Világgazdaság, 1986. május (18. évfolyam, 83/4333-103/4353. szám)

1986-05-05 / 83. (4333.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VILÁGGAZDASÁG 1985. MÁJUS 5. HÉTFŐ XVI!­. ÉVFOLYAM, 83. (4333.) SZÁM NYUGATI IMPORTKORLÁTOZÁSOK A CSERNOBILI ERŐMŰBALESET NYOMÁN Az erőműsérülés esetleges gazdaségi hatásai Európa-szerte­­ csokikén a csernobili atomreaktor balesete nyo­mán felszabaduló sugárzás, a szakértők most már elsősorban a ká­rok felmérésére összpontosítják figyelmüket. A szovjet mezőgazda­ság esetleges veszteségeit még nem tudják fölmérni. Az atomerő­mű megrongálódása 4000 megawattnyi erőművi kapacitás kiesésé­vel jár, elképzelhető, hogy más, a Csernobilben levő erőművel meg­egyező­­típusú szovjet erőműveket is le kell állítani egy időre. Több nyugat-európai országban — egyesek szerint túlzott szigorral — korlátozták a Kelet-Európából, gyakorlatilag a KGST-ből származó élelmiszerek importját. Az arany világpiaci ára a várható gabona­vásárlást fedező szovjet aranyeladások­ miatti spekuláció következ­tében esett, míg a kőolaj szabadpiaci ára megszilárdult, a piac arra számít ugyanis, hogy a Szovjetunió az eddiginél kevesebb kő­olajat tud majd exportálni, a leállított atomerőművek kapacitását az olajtüzelésű erőműveknek kell pótolniuk. ,,A nehezén már túljutottunk Csernobilben, most a jövő számára le kell vonni a tanulságokat” — mondta Bengtsson, a svéd sugár­zásvédelmi hivatal vezetője stock­holmi­ sajtótere­erencióján. Bentras­­sin szerint a Nyugat-Európa által hozott korlátozó intézkedések „pá­nik keltette, túlzott lépések”. Ausztriában vasárnaptól megtil­tották a KGST-ból, így Magyaror­szágról származó zöldség, gyümölcs, tej és tejtermék importját. Az olasz kormány két hétre tilalmat rendelt el a leveles zöldségek árusítá­sára és importjára a KGST- térségből, illetve Skandináviából, továbbá azt tanácsolta, hogy a gyer­mekek, illetve a terhes anyák tar­tózkodjanak a tej fogyasztásától. A kéthetes tilalom alatt az olasz me­zőgazdasági termelők szerint napi 3000 tonna zöldség megy majd ve­szendőbe, és veszteségeiket 155 mil­liárd lírára becsülik. Capria külke­reskedelmi miniszter felszólította a Közös­­Piac brüsszeli bizottságát, rendelje el a közösség területére ér­kező hús, szárnyas, sajt és más élelmiszerek gondos vizsgálatát. Dá­niában és Norvégiában megtiltották a KGST-ből származó zöldség, tej­termék és hús importját, eredetileg Svédországban is­­ezt tették, de utóbb azt a könnyítést hozták, hogy az érintett térségből szigorú ellen­őrzés után lehet importálni. A többi nyugat-európai államban szi­gorúan ellenőrzik a Kelet-Európá­­ból érkező élelmiszereket, az ame­rikai kormány pedig pusztán arra a tanácsra szorítkozott, hogy az Európába látogató amerikaiak ne igyanak tejet. Feltehető, hogy a helyzet normalizálódásával meg­szűnnek a korlátozások — mondják a megfigyelők. Egyelőre lehetetlen felmérni, mekkora károkat szenved a szovjet élelmiszertermelés, sok minden függ attól,­­ hogy szennyezetté váltak-e egyes folyók és víztárolók. A gabonatőzsdéken az árak, a bizonytalanságot tükrözve, ingadoz­nak. A szakértők utalnak rá, hogy­ a csernobili atomerőmű a Szovjet­unió egyik legfontosabb gabonater­mő