Világgazdaság, 1988. február (20. évfolyam, 21/4770-40/4789. szám)

1988-02-02 / 21. (4770.) szám

2 \Y/l Ql 1988■ FEBRUÁR 2. A Párizsi Klub rekordösszegű tartozást ütemezett át tavaly A Párizsi Klub, amely a hitele­ző kormányok képviselőinek infor­mális csoportja, 1937-ben 17 ország javára összesen 26,2 milliárd dol­lár olyan hitel átütemezésébe egye­zett meg, amellyel külföldi kor­mányoknak tartoztak, vagy amelyet állandó exporthitel fedezett. 1986- ban ugyancsak 17 ország számára, de csak 14,2 milliárd dollárt üte­meztek át. 1983 óta a Párizsi Klub összesen 42 ország számára tette lehetővé 72,9 milliárd dollár, azaz évi átlagban 14,5 milliárd dollár adósság fizetésének elhalasztását. Az 1987-es szokatlanul nagy ösz­­szeg Brazília 4,45 milliárdos és Lengyelország több mint 8 milliárd dolláros adósságának átütemezése következtében gyűlt össze. Ebben az évben a klub még csak Ecuador 275 millió dolláros adósságának visszafizetését halasz­totta el VILÁGGAZDASÁG, 1988. január 22. 1. oldal), és februárban nem tart ülést, de a klub munká­jában részt vevő tisztviselők szerint idén is meg fog nőni az összeg, mert semmi jel sem mutat arra, hogy csökkenőben van a fejlődő országok külső eladósodása. Ellen­kezőleg, a pénzpiacok megrázkód­tatásai le fogják lassítani az ipari világ növekedését, s ez korlátozza a nyersanyagtermelő fejlődő orszá­gok értékesítési lehetőségeit. Igaz, a dollár árfolyamának esése ked­vezően érintette a fejlődő országo­kat, mert adósságaik 70 százaléka dollárra szól, de ezt az előny­ csökkenti, hogy exportüzleteiket is többnyire dollárban kötik. A Párizsi Klub munkáiban rég­óta résztvevők szerint 1932 óta egyetlen olyan ország sem tett ko­moly előrehaladást adósságrátájá­nak csökkentésében, amelynek hi­teleit átütemezték. Az infláció ha­tásától megtisztított kamatlábak magasabbak az 1980-as évek eleje óta, mint a reális növekedési ütem. Amíg ez a helyzet így marad, nem valószínű, hogy az adósság észre­vehetően csökkenni fog. A hitelező kormányok adósságát­ütemezései 1987-ben jelentősebben hozzájárultak a fejlődő országok fi­zetési mérleghelyzetének javulásá­hoz, mint a nagy nemzetközi pénz­intézetek tevékenysége. Az átüte­mezési megállapodások azonban csak átmeneti megkönnyebbülést jelentenek, és egyszerűen elhalaszt­ják a probléma megoldását. A hét vezető ipari ország tavaly júniusi velencei csúcstalálkozóján új módszereket vezettek be a Pá­rizsi Klub országonként különböző adósságkönnyítő eljárásába. Megál­lapodtak abban, hogy meghosszab­bítják az átütemezések határidejét. Korábban a Párizsi Klub legkedve­zőbb adósságlejárati ideje 10 év volt, 5 éves haladékkal. Tavaly Mauritánia, Uganda és Zaire 6 éves haladékkal 15 évi visszafizetési ha­táridőt kapott, Szenegál 16 éves, Mozambik, Guinea-Bissau és Szo­mália pedig 10 éves haladékkal 20 éves lejáratú átütemezést ért el. Érezhetően kedvezőbb feltételeket kapott Gabon, Argentína, Chile, Egyiptom, Jamaica, Marokkó és a Fülöp-szigetek is. Újítás volt még, hogy nőtt a hosszú lejáratú köt­vénnyé alakított adósságok aránya, és a klub eltért attól a korábbi gyakorlatától, hogy csak akkor ült le tárgyalni az adós országokkal, ha azok megszerezték a Nemzetkö­zi Valuta Alap (IMF) jóváhagyását és készenléti hitelét. Mozambik és Uganda hitelkönnyítést kapott azon az alapon, hogy az IMF strukturá­lis alkalmazkodási hitelkeretet nyi­tott számukra. Ebből a hitelkeret­ből azzal a feltétellel jut pénz az adósoknak, hogy fizetésimérleg-ja­­vító és növekedés-ösztönző progra­mot fogadnak el. (AP—DJ) Rekorddeficit a brit Exporthitel-Garancia Hivatalnál A brit kormány Exporthitel-Ga­rancia