Világgazdaság, 1985. szeptember (17. évfolyam, 167/4170-186/4189. szám)

1985-09-03 / 167. (4170.) szám

Tények és gondolatok A hét krónikása A hét végén, csakúgy, mint az egész héten Dél-Afrika adta a leg­több munkát a távirati irodák munkatársainak. A rendszer vál­sága nemzetközi bizalmi válságot s ennek következményeként pénz­ügyi válságot idézett elő. Ennek részleteit lapunk második oldalán ismertetjük. E helyütt csak annyit: egy évvel ezelőtt még javíthatat­lan fantasztának vélték volna azt, aki megjósolja, hogy ez a dúsgaz­dag ország kénytelen lesz fölfüg­geszteni adósságainak törlesztését, és átütemzést kérni. A hírek másik „sztárja” változat­lanul Nigéria. A változás legföl­jebb annyi, hogy most már csak csínján alkalmazzák a történtekre a puccs kifejezést. Inkább csak palotaforradalmat emlegetnek, amely azt­­emelte az elnöki székbe, aki az erős embere volt az­ előző korszaknak is. Babadinga táborno­kot azért emelték a háttérből a fénybe, mert Buhari, az­ előd nem nyúlt ■ sze­relős kézzel a gazda­sághoz. A elnöksége ide­jén tovább­­i­*Pott: a munkanél­küliség emelkedőt, az infláció fel­gyorsult, vagyis a (rendkívül nép­szerűtlen) takarékossági program nem hozott eredményt. „Mindenki attól félt, hogy a fiatalabb tisztek főként baloldaliakból álló csoport­ja távolítja el Buharit. Ez Nigériát a hanyatlás klasszikus spiráljába taszította volna, amelyben az egyik katonai különítmény váltja a mási­kat a hatalomban, s az újonnan jö­vőknek még gyatrább elképzeléseik vannak a gazdaság talpraállításáról, mint megbuktatott elődeiknek” — írja a londoni Times. Nigéria eddig nem tudott megál­lapodni az IMF-fel, mert húzódo­zott valutája leértékeléséről. Ehe­lyett kompenzációs ügyletekkel pró­bálkozott, amelyek — így a Times — veszélyeztetik a nigériai import egyötödét fedező brit ipar érdekeit. Jóllehet Brazília, Franciaország, Ausztria után további kompenzá­ciós ügyletekről tárgyalnak Olasz­országgal, Japánnal, az NSZK-val, kiderült, hogy ez nem megoldás, okvetlenül szükség van a Nemzet­közi Valuta Alap által kilátásba helyezett 3 milliárd dolláros ké­szenléti hitelre, s ezért leértékelik a nairát. Kadhafi üzenetet intézett az egész arab világhoz. A líbiai forradalom évfordulója alkalmából kifejtette, hogy létre kell hozni a közel-keleti és az észak-afrikai arab népek fö­derációját, és közölte, hogy ennek szolgálatába állítják a líbiai rá­diót. Szíriát támogatásáról biztosí­totta arra az esetre, ha megszállja Libanont, de csak akkor, ha a meg­szálló tankok nem „palesztin hulla­hegyeken” gördülnének előre. Libanonban egyelőre más megol­dással próbálkoznak: Dzsemájelt, a keresztény elnököt akarják eltávo­lítani. Ennek Berri, a síita vezér szerint az lenne a formája,­ hogy elnöki tanácsot hoznak létre, amely­ben minden fontosabb felekezet és nemzetiség képviselve van. A dön­tő szót Asszad, a szíriai elnök fog­ja kimondani, amikor rászánja ma­gát. Több megfigyelő ugyanis bizo­nyos tartózkodást vél fölfedezni a kiváló politikusnak tartott szíriai vezető magatartásában, amióta a síiták fogságába esett amerikai re­pülőgép kiszabadításában olyan ha­tékonyan közreműködött. Asszad szándékainak kipuhatolá­­sa lehetett a legfőbb célja Genscher közel-keleti látogatásának is. Ebben a térségben