körzetének északi peremén ta­lálható. Az utóbbi években Ukraj­na adta a búza- és az árpatermés 5, a rozs 24, a burgonya 11, a tej 13, a hús 11 és a tojás 6 százalé­kát. A Szovjetunió az idén előre­jelzések szerint 180—200 millió ton­na gabonát takarít be. A világpia­ci felesleget 315 millió tonnára be­csülik, így az esetleg kieső meny­­nyiség könnyen pótolható. Csökken esetleg a szovjet hús- és tejterme­lés is. A baleset befolyásolhatja a szov­jet atomerőműprogramot Jelenleg ez atomreaktorok adják a szovjet áramtermelés 11 százalékát. Az atomenergia előállítását az évtized végéig meg akarják kétszerezni. Csernobilben összesen négy 1000 megawattos blokk volt üzemben, és rövidesen két újabb blokk átadását tervezték. Az erőműrendszer adta a teljes szovjet atomerőművi kapa­citás 17 százalékát. A szovjet atom­reaktorok fele grafitm­oderá­torral működő RBKM típus, tehát olyan, amilyen most Csernobilben meghi­básodott. A szovjet szakértőknek most el kell dönteniük, hogy biz­tonsági megfontolásokból le kell-e állítaniuk más ilyen reaktorokat, vagy pedig elegendő a rutinvizsgá­lat. A meghibásodást okozó alkat­részek felderítése igen nehéz fel­adat lehet — írja a Wall Street Journal —, mivel egy-egy reaktor­blokk 500 ezer alkatrészből áll és meglehet, hogy közülük csak egy tucat mondott csődöt. A Szovjet­unió exportál is atomerőműveket, de ezek egyike sem grafitmoderá­­toros; a KGST-ben lévő összes szovjet gyártású atomerőmű nyo­­motóvizes. A Csernobilben történtek lelassít­hatják a nyugati atomerőmű-prog­ramokat is, de az illetékes kormá­nyok határozottan kiállnak az atomprogram folytatása mellett. Franciaország a második legna­gyobb atomenergia-termelő, áram­­termelésének 65 százaléka innen származik. Renon, az országos atomenergiabizottság elnöke leszö­gezte: a csernobili szerencsétlenség nem befolyásolja a francia atom­erőmű-programot. Angliában az áramtermelés 18 százaléka szárma­zik atomerőművekből, de az évtized végéig ez a hányad 25 százalékra emelkedik. Az angol kormány szó­vivője közölte: igaz, hogy a cser­nobili baleset után nehezebb lesz­­ meggyőzni a közvéleményt az atomerőmű-program szükségességé­ről, de ez az egyetlen fejlesztési lehetőség. Japán az évszázad vé­­géig meg akarja háromszorozni atomerőművi kapacitását,­ és­­ kor­­­mánya ismételten elutasította a kör­nyezetvédők azzal kapcsolatos fel­szólítását, hogy ne építsenek­­reak­torokat. Lubbers holland minisz­­terelnök is leszögezte, hogy a cser­nobili baleset nem befolyásolja Nyugat-Európa és az Egyesült Ál­lamok atomenergia-fejlesztési prog­ramját. Igaz ugyan, hogy az utób­bi években csökkent az atomerő­művekre feladott megrendelések száma — állapítja meg a Reuter hírügynökség —, de ez inkább pénzhiányra volt , visszavezethető, nem pedig arra, hogy az érintett­­ kormányok elvetették ■ volna az atomenergiát. B. T.