Világgazdaság, 1983. június (15. évfolyam, 106/3605-127/3626. szám)
1983-06-01 / 106. (3605.) szám
1983. JÚNIUS 1. A nyugatnémet külügyminiszter bukaresti tárgyalásai Visszaesett Ausztria és Románia kereskedelme Genscher nyugatnémet külügyminiszter kedden Romániába utazott, ahol Ceausescu államelnökkel és más vezetőkkel egy bonni kormányszóvivő szerint „humanitárius kérdésekről” tárgyalnak. A Reuter hírügynökség értesülése szerint a két ország képviselői már több hete olyan megoldáson fáradoznak, amelynek révén az NSZK bizonyos gazdasági kedvezményeket nyújtana Romániának annak fejében, hogy Bukarest mentesítené az áttelepülni kívánó németeket a közelmúltban bevezetett kivándorlási adó alól. Ugyancsak elsősorban a kivándorlási illetékről volt szó két héttel ezelőtt a román külügyminiszter washingtoni tárgyalásain — emlékeztetnek rá a megfigyelők —, miután Washington a kivándorlási törvény kapcsán kilátásba helyezte, hogy megvonja Bukaresttől a legnagyobb kereskedelmi kedvezményeket. Románia finanszírozási nehézségei következtében Ausztria kereskedelme ezzel az országgal is deficites lett a lengyel, a román, és a csehszlovák viszonylatú kereskedelem után — jelenti az APA hírügynökség. Az első negyedévben Ausztria Romániába irányuló szállításai 53 százalékkal 226 millió schillingre csökkentek, miközben az import Romániából 5,8 százalékkal 319 millió schillingre süllyedt. 1981- ben Románia 2,3 milliárd schillinggel, azaz 9,8 százalékkal csökkentette ausztriai importját. Különösen jelentős volt a visszaesés a komplett gyárberendezések, az elektrotechnikai cikkek és a távközlési berendezések értékesítésében. Viszszaesett a vas- és acéláruk (mindenekelőtt a nyersvas, a vasötvözet, az acélprofilok és különféle fémáruk) Romániába irányuló kivitele, ami annál is érzékenyebben érintette Ausztria exportját, mivel e cikkek a teljes osztrák kivitelnek több mint felét adják. Ausztria Romániából származó importjából az olajtermékek részesedése körülbelül 30 százalék, az élelmiszereké (főleg húsfélék és zöldségek) 15 százalékos, és a nyersanyagok ugyancsak 15 százalékos arányt képviselnek. A devizabevételek növelése céljából Bukarest erőfeszítéseket tesz az idegenforgalom fellendítésére — írja a román fővárosból az APA hírügynökség. 1982-ben egymillióval hatmillióra esett a Romániába látogató külföldi turisták száma, ezen belül majdnem 10 ezerrel 20 ezerre csökkent az oda látogató osztrákoké. A román idegenforgalmi minisztérium szóvivője elmondta, hogy erőfeszítéseket tesznek az idegenforgalmi infrastruktúra kiépítésére, e célból évi egymilliárd lej beruházást irányoznak elő. Az osztrák hírügynökség értesülése szerint az idei román árajánlatok kedvezőbbek a tavalyinál. Részben Románia és Lengyelország fizetési nehézségei miatt az utóbbi két évben majdnem 430 millió schilling veszteség érte a kelet-nyugati kereskedelemben tevékenykedő bécsi székhelyű Garant, szovjet tulajdonban levő biztosító társaságot. A biztosító 1981—82-ben Lengyelország és Románia fizetési késedelmei következtében összesen 426 millió schilling kártérítés kifizetésére kényszerült, miközben az exportbiztosító tevékenységből származó bevételei 66 millió schillingre rúgtak. A kártérítési igényeket a biztosító saját eszközeiből nem is tudta volna kielégíteni, de a viszontbiztosítási ügyleteknek köszönhetően elő tudta teremteni a szükséges összeget. A Garantnak a továbbiakban is jelentős kártérítéseket kell kifizetnie, mert mint Klementyev vezérigazgató elmondta, a Garant olyan hosszú lejáratú ügyleteket is biztosított, amelyeknél a fizetés csak ebben az időszakban vált esedékessé. A Koreai NDK esetében a Garant már több éve nem vállal biztosítási ügyletet. A Garant tevékenységének eddigi mérlegét megvonva Klementyev mindazonáltal rámutatott: a biztosítás hosszú éveken keresztül jövedelmező tevékenység volt, mivel szocialista ügyfelei nagyon megbízható adósok voltak. 