nem lehet Szíria nél­kül a megbékélés irányában hala­dást elérni — írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ezt bizonyítja Murpi­ynek, az­­ amerikaiak közel­­keleti megbízottjának a kudarca is. Ha volt ország, amely a térség po­­­­litikai és katonai bonyodalmaiból hasznot húzott az utóbbi három év­ben, úgy Szíria az. Bonn hajlandó áldozatot is vállalni, hogy javítsa viszonyát avval az országgal, amelynek kulcsszerepe , lehet mind a libanoni, mind az izraeli—Palesz­tinai kérdés megoldásában, illetve megoldatlanul hagyásában. Felújít­ja a segélyezést, 72 millió márkát folyósít Damaszkusznak áruk vásár­lására, élelmiszeripari létesítmé­nyekre, az áramellátás fejlesztésére. A nyugatnémet külügyminiszter Kuvaitba és Egyiptomba utazott to­vább, bársonyszékére áhítozó bajor vetélytársa Lipcsébe látogatott. A vásárvárosban Strauss találkozott troneckerrel. A két politikus arra a következtetésre jutott, hogy a kém­botrány nem akadályozhatja a két német állam közötti kapcsolatok fejlődését, viszont meggyorsíthatja azt a szuperhatalmakat szembefor­dító ellentétek mérséklődése. Evvel kapcsolatban felszínre került a két politikus nézeteinek eltérő volta is. Strauss szükségesnek tartja az amerikai űrprogramot, Honeckel — szemben a békés rendeltetésű euró­pai Euréka-programmal — nagy veszélyt lát benne. Az SDI-t eluta­sította az NDK vezetője, azt ellen­ben lehetségesnek tartja, hogy az Euréka-programmal a szocialista országok is kooperáljanak. A kancellári hivatal külpolitikai szakértőjének, Kohl bizalmasának vezetésével küldöttség utazik a hét közepén az Egyesült Államokba, hogy az SDI-programban való nyu­gatnémet részvétel feltételeiről tár­gyaljon. A Teltsehik vezette kül­döttség útjáról szólva a kormány sajtófőnöke leszögezte: ha az NSZK közreműködik a programban, akkor hasznot akar húzni a kutatások erdményeiből is. Ez nem lesz köny­­nyű. A kémbotrány „valóságos égi ajándék” azoknak a washingtoni köröknek, amelyek elleneznek min­denfajta technikai­­ együttműködést az európaiakkal — hangoztatja a Reuter tudósítója. A Times pedig azt állítja, hogy a bonni botrány nem kevesebbet jelent, mint hogy a lényeget érintő mindenfajta in­formációcsere a NATO-partnerek között „halott ügy” a következő öt­hat évben. Az angolok úgy tartják, vagy leg­alábbis azt mondják, Washington egyedül őket tartja igazán megbíz­ható szövetségesnek. Náluk most nincs is a biztonsággal baj. De baj az van, méghozzá a kormánnyal. A konzervatívok, a Munkáspárt és a szociáldemokraták mögé szorultak közvélemény-kutatások szerint. Thatcher átalakítja — egyes hírek szerint már hétfőn este — a kabi­netet. Kérdés, hogy egy vagy több tekintélyes politikus minisztersége fel tudja-e oldani a 13,2 százalék­kos munkanélküliség okozta elke­seredést.