Világgazdaság, 1985. november (17. évfolyam, 210/4213-229/4232. szám)

1985-11-01 / 210. (4213.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VIZÁGGAZDASÁG 1985. NOVEMBER 1. PÉNTEK XVII. ÉVFOLYAM, 210. (4213.) SZÁM Viták a Baker-terv körül A kereskedelmi bankok és az adósok fenntartásai Egyre több bírálat éri a Baker-tervet, amelyet az amerikai pénzügyminiszter az adósságválság enyhítésére dolgozott ki. Az amerikai nagybankok nem túlságosan lelkesek, mert hiányolják a kormányok hathatósabb részvételét (VILÁGGAZDASÁG, 1985. október 31­, 2. oldal). A kisbankok kifejezetten ellenzik, létbizton­ságukat féltve. A nyugat-európai nagy- és kisbankok szintén vona­kodnak, mondván, hogy a dolog kizárólag az amerikaiak érdeke, hiszen nekik fájna a legjobban, ha valamelyik latin-amerikai or­szág összeomlana. Végül pedig a latin-amerikai adósok körében sem egyértelmű az öröm. A nagyok inkább új alapokra szeretnék helyezni az átütemezési tárgyalásokat. A kisebbek pedig úgy kép­zelik, hogy a Baker-terv célja a latin-amerikai adósegység lehetet­lenné tétele. „Egyre inkább macska-egér já­tékhoz hasonlít a nagy kereskedel­mi bankok és a kormányok közötti huzavona” — mondotta az ameri­kai bankár arra utalva, hogy a­­bankok és a kormányok egymásra mutogatnak, amikor arról van szó, hogy ki tegye meg az első lépést az adósságválság Baker-féle kon­cepció szerinti megoldásában. A bankór­­s­ogok különféle módszerekkel, pél­dául exporthitelek folyósításával, a harmadik világ államaiban megva­lósítandó beruházások ösztönzésével segítenék az adósokat. A Baker­­terv viszont azt várja a nagy ban­koktól, hogy a következő három év során évi 2,5 százalékkal növeljék elsősorban a latin-amerikai adósok­nál levő kintlevősége­t. A kisebb amerikai bankok kife­jezetten ellenzik a Baker-tervnek azt a részét, hogy ők is csatlakoz­zanak a dologhoz, ők ugyanis sok­kal érzékenyebben reagálnak az esetleges kudarcra. A nyugat-euró­pai pénzintézetek szintén hidegen fogadták a javaslatot, arra hivat­kozva, hogy az semmi másra nem jó, mint hogy amerikai társaikat kihúzzák a csávából. Az amerikai pénzügyminisztert mindazonáltal meglepte a bankok a hideg reakciója. Úgy gondolta, hogy az adósságválság megoldása mindenkinek fontos, épp ezért a bankoknak és az adósoknak egy­tet. A Baker-terv nemcsak azt tar­talmazza ugyanis, hogy a követ­kező három évben az adósok 27 milliárd dollárral több pénzhez juthassanak, hanem azt is, hogy ezért cserébe lépéseket kell tenniük gazdaságuk talpraállítására. Ezek között a feltételek között első he­lyen szerepel az állami kiadások lefaragása, a szubvenciók csök­kentése, az infláció megfékezése, adóreform bevezetése, az export ösztönzése és az, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsenek a külföldi befektetők számára. Mint az ame­rikai pénzügyminiszter elmondta: e lépések nélkül lehetetlen javítani a helyzeten. Új gazdságpolitika hí­ján folytatódna a tőkemenekülés a fejlődő országokból. Vannak persze a Baker-tervnek támogatói is, abban azonban min­­­­denki egyetért,­ hogy a részletek kidolgozása még jó néhány hónapig eltarthat. Csakhogy például Mexikó esete olyan, hogy nem várhat eny­­nyi ideig. Ezzel magyarázható, hogy a mexikói kormány újra szeretné tárgyalni hitelezőivel eddigi átüte­mezési politikáját. Ugyanezen „dol­gozik” a venezuelai kormány is. Míg Mexikó esetében 96 milliárd dollárról van szó, addig a caracasi kormány 21,2 milliárd dollár visz­­szafizetésére szeretne fizetési hala­dékot kérni, éspedig új szempontok alapján. Jaime Lusinchi venezuelai elnök a napokban elmondott beszé­dében közölte: azt reméli, hogy ez az új típusú megállapodás mintául szolgálhat a többi latin-amerikai adósnak. Az új módszer lényege az lenne, hogy minden egyes eladóso­dott állam esetében az illető ország dicipjain döntsenek át­ütemezés feltételeiről — fűzte hoz­zá. Venezuela