Világgazdaság, 1987. július (19. évfolyam, 124/4623-146/4645. szám)
1987-07-01 / 124. (4623.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VILÁGGAZDASÁG 1987. JÚLIUS 1. SZERDA XIX. ÉVFOLYAM, 124. (4623.) SZÁM JUGOSZLÁVIA FIZETÉSI HALADÉKOT KÉR HITELÉTŐL Ugrásszerűen nőttek a vállalati veszteségek Jugoszlávia egyre súlyosabb pénzügyi zavarokkal küszködik, 1983 óta első ízben fordul elő, hogy nem tudja kifizetni esedékessé vált tartozásait, s átmeneti haladékot kér hitelezőitől. A problémák mögött a külföldi megfigyelők és az IMF szerint is a jugoszláv gazdaság strukturális gyengeségei állnak. A veszteséges vállalatok szanálását célzó csődtörvényt az eredeti ütemterv szerint ma kell életbe léptetni. Jugoszlávia értesítette külföldi hitelezőit, hogy nem tudja visszafizetni esedékessé vált 200—300 millió dolláros tartozását, és halasztásról akar tárgyalni — jelentik belgrádi diplomáciai körökből. Borisz Konte, a jugoszláv nemzeti bank kormányzó-helyettese a Reuter belgrádi tudósítójának, elmondta: nem moratóriumot, hanem csak rövid haladékot kérnek a június 30-a és július 15-e között esedékes 240 millió dolláros tartozási visszafizetésére. Jugoszlávia tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Fizetések Bankjával (BIS) egy 300 millió dolláros hitelről, a döntés július 14-re várható. Jugoszlávia nyugati adósságállománya közel 20 milliárd dollár, ennek több mint 70 százaléka bankhitel, a többi kormányhitel, s ebből az idén 5,5 milliárd dollárt kellene visszafizetnie. Az ország idén márciusban lélegzetvételnyi szünethez jutott, amikor megállapodott a Párizsi Klubba tömörült hitelezőkkel: átütemeznek 1988 májusáig esedékessé váló, 475 millió dolláros adósságot. A külföldi hitelezőkkel kötött korábbi megállapodásokat is figyelembe véve, Jugoszlávia ezzel a jövő évig elvileg rendezte a hitelek visszafizetésével kapcsolatos kérdéseket, ezért a külföldi bankárokat váratlanul érte Jugoszlávia kérelme. A hitelezők álláspontját koordináló Manusdclurers Hanover Trust bankc képviselője Londonban a Reuter tudósítójának elmondta: Belgrád június 26-án telexet küldött valamennyi hitelezőjének, amelyben jelezte, hogy péntekre meghívta a jugoszláv fővárosba a Manufacturers Hanover Trust, a Barclay's Bank, a Bank of Tokyo és a Westdeutsche Landesbank Girozentrale képviselőit. Nyugati közgazdászok szerint még nem világos, hogy a visszafizetéssel kapcsolatos bonyodalmak rövid vagy hosszútávú problémákat sejtetnek-e. A nemzeti bank kormányzó-helyettese azt hangoztatja, hogy a nehézségek átmenetiek, hátterükben szezoniális tényezők állnak. „Jugoszláviában rendszerint az év első felében utalják át a pénzeket külföldre, míg a bevételek, elsősorban a turizmusból származó öszszegek az év második felében folynak be” — mondta Konte. Több elemző viszont úgy véli, hogy ennél mélyebbre nyúlnak a gyökerek. A jugoszláv exportőrök gyenge szereplése miatt az idén fizetésimérleg-problémákkal kell szembenézni, s emiatt kell újabb átütemezési megállapodást kérni. Hozzáteszik azonban: Jugoszlávia mindig is igyekezett időben teljesíteni fizetési kötelezettségeit, így ez lesz az első alkalom az 1983-ban kirobbant adósságválság óta, hogy nem fizeti vissza tartozásait. Jugoszlávia 1983 óta rendszeresen átütemezi adósságait, tavaly pedig készenléti hitelt kapott a Nemzetközi Valuta Alaptól. Ennek a megállapodásnak az értelmében az IMF félévenként felülvizsgálja a jugoszláv gazdaság állapotát, a mostani fizetési válságot is 6 hónappal ezelőtt előre megjósolták. A múlt héten Belgrádban járt újabb IMF- küldöttség sem volt megelégedve a jugoszláv gazdaság teljesítőképességének alakulásával — mondják nyugati diplomaták —, s ez megkeményítheti az IMF álláspontját Jugoszláviával szemben, tovább mélyítve a pénzügyi válságot. A gazdaság stabilizálását célzó kormányprogram egyik sarkalatos pontja a csődtörvény, amelynek az eredeti ütemterv szerint július 1- jén kellene életbe lépnie, lapzártáig azonban még nem érkezett erre