Világgazdaság, 1983. augusztus (15. évfolyam, 150/3649-170/3669. szám)
1983-08-02 / 150. (3649.) szám
1983. AUGUSZTUS 2. A magánszektor pártolásának vádjára Gazdasági miniszterek mondtak le Iránban Iránban a kereskedelmi és a munkaügyi miniszter vasárnap benyújtotta lemondását. Külföldi diplomaták szerint Teheránban mindkettőjüket a magángazdaság híveinek, a gazdaságba való állami beavatkozás növelése ellenzőinek tekintették. Az utóbbi hónapokban közülük Asgarouladi kereskedelmi minisztert az iráni parlamentben számos támadás érte, legutóbb a rizsellátással kapcsolatos nehézségek miatt. Őt tették felelőssé azért, hogy az év elején feloldották a rizs árának állami szabályozását, ami súlyos hiányokhoz és nagy áremelésekhez vezetett. Az élelmezési gondok nyugtalanná tették a lakosságot, s július 10-én Muszavi miniszterelnök nyilatkozatban támadta a magánszektor nyerészkedő és feketéző tagjait, akik akadályozzák a kormány politikájának érvényesülését. Következő lépésként pedig július 14-én ismét állami szabályo-zás alá vonták a rizskereskedelmet. Tavakkoli munkaügyi minisztert pedig azért bírálták, mert a kidolgozás alatt álló új munkaügyi törvény egyesek szerint inkább a munkáltatóknak, mintsem az alkalmazottaknak kedvez. A lemondásokat közlő iráni hírügynökség nem adott közvetlen magyarázatot a történtekre, és arról sem szólt, hogy Muszavi elfogadta-e a lemondásokat, amelyek az elsők 1981 novembere óta, amikor a miniszterelnök a jelenlegi kormányt kialakította. A politikai és a vallási vezetők mindenesetre országszerte támogatásukról biztosították a miniszterelnököt. Egyes magánkereskedők azonban az Azedegan című napilapban nyilatkozatot tettek közzé ■ az inflációért részben a kormányt tették felelőssé, a cukor és más közvetlen állami ellenőrzés alatt álló termékek drágulására hivatkozva. Vellajati iráni külügyminiszter ismét kifejtette: Irán csak akkor hajlandó békét kötni Irakkal, ha Bagdad elfogadja a már régóta ismert iráni feltételeket, azaz Irak teljes visszavonulását az iráni területekről, a háborús károk megtérítését és az agresszor Irak megbüntetését. A külügyminiszter tegnap, azaz a legújabb iráni offenzíva harmadik napján nyilatkozott a Reuter teheráni tudósítójának. Elmondta, hogy egyelőre Teheránt hivatalosan még nem tájékoztatták arról a már körvonalazódott tervről, hogy nemzetközi alapot hoznának létre, amelyből a mindkét országot ért háborús károk helyreállítását finanszíroznák. A miniszter szerint az elgondolás Irán számára egyébként is elfogadhatatlan, hiszen egy ilyen nemzetközi alap létesítése elmosná azt a kérdést, hogy ki volt az agresszor. (Reuter) Ankara aggódik a török-iraki olajvezeték biztonságáért Törökországban aggódnak az iráni—iraki háborús övezettől keletre elhelyezkedő, közös török— iraki olajvezeték biztonságáért. Egyes török napilapok találgatásai szerint a legújabb iráni offenzíva fő célja ennek a vezetéknek a megrongálása, ami Irak gazdaságát megbénítaná. Az ezer kilométeres vezeték Irak egyetlen olajkiviteli lehetősége, és a máris pénzügyi zavarokkal küszködő Bagdad igen súlyos helyzetbe kerülne, ha elesne a jelenleg napi 650—700 ezer barreles olajexportból eredő bevételektől. A hat éve épült vezetéket kurd felkelők már többszörmegrongálták, s emiatt egyes szakaszait fokozottan megerősítették. A török külügyminiszter hangoztatta: sem Irán, sem Irak nem cselekedhet oly módon, amely sérti Törökország érdekeit. A vezeték ugyanis nemcsak az iraki, hanem a török gazdaság számára is létfontosságú. (AP—DJ) • • •• • • — . ... . • • Peking és London tárgyalásai Hongkong jövőjéről Kínai—belga telefonüzlet A kínai és a brit kormány