Világgazdaság, 1982. december (14. évfolyam, 233/3480-252/3499. szám)

1982-12-01 / 233. (3480.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1982. DECEMBER 1., SZERDA XIV. ÉVFOLYAM, 233. (3480.) SZÁM Közzétették Kína ötéves tervét Folytatódik a gazdasági k igazítás A kínai kormány évi 4 százalékos g­azdasági növekedési ütemet tervez az 1985-ig tartó ötéves időszakb­an, s ennél jóval nagyobb arányú külkereskedelmi forgalomnöveke­désre számít. Csao Ce-jang miniszterelnök kedden ismertette a pa­rlamentben az ötéves terv célkitűzéseit. Mint mondotta, egyrészt f­olytatódik a gazdaság kiiga­zításának, struktúraváltásának folyama­ta, másrészt meg akarják alapozni a következő két évtized gyors növekedési tempóját. A be­ruházásokban kulcsszerepet szánnak e­z energiatermelésnek és a szállításnak. A kormány erőfeszítéseket esz, hogy mérsékelt marad­jon a költségvetés hiánya, és alapvető­en szilárdan akarja tartani az árakat. Csao Ce-jang miniszterelnök a parlamentben hangsúlyozta, hogy az előirányzatok megalapozottak, sőt könnyű őket túlteljesíteni, el­érhető az évi 5 százalékos növeke­dési ütem is. A tervidőszak első két évéről szólva a miniszterelnök el­mondta, a mezőgazdasági és ipari termelés 4,5 százalékkal növeke­dett, ez évben 5,7 százalékos ütem­re számítanak. A terv sokkal alacsonyabb növe­kedési ütemet irányoz elő az ipari termelésben, mint az előző 28 év átlagos tempója volt. Ennek oka, hogy az ipari struktúraváltás nehéz és bonyolult feladat, hogy az ener­giatermelés a közeljövőben nem növekedhet számottevően, s a szál­lítási gondokat sem lehet néhány év alatt radikálisan enyhíteni. A miniszterelnök azt is elmond­ta, hogy a kormány a terv előter­jesztésével azért késett, mert ener­giáját az 1979-ben elrendelt kiiga­zítás kötötte le, s ennek során jelent­ős erőforrásokat kellett a ne­­hézip­a­rból a fogyasztási cikkeket terme­l ágazatokba átirányítani. A mi­nszterelnök rámutatott, hogy a kii­gazítás folytatódik, a jelen­legi ötéves tervidőszakban meg akarjá­k venni az alapját annak a terve­k, amely szerint az ipari ter­melés az ezredfordulóig megnégy­szerez­ődik. Az országos népi gyűlés előtt Csao kifejtette, hogy a tervek sze­rint­i külkereskedelmi forgalom évente 8,7 százalékkal nő, 1085-re eléri a 85,5 milliárd jüant (23,8 milliárd dollár), a kivitel bővülési üteme 8,1 százalékos lesz, az im­porté 9,2 százalékos, értékük 1985- re 20,1, illetve 22,7 milliárd dollár. A kormány erőfeszítéseket tesz, hogy növeljék a könnyűipari ter­mékek, a textíliák, a gépek kivi­telét, az új technológiák és a kor­szerű berendezések hányadát. Az októberben közzétett hivatalos ada­tok szerint a tavalyi külkereskedel­met Kína 1,4 milliárd dolláros több­lettel zárta. (Az adatokat nehéz összehasonlítani, mert a kormány számítása egy különleges árfolya­mot vett figyelembe.) A miniszter­­elnök hangsúlyozta, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a külföl­di kölcsönök hatékony felhasználá­sára, el kell fogadni a külföldi vál­lalkozók közvetlen beruházásait, vagy vegyesvállalkozásokba kell fogni velük. A tervek szerint az évi gabona­­termelés 1985-ben eléri a 360 mil­lió