Világgazdaság, 1987. augusztus (19. évfolyam, 147/4646-165/4664. szám)

1987-08-01 / 147. (4646.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VHÁGGAZDASÁG 1987. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT XIX. ÉVFOLYAM, 147. (4646.) SZÁM Körkép Nyugat-Európa gazdasági kilátásairól A Reuter hírügynökség szakértője nehéz helyzetben volt, ami­kor összefoglalót készített Nyugat-Európa 1987-es gazdasági kilátá­sairól. Az OECD, a fejlett tőkésországok gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezete, valamint az egyes országok becsléseit vé­gignézve nem tudott egyértelműen, pozitív képet felrajzolni, bár arról sem lehet beszélni, hogy a recesszió jelei mutatkoznának, csu­pán a munkanélküliek száma tartja magát makacsul a régi szint körül. Nyugat-Európa gazdasága számára az 1987-es év eddig bizonytalan irányzatúnak látszik. A gazdasági növekedés üteme akadozik, és a munkáért sorbanálló emberek szá­ma, nem csökken. Az NSZK-nak, a térség mozdonyának a gazdasága 1987-ben az év elején lényegében stagnált és az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szer­vezet) előrebecslése szerint gazdasá­gi növekedése el fog maradni a le­hetőségeitől, és a nagy munkanélkü­liség tovább tart. Franciaország az 1986-os fellendü­­■­lés után lassabban növekedett, és a gazdasági növekedés Nagy-Britan­­niában és Olaszországban volt a leggyorsabb. Az inflációt a legtöbb ország féken tartja, de annak következtében, hogy az európai valuták felértékelődtek a gyenge dollárhoz képest, az export gyakran visszaesett. A Japánból származó import viszont nőtt, az év első negyedében például 33 száza­lékkal több japán autót adtak­­ el Nyugat-Európában, mint előző évben. A Reuter felszólította tudósítóit több országban, hogy számoljanak be a gazdasági keilátásokról és az ér­téktőzsdei részvényárfolyamok ala­kulásáról, tekintettel az általános tőzsdei fellendülésre, amelyet Tokió és a Wall Street vezet. Az NSZK-ban a kemény tél és az erős márka következtében a GNP, a nemzeti össztermék 0,5 százalékkal csökkent, az első ne­gyedben. A Citibank AG. júliusi jelentése szerint a nyugatnémet gazdaság ismét növekedési pályán van. Az OECD azonban az egész évre csak másfél százalékos nö­vekedést jósol, szemben a 24 tagú szervezet 2,5 százalékos átlagával. Tekintettel nagy külkereskedelmi többletére — 62 milliárd dolláros rekord 1988-ban és 10 százalékos aktívumnövekedés az év első fe­lében — az NSZK-ra nyomás ne­hezedik, hogy ösztönözze a fogyasz­tói keresletet. Abban reményked­nek, hogy az NSZK többet fog vá­sárolni külföldről és ezzel segít megakadályozni az általános re­cessziót, amelyet az amerikai im­porttöbblet lefaragása idézne elő. Bonn az 1990-ben esedékes adó­reformhoz és az 1986-os adócsök­kentéshez fűz reményeket, de az OECD kevesli ezeket az intézkedé­seket. A munkanélküliek aránya 8,3 százalék, az inflációs ráta 0,7 százalék körül van. A részvényár­­folyamok az év elején zuhantak, de azóta nagyjából visszatértek az eredeti szintre. A francia kormány szerint a ha­zai össztermék (GDP) növekedése eléri a tavalyi két százalékot, de az országos statisztikai hivatal és a legtöbb magánelemző szerint­ in­kább csak 1,3 százalék körül lesz. A munkanélküliek aránya 11 szá­zalék, az infláció 3,3 százalék kö­rül van, szemben a kormány 2,4 százalékos irreális célkitűzésével. A külkereskedelmi mérleg deficitje az első félévben 19,6 milliárd frank volt, majdnem háromszorosa a ta­valyinak. A tőzsdei árfolyamok márciusban és áprilisban rekord­szinten voltak, de azóta kissé visz­­szaestek­ a nemzetközi irányzatnak megfelelően. Az olasz országos gazdaságkutató intézet (ISGO) az egész évre 3 szá­zalékos növekedést vár, 4,7 százalé­kos inflációval és 12 százalék körüli munkanélküliséggel. A kereskedelmi mérleg hiánya az első öt hónapban 6 milliárd dollár volt, valamivel ke­vesebb, mint az