Világgazdaság, 1986. április (18. évfolyam, 63/4313-82/4332. szám)

1986-04-02 / 63. (4313.) szám

Ü­LSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1986. ÁPRILIS 2., SZERDA XVIII. ÉVFOLYAM, 63. (4313.) SZÁM Az EGB a kelet—nyugati kereskedelem kilátásairól A kőolaj árának csökkenése súlyos károkat okozhat a kelet—nyu­gati kereskedelemben, mivel a szocialista országok tőkés import­jának finanszírozásához szükséges exportbevételek csökkenését hoz­za magával — állapítja meg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsá­gának (EGB) jelentése. Az EGB hangsúlyozza, hogy bár az olcsóbb olaj általában véve ösz­tönzőleg hat az iparilag fejlett tő­késországok gazdasági növekedésére és ezen keresztül a nemzetközi ke­reskedelemre, a szocialista országok más termékek exportjával nem tud­ják ellensúlyozni az olaj, a föld­gáz és a szén eladásából származó bevételeik csökkenését. A kelet­­nyugati kereskedelemnek a hetve­nes­ években tapasztalt élénkülése ugyanis éppen annak volt köszön­hető, hogy növekedtek az energia­árak, s a szocialista országok több fűtőanyagot exportáltak, így többet tudtak tőkés importra fordítani. A Szovjetunió esetében például az ex­portbevételek 80 százaléka­ szárma­zott tüzelőanyagok eladásából. A­­je­lenlegi helyzetben viszont a Szov­jetunió — barrelenként 3­5—30 dol­láros árat feltételezve — 4—5 mil­liárd dolláros bevételtől esik el, s ha az általános tendenciákat követ­ve még a földgáz árát is lejjebb kell vinnie, akkor még további 2— 3 milliárd dolláros veszteséggel kell számolnia. De már tavaly is érezhetően csökkent a szocialista országoknak, különösen a Szovjetuniónak az ipa­rilag fejlett tőkésországokba irá­nyuló exportja (erről szóló írásun­kat lásd ugyanezen oldalon). Az 1984. évi 6 milliárd dollárról ta­valy 2,5 milliárd dollárra esett visz­­sza a szocialista országok kereske­delmi mérlegének aktívuma az ipa­rilag fejlett tőkésországokkal szem­ben. A Szovjetunióba irányuló nyu­gati export tavaly mindössze 1 szá­zalékkal, a 8 kisebb európai szocia­lista országba irányuló kivitel vi­szont 7 százalékkal növekedett. A jelentés kitér a szocialista or­szágok adóssághelyzetére is. Esze­rint 1985-ben rekordösszegű, 5,2 milliárd dollárnyi hitelt vettek fel Nyugaton az 1984. évi 3,4 milliárd dollárt és az 1979. évi ugyancsak rekordnak számító 4,7 milliárd dol­lárt, követően. Az EGB szakértői­nek­­ becslése szerint a szocialista országot konvertibilis valutában fennálló nettó adósságállománya 1985 végén 71 milliárd dollár volt, 19 milliárd­­ a Szovjetunióé és 52 milliárd a hat kisebb európai szo­cialista országé. Ez 8 milliárd dol­láros növekedésnek felel meg 1984- hez képest, bár a jelentés leszöge­zi, hogy a növekedés részben a dol­lár gyengülésének tulajdonítható. (AP, Reuter) INDIA ÖSZTÖNZI AZ IMPORTOT EGYES SZOCIALISTA ORSZÁGOKBÓL Indiának a lehető legnagyobb mértékben növelnie kell öt európai országból — a Szovjetunióból, az NDK-ból, Lengyelországból, Cseh­szlovákiából és Romániából — szár­mazó importját. A Financial Ex­press című indiai gazdasági napilap szerint az ország szövetségi keres­kedelmi minisztériuma március kö­zepén külön utasítással kötelezte a fentiekre az állami kereskedelmi szervezeteket és vállalatokat. Az öt