Világgazdaság, 1988. április (20. évfolyam, 63/4812-83/4832. szám)
1988-04-01 / 63. (4812.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1988. ÁPRILIS 1., PÉNTEK XX. ÉVFOLYAM, 63. (4812.) SZÁM Drágul a font A brit kormány egységes az infláció elleni harcban A brit kormány politikájának alakítói egyetértenek abban, hogy az infláció elleni harc fontosabb a font alacsonyabb árfolyamánál — ezt bizonyítják a brit parlamentben legutóbb elhangzott felszólalások. Az elmúlt három nap során Thatcher miniszterelnök, Lawson pénzügyminiszter és Leight Pemberton, a Bank of England kormányzója egyöntetűen úgy nyilatkozott, hogy a kormány legutóbbi döntése a font árfolyamának a nyugatnémet márka fölé emelkedéséről szükséges volt az infláció elleni harc érdekében. Ennek nyomán az angol valuta tovább drágult. A font március 7-én törte át a 3 márkás vonalat, miután a kormány felhagyott azzal a ki nem mondott, de nyilvánvaló politikájával, hogy az árfolyamot alacsonyabb szinten tartja. A következő napokban olyan híresztelések terjedtek el, hogy éles vita tört ki Thatcher miniszterelnök és Lawson pénzügyminiszter között: az előbbi azon a véleményen volt, hogy, a font árfolyamát hagyni kell emelkedni, míg Lawson fontosabbnak tartotta a valuta stabilitását, és ezzel összefüggésben a brit ipar külföldi versenyképességét. Ezek után kedden Thatcher miniszterelnök a parlament előtt kijelentette, hogy nincs ellentét közte és pénzügyminisztere között, mindketten az infláció visszaszorításának tulajdonítják a legnagyobb fontosságot, és úgy vélik, hogy az árfolyam-stabilitás nagyon hasznos lehet az ipar számára. Még korábban Leight Pemberton, a Bank of England kormányzója a parlament pénzügyi és államigazgatási bizottsága előtt azt mondotta, hogy a kormány nem kívánja a font kurzusemelkedését, de ha ellentét támad a font árfolyama és a kamatláb szintje között, akkor az inflációellenes politikának fogja adni az elsőbbséget, vagyis nem szállítja le a kamatokat. Szerdán Lawson pénzügyminiszter tett fontos nyilatkozatot a kormány politikájáról a parlament pénzügyi bizottsága előtt. A pénzügyminiszter kijelentette: a font sterling állandó hanyatlása után — az 1981-es 4,56 márkáról az 1987-es 2,94 márkáig — az ipart figyelmeztetni kell rá, hogy a font esése nem megállíthatatlan. A font árfolyameséséről a stabilitás időszakára való áttérés az infláció elleni harc erősítése — mondta. Fontos, hogy az ipar tudatában legyen ennek a trendnek, és ellenőrizni tudja költségei alakulását. Az exportőrök ne várják, hogy a kormány esni hagyja a font árfolyamát, csökkenő versenyképességük ellensúlyozására. Lawson egyúttal a monetáris politika szükséges szigorításáról is beszélt. A monetáris politika célja továbbra is az, hogy lefelé nyomja az árakat. Ez év elején világossá vált — folytatta —, hogy a kamatlábak némi emelkedés szükséges, ennek következtében nem lehet megakadályozni a font árfolyamának kisebb emelkedését. Hozzátette, hogy a kormány inflációellenes politikájának igazolását és sikerét mutatja, hogy Nagy-Britannia valutájának árfolyama emelkedik Nyugat- Németországéval szemben, amelynek inflációs rátája alacsonyabb. A kamatokra vonakozó megjegyzést a piac úgy értelmezte, hogy a közeljövőben nem fogják a kamatlábakat csökkenteni