Világgazdaság, 1983. augusztus (15. évfolyam, 150/3649-170/3669. szám)

1983-08-02 / 150. (3649.) szám

1983. AUGUSZTUS 2. A magánszektor pártolásának vádjára Gazdasági miniszterek mondtak le Iránban Iránban a kereskedelmi és a munkaügyi miniszter vasárnap be­nyújtotta lemondását. Külföldi dip­lomaták szerint Teheránban mind­kettőjüket a magángazdaság hívei­nek, a gazdaságba való állami be­avatkozás növelése ellenzőinek te­kintették. Az utóbbi hónapokban közülük Asgarouladi kereskedelmi minisztert az iráni parlamentben számos támadás érte, legutóbb a rizsellátással kapcsolatos nehézsé­gek miatt. Őt tették felelőssé azért, hogy az év elején feloldották a rizs árának állami szabályozását, ami súlyos hiányokhoz és nagy ár­emelésekhez vezetett. Az élelmezési gondok nyugtalanná tették a lakos­ságot, s július 10-én Muszavi mi­niszterelnök nyilatkozatban támad­ta a magánszektor nyerészkedő és feketéző tagjait, akik akadályozzák a kormány politikájának érvénye­sülését. Következő lépésként pedig július 14-én ismét állami szabályo-­­zás alá vonták a rizskereskedelmet. Tavakkoli munkaügyi minisztert pedig azért bírálták, mert a kidol­gozás alatt álló új munkaügyi tör­vény egyesek szerint inkább a mun­káltatóknak, mintsem az alkalma­zottaknak kedvez. A lemondásokat közlő iráni hír­­ügynökség nem adott közvetlen magyarázatot a történtekre, és ar­ról sem szólt, hogy Muszavi elfo­gadta-e a lemondásokat, amelyek az elsők 1981 novembere óta, ami­kor a miniszterelnök a jelenlegi kormányt kialakította. A politikai és a vallási vezetők mindenesetre országszerte támoga­tásukról biztosították a miniszter­­elnököt. Egyes magánkereskedők azonban az Azedegan című napi­lapban nyilatkozatot tettek közzé ■ az inflációért részben a kormányt tették felelőssé, a cukor és más közvetlen állami ellenőrzés alatt álló termékek drágulására hivat­kozva. Vellajati iráni külügyminiszter is­mét kifejtette: Irán csak akkor hajlandó békét kötni Irakkal, ha Bagdad elfogadja a már régóta is­mert iráni feltételeket, azaz Irak teljes visszavonulását az iráni te­rületekről, a háborús károk megté­rítését és az agresszor Irak meg­büntetését. A külügyminiszter teg­nap, azaz a legújabb iráni offen­­zíva harmadik napján nyilatkozott a Reuter teheráni tudósítójának. El­mondta, hogy egyelőre Teheránt hi­vatalosan még nem tájékoztatták arról a már körvonalazódott terv­ről, hogy nemzetközi alapot hozná­nak létre, amelyből a mindkét or­szágot ért háborús károk helyre­­állítását finanszíroznák. A minisz­ter szerint az elgondolás Irán szá­mára egyébként is elfogadhatatlan, hiszen egy ilyen nemzetközi alap létesítése elmosná azt a kérdést, hogy ki volt az agresszor. (Reuter) Ankara aggódik a török-iraki olajvezeték biztonságáért Törökországban aggódnak az iráni—iraki háborús övezettől ke­letre elhelyezkedő, közös török— iraki olajvezeték biztonságáért. Egyes török napilapok találgatásai szerint a legújabb iráni offenzíva fő célja ennek a vezetéknek a megrongálása, ami Irak gazdasá­gát megbénítaná. Az ezer kilomé­teres vezeték Irak egyetlen olajki­viteli lehetősége, és a máris pénz­ügyi zavarokkal küszködő Bagdad igen súlyos helyzetbe kerülne, ha elesne a jelenleg napi 650—700 ezer barreles olajexportból eredő bevételektől. A hat éve épült veze­téket kurd felkelők már többször­­megrongálták, s emiatt­ egyes sza­kaszait fokozottan megerősítették. A török külügyminiszter hangoz­tatta: sem Irán, sem Irak nem cselekedhet oly módon, amely sérti Törökország érdekeit. A ve­zeték ugyanis nemcsak az iraki, hanem a török gazdaság számára is létfontosságú. (AP—DJ) • • •• •­ • — . ... . • • Peking és London tárgyalásai Hongkong jövőjéről Kínai—belga telefonüzlet A kínai és a brit kormány képvi­selői ma Pekingben