Világgazdaság, 1985. január (17. évfolyam, 1/3704-21/3724. szám)

1985-01-03 / 1. (3704.) szám

1985. JANUÁR 3. GRÖNLAND FEBRUÁRBAN LÉP KI AZ EGK-BŐL A grönlandi helyi kormány fel­szólította Dániát: engedélyezze, hogy Grönland az ír ratifikálás hiányában is kiválhasson az EGK- ból. Mint ismeretes, Grönland, amely Dánia autonómiával felruhá­zott külbirtoka, korábban bejelen­tette kilépési szándékát a Közös Piacból. A kilépési eljárás azonban mindeddig nem zárult le, mert no­ha kilenc közös piaci ország parla­mentje ratifikálta a kilépési ok­mányt, 37 ír parlament anélkül vo­nult karácsonyi szabadságra, hogy ezt megtette volna. Állítólag egy­szerű feledékenységről van szó. Az EGK és Grönland januártól ideig­lenes kereskedelmi és halászati rendszabályok alapján folytathatná gazdasági kapcsolatait, de Párizs ezt megvétózta, mondván, hogy az ír ratifikálás befejeződéséig nem te­kinti megtörténtnek Grönland kilé­pését. Dánia „egy kis türelmet” taná­csolt a grönlandi helyi kormány­nak a ratifikációs eljárás befejezé­séig. Tom Hoegem, a grönlandi kér­désekben illetékes dán miniszter keserű szavakkal bélyegezte meg Franciaország lépését. Szakértők szerint a bonyodalmak nyomán bizonytalan, hogy Grön­land végül még közös piaci tagnak számít-e vagy sem. (Reuter) * *­­ Lapzártakor érkezett jelentés sze­rint a grönlandi helyi kormány be­jelentette: az ír parlament kése­delmére való tekintettel Grönland csak február 1-én lép ki a Közös Piacból, nem pedig január 1-én. Becsvágyó növekedési tervek Albániában Miután a tavalyi terveket ma­radéktalanul sikerült teljesíteni, az albán vezetés az idei évre is am­biciózus növekedési előirányzatokat tűzött ki — ez derül ki az AT­A albán hírügynökség jelentéséből. A múlt évi terv 8,5 százalékos növe­kedést írt elő a nemzeti jövede­lemre és az ipari termelésre egy­aránt. Az utóbbinak idén 6,2 szá­zalékkal kell bővülnie, a nemzeti jövedelem növekedési tervszámát nem hozták nyilvánosságra. Albá­nia egyébként is államtitokként ke­zeli a gazdasági alapadatokat, csak néhány viszonyszámot ismer­tet. A fenti számok abban a be­számolóban hangzottak el, amelyet Papajorgji, az állami tervbizottság elnöke mondott el a nemzetgyűlés­ben. Papajorgji szerint tavaly 18 szá­zalékkal növekedett az elektromos­­áram-termelés (Albánia nettó áramexportőr), 13 százalékkal a széntermelés, 14 százalékkal a réz­termelés, 5 százalékkal a króm­­érc- és 13 százalékkal a szénbá­nyászat, végül 19 százalékkal a rézhuzalok és kábelek gyártása. Az ország legfőbb exportterméke a króm. A tervbizottság elnöke ar­ról is beszámolt, hogy Iliben újabb ásványkincs-lelőhelyeket fe­deztek fel, az új kőolaj- és föld­­gázmezők, réz- és kr­emleletek,már 1985-ben is az ásványkincsek ki­termelésének növekedéséhez ve­zetnek. Albániában az idén 4,5 milliárd lej (a hivatalos árfolyamon 1 mil­liárd dollár) értékű beruházást ter­veznek. Tavaly 160 nagyobb beru­házásba kezdtek bele, több gáz­tisztító és olajfeldolgozó üzem épí­tése indult meg, s folytatódtak a vízerőmű-építések. Az említett beszámoló szerint a múlt évben nőtt a lakosság vásár­lóereje, a belkereskedelmi árufor­galom pedig 3,9 százalékkal