Hivatala (ECGD) az 1986— 87-es pénzügyi évet több mint 1 milliárd font sterlinges, rekord mértékű deficittel zárta. Egy évvel korábban a passzívum még 652 millió font sterling volt. Stephens, az ECGD elnöke közöl­te, hogy sokat ront a pénzintézet helyzetén a nemzetközi adósságvál­ság mélyülése. Az adósországok problémái egyébként egyformán érintik a világ összes kereskede­lemmel és pénzügyekkel foglalkozó intézetét — tette hozzá. A pénzügyi nehézségek arra kényszerítették az ECGD-t, hogy 50 év óta először pénzt vegyen ki abból az úgyneve­zet konszolidációs alapból, amely­ben eddigi nyereségeit elhelyezte. A statisztikák szerint az ECGD exporthitel-biztosítási tevékenysé­géből az 1987. március 31-én vég­ződött pénzügyi évben csak 177,5 millió font sterling aktívum kelet­kezett, jóval kevesebb az egy év­vel korábbi 288,6 milliónál. Az ECGD vezérigazgató-helyettese azonban hozzáfűzte, hogy az aktí­vummal kapcsolatos számításokba nem kalkulálták bele, hogy a hiva­tal időközben 539,5 millió font ster­linget tett félre az esetleg behajt­hatatlanná váló, azaz bizonytalan kintlevőségeinek finanszírozására. A vésztartalékok feltöltése követ­keztében az ECGD tartalékokkal bővített kereskedelmi többlete az 1986—87-es pénzügyi évben 201,3 millió font sterlingre csökkent az előző pénzügyi évben mért 563,3 millióról. Stephens elmondta még, hogy az 1987—88-as pénzügyi év sem lesz sokkal jobb, hiszen az évek óta fennálló problémák a kö­vetkező évtized közepéig bizonyo­san eltartanak. Az ECGD, a brit vállalatok ex­portját elősegítendő viszonylag ol­csó kölcsönöket folyósít azoknak a fejlődő országoknak, amelyek Nagy-Britanniából szeretnének im­portálni. Emellett az ECGD export­hitelbiztosítási és külföldi befekte­tésbiztosítási tevékenységet is vé­gez. (Reuter) ___________ A zloty leértékelése Február elsejével a tőkés és a szocialista valutákhoz képest egy­aránt leértékelték a zlotyt. (Lásd külön hírünket.) A forint értéke a zlotyhoz képest 40 százalékkal nőtt, azaz 100 zlotyért a turistáknak 18,44 forint helyett csak 13,17 forintot kell adniuk. (A Magyar Nemzeti Banktól kapott tájékoztatás szerint keddtől azonos mértékben Magyar­­országon is leértékelik a zlotyt.) (MTI) Az Országos Érc- és Ásványbányák budapesti központja pályázatot hirdet belső ellenőrzési osztályvezetői munkakör betöltésére A vállalat hat önálló elszámolási egységgel működő „A" kategóriás, nyereséges gazdálkodású államigazgatási felügyelet alá tartozó vállalat. Az osztály feladata a vállalat egész területén a gazdálkodás belső ellenőrzése, szakmai irányítása és koordinálása. A kinevezés meghatározott időre, 5 évre szól, alkalmasság esetén korlátlanul megújítható. A munkakör betöltésének feltételei:­­ felsőfokú közgazdasági végzettség, illet­ő képzettség; — legalább 50 éves, szakterületen végzett gyakorlat. A pályázatot írásban, részletes önéletrajz, szakmai életrajz és a jövedelmi adatok megküldésével kérjük beadni. A pályázattal kapcsolatban részletes felvilágosítást a személyzeti osztály vezetője ad a 124-073-as telefonon. Pá­lyzatukat a jelentkezők a megjelenéstől számított 15 napon belül nyújtsák be a vállalat személyzeti osztályára. Cím: Országos Érc- és Ásványbányák személyzeti osztálya, 1406 Bp., Pf. 34. A beérkező pályázatok elbírálását bizottság végzi. A pályázatot bizalmasan kezeljük, a döntésről a pályázók írásos értesítést kapnak . A bécsi hajózási társaság tervei közúti járművek szállítására a Dunán A bécsi Duna gőzhajózási társa­ság (DDSG) azt tervezi, hogy be­kapcsolódik a közúti járművek ví­zi úton való szállításába, s e cél­ból 4 különleges hajót, katama­ránt