a font árfolyamának leszorítása céljából. A miniszter arra a kérdésre, hogy a font most új sávban fog mozogni a márkával szemben, azt válaszolta: „Sosem nyilatkozunk a piaci taktikáról”. Kijelentette, hogy még nem érkezett el annak az ideje, hogy a font tagja legyen az európai monetáris rendszernek (EMS), és még azt sem tudja megmondani, hogy 1992-re csatlakozhat-e Nagy- Britannia e rendszerhez. A pénzügyminiszter expozéja arra indította a befektetőket, hogy fontot vásároljanak, ennek következtében a font árfolyama csütörtökön 20 hónap óta a legmagasabb szintre emelkedett a nyugatnémet márkával szemben. Szerdán 3,104 —3,107 márka volt az árfolyam, csütörtökön már 3,116—3,119-cel nyitott Frankfurtban, de körülbelül ugyanezt az árfolyamot jegyezték Londonban is. (Theuter, AP—DJ,Financial Times, 1988. március 29.) A LEMP Politikai Bizottsága előtt a lengyel egészségügy helyzete A szakszervezetek a kormány rendkívüli felhatalmazásáról Két napig ülésezett Katowicében a LEMP KB Politikai Bizottságának rendkívüli ülése, amelyen a lengyel egészségügy területén kialakult feszültségekkel foglalkoztak — adta hírül a Trybuna Ludu szerdai köz,leménye. Az orvosok és a nővérek alkották az egyetlen olyan szakmai csoportot, amely együttesen és nyilvánosan tiltakozott a februári 40 százalékos élelmiszerár-emelést követően kevesellve a kormány által megígért fizetésemelést. Ellenzéki források szerint legkevesebb 20 ezer egészségügyi dolgozó követelt nagyobb fizetésemelést és a munkakörülmények javítását az aláírási akció folyamán. A lengyel kórházak férőhelyhiánnyal küzdenek, nem megfelelő a gyógyszerekkel és gyógyászati berendezésekkel való ellátottság, és sok egészségügyi intézményben problémát jelent még a megfelelő higiéniai körülmények fenntartása is, mert pénz hiányában nem tudnak elegendő takarítószemélyzetet alkalmazni. A tiltakozási hullám azt követően kezdődött, hogy a kormány az áremelkedések ellensúlyozására 14 900 zlotys fizetésemelést helyezett kilátásba, amit az egészségügyi dolgozók keveselltek. (VILÁGGAZDASÁG, 1988. február 24. 2. o.) Jerzy Urban, a kormány szóvivője később elismerte, hogy számításaikba hiba csúszott, és a felajánlott összeg valóban tartalmazza az 1987-es jutalmakat is, de a kormány ennek ellenére nem ígért nagyobb fizetésemelést. A Trybuna Ludu közleménye szerint a PB a probléma iránti érzékenységét demonstrálandó Wojciech Jaruzelski vezetésével végiglátogatta Katowice kórházait. A látogatás során az első titkár hangsúlyozta, hogy igyekeznek mindent megtenni az egészségügy problémáinak mihamarabbi megoldására- A betiltott Szolidaritás mindenesetre tiltakozásra szólított fel április 7-e, az ENSZ Egészségügyi Világnapja alkalmából. Ugyancsak szerdán tették közzé, hogy a lengyel szakszervezetekre(Folytatás a 2. oldalon) Részletek a tervezett szovjet szövetkezeti bankról Moszkvai tudósítónktól. További részletek váltak ismeretessé a szovjet szövetkezeti bank létrehozatalával kapcsolatos kérdésekről. A javaslatot Arhipov, a szovjet agráripari bank első elnökhelyettese vetette fel (VILÁGGAZDASÁG, 1983. március 31. 