Világgazdaság, 1984. július (16. évfolyam, 126/3880-146/3900. szám)

1984-07-03 / 126. (3880.) szám

MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA Magyar üzletkötések a pozsonyi Inchebán Munkatársunktól Három külkereskedelmi vállalat is jelentős üzletkötésekről számolt be a hét végén bezárult pozsonyi vegyipari vásáron, az Inchebán. A CHEMOLIMPEX 500 tonna Diacol nevű bútoripari ragasztót importál Csehszlovákiából még ebben az évben. А МЕТШМРЕХ az 1984-es kontingesen felül 84 ezer rubel értékben kötött üzleteket, elsősorban a Radelkis szövetkezet termékeiből, értékesítette a kiállított termékek nagy részét 25 ezer rubelért, jövőre pedig 2,7 millió rubel értékben kötött magánjogi exportszerződések 68. A MEDIMPEX az idén kontingensen felül 450 ezer rubelért értékesített gyógyszereket, jövőre pedig 17 millió rubelre kötött magánjogi szerződést. (Az idei kontingens 12 millió, az eddigi kötésállomány pedig már 15,3 millió rubel.) Csehszlovákiából 1984-re eddig 2,9 millió rubelért rendelt meg gyógyszereket a MEDIMPEX, a jövő évi importkötések összege pedig 2,3 millió rubel. Exportunkban jelentős tétel a Kőbányai Gyógyszerárugyár által gyártott Cavinton, új gyógyszer pedig az ugyancsak a kőbányai gyár által készített Arduan izomlazító injekció, valamint a Parkinson-kór elleni Jumex-tabletta, amely a CHINOIN terméke. A Catergen máj gyógyszert, amelyet Csehszlovákia korábban csak tőkés forrásból tudott beszerezni, most a debrecenii BIOGAL-tól vásárolhatja meg, ahol azt a svájci Zyma cég licence alapján gyártják. A Csehszlovákiából származó gyógyszerimportunkból a mellrák elleni Methotrexet emelhető ki. Visszafejlődés előtt a termelőszövetkezeti építőágazat? A hajdú-bihari tapasztalatok általánosíthatók Debreceni tudósítónktól. Évekig tartó dinamikus fejlődés után bizonytalan Hajdú-Bihar megyében a mezőgazdasági termelőszövetkezetek építőbrigádjainak, építésiágazatainak jövője. — így summázhatnánk a Termelőszövetkezetek Hajdú-Bihar megyei Szövetsége legutóbbi ülésén elhangzottakat. A téma azért is érdekes, mert a megyében működő állami, tanácsi építőipar vezetői évek óta arra hivatkoznak: a tsz-melléküzemágakba vándorolt a szakképzett munkaerő. Az utóbbi években az alaptevékenység növekedési üteménél dinamikusabban fejlődött Hajdú-Biharban a kiegészítő tevékenység. Ezen belül sokáig az építési ágazat játszott meghatározó szerepet. A nagy fejlődésnek egyszerű volt a magyarázata: a mezőgazdasági üzemek fejlesztéseinek a kivitelezését sem a vállalatok, sem az építőipari szövetkezetek nem vállalták. Ráadásul a saját kivitelezés 1976-ig ágazati jövedelmezőség elszámolását tette lehetővé, később pedig az önköltségen való értékelés bevezetése után olcsóbb lett az idegen kivitelezésnél. . ... •. .... ..... Az ötödik ötéves tervidőszak alatt a hajdú-bihari termelőszövetkezetek 3,5 milliárd forint építési beruházást valósítottak meg, s a saját kivitelezés aránya meghaladta a 85 százalékot. A jelenlegi tervidőszak első három évében a 2,3 milliárd forint értékű építési beruházás 83 százalékát saját kivitelezésben végezték. Jelenleg évente 1—1,2 milliárd forint értékű munka elvégzésére képesek a termelőszövetkezeti építőbrigádok, de a megyei építőipari kapacitás 17— 19 százalékát elérő teljesítőképesség lekötése az utóbbi években egyre nehezebb. Korábban a kapacitás mintegy 30 százalékát lekötötték más mezőgazdasági üzemek, a megyében működő vállalatok, intézmények és tanácsok. A beruházások korlátozása azonban csökkentette az ilyen megrendeléseket, és a mezőgazdasági nagyüzemek saját beruházási lehetőségeik is erőteljesen mérséklődtek. Mindezek hatására az