Világgazdaság, 1985. december (17. évfolyam, 230/4233-247/4250. szám)

1985-12-12 / 237. (4240.) szám

MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA A hatékonyság a VII. ötéves terv kritikus pontja (Folytatás az 1. oldalról) és az éves szocialista áruforgalmi megállapodások előkészítése és meg­kötése érdekében végzett munká­ról, valamint a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének a külkereskedelmi ágazatot érintő fel­adatairól. A felszólalásokat követő vita há­rom fő téma köré csoportosult. Az egyik a baromfitenyésztés és a hús­ellátás, hústermelés kérdése. Ezzel kapcsolatban Medgyessy Péter pénzügyminiszter-helyettes kifej­tette, hogy tárcája több kedvez­ménnyel próbálja serkenteni mind a baromfitenyésztést, mind a hús­termelést. Például a Világbank­hiteleken belül kiemelt téma volt a húsfeldolgozás. A második kér­déskör a vállalati önállóságot és hatékonyságot érintette. Ennek bi­zonyos hatásai szükségszerűen je­lentkeznek a külkereskedelemben — hallhattuk a külkereskedelmi ál­lamtitkártól, hisz a vállalati taná­csok logikusan a számukra legjöve­delmezőbb üzletekre törekednek. Végül­­ többen érintették az ener­giaellátást és ezen belül is elsősor­ban a lakosság szénellátásának kér­dését. Erről szólt részletesebben Marjai József is, valamint a belke­reskedelmi államtitkár. A Belkeres­kedelmi Minisztérium szerint a megtett intézkedések hatására szén­féleségekből a lakossági keresletet év végéig várhatóan kielégítik, és a szállítások beérkezésétől függően helyreáll a kereslet-kínálati egyen­súly. A vita végén Nyers Rezső, a ke­reskedelmi bizottság elnöke foglal­ta össze az elhangzottakat. Kifej­tette, hogy hazánk volt már ha­sonlóan kritikus gazdasági helyzet­ben, de akkor nagyobb lehetőség nyílott a szocialista országok közöt­ti gazdasági együttműködés kiak­názására. Javasolta, hogy a kor­mányzat tegyen meg mindent a kül­földi működőtőke bevonásáért. Ez­zel — mondotta — végül is a KGST javára is cselekszünk, hisz előbb-utóbb a szocialista országok közötti együttműködésben is hasz­nosítani lehet az így szerzett ta­pasztalatokat. Ugyancsak kedvező­nek ítélte meg, hogy a magyar kül­kereskedelem fokozottabb figyelmet kezd fordítani a délkelet-ázsiai térségre. Végül a bizottság elnöke a VII. ötéves tervvel kapcsolatban két módosítást javasolt. Az egyik szerint szerepeljen a tervben az a kitétel, hogy az idegenforgalmi alap képzését és szerepét növelni kíván­juk. A másik javaslat pedig, hogy a bel- és a külkereskedelem fel­adataként is jelölje meg a terv a hatékonysági célokhoz való hozzá­járulást, természetesen lehetősé­geikhez mérten. Megalakult az Adidas Budapest Kft. ÖT ÉV ALATT MEGKÉTSZEREZŐDHET A JELENLEG 110 MILLIÓ DOLLÁROS FORGALOM Új vegyesvállalat született. Az Adidas Budapest Kft-t az Adi­das cég alapította a Magyar Külkereskedelmi Bankkal, a Trico­­tex-szel, a Hungarocooppal és az Artex-szel közösen. A törzsbetétek 51 százaléka az Adidas kezében van. Mint a keddi aláírást követő sajtótájékoztatón közölték: az új vállalat célja, hogy harmonizálja az Adidas cég magyarországi tevékenységét. Az Adidas eddig sem volt idegen Magyarországon, de hamarosan a cég többféle minőségi sport- és szabadidőtermékeivel találkozhatnak a vásárlók a hazai boltokban — legalábbis ezt remélik a vegyesvállalattól. Munka­társunk a részletekről kérdezte Horst Dasslert, az Adidas cég