Világgazdaság, 1985. december (17. évfolyam, 230/4233-247/4250. szám)
1985-12-12 / 237. (4240.) szám
MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA A hatékonyság a VII. ötéves terv kritikus pontja (Folytatás az 1. oldalról) és az éves szocialista áruforgalmi megállapodások előkészítése és megkötése érdekében végzett munkáról, valamint a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének a külkereskedelmi ágazatot érintő feladatairól. A felszólalásokat követő vita három fő téma köré csoportosult. Az egyik a baromfitenyésztés és a húsellátás, hústermelés kérdése. Ezzel kapcsolatban Medgyessy Péter pénzügyminiszter-helyettes kifejtette, hogy tárcája több kedvezménnyel próbálja serkenteni mind a baromfitenyésztést, mind a hústermelést. Például a Világbankhiteleken belül kiemelt téma volt a húsfeldolgozás. A második kérdéskör a vállalati önállóságot és hatékonyságot érintette. Ennek bizonyos hatásai szükségszerűen jelentkeznek a külkereskedelemben — hallhattuk a külkereskedelmi államtitkártól, hisz a vállalati tanácsok logikusan a számukra legjövedelmezőbb üzletekre törekednek. Végül többen érintették az energiaellátást és ezen belül is elsősorban a lakosság szénellátásának kérdését. Erről szólt részletesebben Marjai József is, valamint a belkereskedelmi államtitkár. A Belkereskedelmi Minisztérium szerint a megtett intézkedések hatására szénféleségekből a lakossági keresletet év végéig várhatóan kielégítik, és a szállítások beérkezésétől függően helyreáll a kereslet-kínálati egyensúly. A vita végén Nyers Rezső, a kereskedelmi bizottság elnöke foglalta össze az elhangzottakat. Kifejtette, hogy hazánk volt már hasonlóan kritikus gazdasági helyzetben, de akkor nagyobb lehetőség nyílott a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés kiaknázására. Javasolta, hogy a kormányzat tegyen meg mindent a külföldi működőtőke bevonásáért. Ezzel — mondotta — végül is a KGST javára is cselekszünk, hisz előbb-utóbb a szocialista országok közötti együttműködésben is hasznosítani lehet az így szerzett tapasztalatokat. Ugyancsak kedvezőnek ítélte meg, hogy a magyar külkereskedelem fokozottabb figyelmet kezd fordítani a délkelet-ázsiai térségre. Végül a bizottság elnöke a VII. ötéves tervvel kapcsolatban két módosítást javasolt. Az egyik szerint szerepeljen a tervben az a kitétel, hogy az idegenforgalmi alap képzését és szerepét növelni kívánjuk. A másik javaslat pedig, hogy a bel- és a külkereskedelem feladataként is jelölje meg a terv a hatékonysági célokhoz való hozzájárulást, természetesen lehetőségeikhez mérten. Megalakult az Adidas Budapest Kft. ÖT ÉV ALATT MEGKÉTSZEREZŐDHET A JELENLEG 110 MILLIÓ DOLLÁROS FORGALOM Új vegyesvállalat született. Az Adidas Budapest Kft-t az Adidas cég alapította a Magyar Külkereskedelmi Bankkal, a Tricotex-szel, a Hungarocooppal és az Artex-szel közösen. A törzsbetétek 51 százaléka az Adidas kezében van. Mint a keddi aláírást követő sajtótájékoztatón közölték: az új vállalat célja, hogy harmonizálja az Adidas cég magyarországi tevékenységét. Az Adidas eddig sem volt idegen Magyarországon, de hamarosan a cég többféle minőségi sport- és szabadidőtermékeivel találkozhatnak a vásárlók a hazai boltokban — legalábbis ezt remélik a vegyesvállalattól. Munkatársunk a részletekről kérdezte Horst Dasslert, az Adidas cég