Világgazdaság, 1982. december (14. évfolyam, 233/3480-252/3499. szám)
1982-12-15 / 243. (3490.) szám
MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA Magyar—angol gazdasági tárgyalások MTESZ-RENDEZVÉNY AKKUMULÁTORGYÁRTÁSUNK HELYZETÉRŐL Munkatársunktól, Zimankós téli napokon a szokásosnál is gyakrabban gondolnak a gépjárművezetők az akkumulátorgyártókra, és nem is mindig hálatelt szívvel, amiért nem kell — mint elődeiknek — kurblival mozgásba hozniuk a motort. Aktuális témát választott tehát a MTESZ Elektrotechnikai Egyesületének autóvillamossági munkabizottsága, amikor akkumulátorgyártásunk helyzetét tűzte legutóbbi megbeszélésének napirendjére. Hajdúk Mihály, az Akkumulátor- és Szárazelemgyár műszaki tanácsadója elmondta, hogy 90 éve alapított vállalatuk a II. világháború előtt német érdekeltség volt, utána szovjet jóvátételre szállított, és csak az 50-es évek elején került magyar irányítás alá. 1964-től 1980 végéig a VBKM egyik vállalataként működött, jelenleg savas és lúgos akkumulátorokat, valamint szárazelemeket gyárt. Hajdrik Mihály részletesebben a főprofilt jelentő savas (ólom-) akkumulátorokról beszélt, amelyek skálája a Polski Fiatokban és a Skodában alkalmazott 44 amperórás típustól a 210 amperórás erőgép- és autóbuszakkukon, valamint a targoncákban és a bányamozdonyokban használatos nagyméretű gyártmányokon keresztül a telefonközpontok energiaellátását biztosító helyhez kötött akkumulátorokig terjed. A személygépkocsi-akkumulátorok 9—10 típusát az amerikai Globe Battery International cégtől vett, több mint 100 millió forint értékű, korszerű félautomata, illetve automata gyártósoron állítják elő. Az 1978-ban megkötött tízéves licencszerződés értelmében az akkumulátorgyár 32 ezer dolláros licencdíjat fizet a Globe-nak, amely a gyártási technológiában végrehajtott korszerűsítésekről is tájékoztatja magyar partnerét. E jelentős költségtényezőt bőven ellensúlyozza, hogy az új gyártási eljárás — egyéb előnyei mellett — 15 százalékos (évi több tízmillió forintos) elommegtakarítást eredményez. Tervezik a VI. ötéves tervben egy újabb automata gyártósor beállítását, ez a jelenlegi évi 400—500 ezer darabos kapacitás 50 százalékos növekedését eredményezné. A mennyiségi fejlesztés mellett a gyár követni akarja az akkumulátortechnikában végbement technikai fejlődést is: foglalkozik egyebek között karbantartást, vízutátöltést nem igénylő akkumulátorok kialakításával is. (Akkumulátorfejlesztést a Villamosipari Kutatóintézetben is végeznek.) Nyugati know-how vagy licenc alapján kívánják a következő ötéves tervben továbbfejleszteni a lúgos akkumulátorok gyártását, a szárazelemek területén viszont csak kisebb fejlesztést terveznek. Az Akkumulátor- és Szárazelemgyár mellett még több helyen készülnek Magyarországon akkumulátorok: a Medicornál és a Mechanikai Műveknél ,például ezüst—cink elemek, ezenkívül a Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatánál és az Unitechnika Ipari Szövetkezetnél. Az Unitechnika a karbantartásban és a szervizben szerzett tapasztalatok felhasználásával 3 éve gyárt gépkocsi-akkumulátorokat, mintegy egyharmadát az Akkumulátorgyár termelésének. A Hajdúsági Iparművektől az Unitechnika két éve vette át a lúgos (Ni—Cd) világítási akkumulátorok gyártását, ezeket vasúti kocsik, kézilámpák, híradástechnikai berendezések áramforrásokként alkalmazzák. Távlati feladatuknak tekintik miniatűr lúgos akkumulátorok, nikkel—kadmium gombelemek előállítását. Az Unitechnika saját fejlesztésű akkumulátorai