Világgazdaság, 1981. október (13. évfolyam, 186/3187-208/3209. szám)
1981-10-01 / 186. (3187.) szám
WGB 1931. OKTÓBER 1. Brandt a fejlődők fokozottabb segélyezését sürgeti Ismételten az elmaradott országok fokozottabb segélyezését sürgette Brandt, a nyugatnémet Szociáldemokra Párt és a róla elnevezett Észak-Dél Bizottság elnöke. Kedden közzétett nyílt levelében óva intette az Egyesült Államokat, nehogy kivonja magát a harmadik világ problémáinak megoldását célzó nemzetközi erőfeszítésekből. Egyben sürgette, hogy a jövő hónap 22-én és 23-án a mexikói Cancúnban tartandó,Észak-Dél csúcstalálkozón résztvevő 22 ország fordítson kivételes figyelmet a fejlődők megsegítését célzó, ENSZ-en belüli együttműködésre, illetve egy élelmiszerprogram kidolgozására. Brandt rámutatott: 1980 eleje óta — akkor készült el az Észak—Dél Bizottság legutolsó jelentése a fejlődő országok állapotáról — a harmadik világ problémái lényegesen rosszabbodtak, mind több ország süllyed a szegény fejlődők szintjére, fokozódott az éhínség. A cancuni csúcstalálkozó ne határozatokat hozzon, hanem dolgozzon ki konkrét megállapodásokat a globális segélytárgyalások megkezdéséről. Brandt végül kifejtette, hogy a tervezett nemzetközi élelmiszerprogramra, amelyre leginkább Afrika országainak van szükségük, évenként 4,5 milliárd dollárt kellene előirányozni. Brandt végül pozitívan értékelte a harmadik világ problémáinak megoldásában illetékes szovjet szakértőkkel való találkozóit, de sajnálatosnak nevezte, hogy a Szovjetunió nem vesz részt a cancuni csúcskonferencián. A Közös Piac brüsszeli bizottsága fokozni kívánja a világ legszegényebb országainak nyújtandó segélyeinek összegét, legkevesebb 40 millió dollárral — jelentették be Brüsszelben. Ha a bizottság javaslatát az illetékes miniszterek jóváhagyják, akkor a pótlólagos segélyből 230 ezer tonna gabona szállítására nyílik lehetőség, de a 31 legelmaradottabbnak minősített fejlődő ország cukrot, zöldségeket és egyéb közös piaci mezőgazdasági terméket is kaphatna. A bejelentéssel kapcsolatban a Reuter emlékeztet rá, hogy a szeptember elején tartott párizsi ENSZ-konferencián a fejlett tőkésországok a legszegényebbeknek nyújtandó segélyösszegek növelésére tettek ígéretet. Abban állapodtak meg, hogy nemzeti összetermékük (GNP) 0,15 százalékára emelik a legszegényebbeknek szánt segélyek összegét, de hogy mikorra, arról nem született döntés. (Reuter, MTI) RÓMA LAZÍTJA A LETÉTI RENDSZERT Az olasz központi bank megerősítette, hogy Róma október 1-től kezdve fokozatosan lazítani kezd a négy hónapja bevezetett devizaellenőrzési rendszabályokon. Május 28-án a tőkekiáramlás megfékezésére letéti rendszert léptettek életbe, amely szerint külföldi valuta vásárlásakor — természetesen elsősorban az importnál — a vett összeg értékének 30 százalékát kamatmentesen letétbe kell helyezni a központi banknál. A rendelkezést éles hangon bírálta a Közös Piac, mondván, hogy a letéti rendszer hátráltatja a kereskedelmet,s egyben sürgette a római kormányt, mielőbb vonja vissza az in■tézkedéseket. Az eredeti elképzelések szerint az intézkedések szeptember végén érvényüket vesztették volna, de az olasz kormány'', látván a letéti rendszernek a vártnál kisebb hatását, úgy döntött, hogy kiterjeszti az ellenőrzések érvényét, mégpedig márciusig. A Közös Piac nyomására azonban beleegyezett, hogy fokozatosan, még februárig leépíti a rendszert. Ennek megfelelően első lépésben október 1-től a kötelező letét arányát 30 százalékról 25 százalékra mérsékli, s több terméket kivon az intézkedések hatálya alól. Az olasz kormány több termék, így a nyersolaj, a gabona, egyes különleges kórházi felszerelések importjára már kezdetben sem vonatkoztatta az intézkedéseket. (AP-DJ) Ausztria 300 millió dolláros eurokölcsönt szeretne