Világgazdaság, 1987. február (19. évfolyam, 22/4521-41/4540. szám)

1987-02-03 / 22. (4521.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1987. FEBRUÁR 3., KEDD XIX. ÉVFOLYAM, 22. (4521.) SZÁM Tények és gondolatok A hét krónikája A hét indító eseménye az új alkotmányról rendezett hétfői népszavazás volt a Fülöp-szigeteken. Már az is figyelemre méltó, hogy a puccskísérletek ellenére meg tudták tartani. Cory Aquino alkotmánya minden bizonnyal többséget kap, de nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy megállapítsák: ezzel még távolról sem dőlt el a hatalmi harc. A hatodik amerikai flotta Libanon melletti jelenlétével adott nagyobb nyomatékot Washington követelésének a fogva tartott amerikai túszok szabadon bocsátására. Az iszlám Dzsihad szervezet avval fenyegetődzik, hogy amerikai akció esetén rögtön kivégzik a foglyokat. Immár az is bizonyossá vált, hogy Terry White-ot, a canterbury érsek különmegbízottját, aki többször közvetített már házának szegezett gépfegyverek társaságában, ez alkalommal nem engedték el a libanoni túsztartók. A londoni The Times a túszügyek eddigitől radikálisan eltérő kezelését sürgeti. ..Egyeseknek talán kegyetlenül hangzik, de hosszú távon az egyedüli biztos taktika a kivárás. A túszokat etetni, olykor szállítani és állandóan őrizni kell, még más rivális csoportoktól is. Ha a túszokat nem cserélhetik el politikai és pénzügyi előnyökért, csak terhére válnak fogvatartóiknak. Az egyetlen lehetőség, amit a bűnözőkkel tehetünk, ha megértetjük velük, hogy gonosztettüktől nem várhatnak semmiféle hasznot”. A túszszedőket nyilván felbátorította, hogy Reagan elnök az állítólagos teheráni mérsékelt frakció kegyeinek megnyerésére fegyvereket szállíttatott Iránnak amerikai túszokért cserébe. Az Irangate-ről már sok mindent elmondtak. Kissinger volt külügyminiszter a Weltwoche hasábjain az egész alapfeltételezést kérdőjelezi meg, amely a fegyverszállítást magyarázta. Hogyan lehet egy mérsékelt frakciót segíteni akkor, amikor a fegyverekkel éppen radikális célokat akartak elérni? Hogyan lehet egy háború döntetlen kimenetelét elősegíteni azzal, hogy azoknak szállítunk fegyvert, akik amúgy is jobban állnak, és győzelmükkel aláásnák az egész mérsékelt iszlám világot? — teszi fel a kérdést Kissinger. A volt külügyminiszter által említett egyik ilyen mérsékelt arab ország Szaúd-Arábia. Nem véletlen, hogy Baker amerikai pénzügyminiszter éppen ebben a több szempontból is kényes időpontban tárgyal Rijádban. Szaúd-Arábiának nem tetszik az iráni ügyek amerikai kezelése, sem Washington dollárpolitikája (Szaúd-Arábia kezén igen nagy mennyiségű amerikai kincstárjegy van, elértéktelenedő dollárban), végül Rijád azért is méltatlankodik, hogy Amerika hivatalosan az olaj szabad áralakulásának híve. Egyesek szerint az is Rijád nemtetszésének jele volt, hogy a közelmúltban Nazer szaúdi olajügyi miniszter vezetésével első ízben gazdasági küldöttség látogatott Moszkvába, elsősorban az olajpolitika összehangolására. Szaúd-Arábia pénzügyi helyzete olyan törékeny (természetesen csak a korábbi évek enyhén szólva nagyvonalú költségvetéseihez viszonyítva), hogy az Economist Intelligence Unit angol kutatócsoport elemzése szerint az olajtermelés gyors emelésére, tehát a Kőolajexportőr Országok Szervezete,az OPEC árstabilizáló termeléskorlátozási megállapodásának a felrúgására kényszerül. A kutatók szerint Rijádnak igen tekintélyes mennyiséggel, legalább napi 1 millió barrellal kellene túllépnie a számára megállapított kvótát ahhoz, hogy exportbevételeiből időben eleget tudjon tenni külföldi pénzügyi kötelezettségeinek. A tél mélypontján már túl vagyunk, állítják a Budapestnél jóval enyhébb klímájú Londonban, és az olajat egyre kevésbé keresik az északi féltekén. A szaúdi kvótatúllépés pedig ismét letöri az árakat. Baker ötödikéig tartózkodik Rijádban, majd onnan továbbutazik Európába, hogy magyarázatot adjon Washington vitatott pénz- és kereskedelmi politikájára. A