Világgazdaság, 1981. január (13. évfolyam, 1/3002-20/3021. szám)

1981-01-06 / 1. (3002.) szám

1981. JANUÁR 6. A kereskedelmi mérleg romlása ellenére importkönnyítéseket terveznek Törökországban Törökország kereskedelmi mérleg­hiánya várhatóan 5,5 milliárd dol­lárra nő az 1980. évi 4,2 milliárd­­ról, elsősorban az olajszámla fel­duzzadása miatt — jelentette ki újságíróknak Cantürk török keres­kedelmi miniszter. Az idén Ankara a tavalyinál 25 százalékkal többet, 4 milliárd dol­lárt fog költeni olajbevitelre, és ez az összeg 500 millió dollárral ha­ladja meg a tervezett exportbevé­teleket. A bevitel az idén is gyor­sabban emelkedik, mint a kivitel: az import a tavalyi 7 milliárd dol­lárról 9 milliárd dollárra nő, mi­közben az export az 1980. évi 2,8 milliárd dollárról 3,5 milliárd dol­lárra. A bevitel felfutását nemcsak az export fellendítése, hanem az árszínvonal stabilizálása is indo­kolja — jelentette ki a miniszter. Az importáruk beáramlásának megkönnyítésére a kormány számos bürokratikus előírást megszüntet. Nyersanyagok és félkésztermékek bevitelére Ankara az idén 6,75 mil­liárd dollárt, külföldi beruházási javak megvásárlására 2 milliárd dollárt, fogyasztási cikkek import­jára pedig 250 millió dollárt fog költeni. A kereskedelmi mérleghiány fel­duzzadása ellenére a kormány ki­egyensúlyozott folyó fizetési mér­legre számít: a vendégmunkások várhatóan 2,4 milliárd dollárt érnek el az idén, az idegenforgalmi bevé­telek összegét pedig 250 millió dol­lárra becsülik. A fennmaradó hiányt nemzetközi segélyekből, kül­földi hitelekből és tőkeimportból fedezik. A március 1-én kezdődő új pénzügyi év költségvetéstervezete 1581 milliárd 800 millió lírát (1 dollár , 80 török líra) irányoz elő, a tavalyinak a kétszeresét. Szembe­tűnő a katonai kiadások felduzza­dása. Ankara az idén 300 milliárd lírát, a tavalyinál 161 százalékkal többet költ fegyverkezésre. A kor­mány által rövidesen a nemzetbiz­tonsági tanács, a jelenlegi törvény­hozó szerv elé terjesztendő költség­­vetési javaslat a munkások és az alkalmazottak bérének 30 százalé­kos emelését irányozza elő. (Reuter, MTI, APA) Összeállt az új kabinet Nagyarányú áremelések Portugáliában Pinto Balsemao kijelölt portugál miniszterelnök befejezte a kormány­alakítási tárgyalásokat — jelenti a Reuter lisszaboni tudósítója. A 16 tagú kormányban 9 tárcát kapott a jobboldali pártszövetség vezető ere­je, a Szociáldemokrata Párt, öt tárca jutott a Demokrata Szocia­lista Centrum Pártnak, egy függet­len tagja lesz a kormánynak és szintén egy miniszteri poszt jut a pártszövetség legkisebb pártjának, a Monarchista Pártnak. A pénzügyi és gazdaságtervezési minisztérium élére a CDS-hez tar­tozó Morais Leitao kerül. A külügyi tárcát a független Goncalves Perei­­ra fogja vezetni. Az újonnan létre­hozott, a közös piaci ügyek intézé­sével foglalkozó minisztérium feje Alvaro Barreto volt ipari és ener­giaügyi miniszter lesz. A kereske­delmi és idegenforgalmi tárca új vezetője Vaz Pinto. Pinto Balsemao kormánya a jö­vő héten teszi le a hivatali esküt, az ügyvezető kabinet pedig sebti­ben végrehajtotta a népszerűtlen áremeléseket, hogy megkímélje a leendő kormányt e lépéstől. Január 1-vel Portugáliában 40 százalékkal emelkedett a telefonbeszélgetések, 30 százalékkal a levelek díja, átla­gosan 24 százalékkal a tömegközle­kedés, és 20 százalékkal lettek drá­gábbak az újságok. A legutóbbi ár­emelési hullám még karácsony előtt kezdődött meg a fűtőanyagárak 28 százalékos növelésével. Az ügyve­zető kormány az átfogó áremelések végrehajtásával egyidejűleg