Világgazdaság, 1986. március (18. évfolyam, 42/4292-62/4312. szám)

1986-03-01 / 42. (4292.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK ÍmISZK­K­k­ 1986. MÁRCIUS 1., SZOMBAT XVIII. ÉVFOLYAM, 42. (4292.) SZÁM Dániában is elfogadták a közös piaci reformokat MEGNYÍLT AZ SÍI AZ EGK KORLÁTOZOTT REFORMJAINAK VÉGREHAJTÁSA ELŐTT A csütörtöki népszavazás eredménye nyomán pénteken Dánia, illetve a dán döntés nyomán Olaszország és Görögország képviselője is aláírta az EGK reformjaira vonatkozó okmányokat. A reformok célja a kereskedelmi akadályok felszámolása a 12 tagország között, a vétójog korlátozása, valamint az európai parlament felértékelése, súlyának növelése. Dánia lakossága jóváhagyta az EGK tervezett reformjait, így teg­nap Hágában Dánia, továbbá Olasz­ország és Görögország külügymi­nisztere is aláírta az EGK Római Szerződésének módosítását. A dá­nok 56 százaléka szavazott a refor­mok mellett. Az előzmény: az EGK többi ki­lenc állama már a múlt hónapban aláírta az alapszerződés módosítá­sát, de a kisebbségben levő Schlister dán miniszterelnök ezt nem tudta megtenni, mivel a parlamenti több­ség, a nemzeti szuverenitásra hi­vatkozva, elutasította az integráció elmélyítését. A miniszterelnök ki­íratta a népszavazást, s az ellenzék jelezte, hogy amennyiben a dánok többsége nem ellenzi a reformokat, úgy ő sem akadályozza meg a par­lamentben a ratifikációs eljárást. A reformok célul tűzik ki töb­bek között az áruk és szolgáltatá­sok szabad forgalmának megterem­tését 1992-ig, korlátozzák a vétójog alkalmazását, több beleszólási jo­got adnak az EGK közvetlenül vá­lasztott európai parlamentjének, és kiterjesztik a közösség hatáskörét többek között olyan kérdésekre, mint a környezetvédelem és a­­kül­politika. (Ezekben a kérdésekben a közösség tagországai eddig is együtt­működtek, de ezt az EGK alap­­szerződése hivatalosan nem írta elő.) A Közös Piac-ellenes dán balol­dali pártok kijelentették: változat­lanul harcolnak az integráció el­mélyítése ellen, s magatartásukban megerősíti őket,­ hogy a dánoknak jóval nagyobb hányada szavazott most a Közös Piac ellen, mint 1972-ben, amikor a dánok 36 szá­zaléka foglalt állást Dánia közös piaci belépése ellen a jelenlegi 43,8 százalékkal szemben. A reformpártiak azzal érvelnek Közös Piac-szerte: amennyiben nem terjesztik, ki az együttműkö­dési területeket, és nem egyszerű­­sítik a döntéshozatali mechaniz­must, az EGK fokozatosan szétesik, és egész Nyugat-Európa pozíciója meggyengül a világ többi fejlett régiójával folyó gazdasági verseny­ben. A reform ellenzői viszont fél­tik a tagországok nemzeti szuvere­nitását, arra való jogukat, hogy saját maguk határozzák meg bel- és gazdaságpolitikájukat. Mivel most már mindegyik tag­ország aláírta a reformokmányokat, a tagállamok gyorsan be akarják fejezni a ratifikációs eljárást, hogy a szerződések mielőbb érvény­be lépjenek. (Reuter) Szélsőséges ingadozások a valutatőzsdéken A FED akcióra készül a dollár mellett? A dollárárfolyam szélsőségesen ingadozott a hét végén, jegyzése a csütörtöki 2,20 márkáról átmeneti­leg 2,25 márka fölé nyr­ott, később azonban 2,22 márka körül állapo­dott meg. A dolog hátterében az áll, hogy Martin, az amerikai jegy­bank szerepét betöltő Federal Re­­serve Board (FED) elnökhelyettese a japán televíziónak adott nyilatko­zatában közölte: hamarosan ülésez­ni fog a világ öt legnagyobb pénz­ügyi hatalmát tömörítő ötök cso­portja, és arról tárgyalnak majd, hogy miként lehetne megállítani a dollár árfolyamának zuhanását. A valutaközpontokban valószínűnek tartják, hogy az ötök interveniálni fognak, ezúttal a dollár mellett. A FED elnökének nyilatkozata felnyomta ugyan a dollárt, később azonban visszasüllyedt, mert egy újabb interjú