képviselői ma Pekingben a harmadik tárgyalási fordulót kezdik el Hongkong jövőjéről. A koronagyarmat kormányzója, miként az előző alkalmakkor, a brit küldöttség tagjaként vesz részt a megbeszéléseken. A tárgyalások Hongkong jövőjéről Thatcher brit miniszterelnök tavaly szeptemberi pekingi látogatása nyomán kezdődtek el. A britek bérleti joga a koronagyarmat jórésze fölött, mint ismeretes, 1997-ben jár le. A Hongkong jövőjével kapcsolatos bizonytalanság kihat a koronagyarmat gazdasági helyzetére, így a mostani tárgyalások közvetlenül is befolyásolják a konjunktúra alakulását. Ezért is tekinthető fontosnak, a Kanton város tervbizottsága elnökének, Mai Jangnak az Új-Kína hírügynökség számára adott nyilatkozata. „A Dél-Kína területét meghaladó méretű óriási gazdasági övezet létesítésének nem az a célja, hogy Hongkongban beszüntesse a tőkés gazdálkodási rendszert, hanem az, hogy erősítse a gazdasági kapcsolatokat és az együttműködést Kuangtong tartomány, valamint Hongkong és Macao között. Korábban a tisztviselő úgy nyilatkozott, hogy az övezet hosszú távon magában foglalná Hongkongot és a portugál gyarmat Macaot, és bel- és külföldi gazdasági centrumként működne. Most Mai azt hangoztatta, hogy az övezet „első menetben” csak a Gyöngy-folyó deltavidékét foglalná magában, „második menetben” a Gyöngy-folyó teljes partmenti szakaszát, s csak a „harmadik menetben” terjedne ki Hongkongra és Macaóra. Hongkonggal kapcsolatos az a hír is, amely szerint Kína 30 millió dollár értékben első ízben bocsát ki különböző értékpapírokat a koronagyarmaton. A 8—12 éves lejáratú értékpapírok kamata rögzített, évi 7 százalék, a kibocsátás napját még nem döntötték el. (A kínai—amerikai textilmegállapodásról lásd lapunk 8. oldalát.) A hét végén Kína és Belgium 350 millió dolláros üzletet kötött, ez az eddigi csaknem legnagyobb közös vállalkozás Peking és egy külföldi cég között. A vállalkozásban a belga és a kínai kormány, továbbá az amerikai International Telephone Telegraph (ITT) cég belga leányvállalata, a Bell Telephone Manufacturing Company érdekelt. A szerződés szerint Sanghajban telefongyárat létesítenek, amely évente 300 ezer digitális telefonvonalat állít elő. Ebből 100 ezret Kína vásárol meg. Az üzletet azt követően szentesítették Brüsszelben, hogy áldását adta rá a COCOM, a nyugati országok szocialista országokba irányuló technológiaexportját ellenőrző bizottság. A belga cég szóvivője szerint a COCOM semmifajta módosítást nem kért az üzletben. A 22 millió dolláros alaptőkéjű vegyes vállalat 30 százaléka a Bell cég, 10 százaléka a belga kormány, 60 százaléka pedig a KNK tulajdona. Belga értesülések szerint az 1 milliárd fős Kínában csak 3 millió telefonvonal működik, számukat 2000-ig 35 millióra akarják felemelni. (Reuter) Az USA a folyó költségvetési évben 60 millió dolláros segélyt nyújt Pakisztánnak. Iszlámábád az 1987-ig tartó hat évben összesen 1,625 milliárd dolláros segélyt kap Washingtontól. Az idei segélyt Pakisztán mezőgazdasági berendezések imákjára fordítja. 00 Malaysia 30 milliárd jen (1 dollár , 241 jen) kölcsönt kap egy 41 japán bankból álló konzorciumtól. A hitel futamideje 10 év, kamata 0,3 százalékkal magasabb, mint a mindenkori hosszú lejáratú japán prime rate, amely pillanatnyilag 8,4 százalékos. A törlesztést ötéves türelmi idő után kell megkezdeni. A JILENTI •A brit és a spanyol külügyminiszter szeptemberben találkozik, hogy megtárgyalja Gibraltár jövőjét. Spanyolország új javaslattal akar előállni, hogy kimozdítsa a holtpontra jutott tárgyalásokat. 