1982-ben egyébként a Garant más, hasznot hajtó ügyletei következtében szerény, valamivel több mint 100 ezer schillinges hasznot tudott kimutatni, ebből azonban nem tud osztalékot fizetni. (APA) • Mintegy 26 osztrák céget képviselő küldöttség tárgyal Ankarában a török vállalatokkal és hatóságokkal, különösen a beruházási javak területén meglevő kapcsolatok erősítéséről. • A nyugat-európai fémmunkások szakszervezeti szövetségének tagszervezetei ezúttal először állapodtak meg abban, hogy együtt lépnek fel a munkahét rövidítéséért, az elbocsátások elleni harcban. JELENTI • Az NSZK-ban a fogyasztói árak emelkedésének üteme az áprilisi 3,3 százalékról májusra 3 százalékra mérséklődött • Az ENSZ-hez tartozó világélelmezési program (WFP) 1985-ben és 1986-ban összesen 1,35 milliárd dollár segély folyósítását tervezi. Ez 13 százalékos növekedés az előző kétéves időszak előirányzatához képest. Gusztil Budapest I. főépítésvezetőségünkre teljesítményelszámoló csoportvezetőt felveszünk Jelentkezni lehet a főépítésvezetőségen: Budapest IV., Duna sor 15. (Palota-sziget) vagy telefonon: 697-092, 696-183. Ma nyílik az ILO konferenciája Ma nyílik Genfben az ILO, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének 69. ülésszaka. A szakosított szervezet általában napirenden levő témáin kívül — a munkafeltételek javítása, az életszínvonal általános emelése, a foglalkoztatottság, a nemzetközi együttműködés, az emberi és szakszervezeti szabadságjogok — a mostani ülésszak kiemelten foglalkozik a gyermekmunka kérdésével, valamint a munkához való jog érvényesítésével, kódexbe foglalásával. Ez utóbbinak a világszerte terjedő munkanélküliség ad időszerűséget. Az értekezlet napirendjén szerepel a lengyel és a török szakszervezetek ügye, s Izraelnek ez ügyben az elfoglalt arab területeken tanúsított magatartása. (Reuter, APA, MTI) tfiZrv. Terv. és vállalatgazdálkodási osztályunkra felveszünk lehetőleg gyorsírni is tudó titkárnőt és lehetőleg felsőfokú iskolai végzettségű, gyakorlott tervcsoportvezetőt Jelentkezni lehet személyesen: Vízügyi Építő Vállalat Budapest I., Márvány u. 1/e. (A Déli pályaudvar közelében.) Telefon: 154-095, 186-os mellék. Lengyelországban emelik a felvásárlási árakat Lengyelországban július 1-től csaknem 30 százalékkal felemelik egyes gabonafélék felvásárlási árát, a sertés- és marhahús kilójáért pedig az eddiginél 9, illetve 8 zlotyval többet fizetnek a gazdáknak. Mint Zdzislaw Krasinski árügyi miniszter a keddi lapokban megjelent nyilatkozatában elmondotta, így akarják kárpótolni a gazdálkodókat a termelőeszközök, a növényvédőszerek, a gázolaj árának emelkedéséért. Mindenképpen biztosítani kívánják a mezőgazdasági munka jövedelmezőségét. A közelmúltban közzétett tervezet szerint a felvásárlási ár emelése a gabona esetében csak a szerződésben lekötött tételekre vonatkozik. A miniszter hangsúlyozta: az állam az idén mintegy 190 milliárd zlotyval dotálja az élelmiszerek kiskereskedelmi