Világgazdaság, 1982. január (14. évfolyam, 1/3248-20/3267. szám)

1982-01-05 / 1. (3248.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1982. JANUÁR 5., KEDD XIV. ÉVFOLYAM, 1. (3248.) SZÁM Tetemes hiány az USA tavalyi kereskedelmében Az Egyesült Államok kereskedel­méé­ben 1981-ben mért deficit alig­ha­nem egyenlő lesz az 1978. évi­­rek­ordnagyságú hiánnyal, legalább­is a kereskedelmi minisztérium el­ső becslései szerint. Jelentése sze­rint novemberben 4,41 milliárd dol­láros hiány keletkezett, ezzel együtt az egész, tavalyi deficit elérheti a 42,1 milliárdot, annyit, mint 1978- ban. 1980. tizenegyedik hónapjában egy­ébként a deficit kisebb volt, mi­nt októberben, amikor 5,27 mil­liárd dollár volt az export és az impor­­ különbözeté. (A novemberi javulás mögött elsősorban a bevi­tel 782 millió dolláros visszaesése húzódik meg.) A novemberi hiány azonban még így is a negyedik leg­nagyobb havi deficit volt 1981-ben, s az első 11 hónap alatt összesen 38,4 milliárdnyi hiány halmozódott fel. Az egy évvel korábbi azonos­időszakban még csak 33,33­ milliár­­­dot, egész 1980-ban pedig 36,4 mil­liárdot jeleztek. A minisztérium adatai szerint a késztermékek importja­­októberben még 11 százalékkal emelkedett, de novemberben már 3,4 százalékkal csökkent, s értéke 13,38 milliárd dollár volt. Az autóimport önmagá­ban 41 százalékkal járult hozzá az USA teljes novemberi importjának csökkenéséhez: akkor 328 millió dollárral kisebb értékű autó érke­zett, mint októberben. Visszaesett az olajimport is, októberhez képest 2,4­ százalékkal kevesebb, azaz 188,8 millió barrel olaj érkezett, összesen­ mintegy 6,44 milliárd dollár érték­ben. A kivitel ugyanakkor 74 mil­lióval 19,12 milliárd dollárra emel­kedett. (Reuter) NAPRÓL NAPRA + AZ 1981-85. ÉVI CSEHSZLOVÁK TERV MEG­VALÓSÍTÁ­SÁT előre nem látott fordulatok nehezíthetik, s ez a gazdaság­­politika rugalmas alkalmazását igényli. (4. oldal) + VIETNAM IDEI TERVE AZ EXPORT 45 SZÁZALÉKOS NÖ­­VELÉSÉT és az élelmiszerönellátást tűzi ki célul. (2. oldal) + AZ USA KÖNNYÍTI A KORSZERŰ TECHNOLÓGIA EX­PORTJÁT a Kínai Népköztársaságba. (2. oldal) + DÖMPINGELJÁRÁST INDÍT AZ EGK négy szocalista ország — köztük hazánk — polivinil-klorid-gyanta exportja ellen. (3. oldal) + BULGÁRIA AZ OSZTRÁK ATOMIC-KAL EGYÜTTMŰKÖD­VE modernizálja és növeli stécgyártását. (8. oldal) + A NYUGATNÉMET FAPIAC FELLENDÜLÉSÉRE csak az év második felében lehet számítani. (8. oldal) + JUGOSZLÁVIÁBAN NEHÉZ ÉS SORSDÖNTŐ LESZ AZ IDEI ESZTENDŐ — állapították meg a parlament ülésén. (2. oldal) + A RADIÁLABRONCSOK FELHASZNÁLÁSA ROHAMOSAN NŐ világszerte, a gyártásfejlesztés fő motorja Nyugat-Európa. (6. oldal) Papandreu nem tervez államosításokat A görög kormány gazdasági programja A görög kormány nem szándéko­zik újabb lépéseket tenni a nagyobb magánvállalatok államosítása felé — jelentette ki Papandreu minisz­terelnök. Televíziós beszédében mindössze azt helyezte kilátásba, hogy a kulcsfontosságú, s nem az állam irányítása alatt álló cégek élére úgynevezett vizsgáló bizott­ságokat állítanak, amelyek tagjai a munkások választott képviselői, az államigazgatás szakértői közül ke­rülnek majd ki. A kormányfő ki­jelentette: Athén változatlanul szí­vesen látja a külföldi tőkét, s tá­mogatja a magánvállalatokat, ha