egyébként az adósok külön útját járja, hiszen a többi la­tin-amerikai társaital ellentétben nem kérte a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) segítségét az ország gondjainak megoldásához. A cara­casi kormány egyébként arra pró­bálja rábeszélni még hitelezőit, hogy állapodjanak meg egy kamathatár­ban, amelynél magasabbra a ban­kok — önmérséklet alapján — nem emelik a hitelek árát. A nagyobb nyugati bankok aggo­dalmukat fejezték ki Mexikó és Venezuela tervei miatt. Attól tar­tanak, hogy ez felboríthatja a már korábban megkötött átütemezési megállapodásokat. Ráadásul ez pél­dát adhat a többi latin-amerikai adósnak is. Ez a feltételezésük egyáltalán nem alaptalan — mond­ják a pénzügyi szakértők —, hiszen már Brazília is érdeklődött az új típusú átütemezési megállapodások­ra vonatkozó javaslatok iránt. Valószínűleg erről lesz szó de­cember végén, vagy január végén a Cartagena csoport, a tizenegy la­tin-amerikai adóst tömörítő szerve­zet következő pénzügyi ülésén. Ezzel kapcsolatban Csao Ce-jang kínai miniszterelnök is nyilatko­zott Bogotában. Kétnapos hivatalos kolumbiai látogatása után tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a pekingi kormány messzemenőkig támogatja a latin-amerikai adóso­kat azon törekvésükben, hogy lehe­tőség szerint kedvezőbb feltételeket kaphassanak a hitelezőktől. Az adósok másik „fenegyereke”, Peru miniszterelnöke, Luis Alva Castro, újabb meglepetést okozott a bankároknak. Bejelentette, hogy újabb fél évre meghosszabbítják az ország bankjaiban elhelyezett dol­lárbetétek befagyasztásának érvé­nyét. Az ok: az amerikai bankok korlátozzák az országnak folyósított hitelek nagyságát. Az USA pénzin­tézetei azért döntöttek így, mert Peru nem törlesztette időben ese­dékes tartozásait. Ennek viszont az a háttere, hogy a limai kor­mányfő elhatározta: az exportbevé­telek legfeljebb 10 százalékát for­dítják egy év alatt az adósságok törlesztésére. Luis Alva Castro vé­leményt mondott a Baker-tervről is. Közölte, hogy az nem más, mint egy „cseles ötlet”, amely arra való, hogy megosszák a latin-amerikai adósokat, és lehetetlenné tegyék, hogy a térség országai közös igé­nyekkel lépjenek fel a hitelezők­kel szemben. (Reuter, AP—DJ) Ausztrál-szovjet kereskedelmi egyezmény készül Ausztrália új kereskedelmi egyez­mény megkötéséről tárgyal a Szov­jetunióval — közölte Canberrában Dawkins ausztrál kereskedelmi mi­niszter. A megállapodástól Ausztrá­lia azt várja, hogy javulnak agrár­piaci lehetőségei, s képes lesz cuk­rot, búzát, tejtermékeket és húst nagyobb mennyiségben eladni a Szovjetuniónak. A miniszter, aki egyébként most tért vissza a Szov­jetuniót is érintő körútjáról, el­mondta, hogy a Szovjetunió első ízben mutatott érdeklődést az auszt­rál-szovjet kereskedelmi egyez­mény iránt. Jelenleg Ausztrália a Szovjetunió, egyetlen olyan búzaszállítója, amelynek nincs hosszú lejáratú ke­reskedelmi egyezménye a Szovjet­unióval. Az utóbbi években a Szov­jetunióba irányuló hús- és tejter­mék-szállítások szórványosak vol­tak, míg cukorból az idén — a megelőző öt­ évben tapasztalt felfu­tás dacára — nem sikerült eladni. A Szovjetunió a június 30-án vé­get ért esztendőben 900 millió dol­lárért vásárolt ausztrál agrártermé­keket, ezzel — Japán után — Ausztrália második legnagyobb me­zőgazdasági exportpiaca volt. A két­­ország kereskedelmi mérlegében je­lentős az ausztrál többlet: az emlí­tett időszakban a Szovjetunió csak 29 millió dollárért szállított. Az em­lített kereskedelmi egyezmény azt is előirányozná, hogy a Szovjetunió növeli olaj-, épületfa-, műtrágya- és vegyszerexportját Ausztráliába. (AP—DJ) A KEDVEZŐTLEN GAZDASÁGI ADATOK HATÁSÁRA ESIK A DOLLÁR Tegnap délután­­jelentősen esett az amerikai valuta­ árfolyama azt követően, hogy nyilvánosságra hoz­ták a legújabb, meglehetősen ked­vezőtlen amerikai gazdasági adato­kat. A kereskedelmi deficit szep­temberben 15,55 milliárd dollár volt, jóval magasabb, mint augusztusban, amikor 9,90 milliárdos­ passzívumot jelentettek. 