•­­ Ma még nehéz felmérni, hogy mi­­­lyen következményekkel kell szá­molni mezőgazdasági exportunkban. Napról napra változik a helyzet, jó példa erre a skandináv tilalom be­vezetése, majd enyhítése. Nem egy­séges a gyakorlat az NSZK határ­állomásain sem. Ausztria mellett Olaszország sem engedélyezi friss zöldség, gyümölcs, illetve tejtermék bevitelét — tudtuk meg az illetéke­sektől. A Hungarocamion hetente átlago­san 150, egyenként 18 tonnás hűtő­kocsit indít útjára Nyugat-Európá­­ba tejtermékekkel, húsáruval, illet­ve friss zöldséggel, gyümölccsel. Van olyan vállalati álláspont, hogy amíg pontosan nem világos, hogy a szál­lítmányoknak milyen követelménye­ket kell kielégíteniük, addig nem érdemes útnak indítani az árut. Ez ideig a növényi termékekre termé­szetesen csak a szokásos növényvé­delmi vizsgálatokat végezték el az export előtt, a sugárszennyezés mé­résére a termelők nincsenek felké­szülve, de bizonyára igénybe , lehet venni a kutatóintézetek segítségét. Tekintve, hogy a hazai légkör szeny­­nyezettségének mértéke­­nem éri el tilalmat elrendelő országokét, a be­viteli korlátozások diszkriminatív jellegűnek is felfoghatók. A hírek szerint Olaszország például kizáró­lag az EGK-n kívüli országokból rendelt el beviteli tilalmat a friss árura. Az erőműbaleset a Szovjetunióból Magyarországra irányuló villamos­­energia-exportra olyan minimális mércékben hatott ki, hogy egyelőre átmenetileg hazai forrásból pótolni lehetett. Nincs róla hivatalos infor­máció, hogy a csernobili atomerő­műven kívül más hasonló elven működő grafitmoderátoros­ erőmű­vet is leállítottak-e a Szovjetunió­ban. Ennek az erőműnek a negye­dik blokkját egyébként — derül ki a Nemzetközi Atomenergiaügy­­nökség (IAEA) egyik kiadványából — 1984-ben helyezték üzembe. Az ilyen erőmű­típusban nincs szükség reaktortartályra, mivel a fűtőele­mek hőjét elvezető víz a fűtőele­meket tartalmazó úgynevezett csa­tornákban áramlik, miközben a neutronokat grafittal fékezik egy betonnal körülvett térségben. (A Szovjetunióban szűk keresztmet­szetnek tekinthető a reaktortartály gyártása.) Ez az erősen leegyszerűsített mo­dell tehát alapvetően eltér a Pakson is működő ,nyomottvizes reaktorok­kal működő erőművektől. A másik eltérés az, hogy az utóbbi erőművek kétkörösek, vagyis a radioaktív reaktorban áramló, primerköri víz nem érintkezik közvetlenül az ára­mot termelő turbinákkal. Jellemző, hogy 1984-ben a világon átadott 33 új atomerőművi blokk közül 21 az említett nyomottvizes ,fajta, grafitos típus pedig mindössze egyetlenegy, a csernobili volt köztük. (Megkülön­böztetnek még nyomottvizes nehéz­vízzel működő, forróvizes ,és három­féle, grafittal moderált erőművet.) Az 1984. évi 220 ezer megawattal szemben a múlt év végén 249 ezer megawatt volt a világ atomerőművi kapacitása, a működő reaktorok szá­ma 374-re rúgott. A KGST-orszá­­gokban, közel 30 ezer megawattnyi­­ atomerőművi kapacitás, üzemelt — a­­ Szovjetunión kívüli országokban ki­­■ zárólag , nyomottvizes fajták —, az 50 szovjet atomreaktor együttes ka­pacitása a múlt év végén 26,8 ezer megawatt volt az IAEA adatai sze­rint. A korábban elfogadott tervek szerint az ezredfordulón a KGST- országok áramtermelésének mintegy felét atomerőművek adják. r.arr..­ sz. g. NAPRÓL NAPRA 4- A COCOM-ELŐÍRÁSOK MEGSZEGÉSE MIATT egy svéd és egy osztrák céget bírságolt meg az USA. (2. oldal) + ÚJABB KEZDEMÉNYEZÉST TETT az EGK-val fennálló kap­csolatok szabályozására a KGST. (2. oldal) -A KUBA FELFÜGGESZTETTE esedékes adósságai törlesztését , Kanada viszont újabb hitelt ajánlott fel a karibi sziget-, országnak. (2. oldal) ■f A BELKERESKEDELEM számos időszerű kérdését tárgyalta meg a Magyar Kereskedelmi Kamara belkereskedelmi tago­zata. (3. oldal) -­ NÖVEKSZIK a szabadegyházi cukor- és szeszgyár tőkés ex­portja. (3. oldal) 4- ISMÉT ÜVEGBE TÖLTIK a tejet az NSZK északnyugati vi­dékén. (4. oldal) 4- AZ IMF a nyersanyagok árának emelkedésére számít. (1. oldal) 4- JAPÁN országmelléklet. MEGKEZDŐDÖTT A TŐKÉS GAZDASÁGI CSÚCS Vasárnap a japán fővárosban elkezdődött a hét legfejlettebb tőkés ország vezetőinek keddig tartó gazdasági csúcsértekezlete. Csu­pán lazán körvonalazódtak a tárgyalandó témák, a gazdasági kér­dések között a legizgalmasabb, hogy a résztvevők milyen sorsot szánnak a dollárnak. Lapzártáig a csúcs ünnepélyes megkezdéséről érkeztek hírek, érdemi információk inkább az előkészítő megbeszé­lésekről vannak. Ezek egyebek között arról szólnak, hogy a dollár zuhanásának megállapítása ügyében az NSZK és Japán közös front­ra lépett. Tokió egyébként is ügyesen használja ki, hogy ő a házi­gazda, kétoldalú megbeszéléseken veszi el az élét az esetleges Ja­pán-ellenes kritikáknak. , Jjlivsí Hivatalosan még meg sem kez­dődött Tokióban a hét legfejlettebb tőkésország vezetőinek idei csúcsta­lálkozója, amikor a Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnapi szá­mában már kiszivárogtatta a csúcs végén közzéteendő közös közle­mény tartalmát. Eszerint az Egye­sült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada, az NSZK, Olaszország és Japán (­továbbá a Közös Piac) még jobban fáradozik a világgazdasági növekedés meg­erősítésén, a nemzetközi pénzügyi rendszer javításán. A csúcson résztvevő országoknak ezért együtt is és külön-külön is tenniük kell. Sürgeti a dokumentum, hogy a GATT tagországai a kereskedelmi akadályok leépítésével mozdítsák elő a nemzetközi kereskedelem szabadabbá tételét. A világgazdaság kedvező fejleményei között említi az infláció és az olajárak csökke­­­nését, a pénzügyi együttműködés erősödését. De továbbra is súlyos problémák állnak fenn: a nagyarányú munka­­nélküliség, a résztvevő országok egy részénél a fizetési mérleg fel­duzzadt hiánya, a jövőbeli árfo­lyamalakulásokkal kapcsolatos bi­zonytalanság, a változatlanul érvé­nyesülő protekcionizmus, a fejlődő országok nehézségei és az olajárak középtávú alakulásával kapcsolatos zavar. Az adósságválsággal kapcso­latban a közlemény a fejlődő or­szágokat szólítja fel struktúravál­tást szorgalmazó gazdaságpolitiká­ra, az iparosodott országokat pedig arra, hogy ehhez pénzügyi és ke­reskedelmi támogatást nyújtsanak. Ennyi tehát az előzetesen meg­szerzett dokumentum, amely azon­ban csupán lecsupaszított váza le­het a megbeszéléseknek, amelyek­ről egyébként a megfigyelők azt mondják, hogy sokkal kevésbé meg­tervezettek, mint a korábbi csúcsok. Arról nem is beszélve, hogy az ér­demi tárgyalások zárt ajtók mögött, sokszor az államférfiakat kísérő szakértők között zajlanak, a záró­közlemény pedig már a nézetkülön­­ségek elsimítása után kerül nyil­vánosságra. Mindenesetre az utób­bi napok fejleményei előre nem tervezett napirendi pontokat ered­ményeztek, így a politikai vagy inkább a biztonsági témák