elnökét, és Kovács, Attilát, kft ügyvezető igazgatóját. — Elnök úr, mi csábította az Ön cégét Magyarországra? — Ez az első szocialista ország, amellyel vegyesvállalatot alapítottunk, s e tekinttben a szerződés történelmi jelentőségű. Hogy miért éppen itt? Először is, mert ezt a magyar törvények lehetővé teszik. Másodszor mert a cég magyarországi kapcsolatai régiek, és az eddigi együttműködés gyümölcsöző volt. — Szó van arról, hogy néhány év múlva termelőberuházások révén is növelik a Magyarországon előállított cikkek körét, s ehhez az Adidas cég technológiát, gépeket, berendezéseket is ad. Miért éri meg ez az Önök vállalatának? A képlet egyszerű: ha Magyarországon több Adidas cikket termelnek, többet exportálhatnak az Adidas cégnek. A szerződés szerint az export 100 százalékos növekedése az import 50 százalékos gyarapodását vonja maga után. Márpedig minden cégnek érdeke, hogy termékeiből a lehető legtöbbet adja el. — Azt már tudjuk, hogy az új kft végzi az Adidas cikkek magyarországi nagykereskedelmi forgalmazását. De hogyan bonyolítják le a külkereskedelmet? — A magyar fél továbbra is kizárólag az Adidas cégnek adhatja el e termékeket, amelyeket reexportálunk. Ám újdonság, hogy a jövőben az itt előállított cikkek egy része Magyarországon is maradhat. Eddig az Adidas az összes árut felvásárolta, s ritkán fordult elő, hogy a magyar importba Magyarországon gyártott portékák kerültek. — Kovács Attila, a kft ügyvezető igazgatója. Milyen kilátásai vannak a vegyesvállalatnak? — A kétoldalú forgalom, amely jelenleg évi 10 millió dollárra tehető, öt éven belül megkétszereződhet, ha minden jól megy. — Mi, fogyasztók remélhetjük-e, hogy több Adidas-terméket és nagyobb választékot kínálnak a boltok? — Természetesen. Eddig kétféle torna- és teniszcipőt forgalmaztak, ezentúl több közül választhatnak a vásárlók. Ugyanez vonatkozik a ruhaneműkre, az úszókra, a fürdőruhákra, ezek választéka is kiszélesedik. — Megjelenik valamilyen újdonság is, ami eddig hiányzott a magyar üzletekből? — A tervekben szerepel, hogy teniszütőket vásárolunk a cégtől. — Hol fogják árusítani az itthon termelt cikkeket? — Nyitunk egy márkaboltot a belvárosban, de az Adidas-márkájú melegítők és cipők megjelennek vidéken is. — Ha már itt tartunk, beszéljünk az árakról! Mert egyelőre igen borsosak.. Egy Adidas-cipőért 1500—■ 2000 forintot is elkérnek, a melegítők ára pedig 1500—3000 forint között mozog. — Az árakban egyrészt érvényesíteni kívánjuk az Adidas cég presztízsét. A nagy márkanevek mindenütt a világon drágábbak más termékeknél. De a mostani „butitkárszintinál” valószínűleg olcsóbban árusítják az Adidas-cikkeket, mert másrészt cél a megfizethetőség is. — A választék bővítése egyszersmind azt is jelenti, hogy lesznek olcsóbb és drágább termékek? — Ami olcsóbb, az azt jelzi, hogy mondjuk, az anyaga kevésbé igényes. De attól az még Adidas-termék marad. Partnerünk állandóan ellenőrzi a minőséget, ez természetes velejárója a márkahasználati jognak. — Mi lesz később? — Mielőtt a termelővállalatot megalapítanánk, közös felmérést végzünk: milyenek a magyar igények? Ennek eredménye alapján döntünk, hogy milyen sportcikkeket gyártsunk Magyarországon. Lesznek olyan termékek, amelyeket kizárólag itthon értékesítünk. B. R. Az USA dollár prime rate 9,5% A kanadai dollár prime rate 10% A