országgal India klíringkereskedel­­m­et folytat. Az újság értesülése szerint az in­tézkedés célja a valutakészletek ki­áramlásának megfékezése, hogy ne nőjön tovább az ország mérleg­hiánya. A lap szerint további ok, hogy a szóban forgó országokkal szemben Indiának jelentős kereske­delmi többlete van. 1984—1995 fo­lyamán az öt ország súlya India teljes külkereskedelmi forgalmában 15 százalék* volt, ezen belül az ex­portból 17, az importból pedig 13 százalék. Tavaly április—szeptember között már az indiai export 25 szá­zaléka került az öt országba, im­portban viszont 1 százalékkal visz­­szaesett a részarányuk. A forgalom ilyen alakulása oda vezethet, hogy az öt ország kimeríti­ a rúpia elszá­molású kereteket. Az idei szovjet— indiai jegyzőkönyv például 43,5 milliárd rúpiás kétoldalú forgalmat irányzott elő, 3,5 milliárd rúpiás indiai mérlegaktívummal. A lap által ismertetett külön uta­sítás legfontosabb eleme, hogy a jö­vőben egyetlen állami kereskedel­mi ügynökségnek sincs joga az öt említett, országból érkező import­­ajánlatot visszautasítani, még ak­kor sem, ha a beszerzés más for­rásból kevesebbe kerülne. A döntés joga a pénzügyminisztériumhoz ke­rült. A kereskedelmi minisztérium kötelezővé tette továbbá az ügynök­ségeknek, hogy állandó kapcsolatot tartsanak fenn a fenti országok nagykövetségeivel és kereskedelmi kirendeltségeivel, nehogy egyetlen importügyletet is elszalasszanak. (MTI) Deficites a Szovjetunió tőkés külkereskedelme Tavaly 609 millió rubel hiány ke­letkezett a Szovjetuniónak a fejlett tőkésországokkal folytatott külke­reskedelmében az 1934. évi 1,7 mil­liárd­­ rubel többlet után. Ebben a viszonylatban az árucsere-forgalom értéke 37,8 milliárd rubelre csök­kent az 1984. évi 40,9 milliárd ru­belről — tűnik ki a TASZSZ ös­szefoglalójából. A Szovjetunió 1985-ben 18,6 mil­liárd rubel értékben exportált ezek­be az országokba, míg az onnan származó importja 19,2 milliárd ru­belre rúgott az 1984. évi 21,3, illet­ve 19,6 milliárd rubelt követően. Tavaly is az NSZK volt a Szovjet­unió legnagyobb tőkés partnere. A vele lebonyolított árucsere-forgalom 7,09 milliárd rubelre rúgott — ezen belül az odairányuló export 3,99 milliárd rubel volt az egy évvel korábbi 7,50 milliárd rubel után. A második legjelentősebb partnere Finnország volt 4,99 milliárd rube­les forgalommal (2,3 milliárd rubel exporttal). Sorrendben a követke­zők: Olaszország (3,79 milliárd), Ja­pán (3,21 milliárd), az USA (2,7 milliárd), Nagy-Britannia (1,9 mil­liárd), Ausztria (1,86 milliárd), Belgium (1,4­1 milliárd), Hollandia, (1,3 milliárd), Kanada (963,8 millió rubel). (Reuter, MTI) New Yorkban I11 dollár alatt az olaj New Yorkban hétfőn újabb mélypontra, júniusi szállításra 9,80 dollárra csökkent az északi-tengeri Brent olaj ára, s az irányadó ame­rikai olajfajta, a West Texas Inter­­mediate ára is 1 dollárral, 10,40 dollárra esett azonnali szállítás ese­tén. Az újabb árzuhanást elsősorban azzal hozzák összefüggésbe, hogy Vteiba, az OPEC-hez tartozó Emírsé­gek olajügyi minisztere a hét végén kijelentette: az árak akár 5 dollárig eshetnek. Szakértők szerint emel­lett továbbra is nagy a felesleg a szabadpiacon, s ez önmagában to­vább nyomja lefelé az árakat. .Nincs egyelőre hír az OPEC