00 A szardíniai regionális tanács az olasz kormányhoz fordult, hogy nyilvánítsa a szigetet természeti katasztrófa sújtotta területnek. Szardínián az utóbbi egy hétben a szárazság következtében heves tüzek pusztítottak. • A hongkongi export értéke júniusban 28,3 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, és ezzel a brit gyarmat kereskedelmi mérlegének hiánya is csökkent. A finn pénzügyminisztérium infláció-ellenes harcot sürget Az infláció tönkreteheti Finnország nemzetközi versenyképességét — figyelmeztet a finn pénzügyminisztérium hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése. A fogyasztói árak növekedési üteme várhatóan 10 százalékos lesz 1983-ban, csakúgy mint tavaly volt. A minisztériumi jelentés szerint jövőre 6 százalék a kormány célkitűzése. Az év első hat hónapjában 5,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, szemben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez tartozó országok 3 százalékos átlagával. Ennek fényében szigorítani kell a pénzpolitikát Finnországban — írja a jelentés. A központi bank máris módosított politikáján. A pénzügyminisztérium bejelentette: keresi azokat a tételeket, amelyekből le lehet faragni a jövő évi költségvetésben. A csökkentések mikéntje azonban attól függ, hogyan egyezkednek a balközép koalíció pártjai. Ezzel párhuzamosan a kormány bevételei lassabban fognak nőni, mint a kiadások növekedési üteme, és így a kormány hitelszükséglete a tavalyi 7,9 milliárd finn márka (1 dollár : 5,4565 finn márka) után jövőre 12 milliárd márkára ugrik. (Reuter) Román leértékelés a turizmus fellendítésére Romániában pénteki hatállyal módosították a nyugati valuták nem-kereskedelmi (turista) árfolyamát, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsenek az idegenforgalom számára. A leértékelést követően egy USA dollár 13,54 lejjel egyenlő az eddigi 12,50 helyett. A nyugatnémet márka árfolyama 5,12-ről 5,24 lejre, a svájci franké 6,16-ról 6,46-ra az angol fonté 19,57-ről 20,66-ra módosult. Hasonló mértékű leértékelés volt a múlt év decemberében is. Ezt akkor a hitelátütemezési tárgyalások tették szükségessé, most viszont az idegenforgalom fellendítése volt az elsődleges cél. Bár hivatalos adatokat nem tettek közzé, nyugati megfigyelők tudni vélik, hogy a turistaforgalom elmarad az eddigi évi közel egymilliótól. (AP DJ) Irán is emelte a nehézolaj árát Venezuela és Mexikó után Irán is emelte nehézolajának árát. Az erről Japánban felröppentett hírt Howardusz iráni olajügyi miniszterhelyettes vasárnap erősítette meg. Elmondta azt is, hogy az eddiginél 20 centel magasabb, barrelenként 27,10 dolláros ár augusztus 20-ától érvényes. Ismeretes, hogy a múlt héten Venezuela is drágította 0,39—1,50 dollárral különböző, az OPEC áregyezményeitől függetlenül árazott nehézolajait. Mexikó pedig 1 dollárral emelte e fajták árát Irán könnyűolaja egyébként olcsóbb a többi hasonló minőségű OPEC-olajaknál; ezt az árkülönbséget az OPEC tagjai a háborús nehézségekre való tekintettel engedélyezték. Oteiba, az emírségek olajügyi minisztere, az OPEC soros elnöke örömmel üdvözölte a nehézolajok áremelkedését. Hangoztatta, hogy ez a piac javulását jelzi. Ismét leszögezte, hogy az OPEC — a július közepi helsinki konferencia határozatának megfelelően — egyelőre nem növeli a kínálatot, hogy fokozatosan egyensúlyba kerülhessen a piac. Megerősítette azt is, hogy az OPEC elképzelései szerint a jelenlegi, barrelenként 29 dolláros alapárat 1985-ig változatlanul hagyják. (Reuter) lij rubelárfolyamok A Szovjetunió Állami Bankja augusztus 1-i hatállyal megváltoztatta néhány külföldi pénznem rubelárfolyamát. A változásokat az alábbi táblázat mutatja: eau- n előző valuta neme rubels árfolyamok USA dollár 100 74,50 74,10 font sterling 