Világgazdaság, 1981. november (13. évfolyam, 209/3210-227/3228. szám)
1981-11-03 / 209. (3210.) szám
Közel a megállapodás az EGK kamatpolitikájának egyeztetéséről Burtica román miniszterelnök-helyettes Brüsszelben tárgyal Az EGK pénzügyminiszterei kétnapos ülést tartottak a hét végén Londonban, s közel jutottak a megállapodáshoz a kamatpolitika összehangolásáról. Ezt Párizs már huzamosabb ideje követeli, s most az amerikai kamatláb süllyedése állítólag megpuhította a javaslatoktól eleddig elzárkózó Angliát és az NSZK-t is. A tízek által megvitatott másik kérdésben, a költségvetési reformterveket illetően, változatlanul nagy nézetkülönbségek mutatkoznak: a fő teherviselők, az NSZK és Anglia számukra kedvező reformot követelnek, de a haszonélvezők ezt nem akarják elfogadni. Román küldöttség tárgyal a Közös Piac brüsszeli főhadiszállásán Burtkca miniszterelnökhelyettes vezetésével. Az idén hanyatlott az EGK és Románia kereskedelme, s román részről ennek feltartóztatása végett exportkedvezményeket szorgalmaznak, s hírek szerint a román küldöttség pénzügyi segélykérelmet is előterjeszt. Románia az egyetlen KGST- ország, amely átfogó kereskedelmi megállapodást kötött a Közös Piaccal. A brüsszeli bizottság most közzétett adatai szerint a Szovjetunió az Afganisztán miatt meghirdetett részleges amerikai embargó ellenére tavaly háromszor annyi élelmiszert vásárolt a Közös Piactól, mint egy évvel korábban. Burtica román első miniszterelnök-helyettesés külkereskedelmi miniszter vezetésével román küldöttség tartózkodik Brüsszelben. Részt vesz a Közös Piac és Románia vegyesbizottságának keddi és szerdai ülésén, amelyen a kapcsolatok továbbfejlesztését vitatják meg. Mint ismeretes, a Közös Piac és Románia tavaly júliusban átfogó megállapodást kötött az ipari termékek forgalmazásáról. (A Közös Piac több más KGST-országgal szerződésben szabályozza a textiles az acélkereskedelmet, de átfogó megállapodást eleddig csak Románia kötött az EGK-val a KGST- országok közül.) A román miniszterelnök-helyettes látogatását megfigyelők az AFP jelentése szerint összefüggésbe hozzák Románia gazdasági nehézségeivel. Az idén számottevően csökkent az EGK és Románia kereskedelmének volumene. Brüsszelben azt várják, hogy Románia pénzügyi segítséget fog kérni a Közös Piactól, ezt azonban jól értesült körök szerint aligha fogja megkapni. Ugyancsak az AFP értesülése szerint a román delegáció kérni fogja, hogy a Közös Piac adjon kedvezőbb exportlehetőségeket a román termékeknek. Brüsszelben mérlegelik, hogy teljesítve a román kérést, felemelik egyes termékek importkvótáját. A tízek azonban pontos adatokat kérnek a román kormány tervezett importpolitikájáról. Arról jelenleg nincs szó, hogy Románia, — Lengyelországhoz hasonlóan — élelmiszersegélyt kérne. A tárgyalásokkal kapcsolatban hírügynökségek utalnak Románia 10 milliárd, dollárt megközelítő nyugati adósságállományára, továbbá arra, hogy az utóbbi időben számos nyugat-európai vállalat román fizetési késedelemről panaszkodott. Tavaly Románia 75 millió ECU-s exporttöbbletet ért el a közös piaci országokkal szemben, míg 1979-ben 157, 1978-ban pedig 351 millió ECU passzívuma képződött. (Az ECU — a nyugat-európai Valutaegység — árfolyama naponta változik, általában 1,1—1,2 dollár körül van.) Az idei évről hivatalos adatok még nem állnak rendelkezésre, de az előzetes statisztikai összesítések szerint hanyatlott a Közös Piacra irányuló román export, elsősorban az olajtermékek csökkenő kivitele következtében. (Tavalyelőtt a kőolajtermékek alkották Románia közös piaci exportjának 43 százalékát.) Mint ismeretes, Irak és Irán háborúja miatt Romániának kőolajbeszerzési nehézségei vannak, ezért 1980-ban első ízben, a Szovjetunióból is kellett olajat importálnia. A román mezőgazdaság ismert nehézségei miatt a korábbi élelmiszerexportőr ország jelenleg élelmiszert vásárol az EGIC-tól. A nyugat-európai gépek és berendezések romániai exportját nehezíti az a bukaresti rendelkezés, amely az importot megfelelő ellenértékű román exporthoz köti — zárul az AFP tudósítása. A Szovjetunió egyre több élelmiszert vásárol a Közös Piacról — erre utalnak a brüsszeli bizottság által közzétett statisztikai adatok. 