felvenni. Egyelőre még csak a puhatolózás folyik, így nem ismeretes, milyenek lesznek a feltételek és melyik bank (vagy bankok) vállalja a kölcsönügylet szervezését. mít Franciaország költségvetésének jövő évi hiánya várhatóan 95,4 milliárd frank lesz a miniszteri tanács által most elfogadott tervezet értelmében. Az idei deficit nagyságát jelenleg 70 milliárd frankra teszik. A belga kormány még e héten fellazítja a négy hónapja érvényben levő szelektív árellenőrzést. Csütörtöktől kezdve a vállalatoknak áremeléseikhez nem kell minisztériumi engedélyt kérniük, de árnövelési terveiket be kell jelenteniük. ©■ Az egész világon Svájcban költenek az emberek legtöbbet haláleset, tolvajlás, tűz, balesetek és betegség elleni biztosításra, évente fejenként mintegy 800 dollárt. A sorban az Egyesült Államok és az NSZK következik. De Japán a következő öt esztendőben 21,4 milliárd dollár segélyt nyújt a fejlődő országoknak, több mint kétszer annyit, mint az előző öt évben. Huszonhárom nyugati ország fővárosában végzett japán felmérés szerint 1 kiló marhahús augusztusban Tokióban volt a legdrágább: 31 dollár. Ezzel szemben Buenos Airesben csak 4,90 dollárt kellett érte fizetni. Egy üveg skót whiskyért az argentin fővárosban 35, Hongkongban csak 7,70 dollárt kértek, Tokióban 14,30, Kairóban 21,80 dollárba került. Ifj. Október 1-től drágulnak Olaszországban a postai díjak. Az idei esztendő immár harmadik tarifaemelése azt jelenti, hogy 1980-hoz képest mintegy kétszeresére emelkednek a díjak. Az intézkedés mind a belföldi, mind a külföldi postaforgalomra kiterjed, azt jelenti Tavaly Kínában 68 év volt a várható élettartam, szemben az 1949-es 35 évvel. Ma 1,2 százalékos a csecsemőhalandóság a kínai városokban, 2,3 százalékos vidéken, szemben az 1949-es 20 százalékkal. 13 A The Times és a Sunday Times című londoni újságok ausztrál tulajdonosa a lapok megszüntetésével fenyegetőzik, ha rövidesen nem rendeződik bérvitája a dolgozókkal. Ms Spanyolországban a fogyasztói árindex augusztusban júliushoz képest 1,3 százalékkal emelkedett, s 14,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ez év első nyolc hónapjában az árak 9,7 százalékkal emelkedtek. Idenyílt a Nemzetiközösség csúúcskonferenciája Az ausztráliai Melbourne-ben tegnap megnyílt a Nemzetközösség egyhetesre tervezett csúcsértekezlete, amelyen 41 ország vezetői vesznek részt. Az utóbbi 20 év során felszabadult brit gyarmatokat és Nagy-Britannia évtizedek óta független domíniumait tömörítő laza szervezetnek 45 tagországa van, a mostani konferenciára 4 kisebb tagállam nem küldött képviselőt. Az idei csúcstalálkozónak két fő témája van: Dél-Afrika és Namíbia ügye, valamint az Észak—Dél párbeszéd, különös tekintettel a hónap második felében a mexikói Cancúnban tartandó Észak—Dél csúcskonferenciára. A Nemzetközösség fejlődő sorban levő tagországai még az értekezlet előtt kifejezték aggodalmukat, hogy az Egyesült Államok igyekszik visszafogni a fejlődőknek szánt segélyek öszszegét, ennek az aggodalmuknak a cancuni konferencián is hangot kívánnak adni. (Reuter, MTI) Nőtt a dél-afrikai fizetési deficit A Dél-afrikai Köztársaság folyó fizetési mérlegén éves szinten , 5,05 milliárd rand deficit mutatkozott az idei második negyedévben (szezonálisan kiigazítva). Az év első három hónapjában a mérleghiány ugyancsak éves szinten, még csak 1,29 milliárd rand volt — jelentette a pretoriai központi bank. A jelentés megjegyzi, hogy tavaly az egész évben 2,8 milliárd rand többlet volt az ország folyó fizetési mérlegén. A bank a deficit növekedését főként az aranyeladások csökkenésének, a késztermékimport felfutásának és a tőkekiáramlás felgyorsulásának tulajdonítja. A második negyedévben ugyanis, éves szinten, 7,61 milliárd rand értékű volt a nettó aranytermelés, szemben