építőrészlegek egyre nagyobb mértékben, telephelyükön kívül vállaltak munkát. A múlt esztendőben Budapesten két termelőszövetkezet 70 millió forint értékű munkát végzett. A megyeszékhelyen 14 termelőszövetkezeti építőrészleg 100 millió forintot meghaladó árbevételt ért el, 6 melléküzemág 50 millió forint értékű beruházást valósított meg más megyékben. Hajdú-Biharban, de az eredeti telephelyen kívül az árbevétel meghaladta a 300 millió forintot. Az adatok összegzéséből kiderül: meglevő kapacitásuk 50 százalékát „adták el” tavaly a vállalkozó téeszek. Természetesen különböző felszereltségű, gépesítettségű termelőszövetkezeti építő brigádokat üzemeltetnek a megye mezőgazdasági nagyüzemei. Jellemző, hogy csak a legjobbak rendelkeznek megfelelő gépesítettséggel, autódarukkal, felvonókkal, földmunkgépekkel. Az ágazatok többségének csak néhány alapgépe, betonkeverője, vibrátora, szállítószalagja van. Az utóbbi években javult ugyan a gépellátottság, további fejlődés azonban a csökkenő beruházási igények miatt nem várható, így elképzelhető, hogy a közel 3600 főt foglalkoztató szövetkezeti építőiparból lassan megkezdődik a munkaerőelvándorlás. Ezt fokozhatja az idegenben végzendő munkák részarányának növekedése, az ottani kedvezőtlen munkásellátás, a különélés és ami legalább ennyire fontos: a mellékjövedelmek elmaradása. A hétvégeken vállalt plusz munkák jövedelme, a magánépítkezésen való segítés ugyanis sokak szerint az átlagjövedelem többszörösét hozhatja a munkavállalónak. Nincs perspektívája az állami építőiparral való együttműködésnek sem. A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat (HÁÉV) ugyan megkereste a Termelőszövetkezetek Megyei Szövetségét a téeszeképítőrészlegeinek átirányítása ügyében. A tárgyalások során azonban kiderült, hogy a HÁÉV a munkások átengedésében érdekelt ugyan, ezt azonban a rendeletek tiltják. A szövetkezetek csak alvállalkozói szerződés alapján végezhetnének bedolgozást, ám a maximált áras munkák esetében — mint amilyen például a lakásépítés — az ilyen alvállalkozások csekély jövedelmet hoznak. Ennek tulajdonítható, hogy a megye 89 termelőszövetkezetében működő 84 építőrészleg közül csak egy üzem kötött — téli időszakra — szerződést az állami építőiparral. Szűkös esztendők várnak a hajdú-bihari mezőgazdasági nagyüzemek építési ágazataira. A saját fejlesztési lehetőségek erős korlátozása mellett az is kedvezőtlenül hat, hogy a szakosított tehenészeti és sertéstenyésztő-telepek rekonstrukciója, a juhágazat fejlesztése nagyjából befejeződött. A baromfitelepek rekonstrukciójára a piaci helyzet miatt nincs szükség. Az energiaracionalizálási program eddigi beruházásai a pazarlást szüntették meg, a további takarékossághoz műszaki fejlesztés is szükséges, s ehhez hiányoznak a pénzügyi alapok. Csupán a tárolók építése, valamin a meglevő épületek, építmények fenntartása ad munkát a mezőgazdasági üzemek építési ágazatainak. Ez azonban biztos, hogy nem jelent perspektívát. Hajdú István МайУ"г előadást ismiertet fils"-West Commerz kamarai tudósítónktól. A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó hamburgi Ost-West Commerz című negyedéves folyóirat júniusi számában közli dr. Bíró Gerdock, az MKK főosztályvezetőjének áprilisban az ausztriai Ischlben elhangzott előadását a magyar iparpolitika és külgazdaság új aspektusairól. Ebben megállapítja, hogy a magyar népgazdaság jelenlegi helyzetében a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez, a fizetőképesség megtartásához az export és az import eddigi arányának lényeges megváltoztatására van szükség. Ezzel kapcsolatban taglalja a beruházások helyzetét, az