Világgazdaság, 1983. december (15. évfolyam, 235/3734-254/3753. szám)

1983-12-01 / 235. (3734.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK n usegmsn 1983. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK XV. ÉVFOLYAM, 235. (3734.) SZÁM Szigorúság és engedékenység az EGK acélkereskedelmi politikájában Szűkül Magyarország exportkvótája is Miközben általános síkon az utóbbi időben mind több szó esik a kereskedelem liberalizálásáról, az Európai Gazdasági Közösség konk­rét lépései azt bizonyítják, hogy a közösség gazdasági érdekeinek védelmében eléggé sajátságosan értelmezi a szabadkereskedelem fo­galmát. Jellemző, hogy az EGK kedden Brüsszelben tartott minisz­teri értekezletén új intézkedéseket helyeztek kilátásba a tagorszá­gokba irányuló acélbevitel korlátozására, a másik oldalon pedig egyelőre tartózkodik azoktól a megtorló lépésektől, amelyeket az USA importrestrikcióinak ellensúlyozására ígért be a brüsszeli bi­zottság. Kétségtelen azonban, hogy ez a látszólagos engedékenység is a Közös Piac érdekeit szolgálja. Magyarországot is érinti az a döntés, amelyet, kedden hoztak az EGK ipari miniszterei a­ közösség­be irányuló acélbevitel korlátozásá­ra. A miniszterek ugyanis felha­talmazták a brüsszeli illetékeseket, hogy azok tárgyalásokat kezdjenek a Közös Piacra irányuló acélbevi­tel korlátozásáról 15 szállító or­szággal. Hazánk mellett a döntés Bulgáriát, Csehszlovákiát, Lengyel­­országot, Romániát, Ausztriát, Finn­országot, Norvégiát, Svédországot, Spanyolországot, Japánt, Dél-Ko­­reát, Ausztráliát, a Dél-afrikai Köz­társaságot és bizonyos termékek te­kintetében Brazíliát érinti. Az em­lített országok a határozat értelmé­ben­­12,5 százalékkal kevesebb acélt exportálhatnak az EGK-ba jövőre, mint amennyit 1980-ban szállítot­tak. Akkor összesen 5 millió tonná­ra rúgott a bevitel ebből a 15 or­szágból. Szakértők szerint az újratárgya­landó acélkereskedelmi egyezmé­nyek szigorúbb feltételei miatt a szóban forgó országok exportja az EGK-ba legalább 2,5 százalékkal csökken az ideihez képest. Azok az EGK-tagországok, ahol az acélipari, válság a legsúlyosabb (Franciaor­szág, Olaszország), ragaszkodtak hozzá, hogy a jövő évre szóló meg­állapodások szigorúbb feltételeket tartalmazzanak az árakra, a m­eny­­nyiségek betartására és a szállítás egyenletes elosztására nézve. Ma­gyarország az EGK-val kötött acél­szállítási egyezmény értelmében az utóbbi években 370—390 ezer ton­na acélárut szállíthatott volna éven­te az EGK országaiba. A tényleges export azonban általában a megál­lapított kvóta 60—70 százalékát töl­tötte ki. A keddi­­ülésen a miniszterek a megegyezés reményében engedé­kenységet tanúsítottak az USA acél­­import-korlátozásaira hozandó vá­laszlépések ügyében. Emlékezetes, hogy tegnap éjfélkor járt le az a 90 napos határidő, amelyen belül Washingtonnak elfogadható javasla­tot kellett volna tennie, hogy kárta­lanítsa a Közös Piac exportőreit a különleges acélokra július 20-án bevezetett korlátozások fejében. Az EGK korábban bejelentette, hogy megegyezés híján ellenintézkedése­ket tesz, erre a GATX-szabályzat szerint is lehetősége van. A keddi döntés a kereskedelmi megtorlás életbe léptetésének határidejét 1934. január 15-re tolta ki. Egyúttal ösz­­szeállították azoknak az amerikai áruknak a listáját, amelyekre meg­emelt vámokat vetnének ki, ha meghiúsul a megállapodás. A szó­ban forgó termékekre esetleg kive­tendő átlagosan 7,2 százalékos kü­­lönvám évente mintegy 3,7 millió dollárral növelné az amerikai ex­portőrök kiadásait. Többek között olyan vegyipari termékekről van szó, mint a metilalkohol, a vinil­­acetát, a polietilén és egyéb mű­anyagok, valamint bizonyos sport­­■ áruk. (Újabban a takarmányadalé­­kok és egyéb mezőgazdasági ter­mékek importvámjának emeléséről nem esik szó.) Brüsszeli közlés sze­rint az érintett termékek listáját a GATT-hoz továbbítják. (Reuter, AP—DJ, ARA, MTI) Elnökválasztás vasárnap Tartós stagnálással számol a venezuelai olajipar .Vasárnap választ új államfőt Ve­nezuela népe. A tizenhárom jelölt közül a megfigyelők kettőt tarta­nak nagyjából egyformán esélyes­nek. Egyikőjük Rafael Caldera, a kormányzó keresztényszocialista Co­­pei párt, másikuk Jaime Lusinchi, a szociáldemokrata színezetű Acción Democrática (AD) tagja. (A jelenle­gi elnök, Herrera Campins a tör­vények szerint újból nem indulhat.) E két párt uralja a venezuelai po­litikai küzdőteret, amióta 1958-ban megdőlt Perez Jimenez diktatúrája. Megfigyelők a két jelölt politi­kai programját is egyformának ta­lálják, mindketten az ország mély társadalmi és gazdasági bajainak orvoslását ígérik. A Reuter iroda caracasi tudósítója szerint ugyan­azokkal a módszerekkel, úgyhogy a választás kimenetelét a választási kampány heve, a személyes propa­gandaakciók sikere döntheti végül el. Hogy mik­ ezek a javasolt gyógy­módok, arról egyelőre nem sokat tudni. Az ola­jvagyon áldásaihoz hosszú éveken át hozzászokott ve­nezuelai lakosság mindenesetre a ko­rábbi virágzás visszatérését várja az új elnöktől, közmunka-programo­kat, a lakáshelyzet, a gazdasági kö­rülmények javulását, a jóléti jutta­tások körének bővítését. De erre vajmi kevés esély van, az olajjöve­­delmek leolvadása tartósnak ígér­kezik. Olyannyira, hogy az állami tulaj­donban levő Petroleos de Venezue­la olajtársaság elnöke közölte: az ország olajbányászata a következő ,hat évre semminemű növekedést nem tervez. Mint mondta, a követ­kező hat évre meghatározott terv első ízben lesz „növekedésmentes”, amióta az olajipart 1976-ban álla­mosították. Az­­inar céja most, hogy megtartsa a napi 2­5 millió barreles olajtermelési szintet, s a lehetősg szerint fokozza a könnyű és a kö­zepes fajták utáni kutatást. ..Már eddig is nagy erőfeszítéseinkbe ke­rült, hogy napi 2,5 millió barrel olajat termeljünk, ha a termelést, napi 2,8 millió barrelre akarnánk növelni, erőfeszítéseinket meg kel­lene kétszerezni” — mondta­­a cég­elnök. Ezek után kétséges, hogy Vene­zuela eleget tud-e tenni idei fi­zetési kötelezettségeinek. A pénz­ügyminiszter, Arturo Sosa minden­esetre bizakodik, s közölte: hala­dás történt az átütemezési tárgya­lásokon, , az átütemezési szerződést a februárban hivatalba lépő új kor­mány hamarosan alá is írhatja. Sosa szerint a Venezuelának hite­lező nyugati bankokat „meglepte”, milyen komoly gazdasági eredmé­nyeket sikerült elérni az idén. A hitelező bankokat tömörítő 13 ta­gú bankcsoport képviselőivel New Yorkban folytatott tárgyalásokon a bankok felhagytak a caracasi ve­zetés bírálatával, az intézkedéseket már nem tartották „túl későinek, túl kevésnek”, mint korábban. Ta­lán a bankok és Venezuela „köze­ledését” jelzi, hogy december 8— 19. között számos megbeszélést tar­tanak egymással a két fél képvise­lői New York­ban és Zürichben, valamint Londonban és Frankfurt­ban. A feladat: átütemezni mintegy 18 milliárd dollárnyi rövid- és kö­zéplejáratú tartozást, amelyek ese­dékes részleteivel Venezuela május óta tartozik. (Reuter, AP—DJ) Kína is tagja lesz az Ázsiai Fejlesztési Banknak Kínát jövő tavasszal valószínűleg felveszik az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) tagjai sorába azzal a felté­tellel, hogy Tajvan — a bank egyik alapítója — „Kína—Tajvan” elne­vezéssel megtartja státuszát a szer­vezetben. Kína már régóta tagja szeretett volna lenni az ADB-nek, az volt a feltétele, hogy Tajvant egyidejűleg zárják ki, de végül is beleegyezett, hogy Tajvan is ma­radjon a szervezet tagja. (AP—DJ) Lengyel-szovjet gazdasági megállapodások Két jelentős szovjet-lengyel gaz­dasági megállapodás született Nyi­­kolaj Rizsk­ov, az SZKP KB titká­ra, Nyikolaj Bajbakov szovjet mi­niszterelnök-helyettes, az állami tervbizottság elnöke és Nyikolaj Ta­­lszin miniszterelnök-helyettes varsói látogatása alatt: az egyik egy szov­jet—lengyel gázvezeték építéséről, a iításik lengyel kohászati beruházá­sok szovjet segítséggel való befeje­zéséről szól. A gázvezetékre vonatkozó egyez­mény szerint a tervezett Kobrin— Breszt—Varsó vezeték Breszt és Var­só közötti szakaszát lengyel vállala­tok építik meg. A másik megálla­podás alapján a Szovjetunió 130 millió rubel értékben hitelez gépe­ket és berendezéseket három len­gyel kohászati nagyberuházás befe­jezéséhez. A lengyel fél a gázért és az áruhitelért koksszal és kohá­szati termékekkel fizet majd. A megállapodáshoz tartozik még, hogy a Szovjetunió több, mint 370 mil­lió rubel értékben nyújt hitelt Len­gyelországnak szovjet fogyasztási cikkek vásárlására. A szovjet küldöttség varsói tár­gyalásain több kooperációs és sza­kosodási egyezményt i­s aláírtak az elektrotechnika, a motorgyártás és a teherautók gyártásának fejlesz­tése területén. (MTI) NAPRÓL NAPRA + AZ ACÉLTERMÉKEKET FELHASZNÁLÓ VÁLLALATOK munkaerőgondjai nagyon sokban hasonlítanak a magyar vas­kohászat általános mun­kaerőproblémáihoz. (3. oldal) + EGYRE SZKEPTIKUSABBBAN ÍTÉLIK MEG AZ OLASZ GAZ­DASÁG KILÁTÁSAIT, a Craxi-kormány vonalvezetését a Reuter által idézett szakértők. (2. oldal) + A SZOVJETUNIÓBAN MEGSZOKOTT HÓ VÉGI, ÜNNEPEK ELŐTTI HAJRÁK MEGSZÜNTETÉSÉRE tettek nemrég érde­kes kísérletet egy ogyesszai autógyárban. (2. oldal) + MEG AKAR SZABADULNI ROMLÁSNAK INDULT KAU­­CSUKKÉSZLETEITŐL a nemzetközi kaucsukszervezet. (8. ol­dal) + A JÖVŐ ÉVI SZOVJET BÚZATERMÉS EDDIGI KILÁTÁSAI KEDVEZŐEK, a magasabb talajnedvesség alapján. (8. oldal) + LENGYELORSZÁG LÍBIAI KŐOLAJAT REEXPORTÁL. Az olaj szabadpiaci ára jelenleg alacsonyabb a hivatalos líbiai exportárnál. (8. oldal) + SZABÁLYOZHATÓ KARAKTERISZTIKÁJÚ VILLANYMO­TORT komtiizuált egy angol és egy amerikai cég. (6. oldal) SZESZÉLYES ÁRFOLYAMINGADOZÁS A DEVIZAPIACON A Flick-ügy miatt, amelynek kap­csán Sarabsdorff gazdasági minisz­ter ellen vádat készülnek emelni (lásd tegnapi számunk 1. oldalát), a nyugatnémet márka a keddi napot még három év, fél hónapos mély­ponton végezte. Megváltozott azon­ban a kép, amikor Washingtonban közzétették a rekorddeficitet jelző októberi kereskedelmi adatokat. (Lásd lapunk más helyen.) A dollár gyengülni kezdett. Az árfolyam csökkenését felgyorsította, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board pénzt szi­vattyúzott a bankrendszerbe, igaz, az amerikai gazdaság méreteihez képest keveset, ahhoz azonban ele­get, hogy felerősödjenek a találga­tások a FED hitelpolitikájának eny­hüléséről és az amerikai kamatszint esetleges csökkenéséről. A dollár vonzereje így hanyatlott, hisz a ki­sebb kamat kisebb hozamot ígér a dollárban heverő tőkének. A dollár hanyatlása később meg­állt, ebben egy mutató közzététe­lének volt szerepe, amely viszont kedvező képet fest az amerikai gazdaság kilátásairól. A legfonto­sabb gazdasági mutatókat összegező index októberben 0,8 százalékkal emelkedett, jóval nagyobb mérték­ben, mint várták. Később megint változott a kép, Kohl kancellár és Strauss, a Keresztényszocialista Unió (CSU) vezetőjének találkozója kapcsán felerősödtek azok a kombi­nációk, hogy a „határozott erőske­zű Strauss” lesz Lambsdorff utód­ja. Erre megint erősödött a márka, példázva­, hogy hírek és híreszte­lések nyomán hogyan hullámzik a piac, és miképpen ingadoznak az árfolyamok olyan események hatá­sára, amelyeknek nyilvánvalóan semmi közük sincs a reálgazdaság­hoz. Az arany piaca ezúttal hagyomá­nyosan viselkedett, a fém jegyzése a dollár gyengülésének arányában erősödött. Az unciánkénti (31,104 gramm) árfolyam délután elérte a 405 dollárt. Az arany drágulásában az amerikai kamatszint csökkenését jövendölő prognózisoknak volt a legnagyobb szerepük. (Reuter, AP— DJ) AMERIKAI VÉLEMÉNY A SZOVJETUNIÓ NYUGATI GÁZELADÁSAIRÓL A jövő évtől Nyugat-Európába érkező szovjet földgáz éles ver­senyt fog előidézni a térség energia­piacán, mivel a Szovjetunió nem a kitermelési és a szállítási, költsé­gek figyelembevételével, hanem csak a piaci helyzet, valamint az olaj és a szén árához való alkalmazko­dással határozza meg földgázának árát — állítja John Kean, a M­1 Corporation elnöke. Kean, aki a közelmúltban az északi sarkkörön túl levő szovjet gázlelőhelyeket látogatott meg, az American Gas Association konfe­rencián kijelentette, hogy tudomá­sa szerint a Szovjetunióban nem ké­szülnek számítások a földgáz ter­melési költségéről, s arról sem, hogy mibe kerül az energiahordozó eljut­tatása az ország határáig. Szerinte nincs olyan törekvés, hogy a szov­jet földgáztermelés nyereséges le­gyen, az exportár kialakításában csak az játszik szerepet, hogy a ter­mék