Világgazdaság, 1985. október (17. évfolyam, 187/4190-209/4212. szám)

1985-10-01 / 187. (4190.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VIZADÍÍODRSÁG 1985. OKTÓBER 1., KEDD XVI­. ÉVFOLYAM, 187. (4190.) SZÁM Tények és gondolatok A hét krónikája A múlt hét elején megnyílt az ENSZ őszi ülésszaka, s már az első hét azt mutatta, hogy az ülésterem­ben elhangzó beszédeknél fonto­sabbak lehetnek az ülésszak pere­mén létrejövő találkozások. Nincs sok gyakorlati haszna a meddő fi­­lozof­álga­tásnak a világszervezet je­lentőségének kevéssé tagadható csökkenéséről, érdemesebb foglal­kozni a dolog jó oldalával, a diplo­maták és politikusok négyszem­közt folytatott beszélgetéseivel. Különösen a szovjet és az amerikai külügyminiszter, illetve — és fő­ként — Sevardnadze és Reagan ta­nácskozásával. A genfi csúcskonfe­renciát előkészítő beszélgetés során az amerikai fél világosabb képet alkothatott a szovjet elképzelések­ről, arról, hogy meddig és milyen irányban hajlandó elmenni Gorba­csov a két novemberi tárgyalási napon. Az első, némileg még ho­mályos értesülések alapján egyes újságok a közeledés első kézzel lógható jeléit hajlandók fölfedezni. Ha ez igaz, úgy e közeledés ma még jobbára egyoldalú. Theo Som­­mer, az egyik, ha nem a legjobb európai hetilap, a hamburgi Die Zeit főszerkesztője ekként ítéli meg a helyzetet: „Gorbacsov nagy vona­lakban tudatta a világ közvélemé­nyével, mit remél a hat év óta első csúcskonferenciától. Reagan Washingtonjából viszont — most is, mint mindig, amikor a nagy világ­­politikai vetélytársról van szó — csupán ellentmondó vélekedések hallhatóak, az elnök még tovább játssza a szfinxet. Az egyik csoport, amelyet Weinberger vezet, semmire sem tartja a csúcstalálkozót. Sze­rintük Amerika (az utóbbi öt évben a Pentagon által elköltött 1500 mil­liárd dollár után) még mindig nem egyenrangú katonailag az oroszok­kal, s bármiféle leszerelési megálla­­­podás csak Washington cselekvési szabadságát korlátozza. A második csoport — ide tartozik McFarlane, az elnök tanácsadója — lehetséges­nek tart kis lépéseket. De van egy harmadik csoport, és legújabban ez­­ látszik mérvadónak. Célja — össz­hangban Gorbacsov elképzelésével —: csereüzlet. Az amerikai fDl­­vállalkozás korlátozása a szovjet támadófegyverek jelentős csökken­tése fejében. Sok jelentős kommen­tátor ugyancsak azt ajánlja a kor­mánynak, hogy vágjon bele ebbe a do­ut­ des üzletbe. Maguk mögött tudhatják a közvéleménynek azt a 47 százalékát, amely technikai déli­bábnak tartja Reagan álmát a min­den rakétatámadástól megvédelme­ző áthatolhatatlan űrpajzsról. Ez — mondják — nemcsak elviselhetetle­nül költséges lenne, de a fegyver­kezési versenyt is veszélyes dimen­ziókig hajtaná. Az amerikaiak 45 százaléka viszont híve az­­ SDI- programnak.” E bizonytalan, de éledő várako­zásokat is melengető helyzetben nagy érdeklődés előzi meg Gorba­csov szerdán kezdődő párizsi láto­gatását. A megfigyelők további vá­laszokat várnak a mindenkire tar­tozó kérdésekre. Az előhangok min­denesetre fölhívják a figyelmet a két ország jó kapcsolatainak mesz­­szire visszanyúló hagyományára, a kölcsönös kereskedelem látványos növekedésére, arra, hogy Mitterrand — az Eurákia-program kezdeménye­zője — visszautasította a részvételt az SDI-vállalkozásban. Ezt nemcsak stratégiai vonatkozásban tartják említésre