Világgazdaság, 1984. április (16. évfolyam, 66/3820-82/3836. szám)
1984-04-03 / 66. (3820.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VILÁGGAZDASÁG 1984. ÁPRILIS 3., KEDD XVI. ÉVFOLYAM, 66. (3820.) SZÁM A feleslegért többé nem fizetnek ÉLETBE LÉPTEK A CSÖKKENTETT AGRÁRÁRAK AZ EGK-BAN Az utóbbi hetek-hónapok meddő alkudozásai után hihetetlennek tűnik fel, mi mindenben megállapodtak a múlt hét végén a közös piaci agrárminiszterek. Ráadásul még éppen idejében, az 1984 85-ös szezon kezdete, azaz április 1. előtt is ilyesmire évek óta úgyszintén nem volt példa. Az, hogy a miniszteri tanácsülésen gyakorlatilag egyhangúan fogadtak el valóban drámai intézkedéseket a szubvencionált fölöslegtermelés csökkentésére, javítja az átfogó pénzügyi, költségvetési rendezés esélyeit is. Ez utóbbiról a külügyminiszterek 9-én, hétfőn, újabb megbeszélést tartanak. Ahol várhatóan kiderül: változott-e, s ha igen, mennyit Nagy-Britannia álláspontja, a mezőgazdasági reform után hajlik-e a pénzügyi reformra? Számos probléma legalábbis átmeneti megoldásával a képlet ma ez: a sürgető költségvetési rendezés egyetlen kerékkötője a brit követelés: „I want my money back”, vissza akarom kapni a pénzemet, ahogyan Thatcher kormányfő fogalmazott több ízben. Brüsszelben „forradalminak”, „történelminek” minősítik a közösség agrárminisztereinek 1984-re vonatkozó, de hosszú távra fejlődési irányt mutató reformintézkedéseit. Lezárult egy korszak a közös mezőgazdasági politika húszéves történelmében: nincs rá tovább mód, hogy a Közös Piac intézményei felvásárolják a parasztoktól terményeiket, bármennyit termeljenek is, így garantálva nekik biztos megélhetést, állandó jövedelememelkedést. Az ötvenes években, a nagy újjászervezések idején kitűzött célt, önellátóvá, tenni élelmiszerekből Nyugat-Európát, sikerült elérni. Olyannyira, hogy a közös agrárpolitika saját sikerének lett áldozata. A fölöslegek készletezése, a világpiacihoz képest mesterségesen magas árak fenntartása, a termelés szubvencionálása az EGK legsúlyosabb pénzügyi terhévé vált. S bár a közösség 1980—81-től kezdve restriktív árpolitikát folytat — több terményfajta nominálára elmaradt az infláció ütemétől —, az árak tényleges csösikentésére most kerül sor először. A döntés: átlagosan 1 százalékkal csökkentik 1984—85-ben a legtöbb, közös rendtartás alá vont cikk — közös elszámolási egységben elszámolt — felvásárlási árát. A cél: elvenni a gazdák kedvét a termeléstől, igaz, nemzeti valutára számolva a nominális árak a legtöbb országban némileg emelkednek. A legsúlyosabb gondokat okozó, legnagyobb mértékben felhalmozódott árucsoport, a tej és a tejtermékek, esetében azonban a miniszterek ennél is szigorúbb termeléscsökkentő eszközökhöz nyúltak. Elfogadták a hosszabb ideje vitatott kvótarendszert, amely az 1983—84-es szezonban mért 108 millióról 99,5 millióra csökkenti az idei közösségi tejtermelést. A megállapodást az tette lehetővé, hogy megoldódott az ír tejprobléma: mind Írország, mind a többi kilenc tagország kölcsönösen engedményt tett. Dublin lehetőséget kapott rá, hogy 1984—85-ben az előző évinél 4,65 százalékkal több tejet termelhessenaz ír miniszterelnök, mielőtt kivonult volna az ülésteremből, a brüsszeli csúcson évi 5 százalékos termelésnövelést követelt országának, amelynek gazdasági életében a tejtermelés meghatározó jelentőségű. Néhány ország azért ment bele az írekkel való kivételezésbe, mert maga is kivételeket kapott, köztük Észak-Írország, London követelésére. Északírország és Olaszország a tavalyi szinten tarthatja tejtermelését, Luxemburg pedig 3 százalékkal növelheti. Ezzel szemben Nagy-Britannia, Hollandia és az NSZK 6—7 százalékkal, Franciaország pedig 2 százalékkal csökkenti tejtermelését 1984-ben. Oly módon, hogy a fölösleget termelő gazdákat súlyosan megadóztatják, így számukra veszteségessé válik a termelés. A miniszterek arról is döntöttek, hogy három lépésben eltörlik az úgynevezett határkiegyenlítő illetékeket, amelyek sok francia—nyugatnémet vitát okoztak. E lépés részletei egyelőre nem ismeretesek. A miniszterek ezenkívül elhatározták: az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény, a GATT égisze alatt tárgyalásokat kezdenek az Egyesült Államokkal az onnan származó s a belső túlkínálatot növelő egyes takarmányfélék importjának csökkentéséről — más szóval a tárgyalások útját választották a veszélyes retorziók, egyoldalú szigorítások helyett. Az ülés után az elnöklő Rocard francia miniszter kijelentette: „A közös mezőgazdasági politika ezután aligha lesz olyan népszerű, mint eddig. De meg kellett tennünk az első elkerülhetetlen lépést az anyagi csőd kivédésére. A parasztok úgy érzik, mintha elárulták volna őket; ezt franciaországi, brit, sőt írországi tiltakozó hangok sokasága jelzi. Nagy-Britanniában például várhatóan minden hatodik tejtermelő gazda kénytelen lesz felhagyni a termeléssel. S hogy mennyire igaza lehet Rocard-nak abban is, hogy ez csak az első lépés, azt mutatja: a közös költségvetési kiadások az idén még így is, a korlátozások életbe léptetése után is 2—2,5 milliárd dollárral meghaladják a bevételeket, s ha váratlan, kedvezőtlen fordulat áll be év közben, a deficit még nagyobb lesz. Csak a tej- és tejtermékfölöslegek raktározása 125 millió dollárba kerül majd. A „lyuk” betömése a tagországok feladata lesz: az év során rendkívüli befizetésekkel, kell majd átsegíteniük a közösséget pillanatnyi pénzzavarain. Hosszabb távon pedig a tagországi befizetések növelése ígér megoldást , amire a brüsszeli csúcs résztvevői már utaltak. De minderre Nagy-Britannia nem hajlandó. Jovning brit agrárminiszter a mostani ülés után ki is jelentette: ez a megoldás London számára elfogadhatatlan. Legalábbis addig, amíg nem rendezik a britek közös költségvetési terheit. A júniusi, következő csúcsértekezlet sikere is főként ezen múlik majd. H. W. Belpolitikai válságot okozhat a francia kormány acélipari programja A francia kormánynak az acélipar korszerűsítésére vonatkozó programja, amely egyszersmind 20 ezer munkahely megszüntetését is jelenti, az eddigi legsúlyosabb válságot hozta a szocialista vezetésű kormány számára — mutatnak rá a szakértők. Ha a tervvel szembeni ellenállás növekszik, elképzelhető, hogy a kormány a program enyhítésére kényszerül. Eleddig a parlament négy szocialista tagja — egy szenátor és három képviselő —, akik az acéltermelő régiókat képviselik, lemondtak a párt parlamenti csoportjában való tagságukról, és függetlenként folytatják tevékenységüket. A kormány szerint a következő négy évben 20 ezer munkahely válik fölöslegessé az állami acéliparban, de a szakszervezetek szerint a veszendőbe menő munkaalkalmak száma ennél több lesz. A korszerűsítés a kormánynak 26—28 milliárd frankjába kerül, ebből 16 milliárd frankot beruházásra fordít, a többit pedig részben az elbocsátásokból adódó szociális költségek fedezésére, részben az iparág eladósodottságának enyhítésére. A korszerűsítés által leginkább sújtott Lotharingiában a szakszervezetek április 4-ére sztrájkot hirdettek, amelyben várhatóan vasutasok és szénbányászok is részt vesznek. A sztrájkkal egyidőben Mitterrand sajtóértekezletet fog tartani, elnöksége óta mindössze a harmadikat. A nyitott kérdések közé tartozik, hogy a kormányban