1980- ban az EGK háromszor annyi élelmiszert értékesített a Szovjetunióban, mint egy évvel korábban, annak ellenére, hogy a Egyesült Államok részleges élelmiszerembargót hirdetett a Szovjetunió ellen. Dassager, a brüsszeli bizottság tagja az EGK hivatalos lapjában utal rá, hogy 1980-ban a Szovjetunió több mint félmillió tonna búzát, első ízben búzalisztet, továbbá 97 ezer tonna közös piaci marhahúst (1979 122 ezer tonna) vásárolt. A közös piaci cukorszállítás tavaly megnégyszereződött és elérte a 832 ezer tonnát. Borból háromszor annyit importált a Közös Piactól, mint 1979-ben, 132 ezer tonnát. Csak vajból vásárolt kevesebbet, 100 ezer tonnát, 35 ezerrel kevesebbet, mert a Közös Piac, az amerikai felhívást követve, a vajból korlátozta az eladásokat. A tíz közös piaci ország pénzügyminiszterei a hét végén Londonban többek között a kamatpolitika öszszehangolásáról , és a költségvetési reformtervekről tanácskoztak. Franciaország már több hónapja szorgalmazza, hogy a fenyegetően terjedő munkanélküliség megfékezése végett a tízek közös erőfeszítéssel szorítsák le a talliszszintet, a felhívás azonban mind ez ideig — főként Anglia és az NSZK ellenállása miatt — eredménytelen maradt. (E két utóbbi ország az infláció elleni harcot helyezi előtérbe.) Delors, francia pénzügyminiszter a találkozó után közölte: végre tényleges haladást sikerült elérni, s a francia kormány azt szeretné, ha a hónap végén Londonban sorra kerülő közös piaci csúcsértekezleten már konkrét kérdésekben is megállapodhatnának, így a francia javaslatok szerint a központi bankoknak össze kellene hangolniuk a kamatpolitikát, erőfeszítéseket téve a kamatszint lászorítására, és még szorosabbra fűzniük a valutapolitikát a nyugat-európai pénzügyi rendszeren, az EMS-en belül. A miniszterek dolgát megkönnyítette, hogy, az USA-ban esik a kamatszint, és a dollár is veszít értékéből. A miniszterek által vizsgált másik témakörben, a költségvetési reform ügyében nem történt frontáttörés. Mint ismeretes, a tízek 25 milliárd dolláros költségvetési előirányzata az EGK pénzügyi teherbíróképességének szinte felső határát jelenti és azok a tagországok, amelyek többet fizetnek be a Közös Piacnak, mint amennyit tőle kapnak, egyre hangosabban követelik a költségvetés reformját. A brüszszeli bizottság által közzétett adatok szerint a fő teherviselő jelenleg az NSZK, amelynek nettó hozzájárulása az idén 2,66 milliárd ECU lesz. Az angolokis nettó fizetők, de ők csak 95 millió ECU- val fizetnek be többet, mint amenynyit különböző csatornákon keresztül visszakapnak. (Igaz, ez csak egy jövőre lejáró átmeneti intézkedés hatása,, mert ha más országok, főként az NSZK nem vállalták volna át az angolok terheinek egy ré■szét, ,a nettó brit hozzájárulás 1,41 milliárd ECU lenne. A többi ország haszonélvező, így Franciaország az idén 600 millió ECU-t nyerközös piaci tagságán.) . Az egyre nagyobb költségvetési gondokkal küszködő Nyugat-Németország mind hangosabban követeli, hogy hozzájárulásának szabjanak felső határt. A brit hozzájárulás kérdésében is, előre kell lépni, mert 1983-ban újabb megállapodás híján az angolok terhei ismét számottevően megnőnének. Bonn és London helyett viszont valakinek fizetnie kell, és nyilván még több sikertelen konferencia is lesz, amíg az eltérő érdekeket, valahogy össze tudják egyeztetni. B. T. Munkanélküliségi csúcs a Ruhr-vidéken Európa legnépesebb ipari körzetében, a Ruhr-vidéken október végére 150 ezerre, 25 év óta a legmagasabb szintre , emelkedett a munkanélküliek száma. Egyúttal a tavalyihoz képest több mint 126 százalékkal