vásárol, összesen 1 milliárd schilling értékben — mondta dr. Helmut Zolles, a DDSG vezérigaz­gatója az APA tudósítójának. Ez­zel tehermentesíteni tudnák a ti­­roli utakat a tranzitforgalomtól, s ez egyszersmind alternatívája le­het a Brenner-hágó alatt építendő alagútnak. A bécsi kikötőnek egyelőre még nincsenek tapasztalatai a közúti járművek vízi szállításában, a lin­zi kikötőnek azonban már igen. 1982-ben a bolgár Somat cég e cél­ra épített katamaránokat indított útnak a bajorországi Lloyddal kö­zösen a Passau—Linz és a Vidin bolgár Duna-kikötő közötti 1500 ki­lométeres szakaszon közúti jármű­vekkel a fedélzetén. A bécsi kikötő igazgatója szerint Ausztria kezdetben egy vagy két ilyen speciális hajót bérelne Bul­gáriától; egy 50 kamiont elszállí­tani képes katamarán ára 250 mil­lió schilling körüli lenne. (APA) Yeutter Pekin­gben tárgyal Várhatóan új amerikai-kínai textilkereskedelmi egyezményt is aláírnak azoknak a tárgyalásoknak a során, amelyeket Clayton Yeut­­ter, Reagan elnök kereskedelmi fő­megbízottja folytat Pekingben kínai tárgyalópartnereivel. Ismeretes, hogy az USA és Kína között már hatályban van egy textilkereske­delmi egyezmény, amelynek kere­tében Kína évi 3 százalékkal nö­velhetné Amerikába irányuló tex­tileladásait. Tavaly azonban a nö­vekmény 19 százalékos volt. A megbeszélések során előzetes várakozások szerint terítékre kerül majd a fejlett műszaki tudást meg­testesítő amerikai termékek Kíná­ban való értékesítésével kapcsola­tos ellenőrzés kérdése is. Mint is­meretes, az e termékekre vonatko­zó listát, illetve magát az ellenőr­zést is Washington szigorítani szán­dékozik, az Iránnak szállított kí­nai Selyemhernyó-rakéták ügyére hivatkozva. Kína ezt sérelmezi, akárcsak azt, hogy fejlődő ország létére sem részese a GSP-nek, azaz annak a vámkedvezményeket bizto­sító listának, amelyre Amerika a vele kereskedő fejlődő országokat veszi fel. Amerikai érvelés szerint Kína azért nem részesülhet a GSP áldásaiból, mert nem tagja a GATT-nak, az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezménynek. Ezenkívül várhatóan Pekingben felvetik majd az amerikai döm­pingellenes törvénykezést, illetve annak Kína számára kedvezőtlen alkalmazását is. Tavaly az USA Kína harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere volt Hongkong és Japán után. To­vábbá Hongkong után az USA volt a második legnagyobb külföldi tő­keberuházó Kínában. Tavaly a két­oldalú kereskedelem 20 százalék­kal bővült és elérte a mintegy 10 milliárd dolláros szintet. Amerikai statisztikai adatok szerint ezen be­­lül az USA deficitje már 3,5 mil­liárd dollárra duzzadt az 1986-os 2,1 milliárdról. Az USA ezzel kap­csolatban várhatóan a kínai kivitel további növelésének feltételéül szabja majd, hogy Kína vegyen több amerikai terméket. Az AP&­DJ­ ezzel kapcsolatban rámutat, hogy Peking az utóbbi években erősen visszafogta a fogyasztói ter­mékek importját, valamint minden egyéb, nem alapvetőnek minősített termék behozatalát is, azért, hogy ezúton őrizze meg valutatartalé­kait. (Reuter, AP—DJ) JEIEMTI Lengyelországban 15,8 száza­lékkal leértékelték a zlotyt az ame­rikai dollárhoz képest. Ezentúl 1 dollár 380 zlotyt ér a korábbi 319,96 zloty helyett. Mint ismeretes, a hét elején 27 százalékkal emel­ték az alapvető fogyasztási cikkek árát, ezen belül az élelmiszerek 40 százalékkal drágultak, a benzin pe­dig 60 százalékkal kerül többe. Bérsztrájkok és munkásmeg­mozdulások hete kezdődött hétfőn Nagy-Britanniában. Vasárnap éjfél­től 24 órás sztrájkba léptek a bá­nyabiztonsági fenntartók. Keddtől sztrájkolnak a brit komphajók ten­gerészei, szerdán pedig az