által kilátásba helyezett termeléscsökken­tés gyakorlati megvalósításáról, s a nagy olaj­felhasználók még az ala­csony árak közepette sem mutat­nak hajlandóságot készleteik fel­­töltésére. (Reuter) Jóslatok az arany árának kilátásairól Az arany árának idei alakulása szempontjából az lesz a legfonto­sabb, hogy miképpen alakul a sár­ga fém iránti befektetési kereslet — állapítja meg a dél-afrikai Anglo American Gold Investment Co. Ami a kínálati oldalt illeti, az aranytermelés világszerte növeked­ni fog 1936-ban, ráadásul a szocia­lista országok (elsősorban a Szov­­­­jetunió), az olajexportból származó bevételek csökkenését ellensúlyo­zandó­ , nagyobb mennyiségben dob­nak piacra aranyat ebben az évben. Keresleti oldalon az ékszerészek vásárlásai várhatóan növekszenek, elsősorban a viszonylagos olcsóság miatt. Az arany ára ugyanis jen­ben, nyugatnémet márkában és svájci frankban viszonylag ala­csony. Az ipari kereslet alig­ha bővül, legalábbis rövid tá­von nem várható javulás. A szá­mítások szerint viszont Japán ke­reslete növekedni fog az idén, s ez elsősorban a jen felértékelődését tükrözi. A másik ok az, hogy az újabb japán intézkedések ösztönzik az aranybefektetéseket. (Reuter) Takarékossági csomagter­­ Belgiumban Takarékossági csomagtervet jelen­tett be Martens belga miniszterel­nök a parlament felhatalmazása alapján (VILÁGGAZDASÁG, 1986. március 23., 2. oldal). A csomagterv legfontosabb célja a költségvetési deficit lefaragása, mivel a hiány tavaly 571 milliárd belga frankra, a nemzeti össztermék (GNP) 12 száza­lékának megfelelő összegre rúgott, s ez jóval meghaladja az iparilag fejtett tőkésországok átlagát. A miniszterelnök elképzelései sze­rint elsősorban­ az egészségügyi és­­közoktatási kiadásokat akarják csökkenteni. Emellett é szaks­tenni kí­vánnál, azzal az érvvel, hogy a bé­rek növekedési ütemét­ az inflációs rátához kötik. Ez utóbbi intézke­déstől a kormány az idén 55,7 mil­liárd frankos, jövőre pedig 61,6 milliárd frankos megtakarítást re­mél. Ezentúl a munkáltatók az inflációs­­bérpótlékot­ nem a dolgo­zóknak fizetik, hanem a társada­lombiztosítási rendszer speciális alapjába, tehermentesítve az álla­mot a társadalombiztosítási hozzá­járulások egy részétől. A pénzügyminiszter nyilatkozata szerint az állami kiadásokat össze­sen 200 railnard frankkal kívánják csökkenteni 1987 végéig, s azt re­mélik, hogy h költségveió® 1. deficit így a GNP 8 százalékra csökken. (Reuter, AP—DJ) NAPRÓL NAPRA + AUSZTRIÁBAN CSÖKKENT AZ ÉRDEKLŐDÉS a hagyomá­nyos magyar exportcikkek iránt. (3. oldal) -­ A SZOVJETUNIÓ ÁLTAL NYÚJTOTT HITELEK VISSZA­FIZETÉSÉT Is veszélyezteti az olajexportőr fejlődő országok anyagi helyzetének megrendülése. (4. oldal) + A KORÁBBAN VÁRTNÁL 10 MILLIÓ TONNÁVAL NA­GYOBB búzatermést vár az idén a Nemzetközi Búzatanács. (8. oldal) •­ A NYUGATNÉMET GAZDASÁGI MINISZTER PÁRTOLJA a szaúd-arábiai olajtermékek közös piaci bevitelének könnyí­tését. (2. oldal) • KERESKEDELMI BANKOKAT KÉSZÜLNEK ALAPÍTANI az arab államok exportjuk támogatására. (2. oldal) + CSEHSZLOVÁKIA UTÁN AUSZTRIÁVAL KEZDI MEG köz­vetlen kapcsolatok kiépítését a győri Ferrovill. (3. oldal) ■f AZ AMERIKAI KÖLTSÉGVETÉS KIEGYENLÍTÉSE csak va­lamilyen új adó bevezetésével lesz megoldható. (4. oldal) + A