több embert foglalkoztattak csökkentett munkaidőben. A munkanélküiek száma tavaly október végéhez képest 50 százalékkal szökött fel. Ezen belül minden eddiginél nagyobb ütemben, 44 százalékkal nőtta 20 év alatti munkanélküliek száma, amíg a munkanélküli vendégmunkásoké 70 százalékkal, a csökkent munkaképességűeké pedig 32 százalékkal emelkedett. (APA) Kuvait újabb kölcsönt nyújt Iraknak Kuvait elvben jóváhagyott egy 2 milliárd kuvaiti dinár [1 dolár/0,28 dinár] értékű kölcsönt Iraknak. A kölcsön feltételeiről nem érkezett hír, folyósítását állítólag Irak kérte. A kuvaiti parlament pénzügyi és gazdasági bizottsága a tervezetet már jóváhagyta, most majd a parlament elé kerül. .Ez Kuvait idei második nagy Iraknak szóló kölcsöne. Az első 2 milliárd dolláros kölcsönt annak a 14 milliárd dolláros hitelnek a keretében nyújtották, amelyet Irak akkor Kuvaittól, Szaúd-Arábiától, az Egyesült Arab Emírségektől és Katártól kért. Az első kölcsön célja, a háborús károk helyreállításának segítése volt. (Reuter) ? \k |a j , BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 2BB 1981. NOVEMBER 3.. KEDD ........ _ XII. ÉVFOLYAM, 209. (3210.). SZÁM M I NAPRÓL NAPRA + VISZONYLAG KIS BERUHÁZÁSSAL IS LEHET KORSZERŰ mikroelektronikai alkatrészeket gyártani Magyarországon — Sándory Mihály kormánybiztos újonnan meghirdetett fejlesztési koncepciója szerint. (3. oldal) + NEHÉZSÉGEKBE ÜTKÖZIK JUGOSZLÁVIA ÚJ EUROHITEL-FELVÉTELE a kamatfelár körüli viták miatt. (2. oldal) + ROMÁNIA ÉLELMISZEREXPORTJÁNAK NÖVELÉSÉVEL AKARJA EGYENSÚLYBA HOZNI kereskedelmi mérlegét. (4. oldal) + A SPRINGER ÉS A BURDA FÚZIÓJÁT nem engedélyezte az NSZK kartellhivatala. (8. oldal) + ALBÁNIA TOVÁBBRA IS ÖNELLÁTÁSRA TÖREKSZIK, várhatóan ezt tükrözik az Albán Munkapárt most folyó kongresszusán elfogadandó ötéves tervirányelvek is. (6. oldal) + AZ OLAJÁRAK STAGNÁLÁSÁT JÓSOLJA ERRE AZ ÉVTIZEDRE egy svéd bank, amely a tavalyi második árrobbanást egyszeri konjunkturális okokra vezeti vissza. (6. oldal) + ROMÁNIA MŰTRÁGYAGYÁRTÁSÁT KORSZERŰSÍTIK a folyó ötéves tervben, a beruházások azonban sokhelyütt nem folynak a megfelelő ütemben. (8. oldal) + A BRITISH LEYLAND VEZETŐSÉGE CSŐDELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁVAL FENYEGETI a magasabb bért követelő dolgozókat, a Volkswagen elnöke — részben a cég anyagi gondjai miatt — lemondott. (2. oldal) A TŐKÉS ALUMÍNIUMPIACOKRÓL tartott előadást az angol Commodity Research Unit piackutató intézet munkatársa az MKK alumíniumipari tagozati ülésén. (8. oldal) + A WOLFRAMPIAC ÉLÉNKÜLÉSÉT egyesek az utolsó negyedévi szovjet vásárlásoktól várják. (8. oldal) A FED csökkentette a leszámítolási kamatlábat Az USA jegybankjaként működő Federal Reserve Board (FED) pénteken bejelentette, hogy 1 százalékponttal 13 százalékra csökkenti a leszámítolási kamatot. A bank elnöke ugyanakkor közölte, hogy azoknak az ügyfeleiknek, akik gyakran és nagy összegeket kölcsönöznek, továbbra is 2 százalékos kamatfelárat számít fel. Volcker, akit eddig az amerikai üzleti körökben azzal vádoltak, hogy mesterségesen magasan tartja a kamatokat és recesszióba taszítja az USA gazdaságát, azzal indokolta a döntést, hogy valószínűleg meredeken esni fognak a rövid lejáratú kölcsönök kamatai, s ezáltal csökkennek a leszámítolási költségek. A leszámítolási kamatok leszállítása lehetővé teszi, hogy a kereskedelmi bankok is olcsóbban folyósíthassanak kölcsönöket. Néhány nagy amerikai kereskedelmi bank — számítva a FED döntésére — már pénteken csökkentette a legnagyobb ügyfeleknek felszámított kedvezményes kamatot. Hétfőn több más bank, köztük a Morgan Guaranty Trust és a Marine Midland is 17,5 százalékra szállította le a prime rate-et, sőt, az egyik kisebb bank — amely eddig mindig az „első fecske” volt a csökkentéseknél —, a St Louis Southwest Bank, már csak 17 százalékos prime rate-et kért ügyfeleitől. A kamatcsökkentést