Világgazdaság, 1982. július (14. évfolyam, 126/3373-148/3395. szám)

1982-07-01 / 126. (3373.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1932. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK XIV. ÉVFOLYAM, 126. (3373.) SZÁM SZEMÉLYCSERÉK A FRANCIA KORMÁNY GAZDASÁGI POSZTJAIN Az USA Tokiónak sem enged a szankciók ügyében Franciaországban új politikusok kerültek az ipari és a szociálisügyi minisztérium élére, megnövekedett a két minisztérium hatásköre is, tükrözve a kormánynak a munkanélküliség növekedése feletti aggodalmát. Egyes megfigyelők úgy értékelik, hogy a reálpolitikai irányvonal erősödése, amely a frank leértékelésével és az ár- és bérfagyasztással vált markánsabbá, a minisztercserékkel tetőzött. A kormány azonban nem mond le teljesen szociálpolitikai elképzeléseiről, júliustól 3,2 százalékkal akarja emelni a minimális béreket, a döntés egymillió embert érint. Mauroy francia miniszterelnök kedden kisebb mérvű kormányátalakítást hajtott végre, Chevénement eddigi kutatási és technológiaügyi miniszter megkapta az ipari tárcát is. Az eddigi iparügyi miniszter, Pierre Dreyfus állítólag továbbra is a miniszterelnök tanácsadója lesz, de miniszteri rang nélkül. A hivatalos indokolás szerint a 75 éves Dreyfus elmozdítása egészségügyi okokból történt, megfigyelők azonban hangsúlyozzák, hogy Mitterrand, legfőbb pártbeli riválisának, a tervezésügyi minisztériumot irányító Rocardnak a manőverezési lehetőségeit csökkenti azzal, hogy a párt balszárnyához tartozó politikust nevezett ki az immár csúcsminisztériummá szervezett hivatal élére. Chevénement már eddig is egyike volt az öt államminiszternek. A miniszterelnök rendelkezése szerint Auroux munkaügyi miniszter ezentúl az ipari miniszter irányítása alá tartozik. Chevénement befolyása azzal is nőtt, hogy Garrec eddigi államtitkár, akinek kulcsszerepe volt az államosítási program megvalósításában, most mint a foglalkoztatási ügyekben felelős államtitkár is neki tartozik jelentéssel. Ami a további változásokat illeti, Bérégovoyt, az elnöki palota eddigi szóvivőjét nevezték ki a kibővített szociálisügyi minisztérium élére. A kormány szóvivője nem rejtette véka alá, hogy az elődöt, Questiauxt azért mozdították el állásából, mert nem értett egyet a társadalombiztosítási kiadások csökkentésére vonatkozó törekvésekkel. Bérégovoynak igen nagy a népszerűsége a Francia Szocialista Pártban, sőt Mauroy esetleges utódaként tartják számon. Mauroy miniszterelnök egyébként jelezte, hogy a személyi változások csak az előhírnökei annak a nagyobb mérvű kormányátalakításnak, amelyet az év vége előtt akarnak nyilvánosságra hozni. A miniszterelnök azt is kifejtette, hogy a szociális ügyekkel és az ipari kérdésekkel foglalkozó minisztérium hatáskörének növelése a kormánynak a munkanélküliség erősödésével kapcsolatos aggodalmait tükrözi. Egyes megfigyelők szerint a frank leértékelésével, az ár- és bérbefagyasztással megkezdett irányváltás a minisztercserével folytatódott, s ezzel a Szocialista Párt gazdaságpolitikájának sínén már be is következett a váltók átállítása. Auroux munkaügyi miniszter kedden javasolta, hogy a minimális béreket július 1-től 3,2 százalékkal emeljék, hogy lépést tartsanak az inflációval. A kormány négyhónapos bérbefagyasztási rendelete szintén július 1-től érvényes, a szabályozás azonban a minimális bérekre nem vonatkozik. A béremelési javaslatot még a kabinetnek jóvá kell hagynia, a miniszter az emelés mértékével kapcsolatban elmondta, hogy ez a kiskereskedelmi áraknak az utóbbi két hónapban végbement 8 százalékos emelkedését tükrözi és a vásárlóerő 1,2 százalékos reálnövekedését eredményezi. A béremelés mintegy 1 millió munkást érint, a minimális órabérek 19,64 frankra, és 169 órás munkahónapot figyelembe véve, a minimális havibérek 3319,26 frankra nőnek. A Duroux azt is jelezte, hogy a béremelési költségek 50 százalékát a kormány a