árát. A szubvenciók növelésére, tekintettel a költségvetési hiányra, hosszú távon nincs lehetőség, ezért néhány zlotyval emelik majd a kenyér, továbbá mintegy 10 százalékkal a hús- és a húskészítmények árát. Minthogy a kormány korábban már bejelentette, hogy az idén nem változtatja meg az alapvető élelmiszerek árát, az emelésre leghamarabb a jövő év elején kerül sor. A lengyel hatóságok az idei harmadik negyedévben várhatóan feloldják a gabonatermékek központi adagolását — mondta Zygmunt Lakomiec belkereskedelmi miniszter a Trybuna Ludu című napilapnak adott nyilatkozatában. A miniszter hangsúlyozta, hogy a feloldás után Lengyelországban az élelmiszerek közül már csak a húst és a cukrot adják jegyre. (APA, MTI) Négy éve nem volt ilyen alacsony az infláció az EGK-ban A Közös Piac tagországainak öszszesített inflációs rátája 8,7 százalékra esett az április végéig tartó tizenkét hónapra számítva — ami négy hónap óta a legalacsonyabb érték — jelentette az EGK statisztikai hivatala. Az éves infláció annak ellenére alakult. Ilyen kedvezően, hogy szezonális tényezők hatásáraáprilisban viszonylag magas, 1 százalékos áremelkedést mértek a közösségben. Az áprilisig tartó egy évben Hollandia érte el a legnagyobb sikereket az infláció leszorításában: a fogyasztói árak drágulása mindössze 2,5 százalék volt, míg az NSZK-ban 3,3 százalékot mértek. A másik véglet Görögország 21,5, valamint Olaszország 16,3 százalékos áremelkedéssel. Nagy-Britanniában 4,0, Dániában 7,6, Belgiumban 8,0, Franciaországban 9,2, Luxemburgban 9,5 és végül Írországban — ez a legutolsó negyedév adata — 12,5 százalékos inflációt mértek. (Reuter) Zsivkov-beszéd a minőség javításáról A termékek minőségének javításáról, a termelékenység növeléséről és a munkafegyelem megszilárdításáról tartottak hétfőn . Várnában országos tanácskozást, ezen beszédet mondott Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára,, államfő. Zsivkov emlékeztetett rá, hogy már a párt XII. kongresszusán is szó volt a termékek minőségének problémáiról, s ez lesz a jövő év márciusában összeülő országos pártértekezlet fő témája is. Zsivkov hangsúlyozta, hogy a bolgár gazdaság egy sor fontos beruházás végrehajtása ellenére sem érte el a várt teljesítményt. Rámutatott, hogy a bolgár termékek minősége elmarad a fejlett tőkés országokban gyártott árukétól, miközben előállításuk több nyersanyagot és energiát igényel. „Az utóbbi években lényeges beruházásokat hajtottunk végre, de a berendezésekre, technológiákra és a tudományostervező munkára fordított hatalmas összegek nem hozták meg a várt fordulatot” — mondta Zsivkov. Az államfő bírálta a tavaly elhatározott gazdasági reform nem kielégítő megvalósítását. ,,A minőség javításában csak úgy érhető el gyökeres fordulat, ha következetesen alkalmazzuk a közgazdasági szemléletet” — jelentette ki Zsivkov, utalva arra, hogy a mennyiségi szemlélet még mindig gyakran háttérbe szorítja a minőség kérdését. Végül leszögezte, hogy nagy figyelmet kell fordítani a minőséghez kapcsolódó ár- és bérrendszer kialakítására. (Reuter, MTI) VILÁGGAZDASÁG NYILATKOZATOK A BELGRÁDI INGTAD-ÜLÉSSZAK ELŐTT A williamsburgi tőkés csúcsértekezlet résztvevői pénzt, konkrétumokat nem ígértek a fejlődő országoknak, mindössze annyi lényegeset közöltek: erőfeszítéseket tesznek a kereskedelmi korlátozások lebontására, a fejlődő országokból származó import megkönynyítésére. A harmadik világ ennél nyilván