bővült. Az ország az utóbbi években foko­zatosan növelte a tőkésországokkal­­folytatott kereskedelmét, kölcsönö­ket azonban nem vett fel, ezt egyébként az ország alkotmánya is tiltja. Az utóbbi időben mintha lazítani kezdenének a hagyományos elszige­­telődési politikán, ez érződött­­ ki abból a beszédből, amelyet Alia, a nemzetgyűlés elnöke tartott az ország felszabadulásának 40. évfor­dulóján, s amelyben pozitívan ér­tékelte a külfölddel, ezen belül is főként Görögországgal, Törökor­szággal, Olaszországgal , néhány más nyugat-európai, illetve arab ál­lammal fenntartott kapcsolatokat. Alia Jugoszlávia irányában is bé­­külékeny hangot ütött meg,­közölte, hogy Albánia szeretné javítani, vi­szonyát szomszédjával, noha ideoló­­­giai ellentéteik' ' nem enyhültek. (Reuter) JUGOSZLÁVIA A NÖVEKEDÉSI ÜTEM FELGYORSÍTÁSÁT TERVEZI A jugoszláv parlament a múlt év utolsó napjaiban hagyta jóvá az 1985-ös gazdasági tervet és költ­ségvetést, amelyben a kormány, a tavalyi eredményekre alapozva, a növekedési ütem gyorsítását és a kivitel további lendületes bővítését irányozta elő. A nemzeti össztermék a terv sze­rint 3 százalékkal növekszik az idén a tavalyi 2,1 százalék után. Kis mértékben, 5-ről 4 százalékra lassul az ipari termelés növekedési üteme, a mezőgazdaságé viszont 2-ről 2,5 százalékra gyorsul. Az export nö­vekedési előirányzata 12 százalék — tavaly­­11 százalékkal­ bővült —, ezen belül a konvertibilis forgalom­ban 15 százalékkal kell nőnie a ki­vitelnek. Az import idén 6 száza­lékkal emelkedhet a múlt évi 2 százalékkal szemben. Pénzügyi kö­rökben 1984-re 800 millió dolláros aktívumot várnak a fizetési mér­legen, miután 1983-ban 300 milliós többletet, 1982-ben pedig 1,4 mil­liárd dolláros hiányt jegyeztek. For­dulatot jelent, hogy idén már 2,5 százalékos növekedést terveznek a beruházásoknál, amelyek az 1980— 84-es időszakban 50 százalékkal zu­hantak vissza. Jóllehet a terv legfőbb céljaként az infláció megfékezését jelölik meg, a dokumentumban nincs adat az infláció idén várható értékére. A múlt évben közel 60 százalékos inflációt mértek — ez volt a leg­magasabb érték egész Európában, Jugoszláviában pedig minden idők rekordjának számít —, s a szakér­tők már azt is eredménynek köny­velnék el, ha a pénzromlás ütemét 50 százalékra sikerülne leszorítani. Pla­­ninc kormányfő a közelmúltban ar­ra figyelmeztetett, hogy az év első felében akár 70 százalékra is fel­gyorsulhat a mutató, s csak a má­sodik félévben remélhető a helyzet javulása. Az utóbbi jóslatokat erő­sítik meg azok a hírek, hogy a múlt év végi kiterjedt áremeléseket­ kö­vetően hamarosan ismét számos ter­mék és szolgáltatás fog drágulni. A hírek szerint a telefondíjak 100 szá­zalékkal, a távfűtés 28, a tömeg­­közlekedés 25, az áramdíj 33,5 szá­zalékkal emelkedik, s jó néhány fo­gyasztási cikknél emlegetnek mini­málisan 10 százalékos drágulást. Az év elejétől megszüntették ugyan a benzin jegyre való adagolását, de a jelentések úgy tudják, hogy az üzemanyagok szabad forgalmazását csak újabb drágítással tudják majd biztosítani. (Reuter) l Es Az El Al izraeli légitársaság a jövő héten várhatóan felújítja bu­karesti járatait. Jelenleg izraeli szakértők tárgyalnak a kérdésről a román fővárosban. Az izraeli és a román légitársaság a téli időszak­ban heti egy-egy, nyáron pedig he­ti négy-négy járatot közlekedtet.