érdemesnek: célzások hangzanak el a két térség technoló­giai együttműködésének esetleges továbbfejlesztéséről is. A kommentátorok azonban nem rejtik véka alá kételyeiket Mitter­rand súlyát, külpolitikai játékterét, jövőjét illetően. A pesszimisztikus megítélések folyományai a Green­­peace-afférnak, amely a kormány erőfeszítései dacára sem zárult le. Figyelembe véve a kezdeti sikere­ken fölbuzdult sajtó leleplezési ked­vét, valószínűleg élénken folytató­dik majd. Vasárnap megkezdődött a brit Munkáspárt konferenciája. A ta­nácskozásra a Scargill—Kinnock párviadal, vagyis az intranzigens bányászvezér és a parlamenti cso­port mérsékelt, a középtől kissé jobbra álló vezetőjének vitája nyomja rá a bélyeget. Hétfőn a GATT-hoz tartozó országok fogtak tanácskozásba: megkísérlik egy újabbb liberalizálási, vámtarifa-le­szállítási körforduló előkészítését. Szerdán Dél-Korea fővárosában megnyílik a Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank éves közgyű­lése. A tanácskozás jelentőségét né­mileg gyöngíti az ötök csoportjá­nak New York-i rendkívüli konfe­renciája, amely Szöul előtt két hét­re­ rendezte a valutaproblémák zö­mét. Az adósságok ügyének — a második nagy kérdéskörnek — a vitáját valószínűleg átszínezi majd a mexikói katasztrófa. Csütörtökön az olajkartell, az OPEC országai kezdenek konferen­ciát. A megfigyelők találgatják, csakugyan megvalósítja-e Szaúd- Arábia, amivel fenyegetőzik, vagy­is hivatalosan is bejelenti e terme­­lésének növelését és árainak leszál­lítását? A másik nagy ügy az irá­ni—iraki háború eszkalációjának hatása az olajpiacra. Az utóbbi na­­­pok eseményei közelebb hozták a félve várt eseményt az Öböl menti olajkivitel megbénítását a Kharg szigeti rakodó használatától mind­inkább elütött Irán által. A szaúdi honvédelmi miniszter ennek kap­csán sajtóértekezletet tartott. Ki­jelentette: „a Hormuzi-szoros nem egyedül Szaúd-Arábia tulajdona” — jelezve, fűzi hozzá az AP—DJ tu­dósítója, hogy más országoknak, közte a Nyugat nagy ipari országai­nak is érdeke a vízi út nyitottsá­gának megőrzése. Ehhez a témához tartozik, de in­kább csak közvetve, hogy az Öböl szoros szövetségben álló országai kö­zé tartozó Omán diplomáciai kap­csolatot létesített a Szovjetunióval. Ebben valószínűleg része van a tér­ség kiélezett helyzetének, a szomszé­dos, baloldali Dél-Jemenhez fűződő viszony megjavítására irányuló szán­déknak. De összefügghet időben, tér­ben távolabbi elgondolásokkal is, például a valamelyest határozottabb kontúrokat öltő közel-keleti rende­zéshez való hozzájárulás szándéká­val. Ezúttal nem megyünk bele en­nek a rendkívül bonyolult és sokágú témának a taglalásába. Csupán az egyik főszereplőre térünk ki, Izrael­re. Izrael dilemmája, hogy akarja a békét, de nem akarja megfizetni az árát. Pontosabban a kormánykoalíció Perez miniszterelnök mögött álló szárnya hajlandó lenne a jordá­­niai—palesztinai unió javára — fel­tételekkel és megszorításokkal — le­mondani a Jordán túlpartján lévő területekről. Ez volna az ár. A Sa­­rrir miniszterelnök-helyettest követő jobboldali Likud blokk azonban nem. Ez pedig szakítópróbának ten­né ki a nehezen összehozott és még nehezebben összetartott koalíciót. A szakítás azonban visszavetné az or­szágot — az egyáltalán nem ered­ménytelen a koalíció megalakulása előtti gazdasági és politikai zűrza­varba. Perez