­ Amióta Margaret That­chert kormányfővé választották, há­rom esettől eltekintve, minden hó­napban nőtt a munkanélküliek szá­ma. Az üzletemberek bizalma ugyancsak megingott: a versenyké­pesség csökkenésétől, a­­ beruházá­sok visszaesésétől, végső soron a nö­vekedés megtorpanásától tartanak. Hétfőn megnyílt a TUC konferen­ciája, de — a meggyengült és meg­­hasonlott — szakszervezetek való­színűleg nem fognak hasznot, húzni Thatcher fokozódó népszerűtlensé­géből. Végezetül a legfogósabb és leg­fontosabb probléma: a vezető ha­talmak viszonya a novemberi Gor­bacsov—Reagan találkozó előtt. Az elnököt — írják a hírügynökségek — már elhalmozták kiokító papírok­kal, s ő már tanulmányozza a Genfiben eljátszandó szerepet. De ez a sietség­­talán túlzott: ezt a sze­repet egyszer-kétszer át fogják még írni. Először most, az amerikai ma­gazinnak, a Time-nak adott Gorba­csov nyilatkozat után. Gorbacsov nyilatkozatának stílusa és tartalma egyaránt mesteri­ defenzívába szo­rítja az amerikai adminisztrációt a novemberi­­ csúcstalálkozó előtt — írja diplomatákra hivatkozva­­ a Reuter. Az amerikaiak az elmúlt tíz napban kemény fogalmazást, vádaskodásokat hallattak, nehogy az­ 54 . éves Gorbacsov azt képzelje, hogy egy hanyatló erejű, védeke­zésre kényszerült Reagennel fog találkozni — állítja egy Washing­tonból keltezett jelentés. A diplo­máciai forrásokra hivatkozó Reuter­­összeállítás azonban nem látja ezt a taktikát hatásosnak. „Gorbacsov méltánylandónak látszó ügyet tá­lalt fel az amerikai kormánynak, amely még nem döntötte el, hogy merre tartson... Valójában nem mondott igazán újat, de valószínű­leg ráébreszti az amerikaiakat ar­­ra, hogy ők azok, akiknek valami­vel elő kell állniuk a genfi csúcs­­értekezleten.” V. J. Prognósis a svájci gazdaságról Az idén 3,5 százalékkal, jövőre viszont már csak 3 százalékkal nö­vekszik a svájci gazdaság — állít­ja a müncheni IFO gazdaságkutató intézet tanulmánya. Az idei­­ növe­kedést az élénk kivitel, és a tete­mes­ katonai kiadások mozdították elő. Jövőre is mindkét szektor élénkségére lehet számítani, de erő­södik a svájci frank meg az ame­rikai ipari termelés, és ez némileg visszaveti a kivitelt. Továbbra is élénk a belföldi magánfogyasztás, az infláció az idén nem éri el a 3,5 százalékot, jövőre pedig 2,5 százalékra csökken. Svájc, bruttó tőkekivitele július­ban 3,46 milliárd frankra nőtt az egy évvel korábbi 2,28 milliárdról, de az első hét hónap tőkekiáram­lása nem érte el az egy évvel ko­rábbi összeget; 25,59 milliárd frank volt, míg a múlt év első 7 hó­­napjában 25,9 milliárd. (Reuter) ­J BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1935. SZEPTEMBER 3., KEDD XVI­. ÉVFOLYAM, 167. (4170.) SZÁM A Világbank láltoztatáso­t javasol ez indiai bankrendszerben Indiának a Világbank véleménye szerint át kellene szerveznie az ál­lami tulajdonban levő bankok rend­szerét, ily módon javulhatna e pénz­­intézmények munkájának haté­konysága. Jelenleg az a helyzet — olvasható a Világbank egyik jelen­tésében —, hogy egyre szaporodnak az egymást átfedő tevékenységű pénzintézmények mind az ipari, mind a mezőgazdasági­ szektorban. A Világbank szakértői úgy vé­lik, hogy a különböző kedvezmé­nyes kamatkonstrukciók azzal a ve­széllyel­­ járnak, hogy az optimális­tól messze eltérően osztják szét a rendelkezésre álló anyagi eszközö­ket. Indiában a kamatok a kölcsön­­vevők kategóriákba sorolásától füg­gően ,4­ és 17,5 százalék között mo­zognak. (Reuter) NAPRÓL NAPRA + A SZOVJETUNIÓ VOLT A MOST VÉGET ÉRT IDÉNYBEN FRANCIAORSZÁG legnagyobb búzavevője, s az USA-tól is átveszi a szerződés szerinti mennyiséget. (8. oldal) + A GÖRÖG KORMÁNY KÉNYTELEN MEGSZORÍTÁSOKAT ALKALMAZNI gazdaságpolitikájában. (2. oldal) + A MOST MEGNYÍLT SZALONIKI VÁSÁRON