el­nökét, és Kovács, Attilát, kft ügyvezető igazgatóját. — Elnök úr, mi csábította az Ön cégét Magyarországra? — Ez az első szocialista ország, amellyel vegyesvállalatot alapítot­tunk, s e tekinttben a szerződés történelmi jelentőségű. Hogy miért éppen itt? Először is, mert ezt a magyar törvények lehetővé teszik. Másodszor mert a cég magyaror­szági kapcsolatai régiek, és az ed­digi együttműködés gyümölcsöző volt. — Szó van arról, hogy néhány év múlva termelőberuházások révén is növelik a Magyarországon előállí­tott cikkek körét, s ehhez az Adi­das cég technológiát, gépeket, be­rendezéseket is ad. Miért éri meg ez az Önök vállalatának?­­ A képlet egyszerű: ha Ma­gyarországon több Adidas cikket termelnek, többet exportálhatnak az Adidas cégnek. A szerződés sze­rint az export 100 százalékos nö­vekedése az import 50 százalékos gyarapodását vonja maga után. Márpedig minden cégnek érdeke, hogy termékeiből a lehető legtöb­bet adja el. — Azt már tudjuk, hogy az új kft végzi az Adidas cikkek magyar­­országi nagykereskedelmi forgal­mazását. De hogyan bonyolítják le a külkereskedelmet? — A magyar fél továbbra is ki­zárólag az Adidas cégnek adhatja el e termékeket, amelyeket reex­portálunk. Ám újdonság, hogy a jövőben az itt előállított cikkek egy része Magyarországon is maradhat. Eddig az Adidas az összes árut fel­vásárolta, s ritkán fordult elő, hogy a magyar importba Magyarorszá­gon gyártott portékák kerültek. — Kovács Attila, a kft ügyveze­tő igazgatója. Milyen kilátásai van­nak a vegyesvállalatnak? — A kétoldalú forgalom, amely jelenleg évi 10 millió dollárra te­hető, öt éven belül megkétszere­ződhet, ha minden jól megy. — Mi, fogyasztók remélhetjük-e, hogy több Adidas-terméket és na­gyobb választékot kínálnak a bol­tok? — Természetesen. Eddig kétféle torna- és teniszcipőt forgalmaztak, ezentúl több közül választhatnak a vásárlók. Ugyanez vonatkozik a ruhaneműkre, az­­ úszókra, a fürdő­ruhákra, ezek választéka is kiszé­lesedik. — Megjelenik valamilyen újdon­ság is, ami eddig hiányzott a ma­gyar üzletekből? — A tervekben szerepel, hogy teniszütőket vásárolunk a cégtől. — Hol fogják árusítani az itt­hon termelt cikkeket? — Nyitunk egy márkaboltot a belvárosban, de az Adidas-márká­­jú melegítők és cipők megjelennek vidéken is. — Ha már itt tartunk, beszéljünk az árakról! Mert egyelőre igen bor­sosak.. Egy Adidas-cipőért 1500—■ 2000 forintot is elkérnek, a melegí­tők ára pedig 1500—3000 forint kö­zött mozog. — Az árakban egyrészt érvénye­síteni kívánjuk­­ az Adidas­­ cég presztízsét. A nagy márkanevek mindenütt a világon drágábbak más termékeknél. De a mostani „b­utitkárszintinál” valószínűleg ol­csóbban árusítják az Adidas-cik­­keket, mert másrészt cél a megfi­­zethetőség is. — A választék bővítése egyszer­smind azt is jelenti, hogy lesznek olcsóbb és drágább termékek? — Ami olcsóbb, az azt jelzi, hogy mondj­uk­, az anyaga kevésbé igé­nyes. De attól az még Adidas-ter­­mék marad. Partnerünk állandóan ellenőrzi a minőséget, ez termé­szetes velejárója a márkahasznála­­ti jognak. — Mi lesz később? — Mielőtt a termelővállalatot megalapítanánk, közös felmérést végzünk: milyenek a magyar igé­nyek? Ennek eredménye alapján döntünk, hogy milyen sportcikke­ket gyártsunk Magyarországon. Lesznek olyan termékek, amelye­ket kizárólag itthon értékesítünk. B. R. A­z USA dollár prime rate 9,5% A kanadai dollár