társadalombiztosítási és munkanélküliségi biztosítási illetékek emeléséből fogja fedezni. A Patronat, a francia gyáriparosok szervezete már a bérköltségek emelése nélkül is elégedetlen, követeli a kormánytól, hogy a négyhónapos árbefagyasztás következtében előálló 4,4 milliárd frank pótköltséget fizesse meg a vállalatoknak. A Patronat főként azóta hangoztatja követeléseit, amióta a kormány úgy döntött, hogy idei pótlólagos költségvetési kiadásainak, fedezésére 1 százalékkal növeli az értéknövekedési adót. A munkáltatók kifogásolják, hogy az árbefagyasztás következtében az extraadót nem tudják a fogyasztókra áthárítani. Sérelmezi a Patronat, hogy a kormány megszegte áprilisi ígéretét, amely szerint 14 hónapig nem növeli a Vállalati terheket. (AP—DJ) Az OECD jelentése a nemzetközi hitel- és kötvénypiacról Nőtt a forgalom a nemzetközi pénzpiacokon, a jóslatok szerint az idén az új hitelfelvételek összege éves szinten 175 milliárd dollár körül fog mozogni, szemben a tavalyi 143 milliárddal. A további növekedési ütem attól függ, hogy süllyedni kezdenek-e az amerikai kamatok vagy sem. A szakértők valószínűnek tartják, hogy az év második felében a hitelfelvevők inkább a kötvénykibocsátás formáját fogják választani. A statisztikák szerint megfigyelhető, hogy a középlejáratú eurohitelek részaránya valamelyest csökken a kötvénykibocsátás formájában felvett összegek javára. A nemzetközi kamatok alakulásától függően az idén éves szinten 160—175 milliárd dollár körül lesz az új hitelek összege — jósolja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentése. Az idei év első öt hónapjában az új hitelfelvételek összege éves szinten valamivel több, mint 175 milliárd dollárra nőtt, csak áprilisról májusra 194 milliárdra. Az öthavi növekedési ütem sokkal gyorsabb volt, mint várták, mert eredetileg azzal számoltak, hogy az idén 130 milliárd dollárra csökken az OECD és az OECD-hez nem tartozó országok fizetésimérleg-hiánya. A becslésnél nem vették azonban figyelembe, hogy az esetek túlnyomó többségében a magánvállalatok belföldön kiszorultak a hitelpiacról. Az állam költségvetési hiányának fedezése miatt — elszivattyúzza a vállalatok elől a pénzt, és ezért kénytelenek a nemzetközi pénzpiacokhoz fordulni kölcsönért. Az OECD előrejelzése szerint ez az irányzat az év második felében is folytatódik, s csakúgy mint eddig, nem elsősorban a fizetésimérleghiányt"s fogják finanszírozni az új kölcsönökből. Az utóbbi idők tapasztalatai azt mutatják: egyre népszerűbb a hitelfelvételeknek az a módja, hogy kötvényeket bocsátanak ki és kínálnak megvásárlásra a pénzpiacokon. Ennek egyik oka, hogy az utóbbi időben meglehetősen szeszélyesen ingadoztak az árfolyamok, tehát nagy volt az esélye az árfolyam veszteségnek. Vonzóvá tette ezt a hitelfelvételi formát, hogy az USA-ban meglehetősen nagy a dollárkötvények hozama. A hosszú lejáratú kölcsönök kamatának alakulásától függ, hogy továbbra is nagy lesz-e a forgalom a nemzetközi kötvénypiacon — figyelmeztet az OECD jelentése. A számítások szerint a kötvénypiac forgalma 1982 első öt hónapjában éves szinten 80 milliárd dollár volt, szemben az 1981 azonos időszakában mért 40 milliárddal. Ezzel szemben a középlejáratú eurohitelek összege nem változott tavaly óta: januártól júniusig éves szinten 97 milliárd dollár volt az új hitelek értéke, szemben a tavalyi 95 milliárddal. Noha általános a vélemény, hogy a nemzetközi kamatszintet meghatározó amerikai kamatok továbbra ismagasak lesznek, mégis bizonytalanok a piacok. Nem szűnt meg a találgatás a kamatszint esetleges csökkenéséről. Részben ez a magyarázata, hogy a nemzetközi kereskedelmi bankok igyekeznek a legnagyobb óvatossággal eljárni hitelpolitikájuk kialakításánál. A másik ok, hogy az utóbbi időben egyes országokkal szemben kintlevőségük már elérte az ésszerűnek tartott, felső határt. Tetézi a gondokat, hogy félnek: újabb államok nyújtják be kérelmüket esedékes tartozásaik átütemezésére — írja végű az OECD jelentése. (AP—DJ, Reuter) Csökkent az NSZK olajimportja Nyugat-Németország nyersolajimportja az év első öt hónapjában 29,97 millió tonna volt, 12,3 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. 