Világgazdaság, 1981. február (13. évfolyam, 21/3022-40/3041. szám)
1981-02-03 / 21. (3022.) szám
1981. FEBRUÁR 3. Oslóban ma döntenek az új miniszterelnök személyéről A kormányzó norvég Munkáspárt várhatóan ma jelenti be, hogy a 42 éves Gro Harlem Brundtland személyében az ország történetében először nő kerül a kormány élére. Mint ismeretes, Nordii miniszterelnök pénteken este egészségi okokra hivatkozva bejelentette lemondását. Nordic hivatalosan csak az újminiszterelnök személyének kihirdetése után nyújtja be lemondását Olav királynak. A Munkáspárt vezetői már tegnap megegyeztek az új kormányfő személyéről, miután a másik esélyes, Hansen környezetvédelmi miniszter vonakodott a jelöltségtől. Brundtland eddig a Munkáspárt elnökhelyettese volt, korábban pedig a környezetvédelmi tárca élén állt. Nordic lemondásában egyes vélemények szerint szerepet játszott a kormánypárt meggyengülése is. A Munkáspárt a harmincas évek óta az ország vezető politikai ereje volt, a legutóbbi közvéleménykutatások szerint azonban az ősszel esedékes általános választásokon már fej-fej melletti küzdelem várható a konzervatívokkal. A pozícióvesztés részben gazdasági okokban keresendő: az olajbevételek ellenére stagnál az ipari termelés és erősen nő az infláció. Növelte az ellentéteket a kormányban, hogy többen kifogásolták az amerikai atomfegyverek norvégiai tárolására vonatkozó kormánydöntést. (Reuter, AP—DJ) Az USA-ban csökkent a gazdasági mutatókat egyesítő index Decemberben az USA legfontosabb 10 gazdasági mutatóját egyesítő index 0,8 százalékkal csökkent, szemben a novemberi 1,5, illetve az októberi 0,6 százalékos növekedéssel. Az amerikai kereskedelmi minisztérium szóvivője emlékeztetett rá, hogy 1980 májusa óta ez az első alkalom, hogy az index hanyatlott. Decemberben a gazdasági mutatókat összegző index 136,6 ponton állt (1967 - 100), szemben a novemberi 137,7 ponttal. Az indexet összetevő tíz mutatóból hét csökkent decemberben. Visszaesett az új megrendelések száma, kevesebb szerződést kötöttek, csökkent a gyárakra és felszerelésekre vonatkozó megrendelések állománya, decemberben nem adtak ki annyi építkezési engedélyt, mint novemberben, esett a részvények jegyzése, lassult a pénzellátás növekedési üteme és összezsugorodott a vállalatok likvid eszközeinek nagysága. Reagan elnök a decemberi viszszaesést mint a Carter-kormányzat rossz örökségét jellemezte. Elmondta, hogy az új kormány egyidejűleg próbálja megfékezni az inflációt, s fellendíteni az üzleti életet. (Reuter) KAMATLÁBEMELÉS SVÁJCBAN A svájci központi bank mai hatállyal 3-ról 3,5 százalékra emelte föl a leszámítolási kamatlábat és 4-ről 4,5 százalékra a lombard-kamatlábat — jelentették be Zürichben. A központi bank szóvivője azzal indokolta a lépést, hogy a két alapkamat az utóbbi hónapokban mind jobban elmaradt a piaci kamatszinttől, s ez arra ösztönözte a bankokat, hogy túlzott mértékben igénybe vegyék e két hitellehetőséget. (A leszámítolási kamatláb az, amennyiért a kereskedelmi bankok váltó ellenében hitelt kapnak a központi banktól, a lombard kamatláb pedig az értékpapír mint zálog fejében folyósított hitel kamata.) A központi bank lépése így „nem akció, hanem reakció” — mondta a szóvivő. Mindamellett utalt rá, hogy a kamatemelést más okok is indokolták. Többek között, hogy svájci viszonylatban magas, éves szinten 3—4 százalékos az infláció, s a svájci valuta meglehetősen nagy árfolyamveszteséget szenvedett a dollárral szemben, nem utolsósorban az alacsony svájci kamatszint miatt. A központi bank