SVÉD INFLÁCIÓ KORDÁBAN TARTÁSA csak mérsékelt béremelések esetében lehetséges. (5. oldal) + ÁTTEKINTÉS AZ ÖNPIAC alakulásáról. (6. oldal) 1 A BKP KONGRESSZUSA ELÉ A BKP szerdán kezdődő XIII. kongresszusára kidolgozott tézi­sek a gazdasági téren megvalósítandó feladatok között legfonto­sabb feladatként a tudományos-technikai forradalom kiszélesítését, ezen belül is a legkorszerűbb termelési technológiák bevezetését, továbbá a gazdasági szerkezeteknek a műszaki fejlődés által meg­kívánt átalakítását, s végül pedig a gazdaságirányítás korszerűsí­tését sorolják föl. Bulgáriában az utóbbi időben napvilágot látott írások kiemelik az utóbbi három évtizedben felmutatott jelentős növekedést. Azt sem hallgatják el, hogy éppen az utóbbi két évben mintha megtört volna ez a lendület, s az országnak eddig nem tapasztalt problémákkal kell megküzdenie. Szerdától vasárnapig ülésezik a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresszusa, amelyen várhatóan sok szó esik majd az ország gaz­dasági helyzetéről, gazdasági célki­tűzéseiről. A kongresszuson elhang­zottak irányadók lesznek az idei évvel indult IX. ötéves tervidőszak feladatainak meghatározásánál,­­ s ugyancsak most fog kirajzolódni az ország 2000-ig szóló hosszú távú fejlesztési terve. A kongresszusi té­zisek tervezete szerint: „ A kilence­dik ötéves tervidőszak és a 2000-ig tartó időszak lesz­ az a szakasz, amikor a tudományos-műszaki ha­ladást kell a fejlett szocialista tár­sadalom és a kommunizmus felé való további haladásért vívott harc alapjává és lényegévé te­st. En­nél konkrétabban az alábbi gazda­sági, illetve a gazdasági élettel is összefüggő feladatokat jelölik ki a tézisek: a társadalmi rendszer, az­ anyagi és a szellemi élet arányos és har­monikus fejlesztését, a termelés széles körű technoló­giai megújítását, az anyagi-műszaki bázis további tökéletesítését, a ter­melés minőségének és hatékonysá­gának javítását, a­ gazdaság minden területére kiterjedő inte­nzifikálást, a szocialista demokrácia kibonta­koztatását és a szocialista szerveze­tek önigazgatásának fejlesztését;­­ a lakosság növekvő anyagi, szel­lemi és társadalmi szükségleteinek mind teljesebb és komplexebb ki­elégítését; a nemzetközi munkamegosztás ke­retében már elért szakosítás elmé­lyítését, új technológiai és piaci po­zíciók kivívását. A bolgár vezetés által kívána­tosnak tartott fejlődési irányvonal három fő cél köré csoportosítható. Az első szerint a már korábban megindult tudományos-technikai fejlesztési folyamatban minőségileg új szakaszt kell nyitni, amelyben az eredmények gyakorlati alkalma­zására kell összpontosítani, s ennek során átállni a­­mai mechanikus termelési eljárásokról az intelligens, rugalmas technológiákra. A máso­dik fő cél a gazdasági szerkezet át­alakítása olyanná, amely összhang­ban van a műszaki haladás­ irá­nyaival. Az említett két feladat egyébként kölcsönösen összefügg egymással, egyik nélkül nem érhe­tő el a másik. Természetesen a harmadik fő cél sem független, a többitől, ez pedig a központi gaz­daságirányítás reformja. A tézi­sekben erről az áll, hogy a közpon­ti irányítás a jövőben a stratégiai jellegű problémákra és a tudomá­nyos színvonal emelésére összpon­tosítson, miközben a tervutasításos