Világgazdaság, 1984. február (16. évfolyam, 22/3776-42/3796. szám)

1984-02-01 / 22. (3776.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK nrgfigszmnsig XVI. ÉVFOLYAM, 22. (3776.) SZÁM 1934. FEBRUÁR 1., SZERDA A VÁRTNÁL GYORSABB FELLENDÜLÉS A BRIT IPARBAN Felgyorsult az utóbbi hónapok­ban a brit ipar megélénkülése. A termelés, az újonnan beérkező meg­rendelések száma ez idő tájt olyan ütemben gyarapszik, amilyenre 1977 óta nem volt példa — ezt ál­lapította meg a brit gyáriparosok szövetsége (CBI) most közzétett negyedéves jelentésében. A fenti megállapítás egyébként immár a negyedik egymást követő negyedév­re lett érvényes, de ami az utób­bi négy hónapot illeti, a javulás minden korábbi várakozást felül­múlt. A Reuter ehhez azt teszi hozzá, hogy a CBI legfrissebb je­lentése évek óta a legbizakodóbb, mi több: azt jelzi, hogy a brit gaz­dasági fellendülés immár nem „egyenetlen”, „akadozó”. Az általános bizakodás egyik kö­vetkezménye, hogy az ipari beru­házások — a CBI szerint — az idén 7 százalékkal gyarapodnak; ez lenne az első tényleges növekedés öt év óta. A beruházni szándékozó vállalatok elenyésző része költi tő­kéjét a kapacitás bővítésére, szük­ségessé vált pótlásokra összpontosí­tanak. Az optimizmust sugárzó jelentés azonban tartalmaz figyelmeztetést is: a brit ipari termékek nagy ré­sze még ma sem versenyképes kül­földön. Sőt: a vállalatok java ré­sze a következő hónapokban alig­hanem emelni fogja árait, s ez az infláció felgyorsulásához vezethet. Az árak emelését a vállalatok szem­szögéből egyrészt a kereslet élén­külése, másrészt az egy termékegy­ségre jutó költségek emelkedése, el­sősorban a nyersanyagimport drá­gulása indokolja. A javulás mindenekelőtt a fo­gyasztási cikkeket gyártó iparága­kat érinti, de a CBI szerint a nem várt mértékű keresletnövekedés fo­kozatosan átterjed a félkésztermé­keket, illetve a beruházási javakat gyártó vállalatokra is. Segíti ezt a folyamatot a többi fejlett tőkés­ország gazdaságának élénkülése is. S bár a közelmúltban számos te­kintélyes közgazdász azt jósolta, hogy a fogyasztási cikkek iránti ke­reslet a múlt év végén kezdődött látványos növekedés után alább­hagy, a CBI által megkérdezett 1731 vállalati véleménye az ellenke­zőjét sugallja. Az sincs kizárva, hogy a CBI, a javulást látva, ha­marosan felfelé módosítja a brit belföldi össztermék (GDP) idei ala­kulásáról tavaly novemberben köz­zétett 1,5—2 százalékos előrejelzését — véli a Reuter. Román—szovjet olajszállítási megállapodás Gromiko szovjet külügyminiszter bukaresti tárgyalásait nagy figye­lemmel követik a hírügynökségek, s feltűnő tálalásban közlik, hogy a Szovjetunió növeli Romániába irá­nyuló olajszállításait 1984-ben. Románia 1990-ig önellátóvá akar válni az energiaellátás területén — emlékeztet a Reuter —, de ez idő szerint súlyos ellátási nehézségek­kel küzd. A lakosságnak mérsékel­nie kell a fűtést és a világítást, felére kell csökkentenie az energia­­fogyasztást. Románia tartozása a nyugati hitelezőknek, eléri a ki­lenc milliárd dollárt. Ezért nagy jelentősége van annak, hogy — miként az APA, román és szovjet forrásokra hivatkozva, írja — a bukaresti kívánságoknak eleget té­ve, a Szovjetunió 