Világgazdaság, 1987. január (19. évfolyam, 1/4500-21/4520. szám)
1987-01-03 / 1. (4500.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1987. JANUÁR 3., SZOMBAT XIX. ÉVFOLYAM, 1. (4500.) SZÁM Hatéves mélyponton a dollár Találgatások az árfolyam-kilátásokról Hatéves mélyponton állt a dollár a valutaközpontokban 1937 első tőzsdei napján. Ilyenkor a szakemberek a valuták adás-vételén kívül előrejelzések készítésével töltik az időt. A vélemények — mint rendesen — megoszlanak. Vannak, akik a dollár további lemorzsolódását jósolják, mások szerint viszont elérkezett a valutaárfolyamok viszonylagos stabilitásának az ideje. Frankfurtban alig valamivel 1,91 nyugatnémet márka fölött jegyezték január 2-án az amerikai dollárt. Nyugatnémet valutapiaci szakemberek szerint az év első hetében bizonyosan 1,90 márka alatt lesz a dollárárfolyam. Akik hoszszabb távú jóslatokba mernek bocsátkozni, azok között egyeseik úgy vélik: novemberig 1,80 nyugatnémet márka alatt lesz az amerikai dollár jegyzése, s ez alig valamivel magasabb a második világháború után mért minden időik legalacsonyabb jegyzésénél, 1,7062 márkánál. Ezt ,a mélypontot 1980. január 3-án mérték, a Carter-kormány ideje alatti iráni—amerikai túszválság idején. Azok, akik meg vannak, győződve a dollár további leértékelődéséről, elsősorban az amerikai kereskedelmi mérleg mértéktelenül nagy kereskedelmi hiányára hivatkoznak. Az utóbbi 15 hónapban a dollár 35 százalékot vesztett a japáni jennel és 32 százalékot a nyugatnémet márkával szemben, de az USA kereskedelmi mérlegének hiánya nemigen csökkent. Kaufman, a Salomon Brothers amerikai tőzsdei cég nemzetközi hírű, befolyásos közgazdásza is erre hivatkozott, amikor azt állította, hogy 1987 végéig1,75 márkára és 150 jenre süllyed az amerikai valuta jegyzése. Még az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) is aggodalommal figyeli az amerikai kereskedelmi mérleg hiányáról szóló riasztó adatokat. A szervezet úgy számolja, hogy 1987- ben a hiány 141,25 milliárd dollárra csökken a tavalyi 144,25 milliárdról. Márpedig ez nem nagy javulás, vagyis a nemzetközi kereskedelemben fönnmaradnak az aránytalanságok, és ez alighanem, azzal jár majd, hogy az amerikai törvényhozás újabb nyomást gyakorol majd a kormányra: hozzon protekcionistaintézkedéseket. A kereskedelmi korlátoknak pedig fékező hatásuk lesz az amúgy is csak mértéktartó gazdasági növekedésre. •„ • " Hasonló szellemben nyilatkozott a napokban Pöhl, a nyugatnémet Bundesbank elnöke is. Azt hangsúlyozta, hogy a dollár értékvesztése maga után vonja az amerikai infláció megélénkülését, és akadályozhatja a nyugat-európai gazdasági növekedést, vagyis közvetve nyugateurópai munkahelyeket fenyeget. A nyugatnémet exportőrök amúgy is egyre hangosabban zúgolódnak versenyképességük hanyatlása miatt, amelyet a dollár gyengülése, a másik oldalról nézve, a nyugatnémet márka erősödése okozott. A derűlátóbb valutapiaci szakértők szerint 1987 a valutapiacokon a viszonylagos nyugalom éve lesz. Az idén megnyugszik az amerikai valuta jegyzése. Ingadozása szűkebb sávban marad, mint tavaly volt. Erre utalnak az előjelek is — mondják ennek az álláspontnak a hívei. Mert azóta, hogy az amerikai valuta árfolyama 1985 szeptemberében csökkenni kezdett, a látványos értékvesztés csak a nyugatnémet márkával és a japán jennel szemben mutatható ki. Amennyiben a dollár mozgását 15 fontos tőkés valutából álló kosár alapján vizsgáljuk, úgy a dollár leértékelődése 10 százalékt körüli. Ennek a nagy része is 1986 első felére esett. Vagyis a konszolidációs időszak már augusztus végén megkezdődött. A valutapiaci nyugalmat ígérő jóslatok nem mindenkit nyugtatnak meg. A