kormányfő kifejtette, hogy javítani kívánja „az arab ál­lampolgárok életének minőségét”, majd megvonta működése első évé­nek mérlegét. Tevékenységének leg­nagyobb sikere a gazdasági reform — jelentette ki. „Leszállítottuk a bé­reket és fizetéseket” — mondta a The Times tudósítójának. „Az emberek­nek meg kellett húzniuk a nadrág­­szíjat, a lakosság 75 százaléka mégis helyesli a gazdasági tervét.” Emel­lett — igen hosszú közjáték után — ismét növekszik a gazdaság. „A zé­ró növekedés évei után idén 3 szá­zalékos növekedésre számítunk.” És most: egy pillantás a koránt­sem idilli térség, ha lehet, még za­varosabb peremvidékére. Szudán­ban államcsínyt kíséreltek meg. Az ok: a Nimeri örökébe lépő kor­mány semmit sem valósított meg ígéretei közül. A puccsot leverték, de a helyzet nem tisztázódott. Az ország összes politikai erői, a szél­sőbaltól ,a szélsőjobbig izgalmi és mobilizált állapotban vannak. Az újabb megrázkódtatások szinte be vannak programozva, és — mond­ják a­ megfigyelők — gyakorlati­lag minden variáció lehetséges. Befejezésül egy Reuter hír, ame­lyet a brit hírügynökség a jugo­szláv Tanjugtól vett át. Eszerint egy várnai tanácskozáson, amelyen nyugati üzletemberek is jelen vol­tak, Todor Zsivkov bejelentette, hogy Bulgária gabonát kíván im­portálni a Nyugattól. Zsivkov em­lékeztetett a kemény télre és az azt követő tartós szárazságra, amely gyengítette a mezőgazdaság teljesítményét, és problémákat okoz az energiaszolgáltatásban. Bulgária — hangsúlyozta az ország vezetője — abban a helyzetben van, hogy beszerezhet gabonát a nyugati piacokon, mivel az utóbbi években csökkentette külső adós­ságait, és növelte a devizatartalé­kait. Nyugati­­ diplomaták feltevése szerint Bulgária a rossz betakarí­tás következményeit argentin ga­bona vásárlásával akarja ellensú­lyozni. V. J. Kedvező kilátásokat ígér az USA szintetikus gazdasági indexe Az amerikai gazdaság rövid tá­vú kilátásait tükröző szintetikus mutató, az összesített előrejelző in­dex augusztusban igen jónak tar­tott mértékben, 0,7 százalékkal emelkedett, s az adatot közlő wa­shingtoni kereskedelmi miniszté­rium azt is hozzátehette, hogy a korábbi becslések felülvizsgálata után a mutató júliusi növekedését is 0,7 százalékra módosították a korábban kiadott 0,4 százalékról. A mutató az azt megelőző négy hó­nap folyamán csökkent. A szakér­tők az alábbi összetevők javulására mutatnak rá: a pénzellátás, az épí­tési engedélyek kiadása, a ledolgo­zott munkaórák száma, a vállal­kozások alakulásának és megszűné­sének egyenlege, a feldolgozóipari megrendelések s a munkanélkülisé­gi segélyigénylések terén egy­aránt kedvezően alakult a helyzet. Negatív fejleményeket észleltek vi­szont a részvényárfolyamoknál, a kereskedelemben, a stratégiai fon­tosságú nyersanyagok áránál és a hitelállománynál. A kedvező belgazdasági kilátá­sok — megtoldva a kereskedelmi mérleg deficitjének viszonylag ala­csony augusztusi értékéről szóló hírrel — feltehetően módosítani fogják az USA gazdasági növeke­désére vonatkozó becsléseket. A kereskedelmi minisztérium a har­madik negyedévre korábban 2,3 százalékos GNP-növekedést jósolt, ezt most várhatóan 3,5—4 százalék­ra fogja emelni. (Reuter, AP—DJ) íi .) V, «£,­­ ______________________V/ t / iV NAPRÓL NAPRA ■... ■ — ■ ■ ■ ■ ■ —......... ■■ ■■ ■ - -f A TEXTILIPARI VÁLLALATOKAT ELSŐSORBAN