1,5 millió tonna olaj szállítását vállalja az idei év­ben, mégpedig az eddigi gyakorlat­tól eltérően rubelért, illetve ro­mán ellenszállításokért. Az idei olajszállítást — amely 500 ezer ton­nával több lesz az előző évinél — a KGST-n belül kialakított­­irány­elveknek megfelelően számolják el. A Szovjetunió az új, 1984-es jegyzőkönyv értelmében kétmillió tonna jó minőségű szenet, továbbá egyelőre nem ismert mennyiségű földgázt és villamos energiát is ex­portál Romániába. Gromikót elkísérte útjára Rusza­­kov, a KB titkára és Talizin mi­niszterelnök-helyettes, a Szovjet­unió állandó képviselője a KGST- ben. (Reuter, APA, AP—DJ) * Románia — írja moszkvai tudó­sítónk — a Szovjetunió 13. legna­gyobb kereskedelmi partnere. . A kétoldalú forgalomból a legfrissebb adat a tavalyi első háromnegyed évre vonatkozik. A szovjet export az 1982-es azonos időszakhoz vi­szonyítva 13 százalékkal 1199 mil­lió rubelre nőtt, a Romániából származó import 2 százalékkal 1280 millió rubelre csökkent. Árucsoportonkénti bontásban 1982-es adat áll­ rendelkezésre, amely érdekes szerkezeti változást jelez a szovjet export oldalán. Amellett, hogy a szovjet kivitel 1424 millió rubelre csökkent az 1981-es 1779 millióról, feltűnő, hogy az 1981-ben kimagaslóan legna­gyobb tétel, az 524 millió rubel ér­tékű kőolajszállítás egy évvel ké­sőbb 66 millió rubelre esett visz­­sza. A többi energiahordozóból a szovjet export nőtt, s a kivitelben 26 százalékos súllyal szereplő gé­pek és berendezések után 10 száza­lékkal a földgáz a második legna­gyobb tétel. A román export csaknem egy­­harmada gép és berendezés. A Szovjetunióba irányuló kivitelben a bútorok 7 százalékkal, a készruhák 6 százalékkal, a fagyasztott hús 5 százalékkal részesül. A román kivi­tel 1982-ben 1684 millió rubelre nőtt az előző évi 1673 milliór­ól. (Az adatokat a szovjet statisztikák nem bontják rubel- és nem rubelelszá­molás szerint.) _____ Szovjet—törok gazdaségi megbeszélések A Szovjetunió és Törökország gazdasági és kereskedelmi kapcsola­tairól, a többi között a Törökor­szágba irányuló szovjet földgázex­port és pótlólagos villamosáram­szállítás lehetőségeiről tárgyaltak a két ország kormányának képviselői Moszkvában. A felek rögzítették a Szovjetunióba irányuló idei török áruszállításokat, amelyekkel a török fél törleszti a Szovjetunió által ko­rábban rendelkezésére bocsátott hi­teleket. A török kormányküldöttség tagjai között számos üzletember volt, akik megbeszéléseket folytat­tak a szovjet külkereskedelmi szer­vezetek képviselőivel. Mindkét fél kifejezte óhaját az üzleti együtt­működés bővítésére, amely hozzá­járulhat a Szovjetunió és Törökor­szág jószomszédi kapcsolatainak erősítéséhez. (MTI) Megkétszereződött az USA és Irán kereskedelme Az Egyesült Államok és Irán ke­reskedelmi forgalma tavaly meg­kétszereződött, és 1 milliárd dollár fölé emelkedett — jelenti az ame­rikai kereskedelmi minisztérium. Az Egyesült Államok iráni ex­portja januártól novemberig 170 millió dollár volt, 69 millióval több, mint egy évvel korábban, míg az USA Iránból származó importja az említett időszakban 1 milliárd dol­lár fölé emelkedett az egy évvel korábbi 460 millióról. Az USA iráni importja 