Mezei Szilárd kutatási osztályvezető szerint nem roszszabbak, mint amilyenek a vezető magyar gyártónál amerikai gépeken készülnek. Az esetenkénti, de a korábbi évekhez képest megritkult minőségi reklamációkat a gyártók jelentős részben alapanyagproblémákkal magyarázzák. Az utolsó magyar hulladékólom-feldolgozót környezetszennyező hatása miatt néhány éve bezárták, azóta a gyári hulladékólmot és a MÉH által begyűjtött elhasznált akkumulátorokat az NDK- ban dolgozzák fel az akkumulátorrácsok előállításához szükséges ötvözetté. Az onnan visszaszállított ólom minősége azonban nem éri el a nemzetközi — és az amerikai gépek igényelte — színvonalat. (Az akkumulátortesthez szükséges hatalmat a Szovjetunióból importáljuk.) Ugyancsak hátrányosan befolyásolja az akkumulátorok élettartamát, hogy üzemanyagtakarékossági és egyéb okokból a gépkocsik kilométerteljesítménye alacsonyabb, vagyis többet állnak, mint néhány éve, és ez önkisüléssel, káros szulfátképződéssel jár. Amit az autósok a takarékos üzemanyagfelhasználással megnyertek a réven, annak egy részét elvesztik a vámon. A csereakkumulátorok feltöltésének feladata és energiaköltsége ugyanis az üzemeltetőt terheli, jóllehet fejlettebb országokban már elterjedtek a szárazon töltött, szinte azonnal használatba vehető csereakkumulátorok. Az Unitechnika foglalkozik ilyenek kifejlesztésével. Egy kérdésre válaszolva, Hajdrik Mihály elmondta, hogy ólomakkumulátorokat jelenleg csak közvetett formában, például buszokban exportálunk, sőt a gyártás jelenleg nem is fedezi teljes egészében a belföldi szükségletet, a felhasználás 15—20 százaléka szocialista importból, elsősorban a Szovjetunióból származik. A most kialakításra kerülő fejlesztési koncepció alapján — amennyiben nem következik be ugrásszerű növekedés a felhasználásban , a gyártók a VI. ötéves terv végére képesek lesznek a teljes belföldi és a közvetett exportszükséglet fedezésére. Kedden a Magyar Kereskedelmi Kamarában kerekasztal-tanácskozást tartottak, amelyen a Brit Gyáriparosok Szövetsége hazánkban tartózkodó delegációjának tagjai, illetve hazai minisztériumi, banki és vállalati szakemberek vettek részt. Az utóbbi években a két ország kölcsönös kereskedelmi forgalma csak igen lassan növekedett. Elsősorban a magyar import bővült, míg a hazai vállalatok exportja visszaesett. Jelenleg mintegy 60— 70 kooperációban működnek együtt magyar és angol vállalatok, ennek keretében bonyolódik le exportunk mintegy 8,5 százaléka és importunk 15 százaléka. Nagy-Britanniában három vegyes és egy saját vállalatunk működik. A kapcsolatok továbbfejlesztésének lényeges feltétele — fogalmazták meg a megbeszélésen —, hogy az angol partnereknek friss és átfogó ismereteik legyenek gazdaságunkról és a magyar vállalati szakemberek is nagyobb érdeklődést tanúsítsanak a brit piac iránt. Többek között ezért is került sor a Magyar Kereskedelmi Kamarában a kerekasztal-tanácskozásra. A megbeszélésen tájékoztatták az angol delegáció tagjait a népgazdaság helyzetéről, a külgazdasági egyensúly javításáért, az export növeléséért tett erőfeszítésekről. Beszámoltak, hogy magyar vállalatok mely területeken kívánnak az elkövetkezőkben még fokozottabb mértékben bekapcsolódni a nemzetközi munkamegosztásba. Az angol delegáció tagjai elmondták: a brit üzletemberek érdekeltek az együttműködés fejlesztésében. Úgy látják, hogy a két ország közötti árucsere növelése elsősorban újabb kooperációk kiépítésével, harmadik piaci vállalkozásokkal lehetséges. A tanácskozás további