minden eddi­ginél nagyobb területen állítanak ki magyar vállalatok. (3. oldal) + A JAMBURGI GÁZKITERMELÉS VALÓSZÍNŰLEG 1987-ben kezdődhet el, addigra meg kell teremteni az alapvető lakos­sági infrastruktúrát is. (4. oldal) + DÉL-AFRIKA AZ ÉV VÉGÉIG CSAK A KAMATOKAT fize­ti esedékes tartozásai után, tőkét nem törleszt. (2. oldal) + AFRIKA EGYES ORSZÁGAI ELŐRELÁTHATÓLAG AZ IMF-HITELEKET SEM fogják tudni törleszteni, márpedig ezeket nem lehet átütemezni. (5. oldal) + SZÖULBAN TANÁCSKOZNAK A FEJLŐDŐ VILÁG TEX­TILEXPORTŐREI a protekcionizmus ügyében kialakítandó álláspontról. (8. oldal) + A HUNGAROCOOP LEGNAGYOBB PARTNERE AZ NSZK, vele való forgalmának zömét ottani közös vállalata bonyolít­ja le. (3. oldal) Katasztrofálisan rossz szüret várható Ausztriában Az osztrák borárak akár 50 szá­zalékkal is följebb mehetnek a szi­gorúbbá vált bortörvény, illetve a közel harminc éve nem tapasztalt rossz szőlőtermés miatt. — figyel­meztetett a hét végén Johann Trax­­ler, az országos borászati szövetség vezetője. A szőlő ára várhatóan duplája lesz a tavalyinak az emlí­tett okok miatt, s ez azt jelenti, hogy a fogyasztóknak másfélszeres árat kell majd fizetniük a palacko­zott borokért. A kemény téli fagyok a poten­ciális termés felét tönkretették. A pusztítás az ország legfontosabb sző­lőtermő vidékén, Alsó-Ausztriában volt a legnagyobb mértékű, a kö­vetkezmény: az idei szüret a vá­rakozások szerint a legrosszabb lesz 1959 óta. A bécsi statisztikai hiva­tal előzetes adatai szerint idén mindössze 130 millió liternyi bor készül, a tavalyi mennyiségnek csak 48,2 százaléka. Az ország 531 ezer szőlősgazdáját tömörítő szövetség vezetője is túl szigorúnak minősítette a múlt hé­ten elfogadott új bortörvényt. Mint mondta, a rendelkezések jócskán megnövelik a gazdák által végzen­dő „papírmunkát” s ennek követ­keztében a termelési költségeket. Traxler szerint az érintettek en­nek ellenére be fogják tartani a törvényt, noha szinte semmi remé­nyük sincs a korábbi exportvolu­men elérésére. Az ellenzéki Osztrák Néppárt szóvivője még keményebben ítélte el az új bortörvényt, amelyben „túlzó, a szőlő- és a bortermelés­nek ártó bürokratikus intézkedé­sek” sorakoznak. Az ellenzék szen­zációhajhászással vádolta meg a kormányt, amiért az rekordgyorsa­sággal vitte keresztül a bortörvény elfogadtatását. (A törvény részletei­ről lapunk augusztus 31-i számá­nak 1. oldalán írtunk, a minőségi borok palackozásánál a megenge­dett legnagyobb, űrtartalmat hibá­san 75 deciliterben adtuk meg, a helyes méret 0,75 liter.) (Reuter) LENGYEL KÖZGAZDÁSZVÉLEMÉNY A REFORM KILÁTÁSAIRÓL A lengyel gazdasági reform aka­dályairól, a megvalósítás lehetősé­geiről nyilatkozott Jozef Pajeszka, a nemzetközileg ismert lengyel köz­gazdász. A Polítyka legfrissebb számában megjelent nyilatkozatában a pro­fesszor reménykeltőnek nevezte, hogy — a korábbi reformkísérletek­től eltérően — ezúttal a reformot erősen támogatja a politikai veze­tés. Nagyon sok vállalati igazgató is a reform mellett áll — hang­súlyozta. A gazdasági reformnak nincsenek elvi, ideológiai ellenfelei — hangsúlyozta —, ilyen oldalról tehát nem fenyegeti veszély az elő­relépést. A felső és a középszintű vezetők körében azonban sokan a közösségi érdekek fölé emelik a csoport-, vagy a