90 százalékban kő­­olajtermékekből állt. Elemzők megjegyzik, hogy a hi­vatalosan kimutatott kereskedelmi forgalom kisebb a ténylegesnél, mert jelentős a közvetítők révén lebonyolított kereskedelem aránya. Például az Egyesült Államok jelen­tős olajtételeket vásárol Irántól a szabadpiacon, európai közvetítők révén. Ezt nem számítják­ bele a hivatalos árucsere-forgalmi ada­tokba. (AP—DJ) Jelentés az arab bankok tavalyi konzorciális kölcsönétről Tavaly az arab bankok az 1982-es összegnek csak kétharmadát köl­csönözték ki a nemzetközi konzor­­cionális hitelpiacon — jelenti a Middle East Economic Weekly Review című szaklap. Az 1982-es csaknem 10 milliárdos kölcsönfor­­galom közel 30 százalékkal, 7 mil­liárd dollárra esett vissza, elsősor­ban azért, mert az arab bankok nem szívesen hiteleztek a súlyosan eladósodott dél-amerikai országok­nak. Ezzel szemben egyre inkább behatolnak az" ázsiai hitelpiacra, és a jelek szerint Nyugat-Európá­­ban is biztosnak látják pénzüket. Az összes arab bank által nyúj­tott hitel több mint felét az arab térség adósai vették fel, és jólle­het a folyósított hitelek összege ki­sebb mint 1932-ben, a régió része-'­ sedése felülmúlta a tavalyelőttit. A nyugat-európai országoknak nyúj­tott kölcsönök az arab konzorcio­­nális hitelek 22 százalékát tették. Latin-Amerika mellett a szocia­lista­­ országok és a Szaharától délre elterülő afrikai országok szorultak hátrébb az arab bankok listáin. A Szovjetunió és Kelet-Európa­­része­­sedése az 1982-es 3,7 százalékról (362,73 millió dollár) tavaly 1,8 százalékra esett vissza. (AP—DJ) Három éve új szakasz kezdődött a Magyar Kereskedelmi Kamara munkájában: előtérbe került bel­földi tevékenysége, ellátja a tag­vállalatok érdekképviseletét, fel­adatává vált a köztük való érdek­­egyeztetés és érdekközvetítés. Ezek között van, ami már hozott sikere­ket, van, ami lassabban halad elő­re, csakúgy mint az a változás, amely az egész magyar népgazdasá­got új útra vezérelné. A kevésbé sikeres tevékenységgel kezdve Beck Tamás sajtótájékozta­tóján először az érdekegyeztetés ne­hézségeiről beszélt. Bár ez az egyik legfontosabb feladata a kamarának, itt érte el a legkisebb eredményt — vélte Beck Tamás. Ezt részben az indokolja, hogy az érdekegyez­tetés módszereit — pionír munka­ként — most kell kidolgozni, a kí­sérletezés pedig buktatókkal jár, különösen, ha figyelembe vesszük egyes vállalati vezetők túlzott biz­tonságra való törekvését. Emiatt többnyire csak olyan együttműkö­dést, kooperációt fogadnak el, amely nem jelent semmiféle, akár átme­neti engedményt. Ezért jártak pél­dául kevés sikerrel a referencia­keretek közvetlen átadásáról folyó vállalatok közötti megbeszélések. Néhány területen azonban már ér­tek el eredményt az érdekegyezte­tő tárgyalásokkal, így a gépipar és kohászat, a bútoripar és bútorkár­­pitgyártók, valamint az építőipar és az acélszerkezet és betonvasgyártó vállalatok között. Egyértelműen eredményes viszont a kamara érdekképviseleti és érdek­közvetítő tevékenysége. Mint Beck Tamás elmondta, az intézmény több kérdésben és területen teljesítette a tagvállalatai részéről fennálló elvá­rásokat. Nagy szerepet játszik a vállalatok és a gazdasági