1984 júliusa óta nem mutatott ekkora hiányt az USA ke­reskedelmi mérlege. Az év első ki­lenc hónapjában a mérleg 108,67 milliárdos passzívumban volt, az egy évvel korábbi 95,48 milliárd után. A gazdasági folyamatok alakulá­sát tükröző szintetikus index a sze­zonális kiigazítások után szeptem­berben mindössze 0,1 százalékkal nőtt az augusztusi 0,9 százalék után. Az új családi házak értékesítése szeptemberben tovább csökkent. Az augusztusi 5,4 százalékos esést 2,6 százalékos mérséklődés követte szeptemberben (az előző hónaphoz képest), így ebben a hónapban 1,6 százalékkal kevesebb új otthont adtak el, mint 1984 hasonló idősza­kában. (Reuter) + AZ ÉPÜLETEK ROSSZ HŐSZIGETELÉSÉRŐL, annak okai­ról tárgyalt a kamara építőipari tagozata. (3. oldal) + KÜLÖNBÖZŐ MÉRTÉKBEN NŐTT TAVALY az egyes ener­giahordozók termelése. (2. oldal) + AZ ALUMÍNIUM ÁRA EMELKEDNI FOG jövőre — jósol­ják a szakértők. (4. oldal) + AZ ÚJ VÁLLALKOZÁSI ÉS VÁLLALATVEZETÉSI formák működésének tapasztalatairól hangzott el előadás Debrecen­ben. (3. oldal) + A LEGTÖBB NAGY CUKORTERMELŐ ORSZÁGBAN csök­ken a termelés a következő idényben. (4. oldal) + A GÖRÖG KERESKEDELMI FLOTTA CSÖKKENTÉSÉT ja­vasolja egy EGK-tanulmány. (2. oldal) + MEGKEZDIK ARGENTÍNÁBAN IS az alkoholos üzemanyag gyártását. (4. oldal) SZERKEZETVÁLTÁSI SZÁNDÉK A SZOVJET KÜLKERESKEDELEMBEN Moszkvai tudósítónktól. Noha a Szovjetunió elsősorban saját nyersanyagaira, termelésére, tudományos-műszaki potenciáljára számít hosszú távú gazdaságfejlesz­tési tervei megvalósításához, hasz­nosítani kívánja a más országokkal való együttműködésből adódó lehe­tőségeket is — írja a Moscow News című lap heti kiadványában Tretyuhin, a külkereskedelmi mi­nisztérium tervezési főosztályának helyettes vezetője. Szovjet részről a külkereskedelmi forgalom növelé­sére törekednek, de emellett erő­teljes szerkezeti változtatásokat akarnak végrehajtani a külkeres­kedelemben, s ez az exportra és az importra egyaránt vonatkozik. A Szovjetunió, különösen a het­venes évek eleje óta, erőteljesen növelte kivitelében az energiahor­dozók, s e csoporton belül elsősor­ban a kőolaj és a földgáz szállí­tásait. Ez a tendencia csökkentette a késztermékek exportjának ará­nyát, habár mennyiségét tekintve így is nőtt a gépek, a berendezések, a fogyasztási cikkek exportja. Most intézkedések születtek a gépipari termékek gyártásának gyorsítására — írja Tretyuhin —, s ennek az lesz az eredménye, hogy a Szov­jetunió olyan szerszámgépekkel, számítógépekkel,­­ elektrotechnikai és elektronikai cikkekkel fog majd ■■■•&. 'v rátára* repül, am­elyek a lag* korszerűbb követelményeknek is eleget tudnak tenni. „Ésszerűbbé válik” a hagyomá­nyos nyersanyagok és energiahor­dozók exportja. A jakutiai gáz- és szénmezők feltárása lehetővé te­szi a földgáz és a szén kivitelének növelését, az energiaexport legkor­szerűbb formája azonban már a közeljövőben az áram­kivitel lesz — írja a főosztályvezető-helyettes, egyáltalán nem említve az olajki­vitellel kapcsolatos elképzeléseket. Az import terén a Szovjetunió hatékonyan ki akarja használni a nemzetközi munkamegosztásból származó­­előnyöket. Elsősorban a KGST-országokra, de más orszá­gokra is számít ebben. A szovjet­­ import szerkezetét vizsgálva megál­lapítható, hogy a vásárolt áruk túl­­­­nyomó többsége gép és berende­zés. Az utóbbi öt évben ez az áru­csoport 39,6 százalékkal részesedett a teljes bevitelben. A gépimport arányán szovjet részről nem kí­vánnak változtatni, vagyis mennyi­ségben növelni is szeretnék, s ezen belül elsősorban a korszerű, terme­lékeny berendezések fokozott im­portjára törekednek. Tretyuhin a KGST-tagországokkal való együttműködés fontosságának hangsúlyozása mellett szükségesnek