továb­biakat is kilátásba helyezett: az elektromos áram és a víz díjait minden bizonnyal még az idén fel­­értér­ik, és a benzin, noha a jelenleg is már a legdrágább Európában, tovább drágulhat 1981-ben. (A por­tugál gazdaság helyzetéről és kilá­tásairól külön cikk foglalkozik az 5. oldalon.) (Reuter) Schmidt kancellár Marokkóban Schmidt nyugatnémet kancellár január 6-án kezdi meg kétnapos lá­togatását Marokkóban, ahol vendég­látójával, II. Hasszán királlyal a kö­zel-keleti és az afrikai problémákat vitatja meg. Bonni kormánytisztvi­selők szerint: „Az NSZK nagyra becsüli Marokkó mérsékelt, Nyugat­barát állásfoglalását a közel-keleti konfliktusban, szerepét az Afrikai Egységszervezetben.” Genscher bonni külügyminiszter jövő vasárnap utazik három napra Algériába. Genscher egyébként a múlt héten vendégül látta Bonnban Shahatit, a líbiai külügyminiszté­rium magas rangú tisztviselőjét, aki­nek látogatása Bonn és Tripoli kap­csolatainak javulására utal. Az NSZK fővárosában valószínű­nek tartják, hogy Schmidt kancel­lár megpróbálja megnyerni a ma­rokkói támogatást a Közös Piac kö­zel-keleti rendezési tervéhez, ugyan­akkor váltig állítják, hogy a nyu­gatnémet kormányfő nem kísérli meg, hogy közvetítsen Marokkó és Algéria vitájában a nyugat-szaharai kérdésben. Bonn szigorúan őrzi semlegességét ez ügyben — mond­ják. Gazdasági kérdések valószínűleg alig merülnek fel, nagyobb projek­tumokról nincs szó, s a két ország kereskedelmi mérlege — a nyers­anyagvásárlások következtében — enyhén Marokkó javára billen. (Reuter) ** Január 2-án — majdnem három­havi szünet után — újból megnyi­tották a polgári forgalomnak Bag­dad repülőterét. Az iraki gépek ezentúl naponta járnak Ammanba, a jordániai Alia pedig hetente két­szer indít járatot Bagdadba.­­ Az iráni kormány nem szándé­kozik eladni a tulajdonában levő Krupp részvényeket — jelentette be Irán bonni nagykövetsége.­­ Angola és Zaire nagykövetet cse­rél. A két ország viszonya Mobutu zairei elnök Luandában tett látoga­tása óta javía . Svájc kivitele reálértékben az idén 3 százalékkal növekszik, a ta­valyi 5,5, illetve a tavalyelőtti 3,5 százalékkal szemben. Az exportárak a múlt évben­ átlagosan 5,5 száza­lékkal emelkedtek.­­ Sri Lanka kormánya megnehe­zíti a telkek eladását külföldieknek: 100 százalékról 500-ra emeli a kül­földiek telekvásárlási adóját. Ezzel próbálja letörni­­ ingatlanárakat. © Angliában tavasszal megjelenik az 50 fontos bankjegy, az egy fon­tos papírpénzt pedig fokozatosan ér­mékkel váltják fel, mivel kiszámí­tották, hos" a papírpénz „élettarta­ma” általában 9 hónap, a fémpénz viszont negyedszázadnál tovább is eltart. a W(21 jelenti .** Egyiptom úgy döntött, hogy rati­fikálja az atomsorompó-egyezményt. Az USA és néhány nyugat-európai ország addig nem hajlandó segítsé­get nyújtani 10 atomerőmű építésé­hez, amíg Kairó nem hagyja végle­gesen jóvá a nemzetközi megállapo­dást.­­ Howell brit energiaügyi minisz­ter január 5-én 4 arab olajtermelő országot érintő körútra indul. Csak­nem kéthetes útján Katarba, Abu Dhabiba, Dubaiba és Bahreinba lá­togat.