Világgazdaság, 1986. április (18. évfolyam, 63/4313-82/4332. szám)
1986-04-02 / 63. (4313.) szám
ÜLSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1986. ÁPRILIS 2., SZERDA XVIII. ÉVFOLYAM, 63. (4313.) SZÁM Az EGB a kelet—nyugati kereskedelem kilátásairól A kőolaj árának csökkenése súlyos károkat okozhat a kelet—nyugati kereskedelemben, mivel a szocialista országok tőkés importjának finanszírozásához szükséges exportbevételek csökkenését hozza magával — állapítja meg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (EGB) jelentése. Az EGB hangsúlyozza, hogy bár az olcsóbb olaj általában véve ösztönzőleg hat az iparilag fejlett tőkésországok gazdasági növekedésére és ezen keresztül a nemzetközi kereskedelemre, a szocialista országok más termékek exportjával nem tudják ellensúlyozni az olaj, a földgáz és a szén eladásából származó bevételeik csökkenését. A keletnyugati kereskedelemnek a hetvenes években tapasztalt élénkülése ugyanis éppen annak volt köszönhető, hogy növekedtek az energiaárak, s a szocialista országok több fűtőanyagot exportáltak, így többet tudtak tőkés importra fordítani. A Szovjetunió esetében például az exportbevételek 80 százaléka származott tüzelőanyagok eladásából. Ajelenlegi helyzetben viszont a Szovjetunió — barrelenként 35—30 dolláros árat feltételezve — 4—5 milliárd dolláros bevételtől esik el, s ha az általános tendenciákat követve még a földgáz árát is lejjebb kell vinnie, akkor még további 2— 3 milliárd dolláros veszteséggel kell számolnia. De már tavaly is érezhetően csökkent a szocialista országoknak, különösen a Szovjetuniónak az iparilag fejlett tőkésországokba irányuló exportja (erről szóló írásunkat lásd ugyanezen oldalon). Az 1984. évi 6 milliárd dollárról tavaly 2,5 milliárd dollárra esett viszsza a szocialista országok kereskedelmi mérlegének aktívuma az iparilag fejlett tőkésországokkal szemben. A Szovjetunióba irányuló nyugati export tavaly mindössze 1 százalékkal, a 8 kisebb európai szocialista országba irányuló kivitel viszont 7 százalékkal növekedett. A jelentés kitér a szocialista országok adóssághelyzetére is. Eszerint 1985-ben rekordösszegű, 5,2 milliárd dollárnyi hitelt vettek fel Nyugaton az 1984. évi 3,4 milliárd dollárt és az 1979. évi ugyancsak rekordnak számító 4,7 milliárd dollárt, követően. Az EGB szakértőinek becslése szerint a szocialista országot konvertibilis valutában fennálló nettó adósságállománya 1985 végén 71 milliárd dollár volt, 19 milliárd a Szovjetunióé és 52 milliárd a hat kisebb európai szocialista országé. Ez 8 milliárd dolláros növekedésnek felel meg 1984- hez képest, bár a jelentés leszögezi, hogy a növekedés részben a dollár gyengülésének tulajdonítható. (AP, Reuter) INDIA ÖSZTÖNZI AZ IMPORTOT EGYES SZOCIALISTA ORSZÁGOKBÓL Indiának a lehető legnagyobb mértékben növelnie kell öt európai országból — a Szovjetunióból, az NDK-ból, Lengyelországból, Csehszlovákiából és Romániából — származó importját. A Financial Express című indiai gazdasági napilap szerint az ország szövetségi kereskedelmi minisztériuma március közepén külön utasítással kötelezte a fentiekre az állami kereskedelmi szervezeteket és vállalatokat. Az öt országgal India klíringkereskedelmet folytat. Az újság értesülése szerint az intézkedés célja a valutakészletek kiáramlásának megfékezése, hogy ne nőjön tovább az ország mérleghiánya. A lap szerint további ok, hogy a szóban forgó országokkal szemben Indiának jelentős kereskedelmi többlete van. 1984—1995 folyamán az öt ország súlya India teljes külkereskedelmi forgalmában 15 százalék* volt, ezen belül az exportból 17, az importból pedig 13 százalék. Tavaly április—szeptember között már az indiai export 25 százaléka került az öt országba, importban viszont 1 százalékkal viszszaesett a részarányuk. A forgalom ilyen alakulása oda vezethet, hogy az öt ország kimeríti a rúpia elszámolású kereteket. Az idei szovjet— indiai jegyzőkönyv például 43,5 milliárd rúpiás kétoldalú forgalmat irányzott elő, 