részében konkrét üzleti megbeszélésekre is sor került. (MTI) . AZ OPEC SZÁMÁRA A KVÓTÁK EGYEZTETÉSE AZ IGAZI GOND Ahogy közeleg a Kőolajexportőr Országok Szervezete, az OPEC miniszteri konferenciája, a szakértők körében úgy erősödik a vélemény, hogy a szervezet tagjai a jelenlegi árak tartása mellett fogják elkötelezni magukat. A szakértők többsége ugyanis úgy értékeli, hogy a világgazdasági recesszió elhúzódása folytán a kereslet megélénkülésére nincs gyakorlati esély. A többség úgy ítéli meg, hogy a kereslet nemcsak lanyha, hanem rugalmatlan is, árengedmények révén sem emelhető meg számottevő mértékben. Ha ez így van, és úgy látszik, hogy az OPEC-tagok többségében is erősödik ez a meggyőződés, akkor nem sok értelme van az árak csökkentésének. Továbbra is nyitott kérdés, hogy ismét képes lesz-e a szervezet a termelés közös korlátozására, mert enélkül az árak valószínűleg csak igen nehezen lesznek tarthatók. Ismeretes, hogy az OPEC-olajok árára a szabadpiacokon egyre nagyobb nyomás nehezedik, a szervezeten kívüli termelők alulkínálnak és az OPEC-en belül feszültséget kelt, hogy a gyengébb és a jobb minőségű olajok közötti, márciusban megállapított kis árkülönbözet rontja a Perzsa-öböl menti termelők eladási lehetőségeit a kiváló minőségű olajjal rendelkező afrikaiak javára. Az összesített termelési kvótát a gyenge termelési kilátások miatt aligha ésszerű emelni a márciusban elhatározott napi 17,5 millió barreles plafonról, ezért a kvóták átrendezése szinte megoldhatatlan problémának látszik. Legutóbbi megbeszélésén Szaúd-Arábia és Kuvait olajügyi minisztere elismerte ugyan, hogy a pénzügyi nehézségekkel küszködő tagországoknak jogos az a követelésük, hogy az eddiginél nagyobb bevételt jelentő tágabb kvótát kapjanak. Arról azonban nem szóltak, hogy hajlandók-e a nagyobb piacot követelő Venezuela, Nigéria, Indonézia, Líbia és Irán számára termelésük további korlátozásával helyet engedni. A legújabb adatok is azt bizonyítják, hogy a gyakorlatban ezek az országok már átrendezték a termelésmegosztási rendszert. Irán, Venezuela és Líbia jóval kvótája felett termel, az utóbbiról a nicosiai Middle East Economic Survey is közölte, hogy a napi 750 ezer barreles kvótával szemben napi 1,8 millióra futtatta fel termelését. A New York-i Petroleum Intelligence Weekly (PIW) úgy becsüli, hogy Irán ma már az OPEC termelésének közel 17 százalékát adja a korábbi 5 százalékkal szemben, Líbia megkétszerezte részesedését, és Venezuela is jócskán növelte arányát. Eközben Szaúd-Arábia részesedése az év eleji 40 százalékról 28 százalék alá esett. Ráadásul az OPEC termelése ma mintegy napi 19,7 millió barrel, azaz több mint 2 millió barrellel meghaladja a márciusban elhatározott plafont. A PSW kiszámította, hogy a termelési kvótáktól való eltérés az egyes tagországok számára milyen bevételi többletet, illetve kiesést okoz. Becslése szerint Szaúd-Arábia éves szinten mintegy 10 milliárd dollárt, Irak mintegy 3 milliárd dollárt veszít termelése viszszaszorulásából, míg a „túltermelők” közül Irán 8 milliárdos, Líbia 5,5 milliárd, Venezuela pedig 3 milliárd dollár külön bevételhez jut. Akik nyertek a megállapodás megszegésén, nem akarnak visszakozni, a vesztesek viszont minden bizonnyal csökkenteni akarják kárukat. Közülük Iraknak nagyon kell a pénz a gazdasági tervek megvalósításához és a háború finanszírozásához, és Kuvait, az Emírségek vagy Szaúd-Arábia sem nyúlna szívesen devizatartalékaihoz, márpedig termelésüket a mostani szinten tartása, de