100 113,67 113,27 belga frank 1000 14,17 14,32 NSZK márka 100 28,35 28,68 holland forint 100 25,35 25,64 kanadai dollár 100 60,40 60,14 olasz líra 10 000 4,79 4,85 francia frank 100 9,43 9,54 dán korona 100 7,88 8,00 svéd korona 100 9,63 9,67 svájci frank 100 35,22 35,05 japán jen 1000 3,10 3,08 ausztrál dollár 100 65,81 64,79 osztrák schilling 100 4,04 4,08 (Reuter) VILÁGGAZDASÁG AZ NSZK-BAN ÉS AZ USA-BAN A BELSŐ, JAPÁNBAN A KÜLSŐ KERESLETRE ÉPÜL A FELLENDÜLÉS Fellendülőben van a nyugatnémet, az amerikai és a japán gazdaság, de míg az előző kettőben a belföldi kereslet alapozza meg a javulást, addig az utóbbiban a kivitel hajtja a növekedést. Mindhárom országban közzétették a külkereskedelem első félévi alakulásáról szóló adatokat, ezek az NSZK-ban a kereskedelmi többlet csökkenését, az USA-ban a deficit megugrását, Japánban viszont az aktívum növekedését jelzik. A nyugatnémet külkereskedelmi aktívum 9,3 százalékkal, 22,1 milliárd márkára csökkent 1983 első félévében az előző év azonos időszakának 24,39 milliárd márkás többletéről. A szövetségi statisztikai hivatal pénteken tette közzé az első félév adatait. Közleményéből az is kitűnik, hogy júniusban a kereskedelmi többlet 3,9 milliárd márka volt, szemben a tavaly júniusi 4,77 milliárd márkával. Az NSZK első félévi kivitele 1,9 százalékkal, 211,7 milliárd márkára mérséklődött, az import csak 1 százalékkal, 189,6 milliárd márkára csökkent. A Bundesbank a bonni gazdasági minisztérium és a statisztikai hivatal egybehangzóan állapítja meg, hogy a gazdasági fellendülést ezúttal a belső kereslet ösztönzi, a külföld egyelőre nem támogatja az élénkülést. Ennek részben az az oka, hogy a recesszióból való kilábalás az NSZK- ban előbb kezdődött meg, mint a fejlett tőkésországok többségében, részben pedig az, hogy a harmadik világ, különösen az olajexportőr országok fizetési gondjai csökkentik a nyugatnémet termékek iránti keresletüket. A gazdasági minisztérium jelentéséből kitűnik, hogy például a feldolgozóipar az áprilisi, májusi időszakban külföldről 4 százalékkal kevesebb megrendelést kapott, mint egy évvel korábban, a hazai megrendelések viszont 0,5 százalékkal növekedtek. ,,Az élénkülő ,.belföldi piac.., az NSZK-ba vonzza a külföldi Vállalatokat is, — mutat rá a hamburgi gazdaságkutató intézet. Egy másik konjunktúravizsgáló intézet pedig azt jelzi, hogy az NSZK a legfontosabb tőkés partnereitől: az USA-tól, Japántól és Nagy- Britanniától csak 1984-ben számíthat jelentős megrendelésekre. A szakértők úgy látják, hogy a kivitel az év második felében megélénkül, kérdéses azonban, hogy sikerül-e elérni a tavalyi 51,2 milliárd márkás rekordaktívumot. A többség szerint a csúcstól az idén 3,5 milliárd márkával elmaradnak. A hivatalos előrejelzés szerint a nemzeti össztermék (GNP) a tavalyi 1,2 százalékos reálcsökkenés után az idén 0,5 százalékkal növekszik, főként a tartós fogyasztási cikkek piaca élénkül meg, és magára talál az építőipar is. A közgazdászok csalódást keltőnek tartják a kereskedelmi adatokat, különös tekintettel a márka gyengeségére és az amerikai gazdaság erőteljes növekedésére. S bár emelkedőben van az ipari termelés — májusban, júniusban 1,9 százalékkal növekedett — komoly gondokkal küzdenek a tőkejavakat termelő ágazatok, amelyek termékei a nyugatnémet kivitel mintegy felét alkotják. A vállalatok arról panaszkodnak, hogy külföldi megrendeléseik az év első felében 12 százalékkal elmaradtak a tavalyi értéktől. Különösen a tőkejavakat termelő ágazatokat sújtják a fejlődő országok fizetési gondjai. 