3,5 milliárd rúpiás indiai mérlegaktívummal. A lap által ismertetett külön utasítás legfontosabb eleme, hogy a jövőben egyetlen állami kereskedelmi ügynökségnek sincs joga az öt említett, országból érkező importajánlatot visszautasítani, még akkor sem, ha a beszerzés más forrásból kevesebbe kerülne. A döntés joga a pénzügyminisztériumhoz került. A kereskedelmi minisztérium kötelezővé tette továbbá az ügynökségeknek, hogy állandó kapcsolatot tartsanak fenn a fenti országok nagykövetségeivel és kereskedelmi kirendeltségeivel, nehogy egyetlen importügyletet is elszalasszanak. (MTI) Deficites a Szovjetunió tőkés külkereskedelme Tavaly 609 millió rubel hiány keletkezett a Szovjetuniónak a fejlett tőkésországokkal folytatott külkereskedelmében az 1934. évi 1,7 milliárd rubel többlet után. Ebben a viszonylatban az árucsere-forgalom értéke 37,8 milliárd rubelre csökkent az 1984. évi 40,9 milliárd rubelről — tűnik ki a TASZSZ összefoglalójából. A Szovjetunió 1985-ben 18,6 milliárd rubel értékben exportált ezekbe az országokba, míg az onnan származó importja 19,2 milliárd rubelre rúgott az 1984. évi 21,3, illetve 19,6 milliárd rubelt követően. Tavaly is az NSZK volt a Szovjetunió legnagyobb tőkés partnere. A vele lebonyolított árucsere-forgalom 7,09 milliárd rubelre rúgott — ezen belül az odairányuló export 3,99 milliárd rubel volt az egy évvel korábbi 7,50 milliárd rubel után. A második legjelentősebb partnere Finnország volt 4,99 milliárd rubeles forgalommal (2,3 milliárd rubel exporttal). Sorrendben a következők: Olaszország (3,79 milliárd), Japán (3,21 milliárd), az USA (2,7 milliárd), Nagy-Britannia (1,9 milliárd), Ausztria (1,86 milliárd), Belgium (1,41 milliárd), Hollandia, (1,3 milliárd), Kanada (963,8 millió rubel). (Reuter, MTI) New Yorkban I11 dollár alatt az olaj New Yorkban hétfőn újabb mélypontra, júniusi szállításra 9,80 dollárra csökkent az északi-tengeri Brent olaj ára, s az irányadó amerikai olajfajta, a West Texas Intermediate ára is 1 dollárral, 10,40 dollárra esett azonnali szállítás esetén. Az újabb árzuhanást elsősorban azzal hozzák összefüggésbe, hogy Vteiba, az OPEC-hez tartozó Emírségek olajügyi minisztere a hét végén kijelentette: az árak akár 5 dollárig eshetnek. Szakértők szerint emellett továbbra is nagy a felesleg a szabadpiacon, s ez önmagában tovább nyomja lefelé az árakat. .Nincs egyelőre hír az OPEC által kilátásba helyezett termeléscsökkentés gyakorlati megvalósításáról, s a nagy olajfelhasználók még az alacsony árak közepette sem mutatnak hajlandóságot készleteik feltöltésére. (Reuter) Jóslatok az arany árának kilátásairól Az arany árának idei alakulása szempontjából az lesz a legfontosabb, hogy miképpen alakul a sárga fém iránti befektetési kereslet — állapítja meg a dél-afrikai Anglo American Gold Investment Co. Ami a kínálati oldalt illeti, az aranytermelés világszerte növekedni fog 1936-ban, ráadásul a szocialista országok (elsősorban a Szovjetunió), az olajexportból származó bevételek csökkenését ellensúlyozandó , nagyobb mennyiségben dobnak piacra aranyat ebben az évben. Keresleti oldalon az ékszerészek vásárlásai várhatóan növekszenek, elsősorban a viszonylagos olcsóság miatt. Az arany ára ugyanis jenben, nyugatnémet márkában és svájci frankban viszonylag alacsony. Az ipari kereslet aligha bővül, legalábbis rövid távon nem várható javulás. A számítások szerint viszont Japán kereslete növekedni fog az idén, s ez elsősorban a jen felértékelődését tükrözi. A másik ok az, hogy az újabb japán intézkedések ösztönzik az aranybefektetéseket. (Reuter) Takarékossági csomagter Belgiumban Takarékossági csomagtervet jelentett be Martens belga miniszterelnök a parlament felhatalmazása alapján (VILÁGGAZDASÁG, 1986. március 23., 2. oldal). A csomagterv legfontosabb célja a költségvetési deficit lefaragása, mivel a hiány tavaly 571 milliárd belga frankra, a nemzeti össztermék (GNP) 12 százalékának megfelelő összegre rúgott, s ez jóval meghaladja az iparilag fejtett