tonnát, a növekedés 1980-hoz képest 12,3 százalékos. A gyapot­termelés előirányzata 3,6 millió ton­na, 1980-hoz képest 33 százalékkal nagyobb. A széntermelés terve 1935- re 700 millió tonna, a növekedés üteme 12,9 százalékos, az acélter­melés esetében viszont a tervezett növekedési ütem mindössze 5,1 szá­zalékos, a mennyiség pedig 39 mil­lió tonna. A miniszterelnök az olaj­­termelésre vonatkozó tervekről nem szólt, mindössze annyit közölt, hogy az olajtermelő kapacitást 1935 ig 36 millió tonnával kell növelni. A termelés elsősorban a kontinen­tális talapzatra összpontosul, a munkálatokat viszont lassíthatja, hogy a benne résztvevő külföldi olajvállalatok számára Peking új szabályokat készít, a kitermelés tel­jes költségét és kockázatát rájuk hárítva. A kiskereskedelmi árak 1982. ja­nuár és szeptember között ugyan­olyan szinten voltak, mint a múlt év végén. A következő néhány év­ben — mondta a miniszterelnök — egyes termékek árát növelik vagy csökkentik, hogy ösztönözzék a ter­melést, az árak általános szintjét azonban nagyjából szilárdan kell tartani. Csao konkrét adatokat nem ismertetett a tervezett béremelések mértékére vonatkozóan, annyit azonban elmondott, hogy az egy főre jutó átlagos fogyasztás évente 4,1 százalékkal fog növekedni, szemben az utóbbi 28 év 2,6 száza­lékos átlagával. Kína 800 millió parasztjának egy főre jutó átlagos nettó jövedelme évi 6 százalékkal emelkedik, 1985-ben eléri a 128 dollárt az 1980-as 96 dollárról. A miniszterelnök jelezte, hogy a kö­zépkorú értelmiség bérét számotte­vően emelik, ennek a rétegnek az élet- és a munkakörülményei a kulturális forradalom tíz évében jelentősen romlottak. A parlament­ben Csao kijelentését, hogy az ér­telmiségnek nagy szerepe van Kína korszerűsítésében, forró taps fo­gadta. A beruházásokról szólva, a mi­niszterelnök elmondta, hogy az energiatermelésnek és a szállítás­nak kiemelt jelentőséget tulajdoní­tanak, a 116 milliárd dollárnak megfelelő termelő beruházások 38,5 százalékát ezek az ágazatok kapják. 15 milliárd dollárt fordíta­nak vasutak, kikötők építésére, a víziutak javítására. A költségvetés 1979-es és 1980-as nagy deficitje után tavaly sikerült a hiányt 1,25 milliárd dollárra csökkenteni, s mint a miniszterel­nök hangsúlyozta, szigorúan ellen­őrizni kell, hogy a következő négy év egyikében sem legyen több a hiány 1,5 milliárd dollárnál. A tervek szerint a kínai lakosság létszáma 1985-re 1 milliárd 60 mil­lióra növekszik a jelenlegi 1 mil­liárd 8 millióról, azaz a népszapo­rulatnak évi 13 ezrelék alatt kell maradnia, ami igen nehéz feladat, tekintve az előző 18 év évi 21 ezre­lékes átlagos növekedési ütemét. (Reuter, AP—DJ) Kamatleszállítás Dániában A koppenhágai jegybank tegnap 1 százalékponttal 10 százalékra csök­kentette a leszámítolási kamatot, amelyet akkor számol fel, ha a ke­reskedelmi bankok váltók ellenében fordulnak hozzá kölcsönért. A dán üzleti körökben várva várt intézke­déstől azt remélik, hogy lökést ad a gazdaságnak. A valutapiacokon higgadtan vet­ték tudomásul a dán kamatcsök­kentést, s ez azt bizonyítja — álla­pítják meg a szakemberek —, hogy egyre nagyobb a bizalom a 11 hete