többet várt, s eredményeket most már Belgrádtól remél, ahol hétfőtől kezdve az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) ülésszakán 166 részt vevő ország 3500 küldötte fogja keresni az Észak és a Dél közötti szakadék áthidalásának módját. A fejlődő országok gazdasági helyzetének drámai romlása adja meg a hátteret az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) hétfőn, Belgrádban kezdődő hatodik ülésszakához. A nyugati országok — írja a DPA — saját bajaikkal vannak elfoglalva, s el sem tudják képzelni, milyen súlyos helyzetbe jutottak a harmadik világ elmaradott országai. A Nyugat gazdasági receszsziója magával rántotta a fejlődő országokat is: a tőkésországokban a pangás következtében bedugult a nyersanyagok iránti kereslet, áruk ma 50 éves mélyponton áll. A nyersanyagárak lemorzsolódásához irdatlan adóssággondok párosulnak: a harmadik világ adósságterhei olyan mértékben megnőttek, hogy már-már létében fenyegetik a fejlődő országok gazdaságát. A Világbank szerint a harmadik világ adósságállománya 530 milliárd dollár (más források 600 —700 milliárd dolláról beszélnek), szemben az 1973-ban mért 110 milliárddal. Az adósságszolgálat is nagyon megnőtt: az az összeg, amelyet a fejlődő országoknak egy év alatt tőketörlesztések és kamatfizetések címén ki kell adniuk, az 1973. évi 16-ról az idén 95 milliárdra nő. Súlyosbítja a fejlődők helyzetét a protekcionizmus, amely meggátolja a világkereskedelem szabad fejlődését. A fejlett tőkésországok zöme gazdaságilag elég erős ahhoz, hogy megtalálja a kereskedelmi korlátozások hézagait, s valahogyan értékesítse áruit, de a fejlődő országok az importmegszorítások következtében elvesztik a talajt a lábuk alól. A tejcésországokkorlátozássai ugyanis leginkább...azoknak..a 'cikkeknek, az importjára' vonatkoznak, amelyekből a fejlődők exportképesek — ezek közé tartoznak a mezőgazdasági cikkek, textíliák, cipők — írja a DPA. Számos fekete-afrikai ország jövedelme a következő két évben a legjobb esetben is csak stagnálni fog; a nyugati országoknak fokozniuk kellene erőfeszítéseiket a fejlődők gondjainak enyhítésére — mondotta Nucci, a francia külügyminiszter mellé rendelt, együttműködési és fejlesztési ügyekben illetékes miniszter. Nucci sürgette a fejlett tőkésországokat, hogy csökkentsék a kamatokat, tegyék tartóssá a ma még törékeny fellendülést. Kijelentette, hogy Párizs erőteljesen támogatja a hatékonyabb nemzetközi nyersanyagegyezmények megteremtésére hivatott erőfeszítéseket. A cukor, a kávé, a kakaó, az ón és a nyersgumi árának és piaci helyzetének stabilizálását célzó eddigi egyezmények működése messze nem kielégítő; a régi egyezmények megjavítása, új nyersanyagegyezmények kialakítása valószínűleg a belgrádi konferencián részt vevő fejlődő országok egyik legfontosabb követelése lesz. Csakhogy — mondja Nucci — az Egyesült Államok ellenzi a nyersanyagárak ellenőrzésének gondolatát. Franciaország — és remélhetőleg vele együtt több más nyugat-európai ország — Belgrádban arra fog törekedni, hogy elsimítsa az Egyesült Államok és a fejlődő országok közötti nézetkülönbségeket — folytatta Nucci. A Közös Piacerre tehet következtetni az EGK külügyminisztereinek a belgrádi értekezletre összeállított irányelveiből is) a maga részéről hangsúlyozni fogja: hasznos volna a Nyugatnak, ha hozzásegítené a fejlődő országokat vásárlóerejük fokozásához. Nucci végezetül kifejtette, hogy Párizs 1988-ig bezárólag