lépését követően a négy vezető svájci kereskedelmi bank bejelentette, hogy 1 százalékponttal 5,25 százalékra emeli az egy évre lekötött, 250 ezer frankot meghaladó betétek után fizetett kamatot. (Reuter) A svéd állam elsőként jelenik meg az új londoni SDR-piacon Svédország lesz az első állam, amely tetemes összegű kölcsönt vesz fel SDR-ben a közelmúltban Londonban létrehozott új SDR-piacon. Londonban bejelentették, hogy Stockholm összesen 1 milliárd dollárnak megfelelő összegű kölcsönt kap, ebből 800 milliót dollárban, a fennmaradó 200 milliót pedig SDR-ben kibocsátott letéti bizonylat formájában. A Morgan Guaranty Trustnak a konzorcium egyik vezetőjének szóvivője elmondta, hogy a 200 millió dollárnak megfelelő összeg futamideje öt év, kamata az első három évben, 0,375, a további két év során pedig 0,5 százalékkal lesz „a rövid lejáratú SDR-kölcsönök szokásos kamata fölött”. A szóvivő nem adott magyarázatot rá, hogy voltaképpen hogyan számítják ki a kamatot. Egyes források szerint az SDR-ben kibocsátott letéti bizonylatok kamatát a papírarany árfolyamát meghatározó öt valutában, a dollárban, a nyugatnémet márkában, a francia frankban, a fontban és a jenben jegyzett kölcsönök kamatának súlyozott átlaga alapján állapítják meg. A 800 millió dollár futamideje egyébként tíz év, kamata az első öt évben 0,375, a maradék öt évben pedig 0,5 százlékkal haladja meg a londoni bankközi kamatlábat, a LIBOR-t. Az új SDR-piacot különben hét nagy kereskedelmi bank alapította, itt forgalmazzák a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) mesterséges valutájában kibocsátott letéti bizonylatokat. (Világgazdaság, 1981. január 29., 7. oldal.) (AP—DJ) d Líbia a jelenlegi napi 1,7 millió barrelről 1985-re napi 1,43 millióra csökkenti az olajtermelést. • A francia Renault autógyár februárban visszafogja termelését négy üzemében. A gyár vezetői indokként az autóipar nemzetközi válságát hozták fel. Hasonló intézkedéseket tervez a Peugeot gyár is. Kanada a következő öt év során évente legalább 10 millió dolláros segélyt kíván nyújtani Zimbabwénak a gazdaság fejlesztésére. Mint Ottawában bejelentették, ezenkívül készek zimbabwei szakemberek és újságírók kiképzésére is. Haiden osztrák mezőgazdasági miniszter többnapos egyiptomi látogatása befejeztével Ománba utazott, ahol az agrárkooperáció kiszélesítésének lehetőségéről tárgyal. Franciaország 234 millió frank értékű olcsó kamatú kölcsönt és exporthitelt nyújt Kenyának a hírközlési hálózat javításához és Mombasa kikötőjének korszerűsítéséhez. Szuzuki japán miniszterelnök egyhetes látogatásra szándékozik utazni az USA-ba. Az út kezdete valószínűleg április 8. lesz. AWd JELIHTI A török állami légitársaság heti háromszori járatot indít Isztambulból a líbiai fővárosba, Tripoliba. Mi adóemeléseket jelentett be a a zimbabwei pénzügyminiszter, és ennek eredményeként 80 millió zimbabwei dollárral (1 USA-dollár = 0,63 zimbabwei dollár) nő az ország költségvetésének bevétele. Thaiföld állami légitársasága április 2-től rendszeres járatokat indít Kantonba. Az eredeti terv szerint novemberben kellett volna megnyitni a heti egyszeri járatot, de utashiány miatt tavaszra halasztották az első gép felszállását. •Ti Lopez Portillo mexikói államfő indiai hivatalos látogatásáról hazafelé menet 24 órára megszakította útját Athénban, ahol az állam vezetőivel tárgyalt. A brit gázművek 9,9 százalékra növelte a dolgozóknak tett béremelési javaslatát a korábbi 8,9 százalékról. A szakszervezetek 23 százalékos béremelést követelnek. A Wi A