2. oldal). Szerinte ily módon jól meg lehetne forgatni a szovjet takarékpénztárakban gyakorlatilag ma holt tőkeként heverő mintegy 270 milliárd rubelnyi lakossági betétállományt (nem pedig az állami bankok aktíváit, mint ahogy azt tegnapi számunkban a Reuter jelentése alapján tévesen írtuk — A szerk.) A bankember tájékoztatása szerint a szövetkezeti bank már 1989-ben megalakulhat. A szövetkezeti bank alapításával kapcsolatban konzervatív vélemények is hallatszanak. Az aggodalmaskodók azt mondogatják, hogy egy ilyen pénzintézet léte ellentmondana az 1918-ban bevezetett állami pénzügyi és hitelmonopóliumnak. Arhipov visszautasította ezeket az érveket, s ellenpéldaként a külkereskedelem decentralizálásának az elmúlt években mutatkozó jó tapasztalatait hozta fel. Attól, hogy számos vállalat külkereskedelmi jogot kapott, a külkereskedelmi politika alakításának a joga változatlanul az állam kezében marad. Hasonló a helyzet a pénzügyek területén is. A mai gazdasági körülmények között csupán a pénzügyi intézményrendszer koordinálására, a finanszírozási, valamint hitelpolitikai irányelvek általános meghatározására van szükség. Ma kezdi meg munkáját a Kereskedelmi Minisztérium A kormányzati munka korszerűsítésének keretében létrejött egységes Kereskedelmi Minisztérium ma kezdi meg működését. Juhár Zoltán volt belkereskedelmi és Veress Péter volt külkereskedelmi miniszter miniszteri biztosi megbízatása március 31-én lejárt. A volt miniszterek munkáját a minisztériumi szakmai és társadalmi vezetők csütörtökön bensőségeshangulatú ünnepségen — Németh Miklós, az MSZMP KB titkára és Marjai József miniszterelnökhelyettes, kereskedelmi miniszter — jelenlétében köszönték meg. (MTI) NAPRÓL NAPRA ♦ A KORMÁNYZATNAK NINCS SZÁNDÉKÁBAN ELVONNI a bankok vártnál nagyobb nyereségének egy részét — 17 százalékos osztalékot fizet a Magyar Hitel Bank Rt. (3. oldal) ♦ SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉP SZOLGÁLTATÓ VÁLLALKOZÁS KÖZÖS ALAPÍTÁSÁRA tett javaslatot az amerikai Ralex egy szovjet kisszövetkezetnek (2. oldal) ♦ ÚJABB ÖSZTÖNZŐKET ÉS KÖNNYÍTÉSEKET JELENTETT BE az indiai kormány a kereskedelmi deficit csökkentésére, a csúcstechnológiai import elősegítésére. (2. oldal) ♦ KARDÁNYTENGELYEK GYÁRTÁSÁRA alakul brit—indiai vegyesvállalat Sanghajban. (4. oldal) A Budapest Bank 17 százalékos osztalékot fizet Kellemes meglepetéssel szolgált a Budapest Bank Rt. igazgatósága a részvényesek számára, a bank tegnap délutáni éves közgyűlésén. Azt indítványozta, hogy az eredetileg tervezett 12 helyett 17 százalékra emeljék fel a részvények után járó osztalékok nagyságát. Hegedűs Oszkár elnök-vezérigazgató megnyitó beszédéből kiderült, hogy a bank az 1987-es évet 3,2 millió forintos nyereséggel zárta. Mi több, az idei év is jól indult, s noha a likviditást szűkítő intézkedések nyomán a Budapest Banknak is voltak nehéz napjai, ezeket sikerült átvészelnie. Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi bankja volt állítólag az egyetlen az országban, amely úgy hajtotta végre a hitelszűkítést, hogy ezzel ügyfeleinek nem okozott kárt, vélekedik az elnök-vezérigazgató. A Budapest Bank Rt. közgyűlésének szenzációja egyértelműen az osztalék váratlan, 5 százalékpontos felemelése volt. A részvényesek elégedetten vették tudomásul a változást, de természetesen az igazgatóságnak magyarázattal kellett szolgálnia. Az elnök-vezérigazgató indoklása szerint a mérlegzárásnak csak az utolsó