Világgazdaság, 1981. április (13. évfolyam, 62/3063-81/3082. szám)
1981-04-01 / 62. (3063.) szám
KÜLGAZDASÁG MIRŐL ÍR A Pénzügyi Értékkontingensek helyett mennyiségiek? Szemle ÜLÉST TARTOTT A MAGYAR-SVÉD KERESKEDELMI VEGYESBIZOTTSÁG Magyar—svéd kereskedelmi vegyesbizottsági ülést tartottak március 24—26. között a Külkereskedelmi Minisztériumban, magyar részről dr. Balázs Péter főosztályvezető-helyettes, svéd részről Per Bertil Kollberg nagykövet vezetésével. A tárgyalások legnagyobb eredménye — mondotta dr. Balázs Péter munkatársunknak adott nyilatkozatában —, hogy várhatóan a jövő évtől kezdve a Svédországgal eddig értékkontingensben lebonyolított forgalmon belül exportunk mintegy 10 százalékánál mennyiségi kontingensekre térhetünk át. Az utóbbi években a magyarsvéd kereskedelmi kapcsolatok legjellemzőbb vonása a svéd export ingadozása volt, 1979-ben például 112 millió dollárra rúgott, szemben az előző évi 127 millióval, tavaly valamelyest emelkedett ugyan 117 millió dollárra, de svéd részről az idei évben a forgalom újabb csökkenésére számítanak. A magyar kivitel viszont folyamatosan emelkedett, tavalyelőtt 88 millió dollárt ért el, 30 százalékkal többet, mint 1978-ban, és tavaly újabb egymillióval 89 millió dollárra emelkedett. A múlt évben exportunk mintegy 35 százalékát különféle textiláruk, bőrcikkek és bútorok adták. A második helyen az acéltermékek és alumíniumáruk exportja állt, ugyancsak jelentős hányadot képviseltek a gyógyszer-alapanyagok. Az élelmiszerek 19 százalékkal részesedtek szállításainkban, ezen belül kiemelkedő a fagyasztott és friss húsáru, a mirelit és friss zöldség, a gyümölcs, méz, bor és napraforgóolaj szerepe. A gépek mindössze 7 százalékát adták a Svédországba irányul® tavalyi exportnak, de igen jelentősek az alkatrész-szállítások, ami döntően a nagyszámú termelési kooperációknak köszönhető. A kooperációk keretében lebonyolított exportforgalom értéke tavaly megközelítette a 16 millió dollárt, és ezzel Svédország az NSZK és Ausztria után a 3. legjelentősebb kooperációs partnere hazánknak. A Svédországból származó import 70 százalékát alapanyagok, félkésztermékek és alkatrészek adják. Az alapanyagok közül a legnagyobb részt a cellulóz- és papírbehozatal alkotja, a múlt évben például az előbbiből 30 ezer tonnát importáltunk. Ugyancsak jelentős a speciális hengereltáruk, a gyógyszeripari termékek és a bőráruk behozatala. A gépszállítások a tavalyi svéd exportban 24 százalékot képviseltek. Mint a vegyesbizottsági ülésen elhangzott felszólalásokból kitűnt, a svéd exportőröket komoly aggodalommal tölti el az a tény, hogy az utóbbi években Magyarországra irányuló exportjukban egyre jobban visszaesik a gépek aránya. Ez a tendencia szerintük a következő esztendőkben is tovább tart, fő okát a magyar gazdaságpolitikában, a nagy ipari beruházások visszafogásában látják. Véleményük szerint azonban a svéd gépszállításoknak még tág lehetőségeik vannak, elsősorban az automatizálás és a számítógépesítés jóvoltából. A vegyesbizottsági tárgyaláson a svéd delegáció vezetője tájékoztatást nyújtott országa általános gazdasági helyzetéről. Mint elmondta, Svédország 1974 óta válsággal küszködik, tavaly ennek legeklatánsabb példája a munkavállalók és a munkáltatók vitájának kiéleződése volt. A gazdasági növekedés üteme mindössze 2 százalékos volt a múlt évben. A fizetési mérleg 20,5 milliárd svéd koronás deficittel zárult (1 USA-dollár : 4,598 svéd korona), az infláció mértéke megközelítette a 14 százalékot. A legfőbb gondot az energiakérdés okozza. Mint ismeretes, Svédország is jelentős olajimportáló ország, és ez egyre jobban megterheli külkereskedelmi mérlegét. 