­­ Az Ír Köztársaság exportja ta­valy 18,6 százalékkal, 4,15 milliárd fontra emelkedett (egy­ír font ( 2,02 dollár) nagyobbrészt a kész­­gyártmánykivitel fellendülésének köszönhetően. © Carrington angol külügyminisz­ter kéthetes hivatalos látogatást tesz Egyiptomban és Marokkóban. © A spanyol kormány magánsze­mélyeknek ad el 27, állami tulaj­donban levő, főként vidéki újságot. © Líbia és Dél-Korea felvette a teljes diplomáciai kapcsolatot és a közeljövőben nagykövetet cserél. Szöul szerint a megállapodáson ke­resztül garantálható a nyersolaj utánpótlás és a Líbiában dolgozó dél-koreai építőmunkás gárda biz­tonsága. Az izlandi valutareformot árbefagyasztás kíséri A valutareform bevezetésével — január elsejével — egyidőben Izlan­­don az árakat is befagyasztják — jelentette be Thoroddsen miniszter­­elnök Reykjavikban. Mint ismeretes, az idei év elején forgalomba ke­rült új korona a korábbi százszo­rosát éri. (VILÁGGAZDASÁG, 1980. december 24., 2. oldal) A minisz­terelnök emlékeztetett rá, hogy a valutareformot már egy éve elha­tározták, azonban számos más inf­lációellenes intézkedéssel együtt most tudták bevezetni. A kormány döntése értelmében a novemberi és decemberi áremelkedéseket fi­gyelmen kívül fogják hagyni a bér­emeléseknél. A bejelentett teljes ár­befagyasztás egyébként nem érinti a postai és az autóbusztarifákat és az áramszolgáltatás díját: ezek át­lagosan 10 százalékkal emelkednek majd. A kormány 1981 végére 40 száza­lékosra kívánja az inflációt leszo­rítani, korábbi hivatalos előrejelzé­sek azonban még 70 százalékos éves áremelkedést helyeztek kilá­tásba. Az új valuta értékét stabi­lizálni kívánják és a kormány egye­lőre nem járult hozzá, hogy a bank­kölcsönök kamatlábát 46-ról 56 szá­zalékra emeljék. (Reuter) A szovjet kormány az energiatakarékosságról A szovjet minisztertanács határo­zatot hozott a fűtőanyagokkal és az energiahordozókkal való fokozottabb takarékosságról. A döntés kimond­ja, hogy a vállalatoknál felül kell vizsgálni a fűtőanyagok, az elekt­romos- és a hőenergia felhasználá­si normáit, nagyobb mértékben kell alkalmazni olyan új technológiai el­járásokat, amelyekkel csökkenthető a termelési energia- és fűtőanyag­igénye. Az 1981-es évre szóló energiata­karékossági terv előírja, hogy ösz­tönözni kell a takarékos energia- és fűtőanyagfelhasználást mind az ipar­ban, mind pedig a mezőgazdaság­ban. (TASZSZ, MTI) Elfogadták az új spanyol költségvetést A spanyol parlament alsóháza el­fogadta az 1981-re szóló költségve­tési javaslatot. A kiadások nagysá­ga 40 milliárd dollár lesz, ez 24 százalékkal meghaladja az 1980. évit. A költségvetésben a legtöbb kiadást, a teljes összeg 13,5 száza­lékát az oktatásra szánják, a hadi­kiadások részaránya pedig 11,9 szá­zalék lesz. A következő pénzügyi évben a kormány elsődlegesnek te­kinti a munkanélküliség elleni har­cot. Becslések szerint jelenleg 1,6 millióan vannak állás nélkül a 13 millió főnyi munkaerőből. (AP-DJ) Általános áremelés Peruban Peru kormánya általános áreme­lést jelentett be az év elején és megígérte, hogy a bérek igazodni fognak a megélhetési költségek emelkedéséhez. A központi áreme­lés a kormánynak abból a törekvé­séből született, hogy az infláció megfékezése céljából megszünteti a fűtőanyagok és az alapvető élelmi­szerek árához nyújtott támogatást. A limai kormány fontolóra veszi élelmiszerjegyek kibocsátását. A központi bank jelentése szerint az infláció az utóbbi félévben — évi­­ rátán — 61 százalékos volt, s a kö­­­­vetkező hat hónapban sem marad el a 60 százaléktól. A bank a takarék­­betétek kamatát 30,5 százalékról 50,5 százalékra emelte, a kölcsönök ka­matát pedig 44,4 százalékról 51,5 százalékra! (AP-DJ) Új rubelárfolyamok A Szovjetunió állami bankja ja­nuár 1-i hatállyal megváltoztatta néhány nyugati valuta árfolyamát. Felértékelték a rubelt a belga és a francia frankhoz, a nyugatnémet márkához, a holland forinthoz, és a kanadai dollárhoz képest, több rubelt fizetnek viszont ezentúl a dán és a svéd koronáért, a jenért és az osztrák schillingért. A 