­­ A spanyol parlament jóváhagy­ta az 1985. évi költségvetést, az ál­lami kiadások emelkedését vissza­fogják oly módon, hogy a deficit ne haladja meg a bruttó hazai ter­mék 5 százalékét az 1984-ben jel­zett 5,5 százalékkal szemben. Az alacsony jövedelműek adókönnyí­tésben részesülnek.­­ A Kínai Népköztársaság csatla­kozott a nemzetközi ipari jogvédel­mi egyezményhez. A belépés hiva­talosan csak március 19-től érvé­nyes. Kína az egyezmény 95. tag­ja­ JELENTI : Nigériában január elsejétől­ is­mét megkezdték az útlevelek kibo­csátását. Kilenc hónapon keresztül szigorú utazási korlátozások voltak érvényben, hogy elejét vegyék a ni­gériai valuta illegális kereskedel­mének. Az új útlevelek két évig lesznek érvényesek, nem pedig 5 évig, mint korábban. Svédország külföldi adósságai 178 milliárd koronára nőttek a ta­valyi év harmadik negyedében — jelenti az ország központi­ statiszti­kai hivatala. Egy évvel korábban az adósságállomány 155 milliárd koronára rúgott. A hitelező országok kormányai átütemezték a Fülöp-szigetek adós­ságait. A Párizsi Klubba tömörült államok a kormányhitelek alapján folyósított hiteltartozások vissza­fizetésére öt év türelmi időt ad­tak. Csúcsszárd­ers­s dollár, mélyponton a font Ez az év is jól kezdődik azok számára, akik dollárba fektették a pénzüket­, az amerikai valuta szer­dán Frankfurtban (de Párizsban és Milánóban is), áttörte az eddi­gi rekordokat. A legnagyobb vesz­tes mégsem a márka vagy a fran­cia frank, hanem a font sterling, amely a nyugat-európai valutákhoz képest is jelentősen gyengült. Az ünnepek utáni kicsiny, de egyre élénkebb forgalom közepet­te a dollár „elhúzott’ az eddigi majd 12 éves rekord, az 1984. szep­tember 21-én jegyzett 3,1765 már­kás paritás mellett, és a kora dél­utáni órákban már 3,1815 márkát adtak érte. Ellenértéke az olasz valutában 1959,50 lírára emelke­dett, a francia valutában pedig 9,7200 frankra. A megfigyelők vé­leménye szerint a­ dollárkereslet még jóval nagyobb is lehetett volna, ha a piacon nem tartanak a Bundes­bank interveniálásától. De ez most elmaradt, sokak szerint a nyugat­német jegybank „új védelmi vo­nalat foglal el”, és csak a 3,20 már­kás paritás fölött kezd ellentáma­dásba. A dollárra irányuló érdeklődés erősödése mögött az a feltevés hú­zódik meg, hogy az amerikai gaz­daság az év végi megtorpanás után ismét mérsékelten növekszik, a ka­matszint pedig már nem megy lejjebb, hanem jó hozamokat ígér­ve újból emelkedni kezd. De ez sem teljesen racionális magyará­zat, mert arra például nem ad vá­laszt, hogy miért reagál a piac­ az amerikai összesített index alakulá­sára, és miért fogadja közömbösen a nyugatnémet külkereskedelem jó évéről tudósító jelentést. A sterling, amely hat hete még 1,25 dollárt ért, tegnap már 1,14 dollárnál kevesebbért kelt el, s a nyugatnémet márka viszonylatában is 3 pfenniggel gyengült. A­ ster­ling index (ez a 17 valutából álló kosár) az 1975-ös bázisidőszak 72,3 százalékára esett. A múlt év utol­só üzleti