kelet-nyugati kereskedelemben sem honol béke, de az egyik kényes ponton, Amerika és Lengyelország kapcsolataiban, hogy a Reuter megfogalmazásával éljünk, „a jégkorszak után megindult az olvadás”. Jó jelnek értékelhetjük Whitehead amerikai külügyminiszter-helyettes varsói nyilatkozatát, miszerint múlt heti megbeszéléseit „a szívélyesség és a nyíltság’ jellemezte. Konkrét részletekre nem tért ki, de a teljes normalizálást nyilván csak a legnagyobb kedvezményes kereskedelem visszaállítása és az amerikai hitelezés újraindítása jelentheti. Whitehead több más európai szocialista országot is felkeres (most Prágában van), mert, mint a hírügynökségek washingtoni forrásokra utalnak, Amerikának is lépnie kell Európának a keleti felén akkor, amikor a Szovjetunió minden ponton újít. Az újítások vagy inkább tervek szempontjából igen nagy horderejűnek értékelt múlt heti szovjet pártplénum természetesen még sokáig foglalkoztatja majd az elemzőket. A Pravda hétfői vezércikke az átalakulás demokratikus lényegét hangsúlyozza. „Távolról sem mindegy — írja —, hogy a gazdaságban, vagyis a társadalom életének döntő szférájában az emberek az ország valóságos képviselőiként vagy utasítások egyszerű végrehajtóiként végezhetik munkájukat”. A londoni The Times Hruscsov 1956-os beszédéhez hasonlítja Gorbacsov referátumát, amely — mint ismeretes — megbélyegezte a sztálini módszereket. „Gorbacsov kérlelhetetlenül és részletekbe menően elemezte a Szovjetunió komoly gondjait, amelyek a Brezsnyev-korszakban keletkeztek. Ezt az időszakot Gorbacsov az általános demoralizálódás időszakának nevezte. Nyugati megfigyelők szerint a beszéd tartalma, valamint az a döntés, hogy a dokumentumot haladéktalanul teljes terjedelmében nyilvánosságra hozták. Gorbacsovnak arra az eltökéltségére utal, hogy végigviszi a harcot a párttagság és a szélesebben vett szovjet közélet konzervatív elemeivel”. Kérlelhetetlen keménységgel bírálta a román gazdaság hiányosságait Ceausescu pártvezető múlt heti, a pártvezetés előtt elmondott beszédében, de a gazdasági irányítás esetleges gyengéiről nem szólt. Annál többet beszélt a végrehajtás hiányosságairól. Az ország exportbevételei tavaly 11 százalékkal csökkentek. A dermesztő tál megbénította az ország életét, magánjárművek nem közlekedhetnek, az áramszolgáltatás — írja a Reuter — egyre jobban akadozik, és várhatóan most már a fővárost sem tudják megkímélni az egyre hoszszabb ideig tartó kikapcsolásoktól. Az amúgy is hiányos élelmiszer-ellátás a következő hetekben tovább romlik, holott az élelmiszerhiány a hírügynökség szerint már munkabeszüntetésekre is vezetett. Románia 1981-ben megfogadta, hogy mihamarabb megszünteti külföldi adósságait, és azóta a felére, mintegy 5,5 milliárd dollárra sikerült leapasztania a tartozásokat — írja az angol hírügynökség. Ceausescu szerint országa „semmilyen körülmények között” nem vesz fel kölcsönt, „erre még gondolni sem lehet”. Az export ösztönzésére az elnök „újabb határozott lépéseket” helyezett kilátásba. A kínai központi pártlap, a Zsenmin Zsipao vezércikke értelmezi a „burzsoá liberalizmus” ellen nemrég meghirdetett harcot, és óv a túlzásoktól. A küzdelem „semmiképpen sem zavarhatja meg az ország folyamatos és egészséges gazdasági és politikai fejlődését, azaz nem terjedhet ki az olyan területekre, mint a gazdasági reform, a falusi munka, a tudományos kutatás az irodalom és a művészet formai kérdései vagy az emberek életstílusa”. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD most tette közzé jelentését Jugoszláviáról, és eszerint nem lelhetők fel a pozitív elmozdulás jelei az ország gazdaságában. A Frankfurter Allgemeine Zeitung kelet-európai tudósítója szerint a kormány igyekszik a Nemzetközi Valuta Alap ajánlásaihoz igazodni, de mást ért rajtuk, mint az IMF. „A reális kamatok politikájáról beszél, de a kamatszintet az inflációs ráta felében szabja meg, restriktív pénzpolitikát emleget, de a pénzellátás mértékéül szolgáló inflációs előirányzatot önkényesen és irreálisan alacsonyan állapítja meg, ígéri, de semmit sem tesz a veszteséges vállalatok bezárására, azt mondja, hogy a kisvállalkozások immár zöld utat kaphatnak, de a kereskedelmet a korábbihoz hasonlóan el akarja zárni előlük ... szívesen felhasználná a külföldön élő jugoszlávok megtakarításait, de nem hajlandó engedélyezni, hogy a beruházásra kész emigránsok saját maguk dönthessenek beruházásaikat illetően. A külföldi partnerek többségi részesedéshez is juthatnak vegyesvállalatokban, de az önigazgatási elv ezekre a beruházásokra is érvényes, így aligha lehet a külföldi adósságokat vállalati tőkerészesedéssé átalakítani” — írja a FAZ. Boronkay Tamás Magánerőből épülő törpe vízerőművek Jugoszláviában Horvátországban és Macedóniában, e két — az elektromos áram hiányától leginkább szenvedő — jugoszláv tagköztársaságban már a közeljövőben engedélyezik, hogy törpe vízerőművek létesüljenek magánerőből. E kis áramszolgáltató egységek feladata elsősorban a tulajdonos háztartásának és néhány környékbeli háztartásnak árammal való ellátása lenne. A Tanjug jugoszláv hírügynökség szombati hírére hivatkozó Reuter rámutat, hogy a magánerős vízerőmű-építési program jól illeszkedik abba az egész Jugoszláviát átfogó, széles körű törekvésbe, hogy minél jobban bevonják az állampolgárok magántőkéjét is az ország gazdaságának fellendítésébe, új munkahelyek teremtésébe. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ————————————————J 4 "(jX ♦ LASSAN BARÁTKOZNAK A TARSu^aSH FORMÁKKAL a magyar hatóságok. (3. oldal) *, + A TÖKÉSORSZÁGOKBA IRA^^LOJsZOVJET EXPORT visszaesése főleg a fejlett technikaifift portjának szab korlátokat. (5. oldal) + TERMELŐK ÉS FOGYASZTÓK EGYELŐRE NEM JUTOTTAK megegyezésre az új kávéexportkvótákról. (8. oldal) + A MÜNCHENI IFO MÉRSÉKELT DERŰLÁTÁSRA INT az idei és az 1988-as gazdasági esélyek megítélésében. (2. oldal) + AMERIKAI REPÜLŐGÉPGYÁRTÓK TISZTESSÉGTELEN praktikákkal vádolják az Airbus konzorciumot. (8. oldal) ♦ AZ IMMÁR NYERESÉGESSÉGRE ÖSZTÖNZÖTT SZOVJET vállalatok importrendeléseiben orientáló szerepe lesz a vámnak. (4. oldal) -A NICARAGUA GAZDASÁGA némileg erősödött tavaly. (2. oldal) + AZ USA FÉLVEZETŐIPARÁNAK ROMLÓ versenyképessége közvetve kihat a nemzetbiztonságra is. (6. oldal) A BRIT TÖRVÉNYJAVASLAT ERŐSÍTENI AKARJA az értékpapírpiaci ügyletek ellenőrizhetőségét. (2. oldal) Brit kormánygarancia a Szovjetuniónak nyújtott exporthitelekre Nagy-Britannia és a Szovjetunió négy évre szóló megállapodást kötött arról, hogy a brit exporthitelgarancia hivatal (ECGD) támogatni fogja a brit beruházási javak és gépek szovjetunióbeli exportját — jelentette be hétfőn Paul Channon kereskedelmi és iparügyi miniszter. A hírügynökségek az egyezményt összefüggésbe hozzák Thatcher kormányfő márciusban esedékes moszkvai látogatásával; a londoni kormány hitelgaranciája lényegesen megnöveli annak valószínűségét, hogy a két ország között nagy értékű üzleti szerződések jöjjenek létre. Channon tájékoztatása szerint erről máris tárgyalások folynak, s brit cégek készek a jelenlegi szovjet ötéves terv beszerzési listáján szereplő korszerű üzemeket és berendezéseket eladni a Szovjetuniónak, mégpedig igen kedvező feltételekkel a most kötött megállapodásoknak köszönhetően. Az 1990 végéig érvényes szerződésben nincs konkrétan meghatározva az az összeg, amelyre a brit kormány hajlandó lesz garanciát nyújtani, s az ECGD illetékesei sem hajlandók előzetes becslésekbe bocsátkozni. Az első értékelések kiemelik viszont, hogy az ECGD most első ízben állt rá, hogy ne csupán font sterlingben nyújtott hiteleket biztosítson, hanem ECU-ban folyósítottakat is. Az ECU-hitelek beiktatása szovjet részről is növekvő rugalmasságot jelez, hiszen korábban csak az adott partnerország valutájában nyújtott hitelekre kötöttek ilyen kétoldalú megállapodásokat még akkor is, ha emiatt magasabb kamatokat kellett fizetniük. Részben politikai okok miatt, részben