kokmentálva, amerikai közgazdászok leszögezték: ez már biztos jele a recessziónak. Regan pénzügyminiszter pedig már arról beszélt, hogy a visszaesés legkevesebb a jövő tavaszig eltarthat. Merőben ellentétes viszont Volckernek a véleménye. Legutóbbi sajtótájékoztatóján azt fejtegette, hogy túlságosan korai lenne még mélyülő recesszióról beszélni. A kamatszintre amúgy is jóval nagyobb hatást gyakorol a kereskedelmi bankhitel iránti kereslet, a költségvetési, kiadások és a költségvetési deficit, mint a FED intézkedése. A jóslatok szerint egyébként az év végéig a prime rate 16 százalékra süllyed. A szakértők előrejelzéseiket arra alapozzák, hogy lassul az amerikai gazdaság növekedése, s a vállalatok már két egymást követő negyedévben profitcsökkenésről számoltak be. A dollár árfolyamára a FED pénteki bejelentése aznap nem hatott, mivel a hír jóval a valutapiacok zárása után érkezett- Hétfőn azonban az amerikai valuta gyengülni kezdett legfőbb nyugati társaihoz képest. Pénzügyi szakértők azt állítják, hogy a dollár árfolyamveszteségében szerepe volt a Solomon Brothers New York-i pénzintézet vezető közgazdászának is, ahoi kijelentette: az amerikai gazdaság kilátásai nem túl rózsásak, minden jel arra vall, hogy a legfontosabb gazdasági mutatók az utolsó negyedévben is esni fognak. Pénteken teszik közzé az amerikai munkanélküliséggel kapcsolatos adatokat is, s a piacokon azzal számolnak, hogy az állásnélküliek száma nőni fog. Az amerikai kamatszint csökkenését örömmel üdvözölték Nyugat- Európában, mert ez lehetővé teszi számukra, hogy hasonlóképpen cselekedhessenek. A részvénytőzsdék ugyancsak felbolydultak, egy nap alatt a részvények újra átlagosan 20 ponttal emelkedtek New Yorkban. A kamatcsökkenés ugyanis vonzóbbá teszi a részvényeket a dollárnál. A dollár árfolyamcsökkenését elősegítendő, a Bundesbank a reggeli árfolyam-meghatározásnál, a fixingnél, 21,4 millió dollárt dobott piacra. Ennek ellenére a márka nem erősödött olyan ütemben, mint várták, mert hétfőn az a hír érkezett Lengyelországból, hogy továbbra is gondot jelent a kormánynak szembeszállni a sztrájkokkal. A font jegyzésével kapcsolatban a piacokon szinte egész nap bizonytalanság uralkodott. A British Leylandnél sztrájkba léptek a fizikai dolgozók (lásd lapunk 2. oldalán), s ez gyengítette az angol Valutát. Erősítette azonban, hogy Szaúd-Arábia napi 8,5 millió barrelben állapította meg olajtermelésének felső határát, s ezzel némileg javította a brit olajexport lehetőségeit. (Reuter, AP—DJ) FOLYNAK A FRANCIA-AFRIKAI CSÚCS ELŐKÉSZÜLETEI Ma ülnek össze Párizsban a volt francia gyarmatok külügyminiszterei, hogy előkészítsék a héten megrendezendő francia—afrikai csúcstalálkozót — jelentették Párizsból. A megbeszélések középpontjában valószínűleg a csádi helyzet elemzése áll majd. Oueddei, Csád elnöke ugyanis állítólag arra hívta fel Líbiát, hogy vonja vissza csapatait az ország területéről- A líbiai rádió félreértésnek minősítette a csádi kormányfő bejelentéséről érkezett híreket, de hivatalosan nem cáfolta meg. Emlékezetes, hogy Líbia tavaly azért küldött katonákat Csádba, hogy véget vessen a már jó ideje tartó pol gárháborúnak. Mitterrand, aki köztársasági elnökként először vesz részt afrikai--francia csúcstalálkozón, most szándékozik előállni Párizs új Afrika-politikájával. A francia tervekkel egyébként egybevág a líbiai csapatok kivonulása és semleges békefenntartó erőkkel való helyettesítése. A szocialista kormány — programja szerint — alapvetően más Afrika-politikát kíván követni, mint a korábbi, s Mitterrand Giscard d’Estaing-nel ellentétben igen szoros kapcsolatokat szeretne fenntartani a francia nyelvű afrikai országokkal — állítják a megfigyelők. Erre utal a közelmúltban megtartott cancúni Észak-Dél konferencián elmondott beszéde is, amelyben több gazdasági segítséget és technológia-transzfert követelt a harmadik világ számára. (Reuter)