napján még 1975-ös ér­tékének 73 százalékát érte. A brit valuta rohamos gyengülé­sében az olajárral kapcsolatos megfontolások tükröződnek. Anglia most a nagy olajtermelők közé tartozik, s ráizél az OPEC nem­ ju­­­tott Genf­ben megegyezésre, az olajár további csökkenésére számí­tanak. Járulékos tényező volt az amerikai Crocker bankház angliai leányvállalatának (amiben a har­madik, legnagyobb angol banknak, a Midlandnek 57 százalékos része­sedése van) közlése. A londoni Crocker 324 millió dollár tiszta veszteséggel zárta a múlt évet. (Reuter) Nagy-Britannia is kilcapcsolódik a szovjet földgázüzletbe ? Hollandia részesedése Nyugat- Európa földgázellátásában az 1984. évi 27 százalékról 1990-ig 20 száza­lékra csökken (1979-ben súlya még 41 százalék volt) — közölte Gro­­tens, a Gasunie főigazgatója. Ez azt jelenti, hogy legjelentősebb vevői, az NSZK, Olaszország, Franciaor­szág és Belgium földgázellátásá­ban erősem csökken a holland szál­lítások jelentősége. A négy ország­ba Hollandia tavaly 34 milliárd köbméter földgázt exportált, oda irányuló exportja 1990-re mintegy 30 milliárd köbméterre csökkent. Öt évvel ezelőtt szállításai még 53 milliárd köbméterre rúgtak.. (1984- ben a Gasunie összesen 75 milliárd köbméter földgázt forgalmazott.) A holland szállítások súlyának csökkenésével párhuzamosan nő a Szovjetunió szerepe Nyugat-Európa gázellátásában: a piaci részesedése a jelenlegi 17 százalékról 1990-ig 29 százalékra emelkedik. Fontos szállítóvá válik Algéria is. A Gasunie jelenleg szeretné kül­földi vevőivel meghosszabbítani szerződései érvényét és hosszabb időszakra­ 100—150 milliárd köbmé­ter szállítását ajánlotta fel.. Ezt a nagyobb mennyiséget azért képes előteremteni, mert a holland ener­giapolitikában fordulat történt, és ma már nem elsőrangú szempont a nagy groningeni gázmező tarta­lékainak minél hosszabb távon való megőrzése. A Gasunie egy iír lehetséges ve­vővel, Nagy-Britanniával is tárgyal. A britek a holland földgázban al­ternatívát látnak a drágább norvég szállításokhoz képest. Egy esetleges holland—angol gázvezeték építése pedig hosszabb távú lehetőséget is felcsillantana a britek számára, később lehetővé tenné, hogy a ve­zeték segítségével bekancsolódja­­nak maguk is a szovjet földgáz fo­­gyasztóinak forába. (Frankfurter Allgemeine Zeitung, 1984. december 22.) VILÁGGAZDASÁG A szakértők a nyersanyagárak további csökkenését jósolják A legtöbb amerikai gazdasági szakértő nem számol vele, hogy a nyersanyagárak az idén számotte­vően emelkednek. Ez változás az előző évekhez képest, hiszen — mi­közben az utóbbi öt év közül négy­ben csökkent a nyersanyagok ára — a szakértők az árak emelkedését jó­solták. A hibás előrejelzés fő oka az volt, hogy túlbecsülték az infláció árfelhajtó hatását. Ma azonban a közgazdászok több­sége nem számol erősödő infláció­val, egyesek, hacsak nem követ­keznek be váratlan, hiányt okozó események, az­­ idén a nyersanyag­­árak további erős esését helyezik kilátásba, és még azok is jelenték­telen mérvű drágulást jósolnak, akik szerint a második félévben a dollár várható gyengülése megtámo­gatja az árakat. Elterjedt vélemény, hogy 1985 jórészében az erős