azok tevékenysége nemzeti érdeke­ket szolgál, így például hozzájárul új munkahelyek teremtéséhez, az energiatakarékossághoz, a környezet védelméhez, az új technológiák meghonosításához. Azt is elmondta, hogy a kormány új beruházásösz­tönzőkön dolgozik, amelyek a regio­nális fejlesztésekre és a decentra­lizálásra helyeznék a fő hangsúlyt. A bankok hitelnyújtási tevékeny­ségét a jövőben szigorúbban ellen­őrzik, hogy a lakosság megtakarí­tásait­­ ésszerűbben használják fel, nőjön a termelés és javuljon a ter­melékenység. Ezenkívül különleges kormányügynökséget állítanak fel, amely szemmel tartja a mintegy száz, súlyos anyagi nehézségekkel küszködő vállalat helyzetét, és szük­ség esetén lehetővé teszi, hogy a bajbajutott cégeket a magánválla­latok felvásárolják, vagy a nekik hitelező állami bankok átvegyék. Ez utóbbi úgy történne, hogy a vállalat alaptőkéjét megemelnék, egyenlővé tennék a fennálló bank­­tartozással, s így a bankok autom­a­­tikusan érdekeltséget szereznének maguknak a megszorult cégekben. A görög kormányfő egyébként a külügyminisztérium kebelén belül új, a Közös Piachoz fűződő kapcso­latok kérdéskörével foglalkozó ál­lamtitkárságot állított fel. Ennek élére Gregorisz Varfiszt nevezte ki, akiről az a hír járja, hogy a koráb­bi konzervatív kormány idején ép­pen az EGK-hoz fűződő kapcsola­tok, a csatlakozási szerződés felté­telei kérdésében éles összeütközésbe került a kabinnet több tagjával. Varfisz kinevezése megfigyelők sze­rint­ azt mutatja, hogy Papandreu változatlanul egyfajta rendkívüli, kedvezményes státuszt szeretne ki­harcolni Görögországnak az EGK- ban. (Reuter) A török demokratizálódás menetrendje Elhalasztották Evren balkáni körútját Törökország leghamarabb 1983 őszén, legkésőbb 1984 tavaszán tér vissza a demokráciához — jelentet­­­e be újévi üzenetében Evren tábor­nok, az ankarai katonai junta veze­tője. Az időpontokon csak olyan messzeható nemzetközi fejlemények változtathatnak, amelyek kedvezőt­lenül érintenék Törökországot — tet­te hozzá. A tábornok, aki ezúttal is­mertette először a demokratikus rendhez való visszatérés menetrend­jét, kifejtette, hogy amennyiben az októberben létrehozott 160 tagú al­kotmányelőkészítő bizottság nyárig megfelelő alkotmánytervezetet tud produkálni, november végéig meg­rendezhetik a népszavazást az új al­kotmányról. Amennyiben a szavazók jóváhagyják az alaptörvényt, 1983 őszén megrendezik a parlamenti vá­lasztásokat. Ha az előkészületek el­húzódnak és emiatt nem sikerül 1983 őszéig elfogadni­ az alkotmányt, a választásokra csak 1984 tavaszán kerül sor, mivel Evren szerint a sza­vazást télen nem lehet lebonyolíta­ni. A tábornok arról nem beszélt, mikor engedélyezik ismét pártok szervezését. Evren egyébként han­goztatta, hogy a múlt esztendő ked­vező eredményeket hozott a török gazdaságban és nagyobb haladást értek el, mint a korábbi években. Az első jelentések szerint az EGK brüsszeli központjában óvatosan ugyan, de üdvözölték a török junta bejelentését, a Reuter hírügynökség jelentése szerint azonban jelezték: korainak tartják, hogy arról nyilat­kozzanak, vajon az ankarai menet­rend közzététele elegendő lesz-e az EGK által befagyasztott segélyek felszabadításához. Egy keddi ankarai jelentés szerint Evren tábornok