a harmadik tár­gyalási fordulót kezdik el Hongkong jövőjéről. A koronagyarmat kor­mányzója, miként az előző alkal­makkor, a brit küldöttség tagjaként vesz részt a megbeszéléseken. A tárgyalások Hongkong jövőjéről Thatcher brit miniszterelnök tavaly szeptemberi pekingi látogatása nyo­mán kezdődtek el. A britek bérleti joga a koronagyarmat jórésze fölött, mint ismeretes, 1997-ben jár le. A Hongkong jövőjével kapcsolatos bi­zonytalanság kihat a koronagyarmat gazdasági helyzetére, így a mostani tárgyalások közvetlenül is befolyá­solják a konjunktúra alakulását. Ezért is tekinthető fontosnak, a Kanton­ város tervbizottsága elnöké­nek, Mai Jangnak az Új-Kína hír­ügynökség számára adott nyilatko­zata. „A Dél-Kína területét megha­ladó méretű óriási gazdasági övezet létesítésének nem az a célja, hogy Hongkongban beszüntesse a tőkés gazdálkodási rendszert, hanem az, hogy erősítse a gazdasági kapcsola­tokat és az együttműködést Kuang­­tong tartomány, valamint Hongkong és Macao között. Korábban a tiszt­viselő úgy nyilatkozott, hogy az öve­zet hosszú távon magában foglalná Hongkongot és a portugál gyarmat Macaot, és bel- és külföldi gazdasági centrumként működne. Most Mai azt hangoztatta, hogy az övezet „első menetben” csak a Gyöngy-folyó del­tavidékét foglalná magában, „máso­dik menetben” a Gyöngy-folyó tel­jes partmenti szakaszát, s csak a „harmadik menetben” terjedne ki Hongkongra és Macaóra. Hongkonggal kapcsolatos az a hír is, amely szerint Kína 30 millió dol­lár értékben első ízben bocsát ki különböző értékpapírokat a korona­­gyarmaton. A 8—12 éves lejáratú értékpapírok kamata rögzített, évi 7 százalék, a kibocsátás napját még nem döntötték el. (A kínai—ameri­kai textilmegállapodásról lásd la­punk 8. oldalát.) A hét végén Kína és Belgium 350 millió dolláros üzletet kötött, ez az eddigi csaknem legnagyobb közös vállalkozás Peking és egy külföldi cég között. A vállalkozásban a belga és a kínai kormány, továbbá az ame­rikai International Telephone Te­­legraph (ITT) cég belga leányválla­lata, a Bell Telephone Manufac­­turing Company érdekelt. A szerző­dés szerint Sanghajban telefongyá­rat létesítenek, amely évente 300 ezer digitális telefonvonalat állít elő. Ebből 100 ezret Kína vásárol meg. Az üzletet azt követően szentesí­tették Brüsszelben, hogy áldását ad­ta rá a COCOM, a nyugati országok szocialista országokba irányuló tech­nológiaexportját ellenőrző bizottság. A belga cég szóvivője szerint a COCOM semmifajta módosítást nem kért az üzletben. A 22 millió dollá­ros alaptőkéjű vegyes vállalat 30 százaléka a Bell cég, 10 százaléka a belga kormány, 60 százaléka pedig a KNK tulajdona. Belga értesülések szerint az 1 milliárd fős Kínában csak 3 millió telefonvonal működik, számukat 2000-ig 35 millióra akar­ják felemelni. (Reuter) Az USA a folyó költségvetési évben 60 millió dolláros segélyt nyújt Pakisztánnak. Iszlámábád az 1987-ig tartó hat évben összesen 1,625 milliárd dolláros segélyt kap Washingtontól. Az idei segélyt Pa­kisztán mezőgazdasági berendezések im­­ák­jára fordítja. 00 Malaysia 30 milliárd jen (1 dol­lár , 241 jen) kölcsönt kap egy 41 japán bankból álló konzorciumtól. A hitel futamideje 10 év, kamata 0,3 százalékkal magasabb, mint a mindenkori hosszú lejáratú japán prime rate, amely pillanatnyilag 8,4 százalékos. A törlesztést ötéves tü­relmi idő után kell megkezdeni. A­­ JILENTI •­A brit és a spanyol külügymi­niszter szeptemberben találkozik, hogy megtárgyalja Gibraltár jövő­jét. Spanyolország új javaslattal akar előállni, hogy kimozdítsa a holtpontra jutott tárgyalásokat. 