hatalmon levő konzervatív-liberális kormány szigorú gazdasági politiká­ja iránt. A dán valuta az októberi belpolitikai válság óta érezhetően megerősödött, ez is hozzájárult, hogy az értékveszteség kockázata nélkül tehették olcsóbbá a pénzt Dániában. A korona egyébként a nyugat-európai pénzügyi rendsze­ren, az EMS-en belül is jól tartotta magát, holott a svéd leértékelést kö­vetően elterjedtek a hírek: Dánia is kénytelen lesz hasonló lépést tenni. Valutapiaci szakértők úgy vélik, hogy a dán kamatleszállítást Svájc is követi. Ezt a várakozást alátá­masztja, hogy a zürichi értéktőzsdén emelkedésnek indultak a részvény­­árfolyamok. A kamatleszállításról szállingózó híresztelések ellenére erősödött a svájci frank. A dollár tovább veszí­tett erejéből, ezt a tőzsdéken az amerikai fizetési mérleg borús kilá­tásainak tulajdonítják. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szer­vezet (OECD) becslése szerint az amerikai fizetési mérleg folyó téte­leinek hiánya 1983-ban elérheti a 25 milliárd dollárt is.­ Párizsban szin­tén lejjebb szélít az amerikai valuta árfolyama, emögött a francia kor­mány szóvivőjének bejelentése kere­sendő. Eszerint Párizs lehívja a múlt hónapban felvett 4 milliárd dolláros eurohitel teljes összegét, hogy ebből védje valutája árfolya­mát. (Reuter) Kínai nyilatkozat az olajexport kilátásairól Kína tavalyi teljes exportjának közel egynegyedét a kőolaj és az olajtermékek kivitele adta — közöl­te Huang Ven-jun, a külgazdasági kapcsolatok és külkereskedelem mi­nisztériumának egyik osztályvezető­je. Kína tavaly mintegy 14 millió tonna kőolajat exportált, ez valami­vel kevesebb, mint 14 százaléka a teljes 101 millió tonnás termelésnek. Ezen felül mintegy 6 millió tonna olajterméket adott el külföldön. Legnagyobb vevője Japán. A minisztériumi tisztviselő el­mondta, hogy Kína mindaddig nem tudja növelni olajexportját, amíg be nem lépnek az évtized második fe­lében a még feltáratlan partmenti lelőhelyek. Az is elképzelhető, hogy addig csökkentenie kell exportját, hogy ki tudja elégíteni a növekvő belföldi szükségletet. A Kínában képviselt külföldi olaj­cégek szerint a partmenti termelés legkorábban 1988-ban érhet el szá­mottevő mennyiséget. A tisztviselő azonban úgy értékelte, hogy 1990-re már az export erősen felélénkülhet. Augusztusban 33 külföldi olajcég adott be ajánlatot a partmenti lelő­helyek kiaknázására, és néhány nyugati és japán cég már dolgozik szerződések alapján a Pohai-öböl és a déli Hainan-sziget közelében. A kínai minisztériumi tisztviselő elmondta, hogy egyelőre még nem vették fontolóra az OPEC-hez, a Kő­olajexportáló Országok Szervezeté­hez való esetleges csatlakozást. Ar­ra hivatkozott, hogy Kína olajex­portja egyelőre alacsony. (Reuter) NAPRÓL NAPRA A ROMÁNIA SZOCIÁLIS RÉSZJEGYEK BEVEZETÉSÉVEL kívánja serkenteni a dolgozóknak a termelésben való hatéko­nyabb tevékenységét. (5. oldal) ♦ AZ EGYSÉGES MAGYAR TERMÉKAZONOSÍTÓ KÓD­RENDSZER bevezetése jövőre kezdődik meg, és a tapasztala­tok alapján kerülhet szóba az esetleges EAN-csatlakozás. (3. oldal) + LENGYELORSZÁGBAN JÖVŐRE IS FENNMARADNAK A HÚSJEGYEK — közölte a