Világgazdaság, 1984. december (16. évfolyam, 232/3686-249/3703. szám)

1984-12-01 / 232. (3686.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK V­ILMGAZIÁSIG 1984. DECEMBER 1., SZOMBAT XVI. ÉVFOLYAM, 232. (3686.) SZÁM Az ausztráliai választások elé Választások, lesznek szombaton Ausztráliában. Hawke munkás­párti­­ miniszterelnök­­azért hozatta előbbre a választások időpontját, mert a­ gazdasági helyzet most még jó, de az előrejelzések a kilátá­sok, romlásáról­­szólnak. A növekedés lelassulása minden bizonnyal meg fogja nehezíteni az új kormány dolgát. Korántsem lesz olyan könnyű dolga a gazdaság irányításában a szombatra kiírt­ választások után újra hivatalba lépő kormánynak, mint 1983­ márciusában, amikor Bob Hatake a Munkáspárt vezető­jeként a" korm­ány élére­­ került Akkoriban ■ a Munkáspárt a leg­megfelelőbb pillanatban került a kormányrúdhoz ,— vélik politikai megfigyelők —, mert,, az ország éppen kezdett kilábalni a recesz­­szióból, s gyógyulóban volt az 1982—83-as katasztrofális szárazság okozta baj­okból.­ Hawke miniszter­­elnöksége alatt tíz éven belül a leggyorsabb volt a gazdasági növe­kedés­ üteme, csökkent az infláció, javult a foglalkoztatási helyzet, a korábbinál nyereségesebben működ­tek a vállalatok.. Az 1983 márciusa óta eltelt időszak egyik legfonto­sabb közgazdasági lépéseként lebeg­tetni kezdték az adsz­orél dollárt, s­­megnyitották­ az ausztrál bankrend­szert a külföldi érdekeltségek előtt. A kormánynak csak 1986 márciusá­ban kellett volna kiíratnia a vá­lasztásokat, de ebben a kedvező gazdasági helyzetben érthető — vélik a megfigyelők —­, hogy igyek­szik most megerősíteni pozícióját. A jövő évi gazdasági kilátások azonban már nem ilyen kedvezők. Nem kell ugyan recessziós jelensé­gektől tartani, a gazdasági növeke­dés üteme azonban le fog lassulni. Az ország vezető közgazdászainak becslése szerint a hazai összter­mék (GDP) növekedési üteme az 1985-ös pénzügyi évben 2 százalék körüli lesz szemben az 1984-re jel­zett 4 százalékkal. Ez,, véleményük szerint, többek között annak tulaj­donítható, hogy várhatóan­­ világ­szerte lassúbb lesz a gazdasági nö­vekedés, vége szakad a gazdasági fellendülés időszakát kísérő kész­letezési szakasznak, csökkennek a mezőgazdasági jövedelmek, s emelkednek a munkaerőköltségek. Ez utóbbival kapcsolatban a meg­figyelők utalnak rá, hogy az utób­bi másfél évben a kormány a kon­szenzus megteremtésére törekedett, így sikerült „ a­ bér- és az áremelé­seket összhangolnia, s ezáltal az inflációt meghatározott keretek kö­zött tartania. A profitok gyors nö­vekedése viszont érveket adhat a szakszervezeteknek a bérek gyor­sabb ütemű emelésére. Ám Hea­ting pénzügyminiszter­­ és Hawste miniszterelnök választási kampá­nyában nem győzte hangsúlyozni: a béremelések kérdésében­­ gyako­rolt önmérséklet a gazdasági fel­emelkedés kulcseleme. A­ választási előkészületek során a két politikus által tartott beszé­dekből három elemet emelnek ki a megfigyelők: nem fognak szaporod­ni az adóterhek, a kormánykiadá­sok növekedési üteme nem halad­ja meg a nemzeti össztermék növe­kedési ütemét, s a nemzeti összter­mék százalékában kifejezett költ­ségvetési deficit sem fog emelkedni. Gazdasági szakértők szerint azon­ban a kormánynak igen nehéz dol­ga lesz, ha — tekintettel a gazda­ság növekedési