőtlen volt az időjárás, s mindezek következtében a termelés hatékonyságának növe­lése és a munka termelékenységé­nek fokozása terén nem sikerült a tervezett módon előrelépni. Jelentős eredménynek számít, hogy az ország történelmében elő­ször sikerült a gabonatermesztés éves átlagát 200 millió tonna fölé vinni, rekordot döntött a gyapot­termés és sikerült növelni sok más mezőgazdasági termény hozamát is. A most közzétett dokumentum hangsúlyozza, hogy teljesítették a terv által meghatározott szociális feladatokat. A nemzeti jövedelem 80 százalékát fordították fogyasz­tásra, az egy főre jutó reáljövede­lem 17 százalékkal emelkedett. A munkások és alkalmazottak havi átlagbére több mint 15 százalékkal nőtt, a kolhozparasztoknak a tár­sadalmi szektorból származó jöve­delme pedig 26 százalékkal gyara­podott. A lakásépítési program ke­retében több mint 50 millióan köl­töztek új lakásba, vagy javítottak lakáskörülményeiken. A jövőt illetően a dokumentum rámutat: következetesen folytatni fogják a jelenlegi gazdasági straté­gia megvalósítását, amelynek leg­főbb célja, hogy a termelés haté­konysága és a termelékenység foko­zása révén folyamatosan emelked­jék a lakosság életszínvonala. A terv előirányozza, hogy az ország keleti és északi körzeteinek ener­gia-, tüzelő- és nyersanyagforrásait az előzőeknél hatékonyabban kap­csolják be a szovjet népgazdaság vérkeringésébe. A következő ötéves tervidőszak­ban a Szovjetunióban a korábbi évekénél mérsékeltebb növekedéssel számolnak. A nemzeti jövedelem öt év alatt 18—20 százalékkal, az ipari termelés a tizedik ötéves tervidő­szakra meghatározott 35—39 száza­lékkal szemben csupán 26—28 szá­zalékkal fog emelkedni. A fogyasz­tási cikkek termelése gyorsabb tempóban fog nőni, mint a terme­lőeszközöké. Módosulnak a növeke­dési ütemek az energiaágazatban is: a villamosenergia-termelés 1985. évi előirányzata 1550—1600 milliárd ki­lowattóra, a kőolajkitermelésé 620— 645 millió tonna. A tizedik ötéves terv eredeti kőolajkitermelési elő­irányzata erre az évre 620—640 millió tonna volt, e célt azonban időközben módosították 606 millió tonnára. Kiemelt ütemben fejlesz­tik a kőolajkitermelést Nyugat- Szibériában, Kazahsztánban és az ország európai részének északi kör­zeteiben. A földgázkitermelés a tervek szerint 1985-re eléri a 600— 640 milliárd köbmétert, a szénter­melés 770—800 millió tonna lesz, mivel a mostani tervidőszak fel­adataival nem sikerült teljesen megbirkózni. (1980-ra eredetileg 790—810 millió tonna szén termelé­sével számoltak.) A könnyűipari termelés 18—20 százalékkal fog nö­vekedni a következő öt évben, a tartós fogyasztási cikkek előállítása 40 százalékkal. A mezőgazdaság éves átlagterme­lése a következő tervidőszakban 12— 14 százalékkal fog emelkedni, lassabban tehát,, mint az utóbbi öt évben tervezték (14—17 százalék), de gyorsabban az elért 9 százalék­nál. Az éves gabonatermés átlagát 238—243 millió tonnára akarják emelni, a gyapottermés évi átlagban 9,2—9,4 millió tonna lesz. A követ­kező öt évben 17—17,5 millió tonna húst és 97—99 millió tonna tejet termelnek. Az egy főre jutó reáljövedelem 1981—1985. között 16—18 százalékkal növekszik. A munkások és alkalma­zottak havi átlagbérét az öt év alatt 13— 16 százalékkal, a kolhozparasz­tok jövedelmét 20—22 százalékkal emelik. A költségvetés szociális célú kiadásai 20 százalékkal emelkednek, többek között növelik a legalacso­nyabb nyugdíjakat. Nem változtat­nak a lakásépítési terven a tizedik ötéves tervidőszakhoz képest. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a gazdaságirányításban tovább kell fejleszteni a dolgozók kezdemé­nyezését és aktivitását, megnő a tár­sadalmi szervezetek és főként a szakszervezetek szerepe a népgazda­ság irányításában és a tervezésben. A most közzétett tervezetet a feb­ruár végén összeülő XXVI. párt­­kongresszus fogadja majd el végle­ges formájában. L. P. A dollár erősödésének háttere Tegnap tovább emelkedett a dol­lár árfolyama elsősorban azért, mert nőtt az USA-ban a kamatszint: a legnagyobb amerikai bankok a ko­rábbi 17,75 százalékról 18,5 száza­lékra emelték az ügynökökön ke­resztül lebonyolított hitelek kama­tát. Az alkuszok úgy vélik, hogy a FED hamarosan fel fogja emelni a leszámítolási kamatlábat. A pénte­ken közzétett októberi kereskedelmi mérleg adatai is felfelé tolták a dol­lár jegyzését. (Lásd erről szóló hírünket a második oldalon.) A pénzügyi szakértők nemigen mernek jóslatokba bocsátkozni a dollár ár­folyamát illetően, megvárják az amerikai belföldi pénzellátás ada­tait. A dollár erősödését a szakértők a közel-keleti válsággal és a lengyel helyzettel is magyarázzák. A politikai fejlemények nemcsak a dollár, hanem az arany jegyzését is felhajtották: Londonban záráskor már 635,50 dollárt kértek unciájáért, 13 dollárral többet, mint a reggeli nyitáskor. (Reuter) Kínai mesterséges olajfúró sziget az ISA-nak Kína mesterséges olajfúró szigete­ket fog építeni az amerikai Baker Marine Corporation számára. Az Új Kína hírügynökség vasárnap beje­lentette, hogy Kína legnagyobb ha­jóépítője, a Dalian hajógyár, a jö­vő év végéig 2 darab mesterséges olajfúró szigetet készít el a Baker Marine Corporation megrendelésére, és a kínaiak fogják ellátni a javí­tást és a karbantartást is. Az ame­rikai cég csak a terveket és néhány fontos berendezést ad a vállalkozás­hoz. (AP-DJ)

Next