Világgazdaság, 1982. augusztus (14. évfolyam, 149/3396-167/3414. szám)
1982-08-03 / 149. (3396.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1982. AUGUSZTUS 3., KEDD XIV. ÉVFOLYAM, 149. (3391) SUU ________________________________________________________________________________________E ° .• •' Az olasz kormány gazdasági csomagterve A jelenlegi olasz miniszterelnök, aki néhányszor már bizonyságát adta, hogy keményebb fából faragták, mint általában az olasz politikusokat, ezúttal is állta a szavát: ígéretéhez híven július végéig tető alá hozta a költségvetési deficit növekedésének megfékezésére hivatott takarékossági programot. Ez a csomagterv, amikor először napirendre került, élesen szembeállította egymással a kormány kereszténydemokrata és szocialista tagjait, de Spadolininak végül is sikerült minisztertársait felsorakoztatnia a népszerűtlen intézkedések vállalására. A kormányfő politikai problémái mégsem csökkentek." A munkáltatók és a szakszervezetek vitáját a kollektív szerződésről — ami a közeljövő legfogasabb kérdése — tovább mérgezik az új rendelkezések, mivel rontják az üzleti perspektívákat, másrészt növelik a dolgozók terheit. Kétévi, valósággal „japáni stílusú” növekedés után 1981-ben megtorpant az olasz gazdaság, és a stagnálás idén is folytatódik. A fék meghúzása nagyjában-egészében hozzájárult a fontosabb mutatók egy részének kiegyensúlyozottabbá válásához, különösen az infláció leszorításában mutatkoztak eredmények. De a várakozásokkal ellentétben nem sikerült a költségvetési deficitet az előírt keretek között tartani: kitűnt, hogy az jócskán túlszárnyalja az 1982-re előirányzott 50 ezer milliárd lírát. A folyamat megállítására hivatott takarékossági csomagterv rendeltetése, hogy — miként a kormányfő bejelentette — 40 ezer milliárd líra (29 milliárd dollár) megtakarítást eredményezzen a következő 17 hónapban. A szombaton jóváhagyott program egyrészt rendelkezéseket tartalmaz az 1983-as költségvetésre vonatkozóan, másrészt azonnali árintézkedéseket irányoz elő. Elrendelték, a benzinárak emelését további 100 lírával, aminek következtében a szuperbenzin ára literenként 1120 lírára emelkedett. (A hírügynökségek megjegyzik: a benzin már eddig is Olaszországban volt a legdrágább az összes európai országok között.) A többletbevételből csak a kincstárnak lesz haszna, részesedése az árban 65 százalékra megy fel. Emellett augusztus 1-i hatállyal megdrágult a vasút, a telefon, emelkedtek a lakbérek, a biztosítások, az áramszolgáltatás díjai, többe kerülnek az újságok. A munkáltatókat pedig a munkanélküli segélyhez és az állami betegbiztosításhoz eszközlendő hozzájárulások 0,9, illetve 1,25 százalékkal való felemelése sújtja, valamint a vállalati nyereségre kirótt adók felemelése. Közepes lejáratra újabb terheket irányoznak elő. Ha a törvényhozás is hozzájárul, a nyugdíjkorhatárt, amely a nőknél 55, a férfiaknál 60 év, 60, illetve 65 évre emelik fel. 1983-tól drágul a hozzájárulás a gyógyszerekhez; a betegeknek meg kell téríteniük az ár 40 százalékát. Az Egészségügyi Minisztérium költségvetését 32 ezer milliárdról 30,5 ezer milliárd lírára szállítják le. Függőben hagyták az értéknövekedési adó problémáját, de azt ígérték, még ezen a héten döntést hoznak. Marcora iparügyi miniszter elmondotta újságíróknak, hogy a szenátus elé terjesztendő terv szerint a jelenleg 15 százalékos értéknövekedési adót 18 százalékra fogják felemelni, a 18 százalékos adót pedig 20 százalékra. A luxuscikkekre megállapított 35 százalék 40 százalékra emelkedik. A megfigyelők rámutatnak, hogy az értéknövekedési adó emelése keresztezheti az infláció fékentartására irányuló szándékot; figyelmeztető jel, hogy a júniusi 15,2 százalékról már júliusban — éves szintre kivetítve — 15,9 százalékra emelkedett fel az infláció üteme. A minisztertanács ülése után adott nyilatkozatában Spadolini mindenesetre leszögezte:- a kormány gazdasági stratégiájának központi törekvése változatlanul az árinfláció leszorítása 