miniszterelnök-helyettes. (2. oldal) + FRANCIAORSZÁGBAN PROTEKCIONISTA INTÉZKEDÉ­SEKKEL lassítják a több európai országból, így hazánkból is származó élőcsiga-bevitelt. (8. oldal) -f­ÉLEZŐDTEK A KERESKEDELMI ELLENTÉTEK A KÖZÖS PIAC ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÖZÖTT a GATT mi­niszteri értekezlete nyomán. (2. oldal) + ARGENTÍNA EGYRE SÚLYOSABB PÉNZÜGYI GONDOK­KAL KÜSZKÖDIK, már kamatfizetési kötelezettségeinek sem tud eleget tenni. (2. oldal) + A BRITISH PETROLEUM STRATÉGIÁJA a terjeszkedés, mind területileg, mind a tevékenységi kör szempontjából. (6. oldal) + A KÁVÉPIACON AZ ÁRAK TOVÁBBRA IS SZILÁRDAK MARADNAK, mivel a szűkös Robusta-kínálatot az Arabica fajtákból sem tudják ellensúlyozni. (8. oldal) -­ AZ ENSZ TENGERJOGI EGYEZMÉNYÉT a hét végén írják alá Jamaicában a résztvevő országok. (5. oldal) AZ EGB JELENTÉSE A KELET—NYUGATI KERESKEDELEMRŐL Csekélyebb forgalom a kisebb szocialista országokkal A fejlett tőkés országok Szovjet­unióba irányuló exportja volu­menben 10 százalékkal nőtt az idei első félévben, 1981 első feléhez vi­szonyítva — állapítja meg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (EGB) jelentése. A Szovjetunióba irányuló nyugati kivitel 1881 egé­szében 16 százalékkal, 1980-ban 8 százalékkal emelkedett. Az idei első félévben a Szovjetunió fejlett tőkés exportjának volumene 19 százalék­kal nőtt. Ez fordulat, hiszen 1981 egészében mintegy 8 százalékkal, 1980-ban pedig 5 százalékkal csök­kent. Merőben más a tendencia a Nyu­gat és az európai szocialista orszá­gok kereskedelmében. Ezen orszá­gok nyugati kivitele az év első fe­lében 6 százalékkal csökkent (1981- ben ugyancsak 6, 1980-ban 1 szá­zalékkal esett vissza), míg az euró­pai szocialista országokba irányuló nyugati kivitel 21 százalékkal esett vissza az idei év és a tavalyi első félév között az 1981-es 5 és 1980-as 4 százalékos csökkenés után. Az EGB jelentése kiemeli, hogy a fenti fejlemények következtében a kisebb európai szocialista országok nyugati kereskedelme 25 év óta elő­ször aktív lesz, s ennek következté­ben a szocialista országok nyugati tartozásai nem nőnek a tavaly elért 76 milliárd dolláros rekordszintről. A jelentés arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy a világkereskedelem egésze a tavalyi stagnálás után az idei első félévben sem mutatta a javulás jeleit. A Szovjetunió nyugati exportján belül elsősorban az energiaexport (főleg földgáz) és az aranyeladások a döntők. Az EGB adatai szerint a Szovjetunió tavaly mintegy 300 tonna aranyat adott el 4 milliárd dollár körüli értékben. 1982 elején további 50—80 tonnát dobott piac­ra. Tavaly erősen növekedett a nyu­gati országoknak a Szovjetunióba irányuló élelmiszerexportja. A szov­jet gabonaim­port várhatóan 1982— 83 folyamán is jelentős marad, mi­vel a gabonatermés elmarad a ter­vezett szinttől. Az is növelte a nyu­gati kivitelt, hogy az év első felé­ben­­gyorsult a gázvezeték építéshez szükséges nyugati berendezések szállítása. Az EGB adatai szerint értékben a Szovjetunió Nyugatról származó importja 5,2 százalékkal, exportja 22,5 százalékkal nőtt az időszakban, így várható, hogy 1982 egészében a Szovjetunió