az első negyedévi 8,49 milliárd randdal. E csökkenés részben az aranytermelés visszaesésének, részben pedig a Krügerrand érmék iránti kereslet megcsappanásának következménye. (Reuter) Bóvlik a szovjet-indiai együttműködés A szovjet vállalatok és az indiai magánszektor közti együttműködés bővítésének lehetőségeiről folytatnak tárgyalásokat a Szovjetunióban az indiai üzleti élet vezető képviselői A delegáció, amelyet hétfőn fogadott Ivan Arhipov, a minisztertanács első elnökhelyettese, megtárgyalja a Leonyid Brezsnyev tavaly decemberi indiai látogatása során a két ország gazdasági és műszaki együttműködési megállapodásának végrehajtására kidolgozott terveket. A TASZSZ megemlíti, hogy tanulmányozzák textilgyárak, egy golyóscsapágygyár és több más üzem Indiában való építését. A gyárakat szovjet berendezésekkel szerelnék fel és azok cserébe termékeik egy részével fizetnének. (MTI) Iciscó és a KGST gazdaági kapcsolatai A kereskedelmi kapcsolatok bővítéséről szóló megállapodást írtak alá Mexikóvárosban Mexikó és a KGST képviselői. A KGST és Mexikó gazdasági együttműködési vegyes bizottságának 4. ülésszakán résztvevő KGST-küldöttséget Koseljov, a Szovjetunió Külgazdasági Kapcsolatok Állami Bizottságának elnökhelyettese vezette, aki elmondta: a bizottság 1976-ban történt megalakulása óta a KGST-országok és Mexikó közötti árucsere-forgalom ötszörösére emelkedett. A tanácskozáson a szocialista országok javaslatokat terjesztettek elő mexikói fejlesztési programokban való részvételükre. A Szovjetunió például évi 30 ezer tonna izoprén kaucsukot előállító üzem, valamint szovjet—mexikói közös vállalkozásban létesítendő pezsgőgyár, Bulgária agráripari, az NDK pedig gépipari létesítmények felépítésére tett ajánlatot. Lengyelország öt teherszállító hajó szállítását vállalná. Mexikó illetékesei is késznek bizonyultak a Szovjetunióban megvalósítandó létesítmények, így egy évi 250 ezer tonna kapacitású papírgyár felépítésében való közreműködésre. (MTI) Adatok a csúszlovák gazdaságról A csehszlovák ipari termelés az év első nyolc hónapjában 2 százalékkal nőtt a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva — jelentette a CTK hírügynökség. Az említett időszakban a szocialista országokba irányuló csehszlovák export 8,3 százalékkal, a tőkésországokba jutó kivitel pedig 4,3 százalékkal nőtt. Az import ugyanakkor a szocialista országokból 6,5 százalékkal, a tőkésországokból pedig 2,3 százalékkal nőtt. (Reuter) SEVIF-adatok Kína pénzügyi helyzetéről Kína devizatartalékai a májusi 3,2 milliárd dollárról júniusra 3,81 milliárd dollárra emelkedtek — közölte az IMF havi kiadványa, amely első ízben hoz adatokat Kínáról. A kiadvány szerint Kína devizatartalékai folyamatosan emelkednek március óta, amikor 2,36 milliárd dollárra rúgtak. 1980. júniusának végén a kínai devizatartalékok értéke 3,47 milliárd dollár volt. A legutóbbi adat csaknem a legmagasabb 1977 óta, amióta ilyen statisztikák rendelkezésre állnak. Kína aranytartalékai 1977 óta azonos szinten vannak, 12,8 millió unciára rúgnak. Az árakra és a kereskedelemre vonatkozó legutóbbi adatok szerint tavaly Kínában a fogyasztói árak emelkedése 7,5 százalékra gyorsult az 1979-es 1,9 százalékról. 1979-től 1930-ra az import cif bázison 24,39 milliárd jüanról (1 dollár : 1,78 jüan) 29,08 miliárdra, az export foli bázison 22,38 milliárdról 26,68 milliárd jüanra emelkedett. (Reuter) Ikradábn a növekedés lassulására számítanak Jövőre a kanadai GNP reálnövekedése legfeljebb 2 százalék lesz az idén várható 3,6 százalék után — jósolják a Toronto-Dominion Bank szakértői. Az idei első félévben az építőipari beruházások emelkedése és a készletek bővítése segítette a növekedést. A bank szerint a kanadai fogyasztói árak az idén 12,5 százalékkal, jövőre pedig 12 százalékkal