Világgazdaság, 1981. április (13. évfolyam, 62/3063-81/3082. szám)

1981-04-01 / 62. (3063.) szám

KÜLGAZDASÁG MIRŐL ÍR A Pénzügyi Értékkontingensek helyett mennyiségiek?­­ Szemle ÜLÉST TARTOTT A MAGYAR-SVÉD KERESKEDELMI VEGYESBIZOTTSÁG Magyar—svéd kereskedelmi vegyesbizottsági ülést tartottak március 24—26. között a Külkereskedelmi Minisztériumban, ma­gyar részről dr. Balázs Péter főosztályvezető-helyettes, svéd részről Per Bertil Kollberg nagykövet vezetésével. A tárgyalások legna­gyobb eredménye — mondotta dr. Balázs Péter munkatársunknak adott nyilatkozatában —, hogy várhatóan a jövő évtől kezdve a Svédországgal eddig értékkontingensben lebonyolított forgalmon be­lül exportunk mintegy 10 százalékánál mennyiségi kontingensekre térhetünk át. Az utóbbi években a magyar­­svéd kereskedelmi kapcsolatok leg­jellemzőbb vonása a svéd export ingadozása volt, 1979-ben például 112 millió dollárra rúgott, szemben az előző évi 127 millióval, tavaly valamelyest emelkedett ugyan 117 millió dollárra, de svéd részről az idei évben a forgalom újabb csök­kenésére számítanak. A magyar kivitel viszont folya­matosan emelkedett, tavalyelőtt 88 millió dollárt ért el, 30 százalékkal többet, mint 1978-ban, és tavaly újabb egymillióval 89 millió dol­lárra emelkedett. A múlt évben exportunk mintegy 35 százalékát különféle textiláruk, bőrcikkek és bútorok adták. A má­sodik helyen az acéltermékek és alumíniumáruk exportja állt, ugyan­csak jelentős hányadot képviseltek a gyógyszer-alapanyagok. Az élelmi­szerek 19 százalékkal részesedtek szállításainkban, ezen belül kiemel­kedő a fagyasztott és friss húsáru, a mirelit és friss zöldség, a gyü­mölcs, méz, bor és napraforgóolaj szerepe. A gépek mindössze 7 százalékát adták a Svédországba irányul® ta­valyi exportnak, de igen jelentősek az alkatrész-szállítások, ami dön­tően a nagyszámú termelési koope­rációknak köszönhető. A kooperá­ciók keretében lebonyolított export­­forgalom értéke tavaly megközelí­tette a 16 millió dollárt, és ezzel Svédország az NSZK és Ausztria után a 3. legjelentősebb kooperá­ciós partnere hazánknak. A Svédországból származó import 70 százalékát alapanyagok, félkész­termékek és alkatrészek adják. Az alapanyagok közül a legnagyobb részt a cellulóz- és papírbehozatal alkotja, a múlt évben például az előbbiből 30 ezer tonnát importál­tunk. Ugyancsak jelentős a speciá­lis hengereltáruk, a gyógyszeripari termékek és a bőráruk behozatala. A gépszállítások a­ tavalyi svéd ex­portban 24 százalékot képviseltek. Mint a vegyesbizottsági ülésen el­hangzott felszólalásokból kitűnt, a svéd exportőröket komoly aggo­dalommal tölti el az a tény, hogy az utóbbi években Magyarországra irányuló exportjukban egyre jobban visszaesik a gépek aránya. Ez a tendencia szerintük a következő esztendőkben is tovább tart, fő okát a magyar gazdaságpolitikában, a nagy ipari beruházások visszafo­gásában látják. Véleményük szerint azonban a svéd gépszállításoknak még tág lehetőségeik vannak, első­sorban az automatizálás és a számí­tógépesítés jóvoltából. A vegyesbizottsági tárgyaláson a svéd delegáció vezetője tájékozta­tást nyújtott országa általános gaz­dasági helyzetéről. Mint elmondta, Svédország 1974 óta válsággal küsz­ködik, tavaly ennek legeklatánsabb példája a munkavállalók és a mun­káltatók vitájának kiéleződése volt. A gazdasági növekedés üteme mind­össze 2 százalékos volt a múlt év­ben. A fizetési mérleg 20,5 milliárd svéd koronás deficittel zárult (1 USA-dollár : 4,598 svéd korona), az infláció mértéke megközelítette a 14 százalékot. A legfőbb gondot az energiakérdés okozza. Mint is­meretes, Svédország is jelentős olajimportáló ország, és ez egyre jobban megterheli külkereskedelmi mérlegét. 