részt vevő FKP miként foglal állást a szocialisták acélipari terveivel kapcsolatban. A párt lapja, a L’Humanité szombati vezércikkében a korábbi jobboldali és középjobb kormányokat tette felelőssé a francia acéliparban kialakult válságért. (Reuter, AP—DJ) A IMF a fejlett tőkésországok konjunktúrájáról A fejlett tőkésországok ipari termelése gyorsan növekedett tavaly — mondja az IMF jelentése. A valutaalap által figyelembe vett 19 fejlett tőkésországban az ipar 1983- ban 3 százalékkal adott többet, holott egy évvel korábban még 4 százalékos visszaesést jeleztek. Az USA-ban és Norvégiában 6 százalékos volt az élénkülés, Japánban 3 százalékot meghaladó, Angliában, Dániában és Finnországban 3 százalék körüli, Belgiumban 2 százalékos, Franciaországban 1 százalékos. Stagnált a termelés az NSZK-ban és Hollandiában. Gyorsult a pénzellátás növekedési üteme, tavaly 8,2 százalékkal növekedett a forgalomban levő pénz mennyisége az egy évvel korábbi 6,6 százalék helyett. (AP- DJ) Éljen Április 41 NAPRÓL NAPRA + ARGENTÍNA JELENTŐS ÁTHIDALÓ KÖLCSÖNT KAPOTT, hogy megmeneküljön a fizetésképtelenné nyilvánítástól. (2. oldal) + A MINŐSÉGJAVÍTÁST tekinti fő céljának az év elején alakult Ablak és a Tetőszigetelő Szerkezetek Minőségfejlesztő Társulás (3. oldal) -1 JUGOSZLÁVIÁBAN AZ ÁRBEFAGYASZTÁS FOKOZATOS FELOLDÁSÁT a tervezettnél korábban kezdik meg. (2. oldal) + A XEROX ÚJ ÜZLETI STRATÉGIÁVAL, a vállalati döntési rendszer átszervezésével állította meg a nyereség folyamatos apadását. (6. oldal) -f A LENGYEL TAKARMÁNYIMPORT 1984-BEN elérheti az 1,2 millió tonnát. (8. oldal) + VEGYI ÜZEMET ÉPÍT A SZOVJETUNIÓBAN az olasz Tecnimont. (8. oldal) + GHÁNÁBAN NEHÉZSÉGEKBE ÜTKÖZIK A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY VISSZASZORÍTÁSA, miközben az ország csak új hitelek felvételével tudja felszínen tartani gazdaságát. (5. oldal) Bécs és Prága megállapodása az atomerőművek biztonságos üzemeltetéséről Ausztria és Csehszlovákia megegyezett, hogy június 1-től érvényesíti annak a megállapodásnak a rendelkezéseit, amelynek keretében határmenti együttműködést irányoznak elő az atomerőművek biztonságos üzemeltetésére. A megállapodás részleteit még 1982-ben dolgozták ki Bécsben, s a múlt héten Lánc, osztrák külügyminiszter prágai látogatása alkalmából öntötték végleges formába. Ezzel elsőként jött létre ilyen jellegű megállapodás egy szocialista és egy tőkésország között. Bécsben aggódnak amiatt, hogy a csehszlovák atomerőművek túl közel vannak osztrák területekhez. A megállapodás értelmében a felek vállalják, hogy hasonló előírásokat vezetnek be az atomerőművek biztonságos üzemeltetésével kapcsolatban, s folyamatosan tájékoztatják egymást atomerőmű-programjuk legújabb fejleményeiről. Az egyezmény egyúttal lehetőséget ad arra is, hogy Ausztria és Csehszlovákia bővítse energetikai együttműködését — Ausztria nagy menynyiségű üzemanyagot és elektromos áramot vásárol Csehszlovákiától —, s adott esetben együttműködjön az atomerőművi berendezéseknél felmerülő problémák megoldásában. Csehszlovákiában hamarosan négy atomerőmű kezdi meg üzemelését, az osztrák határ közelében. Ebből egy, a 440 megawatt teljesítményű már működik Bohunicében, a másikat most építik Dukoványban, a további kettőn egyelőre még dolgoznak a tervezők. Csehszlovák tervek szerint 1990-ben az ország villamosenergia-szükségletének egyharmadát atomerőművek adják majd. Ausztriában egyelőre csak egy atomerőmű van, a zwentendorfi, de az sem működik. A már évek óta megépített atomerőmű beindítását elhalasztották, mert ellenzői, illetve pártolói nem tudtak egyezségre jutni. (Reuter) AZ OSZTRÁK