prime rate 10% A fenti adatok tájékoztató jellegűek 1985. DECEMBER 12. Tizenkétmillió dolláros üzlet Világbank-tendert nyert a Transinvest A Mauritius kormánya által meghirdetett Világbank-tende­ren első lett a Transinvest Közlekedési Rendszerek Fővállalkozói Betéti Társulása. A Madagaszkárhoz aránylag közel eső sziget 75 kilométernyi főútvonal korszerűsítésére írt ki versenytárgyalást, az üzlet értéke mintegy 12 millió dollár. Elnyerését nehezítette, hogy olyan távoli országból jött a kiírás, ahol magyar vállalat jó­szerivel még nem fordult meg, s a földrajzi távolság miatt nem volt könnyű az állandó kapcsolattartás, információszerzés, illetve érvelés. Már csak azért sem, mert a Transinvestnek csupán egy városi telefonvonal áll rendelkezésére. — A tenderről mintegy másfél éve a Development Fórumból ér­tesültünk, amelyre előfizettünk — mondta az üzlet előkészítéséről szólva dr. Léderer Károly, a Transinvest igazgatója. A prekva­­lifikációt még 18 vállalat küldte be, közöttük a szakma olyan jónevű cégei, mint a francia Colas, a ju­goszláv Union Engineering, az an­gol Wimpey Asfalt, a skandináv SCANSCA. Ajánlatot azonban — a tenderkiegészítés költségeit és az üzlet elnyerésének biztonságát mérlegelve — már csak 9 cég (köz­tük két helyi) nyújtott be. Pályázni lehetett a kiírásban há­rom szakaszra bontott útvonal tel­jes hosszának, illetve egy-egy ré­szének korszerűsítésére is. A Trans­­innvest — figyelembe véve a föld­rajzi távolságot — csak úgy talál­ta nyereségesnek az üzletet, ha mindhárom szakasz korszerűsítését elvégezheti, így is nyújtotta be pá­lyázatát. Később kiderült, a ver­senytársak is általában ezt az utat választották. Mivel a tenderkészítés a tárgyalásokra való kiutazásokkal együtt félmillió forintot is jóval meghaladó összegbe került, a Transinvest jobbnak látta, ha aján­latára biztosítást köt az Állami Biztosítóval. Ennek megfelelően, ha alulmaradt volna a versenyben, az ÁB részben fedezte volna a tender megpályázásával kapcsolatos költ­ségeit. — Az április eleji tenderbontás után kiderült: az ajánlati árat te­kintve a második helyen állunk — jegyezte meg Léderer Károly. — Mivel a kiírás szerint a vállalt ha­táridő is rendkívül fontos szerepet játszott a mérlegelésnél,­­a meg­adott maximális határidő 23 hónap volt, és az ajánlott legrövidebb ha­táridőhöz képest minden többlet­hónap után 1,5 százalékkal növelték a többi vállalkozó árát) még re­ménykedtünk az általunk ajánlott 19 hónapos határidő miatt. Csak azt kellett valahogy megtudnunk, hogy a versenytársak milyen határ­időt ígértek. Végül kinyomoztuk azt is, hogy az a cég, amely árban a legkedvezőbbet ajánlotta, a mienk­nél hosszabb határidőt jelölt meg. Mégsem érezhette a Transinvest nyeregben magát, az a francia cég ugyanis, amellyel a cél előtt birkó­zott, nem adta könnyen alább. Vé­gül is a magyar vállalat két szak­értőjének összesen 4 hetes kinttar­tózkodása (ebből 2 hét pályázat előkészítéséhez kellett) és helyi tár­gyalásai, valamint a washingtoni magyar kereskedelmi kirendeltség tanácsosának, dr. Juhász Endrének lelkiismeretes és hatékony közre­működésével elérte, hogy a Világ­bank az értékelésnél objektíven ítélkezett, és a puszta tényekre szo­rítkozva, a magyar cég ajánlatát találta a legjobbnak. Mindehhez hozzátartozik, hogy a finisben a francia versenytárs min­den fegyvert bevetett, még a lélektani hadviselését