magánérdekeket — tette hozzá Pajeszka, aki már a mostani reformot­­megelőző két re­formkísérletben is közreműködött. A professzor ilyen megfontolásból azt vetette föl: keresztül kell vin­ni a reformot,­­ hogy érvényesíteni lehessen a közösség legfontosabb érdekeit. A professzor a reform si­kere végett, nagyon, fontosnak tart­­ja a­ egyidejűleg "a társadalmi hangu­latot, mint megjegyezte, szükség van­­arra, hogy az emberek célra­vezetőnek érezzék a reformerőfe­szítéseket. A reformot nehezítő körülmé­nyekről szólva Pajeszka kiemelte: a reform sikere a gazdasági egyen­súly elérésétől függ. Nehéz viszont gyorsan mevalósítani ezt az egyen­súlyt, mivel az ország különböző okokból olyan döntésekre kénysze­rül, amelyek lassítják a változások ütemét. A külkereskedelemben pél­dául objektív körülmények nehe­zítik Lengyelország helyzetét — az adósságok törlesztéséről van szó. Sokat kellene és lehetne tenni vi­szont az egyensúly eléréséhez a be­ruházási programok korrigálásával, a felső- és a középszintű vezetők azonban gátolják ezt a folyamatot — jegyezte meg. Kényes kérdés a költségvetési de­ficit is, mert nehéz visszavonni bi­zonyos­ szociális juttatásokat. Az is gond, , hogy gyorsabban nőnek a bé­rek, mint a munka termelékenysé­ge. A korábbi reformkísérleteket külgazdasági nyitással egyidejűleg próbálták megvalósítani — emlé­keztetett Pajeszka. A mostani hely­zet összehasonlíthatatlanul nehe­zebb, hiszen a tőkés import 50 szá­zalékkal esett vissza, s ez szerinte bármelyik európai államot térdre kényszerítette volna. Ezek a rend­kívül kedvezőtlen külső feltételek nehezítik a gazdasági reform vég­hezvitelét,­ nem jelentik azonban azt, hogy miattuk eleve lehetetlen lenne a gazdaságirányítás korsze­rűsítése — mondta végezetül a köz­gazdászprofesszor. (MTI) Lengyel-osztrák közlekedési tárgyalások Ladna osztrák közlekedési mi­niszter lengyelországi látogatása so­rán megállapodott Lengyel kollégá­jával, Kaminskyval, hogy még az idén tárgyalásokat kezdeményeznek Csehszlovákia részvételével az osztrák—lengyel vasúti forgalom lé­nyeges meggyorsításáról a csehszlo­vák tranzitszakaszon. Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonított an­nak, hogy a forgalomból minél töb­bet a közútról a vasútra terelje­nek. Lacina ezenkívül tárgyaláso­kat folytatott a lengyel külkereske­delmi, valamint a kohó- és gépipa­­ri miniszterrel is. Az új hitellehe­tőségek megnyílása után a lengye­lek nagy érdeklődést mutattak osztrák berendezések és gépek, va­lamint vasúti anyagok iránt. (APA) Gyorsuló növekedést jeleznek az osztrák konjunktúra mutatói Az osztrák ipari termelés 1989 első félévében 5 százalékkal nőtt a tavalyi 4,9 százalék után. Június­ban azonban a növekedés 8 száza­lékkal múlta felül a tavalyit. Kü­lönösképpen a beruházási javak ter­melése nőtt: az első félévben 9 ezen belül júniusban 14 százalék­kal. A fogyasztási javak termelé­se 2 százalékkal nőtt, ezen belül az élelmiszerek és élvezeti cikkeké 5 a ruházaté 1 százalékkal. A júniusi gyorsulás a ruházati iparban 7, az élelmiszerek és a fogyasztási cikkeknél 4 százalékos növekedést jelentett. Az ipar meg­rendelésállománya a tavalyinál 9 százalékkal volt nagyobb az első félévben, a júniusi növekedés no­minálisan 16 százalékos volt. (APA)

Next