Világgazdaság, 1981. szeptember (13. évfolyam, 164/3165-185/3186. szám)

1981-09-03 / 166. (3167.) szám

8 1981. SZEPTEMBER 3. ISMÉT CSÖKKENT AZ URÁN ÁRA A természetes urán azonnali szál­lításra érvényes piaci ára kismér­tékben visszaesett, de további jelen­tős olcsóbbodással nem lehet szá­molni — jelenti a hawaui (NSZK) Nukem­ GmbH. Júliusban a szabad­piacon azonnali szállítás esetén 52,60—57,20 dollárt fizettek az urán­­oxid (U3Os) kilogrammjáért, szem­ben az előző havi 53,70—57,20 dollár­ral. Az árak tehát 1981. márciusa óta első ízben megint csökkentek. Az olcsóbbodást a Nukem általá­ban az USA piacán lezajlott esemé­nyekkel magyarázza. Európában jú­liusban csak csekély volt a piaci te­vékenység. A legtöbb európai reak­torüzem az év végéig jól el van lát­va, így addig csak elvétve lehet vá­sárlásokra számítani. A szabadpia­con az árak lényegesen alacsonyab­bak, mint amennyit a hosszú lejá­ratú szerződések alapján a vásár­lóknak a folyó évben fizetniük kel­lene. Az USA-ban — a Nukem sze­rint — a készleteiket csökkenteni kívánó felhasználók és az eladatlan áruval rendelkező termelők alkudoz­nak a piacon. További lényeges ár­csökkenésre azonban nem lehet szá­mítani, mert rohamosan csökken azok­ száma, akik a jelenlegi árakon még kínálni tudják az árut A hosz­­szú­ lejáratú szerződésekben rögzített árak az USA-ban is lényegesen ma­gasabbak a szabadpiaci­ áraknál, és ez a különbözet — Európával és Délkelet-Ázsiával ellentétben — arra vezet, hogy a fogyasztók inkább rö­vid lejáratra, a szabadpiacon fede­zik le magukat és csak elvétve köt­nek hosszú lejáratú szerződést. A termelők optimizmusára vall, hogy 1982. évi szállításra a jelenlegi sza­badpiaci áraiknál átlagban 20 száza­lékkal magasabb árat kérnek az uránért hosszú lejáratú szerződés esetében. A Nukem július elsejétől kezdve az ármegállapításnál az egész vilá­gon elhangzott árajánlatokat fogja figyelembe venni, szemben azzal az eddigi gyakorlattal, amely szerint csak olyan árakat vont be a számí­tásba, amelyek létrejötténél legalább az egyik fél európai volt. (Handels­blatt, 1981. augusztus 12.) ICC-konferen­cia a fejlődő országok tengerhajózásáról A jövő héten kezdődik a Nem­zetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) konferenciája a venezuelai Cara­­balledában a fejlődő országok ke­reskedelmi flottáinak fejlesztési le­hetőségeiről — jelentette be a ca­­racasi kereskedelmi kamara. Az ICC venezuelai bizottságának elnö­ke, Enrique Sanchez szerint első­sorban a technológiaátadás és a tő­keáramoltatás lehetőségeit vizs­gálják majd a szeptember 7—10-ig tartó találkozón, amelyen egyébként nem kívánnak ajánlásokat megfo­galmazni az érintett országok kor­mányainak. A szervezet 45 tagálla­mából összesen 200 küldöttet — köztük hajótulajdonosokat, hajóbér­lőket,­­ bankok és biztosító társasá­gok képviselőit, nemzetközi szerve­zetek küldötteit, valamint szállítmá­nyozókat — várnak. A napirendre kerülő témák között szerepel a fej­lődő országok támogatása kikötő­bővítés és tengerészkiképzés, va­lamint tőkebeáramlással járó közös vállalkozások formájában. Megvi­tatják majd az UNCTAD-nak a vo­nalhajózási konferenciákra vonat­kozó szabályzatát is. Már meg is kezdődött Helsinki­ben a szállítmányozási kérdésekkel foglalkozó másik konferencia, ame­lyet a független tankhajó-tulajdo­nosok