vezetés közötti bizalom megerősítésében. Ahhoz azonban, hogy ezt a felada­tát sikeresen elláthassa, szüksége van a gazdaságirányító szervek, így a minisztériumok támogatására. Az Ipari Minisztérium és annak veze­tője már megtette az első lépéseket egy újfajta kapcsolat kiépítésére az ipari vállalatokkal. A tagvállalatok érdekeit szem előtt tartva a kamara rendszeresen tájékoztatja a gazdaságirányítás fórumait, így az Állami Tervbizott­ságot és a kormányt a vállalati gazdálkodás tapasztalatairól, a gon­dokról, ugyanakkor közvetíti a vál­lalatokhoz a gazdaságirányítás szán­dékait. A kamara úgy véli, hogy a gazdálkodásban jelenleg érvénye­sülő folyamatos pénzügyi elvoná­sok nem alkalmasak arra, hogy a vállalatokat felzárkóztassák a kí­vánt hatékonysági, termelékenységi szintre, emellett az eszközelvonás akadályozza a vállalkozások kiala­kulását, mivel nem segíti hozzá a vállalatokat, hogy önfinanszíro­zóvá váljanak. A magas kamatú fejlesztési hitelek ugyanis behatá­rolják a fejlesztési lehetőségeket A magyar népgazdaságban jelen­leg a legfontosabb feladat a gaz­daságirányítás továbbfejlesztése, amelyben a Magyar Kereskedelmi Kamara is tevékenyen részt vesz. Mint Beck Tamás elmondta, szá­mos téma kidolgozásánál jelen vannak javaslatok megfogalm­azá­­sával. Ezek pl. a vállalati szervezet, a beruházási rendszer és a bér- és keresetszabályozás új formájának kidolgozása. A kamara úgy véli, hogy a je­lenlegi módszerek nem elég ösz­­tönzőek a hatékonyság javítására, s nem megfelelőek ahhoz, hogy egy teljesítményarányos bérrendszer alakulhasson ki belőlük. Ehhez a bérszínvonalkorlát feloldására volna szükség. Ma kevés az a 0,12 szá­zalékos bérszínvonal-növekmény amelyet egy vállalat 1 százalékos hatékonyságnövelés esetén adómen­tesen felhasználhat. A kamara kiáll a vállalatok dif­ferenciált megítélése mellett — hangsúlyozta Beck Tamás. Az úgy­nevezett „alacsony hatékonyságú” vállalati körben is — az intézke­dések kialakításánál — szükséges megkülönböztetni, hogy mely válla­latok kerültek ebbe a körbe az alacsony színvonalú vezetés, szer­vezetlen munka és mely vállalatok éppen a népgazdasági, adott eset­ben a szükséges exportcélok telje­sítésének követelménye miatt. A hatékonyság mérésénél nem a mér­leg szerinti eredményt kellene alapvetőnek tekinteni, hanem az érdekeltség szerinti eredményt — vélte Beck Tamás. A jelenlegi feszített gazdálkodási körülmények között különösen fon­tos, hogy a népgazdasági célokkal összhangban legnagyobb erőfeszí­téseket tevő vállalatok ne kerülje­nek hátrányos helyzetbe a felada­tokhoz szükséges eszközök biztosítá­sánál. Ez vonatkozik a munkaerő­gazdálkodásra, az importanyag­gazdálkodásra és a jövedelemsza­bályozásra is. Ezért is támogatja a kamara a megállapodások ügyét (közismertebben a „klub” létre­hozását), amely 50+50 vállalat szá­mára már lehetővé tette, hogy azok a vállalt többletexport teljesítése fejében megkapják a szükséges preferenciákat. Kérdésekre válaszolva Beck Ta­más szólt a területi bizottságok munkájáról. Előfordul ugyan, hogy a régiókra felosztott kamarai bi­zottságok bántják a megyei érzé­kenységet és volt példa arra, hogy a bizottságok elnökei panaszkod­tak, hogy nehéz