meghatározatlan időre elhalasztotta három balkáni országot — Bulgáriát,, Romániát és Jugoszláviát — érintő körútját, mert felesége súlyosan megbetegedett. A tábornok a jövő héten indult,volna az útra, hogy a kétoldalú kapcsola­tokról és a térség aktuális nemzet­közi problémáiról tárgyaljon a há­rom szocialista ország vezetőivel. Alig több mint egyéves államfői mű­ködése során ez lett volna a második külföldi útja. Első látogatása során, 1980 szeptemberében, Pakisztánt ke­reste fel. (Reuter, AP—DJ, APA) GYENGÉN KEZDTE AZ ÉVET A DOLLÁR Alacsony dollárárfolyamokat je­gyeztek az új év első tőzsdenapjá­nak megnyitásakor a vezető pénz­ügyi központokban: az amerikai va­luta nyitóárfolyama Frankfurtban 2,23 márka alatt volt, több mint­­2 pfenniggel maradt el a december 31-i záróárfolyamtól, majd később valamit erősödött. Körülbelül hason­ló arányban gyengült a dollár a töb­bi vezető tőkés valutához képest is. A piacokon technikai reakcióról beszélnek, az év végén a hagyomá­nyosan nagy kereskedelmi kereslet fölhajtotta a dollár jegyzését, s­­erre az év elején visszaesés következett. A másik tényező, hogy a tőzsdéken az amerikai kamatszint további csökkenésére számítanak, ez is meg­mutatkozik a dollár gyengülésében. Általános, a vélemény, hogy a len­gyelországi fejlemények nem befo­lyásolták a piacok hangulatát, meg­jegyzendő azonban, hogy a márka erősödése mögött több tőzsdei szak­értő nagyarányú szovjet márkavásár­lásokat lát. Ezt összefüggésbe hozzák azokkal a meg nem erősített jelen­tésekkel, hogy Lengyelország törlesz­ti bizonyos nyugatnémet bankokkal szembeni kamattartozását. A piac ideges — hangsúlyozzák a szakértők — és várható, hogy kisebb esemé­nyekre is hevesen reagál a következő napokban. Az arany ára ezúttal a szokásostól eltérően nem emelkedett a dollár gyengülésével­­ arányosan, hanem csökkent. A londoni tőzsdén délután 395 dollárral jegyezték a fém unciá­ját (31,104 gramm), s a szakértők úgy vélekednek, hogy váratlan poli­tikai eseményektől eltekintve nincs olyan tényező, ami fölhajtaná az arany árát. (Reuter, AP—DJ) k­it „A lengyel válság nem idézheti elő a Nyugat válságát” KÖZÖS PIACI ÁLLÁSFOGLALÁS A REAGAN-SCHMIDT TALÁLKOZÓ ELŐTT A Szovjetunió elleni amerikai szankciók megnehezítették a Közös Piac számára az eddigi halogató taktika folytatását: tegnap az EGK országainak külügyminiszterei a tárgyalóasztalhoz ültek, hogy színt valljanak a lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban. De a brüsz­­szeli értekezleten, ami közvetlenül megelőzte Schmidt és Genscher mai találkozását Reagan elnökkel, főként arra derült fény, hogy a külügyminiszterek két nehezen összehangolható dolgot próbálnak egyeztetni, a nyugati szolidaritás hangsúlyozását és ugyanakkor az amerikai szankciók követésének megtagadását. És fény derült arra is, hogy a Közös Piacon belül ugyancsak nagyok az ellentétek. Az egyik tábor — Franciaország, Olaszország és valamivel nagyobb készséggel a kompromisszumra Anglia —, jobban el akarja ítélni (igaz egyelőre csak szavakban) a lengyel szükségállapotot mint az NSZK vezette másik csoport, amely a jelenlegi helyzet mielőbbi megszüntetésére, a különböző lengyel társadalmi erők közötti­­ pár­beszéd megújításának konstruktív elősegítésére teszi a hangsúlyt. A