dol­lár, a számos nyersanyagnál mutat­kozó túlkínálat, illetve kapacitásfe­lesleg és a lanyha kereslet lejjebb viszi az alapvető élelmiszerek, a textilszálak,­ a fémek és egyéb nyersanyagok árait. Váratlan fejlemények, persze, újra felfűthetik az áremelkedést. A dollár esetleges hirtelen, erős esése például jelentősen növelheti azon áruk keresletét, amelyek árát dol­lárban rögzítik, növelheti e cikkek vonzerejét a befektetők számára. Hasonló hatást válthat ki, ha a mezőgazdasági termés erősen elma­rad a várakozástól, vagy ha az amerikai központi bankrendszer la­zít eddigi szigorú inflációellenes po­litikáján. A bizonytalansági ténye­zők közé tartozik, ha a Közel-Kele­ten oly módon változnak az erővi­szonyok, hogy veszélybe kerül az olajellátás. Az előrejelzők azonban nem­­ számolnak komolyan ilyen természetű zavarokkal. Mostanra kezdik úgy megítélni, hogy a legutóbbi, lassan két éve tartó fellendülésre nem áll a szo­kásos közhely, miszerint a gazda­ság élénkülése nyersanyagár-emel­kedéssel jár együtt. Tavaly az amerikai Commodity Research Bureau által szabadpiaci árakból összeállított index azt je­­­lezte, hogy a nyersanyagárak mint­egy 7 százalékkal csökkentek. Igaz, hogy ez növekedés a kétéves álta­lános árösszeomlás végén, 1932-ben mért mélyponthoz képest, de az év végi érték így is 13 százalékkal ala­csonyabb a tavaly májusi szintnél, amely a mostani fellendülés idején a legmagasabb árszintet jelentette. Az­ év végén az arany ára például 29 havi mélyponton állt, a cukor ára pedig 13 év óta nem volt ilyen alacsony. A fellendülés idején tapasztalha­tó szokatlan áralakulás egyik fő okának a dollár erősödését tartják. Tavaly a tíz fő valutából képzett kosárhoz képest a dollár megköze­lítőleg 10 százalékkal erősödött, nagyrészt ez okozta az amerikai nyersanyagárak csökkenését. Más országok számára, hasonló alapon mérve, a nyersanyagáraik tavaly több mint 8,4 százalékkal nőttek. Az áresés másik tényezője, hogy a nyersanyagkitermelés számos ágában világméretű fölös kapacitá­sok jöttek létre. Ez a helyzet pél­dául az élelmiszereknél vagy a réz­nél. Sok esetben a fellendülés el­lenére gyenge a kereslet. Ez azzal magyarázható, hogy számos iparág kisebb készlettel dolgozik, mint ko­rábban, úgyhogy egyesek szerint valóságos készlet-recesszióról lehet beszélni. A fentiekre az egyik példa az olajpiac alakulása. Egyes szakértők szerint az OPEC erőfeszítései elle­nére a szervezet által szabott olaj­árak akár már márciusban 2 dollár­ral lejjebb kényszerülnek. Az USA- ban arra számítanak, hogy a regt több mezőgazdasági termék ára esik, az átlagos kukorica- és szója­bab-eladási ár az USA-ban 10—20 százalékkal elmaradhat a tavalyi szinttől, a búzaárak pedig nagyjá­ból a tavalyi nyomott szinten ma­radnak. Némi javulást jósolnak vi­szont az élőállatok árában. A fémek közül a réz ára már­cius-áprilisra fontonként 65—70 centre nőhet a mostani mintegy 57 centről, de az év végére a jósolt növekedéslassulás és a változatlan többletkapacitás ismét gyengíti az árat. A nemesfémeknél is hasonlók a kilátások. Az ezüsttermelés válto­zatlanul meghaladja a keresletet, az árak a jelenlegi unciánkénti 6,38 