kialakítani ,a part­neri viszonyt a helyi szervekkel. A megalapításuk óta eltelt idő be­bizonyította azonban, hogy a terü­leti bizottságok sok helyi és regio­nális gond megoldását elősegítet­ték, segítségükkel fellendült a ha­tármenti forgalom és fejlődött a szomszédos területek vállalatai kö­zötti kapcsolat. Beck Tamás sajtótájékoztatója a Parlamentben Nehéz és felelősségteljes feladatok várnak a Magyar Kereskedelmi Kamarára Munkatársunktól. A gazdasági élet demokratizmusának további kibontakoztatá­sával és az iparirányítás változásával összhangban a kamara első­sorban belföldi tevékenységét fejlesztette az utóbbi három évben, a hagyományos nemzetközi kereskedelemfejlesztési és tájékoztatási te­vékenység színvonalának további javításával egyidejűleg — hangsú­lyozta Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke azon a sajtótájékoztatón, amelyet tegnap tartott a Parlament épületében. Az új kamarai feladatokról szólva részletesen elemezte az érdek­egyeztető, érdekközvetítő és érdekképviseleti tevékenység sikereit, illetve nehézségeit. NAPRÓL NAPRA + A MAGYAR NEMZETI BANK HITELEZÉSI GYAKORLATÁ­BAN AZ IDÉN tovább, erősíti az üzleti jelleget, ezzel is ösz­tönözve a gazdaságot a beruházások jövedelmezőségének jobb mérlegelésére. (3. oldal) + NŐTT TAVALY A CSEHSZLOVÁK NEMZETI JÖVEDELEM, de elmaradt a tervtől a növénytermesztés, s nem sikerült fé­ken tartani a beruházásokat. (2. oldal) -­ AZ ACÉLGYÁRTÁS NŐTT TAVALY AZ USA-BAN és a szo­cialista országokban, tovább csökkent viszont Japánban és a Közös Piac legtöbb országában. (8. oldal) + A LÍZING FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGET KÍNÁL forráshiá­nyos vállalatoknak is. (6. oldal) + ERŐS MARAD A JAPÁN GAZDASÁG, DE Nő A MUNKA­­NÉLKÜLISÉG — erről árulkodnak a legújabb statisztikák. (2. oldal) "A PÓT­VÁM KIVETÉSÉT KÉRIK A KALIFORNIAI BORTER­MELŐK az olasz és a francia borokra. Az amerikai kukorica­­sikér-szállítások közös piaci korlátozása ellen retorziókat he­lyeztek kilátásba. (8. oldal) + OLASZ MELLÉKLETÜNK képet ad az ország gazdaságpoliti­kájának jellegzetességeiről, és számos kereskedelemtechnikai ismeretet közöl. ­ A jugoszláv államfő Hcshuglonbasi tárgyét Mika Spiljik, a jugoszláv állam­elnökség elnöke kedden négynapos hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba utazott. Reagan elnök meghívását a múlt év szeptemberé­ben Belgrádban tett látogatása során nyújtotta át Bush alelnök. Bel­­grádban hangoztatják, hogy a mos­tani legmagasabb szintű jugo­szláv—amerikai párbeszéd az ed­digi eredményes együttműködés folytatása. A látogatás küszöbén a Wa­shingtonból keltezett jugoszláv saj­tójelentések szerint amerikai pénz­ügyi­­ körökben jelezték, hogy to­vábbra is készek támogatást nyúj­tani a jugoszláv gazdasági nehéz­ségek leküzdését célzó erőfeszíté­sekhez. A jugoszláv fővárosban ezek alapján úgy értékelik, hogy Spiljak amerikai útjának serkente­nie kell a gazdasági kapcsolatok erősítését, és hozzá kell járulnia az együttműködést megnehezítő problémák elhárításához. Minde­nekelőtt a kereskedelmi forgalom­ban hagyományosan nagy jugoszláv deficit csökkentésére gondolnak, amely évi 500—600 millió dollár körül mozog. (MTI)

Next