lengyelországi helyzettel össze­függő, vagy az arra hivatkozó gaz­dasági reakciók át meg áthatják jó­formán az egész világgazdaságot. Csupán jellemzésül és inkább ku­riózumként idézzük itt a dél-afrikai Johannesburgból keltezett jelentést, amely szerint nem valószínű, hogy a vanádium világpiacára lényeges hatással lesznek a Szovjetunió el­len hozott amerikai szankciók; a vanádiumtermelők változatlanul re­mélik, hogy 4,5 millió libra­mfeny­­nyiség­­ körüli vanádiumpentoxidot fognak szállítani a Szibériát Nyu­­gat-Európával összekötő földgázve­zetékhez. Természetesen a földgáz­ügyletben közvetlenül érdekelt or­szágok — mindenekelőtt Nyugat- Németország — nem győzik hang­súlyozni, hogy ragaszkodnak a szer­ződéshez és bíznak benne, hogy a szankciók nem lassítják említésre méltóan a hálózat kiépítését. Egye­dül Spadolini olasz miniszterelnök vetette fel, hogy országa esetleg fél­reteszi egy időre a közreműködést, de jobbára ez is gesztus csak, további nagy szovjet megrendelésre számí­tanak (lásd a Thomsonhoz és a Creusot Loire-hoz feladott 3,3 mil­liárd frankos megrendelést, illetve az olasz Nuova Industria 19 szávazy­­tyúállomásra elnyert megbízatását). Amikor ez a beszámoló készül, még nem fejeződött be a Közös Piac külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozása, de a kiszivárogtatott értesülések szerint az EGK-orszá­­gok — csakúgy, mint a Közös Pia­cot tisztes távolban követni akaró Japán — nem mondanak le a meg­kötött és a készülő üzletekről, leg­feljebb azt hajlandók kilátásba he­lyezni, hogy nem ugranak be lát­ványosan az amerikaiak helyére, dé­ az USA-cégek a szankciók k­övetkeztében­­ lemondják az üzle­­t- jo­got azt is leszögezték, hogy folytatják az élelmiszersegélyt a nél­külöző lengyel lakosság számára. A lényeg, persze, be lett csoma­golva. Az EGK a szankciók köve­tésének megtagadását a lengyel szükségállapot elítélésével köti ösz­­sze, kiindulva abból az óhajból, hogy az EGK egységesnek és az USA-val szolidárisnak tűnjék. (Wa­shingtonban ugyancsak elválnak a szavak és a tettek, ott is azt mond­ják, hogy nem akarják mélyíteni az árkot Amerika és Nyugat-Euró­pa között.) Carrington brit külügy­­miniszter Brüsszelben kijelentette: „A lengyel válság nem idézheti elő a Nyugat válságát.­’ Nem tudható, mennyire befolyá­solta a külügyminiszterek állásfog­lalását Jaruzelski tábornok és a kö­zös piaci országok varsói nagykö­veteinek megbeszélése. Tegnap reg­gel a lengyel vezető tanácskozásra kérette ezeket a diplomatákat, és a megbeszéléseket úgy időzítették, hogy a nagykövetek még idejeko­rán jelentést tehettek a brüsszeli konferenciának. Az üzenet tartalma nem ismert, ellenben nyilvánosságra került a Schmidthez intézett üzenet. Ebben Jaruzelski kinyilvánítja a reform­politika folytatásának akaratát, és hangsúlyozza, hogy a katonai uralom nem tart tovább a szüksé­gesnél. Bár az üzenet nem­ jelent határozott ígéretet a szükségál­lapot megszüntetésének időpontjára, az internáltak kiengedésére, a három­oldalú tárgyalások újrafelvételére. Bonn — jegyzi meg a Reuter jelen­tése — indokoltnak tartja a jóin­dulat előlegezését. Nyilván sok függ a nyugatnémet és az amerikai vezetők mai találkozásától is, de a jelentések legalábbis mostanáig ar­ra vallanak, hogy az NSZK vezetői nem térnek le az eddig követett útról. Nem­ hallgatható el azonban az sem, hogy nyugat-európai kör­útja után Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes azt mon­dotta: úgy hiszi, hogy Nyugat-Euró­pa néhány héten belül egy ütemre lép az amerikaiakkal. A kelet-nyugati kereskedelem körüli vita már a legújabb lengyel­­országi fejlemények előtt föllo­b­­bant. A hírügynökség­­ emlékeztet­nek a nyári ottawai csúcskonferen­ciára, ahol az Egyesült Államok kí­vánságára­ fölvették a közleménybe az alábbi meghatározást: „A nyu­gati­­szövetségeseknek biztosítaniuk kell, hogy a kelet-nyugati kapcso­latok területén a gazdaságpolitika összhangban legyen a biztonság ér­dekeivel.” Ottawában egyúttal elha­tározták, hogy tárgyalásokat kez­denek a stratégiai tilalmi listák felülvizsgálatáról. A COCOM első ilyen magas szintű tanácskozása most januárban lesz Párizsban. Az amerikaiak ezen megpróbálják majd r­eírni szövetségeseiket, hogy határőr..­ különbséget­­ tegyenek aközött, ami stratégiailag fontos és am­i nem, de másrészt készek arra, hogy enyhítsék a „technológiai skála alsó végén” levő termékekre kimon­dott korlátozásokat. Mindezt a gazdasági recesszió és a világszerte növekvő munkanélkü­liség periódusában szeretnék keresz­tülhajtani az amerikai vezetők. Ugyanakkor sok jelentés utal arra, hogy magában az Egyesült Álla-­ mokban sem megy minden megráz­kódtatás nélkül ez a dolog. A Rea- San által elrendelt szankciók 500 millió dollár értékű kereskedelmet ölelnek fel, és mindenekelőtt a ma­gas technikát hordozó vállalatok ke­reskedelmi érdekeit sértik. A ke­reskedelmi minisztérium egyik fő­tisztviselője sajtóér­tekezleten tett ígéretet, hogy az amerikai kormány kárpótlást nyújt a szankciók által veszteségeket szenvedő cégeknek. Másrészt tervek vannak az újabb szankciókra is. A következő lépés a gabonaembargó lenne. Ezt azonban kétszer is­ meg fogják gondolni. De ha mégis kimondanák, úgy ezt na­gyon megsínylenék az amerikai ter­melők, hiszen a Szovjetunióba irá­nyuló export 80 százaléka agrárter­mék. A múlt évi 3,7 milliárd dol­láros kereskedelemből 2,5 milliárd dollárt a gabonaeladások tettek ki. Az amerikai mezőgazdasági mi­nisztérium már jóformán teljesen felhasználta a fölöslegben levő me­zőgazdasági termékek felvásárlására előirányzott összegeket, a farmerek pedig még igen nagy készletekkel rendelkeznek. . Máris hallatszanak hangok, amelyek az amerikai—szov­jet agrárkereskedelem megzavarása miatt fokozott támogatást követel­nek a termelők számára. Már az is nagy felzúdulást keltett, hogy Rea­gan a szankciók keretében elrendelte a hosszú lejáratú gabonaszállítási szerződésre vonatkozó tárgyalások felfüggesztését. Block mezőgazdasági miniszter szerint, „ennek semmi je­lentősége sincs”, de az agrárérde­­kelt­ségek képviselői azt mondják, a tárgyalások , elhalasztása vissza fog ütni. A szovjet termés gyenge — hangoztatják , most különösen jó kilátások lettek volna arra, hogy nagy mennyiségeket rögzítsenek, és az új megállapodást a búzán és a kukoricán kívül egyéb termékekre is kiterjesszék. Emellett — hangoztat­ják — Moszkvában azt sem fogják elfelejteni, amikor­ eldöntik, hogy hol vásárolják meg a gabonát, hogy a szovjet hajók részére megnehezí­tették a bejutást az amerikai kikö­tőkbe. V. J.

Next