vonatkozó hírügynökségi jelentés. A vállalatoknak elvileg június 30-ig kellett elkészíteniük mérlegüket tevékenységükről. Szakértők becslése szerint a jugoszláv vállalatoknak a fele krónikus mérleghiánnyal küszködik. A vállalati veszteségek körülbelül három éve ugrásszerű növekedésnek indultak: az 1984. évi 133 milliárd dinárról 1985-ben 318 milliárdra, 1986-ban 634 milliárd dinárra, az idei ,év első negyedében pedig a tavalyi hasonló időszak négyszeresére szöktek fel. Úgy becsüli, hogy ha most vezetnék be a szanálási törvényt, több mint 7 ezer cég jutna csődbe, s 600 ezer munkahely kerülne veszélybe. A tervezett csődtörvény értelmében a kormány csökkentené az állami támogatás összegét, ami évtizedeken át életben tudott tartani olyan üzemeket is, amelyek nem termeltek nyereségesen. Az első lépcsőben csökkentenék a béreket a veszteségesen működő vállalatoknál, s ha a megadott 6 hónapos türelmi időn belül sem javul a pénzügyi helyzetük, akkor felszámolják őket. A jugoszláv szövetségi parlament a napokban arról már határozott, hogy a veszteséges üzemekben a béreket a tavalyi átlagkeresetek 80 százalékára csökkentik. (VILÁGGAZDASÁG, 1987. június 27. 1. oldal). Már döntött a parlament a csődtörvénnyel együtt ugyancsak július elsején bevezetni kívánt új bértörvényről is. Az új törvény a február 27-én elrendelt, országos sztrájkhullámot kiváltó bérstop helyébe lép. Legfontosabb rendelkezése, hogy a bérek megállapításánál a jövőben figyelembe veszik az inflációt is. Egyes sajtójelentésekből arra lehet következtetni, hogy a kormány csak nagy körültekintéssel fog élni hatalmával , a szociális feszültségek éleződésétől tartva. Egyes jelekből úgy látszik, hogy a szövetségi kormány a csődtörvény életbe léptetésének elhalasztását fogja kérni. Ezzel kapcsolatban az International Herald Tribüne belgrádi tudósítója idézi a nyugati együttműködés kérdéseivel megbízott tárca nélküli miniszter, Oszkár Kovács szavait: ,,a parlament minden bizonnyal elfogadja a csődtörvényt, alkalmazása azonban továbbra sem lesz megoldott”. K. K. FGK-csúcs: fordulópont az agrárpolitika reformjában? A közös piaci csúcstalálkozón az NSZK-nak és Franciaországnak hosszas alkudozás után végül is sikerült megállapodásra jutnia az idei mezőgazdasági árakról és a közösségi agrárpolitika szükséges reformjának fő irányelveiről, elhárítva a pénzügyi csőd fenyegető veszélyét — jelentették a hírügynökségek tegnap délután a belga fővárosból. A nyugatnémet—francia kompromisszumos javaslatot a tizenkét mezőgazdasági miniszter — lapzárta után — vitatta meg kedd este. Thatcher brit miniszterelnök kijelentette, hogy csak akkor fogadja el a javasolt új hozzájárulásokat a közös kassza bővítésére, ha előzőleg végrehajtják a kiadásokat csökkentő takarékossági intézkedéseket; mindenekelőtt leépítik a mezőgazdasági túltermelést okozó magatartásokat. Brüsszelben kulcsfontosságúnak tartják az idei mezőgazdasági árakban való megegyezést. A Reuter értesülései szerint Franciaországnak sikerült kiharcolnia a lefölözés és az exportszubvenció mérséklését, a felvásárlási árak márkához kapcsolásának megszüntetését. A közös mezőgazdasági politika (CAP) reformját célzó intézkedésekben a végső döntés legkorábban a következő, hat hónap múlva esedékes csúcstalálkozón várható. (Reuter) A Legfelsőbb Tanács megszavazta a vállalati törvényt Moszkvai tudósítónktól. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa tegnap egyhangúlag elfogadta a szovjet gazdaságirányítás átalakításában fontos lépést jelentő vállalati törvénytervezetet. A TASZSZ hírügynökség emlékeztet rá, hogy a fél évvel ezelőtt társadalmi vitára bocsátott törvénytervezethez 140 ezer hozzászólás érkezett, mielőtt a múlt heti KB- plénum vitája után elfogadásra javasolták. Az új gazdaságirányítási rendszer előnyeit és a megoldandó feladatokat fejtegette hétfői sajtótájékoztatóján Liszicskin a szocialista világrendszerrel foglalkozó moszkvai kutatóintézet munkatársa. Egyebek mellett azt mondta, hogy az