Világbank 21 millió dollár kölcsönt nyújt Jordániának olcsó bérű lakóházak s a hozzájuk kapcsolódó létesítmények építéséhez. Az EGK aggódik az amerikai segélyek tervezett csökkentése miatt A közös piaci országok aggodalmukat fejezték ki, hogy az új washingtoni kormány fontolóra vette a Világbank leányvállalatának, az IDA-nak folyósítandó amerikai hozzájárulás számottevő csökkentését. Haig külügyminiszter legutóbbi sajtótájékoztatóján bejelentette ugyanis, hogy a következő három év során várhatóan a felére csökkentik az amerikai segélyek összegét. Ez azt jelentené, hogy az eredetileg jóváhagyott 3,24 milliárd dollár helyett, alig 1,6 milliárdot utalnának át az IDA-nak. A tízek úgy vélik, hogy az amerikai segélyösszegek megnyirbálása érzékenyen érintené a legszegényebb fejlődő országokat. Az IDA, mint ismeretes, olcsó hitelekkel támogatja a legjobban rászoruló államok gazdasági fejlődését. A segélyöszszegek drasztikus leszállítása rontaná a fejlett tőkés és a fejlődő országok közti gazdasági és politikai kapcsolatokat — állítják az EGK tagjai. (Reuter) A brazil elnök Portugáliában Figueiredo brazil elnök vasárnap nyugat-európai látogatásának második állomására, Lisszabonba érkezett. Előzőleg Franciaországban járt, s ott nagyösszegű hitelmegállapodást kötött. (VILÁGGAZDASÁG, 1981. január 31., 1. oldal). Egyébként Figueiredo elutazásával egyidőben tették közzé a hírügynökségek, hogy a pénteken aláírt hitelszerződésen kívül francia bankok további 1 milliárd dollár hitelt szerveznek Brazília számára a dél-amerikai ország fejlesztési terveinek finanszírozására. A francia gazdasági minisztérium 400 millió dolláros exporthitelt ígért Brazíliának, a francia kereskedelmi bankok pedig 600 milliót ajánlottak fel. A portugál—brazil tárgyalásokon valószínűleg több gazdasági és kulturális együttműködési megállapodást fognak aláírni. A lisszaboni kormány azt szeretné, ha Brazília nagyobb beruházásokat hajtana végre az országban. (Reuter) Az USA feloldotta a Mexikó elleni uránembargót Az Egyesült Államok ismét kész dúsított uránt szállítani Mexikónak — jelentette be Mexikóvárosban az országos atomkutató intézet, az INNN. Az embargót még 1978-ban Carter elnök rendelte el, a 20 százalékosnál nagyobb urántartalmú nukleáris üzemanyagra. A Fehér Ház a lépést annak idején azzal indokolta, hogy Mexikó a dúsított uránt esetleg atomfegyver készítésére használná fel. Mexikó 70 százalékban dúsított uránt akar vásárolni az USA-tól, „Triga 3” nevű reaktorához, amely részben kísérleti célokat szolgál, részben pedig radióizotópokat állít elő. (DPA) Véget ért a szovjet-francia iparfejlesztési konferencia Moszkvában véget ért a Szovjetunió és Franciaország képviselőinek iparfejlesztési konferenciája. A szovjet fővárosban járt francia küldöttség, amelynek tagja volt 12 északfranciaországi vállalat képviselője, még ez évben ismét tárgyalásokat kezd a szovjet szakemberekkel, s akkor várhatóan több fejlesztési tervet részletesen is kidolgoznak. A megbeszéléseken szóba kerül majd a szovjet szénbányászat és élelmiszeripar korszerűsítése, a vaskohászat és több mezőgazdasági üzem fejlesztése. A mostani konferenciát egyébként a Moszkvában működő francia külkereskedelmi központ a szovjet állami tervbizottsággal közösen szervezte meg. (AP—DJ) Rendszeres hajóforgalom Jugoszlávia és Irán között Felújítja iráni járatait a Jugolínija jugoszláv hajótársaság — jelentették be a vállalat vezetői. Az iráni—iraki háború kitörése előtt a Jugolinija rendszeresen indított járatokat Irán kikötőibe, s szállította Jugoszlávia, valamint más államok áruit. Mint a vállalat vezetői elmondották, az áruszállításokat már ezen a héten felújítják és a társaság hajói Rijeka kikötőjét Bandar Abbasz iráni kikötővel fogják összekötni. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG Az OPEC növeli a segélyeket A Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) pénzügyminiszterei megállapodtak abban, hogy tetemesen emelik az 1981—1982-es évben nyújtott fejlesztési segélyeket, hatalmas összegekkel járulnak hozzá a harmadik világ mezőgazdaságának és nyersanyagkereskedelmének előmozdításához. A miniszterek a múlt hét végén első ízben találkoztak a szeptemberben kirobbant iraki-iráni háború óta. A két ország jelenlévő küldöttei között nem támadtak nézeteltérések, de Teherán elmaradt a befizetésekkel, s ez némi gondokat okoz. A csökkent olajexport miatt Irán a számítottnál kevesebbel tud hozzájárulni a segélyalaphoz. (A korábbi években a teljes segélyösszeg egynegyedét fedezte Irán.) Bécsben megállapodtak, hogy az OPEC-alapból idén 500, jövőre 700 millió dollár összegű kölcsönt nyújtanak a fejlődő országoknak kedvező feltételekkel. Az iparilag fejlett nyugati államok és az OPEC által három évvel ezelőtt létrehozott nemzetközi mezőgazdaságfejlesztési alap (IFAD) 450 millió dollárt kap a kőolajexportálóktól. Ezen felül az OPEC-államok 100 millió dollárt akartak befizetni az UNCTAD nyersanyagár-kiegyenlítő alapjához. A miniszterek végül megállapodtak, hogy bizottságot hoznak létre, amely kidolgozza az egyes OPEC- országok hozzájárulásának mértékét a testület segélyalapjához. (Reuter, APA) Tárgyalások a Világbank energiaalapjáról Hétfőn, Washingtonban 13 fejlett tőkés és olajtermelő ország képviselői tárgyalóasztalhoz ültek, hogy megvitassák egy új Világbankleányvállalat létrehozását. Az új intézmény 25 milliárd dollárral rendelkezne; ezt az öszeget a fejlődő országok energiakutatási programjainak fedezésére fordítanák. A zárt ajtók mögött zajló tanácskozáson részt vettek az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, az NSZK, Japán, Norvégia, Szaúd-Arábia, Kuvait, Nigéria, Brazília, Kenya és India képviselői, akik a Világbank vezető szakértőivel együtt már hoszszabb ideje foglalkoznak az új energiafejlesztési alap felállításával. Az új alap terveit a washingtoni ülés után a Világbank vezetői is szemügyre veszik, különös tekintettel az alaptőke és a szavazati jog megosztására. Mielőtt azonban az új intézmény létrejönne, a Világbank 135 tagországának minden javaslatot jóvá kell hagynia, s ez a legjobb esetben is 1982 közepéig-végéig eltart. Fokozza a nehézségeket, hogy az új amerikai kormány várhatóan fenntartásainak ad hangot, holott Carter elnöksége alatt lelkesen támogatta az új alap tervét. Mint ismeretes, az amerikai kormányzat máris bejelentette, hogy visszafogja hozzájárulásait a Világbank és több más nemzetközi pénzintézet kölcsöntevékenységéhez. Az új energiafejlesztési alap terve a Világbank leköszönő elnökétől, Robert McNamarától származik, aki több kollégájával együtt szeretné a Világbank energiakutatásra fordítható hitelkeretét a jelenlegi 13 milliárd dollárról 25 milliárdra szélesíteni. Az új alap tagja lehet bármelyik Világbank-tagország, ha magáévá teszi az alapszabályokat, s hozzájárul az alaptőkéhez. A hitelkeretet 1985-ig lehetne felhasználni. (AP—DJ) r Áremelések Izraelben Ár- és adóintézkedéseket jelentett be Izraelben a Begin-kormány immár harmadik pénzügyminisztere, Abdor. Mint mondotta, a rendeletek azt célozzák, hogy megtakarításra