dollárról már az év elején 6­ 6,25 dollárra csökkenhetnek. A Brexel egyik vezető közgazdásza szerint to­vább csökken az arany ára is, a tavalyi 19 százalékos áresést köve­tően a jelenlegi unciánkénti mint­egy 307 dollárnál alacsonyabb szin­ten, 280—300 dollár között fog in­gadozni, de az sincs kizárva, hogy ára akár 250 dollárra süllyed. (AP— DJ) A közvélemény nyomására elhalasztották az erdőirtást Hamburg térségében A környezetvédők nagy nyomásá­nak hatására Sinowatz osztrák kancellár úgy döntött, hogy elha­lasztják a ham­burgi vízerőmű épít­kezési munkálatait. Mint ismeretes, néhány héttel ezelőtt megkezdődött az ártéri erdő irtása Hainburg kör­nyékén, de a munkálatokat hama­rosan leállították, mert környezet­­védő megmozdulásokra került sor, az összeütközésekben többen meg is sebesültek. Jelenleg mintegy 2 ezer környezetvédő táborozik a vidéken, így akarván megakadályozni az erdő irtását. A kancellár korábban kijelentet­te, hogy január 4-én mindenképpen folytatják az erdőirtást. A kormány a szakszervezetek és a gyáriparo­sok támogatását élvezi. Ennek elle­nére fordulat történt Sinowatz ma­gatartásában, ezt a Reuter hírügy­nökség azzal magyarázza, hogy a hamburgi terv egyre erőteljesebb társadalmi szenvedélyeket kavar. Sinowatz kijelentette, hogy az épít­kezést egyelőre elhalasztják, és a kormány megvizsgálja, miképpen lehetne máshonnan pótolni az elekt­romos­­ energiát, ha Hamburg eset­leg mégsem épül fel. Szó van eset­te­? több kisebb erőmű megépítésé­ről vagy Pedig egy nagyobb erőmű létesítéséről, de nem Hamburgnál, hanem másutt. Korábban a kor­mány azt állította, hogy hainburgi erőmű megépítése „létfontosságú­’ Ausztria energiaellátásának szem­pontjából. Megfigyelők megjegyzik: a hain­burgi erőmű kapcsán a Sinowatz­­kormány eddigi fennállásának leg­nagyobb­ belpolitikai válságát éli át. Jelenleg petíciót köröznek az or­szágban, amelynek aláírói népsza­vazás megrendezését szorgalmazzák a vízerőmű ügyében. Ismeretes, hogy egy hasonló népszavazáson a lakosság állást foglalt a zwenten­­dorfi atomerőmű üzembehelyezése ellen. A kormány a bírálatok ha­tására azt tervezi, hogy a jövőben jobban beavatja a lakosságot az energiapolitikai­­ koncepció kialakí­tásába. A hainburgi erőmű építési enge­délyét decemberben adták ki, és az eredeti tervek úgy szóltak, hogy ja­nuár végéig kiirtják az ártéri erdőt a tervezett erőmű helyén. A ham­burgi erőmű lenne a kilencedik ilyen nagy létesítmény a Duna oszt­rák szakaszán. Ausztria vízerőmű­vek építésével nagyobb független­ségre akar szert tenni az energia­­gazdaságban, csökkenteni kívánja függőségét az importált olajtól, gáztól és áramtól. (Reuter) mMVMfimm A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. e. Postacím: Budapest, Pf.­534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp., Fém u. 5-7, Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 359-590 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethetik a magyar közületek (vállala­­tok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalássa! a KMI 215-96162 pénz­forgalmi jelzőszámára 85.3102-9­01 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042-6148

Next