új vállalati törvény végrehajtása egyben harc a monopolhelyzet ellen, amely a fejlődés kerékkötője. Külön kiemelte a vállalati törvényben a törvénytervezetnek a vállalat elszámolással foglalkozó cikkelyének fontosságát. A közgazdász hatalmasnak nevezte a szovjet gazdaság lemaradásait, s hangoztatta, az előrelépéshez segítséget nyújthat az új árrendszer. A rubel konvertibilitásának megteremtése azonban nem könnyű feladat, mondta, hiszen szabad átválthatósága feltételezi az árukonvertibilitást. Liszicskin végül kijelentette: nem tartja kizártnak, a reformfolyamatok elakadásának és a gazdaság régi állapotába való visszaállásának lehetőségét. Leszögezte: a peresztrojka legfőbb biztosítéka, ha demokratikusan építenek az alulról jövő kezdeményezésekre, a gazdaságban pedig mindent megtesznek az önigazgatás kiteljesítéséért. H. Gy NAPRÓL NAPRA + AZ ELSŐ ÖT HELYET JAPÁN BANKOK foglalják el a világ legnagyobb pénzintézeteinek sorában. (2. oldal) + HOGYAN ALAKUL A LENGYEL GAZDASÁGI REFORM második szakasza? (4. oldal) + LEÁLLÍTOTTÁK LYON MELLETT a világ legnagyobb teljesítményű gyorsreaktorát a hűtőrendszer szivárgása miatt. (8. oldal) + IPARI SZERKEZETÁTALAKÍTÁS ÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA — képviselői vélemények a parlament ipari bizottságának ülésén. (3. oldal) .A kamara elnökségi ülésének napirendjén Adóreform és a vállalatok A vállalatok nyugtalanok. Fel kell arra készülnünk, hogy januártól bevezetik az általános forgalmi adót, s a személyi jövedelemadót, de ehhez kapcsolódóan még számos feltétel és megoldás ismeretlen. A rendelkezésre álló információk bizonytalanok. A várható jövedelmi pozíciók megítéléséhez szükséges irányértékek pedig kialakulatlanok, időről-időre változnak. A munkának ebben a fázisában persze nem lehet még végleges adókulcsokat, pontos működési szabályokat kívánni, de arra mindenképpen szükség lenne, hogy a változások csak olyan határok között mozogjanak, hogy ne billentsék át a vállalat jövedelempozícióját az egyik végletből a másikba — mondta lapunknak dr. Zányi Jenő, a Magyar Kereskedelmi Kamara alelnöke. Ilyen adatok birtokában — hangsúlyozta az alelnök — aligha lehet jól felkészülni az adóreformra. A mértékeken túl számos elv sem tisztázott az általános forgalmi adó bevezetésével kapcsolatban. Ezeket a kamara múlt heti ügyvezetőségi ülésén tekintette át és a mai elnökségi ülésen vitatja meg. Ismeretes, hogy jelenleg 0, 12 és 22 százalékos ÁFA kulcsokkal számolnak, a vállalati jövedelemszabályozásban 45 százalékos nyereségadóval prognosztizálunk, a városi és községfejlesztési adó, valamint a vállalati különadó (a kisvállalkozások megbízása után) várhatóan megszűnik. Nincs még végleges álláspont az egyik lényeges elemről, a felhalmozási adóról. Több javaslat is az asztalon van, de mint Zányi Jenő elmondta, elképzelhető olyan megoldás is, hogy az adó ugyan megszűnne, de a túlzott felhalmozásnak gátat vetnének. Mégpedig úgy, hogy a beruházási javak beszerzésének általános forgalmi adóját nem a beszerzéskor, hanem csak több éven keresztül lehetne levonni. Így elejét lehetne venni annak, hogy az olcsóbbodás miatt egyik pillanatról a másikra, túlzottan felértékelődjenek a beruházások. Sokat vitatott, de rendkívül lényeges kérdés az árindexek kialakítása. A korábban megadott indexekkel végzett próbaszámítások után kiderült, hogy a feldolgozószektor pozíciója romlik. Ha ezen változtatni akarunk, valószínűleg nem tartható az az elgondolás, hogy a szakágazati jövedelempozíciók változatlanok maradjanak. Ugyanis már az árindexek kialakításánál bizonyos átcsoportosítást kellene végrehajtani, a feldolgozottabb termékcsoport javára — hangsúlyozta a kamara elnöke. Az új számítások egyébként már ennek az elvnek a szem előtt tartásával készülnek, persze csak szakágazati szintig, mivel a vállalatok számításaihoz még számos adat hiányzik. Azt ígérik, — mondta Zányi Jenő —, hogy az új árindexek és a végleges adókulcsok július közepén állnak majd a vállalatok