00 A szardíniai regionális tanács az olasz kormányhoz fordult, hogy nyilvánítsa a szigetet természeti ka­tasztrófa sújtotta területnek. Szardí­nián az utóbbi egy hétben a szá­razság következtében heves tüzek pusztítottak. • A hongkongi export­ értéke jú­niusban 28,3 százalékkal volt na­gyobb az egy évvel korábbinál, és ezzel a brit gyarmat kereskedelmi mérlegének hiánya is csökkent. A finn pénzügyminisztérium infláció-ellenes harcot sürget Az infláció tönkreteheti Finnor­szág nemzetközi versenyképességét — figyelmeztet a finn pénzügymi­nisztérium hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése. A fogyasztói árak növekedési üteme várhatóan 10 szá­zalékos lesz 1983-ban, csakúgy mint tavaly volt. A minisztériumi jelen­tés szerint jövőre 6 százalék a kor­mány célkitűzése. Az év első hat hónapjában 5,8 százalékkal emelkedtek a fogyasz­tói árak, szemben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szer­vezethez tartozó országok 3 száza­lékos átlagával. Ennek fényében szigorítani kell a pénzpolitikát Finnországban — írja a jelentés. A központi bank máris módosított po­litikáján. A pénzügyminisztérium bejelen­tette: keresi azokat a tételeket, amelyekből le lehet faragni a jövő évi költségvetésben. A csökkentések mikéntje azonban attól függ, ho­gyan egyezkednek a balközép koa­líció pártjai. Ezzel párhuzamosan a kormány bevételei lassabban fog­nak nőni, mint a kiadások növe­kedési üteme, és így a kormány hi­tel­szükséglete a tavalyi 7,9 mil­liárd finn márka (1 dollár : 5,4565 finn márka) után jövőre 12 milliárd márkára ugrik. (Reuter) Román leértékelés a turizmus fellendítésére Romániában pénteki hatállyal módosították a nyugati valuták nem-kereskedelmi (turista) árfolya­mát, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsenek az idegenforgalom szá­mára. A leértékelést követően egy USA dollár 13,54 lejjel egyenlő az eddigi 12,50 helyett. A nyugatnémet márka árfolyama 5,12-ről 5,24 lej­re, a svájci franké 6,16-ról 6,46-ra az angol fonté 19,57-ről 20,66-ra módosult. Hasonló mértékű leértékelés volt a múlt év decemberében is. Ezt akkor a hitelátütemezési tárgyalá­sok tették szükségessé, most viszont az idegenforgalom fellendítése volt az elsődleges cél. Bár hivatalos adatokat nem tettek közzé, nyu­­­­gati megfigyelők tudni vélik, hogy a turistaforgalom elmarad az ed­digi évi közel egymilliótól. (AP­ DJ) Irán is emelte a nehézolaj árát Venezuela és Mexikó után Irán is emelte nehézolajának árát. Az erről Japánban felröppentett hírt Howardusz iráni olajügyi minisz­terhelyettes vasárnap erősítette meg. Elmondta azt is, hogy az ed­diginél 20 centel magasabb, bar­relenként 27,10 dolláros ár augusz­tus 20-ától érvényes. Ismeretes, hogy a múlt héten Venezuela is drágította 0,39—1,50 dollárral kü­lönböző, az OPEC áregyezményei­től függetlenül árazott nehézola­jait. Mexikó pedig 1 dollárral emelte e fajták árát Irán könnyű­olaja egyébként olcsóbb a többi hasonló minőségű OPEC-olajaknál; ezt az árkülönbséget az OPEC tag­jai a háborús nehézségekre való tekintettel engedélyezték. Oteiba, az emírségek olajügyi minisztere, az OPEC soros elnöke örömmel üdvözölte a nehézolajok áremelkedését. Hangoztatta, hogy ez a piac­­ javulását jelzi. Ismét leszögezte, hogy az OPEC — a július közepi helsinki konferencia határozatának megfelelően­­ — egyelőre nem növeli a kínálatot, hogy fokozatosan egyensúlyba ke­rülhessen a piac. Megerősítette azt is, hogy az OPEC elképzelései sze­rint a jelenlegi, barrelenként 29 dolláros alapárat 1985-ig változat­lanul hagyják. (Reuter) lij rubelárfolyamok A Szovjetunió Állami Bankja augusztus 1-i hatállyal megvál­toztatta néhány külföldi pénznem rubelárfolyamát. A változásokat az alábbi táblázat mutatja: eau- n­ előző valuta neme rubel­s árfolyamok USA dollár 100 74,50 74,10 font sterling 100 113,67 113,27 belga frank 1000 14,17 14,32 NSZK márka 100 28,35 28,68 holland forint 