tőkésországok átlagát. A miniszterelnök elképzelései szerint elsősorban az egészségügyi ésközoktatási kiadásokat akarják csökkenteni. Emellett é szakstenni kívánnál, azzal az érvvel, hogy a bérek növekedési ütemét az inflációs rátához kötik. Ez utóbbi intézkedéstől a kormány az idén 55,7 milliárd frankos, jövőre pedig 61,6 milliárd frankos megtakarítást remél. Ezentúl a munkáltatók az inflációsbérpótlékot nem a dolgozóknak fizetik, hanem a társadalombiztosítási rendszer speciális alapjába, tehermentesítve az államot a társadalombiztosítási hozzájárulások egy részétől. A pénzügyminiszter nyilatkozata szerint az állami kiadásokat összesen 200 railnard frankkal kívánják csökkenteni 1987 végéig, s azt remélik, hogy h költségveió® 1. deficit így a GNP 8 százalékra csökken. (Reuter, AP—DJ) NAPRÓL NAPRA + AUSZTRIÁBAN CSÖKKENT AZ ÉRDEKLŐDÉS a hagyományos magyar exportcikkek iránt. (3. oldal) - A SZOVJETUNIÓ ÁLTAL NYÚJTOTT HITELEK VISSZAFIZETÉSÉT Is veszélyezteti az olajexportőr fejlődő országok anyagi helyzetének megrendülése. (4. oldal) + A KORÁBBAN VÁRTNÁL 10 MILLIÓ TONNÁVAL NAGYOBB búzatermést vár az idén a Nemzetközi Búzatanács. (8. oldal) • A NYUGATNÉMET GAZDASÁGI MINISZTER PÁRTOLJA a szaúd-arábiai olajtermékek közös piaci bevitelének könnyítését. (2. oldal) • KERESKEDELMI BANKOKAT KÉSZÜLNEK ALAPÍTANI az arab államok exportjuk támogatására. (2. oldal) + CSEHSZLOVÁKIA UTÁN AUSZTRIÁVAL KEZDI MEG közvetlen kapcsolatok kiépítését a győri Ferrovill. (3. oldal) ■f AZ AMERIKAI KÖLTSÉGVETÉS KIEGYENLÍTÉSE csak valamilyen új adó bevezetésével lesz megoldható. (4. oldal) + A SVÉD INFLÁCIÓ KORDÁBAN TARTÁSA csak mérsékelt béremelések esetében lehetséges. (5. oldal) + ÁTTEKINTÉS AZ ÖNPIAC alakulásáról. (6. oldal) 1 A BKP KONGRESSZUSA ELÉ A BKP szerdán kezdődő XIII. kongresszusára kidolgozott tézisek a gazdasági téren megvalósítandó feladatok között legfontosabb feladatként a tudományos-technikai forradalom kiszélesítését, ezen belül is a legkorszerűbb termelési technológiák bevezetését, továbbá a gazdasági szerkezeteknek a műszaki fejlődés által megkívánt átalakítását, s végül pedig a gazdaságirányítás korszerűsítését sorolják föl. Bulgáriában az utóbbi időben napvilágot látott írások kiemelik az utóbbi három évtizedben felmutatott jelentős növekedést. Azt sem hallgatják el, hogy éppen az utóbbi két évben mintha megtört volna ez a lendület, s az országnak eddig nem tapasztalt problémákkal kell megküzdenie. Szerdától vasárnapig ülésezik a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa, amelyen várhatóan sok szó esik majd az ország gazdasági helyzetéről, gazdasági célkitűzéseiről. A kongresszuson elhangzottak irányadók lesznek az idei évvel indult IX. ötéves tervidőszak feladatainak meghatározásánál, s ugyancsak most fog kirajzolódni az ország 2000-ig szóló hosszú távú fejlesztési terve. A kongresszusi tézisek tervezete szerint: „ A kilencedik ötéves tervidőszak és a 2000-ig tartó időszak lesz az a szakasz, amikor a tudományos-műszaki haladást kell a fejlett szocialista társadalom és a kommunizmus felé való további haladásért vívott harc alapjává és lényegévé test. Ennél konkrétabban az alábbi gazdasági, illetve a gazdasági élettel is összefüggő feladatokat jelölik ki a tézisek: a társadalmi rendszer, az anyagi és a szellemi élet arányos és harmonikus fejlesztését, a termelés széles körű technológiai megújítását, az anyagi-műszaki bázis további tökéletesítését, a termelés minőségének és hatékonyságának javítását, a gazdaság minden területére kiterjedő intenzifikálást, a szocialista demokrácia kibontakoztatását és a szocialista szervezetek önigazgatásának fejlesztését; a lakosság növekvő anyagi, szellemi és társadalmi szükségleteinek mind teljesebb és komplexebb kielégítését; a nemzetközi munkamegosztás keretében már elért szakosítás elmélyítését, új technológiai és piaci pozíciók kivívását. A bolgár vezetés által kívánatosnak tartott fejlődési irányvonal három fő cél köré csoportosítható. Az