rendelkezésére. Nem kevésbé érdekli a vállalatokat az, hogy milyen intézkedéseket tervez a kormány az átmenet idejére. Hiszen elképzelhetetlen, hogy egy vállalat 24 óra alatt alkalmazkodjon ahhoz az alapvető változáshoz, mely az adóreform kapcsán az egyik napról a másikra előállhat. Ezért — mint Zányi Jenő hangsúlyozta — minél előbb közre kellene adni, milyen konkrét eszközöket, például kiegészítő, leépülő támogatást kíván alkalmazni a gazdaságirányítás. Az átmeneti intézkedéseket egyértelműen, és hosszabb időtartamra vonatkozóan kell meghatározni, például több évre elnyúlóan, egyre csökkenő mértékkel, mert csak így lehet korrekten előre számolni velük. A vállalati gazdálkodást egy — sarkalatos — ponton érinti a személyi jövedelemadó is. A bérbruttósításról van szó, ami miatt sok vállalatnak okoz gondot. Szinte lehetetlen vállalkozás ugyanis, hogy egyéni szinten mindenkinek fillérre garantálják a nettó keresetét, ott, ahol teljesítménybérezés van, s nem fix fizetés. Nem elhanyagolható az sem, hogy a vállalat elbírja-e majd azokat a terheket, amelyek a bérbruttósítás következtében, a bérköltségek emelkedése miatt keletkeznek. Sokan felvetik, hogy a személyi jövedelemadó bevezetése egyszersmind korszerűsíti-e a vállalati keresetszabályozást is, hiszen vállalati szemszögből leginkább ezért érdekes az új adónem. A kamara azonban úgy látja, hogy amennyiben a jelenlegi bérrendszer megmarad, tehát nem lesz bérreform, a vállalat ennek a feladatának aligha tud eleget tenni. Ma még a bérek jelentős hányadát teszik ki a pótlékok, kiegészítő juttatások, amelyek elsősorban a vállalati munkakörül eményektől függenek, és nem teljesítményarányosak, így a személyi jövedelemadót egyébként sem lehet az eredeti elképzeléseknek megfelelően következetesen alkalmazni — véli a kamara. Mivel a vállalatoknak szinte elviselhetetlen terhet jelentene, ha az adórendszer két jelentős elemét (ÁFA, személyi jövedelemadó) egymástól elszakítva, különböző időpontban vezetnék be, a kamara a következőt javasolja. Az általános forgalmi adót konkrét, következetes formájában alkalmazzuk, a személyi jövedelemadónak azonban — addig, amíg nem kerül sor bérreformra — elsősorban a helyét teremtsük meg a vállalati bérköltségek között a főmunkaidős kereseteket illetően. Ezt pedig a legegyszerűbb módszerrel érdemes megvalósítani, például a főmunkaidős jövedelmekre vonatkozó lineáris illetményadóval. (Az illetékes hatóságok egyébként olyan javaslatot is kidolgoztak, amelynek lényege, hogy a bérezés továbbra is a jelenlegi szabályokat kövesse, a vállalat viszont meghatározná a kifizetett keresetekhez tartozó adóterhet, és befizetné. Más vélemények szerint azonban ez lényegében vállalati adót jelentene, így ellentmondana a személyi jövedelemadó elveinek.) A kamara sajátos helyzetéből fakadóan külföldi kapcsolatait is felhasználja arra, hogy hasznos tapasztalatokat gyűjtsön az adóreform bevezetésével kapcsolatos munkához. A megkérdezett külföldi adóügyi szakemberek tanácsait és a gyakorlati tapasztalatokat továb (Folytatás a 3. oldalon) A FIAT új ajánlata a lengyelországi autógyár felépítésére A FIAT továbbra is várja a választ a lengyel hatóságoktól arra az ajánlatára, hogy kész kis- és közepes gépkocsikat gyártó üzemeket építeni Lengyelországban — jelentette be Giovanni Agnelli, az olasz konszern elnöke. Sőt, a FIAT arra is hajlandó, — tette hozzá —, hogy megossza az üzletet egy japán vállalattal, ha lengyel részről csupán részesedést ajánlanának fel a FIAT- nak az üzletből. Ez — mutat rá a Reuter — a FIAT álláspontjának lényeges módosulását jelenti, eddig ugyanis az olasz cég magának akarta megszerezni az egész üzletet. Agnelli nem nevezte meg a lehetséges japán partnert, csak arra utalt, hogy elképzelése szerint a FIAT gyártaná a kiskocsikat, a japánok pedig a közepes méretűeket. Mint ismeretes, Jaruzelski lengyel államfő tokiói tárgyalásainak egyik fő témája az autógyár létrehozatala. (Lásd VILÁGGAZDASÁG, június 30., 1. oldal.) (AP—DJ)