750 cégnél végzett felmérésből az derül ki, hogy Nigéria 10 hónapja késik fizetési kötelezettségeivel, Venezuela négy hónapja, s hasonló a helyzet a legtöbb latin-amerikai és afrikai megrendelővel. Mindazonáltal kormánykörökben azzal számolnak, hogy a folyó fizetési mérleg többlete jelentősen meg fogja haladni a tavalyi 8,5 milliárd márkás többletet, hiszen már az első félévben 6,4 milliárd márkás aktívumot értek el, szemben az előző év azonos időszakának 1,3 milliárd márkás aktívumával. A többletet előidéző tényezők között az idegenforgalmat említik. A nyugatnémet turisták többsége kisebb távolságokra utazik, csak rövid ideig marad külföldön, sosan pedig az NSZK-ban töltik szabadságukat. A márka, gyengesége sok külföldi turistát vonz az NSZK-ba, s javítja a mérleget az is, hogy a vendégmunkások kevesebb pénzt utalnak haza. Ami az Egyesült Államokat illeti, a kereskedelmi mérleg hiánya júniusban 4,96 milliárd dollárra csökkent, a májusi 6,91 milliárd dolláros rekordhiányról. De az év első felében a kereskedelmi minisztérium jelentése szerint a deficit 27,24 milliárd dollárra nőtt a tavalyi 16,33 milliárd dollárról. Júniusban a kivitel 17,01 milliárd dollárnak felelt meg, ez volt a legnagyobb havi növekedés 1978 márciusa óta. A bevitel 21,96 milliárd dollárnak felelt meg, 2,3 százalékkal csökkent, elsősorban az olajtermékek olcsóbbodása miatt. Az USA kereskedelmi hiánya az OPEC országaival szemben 12 millió dollárra csökkent, Japánnal szemben, 1,55 milliárd dollárra. Nyugat-Európával szemben viszont a hiány 215 millliódollárra’''hujasz-TS 11 millió dollárról. id: ■ ■ -Baldrige amerikai kereskedelmi miniszter örvendetesnek nevezte a kereskedelmi hiány júniusi csökkenését, de mint mondta, ha a dollár nem gyengül erőteljesen, akkor az USA az idén 65—70 milliárd dolláros rekordhiánnyal számolhat. Egyelőre a júniusi helyzetet az USA-ban kivételesnek tekintik: ebben a hónapban javult a repülőgépek, a különböző katonai berendezések és a mezőgazdasági termékek külföldi értékesítési lehetősége, s a gazdasági fellendülés alapján az idén elsősorban az import növekedésére számítanak. A Japánból érkező hírek viszont az export tartós élénküléséről adnak számot, a japán gazdasági fellendülésnek ezúttal is a kivitel növekedése a motorja, s a fejlett tőkésországok közül Japán húzza a legtöbb hasznot az olajárak csökkenéséből is, tekintettel arra, hogy olajfogyasztásának 99 százalékát importból fedezi. Júniusban a kereskedelmi mérleg többlete 2,77 milliárd dollárra nőtt a májusi 2,71 milliárdról, a kivitel 4,1 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, értéke 12,14 milliárd dollárnak felelt meg, a bevitel 2,4 százalékkal bővült, 9,37 milliárd dollárral volt egyenlő. A külkereskedelmi és ipari minisztérium jelentése szerint a látható kereskedelem mérlegének többlete az 1983-as naptári év első felében 12,74 milliárd dollárra duzzadt a múlt év azonos időszakának 7,75 milliárd dollárjáról. Növekedőben van a folyó fizetési mérleg aktívuma is, ezért a tokiói kormány újabb intézkedésekre készül, hogy enyhítse a partnereivel újra és újra éleződő kereskedelmi feszültségeket. (Reuter, AP—DJ) VAGGIHUSAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. V . Dorottya u. 6. IV. érv. Postacím: Budapest, Pf. 534 1397 Telefon: 184-055 Klada a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1929 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetést díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közületet (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok. Intézmények) bárárjely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V. József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára 83.3102/907 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán