Világgazdaság, 1984. január (16. évfolyam, 1/3754-21/3775. szám)

1984-01-03 / 1. (3754.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK .&GGSZDSSIG 1984. JANUÁR 3. KEDD XVI. ÉVFOLYAM, 1. (3754.) SZÁM Katonai hatalomátvétel a romló gazdasági helyzetben Az új lagosi vezetés ígéretei és lehetőségei Lagosban már szilveszter délelőttjén pezsgőt bonthattak a tá­bornokok. Nigériában az óév utolsó napjának hajnalán 4 év után ismét a katonák vették át a hatalmat, de az újkori afrikai törté­nelemben járatosak nem lepődtek meg igazán. A függetlenség ki­kiáltása óta ez az ötödik katonai kormány Lagosban, és az új ál­lamfő puccsot igazoló érvei sem ismeretlenek: korrupció, rossz gaz­daságvezetés. A helyzet most annyiban más, hogy az olajjövedel­mek visszaesése miatt a gazdasági helyzet példátlanul megromlott, és Buhari tábornok sem tudott semmi kézzelfoghatót mondani a gyógyítás mikéntjéről. Lagos állítólag tartja magát az előző elnök által vállalt nemzetközi kötelezettségekhez — amelyeket Shagari sem tartott be mindig —, de ezt az ígéretet csak akkor válthatják be, ha a korrupció elleni harc mellett keményebb kézzel kezdenek neki a gazdaság ráncba szedéséhez, noha az életszínvonal oldaláról ennek is megvannak a határai. Az információk hiányosak, még mindig nincs hivatalos összekötte­­­tés Lagosszal, és a katonai kormány vezetőjének, Mohamed Buhari dan­dártábornoknak vasárnap elmondott beszéde sem teszi világossá, mire is számíthat a külvilág a katonáktól. A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) — amellyel Nigéria hosszú hónapok óta tárgyal egy többmilliárd dolláros hi­tel fölvételéről — hétfőn szintén a „várjunk, és majd meglátjuk” állás­pontjára helyezkedett. Egyes jelen­tések szerint magában Nigériában nem volt olyan nagy a hatalomátvé­tel okozta meglepetés, mert ott so­kan sejtették már, hogy a rohamos gazdasági hanyatlás közepette — az ismert fekete-afrikai recept szerint — a hadsereg az ország megment­jének szerepében előbb-utóbb újra magához ragadja a hatalmat. A Szilveszter napjának hajnalán végrehajtott vértelen puccs teljes sikerét látván, Abacha dandártá­bornok, aki a jelek szerint a puccs tényleges irányítója volt, patetikus hangvételű rádióbeszédében a Sha­­gari-kormány gyengekezűségét hozta fel a katonai hatalomátvétel oka­ként. „A gazdaságot reménytelenül tönkretették. Adós és koldus nem­zetté lettünk. Az emberek nem jut­hatnak elérhető áron élelmiszerhez, a kórházak pedig nem kapnak gyógyszereket, iható vizet és felsze­relést” — mondotta a puccs végre­hajtója. A legfrissebb jelentések szerint a hadsereg az ország teljes területén ura a helyzetnek. A megbuktatott elnök, Shehu Shagari sorsáról nin­csenek megbízható információk, a letartóztatásáról keringő híreket nem erősítették meg. A NAN nigé­riai hírügynökség jelentéseiben nyu­godt légkörről számol be, az embe­rek továbbra is úgy végzik minden­napi dolgaikat, mintha mi sem történt volna. A határok vasárnap mindenesetre még lezárva marad­tak, arról viszont nem érkezett je­lentés, hogy az országban­ tartózko­dó külföldi állampolgároknak bár­mi bajuk esett volna. Buhari dandártábornok — aki Angliában végezte katonai iskoláit és több, előző nigériai kormányban is helyet kapott, majd az olajipar egyik vezetőjévé küzdötte fel ma­gát — már említett vasárnapi 20 perces televíziós beszédéből komo­lyabb gazdaságpolitikai és külpoliti­kai változtatásokat nem lehet kiol­vasni, szavainak többségévél a meg­buktatott kormány korruptságát os­torozta. Shagari kormányának ellen­zékéhez hasonlóan „mindennek, csak becsületesnek nem" nevezte az augusztusi választásokat, amelyek során a volt elnököt elsöprő több­­­­séggel újraválasztották. A parla­menti képviselők fizetésükkel, kü­lönböző juttatásokkal és felesleges külföldi utak szervezésével foglal­koztak ahelyett, hogy az ország gaz­daságával törődtek volna. Minthogy a kormány képtelen volt pénzügyi fegyelmet tartani, elkerülhetetlenné vált a belső és a külső adósságok felhalmozása. Egy üveg­­pálm­aolaj ára az utóbbi hónapokban 50 ko­­hóról (75 cent) 6,5 nairyra (9,75 dollár) emelkedett, miközben több Mercedest és BMW-t látni a nigé­riai utcákon, mint Nyugat-Német­­országban — hangoztatta az elnök. Rögtön hozzátette, hogy az új kor­mány nem fogja eltűrni a csalást, le fog csapni a gazdasági bűnözés­re, így a manipulált szerződésköté­sekre és a túlszámlázásokra is. Buhari arról igazán nem sokat mondott, hogyan képzeli el a gaz­daság rendbetételét, mi módon akar­ja letörni az inflációt, felduzzasz­tani a valutatartalékokat és mun­kát adni a több millió állástalan­nak. Annyit mindenesetre gyorsan kijelentett, hogy a változások nem fognak egyik napról a másikra vég­bemenni. Elképzelhető azonban, hogy a katonai kormány előbb­­utóbb rászánja magát valamilyen nagyobb horderejű gazdaságpolitikai lépésre, mert Buhari sokatmondóim hozzátette: az előző kormány gaz­daságpolitikáját alaposan felülvizs­gálják. Minthogy a puccs híre 31-én jókora felbolydulást okozott az olaj- és a pénzpiacokon , egyesek­ iga­zi árháború veszélyét emlegették, amennyiben az új vezetés figyel­men kívül hagyja a Kőolajexpor­táló Országok Szervezetének (OPEC) tavaly márciusi megállapodását. Mások pedig a mintegy 15 milliárd dolláros nigériai külföldi adósságál­lomány átütemezésének valószínű­ségét hangoztatták (mintegy 6 mil­liárd dollár kereskedelmi adósság­gal Lagos máris hátralékban van). Buhari igyekezett megnyugtatni az üzletembereket: Nigéria tiszteletben tart minden olyan kötelezettséget, amelyet az előző kormány vállalt. Megfigyelők azonban kérdésesnek tartják, hogy a katonák mennyire tudnak majd ellenállni azoknak a belső követeléseknek, amelyek az OPEC-ből való kivonulást sürgetik, amennyiben nem emelik föl Lagos kvótáját. Már Shagari elnöknek sem volt könnyű leszerelnie ezeket a hangadókat. Bármennyire is nagy a katonák nekibuzdulása, a gazdaságpolitika mozgástere meglehetősen szűk. Az ország, amely az olajláz nyomán Fekete-Afrika vezető hatalmává nőt­te ki magát, az olajpiaci telítettség éveiben rohamosan veszít bevételei­ből, és ez népszerűtlen intézkedé­sek megtételére kényszerítette Sha­gari kormányát. A megbuktatott kormány 1932 áprilisától szükségin­tézkedések sorozatát hozta, többek között drasztikusan­­visszafogta az importot. A devizabevételek 90 szá­zalékát adó olajjövedelmek továb­bi esése és ennek nyomán költség­­vetési bevételek leapadása, követ­kezésképpen az állami beruházások részleges leállítása drámai mérték­ben növelte a munkanélküliséget, amely a Nigériában szerencséjüket kereső 2 millió nyugat-afrikai ven­dégmunkás azonnali tömeges kiuta­sítására vezetett. Az olaj bűvöleté­ben elhanyagolták a mezőgazdasá­got — mondják a szakértők — és a 60-as években még élelmiszerex­portőr ország 1982-ben élelemszük­ségleteinek már nagyobbik részét volt kénytelen importból fedezni. Az utóbbi időkben a takarékossági intézkedések miatt kevesebb élelmi­szert importáltak és emiatt az alap­vető közszükségleti cikkek ára igen­csak megugrott. Nemzetközi össze­hasonlítások Lagost a világ leg­drágább fővárosának mutatják. Lagos tavaly végül is rászánta magát, hogy hitelt kérjen az IMF- től, a szervezet azonban újabb megszorító intézkedések meghozata­lára kérte a kormányt. A decem­ber utolsó napjaiban beterjesztett költségvetés szigora sem lett volna elegendő a külső-belső adósság nö­vekedésének megfékezésére —hang­súlyozzák a szakértők. Az ellen­zék a költségvetési vitában éles kirohanásokat intézett az elnök po­litikája ellen, és a kormánnyal szemben álló Nigériai Egységpárt egyik képviselője meg is jegyezte: elég volt a beszédből, most már cselekedni kell. Az életkörülmények romlása kö­zepette a lakosság egy része talán abban reménykedhet, hogy a ka­tonák uralomra jutása valamiféle javulást hoz a helyzetben. Megfi­gyelők emlékeztetnek arra, hogy az 1983 és 1979 közötti időszak­ban, amikor katonai kormányok váltották egymást, Nigériában fel­lendülés ment végbe — igaz, első­sorban az olajár emelkedésének kö­szönhetően. A polgári kormányzás­ra való visszatérés 1979-ben ponto­san egybeesett az olajár esésével és így a gazdasági bajok kiélező­désével — írja a londoni Guardian első kommentárja. A nigériaiak azonban arra is emlékezhetnek, hogy az egyenruhás politikusok közül is sokan korrupt­tá váltak, és hogy az államgépezet ugyanolyan tehetetlen volt, mint a polgári kormányok idején. 1979- ben a hadsereg nem utolsósorban azért adta át a hatalmat, mert fel­ismerte lehetőségeinek korlátait. Most a polgári kormányzás négy évének kudarcára hivatkozva, tér­nek vissza az ország élére , a siker erősen megcsappant esélyé­vel.­ ­ Simony­ Tamás 1803: rekordok éve ez értékpapír-tőzsdéken Kimagaslóan jó évet zártak a vi­lág nagyobb értéktőzsdéi — összeg­zi 1983 tapasztalatait az AP—DJ hírügynökség. Az értékpapírok ár­folyama, helyi valutában kifejezve, tetemesen nőtt. Sok jelentős tőzs­dén az erősödő dollárban kifejezve is látványos volt az árfolyam-emel­kedés. A múlt héten történelmi re­kordok dőltek meg az amszterdami, a frankfurti, a szingapúri, a syd­neyi és a tokiói tőzsdén, továbbá Mexikóvárosban és Zürichben. 1983. évi, illetve „sokéves” csúcso­kat döntöttek a tavalyi év utolsó napjaiban a brüsszeli, a koppenhá­gai, az oslói és a párizsi árfolya­mok. Mindez arra vall, hogy erő­södik az üzleti életnek a gazdaság fellendülésébe vetett bizalma — ál­lítja az AP—DJ. NAPRÓL NAPRA + LENGYELORSZÁG ISMÉT A VILÁG VEZETŐ SZÉNEXPOR­­TŐREI KÖZÉ emelkedett, tavaly 39 millió tonnát exportált, míg 1981-ben csupán 15 millió tonnát. (8. oldal) + A KÖLTSÉGVETÉSI VITA ZÁTONYRA FUTTATHATJA AZ IZRAELI KOALÍCIÓT, s a helyzetet súlyosbítja a közalkal­mazottak sztrájkja. (2. oldal) + HÁROM TÉESZ ÖSSZEFOGÁSÁVAL ÉPÜLT HÚSÜZEM Pettenden. A résztvevők úgy­ találják meg számításaikat, hogy a húsipari vállalat érdekeit sem sértik. (3. oldal) -­ NEHÉZ ESZTENDEJE VOLT 1983 NYUGAT-EURÓPÁNAK, a gazdasági pangás és a nemzetközi problémák belső feszült­ségekkel párosultak. (5. oldal) Együtt az 1984. év gazdasági eredményeiért Kedves Olvasónk! A szakemberek körében ismert, és az elmúlt napokban országgyűlésünk is foglalkozott gazdasági­­ helyzetünkkel, ame­lyet ma az jellemez, hogy az ország nemzetközi kötelezettsé­geiből származó terhek jelentősek, de a feladatok megoldásához szükséges erőforrások és eszközök a korábbi évekénél szeré­nyebbek. Elsőrendű feladatunk tehát, hogy ezeket a viszony­lag szűkös forrásokat a legokosabban és legcélszerűbben fel­használva, megőrizzük hazánk fizetőképességét, és mindazt biz­tosítsuk társadalmunk számára, amit a fennmaradó lehetősé­gek nyújtanak. Ezek a körülmények határozták meg már az 1983. évben is a­­­­agyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatai­nak lehetőségeit és feladatait, és rajzolják ki — nehezedő kö­rülmények között — az 1984. évi tevékenység kontúrjait. Az utóbbi időben ez a sokszor hangoztatott és sokak szemében sajnos már elcsépeltnek tűnő megállapítás nagyon sok erő­feszítést, becsületes helytállást, jól végzett munkát takar, és még többet igényel a jövőben. A világ sok országával ellen­tétben elmondhatjuk, hogy nálunk az elmúlt években is jelen­tősen növekedett az egy lakosra jutó fogyasztás, tartottuk a teljes foglalkoztatottságot és a jó áruellátást. Sajnos, a fogyasz­tói árak színvonala tekintetében helyzetünk a korábbi évek­hez hasonlítva romlott, ami összefügg a külgazdasági körül­ményekkel és gazdasági eredményeink színvonalával. A Magyar Kereskedelmi Kamarában tömörült vállalatok és gazdálkodó szervezetek 1933-ban e nehéz körülmények kö­zött is becsülettel helytálltak. Egyértelmű, és aki az érték­­termelő folyamatok közvetlen irányításában tevékenykedik, természetesnek tartja, hogy e vállalatok ugyanazokat a célki­tűzéseket, amelyeket a gazdasági kormányzat helyesen felada­tul és megvalósításra kijelöl, esetenként más szemlélettel és más módon igyekeznek megközelíteni. Az is természetszerű, hogy a szemléleti különbözőség vitá­kat eredményezhet, és sokszor eredményez is. Ezekben a ka­mara igyekszik — ügyeket és sohasem egyéni érdekeket szol­gálva — tagvállalatai gazdasági helyzetét szem­ előtt tartva, a kormányzat gazdaságirányításának korrekt partnereként mű­ködni. A kormány Gazdasági Bizottsága a közelmúltban érté­kelte és alaposan megvitatta a Magyar Kereskedelmi Kamara tevékenységét és feladatait. A GB iránymutatást is adott. Ehhez tartva magunkat, megőrizve mindazt, ami érdekképviseleti tevékenységünkből helyes és előremutató, erősíteni kívánjuk a vállalati érdekegyeztető munkát, az önkoordinációs tevé­kenységet és nem utolsósorban a kereskedelemfejlesztés fontos célkitűzését, így 1984-ben is folytatjuk az eredményes és sike­res Magyar Napok sorozatát Angliában, Egyiptomban, a Szov­jetunióban, Tunéziában és más országokban. Kedves Olvasóink! A gazdasági élet tengere viharos, de hajónk, a magyar gaz­daság stabil, vezetése szakszerű, állni fogjuk a vihar csapá­sait. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges az irányítók és az irányítottak harmonikus egysége és megértése. A Ma­gyar Kereskedelmi Kamarának 1934-ben minden erejével és lehetőségével arra kell törekednie, hogy e megértés fokozód­jon, és az elvszerű viták és véleménycserék sohasem személye­ket, hanem mindig a konkrét ügyeket szolgálva, ezt a kibon­takozást erősítsék. Nem fogunk belefáradni ebbe a tevékeny­ségbe. Neves költőnk, Weöres Sándor két szép sora nem sza­bad, hogy úrrá legyen akaratunkon és cselekedetünkön: „A körülmények hatalma a tetteket féken tartja.” . Boldog, békés, eredményes új esztendőt kívánok lapunk minden kedves olvasójának, és szeretteiknek. Beck Tamás A Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke Khomeini javítja kapcsolatait a bazárral? Khomeini iráni vallási vezető a teheráni rádióban arra szólította fel­­ az ország lakosságát, hogy bel­politikai problémáikat „testvéri mó­don, békésen” oldják meg, kerül­jék a konfliktusokat. A vallási ve­zető, aki a megfigyelők sze­rint kezd elszigetelődni a belpoliti­kában, külön foglalkozott a bazár kereskedőivel. Rádiónyilatkozatá­ban kiemelte: különösen fontos, hogy a bazár és a kormány együtt­működjék. (Ez azért említésre mél­tó, mert az Irán gazdaságát rész­ben kézben tartó bazárt az utóbbi időben rengeteg bírálat érte, még Khomeini részéről is.) Most — mint a megfigyelők rámutatnak — a val­lási vezető békülékenyebb­ hangokat ütött meg a kereskedőkkel szem­ben. Sőt megakadályozandó, hogy végképp elforduljon­­tőle a teherá­ni kormány gazdaságpolitikájával korántsem elégedett ba­ir, Kho­meini kilátásba helyezte: a tavaszi parlamenti választásokon saját je­lölteket is küldhetnek. Ezzel leg­alábbis politikailag felértékelődne a bazár, s ez akkor is fontos le­het, ha a parlamentben kicsi len­ne a beleszólása — mondják a szakemberek. Mindenesetre az Irakkal folyta­tott háború folytán gazdaságilag szétzilált országban különösen nagy szerepe van a bazárnak. Ezt mu­tatja, hogy Khomeini külön föl­szólította a kereskedőket­, hogy ne veszítsék el a kedvüket, s ne zár­ják be üzleteiket. Khomeini biztató szavai igencsak elkelnek, hiszen az üzletmenet lanyha, sőt a teheráni kormány újabb importkorlátozást fontolgat. Az import korlátozása viszont el­engedhetetlen lenne — írja az irá­ni hivatalos híírügynökség, az IRNA. A bevitel ugyanis az iráni év (márciusban kezdődött) első 8 hónapjában 31 százalékkal nőtt, el­érte az 1033,9 milliárd rijált (1 dol­lár 188,82 iráni ríjál). Nem végle­ges adatok szerint a nem olajkivi­telből származó exportbevétel ösz­­szege 17,4 milliárd ríjál. (Összeha­sonlító adatokat nem közöltek.) Az olajexportból állítólag 1704,3 mil­liárd ríjál folyik be ebben az év­ben. (Reuter, APA)

Next