ütemének­­lelassulá­sára — ígéreteit be akarja tartani. Az 1985—86-os költségvetési defici­tet a kormány 6 milliárd dollárra akarja leszorítani az 1983—84-es 6,74 milliárdról, de könnyen elkép­zelhető, hogy a deficit meghaladja a 8 milliárd dollárt. Azt állítják to­vábbá, hogy a gazdaság növekedé­sének lelassulása idején a kor­mány csak bizonyos politikai komp­romisszumok révén tudja megnyir­bálni a kiadásokat és emelni az adókat a deficit fékentartása céljá­ból. A jelenlegi expanziós pénzügyi politika szigorodására lehet jövőre számítani, különösen akkor, ha nö­vekszenek a munkaerőköltségek és az infláció. Ezt a jövő év első felé­ben várhatóan felfelé hajtj­a majd a kamatlábakat. (Reuter) Az EGB jelentése Élénkülnek a tőkésországok vásárlásai a kisebb KGST-államokból Jelentősen­­nőtt a­­fejlett tőkés­országok importja a kisebb euró­pai szocialista országokból,­­ míg a Szovjetunióból stagnált. A fordított irányú forgalomban viszont alig volt, növekedés a kisebb európai KGST-országokkal­­ szemben, a Szovjetunióba irányuló­ nyugati ex­port"­ pedig jócskán visszaesett — olvasható az ENSZ Európai Gazda­sági Bizottságának (EGB) az idei első félévről pénteken közzétett je­lentésében. . Az­­ EGB gazdasági kiadványában ■ napvilágot látott adatok szerint a fejlett tőkésországok 1984 első­ felé­ben volumenben 17, értékben 11 százalékkal importáltak többet a kis KGST-államokból, mint a múlt év azonos időszakában, összehason­lításképpen: 1983 egészében folyó áron számítva egy százalék volt a megfelelő növekedés, az azt meg­előző három évben pedig mindig visszaesést mértek. A fejlett tőkésországok az idei első hat hónapban volumenben 3 százalékkal növelték exportjukat a kisebb­­szocialista­­ országokba, ér­tékben viszont 1 százalékkal csök­kent, a kivitelük. Az utóbbi mutató már tavaly is 5 százalékos csökke­nést­ jelzett, s a korábbi években is visszaesés volt tapasztalható e téren. A Szovjetuniótól az első félév során volumenben 2 százalékkal többet, értékben­ egy százalékkal kevesebbet vásároltak a tőkésorszá­gok, amelyek szovjet importja már 1983-ban is 3 százalékkal csökkent. .A Szovjetunióba irányuló­ nyugati kivitel a­ vizsgált időszakban volu­menben 9, értékben 12 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbi­­nál, miután 1983 egészében, ,4 szá­zalékkal csökkent értékben. . A jelentés csak a fenti összeha­sonlító adatokat tartalmazza, a for­galom tényleges számait nem. A tendenciák háttereként a dokumen­tum megállapítja, hogy a kis szo­cialista országok növelték nyugati eladásaikat fűtőanyagokból, vegyi­cikkekből, továbbá vas- és acélter­mékekből. Ezzel szemben jelentő­sen csökkent a tőkésországok szov­jetunióbeli vas- és acélexportja, fő­­leg , a csőszállítások lassultak le. Visszaesett emellett a nyugati ere­detű fogyasztási cikkek, szovjet im­portja is. (AP—DJ) Hétfőn kezdődik­ az EGK duferifsi csúcsérekezlete . Az­ EGK kibővítése és­ a költség­vetési­ problémák megoldása lesz a Közös­ Piac­ hétfőn és kedden tar­tandó­ dublini csúcsértekezletének két ,fő napirendi pontja. Spanyolor­szágnak­ és Portugáliának az előze­tes tervek szerint 1986 januárjában kellene, belépnie­ az EGK-ba, de a tízek mindeddig nem tudtak meg­állapodni Madriddal és Lisszabon­nal a csatlakozás végleges feltéte­leiben­, márpedig a belépés előkészí­téséhez