100 dollárért fizetendő 67,50 rubeles ár­folyamot most nem változtatták meg. Az alábbi táblázat a főbb változásokat mutatja: rubel­a valuta neme árfolyam ege az új előző belga frank 100 2,15 2,17 NSZK márka 100 34,54 34,80 holland forint 100 31,68 32,00 kanadai dollár 100 56,72 57,10 dán korona 100 11,24 11,13 francia frank 100 14,90 15,00 svéd korona 100 15,47 15,31 jen 1000 3,29 3,26 osztrák schilling 100 4,87 4,80 (Reuter) P­ár konténerhajójáratot indított a Szovjetunió A fekete-tengeri Ogyessza és 11­­jicsevszk kikötőiből a Távol-Ke­letre és Japánba továbbít árut a pénteken megnyitott új hajójárat — közli a TASZSZ-ra hivatkozva az AFP hírügynökség. Az új vonalon nemcsak a szovjet—vietnami áru­forgalom bővítésére számítanak, ha­nem eleget tesznek vele a japán kívánságoknak is. Érdeklődtek a szállítási lehetőségek iránt nyugat­német, svájci és olasz vállalatok is. A 7 ezer konténert befogadó ha­jók a Fekete-tengerről a földközi­tengeri Trieszt kikötőjébe tartanak, ahol­ rakományt vesznek át a KGST- világgazdaság Megkétszereződött a szovjet—csehszlovák árucsere A Szovjetunió és Csehszlovákia árucsere-forgalmának értéke a most befejeződött ötéves tervidőszakban több mint kétszeresére nőtt a meg­előző tervperiódushoz képest, így 1980-ban a forgalom rekordszintet ért el. Az 1976 kezdete óta eltelt öt év alatt 29 milliárd rubel volt a két ország kölcsönös szállításai­nak értéke, az 1981-gyel induló öt év alatt a tervek szerint már 40 milliárd rubel lesz. Túlnyomórészt a Szovjetunió elé­gíti ki Csehszlovákia fűtő- és nyers-,­anyagszükségletét, de jelentős szál­lítója különféle gépeknek és beren­dezéseknek, elektronikus számítógé­peknek, gépkocsiknak is. Tavaly több 10 millió rubel értékben szál­lított fémmegmunkáló gépeket. A csehszlovák gépipar cserébe több ezer Tatra típusú tehergép­kocsit, villamosokat, valamint vil­lany- és dízelmozdonyokat szállított a Szovjetuniónak. A csehszlovák szállítmányokban helyet kaptak szö­vőgépek, különböző típusú folyami hajók, valamint közszükségleti cik­kek , így cipők, kötöttáruk, bőr­áruk és bútorok. Fontos helyet foglal el a két or­szág kereskedelmében komplett be­rendezések kölcsönös szállítása. A Szovjetunió egyebek között atom­­erőművi technológiát és berende­zéseket adott el, vegyi üzemeket és komplett metróvonalakat épített az utóbbi években. Csehszlovákia ezzel szemben hengersorokat, sörgyárakat és műtrágyagyárakat szállított. (MTI) Javult a jugoszláv kereskedelmi mérleg az EGK-val szemben A görög csatlakozás és a marhahús export Javulás mutatkozott 1980-ban Ju­goszláviának a Közös Piaccal foly­tatott kereskedelmében — állapítja meg a Tanjug hírügynökség, hozzá­teszi azonban, hogy ez csak részben tulajdonítható a megnövekedett ju­goszláv exportnak. A kereskedelmi mérleg deficitjének csökkentésében nagy szerepet játszott, hogy az év közepe táján megszigorították az importot. A Tanjug megállapítása szerint még mindig túlságosan nagy Jugoszlávia kereskedelmi deficitje az EGK-val folytatott kereskede­lemben. Ismeretes, hogy Jugoszlávia és a Közös Piac áprilisban átfogó gazdasági egyezményt kötött, amely­ben szabályozták a kereskedelem feltételeit, s e szerződés az addigi­nál kedvezőbb lehetőségeket terem­tett Jugoszlávia nyugat-európai ex­portjára. Ami Görögország közös piaci csat­lakozását ileti, a brüsszeli bizottság januárban tárgyal majd egy javas­latot, amely szerint Jugoszláviának esetleg továbbra is lehetővé teszik, hogy a korábbi mennyiségben ex­portáljon marhahúst Görögországba. (Az oda irányuló jugoszláv