1982 első öt hónapjában a tonnánkénti olajár átlagosan 603,78 márka volt, szemben a tavalyi 605,41 márkával. A nyugatnémet importőrök egyre inkább az északi-tengeri olajat részesítik előnyben az OPEC-szállítások rovására Bár az NSZK legfőbb nyersolajszálítója továbbra is Szaúd-Arábia. Rijád szállításai az év első öt hónapjában 835 millió tonnára csökkentek a tavalyi 9,23 millió tonnáról. Az exportőrök listáján a második helyen Nagy-Britannia áll, a vizsgált időszakban 7.05 millió tonna nyersolajat értékesített az NSZFI-ban, míg a múlt év azonos időszakában 5.74 milliót. A harmadik helyen álló Líbia és Nigéria részesedése a szállításokból szintért csökkent, az ötödik helyen álló Norvégiáé viszont nőtt. Növelte nyersolajszállításait a Szovjetunió is: 1,5 millió tonnára a múlt év azonos időszakának majdnem 0,6 millió tonnájáról. (AP-DJ) NAPRÓL NAPRA + GAZDASÁGSTABILIZÁLÓ INTÉZKEDÉSEK MEGHOZATALÁT sürgette a most befejeződött jugoszláv pártkongresszus. (2. oldal) + GYORSAN NÖVEKEDETT A SZOVJETUNIÓ KÜLKERESKEDELME az első negyedévben. (2. oldal) + NEHEZEN ÉRTÉKESÍTHETŐ, BÁR AZ ETETÉSBEN KIVÁLÓ eredményeket hozó karbamidos takarmányokat fejlesztett ki néhány hazai iparvállalat. (3. oldal) + ROMÁNIA ACÉLCSÖVEINEK ÁREMELÉSÉRE KÉNYSZERÜLT, miután csak ily módon kerülhette ki az EGK-országok ideiglenes dömpingvámjának véglegesítését. (8. oldal) + CSALÓDÁST KELTETT MADRIDBAN A KÖZÖS PIACI CSÚCSÉRTEKEZLET DÖNTÉSE, hogy késleltetik Spanyolország felvételét a közösségbe. (2. oldal) A SZOVJET GABONATERMÉS A KEDVEZŐTLEN IDŐJÁRÁS ELLENÉRE jobb lesz a tavalyi aszály sújtotta betakarításnál, de előreláthatólag a tervelőirányzat alatt marad. (8. oldal) - A SZOVJET CIPŐIMPORT TAVALY a fogyasztás 8 százalékát fedezte, az import 14 százaléka Magyarországról származott. (8. oldal) Újabb washingtoni állásfoglalás a földgázügylet ellen Az USA kormánya Tokiót sem hajlandó mentesíteni a japán cégeket is érzékenyen érintő szovjetellenes gazdasági szankciók alól. Újabb és újabb amerikai kormányképviselők igyekeznek magyarázatot adni Reagan elnök legújabb intézkedéseire, amelyeket egyesek szerint azért mostanra időzítettek, hogy rábírják Nyugat- Európát az USA álláspontjának elfogadására az exporthitelek feltételeiről folytatott tárgyalásokon. Értesülések szerint Washington újabb cikkeket és amerikai szabadalommal készült termékeket is fel akar vetetni a COCOM-listára. Az USA kormánya elutasította azt a tokiói kérést, hogy mentesítse a szovjetellenes amerikai gazdasági intézkedések alól a szahalini szovjet—japán közös kőolaj- és földgázkitermelési vállalkozást — jelentette a Nihon Keizai Simbun, az üzleti körök lapja.Az amerikai szabadalom alapján gyártott fúróberendezések szállítási tilalmánál, fenntartásáról Reagan levélben tájékoztatta Szuzuki kormányfőt. A tokiói kormány „bár a jövőben is megragad minden alkalmat, hogy Washingtont a döntés megmásítására bírja”, elhatárolta magát azoktól a főként Nyugat-Európában hangoztatott vádaktól, hogy a szovjetellenes szankciók kiterjesztésével az USA megszegte a versailles-i csúcsértekezlet nyilatkozatában foglaltakat Egy magát megnevezni nem kívánó amerikai külügyminisztériumi tisztviselő az AP-DJ hírügynökség tudósítójának kifejtette: Reagan semmi olyat nem mondott Versailles-ban, ami azt a látszatot keltheti, hogy módosított álláspontján. Ikre, az amerikai hadügyminisztérium államtitkára a Sterilnek adott nyilatkozatában óvja az NSZK-t a földgázügylet megkötésétől. Mint mondja, „gazdasági és biztonsági” okai is vannak, hogy az USA ellenzi a Szibériából Nyugat-Európába irányuló földgázvezeték építését. Állítása szerint a nagy