KANCELLÁR INDIAI LÁTOGATÁSÁNAK EREDMÉNYEIRŐL Sikeresnek minősítette múlt heti indiai látogatását Sinowatz osztrák kancellár. Elégedetten nyilatkozott az indiai kormány tagjaival folytatott megbeszélésének eredményeiről, amelyek jó alapot teremtettek a gazdasági együttműködés továbbfejlesztése számára. A kancellár indiai politikusokkal folytatott megbeszélésein síkraszáll az Észak— Dél közötti párbeszéd megélénkítése, a kelet—nyugati kapcsolatok rendezése mellett. Sinowatz a tárgyalások befejeztével tartott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy napjaink legfontosabb feladata egy új világgazdasági rend megteremtése, amely a korábbinál jobban figyelembe veszi a fejlődő országok szükségleteit is. Ez — hangsúlyozta akancellár —, nemcsak a harmadik világ, hanem a fejlett tőkés világ országainak is elsőrendű érdeke. A gazdasági együttműködést három területen kell szélesíteni, mondta Sinowatz, elsősorban a közvetlen árucserében, másodsorban a technológiai transzfer területén, harmadsorban pedig a harmadik piacon való közös fellépésben. Az osztrák kancellárt népes gazdasági delegáció kísérte el indiai útjára, és a hét folyamán tárgyalóasztalhoz ültek indiai gazdasági szakemberekkel, hogy konkrét megállapodások részleteiről tárgyaljanak. Az Indiában tárgyaló cégek közül a VOEST 1,3 milliárd schillinges megrendelést kapott szénmosó berendezések szállítására, s arra is minden esélye megvan, hogy részt vehet az indiai acélipar tervezett korszerűsítésében, ami többmilliárd schillinges megrendeléseket hozhat neki. Az ausztriai elektromos művek bekapcsolódik az indiai energiaszektor kiépítésébe, a Hofman und Maculan cég összesen 35 hotelt épít az arab térség országaiban és Észak-Afrikában az indiai Oberoi konszernnel közösen. (APA) _________ A kínai külügyminiszter Bécsben Elsőként érkezett kínai külügyminiszter Vu Hszüe-csian személyében vasárnap Bécsbe. A kínai külügyminiszter tárgyalásainak középpontjában gazdasági jellegű kérdések állnak. A látogatás kapcsán az APA hírügynökség áttekintést ad a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok alakulásáról, megállapítva: tavaly a kereskedelmi forgalom 1,3 milliárd schillingre rúgott, az 1982. évi 1,4 milliárddal szemben. Ezen belül az osztrák export 23 százalékkal 731 millió schillingre esett vissza, az import viszont 14 százalékkal 570millió scillingre nőtt. (APA) Drasztikus pénzügyi korlátozások Zimbabwéban Zimbabwéban drasztikus intézkedésekkel próbálják csökkenteni a tőkekiáramlást. Bernard Chidzero pénzügyminiszter közölte, hogy befagyasztanak mindennemű külföldi átutalást, s a kormány átveszi az összes külföldön jegyzett, de Zimbabwéban levő részvényt és egyéb értékpapírt. A miniszter ritkán tapasztalt egyszerűséggel indokolta meg a lépést: a megszorításokra Zimbabwe kritikussá vált fizetésimérleg-problémái miatt került sor. A bajokat legfőképpen a már-már katasztrofális élelmiszer-ellátási helyzet idézte elő. Zimbabwe, az élelmiszer hagyományos exportőre az idén tetemes mezőgazdasági importra szorul. Ez körülbelül 170— 180 millió amerikai dollárba kerül, míg a most bejelentett intézkedések révén várhatóan 216 milliót sikerült megtakarítani. Zimbabwében az utóbbi három esztendőben óriási károkat okozott az aszály, valamint a nemzetközi recesszió, amely elsorvasztotta az ország exportját, közrejátszott az ipari termelés csökkenésében és az infláció felgyorsulásában. S miután a múlt hónapban egy robbanás tönkretette a Hwange-ben levő, legjelentősebbnek tartott erőművet, a hararei vezető pénzügyi lap címoldalán tette fel a kérdést: „Ez Zimbabwe legsötétebb órája?” (Reuter)