is. A francia lapokban ugyanis híreket jelentetett meg ar­ról, hogy már zsebében van a ten­der. Ráadásul Magyarországon sem biztatták a Transinvestet, hogy ezen a magyar vállalatok számára elég ismeretlen terepen a végsőkig áll­ja a sarat. A harcot vállaló Trans­invest végül is augusztus közepén megkapta a szerződés megkötésére vonatkozó szándéklevelet, és no­vember 26-án aláírta a szerződést. Ez eddig a legtöbbet érő Világ­bank-tender, amelyet magyar vál­lalat nyert el. Ámbár a szerződést mauritiusi rúpiában kötötték, az összeg mintegy 40 százalékát ke­mény devizában fizetik ki. (A mau­ritiusi rúpia elköltése nem okoz majd gondot, hiszen ebből fizetik majd ki az üzletbe bevont helyi al­vállalkozókat és az építéshez szük­séges anyagokat.) • A szerződéses érték 10 százaléká­ra rúgó előleg mauritiusi rúpia ré­sze már meg is érkezett. A helyi munkálatokhoz februárban lát hoz­zá a Transinvest mint exportfővál­lalkozó. A betéti társulás egyik tagja, az Aszfaltútépítő Vállalat fő­ként műszaki szakemberek és egyes útépítő gépek küldésével vesz részt a mauritiusi útkorszerűsítésben. Előreláthatólag 15 magyar szakértő utazik ki. Az építéshez kellő to­vábbi gépek beszerzését, illetve bérlését a Transinvest bonyolítja le. P. E. TAURUS-KIÁLLÍTÁS MOSZKVÁBAN Moszkvai tudósítónktól: Immár második éve mutatja be úgynevezett nagy átmérőjű, nagy­nyomású műszaki tömlőit a Taurus Gumiipari Vállalat Moszkvában. Mint a megnyitó alkalmából ren­dezett sajtótájékoztatón elhangzott, a vállalat a korábban,, már hagyo­mányosnak tekinthető áruin kívül elsősorban a tavaly már bemuta­tott, tengeri olajfúrásokhoz, tenge­ri fúrótornyok­ rögzítéséhez hasz­nálatos műszaki tömlőit kínálja. Külön szovjet kérésre fejlesztették ki a hőálló tömlőket. Hogy egy ilyen kiállítás sikeres lehet, bizo­nyítja, hogy az idén kontingensen felüli szállításként, barterüzletek keretében 1 millió rubel értékben szállított a Taurus a Szovjetunióba tengeri olajfúrásokhoz, kutatások­hoz használat­os műszaki tömlőket. Bemutatják a kiállításon az úgy­nevezett kitörésgátló tömlőket. Ezek lehetővé teszik, hogy ne kerüljön sor véletlen gázkitörésekre, bizto­sítják egyúttal, hogy a gáz a kí­vánt helyen áramoljon a felszínre. Elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy a világ mélyfúrótömlő-szük­­ségletének 40 százalékát a Taurus fedezi, gyakorlatilag minden veze­tő olajcéggel üzleti kapcsolatban áll. A Taurusnak a Szovjetunióval lebonyolított éves kereskedelmi for­galma 100 millió rubel körül van, ennek 60 százaléka import, a többi export. A forgalom fele szakosítási magállapodások alapján bonyoló­dik le, itt az arány másként ala­kul, az export duplája az import­nak. A leggazdaságosabb és egyben a Szovjetunióba irányuló Taurus-ex­­port túlnyomó többségét adó ter­mékek a műszaki tömlők. Emellett gumiabroncsot is szállít a vállalat a Szovjetunióba mezőgazdasági gé­pekhez, tehergépkocsikhoz, Ikarus­­buszokhoz. A Szovjetunió a magyar gumiipar nyersanyagszükségletének túlnyomó többségét kielégíti, koromból teljes egészében, műgumiból 80 százalék­ban. Importál emellett a Taurus ékszíjakat, személygépkocsi- és te­hergépkocsi-abroncsot. Az egyik szovjet újságírónak arra a kérdésére, hogy mennyire alkalmasak a rendkívüli szibériai időjárási körülmények között a Taurus úgynevezett mélyfúrótöm­lői, a vállalat képviselői elmond­ták, hogy azért