időre van szükség. A fő problémát az ibériai országok me­zőgazdasági termékeinek versenye jelenti, de még arról is vitatkoz­nak, mikor és milyen feltételekkel engedjék be a spanyol halászflottát az EGK vizeire. A költségvetés az EGK csúcsér­tekezleteinek immár évek óta visz­­szatérő kényes témája. A Közös Piac főként a költséges mezőgazda­­sági­ revndtartás miatt állandóan túlköltekezik, és a­­ tízek közös költ­ségvetése s®yos anyagi gondokkal küszködik. • Az­ EGK-nak 1985-re még mindig nincs érvényes költ­ségvetése. Az EGK parlamentje 20 milliárd dollárnyi közös kiadást irányoz elő, és nem hajlandó elfo­gadni a miniszteri tanács takaré­kosabb előirányzatait. Márpedig a költségvetés elfogadásához a par­lament hozzájárulása is szükséges. A 20 milliárd dollár csak 10 hó­napra lenne elegendő. (Reuter) Befejeződött a GATT idei közgyűlése Amerikai nyomásra a GATT (Ál­talános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény) genfi közgyűlésén az utolsó pillanatban valamennyi tag­ország a hozzájárulását adta, hogy valamikor a jövő év végén kezdje­nek tárgyalásokat a szolgáltatás­kereskedelem nemzetközi liberali­zálásának lehetőségeiről. Elsősor­ban elvi és nem konkrét javaslato­kat tartalmazó megállapodásról van szó, mindenesetre alapját ké­pezheti a GATT hatásköre kiter­jesztésének. Kereskedelmi szakértők rámutat­nak, hogy az USA-nak azért sike­rült kierőszakolnia a fejlődők be­leegyezését, mert hatásos volt fe­nyegetése, hogy kivonul a nemzet­közi­­ szervezetből, és hogy ezentúl a bilaterális kereskedelmi megálla­podásokat részesíti előnyben. Az­­egyelőre még csak informálisnak te­kinthető megállapodás szerint a GATT titkársága ezentúl a tagor­szágoktól adatokat gyűjt be a szol­gáltatáskereskedelemre vonatkozóan, ezeket elemzi, és következtetései arányául szolgálhatnak egy esetleges multilaterális akciónak. S bár az amerikai követelés ural­ta a közgyűlés napirendjét, az utol­só­­pillanatban — az értekezlet egy­napos­­­ meghosszabbításával — si­került még­ sebtiben néhány hatá­rozatot elfogadni. Egyebek között jóváhagyták­ a GATT 1985-ös 22,4 millió dolláros költségvetését, amelyhez az USA hozzájárulása 14,9­ százalék­. A GATT tagjai hozzájárul­tak egy szakértői­­csoport­ felállí­tásához, amelynek az­ lesz a felada­ta, hogy megvizsgálja, milyen sze­repet vállalhat a GATT a termék­­hamisítások visszaszorításában. Ar­ról is határoztak, hogy előkészíte­nek egy közleményt, amelyben nyugtalanságuknak adnak hangot azzal­­kapcsolatban, hogy az árfo­lyam-ingadozásoknak milyen káros hatásaik lehetnek a nemzetközi ke­reskedelemre. (AP—DJ, Reuter) K + NEM ÉRDEMES BARTER ÜZLETBE BELEVÁGNI, amíg a közvetlen export is jól megy — vélik a SZIM-nél, az admi­nisztratív nehézségekre utalva. (3. oldal) ♦ OPTIMISTÁN NYILATKOZOTT A VILÁGGAZDASÁGI KI­LÁTÁSOKRÓL az IMF vezérigazgatója. (2. oldal) ■f ÚJABB NEMZETKÖZI AUTÓKOOPERÁCIÓKRÓL ÉRKEZ­TEK HÍREK, Dél-Koreában és az USA-ban tervezik gépkocsi­­összeszerelő üzemek építését. (2. oldal) ♦ REAGAN ELNÖK ELHATÁROZTA A KÖLTSÉGVETÉSI KI­ADÁSOK RÉSZLEGES BEFAGYASZTÁSÁT, az amerikai konjunktúra kifulladni látszik. (2. oldal) ♦ A ROSSZ IDŐJÁRÁS BORSOT TÖR E FŰSZER VEVŐINEK ORRA ALÁ, hisz a termelés visszaesése árnövekedéssel jár. (4. oldal) A Szovjetunió növelni akarja exportját az USA-ba Rövidesen