1980 elején népszavazást tartottak az atomenergia-termelő kapacitások bővítéséről és ennek so­rán megszavazták mintegy 10—12 atomerőmű felépítését a következő években. A régi hagyományoknak megfele­lően az­­ ülésen a tárgyaló felek kölcsönös tájékoztatást adtak egy­más áruinak a másik országban való fogadtatásáról. Mint azt az egyik svéd felszólaló elmondta, a magyar termékek jó hírnévnek ör­vendenek a svéd piacon, de hogy még többet tudjanak átvenni belő­lük, pontosabban be kell tartani a szállítási határidőket. Külön felhív­ta a figyelmet a több esetben ta­pasztalt hanyag csomagolásra is. Itt említette meg a magyar hengerelt­­áru-termékeket, amelyeknél nagy gondot okoz, hogy az áru Svédor­szágba nyitott vagonokban érkezik, s azokból csak nehézségek árán rakhatók ki. Ami a svéd gazdaság recessziójá­­ból a magyar ipart a legérzéke­nyebben érinti, az a textilipar vál­sága, hiszen — mint, már említet­tük — kivitelünk legnagyobb téte­lét a textilipari termékek adják (8 millió dollár). Ezeknek a cikkek­nek a kereskedelme jelenleg érték­­k­ontingensek keretében bonyolódik le, s ez számunkra azért kedvezőt­len, mivel az évekkel ezelőtt meg­adott értékhatárok a nagymérvű infláció miatt mindinkább összeszű­külnek. (Megemlítjük, hogy Svéd­országba irányuló exportunknak 90 százaléka mennyiségi korlátozások­tól mentes, mintegy 10 százalékára vannak értékkontingensek, elsősor­ban, a textil-, a cipő- és a porce­lánárukra.) A vegyesbizottsági ülés legna­gyobb vívmánya egyrészt az volt, hogy a tavalyi évhez képest mint­egy 10 százalékkal, összesen 3,1 millió svéd koronával sikerült meg­emelni az ez évi textilkontingensek értékét, a másik ennél még na­gyobb horderejű eredmény az a megállapodás, amelynek alapján még az idén tárgyalások kezdődnek az értékkontingensek mennyiségire való átváltásáról. Minden valószí­nűség szerint 1982-ben már mennyi­ségi kontingensek keretében szállít­hatjuk az említett árukat. Így el­érhető lesz, hogy egyrészt, a drá­gább, jobb minőségű termékeket exportáljuk, másrészt pedig teljes mértékig kiküszöbölhetjük az inflá­ció kedvezőtlen hatását. H. M. Dr. Bódy László: Hitelpolitika 1981-től A VI. ötéves tervben természet­szerűleg a hitelpolitika is a terv fő céljainak megvalósítását szol­gálja. Ezek közé tartozik a nép­gazdaság egyensúlyi helyzetének ja­vítása, az exportképesség fokozása, a termelési szerkezet korszerűsíté­se és a belső ellátás színvonalának emelése. A fejlesztések finanszírozásában növekszik a bankhitel szerepe, és a csökkenő arányú állami támogatások nagyobb részét is visszterhes for­mában kapják a gazdálkodó szer­vek. A bank csak olyan beruhá­zásra nyújthat hitelt, amelynek ki­vitelezési ideje nem haladja meg a 36 hónapot. A hitelek kamata általában egy százalékponttal emelkedett, mint­hogy a megszerzendő hitelforrások is többe kerülnek a népgazdaság­nak. A jövedelmezőségi feltételek (14,10 és 8 százalék) igazodnak az egyes ágazatokban a jövedelem­szabályozás keretében számított ér­tékhez. Megszűnt a saját erő elő­zetes megkövetelésének kötelező előírása. Ez azt jelenti, hogy jól megalapozott, jövedelmező beruhá­zásokba olyankor is belefoghat egy­­egy gazdálkodó szervezet, ha sa­ját eszközei más célokra teljes