fenti adatok tájékoztató jellegűek 1985. DECEMBER 12. Tizenkétmillió dolláros üzlet Világbank-tendert nyert a Transinvest A Mauritius kormánya által meghirdetett Világbank-tenderen első lett a Transinvest Közlekedési Rendszerek Fővállalkozói Betéti Társulása. A Madagaszkárhoz aránylag közel eső sziget 75 kilométernyi főútvonal korszerűsítésére írt ki versenytárgyalást, az üzlet értéke mintegy 12 millió dollár. Elnyerését nehezítette, hogy olyan távoli országból jött a kiírás, ahol magyar vállalat jószerivel még nem fordult meg, s a földrajzi távolság miatt nem volt könnyű az állandó kapcsolattartás, információszerzés, illetve érvelés. Már csak azért sem, mert a Transinvestnek csupán egy városi telefonvonal áll rendelkezésére. — A tenderről mintegy másfél éve a Development Fórumból értesültünk, amelyre előfizettünk — mondta az üzlet előkészítéséről szólva dr. Léderer Károly, a Transinvest igazgatója. A prekvalifikációt még 18 vállalat küldte be, közöttük a szakma olyan jónevű cégei, mint a francia Colas, a jugoszláv Union Engineering, az angol Wimpey Asfalt, a skandináv SCANSCA. Ajánlatot azonban — a tenderkiegészítés költségeit és az üzlet elnyerésének biztonságát mérlegelve — már csak 9 cég (köztük két helyi) nyújtott be. Pályázni lehetett a kiírásban három szakaszra bontott útvonal teljes hosszának, illetve egy-egy részének korszerűsítésére is. A Transinnvest — figyelembe véve a földrajzi távolságot — csak úgy találta nyereségesnek az üzletet, ha mindhárom szakasz korszerűsítését elvégezheti, így is nyújtotta be pályázatát. Később kiderült, a versenytársak is általában ezt az utat választották. Mivel a tenderkészítés a tárgyalásokra való kiutazásokkal együtt félmillió forintot is jóval meghaladó összegbe került, a Transinvest jobbnak látta, ha ajánlatára biztosítást köt az Állami Biztosítóval. Ennek megfelelően, ha alulmaradt volna a versenyben, az ÁB részben fedezte volna a tender megpályázásával kapcsolatos költségeit. — Az április eleji tenderbontás után kiderült: az ajánlati árat tekintve a második helyen állunk — jegyezte meg Léderer Károly. — Mivel a kiírás szerint a vállalt határidő is rendkívül fontos szerepet játszott a mérlegelésnél,a megadott maximális határidő 23 hónap volt, és az ajánlott legrövidebb határidőhöz képest minden többlethónap után 1,5 százalékkal növelték a többi vállalkozó árát) még reménykedtünk az általunk ajánlott 19 hónapos határidő miatt. Csak azt kellett valahogy megtudnunk, hogy a versenytársak milyen határidőt ígértek. Végül kinyomoztuk azt is, hogy az a cég, amely árban a legkedvezőbbet ajánlotta, a mienknél hosszabb határidőt jelölt meg. Mégsem érezhette a Transinvest nyeregben magát, az a francia cég ugyanis, amellyel a cél előtt birkózott, nem adta könnyen alább. Végül is a magyar vállalat két szakértőjének összesen 4 hetes kinttartózkodása (ebből 2 hét pályázat előkészítéséhez kellett) és helyi tárgyalásai, valamint a washingtoni magyar kereskedelmi kirendeltség tanácsosának, dr. Juhász Endrének lelkiismeretes és hatékony közreműködésével elérte, hogy a Világbank az értékelésnél objektíven ítélkezett, és a puszta tényekre szorítkozva, a magyar cég ajánlatát találta a legjobbnak. Mindehhez hozzátartozik, hogy a finisben a francia versenytárs minden fegyvert bevetett, még a lélektani hadviselését is. A