SÚLYOS HITELTÖRLESZTÉSI kötelezettségeik miatt nyomasztják a jelenleg érvényes szabályozók. (3. oldal) -f KUBA­­JÖVŐ ÉVI CUKORTERMELÉSE AZ ASZÁLY MIATT jóval elmarad az ideitől. (2. oldal) + AZ AMERIKAI PIONEER OSZTRÁK LEÁNYVÁLLALATA EXPORTÁL kukorica-vetőmagot a Szovjetunióba. (8. oldal) -f A MALÉV EGYRE SZOROSABBRA FŰZI KAPCSOLATAIT A SITA-VAL, a nemzetközi légitársaságok telekommuniká­ciós rendszerével. (5. oldal) -f A 45 SZÁZALÉKBAN MAGYAR ÉRDEKELTSÉGŰ AUSZT­RIAI TUNGSRAM az energiatakarékos izzók eladásának nö­velésével akarja tovább emelni forgalmát. (8. oldal) -f TÖBBEK KÖZÖTT A SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK SZŰKÍ­TÉSÉVEL kívánják csökkenteni az új olasz költségvetés ki­adásait. (2. oldal) + A CAOLA ÚJ, AZ NSZK-BELI SCHWARZKOPFFAL Kö­­ZÖS VÁLLALATA a jövő év elején kezd termelni. (3. oldal) VITÁK A SZOVJET-AMERIKAI GABONAEGYEZMÉNNYEL KAPCSOLATBAN Hétfőn lezárult az amerikai— szovjet hosszú távú gabonaegyez­­mény második éve, s a hétvégi hírügynökségi jelentések szerint a Szovjetunió továbbra sem vette meg az előírt búzamennyiségből hiányzó 1,1 millió tonnát (VILÁG­­GAZDASÁG, 1985. augusztus 29., 2. oldal). Az amerikai mezőgazda­­sági minisztérium (USDA) illetéke­sei nem tartják kizártnak,­­hogy az utolsó pillanatban a szovjet fél még leköti ezt a mennyiséget. Tíz év óta egyébként ez az első eset, hogy a Szovjetunió nem vásárol­ja szerződésben rögzített kvótáját. A kép teljességéhez azonban hoz­zátartozik, hogy kukoricából vi­szont rekordmennyiséget vásárolt 1934—85-re. Amstutz mezőgazdasági minisz­terhelyettes nyilatkozata szerint az USA nem állapodott meg a Szov­jetunióval, hogy az 1985—88. évi vásárlásoknál beszámítja az idén hiányzó mennyiséget. Ha a Szov­jetunió nem teljesíti minimális búzavásárlási kötelezettségét, az az egyezmény „egyoldalú felmondása” lenne — mondotta Amstutz pén­teken. Ha viszont hétfőn megvá­sárolja a hiányzó mennyiséget, az amerikai fél rugalmasságot tanú­sítana a szállítási határidőkkel kapcsolatban — fűzték­ hozzá a hét végén Washingtonban. A búzavásárlási lemaradás kér­dése kétségkívül napirendre kerül a hónap közepén esedékes szokásos féléves gabonamegbeszéléseken Washingtonban. Mint emlékezetes, a két ország legújabb hosszú lejáratú (5 évre szóló) gabonaegyezményét 1983-ban írták alá. Ennek alapján az októ­ber'9­1—szeptember 30. közötti me­zőgazdasági években a Szovjetunió mini­málisan 9 millió tonna gabona (fele-fele arányban búza és kukori­ca) átvételére kötelezte magát. (To­vábbi 3 millió tonnás mennyiséget pedig minden előzetes konzultáció nélkül adhat el az USA.) Az USDA szeptember 19-i adatai szerint a Szovjetunió 1984—85-re 2 millió 887 ezer tonna búzát és 15 millió 750 ezer tona kukoricát vásárolt, s 1 millió tonna kukoricát már 1985­- 88-ra kötött le. (Reuter) Szovjet szállítások más KGST-államok­ben?Százasaihoz Moszkvai tudósítónktól: Befejező­­ szakaszába lépett a Szovjetunió és a többi KGST-or­­szág 1986—90-es ötéves terveinek egyeztetése, amelyek keretében bő­vül a Szovjetunió részvétele a kül­földön megvalósuló beruházásokban, s nő a rekonstrukciós munkák ará­nya. Kacsanov, a külgazdasági kap­csolatok állami bizottságának el­nökhelyettese nyilatkozott erről a Pravda hasábjain. . Az európai KGST-országok beru­házásaihoz való szovjet szállítások zöme a fűtőanyag-energetikai