gazdasági megfontolások következtében brit cégek 1979 óta egyetlen igazán jelentős üzletet sem kötöttek a Szovjetunióval, s az oda irányuló brit export egészében véve is folyamatosan csökkent az utóbbi években. A londoni kereskedelmi és iparügyi minisztérium adatai szerint 1986 első tíz hónapjában Nagy-Britannia 463 millió font értékben exportált a Szovjetunióba, szemben az 1985-ös 537 millió és az 1984-es 735 millió fonttal. A kormányközi egyezménynek máris van kézzelfogható eredménye: az egyik vezető brit pénzintézet. A Midland Bank ugyancsak kedden hozta nyilvánosságra, hogy 250 miillió font sterling értékű finanszírozási megállapodást kötött a szovjet külkereskedelmi bankkal. A hitelből a szovjetek brit berendezéseket vásárolhatnak, 200 milliót előre meghatározott célberuházásokra kell fordítaniuk, 50 milliót kötöttségek nélkül vehetnek igénybe. (Reuter) Készül Nigéria és a magánbankok átütemezési megállapodása Mérvadó londoni bankkörökben elterjedt vélemény szerint hamarosan aláírják a megállapodást Nigéria és a neki hitelező magánbankok között a tartozások átütemezéséről. Megfigyelők ugyanakkor rámutatnak, hogy egyelőre még hiányzik a bankok közötti egyetértés. Ahhoz, hogy pont kerüljön a megállapodásra, legalább a hitelező bankok 90 százalékának megegyezésre kellene jutnia. Hírek szerint a hitelezők között a vita és feszültség tárgya a kereskedelmi hitellevelek és egyéb rövid lejáratú hitelek problémája. Az ilyen hiteleket nem szokták átütemezni, s Nigéria kétes követelésekkel akarja egy részüket ellentételezni. Az átütemezési tárgyalásokat folytató bankközi bizottság arra számított, hogy már december közepén létrejön a 90 százalékos megegyezezés, ám akkor még csak 80 százalék körüli volt az egyetértő magánbankok aránya, s az év végi ünnepek késleltették a kiútkeresést. Az IMF (Nemzetközi Valuta Alap), amely szintén érintve van az átütemezés kérdésében, ragaszkodik a hitelező magánbankok legalább 90 százalékának egyetértéséhez. A Reuter hírügynökség értesülése szerint a megegyezést leginkább japán és amerikai magánbankok hátráltatják. Az előbbiek teljes hitelaránya 5 százalék alatt van, az utóbbiak pedig egyszerűen hallani sem akarnak arról ,hogy Nigéria számára bármilyen formában is pénzt adjanak. A hírek szerint Nigéria és a magánbankok érdekeit képviselő bizottság tagjai a jövő hónapban találkoznak. Ez alkalommal a legsürgősebb feladat az lesz, hogy az 1988-ban és 1989-ben esedékes törlesztések átütemezéséről tárgyaljanak, minthogy egy, az ügyben érdekelt bankár véleménye szerint az ezzel kapcsolatos késlekedés csak tovább fokozhatja Nigéria pénzügyi problémáit. Az előkészületben lévő átütemezési megállapodás keretében a magánbankok 320 millió dolláros új hitelt is nyújtanának Nigériának, amelyet az 1988 februárjában vehetne fel, s hároméves türelmi idő után 4 év alatt kellene, hogy törlesszen, a LIBOR (londoni bankközi kamatláb) feletti 1,25 százalékos kamattal. (Reuter) Intézkedések Mozambikban a gazdaság szanálására A természeti katasztrófák és a polgárháborús állapotok miatt szétzilálódott mozambiki gazdaság szanálására szombaton Maputóban átfogó intézkedéseket jelentettek be. A Noticias című napilap 8 oldalas mellékletében ismerteti az intézkedéseket. Jelentősen emelték a sör, a cigaretta, a postai szolgáltatások, valamint az energiahordozók árát. Megdrágult a közúti, a vasúti, a légi és a tengeri közlekedés is. Egyidejűleg Maputóban azt is bejelentették, hogy a munkások 50 százalékos béremelésben részesülnek. Szombaton ismertette Eneras Comiche, a mozambiki központi bank elnöke az intézkedések egy, másik fontos elemét. Eszerint a mozambiki fizetőeszközt, a meticát azonnali hatállyal 80 százalékkal leértékelték a dollárhoz képest. A hivatalos új átváltási árfolyam vételnél: 200 metica, eladásnál pedig 204 metica. Az új váltási kurzus azonban még így is jelentősen eltér a feketepiacétól, ahol 1 amerikai dollárért 1500 meticát is megadnak. (Reuter)