értékesíthető legyen és hogy mibe kerülnek az alternatív energia­hordozók. Kean telítettnek nevezte a nyu­gat-európai földgázpiacot, részben új lelőhelyek belépése miatt, rész­ben pedig a felhasználás visszaesése miatt — a fogyasztás több mint három éve folyamatosan csökken, 1980-ban 2 százalékkal, 1931-ben 1 százalékkal, tavaly pedig 6 százalék­kal mérséklődött. (AP—DJ) Rekord hiány ez amerikai kereskedelmi mérlegen A megnövekedett olajimport és általában a bevitel növekedése nyo­mán rekordmagasságot ért el októ­berben az amerikai kereskedelmi mérleg hiánya, 8,97 milliárd dollár volt. A kormány kereskedelmi szak­értői a deficit növekedését a dol­lár erősségével és azzal hozzák ösz­­szefüggésbe, hogy a folytatódó gaz­dasági fellendülés megnöveli az importigényeket. A dollár erőssége, amely hátráltatja a kivitelt, mind­addig érvényes marad, amíg nem csökken a kamatszint — állapította meg Baldrige kereskedelmi minisz­ter. Az októberi deficit, amely a szolgáltatás adatait nem tartalmaz­za, számottevően meghaladja a szeptemberi 5,81 milliárd dolláros hiányt. A kereskedelmi mérleg deficitje az év első tíz hónapjában 55,58 milliárd dollár, a múlt év azonos időszakának megfelelő adata ,42,69 milliárd dollár.. A­ kereskedelmi minisztérium szerint az októberi deficit hatására a kormány fölfelé módosítja az év egészére szóló 65, 70 milliárd dolláros előrejelzését. Októberben az import 11,7 szá­zalékkal 25,92 milliárd dollárra nőtt, az export 2,5 százalékkal 16,95 milliárd dollárra csökkent. Az im­portált olajtermékek értéke októ­berben 5,8­ milliárd dollár volt, 5,3 százalékkal több, mint szeptember­ben, naponta átlagosan 6,3 millió barrel olajat vittek be külföldről. Növekedett az olajon kívüli termé­kek importja is, így például az új személygépkocsiké, a távközlési be­rendezéseké és az irodagépeké, de fellendült a textíliák és a mező­­gazdasági termékek külföldi beszer­zése is. A kivitelen belül főként mezőgazdasági cikkek, kivált a szó­jabab szállítása csökkent, s bár mérsékelten növekedett a feldolgo­zóipari termékek exportja, ezt csak részben ellensúlyozta a különböző katonai berendezések, a földgáz ki­vitelének visszaesése. A növekvő kereskedelmi hiány igen rossz az exportorientált válla­latok számára — állapítja , meg egy kereskedelmi szakértő, s a fel­dolgozóipari termékek kivitelének folytatódó gyengesége fölerősíti azt a tendenciát, hogy az amerikai gaz­daságban a feldolgozóipar kárára egyre inkább a szolgáltatás kerül előtérbe. A kereskedelmi minisztérium ke­reskedelmi szakértője, David Lund szerint a jelenlegi körülmények kö­zött a kereskedelmi deficit nem árt az amerikai gazdaság növekedésé­nek, hiszen növekszik a termelés és a kapacitáskihasználás, inkább arról van szó, hogy a megnöveke­­dett fogyasztói keresletet egyelőre az import nélkül nem lehet kielégí­teni. Rámutat továbbá, hogy a ke­reskedelmi hiány és az olcsó im­port elősegíti, hogy mérsékelt ma­radjon az amerikai infláció. Lund szerint az olajon kívüli importter­mékek átlagos ára az utóbbi három évben gyakorlatilag nem változott. (Reuter, AP—DJ)

Next