kínai—szovjet vegyesbizottság létesül Moszkvába érkezett , az amerikai —szovjet kereskedelmi és gazdasá­gi tanács társelnöke, Dwayne And­reas. A TASZSZ hírügynökség há­romsoros hírben számol be érkezé­séről — írja moszkvai tudósítónk —, s arról, hogy az amerikai ven­déget fogadta Tyihonov miniszter­­elnök, s a gazdasági és a politikai kapcsolatokról folytattak megbeszé­­léseket. Andreas, az amerikai ven­dég, egyben az Archdtir Daniels Midland cég elnöke, találkozott Pi­­tovranovval, a szovjet­ kereskedel­mi és­ iparkamara vezetőjével, aki­vel a szovjet—amerikai kereskedel­mi és tudományos műszaki kapcso­latokról folytatott megbeszélést. A Tyihonovval folytatott tárgya­lásokon a szovjet fél kifejtette, hogy Moszkva a kétoldalú kapcso­latok kiegyensúlyozásáért száll sík­ra. Amennyiben ez a gazdasági kapcsolatokra vonatkozik, akkor azt jelenti, hogy a Szovjetunió jelen­tősen növelni szeretné az USA-ba irányuló kivitelét. Tavaly a Szov­jetunió amerikai kivitelének értéke 830,5 mi­llió rubel volt, ennek 25 százalék­a kőolaj és kőolajtermék a többi főként vegyiáru. Az export az előző évhez képest megkétszere­ződött. A Szovjetunióba irányuló amerikai­ export értéke 1,57 mil­liárd rubel volt, szemben az 1982- es 2,08 milliárddal. Legnagyobb tételei (56 százalék) gabona, ezen belül a búza, továbbá a vegyiáru (1 százalék, a gép és berendezés (9 százalék), a gyapjúszál (5 százalék). A szovjet statisztikai adatok sze­rint ez év első felében 40 százalék­kal nőtt a forgalom az előző év azonos időszakaihoz képest, az ame­rikai kivitel 45 százalékkal 1,27 milliárd rubelre, a szovjet export 5 százalékkal 138 millió, rubelre nö­vekedett . — zárul moszkvai tudósí­tónk jelentése. Csen Jie külkereskedelmi minise­­terhelyettes vezetésével — írja a Reuter­­“­ pénteken kínai küldött­ség ■ utazott­ Moszkvába a jövő évi áruforgalmi és fizetési jegyzőkönyv aláírására. „A kínai—szovjet­ áru­forgalom az­­ idén várhatóan 60 szá­zalékkal növeksz­ik 1983-hoz képest, s a két ország rövidesen vegyesbi­­zottságot állíthat fel a kétoldalú kereskedelem további ösztönzésére” — mondotta Hu Jao-pang, a KKP főtitkára egy japán­­üzleti delegáció előtt. Bizottságok létesülhetnek a gazdasági és a műszaki együttmű­ködés fejlesztésére is. Az idei évre előirányzott 60 százalékos kereske­delmi forgalomnöveléssel az áru­forgalom 1984-ben eléri az 1,12 mil­liárd dollárt A szovjet árulistán jelenleg gép­kocsik, faáruk, cement, műtrágya és gépek . Szerepelnek, a kínain egyebek között élelmiszerek és tex­tíliák. Nyugati diplomaták véleke­dése szerint a Szovjetunió szívesen vásárolna élelmiszert Kínától a szi­bériai­­ lakosság ellátásához, a kí­naiak pedig azt szeretnék, hogy a szovjetek gépszállításokkal és egyéb módon segítsenek a még az ő rész­vételükkel az ötvenes években épült észak-keleti kínai gyárak korszerű­sítésében. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ISMÉT AZ EUROHITEL PIACOK FELÉ FORDULNAK Októberben újra megjelentek a szocialista országok az europiacon, s ennek megfelelően mérséklődött az érdeklődés az exporthitelek iránt. Többnyire kisebb eurohite­­lekről van szó, amelyek nem ver­senyezhetnek a 70-es években fel­vett hitelek nagyságával Mind­azonáltal javult a szocialista orszá­gok hitelképessége, olyannyira, hogy egyes országok a korábbinál ked­vezőbb feltételekkel juthatnak újabb hitelekhez. Kivétel csupán Lengyelország, ő nemigen számít­hat újabb hitelekre mindaddig, míg az államilag garantált kölcsönök át­ütemezésével nem jut dűlőre. Va­lamelyest más Románia helyzete is: ebben az országban az adóssá­gok csökkentésére törekszenek. Hogy a nyugat-európai bankok mennyire érdekeltek a szocialista országoknak nyújtandó hitelekben, bizonyítja, hogy az NDK-nak nem­régiben szervezett 150 millió dol­láros hitel összegét 400 millióra emelték fel. A nyugat-európai ban­kokkal ellentétben egyelőre tartóz­kodók az amerikaiak. A Morgan Guaranty Trust statisztikái szerint 1981-ben 1,8 milliárd dollár kon­­zorcionális hitelt kaptak a szocia­lista országok amerikai bankoktól. 1982 volt a mélypont 765 millió dollárral, tavaly viszont már 1,2 milliárd dollár hitelt nyújtottak amerikai bankok a. .szocialista ’ or­szágnak, az idei év első hét hónap­jában pedig több mint 2 milliárdot. Szovjetunió az idén a nyugat­német Commerzbank vezette bank­­konzorciumtól 500 millió márka hi­telt kapott hét évre. A hitel ka­mata az első négy évben 0,5 száza­lékkal­­ haladja meg a mindenkori londoni bankközi kamatlábat, a LIBOR-t, s az azt követő években 0,625 százalékos lesz a kamatláb. A türelmi idő négy év. A franciaor­szági Crédit Lyonnais 75 millió ECU (nyugat-európai elszámolási egység) konzorcionális hitelt nyúj­tott a szovjet külkereskedelmi bank­nak. A Deutsche Bank ■ vezetésével hét évre szóló, 50 millió dolláros eurohitelt kapott a Szovjetunió. A bahraini Arab Banking Corp. 30 millió dolláros hitelt szervez a Szovjetuniónak, ebben valószínűleg a kínai központi bank is részt vesz. Az Intrac elnevezésű NDK-beli külkereskedelmi vállalat 60­0 millió svájci frank hitelhez jutott — ka­mata 1 százalékkal haladja meg a LIBOR-t­­, miután idén július­ban már felvett egy 45 millió nyu­gatnémet márkás hitelt az europia­con. A szocialista országok hitelké­pességének a javulását a nyugat­berlini gazdaságkutató intézet, a CIW annak tulajdonítja, hogy sike­rült a külkereskedelmi politikát a megváltozott világgazdasági körül­ményekhez igazítaniuk. Ezt tanúsít­ja, hogy a hat kisebb szocialista ország tavaly már másodízben tett szert többletre a Gazdasági Együtt­működési és Fejlesztési Szervezet­hez (OECD) tartozó országokkal le­bonyolított külkereskedelmi forgal­mában. Az exporttöbblet több mint 3 milliárd dollár volt tavaly, csak­nem kétszerese az egy évvel koráb­­binak. De a Szovjetunió is­­aktí­vummal zárta tavaly a mérleget — 1,5 milliárd dollárral —, ellentét­ben 1982-vel, amikor negatív volt a szaldó. A DIW jelentésében leszögezi, hogy nincsenek megbízható adatok a szocialista országok adósságállo­mányának nagyságáról. A Nemzet­közi Fizetések Bankjához (BIS) tar­tozó pénzintézeteknek 1983 végén 50 milliárd dolláros követelése volt a szocialista országokkal szemben, ami az 1982. decemberi állapothoz képest 3,5 milliárd dolláros vissza­esést jelent, az árfolyam-ingadozá­sokat leszámítva azonban csak 0,3 milliárdot. Ugyanezeknek a ban­koknak a kötelezettségei a szocia­lista országokkal szemben 13,5 mil­liárd dollárra rúgtak 1983 végén, és 2 milliárd dollárral több, mint egy évvel korábban, az­ árfolyam-inga­dozásokat leszámítva pedig 3 mil­­liárddal haladja meg az 1982 de­cemberit. (HZZ, lm. november 26)

Next