sikerült nemrég szerződést kötniük egy finn válla­lattal, mert a szovjet kőolajipari minisztérium referencialevelet írt, alkalmasnak minősítve a Taurus műszaki tömlőit rendkívüli hideg­ben való alkalmazásra is. Kimszsi közlemény A Magyar Kereskedelmi Kamara megfelelő vállalati érdeklődés ese­tén 1986-ban műszaki előadássoro­zatot szervez Romániában. Kérjük azokat a (elsősorban gépipari) vál­lalatokat, amelyek az előadássoro­zaton való részvételben érdekeltek, hogy december 28-ig az előadás témájának megjelölésével írásban vagy telefonon jelentkezzenek a ro­mán tagozat titkáránál, Ádám Beá­nál Telefon 534-207. Cím: 1055 Bp. Kossuth Lajos tér 6—8. A részvé­tel feltétele, hogy a részt vevő vál­lalatok rendelkezzenek ,a szükséges forint- és devizafedezettel. küldi tőkéjét a Csala-Schwarzkopf A Caola Schwarzkopf magyar— NSZK • vegyesvállalat növeli tőké­jét: 30 millió forintról 44 millió forintra, mivel a korábban vártnál is jobb üzletmenetre számít. A ter­vezetthez képest bővítik a vegyes­­vállalat kapacitását, s így évente 60 helyett 100 millió forint értékű termék előállítása válik majd le­hetővé. A vegyesvállalat idén jú­niusban alakult különböző hajápoló szerek gyártására. A gépeket és a technológiát az NSZK-beli partner adja, a többit a magyar vállalat. A hajápoló szerek előállításához az adalékanyagokat a külföldi part­ner szállítja Caola termékekért cse­rébe. (MTI) Ki kicsoda a magyar üzleti életben? Ki kicsoda a magyar üzleti élet­ben? címmel kiadványt jelentet meg a Magyar Kereskedelmi Ka­mara német és angol nyelven. A kiadvány megközelítőleg 2500 vállalati vezető adatait tartal­mazza azzal a céllal, hogy a ka­mara tagvállalatai számára meg­könnyítse a külföldi üzletemberek­kel való kapcsolatteremtést. Első­sorban külföldön terjesztik, de kor­látozott számban belföldi vállalatok igényeit is ki tudják elégíteni. Megjelenése 1983 első félévben várható. Amennyiben vállalata igényt tart a kiadványra, amelynek belföldi ára 587 forint, kérjük telexen vagy levélben előzetes igényét jelezze december 18-ig Wendl Gábornénál, sajtóosztály 1054 Lengyel Gyula u. 6. telefon 533-522, telex 224745. ISilliin­i! RÖVIDEN :A csongrádi Tisza Bútoripari Vállalat újdonsága a víkendházakba szánt összecsukható konyhabútor, amelyből néhány garnitúrát már el is szállított Ausztriába. M IPARI ÉRIÉKESÍTÉSI ÁRAK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 193,4 év azonos időszaka £ 100 1985 január — 100 IdőSZak éreTmiszer- ^Im^er- IW!"*«** ipar nélkül ipar ipar nélkül ipar 1985. január 104,4 103,3 100,0 100,0 február­­104,2 103,7 100,2 100,7 március 101,6 103,7 101,0 100,5 április 104,9 101,3 101,6 99,9 május 104,8 100,7 101,8 99,2 június 105,0 100,8 102,0 99,6 július 104,5 100,5 102,0 99,3 augusztus 104,7 99,3 102,4 99,5 szeptember 105,7 100,2 103,4 99,8 1985. jan.—szept. 104,8 101,5 A CIB (Central-European International Bank Ltd.) Budapest tájékoztatója a nemzetközi pénzpiaci kamatokról ez 1985. december 13-i valutanapra 1 hónapos 3 hónapos 6 hónapos lekötésre lekötésre lekötésre USD 8 1/8—1/4 8 1/8—1/4 8 1/3—1 4 DEM 4 3/4—7/8 4 3/4—7/8 4 3/4—7/8 CHF 4 1/4—3/8 4 1/8—1/4 4 1/8—1/4 GBP 11 5/8—3/4 11 3/4—7 8 11 5/8—3 4 NLG 5 7/8—6 5 7/8—6 5 7/8—6 FRF 12 7/8—13 13 1/4—1/2 12 5/8—7/8 BEF 8 5 8—3/4 8 1/2—5/8 8 1/2—5/8 JPY 8 3/8—1/2 7 7,3—8 7 3/8—1/2 Forrás: Statisztikai Havi Közlemények, 1985. 10. szám

Next