emelkednek. Igazán kedvező fejlemény csak a külkereskedelemben várható: a bank szerint az idei 5,9 milliárd dollárra becsült kereskedelmi többletet jövőre 8 milliárd dolláros rekord aktívum követi. (AP—DJ) Pekingi kezdeményezés Kína és Tajvan békés újraegyesítésére Kína és Tajvan békés újraegyesítésére tett nagy horderejű javaslatokat a kínai parlament állandó bizottságának elnöke: a hatalomból való részesedést ajánlotta fel a tajvani vezetőknek, autonómiát ígért a szigetnek, s azt mondta, hogy az egyesítés után Tajvan megőrizheti társadalmi-gazdasági berendezkedését, s önálló hadseregét is fenntarthatja. A kínai kezdeményezés címzettje Tajpej ugyan, de ugyanannyira Washingtonnak is szól. A hivatalos tajvani vezetés még nem reagált a javaslatokra, feltételezhető azonban, hogy ezúttal is elutasítja őket. Minden eddiginél nagyobb jelentőségű, részletesebb és több engedményt tartalmazó kezdeményezést tett Kína. Je Csien-jing, a kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottságának elnöke, az ország tulajdonképpeni államfője, a KNK kikiáltásának 32. és az 1911-es polgári forradalom győzelme 70. évfordulójának előestéjén az Új Kína hírügynökségnek adott interjújában hivatalos szintre emelte a Kína és Tajvan újraegyesítésével kapcsolatos legújabb pekingi javaslatokat. A kilencpontos nyilatkozat javasolja, hogy a KKP és a Kuomintang (Kínai Nemzeti Párt) kezdjen tárgyalásokat az ország békés újraegyesítéséről. Je Csien-jing javaslata szerint a két fél képviselőinek először beható eszmecserét kell folytatniuk. Peking ezúttal nem először veti fel, hogy a két fél kössön kereskedelmi-, légi-, hajózási- és postai megállapodásokat, fejlessze a turistaforgalmat, segítse elő a rokonlátogatásokat, a tudományos-, a kulturális- és a sportcserét. A javaslat azt ígéri, hogy az újraegyesítés után Tajvan mint „különleges közigazgatási körzet” messzemenő autonómiát élvezhet, fenntarthatja fegyveres erőit, s a központi kormány nem fog beavatkozni a helyi ügyekbe. Tajpej megőrizheti jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedését is. Az újraegyesítés esetén Peking felajánlja, hogy tajvani személyiségek vegyenek részt országos szintű politikai testületek munkájában, országos ügyek irányításában. Ha Tajvannak pénzügyi nehézségei lennének, számíthatna a központi kormány segítségére. A javaslat felszólítja a tajvani üzletembereket, hogy ruházzanak be Kínában, szorgalmazza továbbá, hogy a tajvaniak látogassanak az anyaországba, letelepedésük esetén megkülönböztetéstől mentes bánásmódban lesz részük, s módjuk lesz szabad ki- és belépésre. A javaslat végezetül Tajvan és Kína újraegyesítését „minden kínai feladatának” minősítve, felszólítja a Hongkongban, Makaón, illetve a más országokban élő kínaiakat, hogy játsszák a „híd szerepét” az újraegyesítésben. Joggal merül fel a kérdés, hogy Kína kinek is címezte üzenetét. Mert bár a javaslatok Tajvannak szólnak, ezeket Peking nem juttatta el közvetlenül a tajvani kormányhoz, hanem az Új Kína hírügynökségre bízta nyilvánosságra hozatalukat. Már idejekorán figyelmeztette a Pekingben élő külföldi diplomatákat, hogy szeptember végén megkülönböztetett figyelemmel kísérjék a hírügynökségek jelentéseit, a kínai vezetés ugyanis nagy jelentőségű bejelentésre készül. Kína eddigi javaslatainak fogadtatása alapján valószínűnek tarthatja, hogy kezdeményezéseit a tajpeji vezetés ezúttal is elutasítja, számíthat viszont rá, hogy Washingtonban nagyra értékelik őket. Olyan kép alakulhat ki az amerikai kormány és a törvényhozás szemében, hogy Kína szakított Tajvannal kapcsolatos merev politikájával, mindent megtesz, hogy a kínai kérdés lekerüljön a napirendről. A békés egyesítés kizárólagos ellenzője most már a hajthatatlan Tajvan. Ha ez a kép meggyőző — vélik