ösztönözzék a lakosságot, 10 százalékkal drágítják az elektromos áramot, 6 százalékkal emelik a víz használati díját, 25 százalékkal lesz drágább a liszt, 10 százalékkal a hús, 12 százalékkal számos tejtermék. A magángazdálkodóknak ezentúl 12 százalékkal többet kell fizetniük a takarmányért, amelynek nagy részét importálják. Ezzel egyidejűleg átmenetileg a következő három hónapra csökkentik a kisméretű személygépkocsik és egyes elektromos készülékek forgalmi adóját, mert — mint a pénzügyminiszter mondotta —, az ezekkel a cikkekkel kereskedő vállalkozók nagy veszteségeket szenvedtek az utóbbi időben a magas árak miatt. Erőteljesen támadja az intézkedéseket az izraeli szakszervezeti szövetség és követeli, hogy az állam a drágítás mértékéig adjon bérkiegészítéseket. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy jelenleg éves rátán 135 százalékos az infláció Izraelben, s ez az egyik fő oka, hogy előbbre kellett hozni a novemberre tervezett általános választásokat. (Reuter) A Nissan brit terveinek részletei Újabb részletek váltak ismeretessé a Nissan japán autógyárnak a brit kormánnyal kötött megállapodásáról. Mint Isihara, a cég elnöke sajtókonferenciáján elmondotta, már tavaly megkereste a Nissan vezetőségét a brit kormány, hogy vegyék fontolóra egy Nagy-Britanniában felállítandó autógyár építését. A mostani elképzelések szerint a beruházási öszszeg 500 millió dollár lesz, a Walesben felállítandó üzem évente körülbelül 1600 Datsun kiskocsit gyárt majd, a dolgozók száma 4—5000 fő lesz. A japánok úgy tervezik, hogy az új autógyár 1986-ra éri el teljes kapacitását, és akkor az ott gyártott gépkocsikat részben a brit piacon, részben külföldön értékesítik. Mindez nem jelenti, hogy a Nissan csökkenteni kívánja a közös piaci országokba irányuló gépkocsi exportot — közölte Isihara. Egy újságíró kérdésére elmondotta: nincs kizárva, hogy a Datsun gépkocsikhoz a British Leyland által gyártott alkatrészeket is felhasználnak. Ez nagy segítség a BL-nek, miután pénzügyi nehézségekkel küszködik, és éppen a napokban szavazott meg számára a brit parlament 990 millió font sterling támogatást a következő évek fejlesztési programjának támogatására. Az állami támogatással kapcsolatban számos gazdasági szakértő megjegyzi, hogy tulajdonképpen meglepetésnek számít, hiszen ellentétes Thatcher miniszterelnök gazdaságpolitikai nézeteivel. A Nissanhoz hasonlóan élénk üzleti kapcsolatban áll a British Leylanddal a legnagyobb japán autógyár, a Honda is. Mint ismeretes, 1981-ben kezdik meg a közös gépkocsigyártást, amelynek eredményeként hamarosan évente 80 ezer Honda gépkocsit dobnak majd piacra. Sok autópiaci szakértő viszont félelmének adott kifejezést, hogy a Hondával kötött szerződés, valamint az, hogy a francia Peugeot- Citroen felvásárolta a Chrysler brit üzemeit, a BL angliai piaci részesedésének visszaszorításához fog vezetni. Jelenleg egyébként a brit autópiacon a legtöbb gépkocsit a Ford, valamint a General Motors tulajdonában levő Vauxhall értékesíti. A Nissan és a Honda autógyár angliai terveit örömmel üdvözölte a japán külkereskedelmi és ipari minisztérium. Mint egyik vezetője közölte, mindez hozzájárulást jelent Japán és a Közös Piac, sőt Japán és az USA ipari együttműködésének fejlesztéséhez. (AP—DJ, Reuter) mMGaziki A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 4200 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közületek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára 813102/9-2 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán