Világgazdaság, 1986. április (18. évfolyam, 63/4313-82/4332. szám)

1986-04-02 / 63. (4313.) szám

MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA KITÜNTESSEK ÁTADÁSA ÁPRiliS 4-E ALKALMÁBÓL Tisztújítás az osztrák tagozatban • Hazánk felszabadulásának 41. év­fordulója alkalmából a­ Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke Kiváló Kamarai Munkáért kitüntetést ado­mányozott Gera Árpádné fénymá­solónak. Elnöki Dicséretben részesült Bor­sodi Ferencné előadó, Némethy Miklósné előadó, dr. Várnai Ivánné csoportvezető és Vörös Péterné ügyviteli dolgozó. . A külkereskedelmi miniszter Du­­■nai Péter osztályvezető-helyettesnek a Külkereskedelem Kiváló Ifjú Dolgozója kitüntetést adományozta. A Magyar Kereskedelmi Kamara Ügyvezetősége dr. Helerribai Lászlóné főelőadónak és dr.­­Pén­zes Bethenné főmunkatársnak a Kamarai Tanácsosi címet adomá­nyozta. _________ Gyulai István kitüntetése A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke április negyedi­ke alkalmából érdemes elismerése­ként Rózsa Feren­c-díjjal tüntette ki Gyulai Istvánt, a Világgazdaság főszerkesztőjét. Erősíteni kell a vállalatok és a sajtó kapcsolatát A kamara tájékoztatási tagozatának ülése Tudósítónktól: A MIÉK tájékoztatási tagozatának múlt heti ülésén szó volt az Or­szággyűlés legutóbbi ülésén elfoga­dott új sajtótörvényről és arról, hogy enn­ek milyen hatása lesz a vállalati tájékoztatásra. Mint Gre­­nitzer Róbert, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának főosz­tályvezető-helyettese elmondotta: az új törvény hosszú távra meghatá­rozza a szakmában dolgozók tevé­kenységét, hiszen az előzőnél egy­értelműbben rögzíti az újságírók, az informátorok, a vállalatok, a gaz­dálkodó intézmények jogait és kö­telezettségeit. Tájékoztatója végén Grenitzer Róbert kiemelte: el­érkezett az ideje, hogy erősödjön a vállalatok és a sajtó közötti kap­csolat. A vitában a tagvállalatok képviselői kifejtették, hogy sok vál­lalatnál még nem zökkenőmentes a kapcsolat kialakítása a sajtóval, s nemigen világos még a hiteles' tá­jékoztatás és a propaganda szétvá­lasztása. Felmerült' 'javaslatként, hogy ebben a tekintetben a tájé­koztatási­­ tagozat komoly szerepet vállalhatna az egységes szemlélet és az egységes gyakorlat kialakításá­ban. Dr. Bíró Gerd, a kamara tájé­­■­koztatási főosztályának vezetője hozzászólásában elmondta, hogy a közvélemény joggal formál igényt arra, hogy ne csak egy-egy termé­ket vagy szolgáltatást, hanem az azt kínáló vállalatot is jobban meg­ismerje. A vállalatoknál pedig el­engedhetetlen az olyan jól értesült szakember, aki a vállalat „képét” egy külföldi érdeklődő partner vagy újságíró számára fel tudja vázolni. A vállalati stratégia összefüggései érdeklődésre tarthatnak számot, hi­szen nem feltétlenül tartalmasnak üzleti vagy szolgálati titkot. Kocsis Tamás, a Daily News fő­­szerkesztője felszólalásában kitért arra, hogy a sajtó tájékoztatása a vállalatoknak nem csupán köteles­ségük, hanem érdekük is. A tagvállalati ülésen megválasz­tották a tájékoztatási tagozat új el­nökségét, s elfogadták az 1888. évre szóló munkatervet. A tagozat elnö­kévé Siklósi Norbertet, a Lapkiadó Vállalat vezérigazgatóját, alelnöké­­vé dr. Csepregi Miklóst, a Magyar Hirdető vezérigazgató-helyettesét választották. A 27 tagú elnökség­ben számos