különösen további visszafogása ezzel járna. Az ár és a termelés mellett a vasárnap kezdődő konferencia napirendjén szerepel, a latin-amerikai OPEC-tagok kérésére. Mexikó csatlakozása. A 80 milliárd dolláros adósságot felhalmozott Mexikónak azonban aligha érdeke, hogy csatlakozzon az OPEC áraihoz, piacot és ezzel bevételt veszítsen. (Az OPEC-áron alul kínáló Mexikó nagy konkurrencia.) Szintén az OPEC-en kívüli termelők versenyével kapcsolatos, hogy Nigéria azt szeretné: a szervezet kezdeményezzen tárgyalásokat az északitengeri olajtermelőkkel, amelyek alacsony áraikkal az afrikai OPEC- tagok piacait veszélyeztetik. (Reuter, AP,DJ, APA) Ííj év — új ajánlat — új szolgáltatás UNIÓ 1982. DECEMBER 15. ma. Új magyar kozmetikum a márkacikk felé vezető úton Egy „felhatalmazás nélkül” publikáló, indiszkrét újságírónak köszönhetően mindössze három évbe tellett, amíg Nedeczky néni hidratáló kenőcse Helia D néven megjelent a hazai piacon. Az inkriminált sajtóközlemény az idei év elején látott napvilágot, s ennek nyomán a debreceni Biogal gyógyszergyár azonnal jelentkezett a szabadalom hasznosításával foglalkozó Innovációs Alapnál: ha az alap anyagilag támogatja, vállalkozik a ránctalanító kenőcs gyártására, Így aztán a Magyar Nemzeti Bank kebelében működő szervezet már a legszélesebb közvélemény nyomása alatt kellett, hogy sürgősen cselekedjék, annál inkább, mert a közelmúltban elhunyt idős feltaláló szigethalmi boszorkánykonyhájából amúgy sem győzte már kiszolgálni a nagy számú érdeklődőt. Az eredmény , amelyet a Biogal és az Innovációs Alap tegnap sajtótájékoztatón is bemutatott — a hét eleje óta ott áll az illatszerüzletek polcain, s már az árával hirdeti: márkacikkről van szó. A közismert Pondi krémjével nagyjából azonos méretű tégely ára 140 forint. Gyártására, értékesítésére, forgalmazására az Innovációs Alap és a Biogal Gyógyszergyár társulási szerződést kötött azzal a céllal, hogy nemcsak a Helia D-t fejleszti termékcsaláddá, hanem arra törekszik, hogy a jövőben lehetőleg minél nagyobb számú természetes alapanyagú, lehetőleg magyar szellemi tőkét megtestesítő kozmetikumokkal örvendeztesse meg az igényes, külső megjelenésére sokat adó hazai és természetesen a külföldi fogyasztót. A Helia D alapanyaga a napraforgó szárából vonható ki, azaz gyártásához nincs szükség tőkés anyagimportra. Még dicséretesebb, hogy a rendkívül dekoratív csomagolást is sikerült hazai gyártók közreműködésével megoldani. Az üvegtégelyt a Tokodi Üveggyár külön erre a célra kifejlesztett üvegmasszából állítja elő, a műanyag fedőkupakot pedig a Politoys Szövetkezet gyártja. A krémnek egyelőre három változata került kereskedelmi forgalomba: a zsíros, a normál és a száraz bőrre való. Az új termékkel a társulás először a hazai piacon akarja megvetni a lábát, abból kiindulva, hogy nehezen lehet külföldön elismert márkacikk az olyan, amelyik saját „szülőföldjén” sem az. Egyidejűleg azonban megkezdte a külföldi piackutatást is, először Olaszországban, ahol a Nedeczky Jenőné hírnevét megalapozó találmány, a Patientia hajszesz a legtöbb külhoni vevőre talált. A kezdet bíztató: máris három olasz cég jelentkezett a krém forgalmazására, de egy-egy osztrák és svéd vállalat is tárgyalni kíván a Helia D importjáról a külpiaci forgalmazásra szerződött KONSUMEX közvetítésével. A hazai siker pedig az első hivatalos értékesítési napon — a beharangozó reklámakció elmaradása ellenére — elsöprő volt: Budapesten ezüstvasárnap 22 ezer tégely Helia D-t adtak el az illatszer