Világgazdaság, 1986. január (18. évfolyam, 1/4251-21/4271. szám)
1986-01-03 / 1. (4251.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1996. JANUÁR 3., PÉNTEK XVIII. ÉVFOLYAM, 1. (4251.) SZÁM Elemzés leír a nyersanyagárak várható alakulásáról Nem valószínű az árak emelkedése Másfél éves hanyatlás után a nyersanyagárak az idén sem ígérnek semmi jót a termelőknek — vélekedik a nyugati piacelemzők legtöbbje —, de aligha képzelhető el a tavalyi 9 százalékos árzuhanás megismétlődése. 1985 ugyanis igen rossz éve volt a nyersanyageladóknak: a túlkínálat következtében egyáltalán nem éreztethették hatásukat olyan fejlemények, amelyek szokásos körülmények között áremelkedéshez vezetnek. Ide tartozik a dollár mintegy 20 százalékos értékcsökkenése — ez a vevőknek elérhetőbbé teszi a dollárbanjegyzett árukat —, a világgazdaság mérsékelt bővülése, a csökkenő kamatlábak és nem utolsósorban az áremelkedéssel kapcsolatos általános várakozások lélektani hatása. Az elemzők év végi ború lété a nem kis részben a nyersanyagok ősszel tapasztalt áralakulásának következménye. Az árutőzsdéken az 1931—82-es recesszió mélypontját is túlhaladva hét éve nem tapasztalt alacsony árszínvonalat regisztráltak, a szabadpiacon pedig hároméves rekordot döntött az áresésről.•Miataki a Mw Jerseyben működő Commodity Research Bureau indexeiből. Mint imeretes,szintén az őszi hónapok fejleményeihez tartozott a nemzetközi ón- és nyersolaj-kartellek összeomlása, ami egyéb nyersanyagok szintén megrendült pozíciójával együtt több fejlődő világbeli termelő gazdaságát a tönk szélére sodorta. Az öt nagy nyugati gazdasági hatalom — az USA, Japán az NSZK, Nagy-Britannia és Franciaország — képviselőinek szeptemberi találkozója óta adódtak kedvező jelek is, ezek azonban úgyszólván kizárólag a dollárgyöngítő intézkedések következményei voltak. Más szavakkal: a dollárban kifejezett nyersanyagárak 3 százalékos emelkedése közepette a világpiaci ár tovább süllyedt — hangsúlyozta a Georgia State University gazdasági előrejelzésekkel foglalkozó vezető szakembere. A New York-i Rudolf Wolff Futures Inc. igazgatója is úgy véli, hogy a dollár árfolyamának leszorítása csak lassítja a nyersanyagok általános árcsökkenését. „Senki sem tudja, mikor érjük el a mélypontot — vélekedik a Klonvest Corp ,egyik vezető közgazdásza —, de az esetleg meginduló áremelkedés semmiképpen sem ígérkezik drámainak.” Az elemzők ugyanis számos olyan körülmény fennmaradását hangsúlyozzák, amelyek változatlanok maradtak az utóbbi években. Így továbbra is bővül a fejlődő országok nyersanyag-kitermelő kapacitása, annak a nyomásnak következményeként, ami őket a valutaszerzésre ösztönzi. Változatlanul halad előre a hagyományos , nyersanyagok ipari helyettesítse,így mindenekelőtt a műanyagok és az optikai szálak felhasználása. Az USA-n.. kívüli gazdasági növekedés lelassulásához az adósság" sújtotta harmadik világ olyan takarékossági intézkedései társultak, mint a fogyasztói ártámogatások felszámolása és a beruházási programok megnyirbálása, amelyek együttvéve a nyersanyagok iránti kereslet világméretű megcsappanásához vezettek. Ami a mezőgazdasági nyersanyagokat illeti, számos korábbi importőr ország nagy lépést tett az önellátás, sőt esetenként az export megvalósításához. A nyersanyag-értékesítők gondja tehát egészen egyszerűen az, hogy túl sok nyersanyagot kínálnak a piacokon túl kevés vevőnek. A Chase Econometrics elnöke a kedvezőtlen időjárástól eltekintve semmi mást nem tud elképzelni árfelhajtó tényezőként, mint a világgazdaság általános élénkülését, de ez szerinte aligha következik be. Az ennél derűlátóbb közgazdászok is úgy vélekednek azonban, hogy egy esetleges fellendülésnek is legalább két egymást követő hegetűivűen folytatódnia kellene ahhoz, hogy felszívhassa