előző év azonos sza­kaszában. Nagy-Britannia, Nyugat-Európa egykori „beteg embere” most az élre tört. Az északi-tengeri olaj ára nagy, és a feldolgozóipar 8 éves megráz­kódtatásai után az ipar általában el fogja érni a kormány által célul tűzött 3—3,5 százalékos növekedést. A munkanélküliség csökkenőben van, de még mindig 10,5 százalék. Az a veszély fenyeget azonban, hogy a fogyasztói kereslet növekedése vé­get vet az egészséges kereskedelmi többletnek és ösztönzi az inflációt. Mindkettő magasabb kamatlábat kényszeríthet ki ami fékezi a nö­vekedést. Az értéktőzsde számára jó év volt az idei. A kisebb nyugat-európai orszá­gokból is mérsékelt növekedésről, csökkenni nem akaró munkanélkü­liségről és kedvező tőzsdei irányzat­ról számolnak be a Reuter tudósí­tói. A nyugat-európai körképet kiegé­szítve az amerikai gazdaság jövendő tevékenységét mutató legfontosabb barométer, a fő gazdasági mutatók összefoglaló indexe. Ez júniusban egészséges, 0,8 százalékos növekedést mutatott, további gazdasági fellen­dülésről tanúskodva. (Reuter) Ai amerikai külügyminisztérium továbbra is ellenzi a legnagyobb kedvezmény megvonását Romániától „Ha felfüggesztjük a­­ Romániá­nak nyújtott legnagyobb kedvez­ményt, akkor ezzel az egyetlen esz­közt engedjük ki a kezünkből ar­ra, hogy valamilyen hatást gyako­roljunk Romániában az emberi jo­gokkal kapcsolatos politikára” — jelentette ki R­ozanne Ridgway kül­ügyminiszter-helyettes csütörtökön ez amerikai kongresszus képviselő­házának, az európai és a közel­­keleti ügyekkel foglalkozó albizott­ság meghallgatásán. A hírt közlő Reuter rámutat: a legnagyobb ked­vezmény biztosítása Románia ré­szére azt jelenti, hogy Bukarest legalábbis azonos elbánásban ré­szesül kereskedelempolitikai szem­pontból az USA részéről, mint a világ legtöbb országa. Ha az elv alkalmazását Romániával szemben felfüggesztenék, akkor a román ex­porttermékekre a mainál mintegy kétszeresen nagyobb vámterheket szabnának ki az amerikai hatósá­gok. Mint­ ismeretes Romániával szem­ben 1975 óta alkalmazza ezt a CATT-előírást az USA, azzal a megkötéssel azonban, hogy "a hi­vatalban lévő amerikai elnöknek — a kongresszussal egyetértésben — évente meg kell újítania az er­re vonatkozó döntést. (A szocialis­ta országok közül Románián kí­vül még Kínának és Magyaror­szágnak biztosítja az USA a leg­nagyobb kedvezményt, azzal a megkötéssel, hogy annak érvényes­ségét évente meg kell erősíteni. Lengyelországnak viszont a közel­múltban minden ilyen megkötés nélkül újra megadták ezt a ked­vezményt.­ A kongresszus mindkét házában, tehát a képviselőházban­­ és a sze­nátusban is széles támogatásra ta­lált az a javaslat, hogy 6 hónapra függesszék fel a legna­gyobb kedvezmény elvének érvé­nyesítését, a kedvezmény újbóli megadását „az emberi jogok terén elért haladásból” függővé téve. Az erre vonatkozó javaslatot a vitára bocsátott külkereskedelmi törvény­be foglalták be. A két ház által elfogadott törvényjavaslatok — amelyek eltérnek egymástól — a képviselőház és a szenátus egyezte­tő bizottsága elé kerülnek. Az ál­tala kidolgozott, törvényjavaslatról a képviselőház és a szenátus ülé­sén külön-külön kell majd újra szavazni. Csak ezután kerülhet sor arra, hogy a tervezet Reagan elnök elé kerüljön, aki még mindig vétót emelhet. Ez esetben­ az ügy újra­tárgyalásra visszakerül a kong­resszusba. L. Z. Ausztrália nyersanyag-kompenzációs üzletet kínál Kelet-Európának Ausztrália bővíteni akarja gaz­dasági kapcsolatait a szocialista országokkal. .E törekvései­k jegyében népes gazdasági delegáció keresi fel a napokban Romániát, Magyar­­országot, Bulgáriát és Csehszlová­kiát. A küldöttség élén a 78 éves ausztrál milliomos, Hancock áll, akinek a bányászati vállalata nem­régiben kompenzációs üzletről szóló megállapodást kötött Romániával 53 millió tonna vasérc szállításá­ról. A delegáció tagjai között van Nyugat-Ausztrália tartomány mun­kaügyi minisztere is. Ez a tarto­mány adja az ausztrál vasérc-ki­termelés 95 százalékát. A látogatás célja egyebek mellett az, hogy pia­cokat találjanak az ausztrál nyersanyagexportőröknek a külön­böző kelet-európai termékekért cserébe, Románia például a vas­ércért vegyicikkeket,, műtrágyát és egyéb termékeket" exportál.