1983-ban: 13 százalékra, 1984-ben: 39 százalékra. Ezt a célt nem keresztezhetik a bejelentett intézkedések, amelyektől azt várják, hogy 1982-ben 10 ezer milliárd líra, 1983-ban pedig 30 ezer milliárd líra állami megtakarítás jelentkezzék, úgy hogy a közületi szektor kölcsönfelvételi szükségletét mindkét évben 60 ezer milliárd líra (44 milliárd dollár) alatt lehessen tartani. A csomagtervet határozottan elutasítja a gyáriparosok szövetsége, a Confindustria. Elnöke, Merloni kijelentette: az újabb terhek következtében a rendelések visszaesése, a külpiaci versenyképesség romlása várható, ennek következtében pedig visszaesés a termelésben, további csökkenés a munkaalkalmakban. A munkáltatók hivatkoznak a Mediobanca tanulmányára, amely azt állítja, hogy a múlt évben rekord veszteségeket könyveltek el. Ugyanakkor a vállalatok anyagi terhei 50 százalékkal nőttek, a beruházási programok rendre halasztást szenvedtek. Nem kevésbé élesen elutasítóak a szakszervezetek sem. Megjegyzi: a remélt megtakarítástól függetlenül a költségvetési deficit meg fogja haladni a 60 ezer milliárd lírát, mivel a 240 ezer milliárd lírára becsült kiadást csupán 180 ezer milliárd líra bevétel fedezi. Rámutatnak továbbá, hogy az adóemelések következtében mindenekelőtt az alapvető fogyasztási cikkek lesznek drágábbak, az egészségügyi és szociális kiadások csökkentése pedig a munkavállalók vásárlóerejét fogja gyengíteni. Annyi bizonyos: a most bejelentett csomagterv nem teszi könnyebbé a kollektív szerződések megújítását. Mint ismeretes, mind a magán-, mind az állami ipar vezetői egyoldalúan felmondták a mozgó bérskálán alapuló kollektív szerződéseket, szembehelyezkedve nemcsak a szakszervezetekkel, hanem a kormányfővel is. Spadolini az inflációs irányelvek bejelentésével egyidejűleg szükségesnek tartotta a mozgó bérskálának az 1982-re előirányzott 16 százalékos inflációs plafonhoz való alkalmazkodását. De most nem helyesli a Confindustria és az Intersind (az állami vállalatok szövetsége) egyoldalú lépését, mert attól tart, hogy a dolgozók provokálása sztrájkhullámhoz vezet, avval fenyeget, hogy megismétlődik a gazdasági tevékenységet hosszú időre visszavető 1968-as „forró ősz”. Y. J. Kuba nem csökkenti a cukortermelést Kuba nem fogja vissza cukortermelését, noha folyamatosan csökken a cukor világpiaci ára — közölte Fidel Castro kubai elnök. „Ez az ország legfontosabb exportterméke, különösen a szocialista országokkal lebonyolított kereskedelemben. Ezekben az országokban jó áron lehet értékesíteni a kubai cukrot és az árucsere-forgalmi megállapodások olyan kitételt is tartalmaznak, amelyek megvédik Kubát az onnan vett importtermékeik drágulásától” — fűzte hozzá. A becslések szerint a júniussal befejeződött 1981-es betakarítás során Kuba 151 cukorgyára 8,2 millió tonna nyers cukrot termelt, ez rekordnak számít. A világpiacon azonban most 2,5 tonna cukrot lehet eladni ugyanannyiért, mint 1970-ben 1 tonnát. Fidel Castro elmondta, hogy Kuba súlyos gazdasági nehézségekkel küszködik, s hasonló problémákkal kell számolnia a következő években is. A Szovjetunió az idén várhatóan több mint 3 milló tonna nyers cukrot vásárol Kubától, a többi szocialista ország Kínával együtt összesen pedig 1 milliót. (A kínai cukorvásárlásról szóló hírt lásd a 8. oldalon) A Szovjetunió három-négyszer olyan drágán vásárolja a kubai cukrot, mint a világpiaci ár, emellett fele áron exportálja Kubába a kőolajat, így segítve a szigetország gazdasági fejlődését. Kuba árucsere-forgalmának egyötödét kemény devizában számolja el, ez az arány azonban sokkal nagyobb jelentőségű — mondotta Fidel Castro. Kubának törlesztenie kell ugyanis külföldi tartozásait, van viszont jónéhány olyan fontos cikk, mint például élelmiszer vagy gyógyszer, amelyet kizárólag kemény devizáért vásárolhat meg. A gazdasági gondokról szólva, Fidel Castro elmondta, hogy hiány van nyersanyagokból, ezért bizonyos ágazatokban csökkenteni fogják a munkaidőt. „Lehetséges, hogy a