nemzetközi szervezete, az Intertanko hívott össze. A megbe­szélésen elsősorban a kiselejtezés­re váró, elavult óriástankhajók fel­­használásáról lesz szó. Tekintettel a nemzetközi tengerhajózásban ta­pasztalható óriási hajótér-túlkíná­­latra, a résztvevők annak lehető­ségét vizsgálják, hogy miképpen bővíthetnék az elavult hajók rako­dóterében tárolt termékek körét. Búzát már hosszabb ideje, olajat pedig négy éve tárolnak ily módon, most pedig a szén raktározását kí­vánják megoldani a használatból kivont óriástankhajók segítségé­vel. (Reuter) A megélénkülés jelei az offenbachi bőráruvásáron A bőráruk teljes frontján enyhe felélénkülés kezdődött , mutatko­zott meg a kedden bezárt 69. nem­zetközi offenbachi nemzetközi bőr­vásáron, amelyen 21 országból 507 kiállító vett részt. Azok iránt a termékek iránt, amelyeket a forma­­tervezés, kivitel és ár szempontjá­ból egyaránt megfelelőnek talált, a kereskedelem érdeklődése a várt­nál nagyobb volt. Az üzleti év ed­dig eltelt részében tapasztalt pan­gás után meglepetést keltett, hogy főleg külföldről jóval több vásárló érkezett, mint az előző vásárra. Az idei őszi-téli bőrárudivat egyébként a sportos­ „loden-looktól” a csillogó fémrátétekkel kivert dísz­műárukig minden ízlés számára tar­togat érdekeset. Hogy az 1982-es tavaszi—nyári divat milyen újdon­ságokat hoz, azt az október 18—20. között sorra kerülő következő nemz­­zetközi bőráru vásár fogja megmu­tatni. (APA) A Az indiai szakminiszter szerint az ország éves gyapottermelése 1985-ig el fogja érni a 9,2 millió — egyenként 170 kilogrammos — bá­lát. A héten­ befejeződött idei gya­potidényben hivatalos becslések sze­rint 8,19 millió bálát gyűjtöttek be. A Az idei nyugatnémet gabonater­més nem végleges adatok szerint 22,6 millió tonna lesz a tavalyi 23,1 milliós mennyiséget követően. A mezőgazdasági miniszter szerint a hektáronkénti átlagos hozam 0,5 százalékkal kisebb, 4,41 tonna lesz. A A világ 1981—82-es időszakban várható 93 millió tonnás cukorter­melése londoni előrejelzés szerint legalább kétmillió tonnás fölösleget fog eredményezni, ez kedvezőtlenül befolyásolhatja a következő idény kilátásait. PEACSHÍREK A Kínában az idén több mint 50 millió tonna korai érésű rizst ta­karítottak be, egy millió tonnával többet, mint tavaly. A növekedést Pekingben elsősorban a korszerű módszerek elterjedésének tulajdo­nítják. A A Szovjetunióban augusztus vé­gén 8,7 millió hektáron végezték el az őszi gabonák vetését. Az Egye­sült Államok moszkvai mezőgazda­­sági attaséja szerint tavaly ugyan­ebben az időben még csak 5,3 mil­lió hektáron vetették el az őszi gabonát. A Az 1981—82-es dél-afrikai birka­nyírás eredményét 102 millió kilo­grammra becsülik az előző szezon­ban nyírt 101,76 millióval szemben. A lenyírt gyapjú értéke 250 millió rand körül várható, szemben a ta­valy elért 209 millióval. (1 dollár : 0,943 rand) A Ausztrália 1980—81-es búzatermé­se 16,9 milió tonna lesz a legutóbbi hivatalos becslések szerint. •Az­S­ ­A Újabb országok az amerikai Lóimporttllalmi listán ? Az USA mezőgazdasági miniszté­riuma (USDA) az Ausztriából szár­mazó lovak bevitelének korlátozá­sát javasolja, miután az osztrák ló­állománynál is mutatkoztak a fer­tőző méhgyulladás jelei. A beteg­ség 1977-es felfedezése óta Auszt­ria a tizenegyedik ország, amely­nek