országos egészségügyi szervezet dolgozói. A munkabeszüntetők jobb bérfeltéte­leket követelnek. világgazdaság A SZOLGÁLTATÁSOK REFORMJA CSEHSZLOVÁKIÁBAN Új rendelkezéseik szabályozzák február 1-jétől Csehszlovákiában a magánszolgáltatásokat. Megszün­tetik a területi kötött­ségeket és nem korlátozzák a kisegítő szemé­lyek számát. A változtatások részét képezik annak a reformnak, ame­lyet január 1-jétől kezdtek meg a szolgáltatásokban. Szakítanak azzal a gya­korlattal, hogy a szolgáltatás központilag meghatározott mennyiségi­ mutató­kat teljesítsen. A helyi termelő és szolgáltató vállalatok az önálló, nyereséges és önfinanszírozó gazdálkodásra térnek át. Szolgál­tatást végezhetnek különben a ter­melőszövetkezetek és a társadal­mi szervezetek is. Azzal számolnak, hogy az új rendelkezések nyomán lényegesen bővül az ebben az ága­zatban tevékenykedő magánszemé­lyek száma is. (Jelenleg 36 ezren vannak, többségük Csehországiban.) Mostantól ugyanis a tanácsok en­gedélyével fő-, illetve mellékál­lásban bárki és gyakorlatilag bár­milyen szolgáltatást végezhet Csehszlovákiában. Kivételt képez­nek a garanciális javítások, illetve a csak állami vállalat által végez­hető tevékenységek, például a fu­varozás. Magánszemélyeik a jövőben sem árusíthatnak házilag gyártott ter­mékeket, illetve továbbra sem en­gedélyezi magánszállás kiadását utazási irodák közvetítése nélkül. Újdonság viszont, hogy ezentúl boltot, műhelyt vehetnek bérbe, és művelődési házakban, színházak­ban, mozikban, stadionokban, va­lamint saját tulajdonú építmények­ben végezhetnek szolgáltatást. Nem korlátozzák a kisegítő személyek számát, akik egyébként csak má­sodállásban dolgozhatnak. Külön­ben a helyi tanácsok szabályozzák majd, kik tartozhatnak ezek közé. A maszekok vállalattól vagy keres­kedelmi szervezettől egyaránt be­szerezhetik az árut, értékesíthetik a háztájiban termett zöldséget és gyümölcsöt. Az eddigi gyakorlat­nak megfelelően — saját bevallás alapján — adóznak. A szövetségi statisztikai hivatal vizsgálata szerint egyébként 1983 óta — amikor legutóbb szabályoz­ták ezt a tevékenységet — nem javult, sőt romlott a szolgáltatások minősége, mindenekelőtt az álla­mi szektorban. Ugyanakkor nőtt az iparengedély nélkül működők szá­ma. Az úgynevezett fusizók tavaly csupán Csehországban 5 milliárd korona értékben végeztek szolgálta­tásokat, míg például a kisiparos műhelyeknek mindössze 1 millió 200 ezer korona bevételük volt. (MTI) ___________ Felülvizsgálják egy Kazany melletti vegyiüzem tervét A szovjetunióbeli Kazany lakosai­nak tiltakozó gyűlései és felvonu­lásai nyomán a tervező hatóságok felülvizsgálják azt a tervet, hogy a város körzetében nagy vegyigyá­rat építsenek — jelentette a vasár­napi Izvesztyija. A lap beszámol arról, hogy 6700 aláírással levelet kapott, amely arra figyelmeztet: a Tatár Autonóm Köztársaság fővá­rosának közelében létesülő üzem környezeti kárt okozhat. A félkész üzemnek szóló hiteleket már leál­lították, és a hatóságok most újra­vizsgálják a beruházást — derül ki az Izvesztyija híréből. Ismeretes, hogy az utóbbi időben a környezeti veszélyek miatti tiltakozások nyo­mán a szovjet hatóságok több je­lentős beruházást leállítottak. Leg­utóbb egy Krasznodar közelében építendő atomerőmű tervét vetették el a lakosság tiltakozása miatt. (Reuter) RÉSZLEGES SVÉDORSZÁGI BÉRMEGÁLLAPODÁS A svéd művezetőket tömörítő szakszervezet, a 10 ezer tagot számláló Svenska Arbetsledare­­forbundet megállapodásra jutott a svéd munkáltatók szövetségével (Verkstadtsforeningen) arról, hogy tagjai elfogadják erre az évre meg­ajánlott 2,1 százalékos bérnövelést. A munkáltatók szerint a helyi megállapodásokat is figyelembe véve ez az emelés mintegy 4 szá­zalékos költségnövekedést von ma­ga után. Em­­nek ellenére a megál­lapodás a kormány bérpolitikájá­nak sikerét jelenti. Ismeretes, hogy a tisztviselőket tömörítő szakszervezet, a SIF az el­múlt tíz napban sztrájkokat szer­vezett, s ezekben 100 ezer tagjá­nak mintegy a fele vett részt. E munkabeszüntetések során a sztráj­kolók azt akarták elérni, hogy a svéd kormány által er­re az évre tervezett 5 százalékos inflációt meghaladó mértékű béremelést kapjanak. (A munkáltatók koráb­ban 4 százalékos emelést ajánlot­tak föl.) A hírt közlő Reuter sze­rint már az eddigi sztrájkok is je­lentős termeléskiesést okoztak a legtöbb nagy svéd ipari vállalat­nál. A kormány szerint még ha sike­rül is a béremeléseknek az idén a 4 százalékos szintnél megálljt pa­rancsolni, a folyó fizetési méryéig tavaly 4,8 milliárd koronás defi­citje 1988-ban 12,2 milliárdosra, jö­vőre pedig már 15,6 milliárdosra duzzad. (Reuter) Javuló görög-török gazdasági kapcsolatok Andreasz Papandreu görög és Turgut Özal török kormányfő a davosi nemzetközi gazdasági sze­mináriumon megállapodott a két ország közti politikai és gazda­sági kapcsolatok javításáról. Az égei-tengeri hajózási és bányászati jogok és a ciprusi politikai rende­zéssel kapcsolatos egyre élesedő vita tavaly márciusban majdnem háborús viszályba sodorta a két N­ATO-tagországot. A vitás kérdésekben a két kor­mányfő mostani tárgyalásain sem született konkrét megállapodás, de az égei-tengeri olajbányászati jo­gokról szólva kijelentették, hogy a tavalyihoz hasonló válságra a jö­vőben nem kerül sor. Megfigyelők szerint a kapcso­latok javulásának hátterében töb­bek között az áll, hogy Törökor­szág békülékeny partnernek kíván mutatkozni, növelve esélyeit a kö­zös piaci belépésre, melynek leg­élesebb ellenzője eddig Görögor­szág volt. A megállapodás hatásá­ra javulni fognak a közel-keleti piacra való görög bejutás esélyei, s ez csökkentheti Görögország el­lenállását Törökország EGK-tag­­ságával szemben. A két kormányfő elhatározta ke­reskedelmi tanács, vagy kereske­delmi és iparkamara felállítását is. A gazdasági kooperáció kialakítá­sa, a közös vállalatok alapítása, va­lamint a kereskedelem, az idegen­forgalom és a közlekedés területén való együttműködési lehetőségek vizsgálatára is létrehoznak egy bi­zottságot. A két ország közti, jelenleg körülbelül 160 millió dolláros for­galom 1991-re várhatóan 300—500 millió dollárra nő. Különösen az idegenforgalom területén erősítik az együttműködést. (Reuter) VXi-Szi:;-\i, fi* / fjiM \m 'mm­mN­i60ilIMSia A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik hetenként ötször .Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: BORONKAY TAMÁS és DANKÓ ÁDÁM Szerkesztőség: Bp. VII., Wesselényi u. 57. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 228-014 Telex : 22-7958 Kiadja a Magyar Gazdasági Kamara elnöke megbízásából: a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal: Bp. I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 756-722 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 5400 Ft Előfizethető bármely hírlapkézbesítő pos­tahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Pos­ta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest XIII., Lehel u. 10./a. - 1900­­, közvet­lenül vagy postautalványon, valamint át­utalással a HELIR 215-96162 pénzforgal­mi jelzőszámra. 88.3102­02-101-32/66-3 — Szedte Zrínyi Nyom-­ da, Budapest Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomta: fizikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán ISSN 0042-61­­8 v v

Next