tőzsdeügynökök határozottan aggódnak a stabilitás miatt, mondván: emiatt nem lesz alkalmuk „játszani” az árfolyamokkal, s nem tudnak annyi profitot bezsebelni, mint a szélsőséges árfolyamok mozgása idején. Ám az üzleti élet számára nem is lehet jobb hír, mint az árfolyamok lecsillapodása. Ez a biztonságot és a kockázat csökkenését jelenti számukra. A könnyebb számolási lehetőségekről nem is beszélve. A tavalyi év ugyanis ebből a szempontból igen nehéz volt. Annál is inkább, mert nemcsak az előre látható és megjósolható gazdasági és pénzügyi eredmények befolyásolták az árfolyamokat, hanem a politikai nyilatkozatok is. Ezért a vállalatok és az ügynökök rengeteg időt töltöttek azzal, hogy elemezzék a politikusok és kormányszóvivők ilyen-olyan nyilatkozatait, és megpróbálják kitalálni a valutapiacok reakcióit. (Reuter, AP—DJ) KILENCHAVI KÉSÉSSEL ELKÉSZÜLT SZAÚD-ARÁBIA KÖLTSÉGVETÉSE A hírek szerint végre új költségvetéssel kezdheti az évet Szaúd- Arábia: Fahd király bejelentése szerint a kormány szigorú költségvetést fogadott el. Szaúd-Arábia eredetileg március 11-én kezdte volna meg pénzügyi évét, de a költségvetést két ízben is elhalasztották, legutóbb augusztusban, minthogy a zuhanó olajárak miatt Rijád nem tudta felbecsülni bevételeit. Költségvetés híján a minisztériumok kiadásait hónapról hónapra szabályozták. A királyi bejelentés szerint az új évben szükség lesz a kiadások visszafogására, de az élelmiszerek ártámogatását és az egészségügyi kiadásokat nem fogják megnyirbálni. Bár a király nem adta meg a tervezett kiadások pontos nagyságát, annyit elmondott: korábban 144 milliárd riál (38,4 milliárd dollár) fejlesztési kiadást irányoztak elő, de a január 1-jével induló új pénzügyi évben valószínűleg csak 50 milliárd riál körüli ilyen kiadásra lesz lehetőség. A március 10-ét megelőző 12 hónapra — ekkor a pénzügyi év még március 11-től március 10-ig tartott — 200 milliárd riál volt a kiadási előirányzat A tényleges kiadásokat a szakértők 160 milliárd riálra becsülik. Ez is 30 milliárddal haladta meg a bevételeket — a hiányt Szaúd-Arábia tartalékaiból fedezte. Fahd király beszédében reményét fejezte ki, hogy az új évben 17 dollárra emelkedik az olajár. (Reuter) Tovább éleződött a transzatlanti agrárvita Újabb stációhoz érkezett az elmérgesedett transzatlanti agrárvita: az USA fenyegetéséhez híven számos közös piaci termék importvámjának drasztikus felemelését jelentette be január 30-i hatállyal, amennyiben nem sikerül addig egyezségre jutni Brüsszellel a spanyol csatlakozás miatt kieső amerikai agrárexport kárpótlásáról. Yutter amerikai kereskedelmi főmegbízott a 200 százalékos vámemelés bejelentésekor semmi kétséget nem hagyott afelől, hogy megtorlásról van szó. Szerinte a vámemelés elegendő lesz ahhoz, hogy 400 millió dollár értékű közös piaci árut — szeszes italokat, sajtokat, dobozolt sonkát, olajbogyót — szorítson ki az amerikai piacról, minthogy ezek ára kereken megháromszorozódna a büntető vám hatására. Washington szerint Spanyolország és Portugália közös piaci csatlakozása 400 millió dollárnyi takarmányexporttal ütötte el az országot. Megfigyelők szerint a kilátásba helyezett vámemelés a leginkább Franciaországot sújtaná. A brüsszeli bizottság haladéktalanul reagált az amerikai fenyegetésre: közölte, hogy azonos napon azonos fajsúlyú ellenintézkedést léptet életbe, amennyiben az amerikaiak a konfrontációt választják. Az éles retorika mellett mindkét fél hangsúlyozta, hogy bízik a kereskedelmi háborút elhárító megegyezésben. (Reuter, APA) Korszerűbb szemléletet sürget ez osztrák iparegylet A szellemi provincializmus levetkőzését, az EGK-hoz fűződő kapcsolatok szorosabbá fűzését és