tartja a más államokkal fenntar­tott kapcsolatokat is, hozzátéve, hogy a kompenzációs jellegű ke­reskedelmen túl együtműködésekre is lehetőséget lát. Jó fejlődési te­rületnek tartja a licenckereskedel­met- fi­zetni a folyatott, kereskedelmet, de csak akkor, ama ez a résztvevők számára kölcsönösen előnyös feltételekkel történik, mindenféle diszkriminá­ciótól mentes légkörben. Toyota-autógyár Svédországban? A legnagyobb titoktartás köze­pette folynak, a tárgyalások arról, hogy az egyik nagy japán sze­mélygépkocsi-gyártó konszern üze­met építene Malmöben, így egye­lőre nem lehet tudni, hogy melyik konszernről van szó, híresztelések­­ szerint a Toyotáról. A hírügynök­ségi jelentések szerint azért esett a japánok választása Svédországra, mert itt — figyelembe véve a va­lutaátváltási árfolyamokat — nem­zetközi összehasonlításban viszony­lag alacsonyak a bérek. Az előzetes elképzelések szerint a gyárban 40—50 ezer gépkocsit gyártanának évente, s ez legalább 1000 új munkahelyet teremtene, s még ezren találnának munkát a beszállító iparban. Ez abból a szem­pontból igen jelentős, hogy Malmö környékén 5,6 százalékos a mun­kanélküliségi ráta, míg az orszá­gos átlag 3,2 százalék körüli. (DPA.) Folynak a próbarepülések a két új szovjet géppel Moszkvai tudósítónktól. Egy-egy nagy távolságra, illetve rövidebb ideig tartó repülésre al­kalmas repülőgéptípust állítanak hamarosan forgalomba a szovjet légiközlekedésben. Mindkettőt az Iljusinról elnevezett repülőgépter­­vező intézetben fejlesztették ki. Az IL—96—300 jelű gépet a már ismert és bevált IL—86-os testvér­­öccsének nevezi az Izvesztyija tu­dósítása. A számjelzés utolsó tagja az új gépen szállítható utasok szá­mára utal. A gép 9—11 ezer kilo­méter leszállás nélküli megtételé­re alkalmas, s mint ilyen — ha úgy tetszik — versenytársa a hosz­­szú távra eddig használt IL—62- eseknek, viszont korszerűbb beren­dezésekkel van ellátva, kényelme­sebb, s üzemeltetése gazdaságo­sabb — írja a tudósítás, amely megemlíti, hogy a gép próbarepü­lése már két éve tart. Az IL—96— 300-as irányításához 3 főnyi sze­mélyzet elegendő, hála az újfajta robotpilótának, amely gyakorlati­lag a legnehezebb időjárási körül­mények között is megbízhatóan működik, „minimális látási viszo­nyok esetén is biztonsággal elő le­het vele készülni a leszállásra” — írja az újság. A gép saját auto­mata csomagrakodó berendezése konténerek mozgatására is alkal­l­mas, ami szintén javítja az üze­meltetés gazdaságosságát. A gép fő­­konstruktőre szerint az új repülő­gépet már a következő ötéves terv­időszakban forgalomba állítják. Kifejezetten a helyi, ezer kilomé­ternél nem hosszabb repülőutas­ igénylő járatoknál kívánják majd használni a meglevő AN—24-es gé­pek kellébe lépő új konstrukciót, az­ IL—al1-est. Viszonylag kis sú­lya akár földes talajú repülőtéren is alkalm­assá teszi a leszállásra. Maximálisan 60 utas fér el benne, két turbólégcsavaros hajtóműve van. Utazósebessége 500 kilométer óránként, s mint a szakemberek mondják, ezáltal meglehetősen ala­csony a zajszintje. Annyit lehet még tudni a gépről, hogy korsze­rű anyagokat használtak fel épí­téséhez, s rendkívül kedvező az üzemanyagfogyasztása. Hogy ponto­san mennyi, arról nem szól a je­lentés, s arról sem, hogy az IL— 114-es mikor kezdi meg menetrend­szerű repülését. __________ Jugoszláv-szovj­et autóipari megállapodás­ ­ . Jugoszlávia és a Szovjetunió szerdán jelentős értékű autóipari együttműködési megállapodást kö­­­t­ött — közölték a belgrádi napi­lapok. Az öt évre szóló egyezmény keretében jugoszláv autóipari vál­lalatok 350 millió dollár értékben szállítanak alkatrészeket, amelye­ket a Szovjetunióban készülő sze­mélygépkocsikba és teherautókba építenek be. A megállapodás sze­rint Jugoszlávia összesen 150 millió dollárért vásárol szovjet személy- és teherkocsikat, valamint nehéz­­járműveket. (Reuter)

Next