az eddig felhalmozott készleteket. ..Az adott kapacitásfölöslegekkel küszködő világban a nyersanyagok értékítéletét sokkal több lefelé hajtó tényező terheli, mint az a szokásos gazdasági körülmények között lenne’’ — fűzik hozzá. Az egyes nyersanyagok kilátásaira térve az AP—DJ hírügynökség által megkérdezett vezető amerikai közgazdászok a kőolajat említették az első helyen, mint az egész nyersanyagpiacot jelképező terméket. Amennyiben a nyersolaj ára barrelenként 20 dollárra süllyed — vélekednek —, akkor több más nyersanyag, így mindenekelőtt a fémek jegyzése is valószínűleg hasonló tendenciát fog mutatni. Általános vélemény szerint az idén 22—24,5 dolláros barrelenkénti árra lehet számítani a jelenlegi mintegy 26 dollárral szemben. Az olajtermelő országok szervezete (OPEC) által meghirdetett árcsökkentés az érintettek közötti árháború kirobbanásával fenyeget, ez azonban aligha következhet be február előtt, amikor az északi félteke energiaéhsége szűnni kezd. Nem közömbös a nyersanyagpiacra nézve a fogyasztói ■ áralakulás, amelynek átlagos növekedését 1986- ban az elemzők 3,5—4 százalékra teszik a fejlett ipari országokban, ami lényegében megegyezik a tavalyi átlaggal. A mérsékelt infláció ugyanis szükségtelenné teszi a túlzott áremelkedés hatását ellensúlyozó fedezeti vásárlásokat, amelyek tárgya az utóbbi időben egyébként is inkább részvény, és más értékpapír, mintsem nyersanyag. Az eladókon az idén így — a Gary Shilling & Co. szakértője szerint — a zsugorodó, spekulációs kereslet sem segít. A bőséges termés nyomán a gabonafélék jegyzése szeptemberben hét éve nem tapasztalt mélypontra süllyedt. Azóta mintegy 7 százalékos áremelkedést regisztráltak; ennek oka az amerikai kormány egyelőre még viszonylag bőkezű ártámogatása. 1985-ben az élő állatok világpiaci ára átlagosan 13,7 százalékkal, a növényi olajoké pedig 25 százalékkal esett. Amennyiben nem következik be valamilyen terméscsökkenés, az árak az idén is alacsonyan maradnak, részben azért is, mert megkezdődik a washingtoni ártámogatás fokozatos felszámolása. Ez elsősorban a búza, a kukorica és a szójabab piacát érinti majd; az előbbi két termék ára a tavalyihoz képest átlagosan 5,6 százalékkal lesz kisebb a Chase Econometrics mezőgazdasági részlegének elnökhelyettese szerint, a szójabab pedig valószínűleg megmarad az alaposan leapadt tavalyi árszinten. Az állattenyésztők ennél jobb évnek néznek elébe. A megcsappant állatállomány nyomán nyáron valószínűleg fel fog lendülni az élő állatok jegyzése — így a Cargill Investor Services Inc. elemzője. Szarvasmarháért 1986-ban a tavalyinál átlagosan 7,3 százalékkal, sertésért pedig 8 százalékkal többet lehet majd kapni. Az időjárással kapcsolatos fejlemények közül egy már nyilvánvaló: a 20 éve nem tapasztalt ,súlyos brazíliai aszály felvetéscstíbar. r. kaviár roagka adte várható folyamatos fölívelését. Brazília a világ kávétermésének egyharmadát adja és a becslések szerint a szárazság ennek legalább a felét pusztította el. A Smith Barreis, Harris Upham & Co. szakértője szerint egyáltalán nem elképzelhetetlen az idén a kilogrammonként 5,5—5,5 dolláros kávéár a múlt év végi 4,95 dollárt követően. A fémek közül az ezüst és a platina ára 1985 első negyedében 3 éve nem tapasztalt szintre süllyedt, attól fogva pedig csak mérsékelten kezdett emelkedni. Ennél katasztrofálisabban alakult az ón piaca, miután a fém árának stabilizálásával foglalkozó 22 tagállamot számláló óntanács hitelválsága nyomán teljesen összeomlott. Az októberi válság óta szünetelő londoni önértékesítés a többi fém jegyzésére is átragasztotta a borúlátó hangulatot, és végső soron súlyos veszteséget okozott a világ legnagyobb fémkereskedőinek. Ebben a termékcsoportban tavalyi gyengélkedése ellenére a réz és az alumínium ígérkezik