Pekingben —, akkor az USA megváltoztatja a két Kína között még mindig valamennyire balanszírozó eddigi álláspontját, jobban hajlik a Kínával való gazdasági, pénzügyi kapcsolatok fejlesztésére, s végleg letesz róla, hogy korszerű fegyverekkel lássa el Tajvant. Ismeretes, hogy amikor 1979- ben az USA diplomáciai kapcsolatokat kötött Kínával, Washington egyéves moratóriumot rendelt el a tajvani fegyverszállításokra, a határidő azóta lejárt, de a fegyverszállításokat még nem újították fel. Pekingnek tehát külpolitikai szempontból feltétlenül előnyös a békekezdeményezés, még akkor is, ha megvalósulását nem látja reálisnak. Abban az esetben pedig, ha a tárgyalások mégis megindulnának, a gazdasági kapcsolatok erősödésén elsősorban a tőkére, a fejlett technológiára éhes Kína nyerhet. A Tajvan megnyílásából adódó „ideológiai fertőzéstől” sem kell félnie, hiszen a hazai liberalizálás már az előző egy-két évben beengedte az országba a „nyugati szellemet”. A kínai előnyök egyszersmind rávilágítanak a tajvani hátrányokra, azokra a szempontokra, amelyek miatt csaknem biztosra vehető, hogy Tajpej ismét cselnek, őszintétlennek minősíti Peking próbálkozásait és visszautasítja őket. Amióta a KNK diplomáciailag megerősödött, s ezzel párhuzamosan Tajvan elszigetelődött, nemigen érték külpolitikai hátrányok, gazdaságilag pedig erősebb, mint valaha. A Kínától való fenyegetettség jelszava gazdasági és katonai segítséget jelent Tajvannak, a szigetet irányító Kuomintangnak pedig azt, hogy a lakosságot a „közös ellenséggel” szemben maga mellett mozgósíthatja. A tajvani vezetés számára tehát olyan út látszik járhatónak, amely politikailag, a hivatalos deklarációkban továbbra is elutasítja az egyesítés gondolatát, gazdasági téren pedig szemet hunyhat a közeledés felett. A tajvani vezetők azt mondják hogy a kínai politikai kurzus általában ötévenként változik, így nem érdemes elsietni a tárgyalások megkezdését. Nem látnak elegendő biztosítékot a sziget autonómiájának fennmaradására, • ehhez még hozzáteszik, hogy az autonómia önmagában kevés, Kína • egészének sorsát akarják irányítani. • Nevetségesnek minősítik, hogy az anyagi gondokkal küszködő Kína ■ akar pénzügyi segítséget nyújtani , annak a Tajvannak, amelynek egy főre jutó nemzeti jövedelme Ázsiában Japán és Dél-Korea után a legmagasabb, s amelynek lendüle■ tes gazdasági növekedését a világ■ sajtó gazdasági csodának tartja. Tagadhatatlan, persze, hogy gazdasági téren Tajvannak is van mit keresnie Kínában, a korszerűsítéssel kapcsolatos üzleti lehetőségek a taj■ vani vállalkozóknak sem közömbö■ sek. Ezért is tűri Tajpej, hogy kereskedői Hongkongon és Japánon keresztül jelentős üzleteket kössenek Kínával, s abból sem csinált ügyet, hogy tajvani üzletemberek az utóbbi időben egyre sűrűbben beutaztak Kínába. Mivel azonban a kínai kiigazítási program számos japán, nyugat-európai és amerikai üzletembernek öltözött csalódást, Tajvan egyelőre nem lát okot a sietségre. A hivatalos tajvani válasz még nem érkezett meg, feltételezhető azonban, hogy a kínai kezdeményezés Tajpejben süket fülekre talál. Elképzelhető persze, hogy Washington kedvező reagálása módosít Tajvan álláspontján is. Kína mindenképpen nyer akcióján, többek között nagyobb rokonszenvre, aktívabb együttműködésre bírhatja rá a külföldi kínaiakat. Földvári Zsuzsa A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 4200 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Tiss Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1-3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közületek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára 81.3102/9-10 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v.: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest F. v.: Csöndes Zoltán VILÁGGAZDASÁG