rugalmasabb gazdasági, társadalmi életet sürgetett újévi beszédében Herbert Krejci, az osztrák iparegylet elnöke. Ausztriában sürgető feladat, hogy az igazgatási struktúrákat végre hozzáigazítsák a modern ipari állam követelményeihez — fejtette ki Krejci. A következő évek egyik legfontosabb teendőjeként említette a Közös Piachoz fűződő kapcsolatok elmélyítését. Ez nemcsak gazdasági szempontból fontos, hanem a tizenkettekhez való szorosabb kapcsolódás mozgósíthatja az országban parlagon heverő szellemi kapacitásokat is. Ausztriának az eddigieknél rugalmasabb munkatörvényre, iparfinanszírozási és képzési rendszerre van szüksége — állítja az iparegylet. Megítélése szerint lehetővé kellenne tenni a szombati, vasárnap munkák engedélyezését, amennyiben arra a vállalatnak versenyképessége fokozása miatt szüksége van. A női munkanélküliség terjedésének tükrében az egylet szerint ajánlatos lenne a nők éjszakai foglalkoztatását korlátozó rendeletek lazítása. Szükségessé válhat a már korábban elhatározott munkaidőcsökkentés visszavonása is. Az iparegylet szerint bővíteni kell a részvények szerepét a finanszírozásban. Ehhez növelni kell a vállalati információk megbízhatóságát, helyre kell állítani a mérlegbeszámolók hitelességét. A tudományos kutatásokban, az oktatásban a nemzetközi vérkeringésbe való fokozottabb bekapcsolódást sürget az osztrák iparosok szövetsége. (APA) NAPRÓL NAPRA + MÁSKÉNT ÉRTÉKELI a spanyol gazdasági eredményeket a kormány és az üzleti élet. (2. oldal) + A SZOVJETUNIÓBAN JELENTŐS GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI VÁLTOZÁSOK léptek életbe január 1-én. (2. oldal) + SZOVJET TALÁLMÁNYOKAT és eljárásokat importálnak Amerikába. (2. oldal) + A MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ külföldi érdekeltségű cégek vezetőinek klubja alakult meg az MKK keretében. (3. oldal) - CSÖKKEN A KÁVÉ ÁRA a világpiacon. (4. oldal) + JAPÁN ACÉLGYÁR VEGYES VÁLLALATOT LÉTESÍT az Egyesült Államokban. (4. oldal) + ZÖLDSÉGBŐL ÉS GYÜMÖLCSBŐL nem fedezi a keresletet a kínálat Csehszlovákéban. (4. oldal) ♦ NAGY-BRITANNIA IS CSATLAKOZIK a nyugat-európai gyorsvasút tervéhez. (4. oldal) Az 1987. elé... Kedves Olvasóink! Kedves Barátaim! Idézettel kezdem, nem tudok ellenállni ennek a lehetőségnek: „Annak a vitorláshajó kapitánynak, akinek nincs határozott célja, mindig rossz irányba fúj a szél” — mondotta Seneca, az ókori bölcs. A Központi Bizottság 1£ 86. novemberi és 1986. decemberi ülése, az Országgyűlés téli ülésszaka segít, hogy olyan vitorosható kapitányokká váljunk, akik határozott céljaink ismeretében, jól tudják hasznosítani a szél mechanikai energiáját. A magunk területén is látjuk, hogy ez nem könnyű feladat! A magyar gazdaságban a vállalati szférában dolgozó szakemberek túlnyomó többsége meggyőződéssel vallja, hogy nehézségeinkből a kibontakozás — mai helyzetünket elemezve —, csak egyetlen úton lehetséges: a jó és konstruktív gazdasági reform mozgástere növelésével a vállalatokat a működésükhöz szükséges optimális fordulatszámra kell felfuttatnunk, és az ebből származó gazdasági többletet és előnyöket kell a költségvetésnek és a vállalatoknak okosan megosztaniuk. Sajnos az az 1935— 1936. évi szemlélet, amely elsősorban elvonásokban gondolkozott, az előbbiekben igényelt vállalati lehetőségeket, működési területet, vállalkozási szellemet korlátozta, és a gazdálkodó egységek előrehaladási sebességét fékezte, ez pedig sem a költségvetés, sem a vállalatok számára nem eredményezhet kielégítő nyereséget és exporteredményeket. A Magyar Kereskedelmi Kamara elnöksége ezért évek óta konzekvensen vallja, hogy a gazdasági reform keretei között, csak a nagyobb mozgástér, több kezdeményezés, szélesebb működési lehetőség nyújthat kibontakozást az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, a közlekedésben. Kedves Barátaim! A magyar vállalatok vezetői szellemi tudásuk, és fizikai erejük maximumával igyekeznek hazánk és társadalmunk javára, kollektívájuk örömére minél kedvezőbb gazdasági eredményeket elérni. Vannak kitűnő, és az iparilag fejlett világ élenjáró vállalataival azonos színvonalon dolgozó gyáraink, amelyekre méltán lehetünk büszkék. Vannak önhibájukon kívül igen nehéz helyzetbe került gazdálkodó egységek, elég ha magyarázatul csak az aszály következményeit és az irreálisan alacsony világpiaci élelmiszerárakat említjük. Nem tagadhatjuk azt sem, hogy egyes vállalatok vezetési hiányosságok miatt kerülnek nehéz helyzetbe. Azt azonban, a gazdálkodók széles családját ismerve, bizton állíthatjuk, hogy az akarat töretlen, és a becsületes magyar vállalatvezetők többsége szívesen odaadná férl karját is, ha ezáltal stabilizálhatná cége, vállalata, vagy gyára kollektívájának sorsát, biztosíthatná eredményes, perspektivikus jövőjét. Ez pedig nem kevés! Az akarat, a tudás és a megfelelő gazdasági környezet, melynek kialakítása elsősorban gazdaság-kormányzati feladat, meg kell hogy hozza azokat az eredményeket, amelyeket a párt, és az állam vezetői tőlünk várnak. Ehhez kívánok lapunk minden kedves olvasója, gazdaságunk minden szakembere, és a velünk együttműködő társadalmi és állami szervek munkatársai számára eredményes, békés, boldog jövőt, jó egészséget, és sok-sok munkasikert. Beck Tamás a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke r * Átruházható kötvény Jugoszláviában Jugoszláviában első ízben bocsátanak ki átruházható vállalati kötvényeket. A szerbiai áramszogáltató vállalat január 5-én 22 milliárd dinár értékben bocsát ki kötvényt, s az ily módon kapott hitelt erőművek építésére kívánja fordítani. A kötvények lejárata 2 év, évi 68 százalékot kamatoznak, a kamatfizetésekre negyedévente kerül sor. A kötvények bemutatóra szólnak, s szabadon átruházhatók. Jugoszláviában ritkaságszámba megy a vállalati kötvénykibocsátás, s az eddigi kötvények közül egy sem volt átruházható vagy visszaváltható. Az említett 68 százalékos kamatláb egyelőre magasabb ugyan a bankbetétek után fizetett kamatlábaknál, de az utóbbiak várhatóan emelkedni fognak, mivel a belgrádi kormány azt ígéri, hogy lépéseket fog tenni a pozitív reálkamatok elérése felé. Az infláció ugyanis jelenleg megközelíti a 100 százalékot Jugoszláviában. Ennek ismeretében tehát a szóban forgó kötvény hozama nem a legkedvezőbb. A jugoszláv közgazdászok közül néhányan azt javasolják, hogy a vállalatok hozzanak forgalomba változó kamatozású kötvényeket, amelyek kamata a kibocsátó eredményességétől függene, s vannak olyan elképzelések is, hogy a vállalatok saját dolgozóik által megvásárolható részvények kibocsátásával növeljék tőkéjüket Mindebből eddig semmi nem valósult meg. (Financial Times, 1986. december 29.) Agresszív exportösztönzési terv Mexikóban A mexikói kormány több mzint 3 milliárd dollárt szán az idén a nem-olajexport ösztönzésére — jelentette be Alfredo Phillips Olmedo, az állami tulajdonban levő külkereskedelmi bank igazgatója. Az El Nacionál című napilapban megjelent hír szerint ez az összeg 30 százalékkal nagyobb, mint 1986-ban volt. Mindez azt jelzi, hogy a mexikói kormány 1987-es gazdaságpolitikájában komoly súlyt helyez a feldolgozóipari kivitel felgyorsítására. A mexikói külkereskedelmi bank kedvezményben részesíti az agráripari exportot, Morelos államban például kedvezményes hitelben részesülnek azok a virág- és hagymatermelők, akik termékeiket külföldre szállítják. (AP—DJ)