1980 elején népszavazást tartottak az atomenergia-termelő kapacitások bővítéséről és ennek során megszavazták mintegy 10—12 atomerőmű felépítését a következő években. A régi hagyományoknak megfelelően az ülésen a tárgyaló felek kölcsönös tájékoztatást adtak egymás áruinak a másik országban való fogadtatásáról. Mint azt az egyik svéd felszólaló elmondta, a magyar termékek jó hírnévnek örvendenek a svéd piacon, de hogy még többet tudjanak átvenni belőlük, pontosabban be kell tartani a szállítási határidőket. Külön felhívta a figyelmet a több esetben tapasztalt hanyag csomagolásra is. Itt említette meg a magyar hengereltáru-termékeket, amelyeknél nagy gondot okoz, hogy az áru Svédországba nyitott vagonokban érkezik, s azokból csak nehézségek árán rakhatók ki. Ami a svéd gazdaság recessziójából a magyar ipart a legérzékenyebben érinti, az a textilipar válsága, hiszen — mint, már említettük — kivitelünk legnagyobb tételét a textilipari termékek adják (8 millió dollár). Ezeknek a cikkeknek a kereskedelme jelenleg értékkontingensek keretében bonyolódik le, s ez számunkra azért kedvezőtlen, mivel az évekkel ezelőtt megadott értékhatárok a nagymérvű infláció miatt mindinkább összeszűkülnek. (Megemlítjük, hogy Svédországba irányuló exportunknak 90 százaléka mennyiségi korlátozásoktól mentes, mintegy 10 százalékára vannak értékkontingensek, elsősorban, a textil-, a cipő- és a porcelánárukra.) A vegyesbizottsági ülés legnagyobb vívmánya egyrészt az volt, hogy a tavalyi évhez képest mintegy 10 százalékkal, összesen 3,1 millió svéd koronával sikerült megemelni az ez évi textilkontingensek értékét, a másik ennél még nagyobb horderejű eredmény az a megállapodás, amelynek alapján még az idén tárgyalások kezdődnek az értékkontingensek mennyiségire való átváltásáról. Minden valószínűség szerint 1982-ben már mennyiségi kontingensek keretében szállíthatjuk az említett árukat. Így elérhető lesz, hogy egyrészt, a drágább, jobb minőségű termékeket exportáljuk, másrészt pedig teljes mértékig kiküszöbölhetjük az infláció kedvezőtlen hatását. H. M. Dr. Bódy László: Hitelpolitika 1981-től A VI. ötéves tervben természetszerűleg a hitelpolitika is a terv fő céljainak megvalósítását szolgálja. Ezek közé tartozik a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, az exportképesség fokozása, a termelési szerkezet korszerűsítése és a belső ellátás színvonalának emelése. A fejlesztések finanszírozásában növekszik a bankhitel szerepe, és a csökkenő arányú állami támogatások nagyobb részét is visszterhes formában kapják a gazdálkodó szervek. A bank csak olyan beruházásra nyújthat hitelt, amelynek kivitelezési ideje nem haladja meg a 36 hónapot. A hitelek kamata általában egy százalékponttal emelkedett, minthogy a megszerzendő hitelforrások is többe kerülnek a népgazdaságnak. A jövedelmezőségi feltételek (14,10 és 8 százalék) igazodnak az egyes ágazatokban a jövedelemszabályozás keretében számított értékhez. Megszűnt a saját erő előzetes megkövetelésének kötelező előírása. Ez azt jelenti, hogy jól megalapozott, jövedelmező beruházásokba olyankor is belefoghat egyegy gazdálkodó szervezet, ha saját eszközei más célokra teljes mértékben le vannak