export­nak jelenleg 75 százaléka marha­hús). A fejlődő országokkal folytatott jugoszláv kereskedelem tavaly az első 11 hónapban 40 százalékkal, 3,7 milliárd dollárra emelkedett. Ezen belül a jugoszláv export 1,3 milliárd dollár volt, 41 százalékkal több, mint egy évvel korábban, az import 2,4 milliárd dollár, ez 39 százalékos növekedés. Jugoszlávia számos nagyberuházás megvalósítá­sában érdekelt a fejlődő országok­ban, jelenleg körülbelül 1 milliárd dollár értékben végeznek jugoszláv vállalatok építési munkálatokat kül­földön. (AP­ DJ) Zimbabweban tervbe vették a külföldi cégek ellenőrzését Zimbabwéban rövidesen álami el­lenőrzés alá vonják a külföldiek beruházásait — közölte Mugabe mi­niszterelnök. Mint mondotta, az országban jelenleg számos multi­nacionális vállalat tevékenykedik minden korlátozás nélkül. A kor­mánynak az az álláspontja, hogy a külföldiek tevékenységét az ország gazdaságpolitikájának szolgálatába kell állítani, ehhez viszont meg­felelő szabályozó eszközökre van szükség — jelentette ki Mugabe. „Ez nem jelenti, hogy tisztesség­telenek leszünk a külföldiekkel, de figyelembe kell vennünk népünk ér­dekeit.” A jelek szerint sem januárban, sem februárban nem teszik még közzé a zimbabwei kormány gaz­daságpolitikájának legfontosabb cél­jait — ahogy azt korábban ígérték —. Ebből megfigyelők arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy nézet­­eltérések vannak a kormányon be­lül. Erre utal a többi között, hogy Mugabe bejelentette: rövidesen át­alakítja kormányát, és tervezik több új minisztérium létrehozatalát. (Reuter) VINGGMMSAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 4200 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADAM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közületek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz­­forgalmi jelzőszámára 81.3102/9-1 — Szedte Zrínyi Nyomda. Bpest F. v.: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán országok és nyugat-európai államok szállítóhajóiról; Japánban pedig vö­rös-tengeri, földközi-tengeri és fe­kete-tengeri kikötőkbe szánt áru­kat rakodnak­ be.-'(­APA) '"-' Felemelték az SDR-ben folyósított kölcsönök kamatát A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) felemelte a mesterséges valutájában, az SDR-ben folyósított kölcsönök kamatlábát. 1981. január 1-től az SDR-ben nyújtott kölcsönök kama­ta 10,865 százalékos lesz a korábbi 8,5 százalék helyett. Azoknak az or­szágoknak, amelyeknek követelései az IMF-fel szemben nagyobbak, mint tartozásaik, pozitív egyenlegük után január 1-től 9,7875 százalékos kamatot kapnak az eddigi 7,65 szá­zalék helyett. Az IMF januártól érvényesíti az SDR új számítási módszerét. Az új rendszerben az eddigi 16 valuta he­lyett mindössze 5 szerepel. Az SDR értékét 54 amerikai cent, 46 pfen­nig, 34 jen, 74 centimé és 7,1 penny határozza meg. (Reuter) Pretoria kereskedelme az afrikai országokkal A Dél-Afrikai Köztársaság áru­csere-forgalma Afrika többi orszá­gával tavaly első ízben haladta meg az egy milliárd randot,­­ derül ki a pretóriai statisztikai intézet év­végi kiadványából. A felmérés nem részletezi, melyek azok az országok, amelyekkel kereskedelmi kapcso­latban állnak, de kiviláglik belőle, hogy több, mint 40 államnak szál­lítanak árut és szolgáltatásokat. A kontinens mind súlyosabb közellátá­si helyzete következtében erősen megugrott a dél-afrikai élelmiszerek kivitele, és­­ a politikai szemben­állástól függetlenül — egyre több iparcikket, elsősorban bányagépet vásárolnak a kontinens országai Pretoriától. (DPA)

Next