közül a terrorizmus mellett felkerülnek a csernobili atomreaktor-szerencsét­lenség nemzetközi vonatkozásai. Lévén elsősorban gazdasági csúcs­ról szó, Nakaszone japán minisz­terelnök a találkozó házigazdája hangsúlyozta, ügyel arra, hogy a megbeszéléseken a politikai kérdé­sek ne kerüljenek túlsúlyba. A va­sárnapi nyitás előtt a japán kor­mányfő, számára rendkívül hasznos megbeszéléseket folytatott a nyugat­német kancellárral, fontos szövetsé­get alakítottak ki az egyik legfor­róbb gazdasági kérdés, a dollár ár­folyamának alakulása ügyében. Míg az amerikai elnöknek az a vélemé­nye, hogy a dollárnak mág tovább kell gyengülnie, árfolyamát csak a piaci fejlemények alakíthatják, ad­dig a nyugatnémeteknek és a ja­pánoknak már elegük van a dol­lár eséséből, még pontosabban sa­ját valutájuk drágulásából, állás­pontjukat az amerikai központi bank, a FED elnöke, Volcker is osztja. Pöhl, a nyugatnémet közpon­ti bank elnöke szerint a dollárnak 2,2 márkás árfolyamon a helye, de máris ennél alacsonyabban áll. Kér­déses, hogy Bonn és Tokió meg­elégszik-e azzal, hogy elégedetlen­ségét fejezi ki a dollár alakulása miatt avagy összehangolt interven­ciót kezdeményez. Az egyik megfi­gyelő találóan jegyezte meg, hogy a dollárral kapcsolatos állásfoglalá­sok a résztvevők között legalább olyan élesen eltérnek, mint ahogyan az árfolyamok ingadoznak. Az előzetes eszmecseréken a nyu­gatnémet pénzügyminiszternek állí­tólag sikerült rábírnia amerikai, kol­légáját, hogy Reagan elnök ne hang­súlyozza külön Bonn és Tokió loko­motív szerepét, ne követelje, hogy gyorsítsák föl gazdaságuk növeke­dési ütemét. A nyugatnémet állás­pont szerint Bonn mindent megtesz a belföldi kereslet ösztönzéséért, és minden további lépés már csak az inflációt erősítené és túlzottan bő­vítené a pénzellátást. Nem tétlenkedett a japán külke­reskedelmi és ipari miniszter Vata­­nabe sem, aki egy órát foglalkozott Willy de Clercqkel, a brüsszeli bi­zottság külügyi és külkereskedelmi kérdésekben illetékes tagjával. Si­került rendkívül békülékeny hangot megütniük, és arra a következtetés­re jutniuk, hogy a japánok nagy igényű importliberalizáló intézkedé­sek sorát hozták, s hogy egyre ke­vésbé teszik függősvé gazdaságukat az exporttól. Megállapodtak, hogy a Közös Piac és Japán ennek az év­nek második felében miniszteri szinten felülvizsgálja gazdasági és kereskedelmi kapcsolatuk egészét. A japán külügyminiszter pedig brit kollégájával ült tárgyalóasztal­hoz, s a kereskedelmi kérdésekben eddig védekező álláspontot elfoglaló Japán most Aba tolmácsolásában támadásba lendült. A miniszter je­lezte, hogy ha folytatódik a jen erő­södése, Tokió számára kérdésessé válik, hogy van-e még értelme az újabb importliberalizáló intézkedé­seknek. Nem valószínű, hogy bombaként robban a latin-amerikai országok­nak a csúcshoz intézett felszólítása, amely a súlyosbodó adósságproblé­mák fókuszba állítását szorgalmaz­za. Robbant, de Reagan megérkezé­se előtt a japán szélsőjobboldal ter­roristáinak házi előállítású rakétája, amely sérülést nem okozott, viszont talán szándéktalanul megerősítette azt az amerikai törekvést, hogy kö­zös álláspontra kell jutni a terro­rizmus ügyében. F. Zsi.t

Next