látott napvilágot. A Reuter hírügynökségnek azt mondta Baldrige amerikai kereskedelmi mi­niszter, hogy a washingtoni kor­mány szívesen venné a dollár árfo­lyamának további esését. A két el­lentétes értelmű nyilatkozat kissé összezavarta a valutapiacokat. (Reuter, AP,DJ) JUGOSZLÁVIA 35 MILLIÓ DOLLÁRT KAP VENDÉGMUNKÁSAINAK HAZATELEPÍTÉSÉHEZ A strasbourgi Európa Tanács 35 millió dollár kölcsönt folyósít Ju­goszláviának kedvezményes kamat­tal Az összegből Belgrád a követ­kező 2 év során a Nyugat-Európá­­ban dolgozó jugoszláv vendégmun­kások hazatelepítését finanszírozza. A hitelmegállapodást közvetlenül azután kötötték meg, hogy Jugo­szlávia öt évre társult tagjává vált az Európa Tanács hazatelepítési alapjának. Ezt az alapot 1956-ban állította fel 19 nyugat-európai or­szág abból a célból, hogy ebből fi­nanszírozzon bizonyos regionális fejlesztéseket, munkahelyteremtő és lakásépítési programokat. A hitel­ügylet megkötését főleg az NSZK kormánya szorgalmazta, mert itt dolgozik a legtöbb jugoszláv ven­dégmunkás. (Reuter) Svédország korlátozza a korszerű technológia átadását Svédországban — jelentette be a stockholmi külügyminisztérium — a külföldi eredetű korszerű technoló­gia kivitelét korlátozni fogják, hogy megakadályozák a korszerű beren­dezések illegális átadását egyes or­szágok között. Kormányforrások je­lezték, hogy washingtoni sürgetésre határoztak így. Az USA — mint ismeretes — igyekszik korlátozni az olyan korszerű technológia ki­vitelét, amelyet a Szovjetunió ka­tonai célokra is fölhasználhat. Hell­­ström kereskedelmi miniszter sze­rint olyan korszerű technológiájú berendezések esetében tiltják meg a Svédországon keresztül való tranzitálást, amelyek a gyártó or­szágban exportellenőrzés alá esnek. A hivatalos korlátozás mellett a svéd ipar is létesített egy különle­ges hivatalt azzal a feladattal, hogy garantálja: ne kerülhessenek ille­gálisan külföldre olyan amerikai eredetű berendezések, amelyek cél­országa Svédország. (Reuter) 11] Inflációelllines gazíssági csomagtere Brazíliában Pénteken egy napra bezárták a brazil bankokat, mert ezen a na­pon hozták nyilvánosságra a brazil kormány új inflációellenes gazda­sági csomagtervét. Ennek részletei lapzártáig nem érkeztek meg, de az előzetes értesülések alapján a hír­­ügynökségek úgy tudják: megszün­tetik a különböző árak és díjak hivatalos inflációs indexhez való kötését. Az eddigi rendszert ren­getegen bírálták, mondván: fel­gyorsítja az áremelkedést. Mások viszont azt állították: ez az egyet­len módja annak, hogy valamelyest megőrizzék a lakosság vásárlóere­jét, a reálbéreket és az export ver­senyképességét. Az eddigi rendszer alapján egyéb­ként, a béreket, a szerződéseket, a kereskedelmi díjakat, a megtakarí­tásokat, az adósságok nagyságát, a valutaleértékelést mindig a hiva­talos inflációs indexhez igazították. Most viszont mindezt fokozatosan megszüntetik abból a célból, hogy lehűtsék az évi 255,16 százalékos inflációt. Az új gazdasági program beje­lentése előtt elterjedt a hír, hogy lemond a brazil kormány néhány tagja, és hogy nagymértékben de­valválják az ország valutáját, a cruzeirót. Kormánykörökben mind a két Hírt cáfolták, de a biztonság kedvéért jobbnak látták egy nap­ra bezárni a bankokat, nehogy meginduljon a tőkekimenekítés. (Reuter) f­elértékelték a rubelt a dollárra­ és a jennel szemben A szovjet állami bank — írja az Izvesztyija — február 27-i hatály­­lyal módosította, a rubel árfolyamát hét­­különböző valutával szemben. Felértékelték a rubelt a dollárhoz és a jenhez képest. Ezentúl 100 USA dollárért 72 rubelt adnak szemben az eddigi 72,7 rubellel, 1000 jenért pedig 3,98 rubelt az eddigi 4,07 rubel helyett. Leértéke­lődött viszont a rubel a font ster­linghez