kubai gazdaság a közeljövőben stagnálni fog, pillanatnyilag egy a fontos: az export nőjön” — szögezte le Fidel Castro. Hozzáfűzte azonban, hogy a kubai életszínvonalat kevésbé érintette a világgazdaságot sújtó recesszió, mint a többi olajszegény fejlődő országét. Ez részben az élelmiszertermelés növekedésének, az olcsó lakásbéreknek és közlekedési díjaknak, továbbá a szigorú jegyrendszernek köszönhető. (Reuter) Jugoszláv olajvásárlási hitel A jugoszláv Ljubljanska Banka 100 millió dolláros, legfeljebb 18 hónapos futamidejű megújítható hitelkeretet kap arab olaj vásárlására — közölte a kölcsönügylet szervezője, az UBAF Bank Ltd. A jugoszláv bank ügyfelei számára megnyitott hitelkeret kamata 0,75 százalékkal haladja meg a londoni bankközi kamatlábat, a LIBOR-t, a le nem hívott részletek után 0,125 százalékos rendelkezésre tartási jutalékot kell fizetni. A kölcsönből Jugoszlávia egyebek között líbiai olajat is vesz — közölte a Ljubljanska Banka londoni képviselete. Az UBAF ezzel kapcsolatban nem tett említést arról, hogy mindez azt jelentheti-e, hogy Líbia ezentúl nem hajlandó rövid lejáratú hiteleket nyújtani vásárlóinak. (Reuter) NAPRÓL NAPRA + A LENGYEL MAGÁNBANK-TARTOZÁSOK ÁTÜTEMEZÉSÉRŐL SZÓLÓ EGYEZMÉNYT SZEPTEMBER 10. ELŐTT tető alá kellene hozni, ellenkező esetben az országot fizetésképtelennek nyilváníthatják. (2. oldal) - JUGOSZLÁVIA SÚLYOS ENERGETIKAI HELYZETBEN VAN, s az ellátási helyzet az év hátralevő részében tovább romlik. (2. oldal) + AZ USA GÁZVEZETÉK-ELLENES INTÉZKEDÉSEINEK ENYHÜLÉSÉT várják a Közös Piacon egy most elkészített, s Washingtonba küldendő határozattól. (2. oldal) + az Állami cégek beruházásainak fokozottabb FINANSZÍROZÁSÁRA akarja rábírni a francia kormány a bankokat. (2. oldal) + AUSZTRIA KÜLKERESKEDELME 1981-BEN eredményes évet zárt. (4. oldal) .jjJilBB KAMATLESZÁLLÍTÁS hl USA-BAN ■ szét héten belül már másodszor csipkentette az amerikai jegybankSzerepét betöltő Federal Reserve Board a leszámítolási kamatot, bárhelyet akkor számít fel a kereskedelmi bankoknak, ha azok váltók ellenében kölcsönért folyamodnak hozzá. Ezentúl a kamat 11 százalék lesz az eddigi 11,5 helyett. A FED példáját követték a kisebb és a nagyobb kereskedelmi bankok, köztük a Chase Mannhattan, a First National Bank of Chicago és a Citibank, fél százalékponttal 15 százalékra szállítva le a legnagyobb ügyfeleknek felszámított kedvezményes kamatot, a prímé réte-et. A hír hallatán megindult a találgatás az amerikai kamatszint alakulásával kapcsolatban. Sokaknak az a véleménye, hogy a FED néhány héten belül újra hasonló lépésre szánja el magát. Mások viszont kételkednek a kamatsüllyedés tartósságában, mondván, hogy az 1983-as pénzügyi évben a tervezettnél legalább 20—30 milliárd dollárral lesz nagyobb a fizetési mérleg hiánya, emiatt megnő a kormány hiteligénye, ez följebb szorítja a kamatokat. A dollár a kamatleszállítás következtében gyengülni kezdett, még a francia frankkal szemben is vesztett értékéből, holott a párizsi jegybank is csökkentette az egyik irányadó kamatot. Az európai valuták közül a norvég korona érdemel figyelmet, 2,5 százalékkal leértékelték ugyanis az ország legfontosabb kereskedelmi partnereinek valutáival szemben. Az oslói jegybank azt is bejelentette, hogy módosítják annak a valutakosárnak az összetételét, amelyhez pillanatnyilag a norvég korona árfolyamát kötik. Az amerikai kamatszint süllyedésének és a dollár gyengülésének hatására 7 dollárral emelkedett az arany ára. Tegnap unciájáért több mint 350 dollárt adtak. (Reuter, AP—DJ) ELŐZETES SZOVJET-OSZTRÁK ÁRAMCSEREMEGÁLLAPODÁS Előzetes áramcsere-megállapodást kötött Ausztria és a Szovjetunió: Ausztria nyáron, a Szovjetunió meg télen fog exportálni áramot a másik országba, jelentette be Fremuth, az osztrák elektromos művek vezérigazgatója, aki a múlt héten Moszkvában tett hivatalos látogatást és tárgyalt Lopatkin szovjet energiaügyi miniszterhelyettessel. A végleges szerződést várhatóan októberben írják alá az