nyertesnek. A Drexel Burnham Lambert fémipari elemzője szerint ezekből a fémekből nagyobb lesz a felhasználás, mint a termelés, így a réz jegyzése tonnánként 1540—1560 dollárra emelkedhet a jelenlegi 1390 dollárról, az alumínium ára pedig 1110 dollárra a jelenlegi tonnánkénti 1100 dollárról. Az említett csekély infláció a legtöbb elemző szerint lenyomhatja a nemesfémek, így elsősorban az ezüst és az arany árát. Itt azonban nem kell hirtelen eséstől tartani, hanem a várható heves ingadozás összesítése eredménnyezheti a" korábbinál alacsonyabb "árszínvonalat. ^ ________________ nXProl napra + AZ USA ÚJABB EGYOLDALÚ KORLÁTOZÁST jelentett be a Közös Piacról származó acél importjára. (4. oldal) - AZ ÉLELMISZER-CSOMAGOLÁS LEMARADÁSÁNAK felszámolásához több mint 9 milliárd forintra lenne szükség. (3. oldal) 4- ÓVATOSABBAK VOLTAK TAVALY A BANKOK a hitelek nyújtásával kevesebb kölcsönt adtak az eladósodott országoknak, nőtt a rövid lejáratú hitelek aránya. (2. oldal) A NIGÉRIA ÖNERŐBŐL AKARJA MEGOLDANI gazdasági problémáit: az eladósodást, a munkanélküliséget, az inflációt, a nyersanyaghiányt. (2. oldal) Tisztelt Olvasó! Kemény esztendő van mögöttünk, sikerek és csalódások egyaránt jellemezték. Az emberi természet egyik, jó tulajdonsága, hogy előre szeret nézni, a megoldandó feladatok irányába. A magyar gazdaság fő feladata az új esztendőiben is változatlanul a hitelképesség megőrzése. Ennek módozatait a XIII. kongresszus meghatározta: elért eredményeinkre támaszkodva kell kibontakoztatni az intenzív jellegű gazdasági fejlődést, dinamizálni a gazdaságot, s ezeken keresztül emelni népünk életszínvonalát. A magyar gazdaság nemzetközi megítélése attól függ, hogy maradéktalanul eleget tudunk-e tanai a külföldi fizetési kötelezettségeinknek. Ez a feltétele annak is, hogy hozzájuthassunk azokhoz a hitelekhez, amelyek elengedhetetlenül szükségesek. Az 1936-ban életbe lépő szabályozórendszernek úgy kell működnie, hogy e célok elérését a gazdaságpolitika követeleményeinek megfelelően segítse. A megvalósítás útja elsősorban a hatékony exporttevékenységen keresztül vezet. Reális a gazdaságpolitikának ez az igénye, hiszen 1985-ben körülbelül 2060 milliárd dolár értékben vásároltak a világpiacról és körülbelül ugyancsak 2000 milliárd dollár értékben adtak el árut. Ebben az óriási forgalomban hazánk részesedése mérsékelt, de éppen ez teszi lehetővé fent vázolt céljaink elérését. A behozatal tekintetében ugyanis közvetlen és reexportforgalmunk körülbelül 0,45 százalék a világpiacon, kivitelünk pedig az összforgalomban mérve eléri a világpiaci kivitel 0,47 százalékát. A nemzetközi piac kihívása számunkra elsősorban abban jelentkezik, hogy a magyar ipar folyóáron mért értékesítésének mintegy 25 százaléka kerül évente exportra. Mivel az ipar hozzájárulása a nemzeti jövedelem termeléséhez megközelíti a 47 százalékot, állíthatjuk, hogy nemzeti jövedelmünk termelésének jelentős része, 10—12 százaléka az export volumenétől, minőségétől és gazdaságosságától függ. Még nagyobb jelentőségűs számunkra az export, ha meggondoljuk, hogy ez biztosítja nyitott gazdaságunk importjának forrását, fedezetét. Nem közömbös tehát dollármilliérdokiban mért importunk és exportunk gazdaságossága, külkereskeedelmáták cserearányainak alakulása. Ebben rejlik a nemzetközi piac kihívása, ezért kap nagy szerepet a magyar gazdaság a mi helyzetében külkereskedelmi munkánkban a mennyiség mellett a minőség, a hatékonyság és a termékszerkezet. A Magyar Kereskedelmi Kamarába tömörült ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági vállalatok és szövetkezetek minden tudásukkal, minden erőforrásukkal arra törekednek, hogy 1980- ban minél hatékonyabban hajtsák végre a gazdaságpolitika által mesha'ár.