képest, 100 font csütörtök­től 107,14 rubelt ér, míg eddig 105,23-at. A bank minden hónap elején és közepén hajt végre árfo­lyam-módosításokat, de néha a közbeeső időszakban is. Legutóbb február 21-én kilenc valutával szemben módosították a rubel ár­folyamát. (Reuter) NAPRÓL NAPRA + A TŐKÉSORSZÁGOKBAN NŐTT AZ ACÉLTERMELÉS idén januárban. (4. oldal) ♦ A HAZAI BELKERESKEDELEMBEN LEGFELJEBB A MA­SZEK juthat csődbe, állami üzlethálózat a mai piacon nem bukhat meg. (3. oldal) •­ JUGOSZLÁVIÁBAN BÍRÁLJÁK AZ IGEN KÖLTSÉGES atomerőmű-programot. (2. oldal) + A KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ TEAFAJTÁK ÁRA szilárd, sőt eny­hén emelkedő. (4. oldal) .­­SS*b­ot + A FŰRÉSZÁRU IRÁNTI LANYHA idén sem sok jóval biztatja az osztrák erdészet* ($. sem Az olajtermelő Oklahoma, Texas és Wyoming szövetségi államok né­hány kongresszusi képviselője azt javasolta, hogy Washington az ál­lami bevételek növelése, a költség­­vetési hiány csökkentése céljából vessen ki barrelenként 5 dolláros importvámot az olajra. A javaslat szerint ez évi 9 milliárd dollárt hozna az államkasszának. A Nem­zetközi Energiaügynökség szerint az importvám eltorzítaná a nemzetközi kereskedelmet, végrehajtását nehe­zen és csak nagy bürokráciával le­hetne ellenőrizni. Ez a lépés meg­kérdőjelezné továbbá az USA szere­pét az IEA rendkívüli esetre elfo­gadott olajmegosztási rendszerében, amelyet a tagországok automatiku­san léptetnének életbe az olajellá­tásban felmerülő súlyos és hirtelen fennakadás esetén. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szer­vezete (OECD) szerint az olajárakat a keresletnek és a kínálatnak kell kialakítania, ezért mindennemű mesterséges beavatkozást károsnak tart a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok szempontjából. A ter­vezett importvám ellen szenvedé­lyesen tiltakozik Norvégia. Willoch norvég miniszterelnök szerint a Washingtonban mérlegelt olajim­portvám igazságtalanul és protek­cionista módon előnyben részesítené az amerikai olajtermelőket a kül­földiekkel szemben. Norvégia napi 900 ezer barreles olajtermelésének jelentős részét az USA-ba expor­tálja. Az IEA szerint nemcsak a kő­olaj, hanem a feldolgozott kőolaj­­termékek szabadkereskedelmét is meg kell őrizni. Helga Steeg ellenzi Jamani szaúdi olajminiszternek azt a legutóbbi ja­vaslatát is, hogy valamennyi olaj­termelő ország működjön együtt az árak stabilizálása céljából a kiter­melés közös szabályozásában. A párizsi szervezet szerint elképzelhe­tetlen, hogy valamennyi olajtermelő — a maga eltérő gazdasági, politi­kai érdekeivel — meg tudjon álla­podni bármiféle kitermelendő­mennyiségében vagy bármilyen egyéni kvótában. Emellett Anglia és Norvégia máris jelezte, hogy nem látja szükségesnek a termelés mennyiségének közös rögzítését. Az IEA-t 1974-ben, az olajárrob­banás után hozta létre 21 olajfel­használó ország. (AP—DJ, Reuter)­ ­ Az IFA az olajkereskedelem szabadságáért A párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ellen­zi, hogy Washington megvámolja az olajimportot, mint ahogyan azt néhány kongresszusi képviselő javasolta, és azzal sem ért egyet, hogy a szaúdi olajipari miniszter javaslatára valamennyi olajtermelő közösen próbálja rögzíteni a kitermelést — jelentette ki Helga Steeg, az IEA elnöke. AZ USA-BAN A FÖLDGÁZÁR A nyersolajárak zuhanása mel­lett az észak-amerikai kőolaj- és földgáziparnak meg kell küzdenie a földgázárak feltartóztathatatlan esésével is. 1981 óta az olajárak kereken 40 százalékkal, átlagosan barrelenként 20 dollárra csökkentek, de érdekes módon a földgázárak — noha a földgáz természetesen mint ener­giaforrás versenyez az olajjal — tartották magukat. Amerikai hiva­talos adatok szerint a tavalyi év első 9 