kötve. Elsősorban akkor adható saját erő hiányában is beruházási hitel, ha a beruházási költségteljesen megtérül abból a fejlesztési alapból, amely a beruházás saját hozamából a hitelkihelyezés időtartama alatt képződik. Lejárati és kamatkedvezményt biztosít a bank olyan fejlesztésekhez, amelyek eredményeként növekednek az exportárualapok, gazdaságosan helyettesíthető a tőkés import, ésszerűsödik az energiafelhasználás, fejlődik a háttéripar, illetve bővül a mezőgazdasági tevékenység. Ezenkívül kamatkedvezmény nyújtható olyan beruházásokra, amelyek eredményeként bővül a lakossági kereslet kielégítését szolgáló fogyasztási cikkek termelése, illetve fejlődnek a szolgáltatások. ■ ' - • • c • Preferált hitelek esetén azonban a bank a kamatkedvezményt a feltételek teljesítésétől függően utólag írja jóvá. Amennyiben az ígért és a vállalt teljesítményektől lényeges és tartós az eltérés, nemcsak a kamatjóváírás marad el, hanem a lejárati kedvezményt is megvonhatja a bank. Exportárualapok növelését célzó beruházásokra a Magyar Nemzeti Bank a VI. ötéves terv időszakára mintegy 78 milliárd forintnyi hitelt tud nyújtani. A közvetlen exportbővítő beruházásokon kívül ebből a hitelkeretből adhatók eszközök importmegtakarító, az energiafelhasználást csökkentő, a hulladékfeldolgozást biztosító, valamint az exportcélú termelés bővítésének ipari hátterét megteremtő fejlesztésekhez is. Közép- és rövidlejáratú forgóeszköz-hitelekkel segít a bank áthidalni a termelés és a forgalom idényszerű hullámzását és kielégíteni a hatékonyság növelése végett elhatározott üzleti vállalkozások finanszírozási igényét. A készletek (forgóeszközök) tartós növekedését csak akkor támogatja forgóalap-megelőlegezési hitellel, amennyiben ennek finanszírozására a fejlesztési alap nem elég. Rövidlejáratú hitelt nyújt a bank, ha a vállalat átmenetileg azért tartja vissza a készárut, mert később reálisan számíthat magasabb exportárakra. Igénybe vehet a vállalat rövidlejáratú hitelt taktikai vásárlásra is, ha előnyös áron tud nagyobb készletet vásárolni a tőkés piacon, vagy ha szocialista importja lökésszerű szállítással érkezik be. A már említett megemelt kamatot csak 1981. január 1. után folyósított fejlesztési célú hitelek esetében számítja fel a bank, a nem fejlesztési célú hitelek teljes állománya azonban már január 1-től az új mérték szerint kamatozik. Minthogy a kamat rugalmasan alkalmazható eszköz, elképzelhető, hogy mértéke a jövőben gyakrabban változik — fejezi be írását a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. (1981. március.) ÚJ TERMÉKEK A BAROMFIIPARNÁL Az orosházi baromfifeldolgozó üzemben évente egyelőre 100 tonna baromfihúsból gyártanak virslit és más felvágottat, ha azonban a vásárlók megkedvelik a külföldön , különben már ismert készítményeket — 1985-ig akár 500—800 tonna gyártására is vállalkozik az üzem. A gyártáshoz szükséges technológiák és gépsorok beszerzéséhez az OMFB 15 millió forinttal járult hozzá, s további 15 millió forintot a baromfiipar bocsájtott rendelkezésre. Az OMFB-vel most készítik elő egy újabb szerződés aláírását, amelynek alapján a tubusos baromfikrém gyártását teszik lehetővé. A törökszentmiklósi üzemben ismét folytatják a rekonstrukciós munkálatokat, az üzemet az év végén adják át, s ezután kezdik meg a panírozott baromfihús gyártásának előkészítését, ezt követően pedig a baromfihamburger gyártását. A fejlett tőkésországokban ezeket