földgázügyletben érdekelt nyugateurópai kormányok eltitkolják a közvélemény elől a tényleges építkezési költségeket, a nyilvánosságra hozott költségek ugyanis tetemes állami szubvenciót foglalnak magukban. Ikle szerint kifizetődőbb lenne, ha a nyugat-európai államok Hollandiától vagy Angliától szereznék be a szükséges földgázt. Azt is helyteleníti az államtitkár, hogy egyesek ellentmondást látnak az új szovjetellenes szankciók és a Szovjetunióba irányuló amerikai gabonaszállítások között. Mint mondja, a gabonaszállítások nem teszik függővé az USA-t a Szovjetuniótól, a szovjetek készpénzzel fizetnek vagy legfeljebb csak rövid lejáratú hitelt kapnak. Ikle szerint az USA nem ellenezné például, ha a nyugat-európaiak is ilyen feltételekkel szállítanának élelmiszert a Szovjetuniónak. Washington a szovjetellenes gazdasági nyomás fokozása céljából korlátozni akarja az ipari robotok és az úszódokkok szállítását oly módon, hogy a COCOM-bizottság őszre tervezett ülésén a tilalmi listára e cikkeket is fel akarja venni, továbbá a tilalmat nemcsak késztermékekre, hanem licencekre is ki akarja terjeszteni. A COCOM, a NATO-országok és Japán szocialista országokkal folytatott kereskedelmét ellenőrző testület tilalmi listáján azok a termékek szerepelnek, amelyek — a tagországok megítélése szerint — stratégiai cikknek tekintendők. A lista jelenleg 145 terméket tartalmaz, ebből 21 kifejezetten fegyver, 23 nukleáris berendezés, 101 pedig olyan gyártmány, főként elektronikai cikk, amelyet elsősorban polgári célokra szánnak. A COCOM-lista esetleges kiterjesztésére vonatkozó amerikai szándékokról az Aszahi Simbun című tokiói napilap tett közzé értesülést. Egyes megfigyelők szerint Reagan elnök azért éppen most terjesztette ki a szovjetellenes gazdasági szankciókat és sújtja velük kétségtelenül a nyugat-európai cégeket, hogy a nyugati exporthitelek feltételeiről az OECD keretében folytatandó tárgyalásokon kedvező pozíciót érjen el Egészen a legutóbbi időkig — főként a francia álláspont miatt — a közös piaci tagországok nem jutottak megállapodásra az exporthitelek feltételeiről, amelyről egyébként az EGK miniszteri tanácsa tegnap megbeszélést folytatott. P. A. AZ OLASZ KORMÁNY KONFLIKTUSA AZ ÁLLAMI VÁLLALATOK VEZETŐIVEL Olaszországban súlyos feszültséget robbantott ki a kormány és az állami vállalatok vezetése között, hogy az utóbbiak csatlakozni akarnak a magánszektornak ahhoz a döntéséhez, amely felmondta a szakszervezetekkel a bérek indexálására vonatkozó megállapodást, az úgynevezett scala mobilét. Michaelis, az állami vállalatok, minisztere az olasz kabinet szerdai ülésén bejelentette, hogy hivatalosan fel fogja kérni az IRI és az EFIM állami konszernét vezetőségét, hogy mondják fel a szakszervezetekkel kötött megállapodást. Kilátásba helyezte, ha a vállatvezetők a kérésnek nem tesznek eleget, a kormány a teljes vezetést leváltja, s a vállalatok élére állami biztost állít. A fenyegetés előzménye, hogy az olasz állami szektor munkáltatóinak szövetsége (Intersind) ngy döntött, hogy csatlakozva a magánszektorhoz, színtén hatálytalanítja a bérek automatikus kiigazítására szóló megállapodást. Az erről szóló értesítést Massacesi, az Intersind elnöke eljuttatta a szakszervezetek vezetőihez. Mindezt az Intersind ülésén jelenlevő Michaelisnek nem sikerült megakadályoznia, de utóbb a szövetség egyes tagjai a hírek szerint meggondolták a dolgot és megvonták Massacesitől ,aki egyébként az Alfa Romeo elnöke) a jogot, hogy az ügyben a levél alapján tárgyalásba kezdjen a szakszervezetekkel. Emiatt Massacesi lemondott tisztségéről. A kormány mindenáron el szeretné kerülni, hogy az állami szektor is összeütközésbe kerüljön a bérindexálás ügyében a szakszervezetekkel, és ezzel kockára tegye a kormánynak azt a törekvését, hogy az ipari költségek, a beruházások és az inflációellenes intézkedések ügyében megnyerje a szakszervezeteket. (Reuter)