osztrák fővárosban. Ausztria 1985-től atervek szerint május 1. és augusztus 31. között 5 órától 21 óráig napi 590 millió kilowattóra áramot szállít a Szovjetuniónak, amely január 1-től április 30-ig, valamint október 15-től december 15-ig 21 óra és 5 óra között, továbbá vasárnap és ünnepnap 24 órán keresztül ad áramot az osztrákoknak. A két fél vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a szerződést nem lehetne-e már egy évvel korábban érvénybe léptetni. A tranzitszállítás Csehszlovákián és nem Magyarországon keresztül zajlik le, mint ahogy azt korábban előirányozták. Ausztria a csehszlovák hatóságokkal ezután kezd részletes megbeszéléseket a tranzitról, Csehszlovákia a tranzitdíjat áramban kapja meg, később meghatározandó mennyiségben. Amennyiben a kölcsönös szállítások volumene növekszik és eléri az 1 milliárd kilowattórát, úgy magyar tranzitszállításokra is szükség lesz. Ezt a most kötött szerződés is kifejezetten kimondja. A szovjet fél állandó tájékoztatást ad más nyugat-európai országok áramszükségletéről és adott esetben előnyt élvez az osztrák területen keresztül való tranzitszállítás. Ez megfelelne annak az osztrák kívánságnak, hogy a Kelet és Nyugat közötti áramcsere tranzitközpontjává váljék. (APA) Szaúd-Arábia mégsem csökkenti az olajárat? Szaúd-Arábia állítólag mégsem csökkenti olajának árát, s nem szállítja lejjebb termelési előirányzatát sem, legalábbis egyelőre nem — véli tudni a New Yorkban megjelenő Petroleum Intelligence Weekly (PIW) szaklap. A PIW szerint a halasztással az ország vezetése időt akar hagyni magának, hogy figyelmét teljes egészében a kiéleződött iraki,iráni, illetve libanoni helyzetre összpontosíthassa. Emlékezetes, hogy a Cipruson megjelenő, általában igen jól tájékozott Middle Ernst Economic Survey (MEES) című kiadvány a múlt héten azt jelentette, hogy Rijád esetleg leszállítja jelenlegi barrelenkénti 34 dolláros alapárát. S ezzel egyidejűleg kissé visszafogja a termelést is (VILÁGGAZDASÁG, 1982. július 30., 1. oldal). Mindez ha így lenne, alighanem kíméletlen árcsökkentési versenyt váltana ki az olajexportáló országok körében, amelyek a mostani túltelített olajpiacon így igyekeznének maguknak vevőket verbuválni. Szaúd-Arábiára is jelentős nyomás nehezedik az olajcégek részéről: csökkentse az OPEC (a Kőolajexportáló Országok Szervezete) ármércéjéül használatos könnyűolajának árát, mivel a 34 dolláros szaúdi olaj forgalmazása a társaságok nyereségét erősen apasztja. (Több olajtermelő állam a szaúdival azonos minőségű olajért jóval kevesebbet, barrelenként csak 31 dollárt kér vevőitől.) A PIW becslése szerint egyébként Szaúd-Arábia olajtermelése a júniusi napi 6,6 millió barrelről júliusban napi 6 millió barrelre csökkent. (Reuter) Indira Gandhi bírálja az USA segélypolitikáját Az amerikai segélypolitika megszigorításáért bírálta Reagan elnököt Indira Gandhi indiai miniszterelnök, amerikai útjának végén vasárnap adott sajtótájékoztatóján. A kormányfő rámutatott, hogy Indiának a világpiaci árakon — tehát magas kamattal — kell felvennie a szükséges fejlesztési kölcsönök egyre nagyobb részét, s ez fokozza országa adósságszolgálati terheit. Hozzátette: az indiai gazdaság fejlődése és a gazdaság liberalizálására tett erőfeszítések alighanem megtorpannak, ha Washington nem lesz bőkezűbb Indiával. Gandhi asszony cáfolta, hogy országának atombombája lenne vagy gyártani akarna ilyen szerkezeteket. Ismeretes, hogy az Egyesült Államok 1981-ben felfüggesztette az uránszállításokat a tarapuri erőműbe, mondván, hogy India nem csatlakozott az Atomsorompó Egyezményhez, s így nem lehet ellenőrizni a nukleáris hulladék felhasználási módját. A két ország vitája a közelmúltban, éppen a miniszterelnök-asszony amerikai látogatása idején csendesült el: amerikai—indiai kompromisszum született Franciaország részvételével. Párizs ugyanis hajlandó belépni az USA helyére, magára vállalva a szállításokat (VILÁGGAZDASÁG, 1982. július 31., 1. oldal) (Reuter, MTI)