állatállományában a kór fel­ütötte a fejét. Korábban megbete­gedéseket jegyeztek fel például Nagy-Britanniában, Ausztráliában, sőt az USA-ban is. A­z állatbeteg­ség hordozói a csődörök, a fertő­zés azonban a kancáknál okoz meddőséget, illetve vetélést. Az USDA által javasolt intézke­dés elsősorban a növendék­ állatok­ra vonatkozna. Ennek értelmében Ausztria a jövőben egyáltalán nem exportálhatna kancacsikókat az Egyesült Államokba, a két évnél idősebb csődörök pedig csak azzal a feltétellel kerülhetnek az ország­ba, ha minden kétséget kizáróan mentesek a bajtól. (Reuter) D­evizák 1981. IX. 2. ZÜRICH, DEVIZA svájci frankban USA 2,1510—2,1530 Anglia 3,9575—3,9650 Kanada 1,7975—1,8025 NSZK 88,08—88,18 Hollandia 79,35—79,50 Franciaország 36,75—36,85 Belgium 5,3750—5,3850 Olaszország 0,1764—0,1768 Ausztria 12,57—12,59 Japán 0,9360—0,9380­­ USA DOLLÁR az egyes országok pénznemében Bécs 17,061—17161 Brüsszel 39,82—39,97 Párizs 5,8295—5,8405 Frankfurt 2,4385—2,4400 Milano 1218,50—1219,00 Amszterdam 2,7110—77120 Tokió 229,95 1 ANGOL FONT értéke USA dollárban London 1,8410—1,8420 1 SDR értéke USA dollárban Washington 1,13433 NEMZETKÖZI ARANY 1 finom uncia/$ Zürich 429,00—432,00 London 430,00 A Ruhrkoh­e pótolja a hiányzó lengyel szénszállítmányokat az NDK-ban Az idei első félévben jelentősen megugrott az NDK kőszénimportja a Német Szövetségi Köztársaságból. A tavalyi hasonló időszakban még csak 380 ezer tonnát, az idén június vé­géig viszont már 615 ezer tonnát im­portált az NDK. Az NSZK-ból szár­mazó teljes tavalyi kőszénbevitel 650 ezer tonna volt, az idén a becslések szerint 1,3 millió tonna várható. Kokszból ezzel szemben 88 ezer ton­nára esett vissza az NSZK ide irá­nyuló exportja az első félévben, ta­valy még 255 ezer tonna volt. A nyugatnémet szénimportőrök, szövetsége úgy véli, hogy e változá­sok oka elsősorban a lengyel szén­­szállítások megcsappanására vezet­hető vissza. A szövetség adatai sze­rint tavaly 14 millió tonnával maradt el a lengyel szénbányászat teljesít­ménye a tervezettől, 193 millió ton­nára rúgott. Ennélfogva kőszénből is kevesebbet tudtak exportálni, az 1979. évi 41,4 millió tonnával szemben csupán 30,9 millió tonnát. (Süd­­deutsche Zeitung, 1981. augusztus 10.) A PETROLKÉMIAI ALAPANYAGOK ÁRAINAK ALAKULÁSA A fenti árakat az European Che- kötő vagy cif paritásúak. * C­lm­­mical News 1981. augusztus 24-i szu­­portáru, az EGK külső vámját al­ma alapján közöljük. Az árak — a kalmazzák; ** * EGK-áru, nem szaklap tájékoztatása szerint — vámköteles; *** az 1C1, a DSM, a irányár jellegűek, az európai terme- CdF Chimie, az Ato Chimie, a lékkel, felhasználókkal és kereske- BASF és a Bayer által jelentett szer­­zőkkel folytatott konzultációk során zedéses árak súlyozott havi átlaga alakították ki őket. Közepes vagy a vegyipari benzinre. A szerződéses annál nagyobb tételben létrejött kö­­árak a teljesített szállításokra ve­tésekre vonatkoznak. A spot (azon­­natkoznak külön megjelölés hiányá­­nak­) árak sek nyugat-európai hi­­bán; nem; névleges. (ECN) (dollár/tonna) Termék Európai szerződéses árak 1981. augusztus 19. Európai spot árak 1981. augusztus 19. Etilén 654—674 (nem) nincs adat Propilén (100%) 490—511 (nem) 490—500 Butadién 777—797 (nőm) 780—840 Benzol 550 495—500 (cif) Toluol 404—429 (nem) 420—430* Xilol— 412—420** 465—485 (fob) Sztirol 776—820 (nem) 740—750** Paraxilol 676—690 660—670 (fob) Ortoxilol 612—628 585—610 (fob) Fenol 878 770—780 (fob) Ammónia 210—230 210—215 (fob) Metanol 240—260 180—190** Vegyipari benzin 335—337 (nem) 358,34*** 325—335 (d­f) 60 százaléka nádból, 40 répából A cukor előállítására szinte a vi­lág valamennyi országában kínálko­zik lehetőség. Jelenleg a világ ter­melésének 60 százalékát nádból, 40- et pedig répából készült cukor adja. Megfigyelhető egy olyan tö­rekvés, hogy az államok jó része bizonyos mértékig saját forrásból fedezi szükségleteit. Ennek ellenére a termelés két földrészen koncent­rálódik: Európa és Amerika nyújt­ja a világ kínálatának 70 százalé­kát. A fogyasztás folyamatosan emel­kedett a hetvenes években, ki­egyensúlyozott 2,5—2,8 százalékos növekedési ütem volt tapasztalha­tó. Megtorpanás csak 1974—75-ben­ és 1980—81-ben mutatkozott a cu­kor nagyon magas ára következté­ben. Elmondható azonban, hogy a cukor árrugalmassága kicsi, az alacsony árak nem váltanak ki jelentős keresletnövekedést, a ma­gas árak sem csökkentik lényege­sen a keresletet. A CUKOR ÁRALAKULÁSA A nemzetközi piac csatornáiba a termelésnek csupán egynegyede ke­rül. A statisztikai nyilvántartást nehezíti ugyan az úgynevezett Imex rolling business, azaz hogy egyes országok nyerscukrot importálnak és ezt feldolgozott formában, fehér cukorként exportálják. A forgalom stabil, nagyobb változásokat csak a termelési kiesések okoznak. A cu­kor külkereskedelmének jellemző­je, hogy a tényleges „szabad piac­ra” csak az összes export 60—70 százaléka kerül. A többit hosszú lejáratú államközi szerződések ke­retében értékesítik. A cukoregyezmény feladata Főleg a fejlődő országok gazda­ságát érintő cukorpiacot igyekez­nek áruegyezmény keretében sza­bályozni. Jelenleg ezt a feladatot az 1977-ben aláírt Nemzetközi Cu­koregyezmény látja el. Ez az ál­tala kialakított intézkedésrendszer­rel a termelők és a fogyasztók ér­dekeinek megfelelően próbálja be­folyásolni ezt a szélsőséges kilen­­gésű piacot. Alapvető célja, hogy a piaci helyzettől függően export­­kvóták vagy ütközőkészletek alkal­mazásával a tonnánkénti cukorára­kat 287—507 dolláros sávban tart­sa. Megalakulásától kezdve az egyezmény törekvése kezdetben az volt, hogy a világpiaci árakat a sáv alsó határára emelje. Sikertelen kísérletek után válto­zás 1979 őszén következett be a jegyzések váratlan emelkedése nyo­mán. Az árszilárdulás olyan gyors ütemű volt, hogy az egyezmény há­rom hónap alatt az összes intézke­dési lehetőségét kimerítette. Rövid idejű reakciót csak a biztonsági készletek teljes felszabadítása vál­tott ki 1980 márciusában. Ezután azonban ismét tovább nőttek az Ciklikusság a szélsőséges ármozgásban A cukor áralakulását szélsőséges ármozgás jellemzi, de határozott ciklikusság figyelhető meg. Az utóbbi évek áralakulása ismét igazolta a cukorpiac periodicitását: 1950 és 1975 között négy nagy, el­térő hosszúságú és mélységű ciklus mutatható ki. Modellje a követ­kező­ éveken keresztül , alacsony szinten stagnáló árszínvonal alakul ki, ezt ugrásszerű áremelkedés kö­­veti, ezután konszolidálódik a piac és alacsony árszinten stabilizáló­dik. A legújabb ciklus 1976-tól bon­takozott ki: 3 éven keresztül ala­csony szinten mozogtak a cukorjegy­zések. 