—V ’ i'e’sdr.Jckat. A kamera társadalmi 87e rvezetként — hagyományos feladatain túlmenően — az érdekvédelem, az érdekegyeztetés és az érdekeközvetítés fegyvertárával törekszik maximális segítséget nyújtani tagvállalatainak és minden hozzá forduló partnerének. A Magyar Kereskedemi Kamara tagvállalatainak 1936-ban különösen a termékminőség javítását, a gazdasági munka minőségi jegyeinek erősítését kell szem előtt tartaniuk. Úgy véljük, hogy mind a külföldi, mind a hazai piacon ezt várják tőlünk partnereink, ennek kell tehát munkánk homlokterében állnia. A Magyar Kereskedelmi Kamara elnöksége nevében tisztelettel és szeretettel kívánok a VILÁGGAZDASÁG minden kedves olvasójának boldog új esztendőt. Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke A TÖRÖK MINISZTERELNÖK IRÁNBA LÁTOGAT Özes naciv megrendelésekben reménykedik Özal török miniszterelnök pénteken Teheránba utazik 200 fős delegáció élén, hogy főként a gazdasági kapcsolatok elmélyítéséről tárgyaljon. Kíséretében van 150 üzletember, akik abban reménykednek, hogy Teherán nagy megrendeléseket ad nekik annak nyomán, hogy a múlt héten Mustafa Tinaz Titiz török államminiszter megállapodást írt alá a kétoldalú árucsere élénkítésére. Titiz szerdán tért haza Törökországba, két nappal azután, hogy az érte küldött török repülőgépet az iraki légierő elfogta, ezért a Szovjetunión keresztül kellett visszatérnie. Titiz hazatérve közölte: reméli, hogy az idén legalább 3 milliárd dollár lesz a kétoldalú forgalom értéke a tavalyi 2,3 milliárd után. Irán Törökország második legfontosabb kereskedelmi partnere az NSZK után. Az államminiszter szerint a törökcégek reménykedhetnek kulcsrakész üzemek szállításában, illetve már meglevők újjáépítésében a cement-, a kerámia-, a szerszámgép-, a gépkocsigyártó, az elektromos és az elektronikai ipar területén. Ozal, jól értesült diplomaták szerint, felkéri Iránt, törlessze gyorsabban ' Törökországgal szemben "fennálló adósságait. Teherán pénzzavarral küszködik, az Irakkal fennálló háború következtében. Törökország számos kész- és félkészterméket szállít Iránnak, ahonnan elsősorban olajat vásárol. Teherán Törökország fő olajszállítója. Az öböl menti háború — a várakozások szerint — nem lesz a fő napirendi pontok között, mivel Törökország igyekszik Irakkal is jó kapcsolatokat fenntartani, és a háború ügyében tartózkodik az állásfoglalástól. A teheráni tárgyalásokon állítólag arról is szó lesz, hogy az iráni olajat Törökországon keresztül szállítanák vezetéken Ahvaz iráni város és az iskenderuni öböl között. Irán a Kharg szigetét ért sorozatos iraki bombatámadások miatt igyekszik más lehetőségeket is felkutatni olajszállításra, (Reuter) Szovjet-japán megállapodás a szahalini földgáz kiaknázásáról Japán 1995-ben kezdi meg a szahalini földgáz importját A tegnapi tokiói sajtójelenttések szerint a Szovjetunió és Japán között létrejött a megállapodás a földgázügylet részleteiről, beleértve a közös feltárást, illetve cseppfolyósítást is. Az ehhez szükséges munkálatok 1939- ben kezdődnek. A Nihon Keizai Simbun japán gazdasági lap értesülése szerint a Szaladin-sziget észak-keleti részén mintegy 4,5 milliárd dollár költséggel szivattyúzó, szállító és cseppfolyósító kapacitást építenek ki. A költségek felét a japán Eximbank meghitelezi.. A lap azt írja, hogy a különböző japán vállalatok most dolgozzák ki hoszszú távú importprogramjukat, s ezekről is szó lesz Sevardnadze szovjet külügyminiszter két hét múlva kezdődő tokiói tárgyalásain A szahalini földgázvagyon közös feltárása és felhasználása már régebben felmerült, az utóbbi években azonban részben a japán cseppfolyósítottföldgáz-kereslet csökkenése, részben a két ország külkapcsolatainak problémái miatt az elgondolás háttérbe szorult. A közös fejlesztésről tavaly, kezdődtek újra a tárgyalások. (MTI)