francia lapokban ugyanis híreket jelentetett meg arról, hogy már zsebében van a tender. Ráadásul Magyarországon sem biztatták a Transinvestet, hogy ezen a magyar vállalatok számára elég ismeretlen terepen a végsőkig állja a sarat. A harcot vállaló Transinvest végül is augusztus közepén megkapta a szerződés megkötésére vonatkozó szándéklevelet, és november 26-án aláírta a szerződést. Ez eddig a legtöbbet érő Világbank-tender, amelyet magyar vállalat nyert el. Ámbár a szerződést mauritiusi rúpiában kötötték, az összeg mintegy 40 százalékát kemény devizában fizetik ki. (A mauritiusi rúpia elköltése nem okoz majd gondot, hiszen ebből fizetik majd ki az üzletbe bevont helyi alvállalkozókat és az építéshez szükséges anyagokat.) • A szerződéses érték 10 százalékára rúgó előleg mauritiusi rúpia része már meg is érkezett. A helyi munkálatokhoz februárban lát hozzá a Transinvest mint exportfővállalkozó. A betéti társulás egyik tagja, az Aszfaltútépítő Vállalat főként műszaki szakemberek és egyes útépítő gépek küldésével vesz részt a mauritiusi útkorszerűsítésben. Előreláthatólag 15 magyar szakértő utazik ki. Az építéshez kellő további gépek beszerzését, illetve bérlését a Transinvest bonyolítja le. P. E. TAURUS-KIÁLLÍTÁS MOSZKVÁBAN Moszkvai tudósítónktól: Immár második éve mutatja be úgynevezett nagy átmérőjű, nagynyomású műszaki tömlőit a Taurus Gumiipari Vállalat Moszkvában. Mint a megnyitó alkalmából rendezett sajtótájékoztatón elhangzott, a vállalat a korábban,, már hagyományosnak tekinthető áruin kívül elsősorban a tavaly már bemutatott, tengeri olajfúrásokhoz, tengeri fúrótornyok rögzítéséhez használatos műszaki tömlőit kínálja. Külön szovjet kérésre fejlesztették ki a hőálló tömlőket. Hogy egy ilyen kiállítás sikeres lehet, bizonyítja, hogy az idén kontingensen felüli szállításként, barterüzletek keretében 1 millió rubel értékben szállított a Taurus a Szovjetunióba tengeri olajfúrásokhoz, kutatásokhoz használatos műszaki tömlőket. Bemutatják a kiállításon az úgynevezett kitörésgátló tömlőket. Ezek lehetővé teszik, hogy ne kerüljön sor véletlen gázkitörésekre, biztosítják egyúttal, hogy a gáz a kívánt helyen áramoljon a felszínre. Elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy a világ mélyfúrótömlő-szükségletének 40 százalékát a Taurus fedezi, gyakorlatilag minden vezető olajcéggel üzleti kapcsolatban áll. A Taurusnak a Szovjetunióval lebonyolított éves kereskedelmi forgalma 100 millió rubel körül van, ennek 60 százaléka import, a többi export. A forgalom fele szakosítási magállapodások alapján bonyolódik le, itt az arány másként alakul, az export duplája az importnak. A leggazdaságosabb és egyben a Szovjetunióba irányuló Taurus-export túlnyomó többségét adó termékek a műszaki tömlők. Emellett gumiabroncsot is szállít a vállalat a Szovjetunióba mezőgazdasági gépekhez, tehergépkocsikhoz, Ikarusbuszokhoz. A Szovjetunió a magyar gumiipar nyersanyagszükségletének túlnyomó többségét kielégíti, koromból teljes egészében, műgumiból 80 százalékban. Importál emellett a Taurus ékszíjakat, személygépkocsi- és tehergépkocsi-abroncsot. Az egyik szovjet újságírónak arra a kérdésére, hogy mennyire alkalmasak a rendkívüli szibériai időjárási körülmények között a Taurus úgynevezett mélyfúrótömlői, a vállalat képviselői elmondták, hogy azért sikerült