első szerint a már korábban megindult tudományos-technikai fejlesztési folyamatban minőségileg új szakaszt kell nyitni, amelyben az eredmények gyakorlati alkalmazására kell összpontosítani, s ennek során átállni amai mechanikus termelési eljárásokról az intelligens, rugalmas technológiákra. A második fő cél a gazdasági szerkezet átalakítása olyanná, amely összhangban van a műszaki haladás irányaival. Az említett két feladat egyébként kölcsönösen összefügg egymással, egyik nélkül nem érhető el a másik. Természetesen a harmadik fő cél sem független, a többitől, ez pedig a központi gazdaságirányítás reformja. A tézisekben erről az áll, hogy a központi irányítás a jövőben a stratégiai jellegű problémákra és a tudományos színvonal emelésére összpontosítson, miközben a tervutasításos rendszerről át kell térni a normatív alapokon nyugvó tervezésre. A gazdaságirányítás átalakításának előszelét már tavaly óta lehet érezni. A múlt év őszén a pártvezetés kampányt hirdetett a korrupció és a gyenge hatékonyság okainak felszámolására, az idei év pedig több jelentős változást hozott az állami gazdaságirányítási szervezetben. Több gazdasági minisztériumot megszüntettek, illetve összevontak, s közvetlenül a minisztertanács alá rendelt szerveket, úgynevezett tanácsokat hoztak létre. Értesülések szerint a folyamatnak még nincs vége. A kongreszszust követően valószínűleg további minisztériumok szűnnek meg, ismét átszervezik a kormányt, s az eddigi minisztériumi hatáskörök egy része az újonnan létrehozandó nagy vállalategyesülésekre ruházódik át. A gazdasági reform részeként értékelik a közelmúltban elfogadott új munkatörvénykönyvet is. Ebben új elem, hogy most már nem csupán a vállalatvezetők számára jelöl ki nagyobb önállóságot és felelősséget, hanem általában a dolgozók ösztönzésének fokozását próbálja megalapozni. A kongresszus alkalmából felsorakoztatott gazdasági adatok szerint Bulgária nemzeti jövedelme kösel nyolcszorosára nőtt az utóbbi harminc év alatt, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásban pedig majdnem kétszeresére, 61 százalékra emelkedett az ipar részesedése. A mezőgazdasági termelés 23-szeresére nőtt a fenti időszakban. A nyolcvanas évek elején az ország évi 7,8 százalékos növekedést mondhatott magáénak, s jelentős élelmiszerexportőr volt. Az utóbbi két évben viszont bizonyos törés állt be a fejlődésben, amiben vitathatatlanul szerepet játszottak az időjárási szélsőségek, két kemény tál és a tavaly nyári szárazság. A téli hideg és a nyári aszály egyaránt gondokat okozott az ország energiaellátásában. Áramkorlátozásokat kellett bevezetni, s Bulgária rendkívüli olajimportra is kényszerült a Közel-Keletről. A szárazság nagy pusztítást okozott a mezőgazdaságban is, s ezért az ország nagyobb mennyiségű élelmiszer bevitelére szorult rá, amihez szakítania kellett a nyugati hitelektől való tartózkodás politikájával is . Bulgária élelmiszerimportra tavaly 450 millió dolláros kölcsönt vett föl. Az idei bolgár terv is kénytelen figyelembe venni e realitásokat. A múlt évi 3 százalékos növekedési eredmény után erre az évre 4 százalékot irányoztak elő. Ezen belül az ipari termelésnek 4,5 százalékkal, a mezőgazdaságinak 7,4 százalékkal kell bővülnie. A külkereskedelmi forgalomban 5 százalékos növekedést tűztek ki célul, s a havi átlagbérnek 214 leváról 220 levára kell emelkednie. (Reuter, APOR MTI) Határok a szovjet képmagnógyártás fejlesztéséről A szovjet iparnak 1995-ig ki kell elégítenie a képmagnók iránti belföldi keresletet — ismerteti az Izvesztyija az SZKP Központi Bizottságának és a minisztertanácsnak a határozatát. A szovjet vezetés szerint az országban gyártott videokazetták minősége messze nem kielégítő. A szovjet sajtóban többször bírálták azt a tarthatatlan helyzetet, hogy még a videokészülékekkel rendelkezőket sem tudják megfelelő választékban kazettákkal ellátni, bár számuk elenyésző, így a videózni kívánók a feketepiacon nyűgét, műsoros kazettákat vásárolnak. (Reuter)