­ Az ausztrál szakszervezetek azonban ellenzik ezeket a csereügy­leteket mondván: azokat a termé­keket, amelyeket Románia eladás­ra kínál, Ausztráliában is gyárt­ják, ezért­ az üzlet rossz hatással lenne a foglalkoztatási helyzetre. Mindamellett egyéb kompenzációs megállapodások is vannak Románia és a Hancock vállalat között: a vál­lalat két hajókirakodó gépet szál­lít a konstancai kikötő számára. Ezért Románia 25 millió ausztrál dollár értékben exportál Ausztrá­liába, a­­ bányászatban használatos billenőkocsik­at. (Die Presse, 1987. jú­lius 30.) .NAPRÓL NAPRA + SZAÚD-ARÁBIA SZAKÉRTŐK SZERINT 30—40 millió hor­dónyi olajat halmozott fel tartályhajókban. (2. oldal) + MELY VÁLLALATOK KAPHATNAK a jövőben külkereske­delmi jogot a Szovjetunióban? (2. oldal) + VÁLTOZÁSOKAT TERVEZNEK A HAZAI VÁLASZTOTT­­BÍRÓSÁGOK működését rögzítő szabályozásban. (3. oldal) + RUGALMAS ALKATRÉSZELLÁTÁS — a nyugatnémet Miele cég példáján. (3. oldal) + AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK FOLYTATNI KÍVÁNJA A ME­ZŐGAZDASÁGI EXPORT TÁMOGATÁSÁT azután is, ha ki­merül az erre a célra elkülönített keret. (4. oldal) A POLGÁRHÁBORÚ BEFEJEZÉSE HOZZÁJÁRULHAT SRÍ LANKA GAZDASÁGI GONDJAINAK ORVOSLÁSÁHOZ Kedvező fordulatot hozhat Srí Lanka gazdaságának a polgárhá­ború befejezésére vonatkozó megállapodás, amelyet Colombo és Új- Delhi kötött. A megfigyelők rámutatnak: Srí Lanka, a fejlődő álla­mok egykori mintaországa, a nyersanyagárak esésein kívül főként azért került válságos helyzetbe, mert a polgárháború az államház­tartás igen jelentős eszközeit kötötte le. „Drámai javulás” állhat be Srí Lanka gazdaságában, ha a felek megtartják a békemegállapodást — írja colombói politikusokat és üz­letembereket idézve a Reuter hír­­ügynökség. Junius Jayewardene, Srí Lanka elnöke a hét közepén írta alá azt a megállapodást Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnökkel, amelynek értelmében az önálló állami létért küzdő tamilok az ország északi ré­szén önkormányzathoz jutnak és indiai csapatok is részt vesznek a közrend biztosításában. (Srí Lanka lakóinak a többsége szingaléz szár­mazású, a kisebbségi tamilok az ország északi részén élnek a leg­nagyobb számban, de az indiai Ta­mil Nadu államban is tamilok mil­liói élnek, akik hátteret adtak a szaparatisták harcának.) A polgárháború csak az idén ed­dig több mint 12 milliárd rúpiát emésztett fel, azaz a költségvetési kiadások 17 százalékát. Chatour, az ország kereskedelmi kamarájának vezetője a Reuter tu­dósítójának elmondta: a polgárhá­ború befejezése feltehetően nem hat ki majd közvetlenül az ex­portra, hiszen az exporttermékeket még a harcok tetőpontján is el tudták szállítani. Fellendülhet vi­szont a belső piacra termelő ipar, amely nem tudta elszállítani ter­mékeit a polgárháború sújtotta észak-keleti és keleti területekre. Hivatalos becslések szerint­ a hábo­rú négy esztendejében a belkeres­kedelem mintegy 40 százalékkal csökkent a szállítási és elosztási gondok miatt. A konfliktus befejezéséből hasz­not húzhat az idegenforgalom is, amely 1933, vagyis a polgárháború kitörése előtt, évi 400 ezer külföldi turistával büszkélkedhetett. Az or­szág idegenforgalmi hivatalának el­nöke szerint 1­2 éven belül akár 600 ezerre is növekedhet az or­szágba látogató turisták száma. A beutazók száma 1977 és 1983 kö­zött legalább évi 23 százalékkal gyarapodott, a polgárháború miatt azonban jelentősen esett; az utóbbi években már csak feleannyian lá­togattak az országba, mint az utol­só békeévekben. A szállodák ki­használtsága