mér­tékben le vannak kötve. Elsősor­ban akkor adható saját erő hiá­nyában is beruházási hitel, ha a beruházási költség­­teljesen megté­rül abból a fejlesztési alapból, amely a beruházás saját hozamá­ból a hitelkihelyezés időtartama alatt képződik. Lejárati és kamatkedvezményt biztosít a bank olyan fejlesztések­hez, amelyek eredményeként nö­vekednek az exportárualapok, gaz­daságosan helyettesíthető a tőkés import, ésszerűsödik az energiafel­használás, fejlődik a háttéripar, il­letve bővül a mezőgazdasági tevé­kenység. Ezenkívül kamatkedvez­mény nyújtható olyan beruházások­ra, amelyek eredményeként bővül a­­ lakossági kereslet kielégítését szolgáló fogyasztási cikkek termelé­se, illetve fejlődnek a szolgáltatá­sok. ■ ' - • • c • Preferált hitelek esetén azonban a bank a kamatkedvezményt a fel­tételek teljesítésétől függően utó­lag írja jóvá. Amennyiben az ígért és a vállalt teljesítményektől lé­nyeges és tartós az eltérés, nem­csak a kamatjóváírás marad el, ha­nem a lejárati kedvezményt is meg­vonhatja a bank. Exportárualapok növelését célzó beruházásokra a Magyar Nemzeti Bank a VI. ötéves terv időszakára mintegy 78 milliárd forintnyi hi­telt tud nyújtani. A közvetlen ex­portbővítő beruházásokon kívül eb­ből a hitelkeretből adhatók eszkö­zök importmegtakarító, az energia­felhasználást csökkentő, a hulladék­­feldolgozást biztosító, valamint az exportcélú termelés bővítésének ipa­ri hátterét megteremtő fejlesztések­hez is. Közép- és rövidlejáratú forgóesz­köz-hitelekkel segít a bank áthidal­ni a termelés és a forgalom idény­szerű hullámzását és kielégíteni a hatékonyság növelése végett elhatá­rozott üzleti vállalkozások finanszí­rozási igényét. A készletek (forgó­eszközök) tartós növekedését csak akkor támogatja forgóalap-megelő­legezési hitellel, amennyiben ennek finanszírozására a fejlesztési alap nem elég. Rövidlejáratú hitelt nyújt a bank, ha a vállalat átmenetileg azért tart­ja vissza a készárut, mert később reálisan számíthat magasabb ex­portárakra. Igénybe vehet a válla­lat rövidlejáratú hitelt taktikai vá­sárlásra is, ha előnyös áron tud na­gyobb készletet vásárolni­­ a tőkés piacon, vagy ha szocialista import­ja lökésszerű szállítással érkezik be. A már említett megemelt kama­tot csak 1981. január 1. után folyó­sított fejlesztési célú hitelek ese­tében számítja fel a bank, a nem fejlesztési célú hitelek teljes ál­lománya azonban már január 1-től az új mérték szerint kamatozik. Minthogy a kamat rugalmasan alkalmazható eszköz, elképzelhető, hogy mértéke a jövőben gyakrabban változik — fejezi­­ be írását a Ma­gyar Nemzeti Bank ügyvezető igaz­gatója. (1981. március.) ÚJ TERMÉKEK A BAROMFIIPARNÁL Az orosházi baromfifeldolgozó üzemben évente egyelőre 100 tonna baromfihúsból gyártanak virslit és más felvágottat, ha azonban a vá­sárlók megkedvelik a külföldön , kü­lönben már ismert készítményeket — 1985-ig akár 500—800 tonna gyár­tására is vállalkozik az üzem. A gyártáshoz szükséges technológiák és gépsorok beszerzéséhez az OMFB 15 millió forinttal járult hozzá, s további 15 millió forintot a baromfi­ipar bocsájtott rendelkezésre. Az OMFB-vel most készítik elő egy újabb szerződés aláírását, amelynek alapján a tubusos baromfikrém gyártását teszik lehetővé. A török­szentmiklósi üzemben ismét folytat­ják a rekonstrukciós munkálatokat, az üzemet az év végén adják át, s ezután kezdik meg a panírozott ba­romfihús gyártásának előkészítését, ezt követően pedig a baromfi­hamburger gyártását. A