tagvállalat vezetőjén kívül fővárosi és vidéki tagvállala­tok kereskedelmi és propagandave­zetői is képviseltetik magukat. Emellett helyet kaptak az írott és az elektronikus sajtó képviselői is. Győri tudósítónktól: A győri központú Ferrovill Nagy­kereskedelmi Vállalat nevéből nem nehéz gazdálkodása mibenlétére kö­vetkeztetni: a vállalatot elsősorban fém- és villamosipari berendezések forgalmazására alapították. Ám , a Ferrovill tavalyi mérlegadatai azt sugallják, hogy elnevezése egyre pontatlanabb — mindenekelőtt kül­kereskedelmi tevékenysége teszi az­zá. Határontúli érdekeltségét, élve földrajzi adottságaival, csehszlovák cégekkel kiépített kishatármenti áruforgalmi kapcsolataival alapozta meg a vállalat. A szlovák Intercooppal, Rempo­­val vagy az Inexszel mondhatni napi munkakapcsolatra tett szert a Ferrovill. A kishatármenti for­galom egyre nagyobb mennyiségű árut érintett, s földrajzi értelem­ben is továb szélesedett: lengyel vállalatokkal is rendszeresen cse­rélt különböző árukat a győri nagy­kereskedelmi vállalat. A forgalma­zott termékek köre pedig egyre ke­vésbé szorítkozott a vállalat hevé­ben sejtetett áruféleségekre, a ta­valy Csehszlovákiából beszerzett ra­diátorokért, csövekért például ruhá­zati cikkekkel fizetett a Ferrovill, de a behozott áruk listáján is sze­repelt például 2 millió befőttes üveg. Tavaly *.sg\j$£rfi t­ ffit.»ro*.sq«SS1* már könyvelt el a Ferrovill, s be­vétele egyötödére külkereskedelmi forgalma jóvoltából tehetett szert. Persze, nem utolsósorban annak a tizenegy „hivatásos” külkereskedel­mi vállalatnak a közreműködése révén, amely hagyományos partne­re a Ferrovillnak. Ám külkereske­delmi forgalma egyre növekvő ré­szét a vállalat néhány éve — mi­után önálló külkereskedelmi jogot kapott — saját hatáskörben szerve­zi. Tavaly például nem kevesebb, mint 30 százalékkal növelte saját szervezésű külkereskedelmi forgal­mát.­­ Legújabb törekvéseiben a Ferro­­vill nem csupán észak, hanem nyu­gat felé is igyekszik érvényesíteni földrajzi lehetőségeit, osztrák cégek­kel kialakítani kölcsönösen előnyös­nek ígérkező kapcsolatokat. E törek­vések egyik eredményeként jutott például korszerű technikai eszkö­zökhöz a győri kábeltelevízió stú­diója — a Ferrovill cserélte külön­böző magyar árukért a berendezé­seket. A kapcsolatok további bőví­tésének legfőbb problémáiét viszont a Ferrovillnál is abban látják, hogy túlontúl szűk a nyugati árukért cse­reként felajánlható, jó minőségű magyar áruk köre... P. L. ­ VILÁGGAZDASÁG szerkesztőségének # •­­) telefonszáma: 228-014 A VILÁGGAZDASÁG szerkesztősége szakmai munkára keres írni tudó, közgazdasági egyetemet vagy külker. . főiskolát végzett, 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező, angolul és németül tudó (további nyelvismerettel rendelkezők előnyben) munkatársakat Jelentkezés részletes önéletrajzzal VILÁGGAZDASÁG Pf. 534 Budapest, 1397 Gyors forgelemfelfu­tás Tudósítónktól: A nyugat-európai országok közül az utóbbi öt évben Ausztriá­val fejlődött a legdinamikusabban kereskedelmi forgalmunk, ami­ben — bár ez nem számszerűsíthető — az aktív kamarai munká­nak is feltétlenül része van — hangsúlyozta Keserű Jánosné, a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara társelnöke a tagozat múlt heti tiszt­újító tagvállalati ülésén. A népes, mintegy 250 tagot számláló ta­gozat munkájáról dr. Tóth József, a tagozat leköszönő elnöke, a Mineralimpex vezérigazgatója számolt be. Az osztrák piacról Ko­vács Gyula bécsi kereskedelmi tanácsos adott áttekintést. A hangsúlyozottan szívélyes hiva­talos kapcsolatok ellenére a kétől- 1 valú kereskedelem nem probléma­­mentes — kezdte előadását Kovács Gyula. Bár kölcsönös az érdeklődés egymás piaca iránt, amit a koope­rációk nagy száma (115) is jelez, de ezek alapján a forgalomnak alig 5 százaléka bonyolódik le. Nem tükrözi a két ország fejlett­ségi szintjét a forgalom áruszerke­zete sem. A magyar export 72, az import 78 százaléka anyagjellegű termék. A gépek részaránya bevite­lünkben 9, exportunkban mindössze 2 százalék, de ez is jobbára gép­ipari vállalat által gyártott vasszer­kezet vagy hegesztett acéláru, vagy­is nem éppen a XX. század műsza­ki színvonalát reprezentáló termék. A kétoldalú forgalom az 1984. évihez hasonlóan tavaly is dinami­kusan, 22 százalékkal bővült. De míg 1984-ben a magyar export fu­tott fel erőteljesebben, tavaly az osztrák kivitel 32 százalékos növe­kedése közepette a magyar szállí­tások értéke csak 13 százzalékkal gyarapodott. Ezáltal visszaállt a ha­gyományos osztrák aktívum: 10,9 millió schillinges vásárlásainkkal 9,1 milliós magyar kivitel állt szem­ben. (Az osztrák statisztikusok 9,2 millió schilling értékű osztrák ex­portot és 8,5 milliós importot mu­tattak ki,, a különbség a tranzit­­szállítások eltérő számbavételéből adódik.) Passzívumunk a változatlan áru­­szerkezetben gyökerezik — han­goztatta Kovács Gyula. Az anyag­jellegű termékek kivitele nemigen növelhető, az osztrák mezőgazda­­^§.‘"íhl.’utó^ön'éhátáfea : u­ltragyár agrártenhér,. előff cstflüívve­­ a kapukat, a magasabb felalgo­­zottságú termékeinket pedig foko­zottan sújtja az Ausztria legtöbb kereskedelmi partnerével szembeni vámhátrányunk. A fogyasztási cik­kek forgalmát az áruházi cserék és más árukapcsolásos üzletformák fellendítették ugyan, viszont ez a kompenzációs forma módot ad a hazai vállalatoknak, hogy az im­porttermékeknek a reálisnál maga­sabb árából megtámogassák egyéb­ként versenyképtelen ellentételeik exportárát. Ráadásul jó néhány te­rületen romlott a magyar export­­termékek minősége, nem szólva olyan visszatérő problémákról, mint az igénytelen csomagolás, a határ­idő laza kezelése és a külkereske­delmi munka kulturáltságának egyéb hiányosságai, ami mind meg­mutatkozik az elérhető árakban is. Mindeme negatívumok, mellett azért pozitív jelenségekről is szá­mot tudott adni a bécsi kereskedel­mi tanácsos. A magyar vállalatok piacismerete jó, piaci jelenlétük ha­tásfokát Ausztriában működő 29 vegyesvállalatunk is növeli. Osztrák részről is érdeklődnek a magyar­­országi vegyesvállalat alapítási le­hetőségek iránt — néhány kisebb közös termelő, üzem már működik is (a tetőcserépgyártásban és a toll­­feld­olgozásban). Az osztrák ipar hasznosan kapcsolódott be fontos magyar beruházási programokba (szálloda-, repülőtér-, vízerőmű-épí­tés), és tárgyalások folynak a Ma­gyar Posta és a kohászat rekon­strukciós programjaiban való rész­vételről is. Ami az idei kilátásokat illeti, Ausztriának az olajárcsökkenésből származó megtakarításai a fogyasz­tásban és a beruházásokban fognak lecsapódni. Ez a korábban vártnál 0,5 százalékkal nagyobb, 3 százalé­kos gazdasági növekedést valószínű­sít, az áremelkedés a prognosztizált 1 százalékkal mérsékeltebb lehet, s a külkereskedelmi forgalom bővü­lése is feltehetőleg élénkebb lesz az előzőleg jósolt 9 százalékos export- és 7 százalékos importnövekedés­nél. A növekedés motorja a belső felhasználás lesz. Élénkülés várható a villamossági és a híradástechnikai iparban, valamint a gépipar egyes ágazataiban, míg a könnyűiparban és az építőiparban legfeljebb stag­nálásra lehet számítani, s a mező­­gazdaság felvevőpiaca sem bővül. A gazdasági megélénkülésből ere­dő piaci lehetőségek kihasználását a vámhátrányok mellett az is­ ne­hezíti, hogy az osztrák konjunk­túra súlypontjai nem esnek egybe a magyar exportkínálat súlypont­jaival. Az olajárcsökkenés kihat a magyar exportban nagy súllyal szereplő olajtermékek, aromás ve­­gyületek árára, de hosszabb távon visszaveti a nagy energiatartalmú termékek árszintjét is. Az elmondottakat összegezve, az ülésen megállapították, hogy idén várhatóan mérsékeltebben fejlődik a kétoldalú forgalom. Exportlehető­ségeink „tisztességes” kihasználása 5—6 százalékos kivitelnövelésre ad­na módot, behozatalunk az import­­lehetőségek függvényében 8 száza­lékkal bővülhet. Az ülésen megválasztották ,az osztrák tagozat új elnökségét, amelynek élén Hamrner József, a MAVAD vezérigazgatója, volt bécsi kereskedelmi tanácsos áll. Dr. Tóth József (akit korábban a külkeres­kedelmi tagozat elnökévé választot­tak) társelnökként tevékenykedik a továbbiakban. A tagozat elnöke Gáspár Gáspár, az Általános Érték­­forgalmi Bank vezérigazgató-he­lyettese lett. Rajtuk kívül 12 vál­lalati vezetőt választottak be az el­nökségbe. Több felszólaló hiányolta a kis szervezetek, a mezőgazdasági üzemek és a gépgyártók képvisele­tét. Ezért a tagozat Keserű Jánosné javaslatára megbízta az új elnök­séget, hogy új tagok kooptálásával jobban tükrözze a kamara — és a tagozat — színesebbé váló összeté­telét. . Kamarai hozzászólás Féligazság helyett Kétes minőség­ű felárral címmel jegyzetet közöltünk lapunk 1986. március 25-i számának harmadik oldalán a kohászat és a gépipari vállalatok kapcsolatáról. A megje­lent írás kapcsán megkereste szer­kesztőségünket Kelényi Gábor, a Magyar Kereskedelmi Kamara fő­titkárhelyettese, hogy azt tartalmi­lag kiegészítse. A leírt igazság féligazság marad — jelentette ki —, ha nem ejtünk szót a jegyzetben is említett, a kamara szerszámgép és általános gépipari tagozata által elkészített, a kohászat alapanyagárait és szállí­tási feltételeit tárgyaló elemzés to­vábbi sorsáról. A gondokat­­ feltáró munkabizottsági anyag ugyanis ép­pen azzal a szándékkal készült el, hogy azt a kamara vaskohászati tagozata is megvitassa. A közeljö­vőben alakítja ki véleményét a ko­hászati tagozat, s azután kerül sor az érintett felek, az alapanyaggyár­tók és felhasználók közötti közös vitára. A kialakult véleményeket áttekinti a kamara vezetése is, hogy élve érdekegyeztető funkció­jával, megjelölje a közös utat, egy­szerre szolgálva az alapanyaggyár­tók és a felhasználók érdekeit. Ebben a szellemben fogalmaztak a gépipari tagvállalatok képviselői is a jegyzetben­­ említett tagozati ülésen, amikor kijelentették, a munkabizottság által elkészített anyag célja nem a­ kohászat bírá­lása, hanem a problémák és a kö­zös érdekek feltárása. CIKKLISTA ARABUL Először jelent meg arab nyelven a Magyar Kereskedelmi Kamara éven­te hat (a­­gol, német, francia, spanyol, orosz és magyar) nyelven megjelenő kiadványa. A magyar kü­lkereskedelmi és külkereskedelmi jogú vállalatok cikklistája. (Direc­­tossy). ÁQR:MadványA'táríts!«ViffiZa­ssahnen­- ktz­wiss»es! -kÜHírHrésRe&élm­i és­­ külkereskedésifkt . jogú * Vállalat nevét, emblémáját, címét, telefon­os telexszámát, valamint export és import cikklistáját arab nyelven. Magyar és arab nyelvű tartalom­­jegyzék könnyíti meg a könyv használatát. A kiadvány ára 130 forint, mely összeg átutalható­­ az MKK 232-n 'll í • i_'. . $*. T 90 171-2157 sz. számlájára, vagy be­fizethető az V. kerület Lengy­el Gyula u. 6., I. emeletén Ruda Endrénél (533-522), az MKK tá­jékoztatási főosztálya címirodáján. Közlemény : A trieszti ILDEE, a szocialista or­szágokkal foglalkozó kutatóintézet­ negyedéves folyóirata, az Est-Ovest legújabb száma közli dr. Biró Gerd, a Magyar Kereskedelmi Kamara Tájékoztatási Főosztálya vezetőjének tanulmányát „A magyar gazdaság a nyolcvanas évek második felé­ben” címmel őLOAP£klgi Tenderek KUVAIT A kuvaiti Technikai Intézet (Technology Institute) könyvtárának berendezésére írtak ki pályázatot. Public Authority for Applied Edu­­cation and Training, tenderszám: PA/SH—AM/1/85/86, a tenderdoku­mentáció ára 10 KWD, bánatpénz az ajánlati érték 5 százaléka. Ha­táridő: 1986. április 27. A kuvaiti egészségügyi miniszté­rium patkányfogókat vásárolna. A tender száma: M­S/14/85, ára 10 KWD. Határidő: 1986. április 20. Szintén az egészségügyi minisz­térium érdeklődik bármiféle élelmi­szer iránt. Az ajánlatokat a F/S/21 tenderszám alatt várják. Határidő nincs megadva. A kuvaiti exportlehetőségekkel kapcsolatban részletesebb tájékoz­tatást a kuvaiti kereskedelmi kir­­endeltség ad (Embassy of th­­e People’s Republic of Hungary, Commercial Section, POB 5671, Ku­­wait). . ’’ THAIFÖLD - Forgóvázas (bogie wagons) vasúti kocsik szállítására vár ajánlatokat a The State Railway of Thailand. Tenderszám: 8601, a dokumentáció 5000 baht (Vagy 8500 belga frank) ellenében a Purchasing Division, Stores Bureau (State Railway)-tól szerezhető be. Határidő: 1986. má­jus 12. * Keresleti gyorsinformációs szolgálat mamim m&ywbm . A liverpooli Witlimoran cég hat ajánlat közül vette meg a Dorogi Szénbányák épületfal-megerősítő módszerének, az úgynevezett lőtt­betonos technológiának a licencét. A referenciát a korábban francia megrendelésre épített nagynyomá­sú tároló, valamint az NSZK-ban és Ausztriában végzett munkák ad­ták. A Magyar és szovjet szakemberek által közösen kifejlesztett elektro­nikus, illetve mikroprocesszoros vezérlésű mérleget szállít szovjet vaskohászati üzemek rekonstruk­ciójához a hódmezővásárhelyi Met­­ripond Mérleggyár. Hazai és szov­jet szakemberek a továbbiakban is együttműködnek új mérlegtípusok kialakításába­n. 1936. ÁPRILIS 2. 3 Importkereslet ANGLIA Textil és polimer cikkeket gyártó vállalat keres alternatív nyers­anyagokat pamut- és­ nyton-fona­­lak, gumik, PVC-műgyanta és a szakmához kapcsolódó vegyi anya­gok gyártására. Kontaktus: D. J. Farnworth, Purchasing Manager, TBA Belting Ltd., POB 77, Wigan WN2 4XQ. Telex: 67 167 tba pur g. « © A KOPINT ügyfélszolgálata a 188-126-os telefonon kedves ügyfe­lei rendelkezésére áll.

Next