bázis bővítését szolgálja. Szovjet részvé­tellel épült ki például évi 167 mil­liárd kilowattóra áramot termelő villamoserőművi kapacitás, ez a többi KGST-ország termelésének egyharmada. Az eddig szovjet rész­vétellel kialakított atomerőművi teljesítmény 6 millió kilowatt, ez 14 energiablokkot jelent — sorolta to­vább Kacsanov. Megemlítette emel­lett, hogy az európai KGST-álla­­mokban szovjet részvétellel épült objektumok termelnek évente 12 millió tonna öntöttvasat, 17 millió tonna acélt, 7 millió tonna cemen­tet, 5 millió négyzetméternyi lakás­hoz szükséges házgyári elemet. Hosszabb távon nagyobb a kohá­szat fejlesztésének i­lye a partner­­országokban, semhogy csupán újabb építkezésekkel ki lehessen elégíteni. Így fontos szerep jut a már meglévő üzemek rekonstrukciójának. Az en­nek szellemében szállított korszerű ber­endezések közé sorolta a 250— 300 tonnás konvertereket, a nagy teljesítményű meleg- és hideghen­­gerművi berendezéseket, a folyama­tos öntést lehetővé tevő berendezé­seket. Másik fontos területe a KGST-or­szágokba irányuló szovjet létesít­ményszállításoknak a vegyipar és a kőolajfeldolgozás, például Bulgáriá­ban és Magyarországon — mondta Kacsanov. A tagországok vegyipari termelésének 60 százaléka a szovjet­unióból importált létesítményekből származik. Végezetül arról szólt az állami bi­zottság elnökhelyettese, hogy a tudo­mányos-műszaki fejlesztésről szóló SZKP KB határozat a külföldön végzendő szovjet beruházási mun­kákra is vonatkozik, így előtérbe kell kerülniük a minőségileg korszerűbb, a technikai haladást hordozó beren­dezések szállításának. Körvonalazódik Oslo nagy nyugat-európai földgázügylete Már csak az utolsó simítások hiá­nyoznak ahhoz a több milliárd dolláros megállapodáshoz, amelynek keretében Nyugat-Európa 1995-től kezdődően több mint 20 éven át norvég gázhoz jut. Oslói értesülé­sek szerint az egyezményt a terve­zettnél korábban, várhatóan •• már karácsonykor aláírják. A nyugat-európai vásárlóknak a nyugatnémet Ruhrgas vezette kon­zorciuma és a norvég eladók cso­portja állítólag már közel jutott a megállapodáshoz a legtöbb vitát kiváltó, kérdésben az északi-tengeri Troli gázmezőről szállítandó gáz­­árában. A hatalmas gázmező kész­lete mintegy 1300 milliárd köbmé­ter. A vásárlók a nyugatnémet, a francia, a holland és a belga álla­mi gázvállalatok, amelyek ily mó­don akarják biztosítani 1995 után a belföldi gázellátást és korlátozni a szovjet gázimportot. Emlékezetes, hogy a norvég kormány felszólította a nyugat-európai kormányokat és NATO-beli szövetségeseit, hogy ve­gyék tekintetbe a szovjet szállítá­soktól való „túlzott függőség” biz­tonsági következményeit. Mint is­meretes, a brit kormány nemrégi­ben elvetette az elgondolást, hogy Nagy-Britannia jelentős mennyiségű norvég gázt kössön le, többek kö­zött a nagy költségekre hivatkozva. (Reuter) ________ Albánia iparfejlesztési tervei Az albán gazdasági vezetés kö­vetkezesen tartja magát az albán kommunista párt néhai főtitká­ra, Enver Hodzsa által elindított iparosítási programhoz — mondta Celiku albán ipari és bányászati miniszter. Ez a program a szocia­lista ipar, ezen belül is a nehéz­ipar kiépítését célozza. A hang­súly a bányászat fejlesztésén van, mivel az ország ásványkincsekben igen gazdag, s ez lehet a nehéz­ipar továbbfejlődésének az alapja — fűzte hozzá. (APA)

Next