boltokban. É. L Elmtsd ez MKK bolgár tagozatának ülése . A Magyar Kereskedelmi Kamara bolgár tagozata közli, hogy a december 16-án 10 órára meghirdetett előadást A bolgár népgazdaság helyzete és a magyar—bolgár kereskedelmi kapcsolatok időszerű kérdései témájában technikai okok miatt el kell halasztani. Az új időpontról a kamara levélben küld értesítést a meghívottaknak. ■M RÖVIDEN »• Hárommillió dollárért exportál az idén termékeiből a Salgótarjáni Síküveggyár az USA-ba, Libanonba, Angliába, Franciaországba, az NSZK-ba és Ausztriába. Megrendelést kapott a gyár már jövőre is: januártól angol és francia cégek számára gyártanak síküveget Salgótarjánban.»• Ecuadorba még kiszállított gyalugépet a SZIM esztergomi marógépgyára, s ezzel befejezték az üzemben a hagyományos szerszámgépek gyártását. Ezentúl kizárólag numerikus vezérlésű gépeket gyártanak, ezek 95 százalékát exportálják. SZOVJET MIKROELEKTRONIKAI KIÁLLÍTÁS NYÍLT AZ OMIKK-BAN Munkatársunktól. Területét tekintve szerény, műszaki színvonalban viszont annál figyelemre méltóbb kiállítás nyílt az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) épületében (Múzeum utca 17.), válogatás a szovjet mikroelektronika legújabb, sorozatgyártásra érett termékeiből. Az Elektronorgtyehnyika külkereskedelmi vállalat a Szovjetunió elektronikai ipari minisztériumával közösen ez év januárjában már megnyitotta a szovjet elektronikai termékek állandó kiállítását, amelyen a hazai szakembereket információs szolgáltatás és konzultációk is segítik. Az újabb produktumok bemutatása mellett a mostani esemény megrendezését az teszi aktuálissá, hogy a szovjet félvezetők katalógusának megjelenését követően küszöbön áll az integrált áramkörök magyar nyelvű katalógusának közreadása. A fejlett nyugati technológia átvételét meggátló embargó sürgetővé teszi a szocialista országok öszszefogását a mikroelektronikában — hangzott el a megnyitón —, és ehhez megfelelő alapot nyújthat a Szovjetunió gyorsan felzárkózó elektronikai ipara. A kiállításon látható termékek a Szovjetunió számos köztársaságában készülnek, szó sincs tehát egy-egy privilegizált terület megkülönböztetett fejlesztéséről. A területi sokszínűséghez hasonlóan változatos képet mutat az exportkínálatban szereplő, pillanatnyilag több mint 600 mikroáramkör is. Remélhetőleg a hazai felhasználókhoz is mihamarabb eljutnak a mikroutasításokat százmilliomod másodperc alatt végrehajtó mikroprocesszorok, főleg hogy a megnyitón is hangsúlyozták: a különlegesen gyors mikroprocesszorok szigorúan embargós tételek. Erre alapot adhat, hogy az integrált áramkörök vásárlásáról szóló idei szerződések mintegy 2,5-szer nagyobb összegű szállításokra vonatkoznak, mint egy évvel ezelőtt. A felhasználók számára az sem közömbös, hogy az átlagos szállítási határidő az Elektronorgtyehnyika képviselőjének tájékoztatása szerint 4 hónap. „A jelenlegi információfeldolgozási szinten az eddigi eredmények ellenére sem szabad megállni — fejtegette a budapesti szovjet kereskedelmi kirendeltség vezetője, Viktor Guzson — és a továbblépéshez szükséges számítástechnikai kultúra meghonosításához hasznos segédeszközök lehetnek a diákok kezébe szánt kézi számológépek.” A szovjet szakember szerint korántsem elegendő, hogy jelenleg legfeljebb csak minden századik magyar fogyasztónak van szovjet zsebszámológépe. Reméli, hogy a következő években szállítandó, ébresztőóra- és naptárfunkciókat is magába foglaló (MK—53), illetve a napelemekkel működő (MK—60) típusok lendíthetnek a vásárlókedven.