100 25,35 25,64 kanadai dollár 100 60,40 60,14 olasz líra 10 000 4,79 4,85 francia frank 100 9,43 9,54 dán korona 100 7,88 8,00 svéd korona 100 9,63 9,67 svájci frank 100 35,22 35,05 japán jen 1000 3,10 3,08 ausztrál dollár 100 65,81 64,79 osztrák schilling 100 4,04 4,08 (Reuter) VILÁGGAZDASÁG AZ NSZK-BAN ÉS AZ USA-BAN A BELSŐ, JAPÁNBAN A KÜLSŐ KERESLETRE ÉPÜL A FELLENDÜLÉS Fellendülőben van a nyugatnémet, az amerikai és a japán gaz­daság, de míg az előző kettőben a belföldi kereslet alapozza meg a javulást, addig az utóbbiban a kivitel hajtja a növekedést. Mind­három országban közzétették a külkereskedelem első félévi alakulá­sáról szóló adatokat, ezek az NSZK-ban a kereskedelmi többlet csök­kenését, az USA-ban a deficit megugrását, Japánban viszont az aktívum növekedését jelzik. A nyugatnémet külkereskedelmi aktívum 9,3 százalékkal, 22,1 mil­liárd márkára csökkent 1983 első félévében az előző év azonos idő­szakának 24,39 milliárd márkás többletéről. A szövetségi statiszti­kai hivatal pénteken tette közzé az első félév adatait. Közleményé­ből az is kitűnik, hogy júniusban a kereskedelmi többlet 3,9 milliárd márka volt, szemben a­­ tavaly jú­niusi 4,77 milliárd márkával. Az NSZK első félévi kivitele 1,9 szá­zalékkal, 211,7 milliárd márkára mérséklődött, az import csak 1 százalékkal, 189,6 milliárd márkára csökkent. A Bundesbank a bonni gazda­sági minisztérium és a statisztikai hivatal egybehangzóan állapítja meg, hogy a gazdasági fellendü­lést ezúttal a belső kereslet ösz­tönzi, a külföld egyelőre nem tá­mogatja az élénkülést. Ennek részben az az oka, hogy a re­cesszióból való kilábalás az NSZK- ban előbb kezdődött­ meg, mint a fejlett tőkésországok többségében, részben pedig az, hogy a harma­dik világ, különösen az olajex­portőr országok fizetési gondjai csökkentik a nyugatnémet termé­kek iránti keresletüket. A gazda­sági minisztérium jelentéséből ki­tűnik, hogy például a feldolgozó­­ipar az áprilisi, májusi időszak­ban külföldről 4 százalékkal ke­vesebb megrendelést kapott, mint egy évvel korábban, a hazai meg­rendelések viszont 0,5 százalék­kal növekedtek. ,,Az élénkülő ,.belföldi piac.., az NSZK-ba vonzza a külföldi Vál­lalatokat is, — mutat rá a ham­burgi gazdaságkutató intézet. Egy másik konjunktúravizsgáló intézet pedig azt jelzi, hogy az NSZK a legfontosabb tőkés partnereitől: az USA-tól, Japántól és Nagy- Britanniától csak 1984-ben számít­hat jelentős megrendelésekre. A szakértők úgy látják, hogy a kivi­tel az év második felében meg­élénkül, kérdéses azonban, hogy sikerül-e elérni a tavalyi 51,2 mil­liárd márkás rekordaktívumot. A többség szerint a csúcstól az idén 3,5 milliárd márkával elmarad­nak. A hivatalos előrejelzés szerint a nemzeti össztermék (GNP) a ta­valyi 1,2 százalékos reálcsökkenés után az idén 0,5 százalékkal nö­vekszik, főként a tartós fogyasztási cikkek piaca élénkül meg, és ma­gára talál az építőipar is. A közgazdászok csalódást keltő­nek tartják a kereskedelmi adato­kat, különös tekintettel a márka gyengeségére és az amerikai gaz­daság erőteljes növekedésére. S bár emelkedőben van az ipari ter­melés — májusban­­, júniusban 1,9 százalékkal növekedett — ko­moly­ gondokkal küzdenek a tőke­javakat termelő ágazatok, amelyek termékei a nyugatnémet kivitel mintegy felét alkotják. A vállala­tok arról panaszkodnak, hogy kül­földi megrendeléseik az év első felében 12 százalékkal elmarad­tak a tavalyi értéktől. Különösen a tőkejavakat termelő ágazatokat sújtják a fejlődő orszá­gok fizetési gondjai. 