a francia nemzeti össztermék (GNP) 0,7 százalékára futtatja fel a fejlődőknek nyújtott gazdasági segélyek összegét , s ezzel eleget tesz az ENSZ erre vonatkozó ajánlásának. Hozzátette azonban, hogy a segélyek csak időleges megoldást jelenthetnek: a fejlődőknek is erőfeszítéseket kell tenniük az élelmiszer-önellátás megvalósítására. A világ adósságproblémái oly mértékben enyhültek, hogy már nem fenyegetik fizetésképtelenséggel sem az adósokat, sem a hitelezőket — állapította meg az amerikai Federal Reserve Bank kormányzója. Wallich kijelentette: a magas kamatlábak, az emelkedő nyersanyagárak és az amerikai gazdaság megélénkülése csökkenteni fogják az adósságok okozta gondokat. „Ha a Nemzetközi Valuta Alap jól végzi a dolgát, ha a magánbankok szerény mértékben megtoldják kintlevőségeiket, s ha a központi bankok készen állnak rá, hogy elsimítsák a likviditási problémákat, akkor azt hiszem, nagyobb nehézség nélkül léphetünk a jövőbe.” Ázsia fejlődő országainak nem lesznek nemzetközi adósságproblémáik, mert növekedési potenciáljuk jelentős, s igen jól alakítják politikájukat — vélekedett Fudzsioka, az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) elnöke. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adataira hivatkozva elmondta, hogy Dél-Koreának (Ázsia legnagyobb kölcsönfelvevőjének) összes adósságai törlesztéséhez teljes exportbevételeinek csak 17 százalékát kell feláldoznia; a Fülöpszigetek esetében az arány 29 százalék. (Összehasonlításképpen: Mexikó adósságszolgálati aránya 80, Brazíliáé pedig 48 százalék.) Eltérően a latin-amerikai országoktól — állapította meg a bankelnök — Ázsia fejlődő országai az IMF-fel egyetértésben hajtják végre a szükséges gazdaságpolitikai kiigazításokat. (Reuter, AP— DJ, DPA) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő helyettes: VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztésénk Bp . . Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: Budapest, Pf. 534 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közéletek (vállalatok, szövetkezetek hatóságok intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodára (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz* forgalmi jelzőszámára 83.3102/9-06 — Szedrerínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorra Nyomta: Szikra Lapnyomda Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán Li hitelntézkedések Franciaországban A párizsi kormány újabb intézkedéseket hozott az ország külgazdasági egyensúlyának helyrebillentésére. Az export ösztönzése céljából enyhítenek az exporthitelekre vonatkozó korlátozásokon. Ez annyit jelent, hogy a bankok ezentúl több exporthitelt folyósíthatnak. A kormány az év második felétől lehetővé teszi, hogy a kis- és a középméretű vállalatok a korábbi gyakorlathoz képest könnyebben juthassanak exporthitelekhez. A kölcsön összegét ezek a cégek már előre megkaphatják, amint kezükben van a külföldi megrendelés. A másik hitelintézkedés keretében lassítják Franciaországban a belföldi pénzellátás növekedési ütemét. Visszaszorítják a lakásépítésre felvehető kölcsönök összegét, ezzel is csökkentve az importigényeket. A francia pénzügyminisztérium szóvivője az új hitelrendeletekkel kapcsolatban közölte, hogy a kormány továbbra is fenntartja hitelpolitikájának szelektív jellegét, de a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt helyez az import visszafogására és az export ösztönzésére. (Reuter)