1979 őszén váratlan fordulat következett, az árak ugrásszerűen emel­kedtek., Az 1980. októberi csúcs után csökkentek a jegy­zések, jelenleg a konszolidáció jelei mutatkoznak. A cukor áralaku­lását és a jól meg­figyelhető cikluso­kat a következő grafikon szemlélteti (a New York-i tőzsde nyerscukor­­jegyzéseinek (No. 11.) éves átlagai alapján, dollár/ton­­nában. Az egyes ciklusok csúcsát ró­mai számok jelzik­. A ciklus kiváltó okait nehéz egy­értelműen megha­tározni ; a cukor­piacon tapasztalható állandó túl­kínálat, illetve az ezt idősza­kosan megszakító hiánnyal kapcso­latosak. A kínálat alakulásánál ugyanis nagy szerepet játszik a termelés felfuttatásának időbeli ki­­terjedtsége és állótőke beruházás­igényessége. Az árcsúcsok extra­jövedelmezősége elindít egy befek­tetési hullámot, tényleges terme­lési többlet 2-5 év múlva jelent­kezik. A kínálat javulása letöri az árakat, ez visszahat a beruházási kedvre, így egy idő után hiány alakul ki. A termelés bővítésének periodicitásán kívül a hetvenes években különféle állami beavat­kozások is befolyásolták a kínálat alakulását. A cukorfeleslegek kép­ződését azzal idézik elő, hogy a fejlett tőkésországokban a belső el­látás biztonsága jegyében támogat­ják a termelést, egyes fejlődő or­szágok — a cukor exportjától­­való nagyfokú függőségük következtében — dekonjunkturális időszakban az export volumenének növelésével próbálják biztosítani a bevételeket. Keresztesi Szergej Árupiacok EGY ÚJABB „CUKORBOO” UTÁN ”. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piacán az utóbbi időszakban a cukor az érdeklődés középpontjában állt. A többi cikknél mutatkozó viszonylag stabil ártendenciával szemben a cukor­piacon az 1974—75-ös válság után ismét drámai fejlemények jelent­keztek. Az események alakulását nagyon jól tükrözik a tőzsdei jegyzések. New Yorkban az alábbi ármozgás volt megfigyelhető (nyerscukor tonnája dollárban): 1979. szeptember 1.: 208; 1980. november 5.: 951; 1981. augusztus 3.: 357. E szélsőséges ármozgás megértéséhez ismerni kell a piac sajátosságait. A cukor szerepének növekedését az emberi fogyasztásban biológiai okok mellett olcsósága biztosítja, hiszen a területegységre vetített költségeket tekintetbe véve, nád­dal és répával termelhető meg a legtöbb energia. A cukor a legol­csóbb kalóriaforrás­ árak. A Nemzetközi Cukoregyez­mény csak 1981 májusában lett is­­­mét működőképes, az áralakulás ekkor adott lehetőséget az intéz­kedésrendszer alkalmazására. Magyarország is tagja az egyez­­­ménynek, kis exportőrként van nyilvántartva. Ez évi 70 ezer tonna nyers- vagy 64 ezer tonna fehér cukor kivitelére nyújt lehetőséget. A hetvenes évek közepén jelent­kezett nagy volumenű importunk érzékeny kiadási­ hatásai után gyor­san sikerült felfuttatni a belső termelést. Az évtized végére önel­látókká váltunk, jó termésű évek­ben minimális exportra is nyílik alkalom. Nyugatnémet vegyiüzem Csehszlovákiában Fővállalkozóként a nyugatnémet KHD Engineering GmbH szerelte föl a csehszlovákiai Kralupy kom­binát új üzemegységét, amely 90 ezer tonna metil-tercier-butilétert (MTBE) fog gyártani évente. A gyártási technológia licencét szin­tén NSZK-beli cég, a Chemische Werke Hals AG. adta. A European Chemical News vegy­ipari szaklap szerint ez az első MTBE-gyár, amelyet a nyugatnéme­tek KGST-országban építettek. (ECN, 1981. augusztus 17—24.)

Next