a készítményeket még csak kevés helyen gyártják, főként az USA-ban ismerik az úgynevezett baromfitöltelékárut. Nyugat-Európában baromfihúsból virslit és mortadellát készítenek. A magyar baromfiipar — amely termelését tekintve a világon azelsők között foglal helyet — a gyorsított ütemű beruházásokkal a hazai kereslet kielégítése mellett arra törekszik, hogy ezeket a készítményeket mielőbb exportálhassa. (MTI) A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN 1981. ÁPRILIS 1-TŐL a) Államközi megállapodásokon alapuló árfolyamok. b) Csak magyar-szovjet viszonylatban érvényes. Egység Devizanem Nem-kereskedelmi árfolyam vétel közép eladás forintban Kereskedelmi árfolyam vétel közép eladás forintban 100 albán lek a) 156,59 156,59 156,59 mmm_ 100 angol font 6702,26 6708,97 6715,68 7607,07 7614,68 7622,29 100 ausztrál dollár 3458,22 3461,68 3465,14 3925,08 3929,01 3932,94 100 belga frank 86,13 86,22 86,31 , 97,76 97,86 97,96 100 bolgár leva a) 1676,14 1676,14 1676,14— — — 100 csehszlovák korona a) 155,28 155,28 155,28— — — 100 dán korona 448,99 449,44 449,89 509,60 510,11 510,62 100 francia frank 602,47 603,07 603,67 683,80 684,48 685,16 100 holland forint 1278,94 1280,22 1281,50 1451,60 1453,05 1454,50 100 indiai rúpia 357,02 357,38 357,74 405,22 405,63 406 04 1000 japán jen 141,36 141,50 141,64 160,44 160,60 160,76 100 kanadai dollár 2494,18 2496,68 2499,18 2830,90 2833,73 2836,56 100 KNDK von a) 910,42 910,42 910,42— — 100 kubai peso a) 1328,80 1328,80 1328,80— — — 100 kuvaiti dinár 10 805,98 10 816,80 10 827,62 12 264,79 12 277,07 12 289,35 100 lengyel zloty a) 76,42 76,42 76,42— — — 100 mongol tugrik a) 352,87 352,87 352,87— — — 100 NDK márka a) 484 — 484,— 484,—— — — 100 norvég korona 549,13 549,68 550,23 623,27 623,89 624,51 100 NSZK márka 1405,50 1406,91 1408,32 1595,24 1596,84 1598 44 1000 olasz líra 28,40 28,43 28,46 32,24 32,27 32,30 100 osztrák schilling 198,08 19828 198,48 224,82 225,05 225,28 100 pakisztáni rúpia 299,17 299,47 299 77 339,56 339,90 340,24 100 portugál escudo 52,34 52,39 52,44 59,40 59,46 59,52 100 román lej a) 170.— 170.— 170.—— — — 100 spanyol peseta 34,58 34,61 34 64 39,24 39 28 39,32 100 svájci frank 1554,92 1556 48 1558,04 1764,83 1766,60 1768,37 100 svéd korona 645,76 646,41 647,06 732,95 733,68 734,41 100 szovjet rubel a) b) 1622,50 1622,50 1622,50— — — 100 tr és dl rubel— — — — 2697,30 2700,— 2702,70 100 USA-dollár 2954,35 2957,31 2960,27 3353,19 3356,55 3359,91 100 vietnami donga) 682,81 682,81 682,81— — — 1981. ÁPRILIS 1. W 03 Megalakult a kamara energiagazdálkodási tagozata Munkatársunktól. Az energiahordozók és az alapanyagok ésszerű felhasználásának lehetőségéről tartott tegnap előadást a Magyar Kereskedelmi Kamarában dr. Kapolyi László, az Ipari Minisztérium államtitkára abból az alkalomból, hogy megalakult a kamara energia- és nyersanyaggazdálkodási tagozata. A tagozat ülését Kallós Ödön, az MKK társelnöke nyitotta meg. A tagozat elnökévé Schiller Jánost, a Magyar VillamosMűvek Tröszt vezérigazgatóját választották, társelnöke pedig Zsengellér Istvánt az OKGT vezérigazgatója, Fodor Gyula, az Országos Érc- és Ásványbányák műszaki igazgatója és dr. Tamási István, a Szénbányászati Koordinációs Központ elnökhelyettese lett. Hazánk és az NDK 1981. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyve Tudósítónktól: Több mint 1,4 milliárd rubel forgalmat irányoz elő az idei évre a hazánk és az NDK között tegnap Budapesten aláírt 1981. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyv. A kölcsönös gépkereskedelem a teljes forgalom közel 65 százalékára, mintegy 900 millió rubelre rúg. Ennek jelentős hányadát a tervidőszakra meghosszabbított kooperációs és szakosítási megállapodások biztosítják. Együttműködésünk fő területe továbbra is a járműipar és a mezőgépgyártás. E két iparág termékei a teljes gépforgalom 48 százalékát adják. A magyar járműipar többek között 750 darab IKARU 15 autóbuszt, 100 speciális bútorszállító tehergépkocsit, valamint közel 50 millió rubel értékű alkatrészt és részegységet szállít az NDK-ba. Az NDK- ból importált közúti járművek közül említést érdemel 8 ezer különféle típusú tehergépkocsi és mikrobusz, 20 300 Trabant, 14 ezer Wartburg típusú személygépkocsi, 9 ezer MZ motorkerékpár, valamint körülbelül 63 millió rubel értékű járműalkatrész és részegység. A mezőgazdasági gépek magyar exportjában a növényvédő gépek, továbbá a kooperációs részegységek játsszák a fő szerepet. Ezek értéke ez évben eléri a 64 millió rubelt. Importunkban fontos helyet foglalnak el a mezőgazdasági betakarító gépek, mint például 500 E— 516 és E—512 típusú gabonakombájn, 300 rendrearató és szecskázógép, 700 pótkocsi. Hazánk jelentős értékben szállít az NDK-nak szerszámgépeket, automatikus műszereket és berendezéseket, élelmiszeripari gépeket, telefonközpontokat, orvosi- és laborműszereket és számítástechnikai eszközöket. Az NDK ennek ellenében jelentős mértékben hozzájárul a magyar szükségletek fedezéséhez szerszámgépek, emelő- és szállító berendezések, textilgépek, építőipari gépek, elektronikus adatfeldolgozók és számítógépek, hidraulika és tudományos műszerek szállításával. A hosszú lejáratú árucsere-forgalmi egyezmény előirányzatainak megfelelően folytatódnak a nyers- és alapanyagok kölcsönös szállításai. Az NDK többek között 500 ezer tonna brikettet, 230 ezer tonna kálit, több mint 80 millió rubel értékben vegyianyagokat, továbbá kohászati termékeket, építőanyagokat, étkezési és ipari sót szállít, viszont Magyarországról vásárol például 140 ezer tonna bauxitot, 25 ezer tonna timföldet, több ezer tonna alumíniumtömböt és félgyártmányt, valamint 170 ezer tonna gabonát. Az idén is nagy volumenben és széles választékban importálunk az NDK-ból a vásárlók körében kedvelt és keresett fogyasztási cikkeket, mint például különféle szöveteket, szőnyegeket, alsó kötöttárukat, harisnyatermékeket, függönyöket, 33 ezer varrógépet, 21 ezer mopedet, 14 ezer rádiókészüléket, 20 ezer mosógépet, 25 ezer centrifugát, továbbá fényképezőgépeket, csillárokat, hangszereket, játékokat, sportcikkeket. Tovább növeljük sörbehozatalunkat, amely ez évben 230 ezer hektolitert ér el. Fogyasztásicikk-exportunkban elsősorban a hagyományos áruk, mint például pamutszövet, 900 ezer pár bőr- és nem-bőrcipő, 25 ezer darab hűtőszekrény, 10 ezer darab autórádió, villanybojlerek, gyógyszeripari termékek érdemelnek említést. Magyarország továbbra is az NDK hagyományos szállítója marad különféle mezőgazdasági és élelmiszer ipari termékekből. Többek között 460 ezer hektoliter bort és pezsgőt, 140 ezer tonna rizst és feldolgozott zöldséget és gyümölcsöt, szalámit, vágott baromfit szállítunk az NDK-ba. Az árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet Vas János külkereskedelmi miniszterhelyettes és Dietrich Lemke, az NDK külkereskedelmi miniszterének helyettese írta alá.