iparpolitika újabb irányvonalait, a közös vállalatok létesítésének perspektíváit a külkereskedelem szempontjából is. Fogy-e már a zeolit? Az utóbbi két-három évben jelentősen emelkedett a zeolit hazai felhasználása, és vannak már eredmények a zeolittermékek külföldi értékesítése terén is. A hazánkban jelentős mennyiségben bányászható zeolitásványok hazai felhasználásával és exportképes termékké való feldolgozásával a sajtó néhány évvel ezelőtt már sokat foglalkozott (például a VILÁGGAZDASÁG 1981. október 29-i számában). Változott-e azóta az akkor nem túl biztató kép? A hazai felhasználás növekszik: 1983-ban elérte a 15 ezer tonnát, szemben az 1979. évi 500 tonnával. A mostani szint már nemzetközi összehasonlításban is jelentős. A legnagyobb hányadot takarmányadalékok, állattenyésztési ioncserélők és szorbensek (gáz- és nedvességmegkötőik) alkotják. Köztük a Zeovit RCL— baromfitakarmányozási adalék, amelynek felhasználásával szagtalanná és szárazzá tehető a baromfialom, csökken az ammóniaszennyeződés. A Pigozen —801 elnevezésű sertéstenyésztési ásványadalék fokozza az állatok emésztésének hatékonyságát, javul a csontképződés és a hús minősége. A szer felhasználásával csökken a fajlagos takarmányfelhasználás és ezáltal az állattartás önköltsége is. A szarvasmarha-tartás és az itatásos borjúnevelés céljaira a Zeovit —RCLM—CO ásványi adalékot fejlesztették ki. Az Akvaszorb vízszűrő szorbens, amely az ammóniaszint szabályozására alkalmazható jó eredménnyel. Kedvezők a termék felhasználásának a tapasztalatai egyebek között a Szarvasi Halgazdaságban, ahol a FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) megbízásából folytatnak kutatásokat a fejlődő országok fehérjeellátásának fokozása céljából. Itt a haltenyésztés gazdaságosságát sikerült azáltal növelni, hogy a tenyésztéshez szükséges víz zeolitszűrőn áramlik át, és megtisztul a feldúsult ammóniától. Miután a vizet recirkulálják, egységnyi vízmennyiségben több hal tenyészthető. A Zeotrix—8 nevű termék nedvszívó és szagtalanító hatása miatt előnyösen használható háziállattartási célokra. A ma már a határainkon túl is ismert terméket macskaalomként vezették be. Ígéretes termék az Etsorb saválló molekulaszűrő adszorbens, továbbá az N-losorb hűtőszekrény-szagtalanító, a Nicosorb kátrány- és nikotinszorbens, a Neodor borászati derítő, amely hatásábanmegközelíti az importból származó BW 2000 jelű bemtonitát. A kaalinimportot csökkentheti a PKZ jelű, papírtöltő anyagként felhasználható, zeolittartalmú elegy. De vajon hol tart a zeolitértékesítés ügye külpiacainkon, ami a MINERALIMPEX külkereskedelmi vállalat feladata? Az utóbbi évek aktív bevezetési munkája lényegében három területen hozott eredményt. A Szarvason már sikeresen használt Akvaszorb-termék Dániában is sikert aratott, és ma már évi 125 tonnát használ fel belőle egy dániai intézet, amely a skandináv piacon az intenzív haltenyésztési rendszer elterjesztésén dolgozik. Kereslete évről évre növekszik, és jövőre kilátás van 400—600 tonna Akvaszorb exportjára. A piackutatás biztató eredményekkel folyik Nyugat-Európa több más országában is, ahol laboratóriumi vizsgálatok folynak. Ígéretesek a Pigozen 801 sertéstápadalék exportjának kilátásai is. Egy osztrák cég ez év júniusában aláírta azt a megállapodást, amelynek értelmében Ausztria, az NSZK és Svájc területén vállalja a cikk bevezetését, és beszerzi a szükséges állategészségügyi engedélyeket, elvégezteti a kísérleti etetéseket, megismerteti a terméket a potenciális felhasználókkal, reklámtevékenységet folytat stb. Ezekbe az országokba az export évi 10 ezer tonnát is elérhet. Biztatók a kilátások