hónapjában a földgáz átlag-­, ára csak 1,5 százalékkal volt ala­csonyabb az 1984-es rekordnál. A kiéleződő konkurencia és a túl­kínálat azonban mindenképpen erő­teljesen le fogja nyomni Észak- Amerikában is a földgázárakat : az amerikai gázipari égyesülés becs­lése szerint a földgázvezetékeket üzemeltető cégek az idén a tava­lyinál 25 százalékkal kevesebbet fognak fizetni érte. Jóslatok szerint az áresés tavasszal fog beindulni. Nyilvánvaló, hogy a földgáz fo­gyasztói ára sem lesz tartható a mostani irreálisan magas szinten. A földgázvezetékeket üzemben tartó cégek igen nehéz helyzetbe kerültek: a kitermelőkkel még ke­­ ESÉSÉVEL SZÁMOLNAK rákban kötött hosszú lejáratú szál­lítási szerződésekben elkötelezték magukat egy mára már irreálissá vált magas ár mellett. Most e cé­gek megpróbálják felmondani a szerződéseket, de a kitermelők ért­hetően nem egykönnyen egyeznek bele az érvényes, számukra ked­vező szerződéses ár leszállításába. A Columbia Gas Systems Inc.-nek például csak úgy sikerült újratár­gyalnia a szerződést, hogy kárpót­lásul 800 millió dollár előleg fize­tésére tett ígéretet. Megfigyelők sze­rint a szerződések újratárgyalására tett kísérletek nem egy ízben fog­nak a bíróságon végződni. Bármennyire nehéz is az átállás az új árakra, a folyamat elkerül­hetetlen — már csak a túlkínálat miatt is. A viszonylag magas ame­rikai földgázárak miatt az USA- ban a földgázfelhasználás stagnál — 1973-ban a felhasználás a jelenle­gi szintnél 20 százalékkal volt na­gyobb. A túlkínálatot súlyosbítja, hogy Kanada és Mexikó az eddi­­gieknél jelentősen több földgázt sze­retne exportálni az USA-ba, ennek lebonyolítására idén újabb földgáz­­vezetékeket helyeznek üzembe. (AP—DJ) Aquino :visszaköveteili a Marcos-vagyont Visszak­öveteli a Marcos által kül­földre menekített vagyont Corazon Aquino, a Fülöp-szigetek elnöke, aki azt is, bejelentette, hogy ked­vezőbb törlesztési feltételeket akar kialkudni az ország külföldi adós­ságaira. Egy amerikai televíziós interjúban célzott rá: hajlandó tár­gyalni Washingtonnal arról, hogy 1991 után is fenntartsák az ország területén levő amerikai támaszpon­tokat. Az USA-ban, mint ismere­tes, egy kongresszusi bizottság vizs­gálatot folytat a Marcos-család Amerikába síbolt vagyonáról, csu­pán New York államban 350 mil­lió dolláros ingatlanja van, de vi­lágszerte több mint 3 milliárd dol­lárt halmozott fel. Schultz külügymi­niszter hangoztatta, hogy Marcos személyes vagyonáról van szó, de azért azt is hozzátette, "hogy az Aquino-kormánynak joga van e va­gyon eredetét firtatni. Az adóssá­gokkal kapcsolatos tárgyalásokról az elnökasszony azt mondta, hogy úgy akarnak eljárni, mint Argentíná­ban az új kormány, amelynek si­került a korábbinál kedvezőbb tör­lesztési feltételeket kikötnie. (Reu­ter) Tekintélyek cáfolják Nagy-Britannia SDI-hasznát Egy vezető brit munkáspárti poli­tikus, továbbá egy tekintélyes ame­rikai tudós egybehangzóan állítja: túlzottak azok a várakozások, ame­lyek szerint Nagy-Britannia óriási kereskedelmi hasznot húz az ame­rikai csillagháborús programból. Denis Haeley, a Labour külügyi szóvivője „sok hűhó semmiért”-r­ől beszélt, az amerikai tudósok szövet­ségének SDI-koordinátora pedig azt mondta, hogy a programban részt vevő országok együttesen számít­hatnak 300 millió dolláros megren­delésre. Vele ellentétben az SDI­, program igazgatója a múlt héten­­ még többszáz millió dolláros üzlet­tel kecsegtette a programba bekap­csolódó brit cégeket. Nagy-Britan­nia, mint ismeretes, az USA szövet­ségesei közül elsőként tavaly de­cemberben jelentette be csatlakozá­sát a programhoz, az NSZK a jövő hónapban írja alá a szerződést, és folynak a tárgyalások Olaszország­gal, Japánnal és Izraellel. (Reuter)

Next