nyugati kereskedelme 2 milliárd dolláros aktívummal zár. A jelentés kapcsán a Reuter hír­­ügynökség felhívja a figyelmet, hogy az EGB adatai ellentmonda­nak a nyugat-berlini gazdaságkuta­tó intézet (DIW) november eleji tanulmányának. Ebben a DIW azt fejtegette, hogy a világgazdasági re­cesszió hatására a Nyugat nem tudja növelni a Szovjetunióból származó importját. (Reuter, AP­— DJ) Közeli a megállapodás az Hétfőn egynapos ülést tartott Pá­rizsban az úgynevezett tízek cso­portja. A megbeszéléseken közeled­tek az álláspontok a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) tagjai kvótájá­nak felemeléséről. Az USA, Nagy- Britannia, Franciaország, az NSZK, Japán, Olaszország, Kanada, Bel­gium, Svédország és Svájc képvi­selői elvben már meg is állapodtak, álláspontjukat azonban a jövő hét végén véglegesítik. Amennyiben si­kerül közös nevezőre jutniuk, ja­vaslatukat a valutaalap döntéshozó szerve, az ügyvezető igazgatóság elé terjesztik. A végső szót az in­­terim bizottság mondja ki, amely­nek következő éves ülése április­ban lesz Washingtonban. A fejlett tőkés országok nagyon szorgalmazták a kvótaemeléssel kapcsolatos megbeszélések felgyor­sítását, mert bíznak benne, hogy sikerül megnyugtatni a nemzetközi pénzügyi életet, ha időben megszü­letik az egyezség. Az utóbbi hóna­pokban Mexikó, Argentína és Bra­zília fizetési gondjai felborzolták ugyanis a bankvilág kedélyeit. Ami a részleteket illeti, a tízek csoportjának tagjai valószínűleg abban állapodnak meg, hogy az IMF 146 tagországának kvótáját, amelynek értéke pillanatnyilag 65 milliárd dollár, 50 százalékkal fel­emelik. A kvóta egy-egy tagország számára két szempontból is igen fontos. Egyfelől ettől függ a valuta­alaptól lehívható hitelek nagysága, másfelől ez határozza meg a tagok szavazóerejét. A kvóta nasíyságát minden ország esetében külön-kü- IMF-kvóták felemeléséről sön állapítják meg, különféle gaz­dasági mutatók alapján kiszámított kulcs szerint. Az ügyvezetőség döntése alapján a tagállamok egy­mást követő három évben kvótá­juknak maximálisan évi 150 szá­zaléka, összesen 450 százaléka ere­jéig vehetnek igénybe hiteleket az IMF-től. A tízek csoportja egy másik hi­telforrást is felajánl a valutaalap tagországainak. Terveik szerint a hatvanas évek elején felállított úgynevezett Általános Hitelegyez­mény (GAB) 6,5 milliárd dolláros alaptőkéjét 20—25 milliárd dollárra növelnék és megnyitnák e hitelke­retet a fejlődő országok előtt is. Eddig csak egymás között használ­ták fel az összegeket. A számítások szerint a kvótaemelés és az új hi­telalap összesen 50 milliárd dol­lárral gyarapítaná az IMF kihite­lezhető alapjait. (Reuter, AP—DJ) Jugoszlávia olajat vásárol Irántól Jugoszlávia jövőre 1,5 millió ton­na (körülbelül napi 30 ezer barrel) olajat vásárol Irántól — jelenti az OPECNA, a Kőolajexportáló Orszá­gok Szervezetének hírügynöksége. A végleges megállapodást a közeljö­vőben Teheránban írják alá —­ idé­zi Namazi iráni pénzügyminisztert a hírügynökség. Az árat nem kö­zölték. Jugoszláviának körülbelül évi 18 millió tonna nyersolajat kell imm­­­portálnia, a belföldi termelés 4 mil­lió tonna. (Reuter)

Next