a piackutatás szerint Spanyolországban és Marokkóban is. A zeolittartalmú anyagok közül már eddig is a legnagyobb sikert a macskaalom (Zeotrix—8) érte el, és jelenleg az export növelésének csak a belföldi termelés szab határt. Ma ugyanis évi 800—1000 tonna kerül Ausztriába, viszont több ezer tonnára lenne igény. A jelentős bel- és külföldi kereslet kielégítése céljából folynak most tárgyalások a külkereskedelmi és az iparvállalat között termelő külkereskedelmi társaság alapításáról. Az elképzelések szerint Rudabányán, egy felszabaduló berendezést felhasználva, mintegy évi 20 ezer tonnás kapacitást lehetne létrehozni, amely biztosítaná mind a külföldi, mind a hazai fogyasztók ellátását. F. V. AZ MKK FELHÍVÁSAI A Magyar Kereskedelmi Kamara 1984. második félévében két szakmai küldöttséget szándékozik küldeni Csehszlovákiába az alábbi témákban: — autóipari fő- és részegységek gyártásának tanulmányozása és együttműködési lehetőségek feltárása; — optikai kábelek, valamint számítógépeknél és a mikroelektronikában alkalmazott kábelek témájában az együttműködési lehetőségek feltárása. Elképzelésünk szerint a delegációkban a témában érdekelt magyar gyártó, felhasználó, bel- és külkereskedelmi, valamint tervező vállalatok képviselői vennének részt. Kérjük az érdekelt — lehetőleg az utazáshoz devizát biztosítani tudó — vállalatok jelentkezését 1984. július 20-ig a Magyar Kereskedelmi Kamara csehszlovák tagozatánál (1389 Budapest, Postafiók 106.), a tárgyalási témák és a meglátogatni kívánt üzemek megjelölésével. A küldöttség összetételéről — a technikai lehetőségek figyelembevételével — a kamara illetékes tagozatainak elnökségei döntenek majd. A Magyar Kereskedelmi Kamara román tagozata szakelőadás-sorozat szervezését tervezi a bukaresti nemzetközi vásáron (1984. október 11—18.) Elképzelésünk szerint a 2 napos rendezvényen elsősorban gépipari termékeinkre hívnánk fel a romániai felhasználók figyelmét. Egy-egy körülbelül 20 perces előadást (amelyet célszerű , lenne diavagy filmvetítéssel egybekötni) szakmai konzultáció követne. A rendezvényhez a Magyar Kereskedelmi Kamara biztosítania előadótermet, technikai felszerelést, valamint tolmácsot. Az előadók kiküldésével kapcsolatos deviza- és forintköltségeket a kiküldő magyar vállalatoknak kellene vállalniuk. A román szakemberek meghívásáról román partnerünk a bukaresti magyar kereskedelmi kirendeltséggel együttműködve gondoskodna. A rendezvényen való részvételben érdekelt vállalatok 1934. július 20- ig jelentkezhetnek írásban a Magyar Kereskedelmi Kamara román tagozatánál (1389 Budapest, Postafiók 106.) az előadás címének és témájának (mintegy 15 soros ismertető), eseleg az előadó személyének a megjelölésével. A mezőcsáti Fehér Akác méhész termelőszövetkezet közös vagyona a 10 évvel ezelőtti 5 ezerről 1,2 millió forintra nőtt s a 320 méhcsaláddal szemben 2447-et tud magáénak. 1982-ben 64,2, tavaly 76,7 tonna mézet adott el, zömét exportra. RÖVIDEN Az augusztus 17—26. közötti X. miskolci ipari vásárra eddig 165 kiállító jelentkezett. A rendező Borsodtourist külön vásárigazgatóságot hozott létre, a Tourist-Expót. Az észak-magyarországi térség kiállítói 49 vásári díjra pályázhatnak. 1934. JÚLIUS 3 Megkezdte munkáját a IX. automatizálási világkongresszus Munkatársunktól: Tegnap nyílt és július 6-ig tart Budapesten a Nemzetközi Automatizálási Szövetség (IFAC) IX. világkongresszusa (lásd VILÁGGAZDASÁG, 1984. június 21. 3. oldal). A megnyitón az EFEDOSZ-székházban beszédet mondott Lázár György miniszterelnök. Hangsúlyozta, hogy az automatizálás a népgazdaság minden ágában fontos szerepet játszik, ezért a magyar kormány érdeklődése a kongresszus iránt több mint udvarisság." Az emberi munka értéke tovább növekedhet, ha a rutinszerű, gépies munkát az automatákra bízzuk, és az ember szerepe csak ennek tervezésére és megalkotására korlátozódik. Az emberi világ megértéséhez és birtoklásához a tudományágak nemzetközi integrációjára van szükség, és ehhez nyújtanak nagy segítséget a világ tudósai. - - -Ezt követően a kongresszust Szép■völgyi Zoltán a Fővárosi Tanács elnöke üdvözölte, majd Pál Lénárd akadémikus, az OMFB elnöke, valamint az IFAC soros elnöke, Vámos Tibor akadémikus. A kongresszust megelőző időszak munkájáról, a kongresszusra javasolt előadások, dolgozatok elbírálásáról Gertler János, a nemzetközi programbizottság elnöke számolt be. A megnyitóülés befejező részében kitüntetéseket adtak át. Az első nap programjában két plenáris előadás szerepelt. Az elsőt J. Zaborszky, a washingtoni egyetem professzora tartotta a rendszerelmélet fejlődéséről az elméletek kialakulása előtti időktől kezdve a jelenlegi fejlődési szakaszon át a jövőben várható eredményekig. A másik plenáris előadáson a szintén az USA-ból érkezett P. V. Kokotovic professzor számolt be a modellezéses irányítás legújabb eredményeiről. A kongresszus ezt követően szekcióüléseken folytatta munkáját a további szakmai összejövetelekre kijelölt színhelyeken, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az Intercontinental és a Fórum Szálló épületében. A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA FOKOSABB ESEMÉNYEIRŐL Július 3. A Magyar Kereskedelmi Kamarában folytat megbeszéléseket a Port Authority of New York and New Yersey európai igazgatója. A megbeszélésen a szervezet októberi magyarországi programjáról lesz szó. Mintegy 50 amerikai üzletember tesz látogatást hazánkban, várhatóan október 22—25. között. Programjukat a Magyar Kereskedelmi Kamara szervezi. (Tájékoztatást ad: Doktor Ferenc) Július 5. A Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, Beck Tamás hivatalában fogadja a Z. Kaufmann vezette grázi delegáció néhány tagját. A megbeszélésen a magyar—osztrák kamarai kapcsolatokról és a magyar—osztrák határmenti forgalom kérdéseiről lesz szó. A találkozón jelen lesz Hammer József kereskedelmi tanácsos is. Július 5., 10 óra, 337. terem A fuvarozási és szállítmányozási tagozat tagvállalati ülést tart. Napirend: 1. Elnöki megnyitó, tájékoztató a tagozat munkájáról és további feladatairól. 2. A vállalati jövedelemszabályozás módosításának iránya, különös tekintettel a közlekedésre. 3. A tagozat tevékenységének kibővítése, új alapszabály jóváhagyása. 4. A napirend megvitatása az előterjesztések alapján. 5. Elnöki zárszó. (Tájékoztatás ad: dr. Bocsev Iván) Nőtt a borsodi AGROKER forgalma Miskolci tudósítónktól: Csökkent tavaly a mezőgazdasági nagyüzemek vásárlóereje, ezt az is mutatja, hogy az 1932. évi342 millióval szemben 1983-ban csupán 277 millió forint értékben tudott gépeiket eladni a Borsod megyei AGROKER vállalat. Ennek ellenére a borsodi AGROKER túlteljesítette értékesítési tervét. Az 1982-es évi 1,7 milliárd forintos forgalommal szemben 1983-ban 1,8 milliárd forintot meghaladó áruforgalmat bonyolított le. A forgalom emelkedéséhez jelentős mértékben járult hozzá a javuló alkatrészellátás. Az alkatrészek és a műszaki áruk forgalma két év alatt 334 millió forintról 552 millió forintra növekedett. Emelkedett a kemikáliák, a műtrágyák választéka és forgalma is. Növekvő gondot fordítottak a hiánycikkek beszerzésére, s ezért több annak számító termék gyártását megszervezték, együttműködve megyei termelőszövetkezetekkel, mezőgazdasági üzemekkel és csehszlovák partnereikkel.