fejlett tőkésországokban ezeket a készítményeket még csak kevés helyen gyártják, főként az USA-ban ismerik az úgynevezett baromfi­töltelékárut. Nyugat-Európában ba­romfihúsból virslit és mortadellát készítenek. A magyar baromfiipar — amely termelését tekintve a vi­lágon az­­elsők között foglal helyet — a gyorsított ütemű beruházások­kal a hazai kereslet kielégítése mel­lett arra törekszik, hogy ezeket a készítményeket mielőbb exportál­hassa. (MTI) A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYBEN 1981. ÁPRILIS 1-TŐL a) Államközi megállapodásokon alapuló árfolyamok. b) Csak magyar-szovjet viszonylatban érvényes. Egység Devizanem Nem-kereskedelmi árfolyam vétel közép eladás forintban Kereskedelmi árfolyam vétel közép eladás forintban 100 albán lek a) 156,59 156,59 156,59 mmm_ 100 angol font 6702,26 6708,97 6715,68 7607,07 7614,68 7622,29 100 ausztrál dollár 3458,22 3461,68 3465,14 3925,08 3929,01 3932,94 100 belga frank 86,13 86,22 86,31 , 97,76 97,86 97,96 100 bolgár leva a) 1676,14 1676,14 1676,14— — — 100 csehszlovák korona a) 155,28 155,28 155,28— — — 100 dán korona 448,99 449,44 449,89 509,60 510,11 510,62 100 francia frank 602,47 603,07 603,67 683,80 684,48 685,16 100 holland forint 1278,94 1280,22 1281,50 1451,60 1453,05 1454,50 100 indiai rúpia 357,02 357,38 357,74 405,22 405,63 406 04 1000 japán jen 141,36 141,50 141,64 160,44 160,60 160,76 100 kanadai dollár 2494,18 2496,68 2499,18 2830,90 2833,73 2836,56 100 KNDK von a) 910,42 910,42 910,42— — 100 kubai peso a) 1328,80 1328,80 1328,80— — — 100 kuvaiti dinár 10 805,98 10 816,80 10 827,62 12 264,79 12 277,07 12 289,35 100 lengyel zloty a) 76,42 76,42 76,42— — — 100 mongol tugrik a) 352,87 352,87 352,87— — — 100 NDK márka a) 484 — 484,— 484,—— — — 100 norvég korona 549,13 549,68 550,23 623,27 623,89 624,51 100 NSZK márka 1405,50 1406,91 1408,32 1595,24 1596,84 1598 44 1000 olasz líra 28,40 28,43 28,46 32,24 32,27 32,30 100 osztrák schilling 198,08 19828 198,48 224,82 225,05 225,28 100 pakisztáni rúpia 299,17 299,47 299 77 339,56 339,90 340,24 100 portugál escudo 52,34 52,39 52,44 59,40 59,46 59,52 100 román lej a) 170.— 170.— 170.—— — — 100 spanyol peseta 34,58 34,61 34 64 39,24 39 28 39,32 100 svájci frank 1554,92 1556 48 1558,04 1764,83 1766,60 1768,37 100 svéd korona 645,76 646,41 647,06 732,95 733,68 734,41 100 szovjet rubel a) b) 1622,50 1622,50 1622,50— — — 100 tr és dl rubel— — — — 2697,30 2700,— 2702,70 100 USA-dollár 2954,35 2957,31 2960,27 3353,19 3356,55 3359,91 100 vietnami dong­a) 682,81 682,81 682,81— — — 1981. ÁPRILIS 1. W 03 Megalakult a kamara energiagazdálkodási tagozata Munkatársunktól. Az energiahordozók és az alap­anyagok ésszerű felhasználásának lehetőségéről tartott tegnap elő­adást a Magyar Kereskedelmi Ka­marában dr. Kapolyi László, az Ipari Minisztérium államtitkára ab­ból az alkalomból, hogy megalakult a kamara energia- és nyersanyag­gazdálkodási tagozata. A tagozat ülését Kallós Ödön, az MKK társel­nöke nyitotta meg. A tagozat elnökévé Schiller Já­nost, a Magyar Villamos­­Művek Tröszt vezérigazgatóját választották, társelnöke pedig Zsengellér Istvánt az OKGT vezérigazgatója, Fodor Gyula, az Országos Érc- és Ás­ványbányák műszaki igazgatója és dr. Tamási István, a Szénbányá­szati Koordinációs Központ elnök­­helyettese lett. Hazánk és az NDK 1981. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyve Tudósítónktól: Több mint 1,4 milliárd rubel for­galmat irányoz elő az idei évre a hazánk és az NDK között tegnap Budapesten aláírt 1981. évi árucse­re-forgalmi jegyzőkönyv. A kölcsönös gépkereskedelem a teljes forgalom közel 65 százaléká­ra, mintegy 900 millió rubelre rúg. Ennek jelentős hányadát a tervidő­szakra meghosszabbított kooperációs és szakosítási megállapodások biz­tosítják. Együttműködésünk fő te­rülete továbbra is a járműipar és a mezőgépgyártás. E két iparág ter­mékei a teljes gépforgalom 48 szá­zalékát adják. A magyar járműipar többek kö­zött 750 darab IKARU 15 autóbuszt, 100 speciális bútorszállító tehergép­kocsit, valamint közel 50 millió rubel értékű alkatrészt és részegysé­get szállít az NDK-ba. Az NDK- ból importált közúti járművek kö­zül említést érdemel 8 ezer külön­féle típusú tehergépkocsi és mikro­busz, 20 300 Trabant, 14 ezer Wart­burg típusú személygépkocsi, 9 ezer MZ motorkerékpár, valamint kö­rülbelül 63 millió rubel értékű járműalkatrész és részegység. A mezőgazdasági gépek magyar exportjában a növényvédő gépek, továbbá a kooperációs részegységek játsszák a fő szerepet. Ezek érté­ke ez évben eléri a 64 millió ru­belt. Importunkban fontos helyet foglalnak el a mezőgazdasági beta­karító gépek, mint például 500 E— 516 és E—512 típusú gabonakom­bájn, 300 rendrearató és szecská­zógép, 700 pótkocsi. Hazánk jelentős értékben szállít az NDK-nak szerszámgépeket, auto­matikus műszereket és berendezése­ket, élelmiszeripari gépeket, telefon­­központokat, orvosi- és labormű­szereket és számítástechnikai esz­közöket. Az NDK ennek ellenében jelentős mértékben hozzájárul a magyar szükségletek fedezéséhez szerszámgépek, emelő- és szállító berendezések, textilgépek, építő­ipari gépek, elektronikus adatfeldol­gozók és számítógépek, hidraulika és tudományos műszerek szállításá­val. A hosszú lejáratú árucsere-for­galmi egyezmény előirányzatainak megfelelően folytatódnak a nyers- és alapanyagok kölcsönös szállításai. Az NDK többek között 500 ezer ton­na brikettet, 230 ezer tonna kálit, több­ mint 80 millió rubel értékben vegyianyagokat, továbbá kohászati termékeket, építőanyagokat, étke­zési és ipari sót szállít, viszont Ma­gyarországról vásárol például 140 ezer tonna bauxitot, 25 ezer tonna timföldet, több­ ezer tonna alumí­niumtömböt és félgyártmányt, va­lamint 170 ezer tonna gabonát. Az idén is nagy volumenben és széles választékban importálunk az NDK-ból a vásárlók körében ked­velt és keresett fogyasztási cikke­ket, mint például különféle szövete­ket, szőnyegeket, alsó kötöttárukat, harisnyatermékeket, függönyöket, 33 ezer varrógépet, 21 ezer mopedet, 14 ezer rádiókészüléket, 20 ezer mosó­gépet, 25 ezer centrifugát, továbbá fényképezőgépeket, csillárokat, hang­szereket, játékokat, sportcikkeket. Tovább növeljük sörbehozatalunkat, amely ez évben 230 ezer hektoli­tert ér el. Fogyasztásicikk-exportunkban el­sősorban a hagyományos áruk, mint például pamutszövet, 900 ezer pár bőr- és nem-bőrcipő, 25 ezer darab hűtőszekrény, 10 ezer darab autórá­dió, villanybojlerek, gyógyszeripari termékek érdemelnek említést. Ma­gyarország továbbra is az NDK ha­gyományos szállítója marad külön­féle mezőgazdasági és élelmiszer ipa­­ri termékekből. Többek között 460 ezer hektoliter bort és pezsgőt, 140 ezer tonna rizst és feldolgozott zöld­séget és gyümölcsöt, szalámit, vágott baromfit szállítunk az NDK-ba. Az árucsere-forgalmi jegyzőköny­vet Vas János külkereskedelmi mi­niszterhelyettes és Dietrich Lemke, az NDK külkereskedelmi miniszte­rének helyettese írta alá.

Next