750 cégnél végzett felmérésből az derül ki, hogy Nigéria 10 hónapja késik fi­zetési kötelezettségeivel, Venezuela négy­­ hónapja, s hasonló a helyzet a legtöbb latin-amerikai és afrikai megrendelővel. Mindazonáltal kormánykörökben azzal számolnak, hogy­ a folyó fi­zetési mérleg többlete jelentősen meg fogja haladni a tavalyi 8,5 milliárd márkás többletet, hiszen már az első félévben 6,4 milliárd márkás aktívumot értek el, szem­ben az előző év azonos időszakának 1,3 milliárd márkás aktívumával. A többletet előidéző tényezők­ között az idegenforgalmat említik. A nyu­gatnémet turisták többsége kisebb távolságokra utazik, csak rövid ideig marad külföldön, sosan pe­dig az NSZK-ban töltik szabadsá­gukat. A márka, gyengesége sok külföldi turistát vonz az NSZK-ba, s javítja a mérleget az is, hogy a vendégmunkások kevesebb pénzt utalnak haza. Ami az Egyesült Államokat illeti, a kereskedelmi mérleg hiánya jú­niusban 4,96 milliárd dollárra csök­kent, a májusi 6,91 milliárd dollá­ros rekordhiányról. De az év első felében a kereskedelmi miniszté­rium jelentése szerint a deficit 27,24 milliárd dollárra nőtt a tavalyi 16,33 milliárd dollárról. Júniusban a kivitel 17,01 milliárd dollárnak felelt meg, ez volt a leg­nagyobb havi növekedés 1978 már­ciusa óta. A bevitel 21,96 milliárd dollárnak felelt meg, 2,3 százalék­kal csökkent, elsősorban az olajter­mékek olcsóbbodása miatt. Az USA kereskedelmi hiánya az OPEC or­szágaival szemben 12 millió dollár­ra csökkent, Japánnal szemben, 1,55 milliárd dollárra. Nyugat-Európával szemben viszont a hiány 215 milllió­­dollárra’''hu­jasz-TS 11 millió dollárról. i­d: ■ ■ -Baldrige amerikai kereskedelmi miniszter örvendetesnek nevezte a kereskedelmi hiány júniusi csök­kenését, de mint mondta, ha a dol­lár nem gyengül erőteljesen, akkor az USA az idén 65—70 milliárd dolláros rekordhiánnyal számolhat. Egyelőre a júniusi helyzetet az USA-ban kivételesnek tekintik: eb­ben a hónapban javult a repülőgé­pek, a különböző katonai berende­zések és a mezőgazdasági termékek külföldi értékesítési lehetősége, s a gazdasági fellendülés alapján az idén elsősorban az import növeke­désére számítanak. A Japánból érkező hírek viszont az export tartós élénküléséről ad­nak számot, a japán gazdasági fel­lendülésnek ezúttal is a kivitel nö­vekedése a motorja, s a fejlett tő­késországok közül Japán húzza a legtöbb hasznot az olajárak csök­kenéséből is, tekintettel arra, hogy olajfogyasztásának 99 százalékát importból fedezi. Júniusban a ke­reskedelmi mérleg többlete 2,77 milliárd dollárra nőtt a májusi 2,71 milliárdról, a kivitel 4,1 százalék­kal volt nagyobb, mint egy évvel korábban, értéke 12,14 milliárd dol­lárnak felelt meg, a bevitel 2,4 szá­zalékkal bővült, 9,37 milliárd dol­lárral volt egyenlő. A külkereske­delmi és ipari minisztérium jelen­tése szerint a látható kereskedelem mérlegének többlete az 1983-as naptári év első felében 12,74 mil­liárd dollárra duzzadt a múlt év azonos időszakának 7,75 milliárd dollárjáról. Növekedőben van a fo­lyó fizetési mérleg aktívuma is, ezért a tokiói kormány újabb in­tézkedésekre készül, hogy enyhítse a partnereivel újra és újra éleződő kereskedelmi feszültségeket. (Reu­ter, AP—DJ) V­AGGIHUSAG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VÁJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. V . Dorottya u. 6. IV. érv. Postacím: Budapest, Pf. 534 1397 Telefon: 184-055 Klad­a a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre Igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1929 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetést díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közületet­ (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok. Intézmények) bárárjely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V.­ József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215-96162 pénz­­forgalmi jelzőszámára 83.3102/9­07 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán

Next