mindössze 30—40 szá­zalékos. Az üzletemberek szerint fellen­dülhetnek a külföldiek beruházásai is. A közvetlen tőkeberuházások ta­valy 74 millió rúpiára csökkentek az előző évi 81 millióról,­ és erre az évre már csak 69 milliós tőke­bevitelt prognosztizálnak. A polgárháború mellett Srí Lan­ka gazdasági gondjait a polgárhá­borún kívül az exportárak esése te­tézte. A tea-, a kaucsuk és a kó­kuszdió manapság nem biztosít annyi árbevételt, mint a 70-es években. Ráadásul évtizedek óta páratlan szárazság is sújtja Srí Lankát. Külföldi bankárok arra számíta­nak, hogy ha a helyzet valóban stabilizálódik, a kormány nagyará­nyú devalválással fogja megkezde­ni az ország talpraállítását. (Reu­ter) . A Toshiba COCOM-ügyének hatására A japán kormány a külkereskedelem ellenőrzését szigorító törvényjavaslatot terjeszt a kormány elé Mint várható volt, a japán kor­mány pénteki ülésén megszigorította a japán áruk és szolgáltatások ex­portellenőrzését. Ennek előzménye az volt, hogy a Toshiba , konszern leányvállalata, a Toshiba Machine Co. — amerikai vádaskodások sze­rint — állítólag katonai célokra is felhasználható gépeket értékesített a Szovjetuniónak, s eladásai a COCOM-lista előírásaiba is ütköz­tek. (A COCOM szervezet ellenőrzi a fejlett tőkés országok kereskedel­mét a szocialista országokkal, tagjai a NATO országok Izland kivételével, továbbá Japán). A szigorítás kétirányú, egyrészt a csúcstechnológia szocialista piacokon való értékesítését (ld. VILÁGGAZ­DASÁG, 1987. július 31., 2. oldal) az eddigieknél jobban büntetik, másrészt az ellenőrzést eddig gya­korló M1T1-n (japán külkereskedel­mi és ipari minisztérium) kívül a tokiói külügyminisztérium is bele­szólhat majd a terület ellenőrzésé­be. A külügyminisztérium tisztvise­lői a tokiói kabinet döntésével kap­csolatban rámutatnak, hogy tárcá­juk az ellenőrzés során a MITI-nél „nagyobb érzékenységgel” fogja fi­­­gyelembe venni a többi fejlett or­szág, s köztük is elsősorban az USA ezirányú igényét. Ezzel szemben a japán nemzetvédelmi hivatal to­vábbra sem szólhat bele a csúcs­technológia-exportba. (Az USA-ban viszont 1984 óta a Pentagon is el­lenőrzi a COCOM-lista betartását). A tokiói kormány által most el­fogadott szigorító törvénytervezet a japán parlament elé kerül, amely­nek szeptember 8-ig kell megad­nia a végleges jóváhagyást. E szo­ros határidőt az indokolja, hogy ezután kezdődik majd a washing­toni kongresszusban a kereskedelmi törvény végleges megvitatása. Ez­előtt pedig Japán mindenféleképpen egy, a korábbinál szigorúbb tör­vénnyel akarja demonstrálni, hogy messzemenően figyelembe veszi az USA-nak a COCOM-tilalmakkal kapcsolatos igényeit. Tokiói megfigyelők rámutatnak, hogy a mostani kabinet­ döntés men­tes volt a túlzott hangsúlyeltoló­dástól. S azzal, hogy az ellenőr­zésbe nem kapcsolta be a nemzet­­védelmi hivatalt, gesztust tett a japán parlament antimilitarista el­lenzéki csoportjának, így feltehe­tően jelentősen megkönnyítette és meggyorsította a törvényjavaslat parlamenti jóváhagyását. (Reuter) A szovjet kőolajipar terven felül teljesített az első félévben A szovjet kőolajipar az idén 3,4 millió tonna olajjal termelt többet a tervezettnél, és behozta az 1986— 90-es ötéves, tervidőszak elején ke­letkezett lemaradását. Az ágazat egyébként — hosszú ideig tartó le­maradását követően — alig egy év­vel ezelőtt tudta csak elérni a napi kitermelés előirányzott szintjét — mondotta Vaszilij Gyinkov, a szovjet olajipari miniszter a Szocialisztyi­­cseszkaja Indusztrija című lapnak adott nyilatkozatában. A termelés növekedése mindenek­előtt az új olajmezők gyorsított ter­melésbe vonásából, valamint abból származott, hogy jelentősen csök­kentették az olajkutak állásidejét. A tyumenyi területen — az ország egyik legjelentősebb olaj lelőhelyén — az ötéves terv indulása óta 36 új olajmezőt vontak művelés alá. (TASZSZ)

Next