nemrég szerződést kötniük egy finn vállalattal, mert a szovjet kőolajipari minisztérium referencialevelet írt, alkalmasnak minősítve a Taurus műszaki tömlőit rendkívüli hidegben való alkalmazásra is. Kimszsi közlemény A Magyar Kereskedelmi Kamara megfelelő vállalati érdeklődés esetén 1986-ban műszaki előadássorozatot szervez Romániában. Kérjük azokat a (elsősorban gépipari) vállalatokat, amelyek az előadássorozaton való részvételben érdekeltek, hogy december 28-ig az előadás témájának megjelölésével írásban vagy telefonon jelentkezzenek a román tagozat titkáránál, Ádám Beánál Telefon 534-207. Cím: 1055 Bp. Kossuth Lajos tér 6—8. A részvétel feltétele, hogy a részt vevő vállalatok rendelkezzenek ,a szükséges forint- és devizafedezettel. küldi tőkéjét a Csala-Schwarzkopf A Caola Schwarzkopf magyar— NSZK • vegyesvállalat növeli tőkéjét: 30 millió forintról 44 millió forintra, mivel a korábban vártnál is jobb üzletmenetre számít. A tervezetthez képest bővítik a vegyesvállalat kapacitását, s így évente 60 helyett 100 millió forint értékű termék előállítása válik majd lehetővé. A vegyesvállalat idén júniusban alakult különböző hajápoló szerek gyártására. A gépeket és a technológiát az NSZK-beli partner adja, a többit a magyar vállalat. A hajápoló szerek előállításához az adalékanyagokat a külföldi partner szállítja Caola termékekért cserébe. (MTI) Ki kicsoda a magyar üzleti életben? Ki kicsoda a magyar üzleti életben? címmel kiadványt jelentet meg a Magyar Kereskedelmi Kamara német és angol nyelven. A kiadvány megközelítőleg 2500 vállalati vezető adatait tartalmazza azzal a céllal, hogy a kamara tagvállalatai számára megkönnyítse a külföldi üzletemberekkel való kapcsolatteremtést. Elsősorban külföldön terjesztik, de korlátozott számban belföldi vállalatok igényeit is ki tudják elégíteni. Megjelenése 1983 első félévben várható. Amennyiben vállalata igényt tart a kiadványra, amelynek belföldi ára 587 forint, kérjük telexen vagy levélben előzetes igényét jelezze december 18-ig Wendl Gábornénál, sajtóosztály 1054 Lengyel Gyula u. 6. telefon 533-522, telex 224745. ISilliini! RÖVIDEN :A csongrádi Tisza Bútoripari Vállalat újdonsága a víkendházakba szánt összecsukható konyhabútor, amelyből néhány garnitúrát már el is szállított Ausztriába. M IPARI ÉRIÉKESÍTÉSI ÁRAK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 193,4 év azonos időszaka £ 100 1985 január — 100 IdőSZak éreTmiszer- ^Im^er- IW!"*«** ipar nélkül ipar ipar nélkül ipar 1985. január 104,4 103,3 100,0 100,0 február104,2 103,7 100,2 100,7 március 101,6 103,7 101,0 100,5 április 104,9 101,3 101,6 99,9 május 104,8 100,7 101,8 99,2 június 105,0 100,8 102,0 99,6 július 104,5 100,5 102,0 99,3 augusztus 104,7 99,3 102,4 99,5 szeptember 105,7 100,2 103,4 99,8 1985. jan.—szept. 104,8 101,5 A CIB (Central-European International Bank Ltd.) Budapest tájékoztatója a nemzetközi pénzpiaci kamatokról ez 1985. december 13-i valutanapra 1 hónapos 3 hónapos 6 hónapos lekötésre lekötésre lekötésre USD 8 1/8—1/4 8 1/8—1/4 8 1/3—1 4 DEM 4 3/4—7/8 4 3/4—7/8 4 3/4—7/8 CHF 4 1/4—3/8 4 1/8—1/4 4 1/8—1/4 GBP 11 5/8—3/4 11 3/4—7 8 11 5/8—3 4 NLG 5 7/8—6 5 7/8—6 5 7/8—6 FRF 12 7/8—13 13 1/4—1/2 12 5/8—7/8 BEF 8 5 8—3/4 8 1/2—5/8 8 1/2—5/8 JPY 8 3/8—1/2 7 7,3—8 7 3/8—1/2 Forrás: Statisztikai Havi Közlemények, 1985. 10. szám