rendszerről át kell térni a norma­tív alapokon nyugvó tervezésre. A gazdaságirányítás átalakításá­nak előszelét már tavaly óta lehet érezni. A múlt év őszén a pártve­zetés kampányt hirdetett a kor­rupció és a gyenge hatékonyság okainak felszámolására, az idei év pedig több jelentős változást hozott az állami gazdaságirányítási szer­vezetben. Több gazdasági minisz­tériumot megszüntettek, illetve ös­szevontak, s közvetlenül a minisz­tertanács alá rendelt szerveket, úgynevezett tanácsokat hoztak lét­re. Értesülések szerint a folyamat­nak még nincs vége. A kongresz­­szust követően valószínűleg továb­bi minisztériumok szűnnek meg, is­mét átszervezik a kormányt, s az eddigi minisztériumi hatáskörök egy része az újonnan létrehozandó nagy vállalategyesülésekre ruházó­­dik át. A gazdasági reform részeként ér­tékelik a közelmúltban elfogadott új munkatörvénykönyvet is. Ebben új elem, hogy most már nem csu­pán a vállalatvezetők számára jelöl ki nagyobb önállóságot és felelős­séget, hanem­ általában a dolgozók ösztönzésének fokozását próbálja megalapozni. A­­ kongresszus alkalmából felso­rakoztatott gazdasági adatok szerint Bulgária nemzeti jövedelme kösel nyolcszorosára nőtt az utóbbi har­minc év alatt, a nemzeti jövedelem­hez való hozzájárulásban pedig majdnem kétszeresére, 61 százalék­ra emelkedett az ipar részesedése. A mezőgazdasági termelés 2­3-sze­­resére nőtt a fenti időszakban. A nyolcvanas évek elején az ország évi 7,8 százalékos növekedést mondhatott magáénak, s jelentős élelmiszerexportőr volt. Az utóbbi két évben viszont bi­zonyos törés állt be a fejlődésben, amiben vitathatatlanul szerepet ját­szottak az időjárási szélsőségek, két kemény tál és a tavaly nyári szá­razság. A téli hideg és a nyári aszály egyaránt gondokat okozott az ország energiaellátásában. Áramkor­látozásokat kellett bevezetni, s Bul­gária rendkívüli olajimportra is kényszerült a Közel-Keletről. A szá­razság nagy pusztítást okozott a mezőgazdaságban is, s ezért az or­szág nagyobb mennyiségű élelmi­szer bevitelére szorult rá, amihez szakítania kellett a nyugati hite­lektől való tartózkodás politikájá­val is . Bulgária élelmiszerimport­ra tavaly 450 millió dolláros köl­csönt vett föl. Az idei bolgár terv is kénytelen figyelembe venni e realitásokat. A múlt évi 3 százalékos növekedési eredmény után erre az évre 4 szá­zalékot irányoztak elő. Ezen belül az ipari termelésnek 4,5 százalék­kal, a mezőgazdaságinak 7,4 száza­lékkal kell bővülnie. A külkeres­kedelmi forgalomban 5 százalékos növekedést tűztek ki célul, s a ha­vi átlagbérnek 214 leváról 220 le­vára kell emelkednie. (Reuter, AP­OR MTI) Határok­ a szovjet képmagnógyártás fejlesztéséről A szovjet iparnak 1995-ig ki kell elégítenie a képmagnók iránti bel­földi keresletet — ismerteti az Iz­vesztyija az SZKP Központi Bizott­ságának és a minisztertanácsnak a határozatát. A szovjet vezetés szerint az or­szágban gyártott videokazetták mi­nősége messze nem kielégítő. A szovjet sajtóban többször bí­rálták azt a tarthatatlan helyzetet, hogy még a vid­eokészülékekkel ren­delkezőket sem tudják megfelelő választékban kazettákkal ellátni, bár számuk elenyésző, így a videóz­ni kívánók a feketepiacon nyűgét, műsoros kazettákat vásárolnak. (Reuter)

Next