pillanatában derült ki, hogy a Budapest Banknak kevesebb a kétes kinnlevősége, mint korábban gondolták. Így a banknak kevesebbet kell tartalékolnia, s lehetőség nyílt a nagyobb osztalék kifizetésére. A hallgatóság körében azonban felmerültek egyéb szempontok is. Folyosói beszélgetések során hallatszottak olyan vélemények is, hogy az ország nagy kereskedelmi bankjai mintha az osztalék nagyságával rivalizálnának. Délben ugyanis az MHB közgyűléséről érkezett hír az ugyancsak nagyarányú osztalékemelésről, s ennek hallatán a szakemberek majdnem bizonyosra vették, hogy a Budapest Bank igazgatósága is hasonló lépésekre szánja el magát. Csakhogy megengedheti-e ezt magának a Budapest Bank? — kérdezték többen is. A Duna Inter-Continental Hotel nagytermében lebonyolított Közgyűlésen az igazgatóság jelentést tett a társaság 1987. évi üzleti tevékenységéről. A tavaly novemberi közgyűlésen a bank alaptőkéjét 1,5 milliárd forinttal fölemelték, s a bank iránti bizalmat jelzi, hogy a kibocsátott részvényeket 300 millió forinttal túljegyezték. E pillanatban a bank alaptőkéje 5,3 milliárd forint, részvényeseinek száma 395. A július 1-jével lehetővé vált szabad bankválasztás során 17 középkategóriájú vállalat helyezte el itt egyszámláját, miközben néhány kisszövetkezet kivált. A társaság hangsúlyt helyezett arra, hogy konkurenseivel ellentétben semmivel se gátolja a bankot elhagyni szándékozókat. A bank 2300 gazdálkodó szervezetből álló ügyfélkörében ma már több kisszövetkezet, kisiparos, kisvállalkozó is található. A pénzintézet 1987 végéig összesen 53,8 milliárd forint hitelt folyósított, kinnlevőségeinek értéke januárhoz képest 6,7 milliárd forinttal nőtt. E növekményből a beruházási hitelek állománya 1,3 milliárd forinttal, a forgóeszközhitel-állomány pedig 5,4 milliárd forinttal volt több, mint a januári induláskor. A vállalatok és szövetkezetek betétállománya december 31-én 6,2 milliárd forintra csökkent, 0,6 milliárddal volt kevesebb mint januárban. A tartós betétek állománya viszont 6,3 milliárd forinttal, 2,5 milliárd forintra nőtt. Az, hogy a Budapest Bank tavaly kétszer is emelte a kamatait, az az igazgatóság szerint azzal magyarázható, hogy megugrottak az MNB refinanszírozási kamatai, továbbá, hogy a jegybank magas, 20 százalékos tartalékrátát követel a kereskedelmi bankoktól. Egyes számítások szerint a kereskedelmi bankoknak 18,75 százalékos kamatot kellene felszámolniuk ahhoz, hogy nyereségesek lehessenek. Vagyis a jegybanki szabályozás szinte kikényszeríti a bankok közötti kamatversenyt. Ami a bank jövőbeli szanálási politikáját illeti, továbbra is vállalják azt a bírálatot, hogy ezen a területen nem aktívak. A Budapest Bank üzletpolitikája szerint ugyanis először bankári eszközökkel kell megpróbálni talpraállítani a bajba jutott vállalatokat, s csak a végső esetben kell a szanálást választani. A bank egyébként élen jár újfajta pénzügyi megoldások kidolgozásában és alkalmazásában. Jelentős szerepe van a magyarországi kötvénykibocsátások előkészítésében és forgalmazásában; a kibocsátásoknak 24, az eladásoknak pedig 21 százalékát intézte. A bank vállalkozási jellegű üzletágaiban tavaly egyébként a legkiterjedtebb a lízing volt. A társaság lízingügyletekhez 1987-ben 2,8 milliárd forint összegben nyújtott hitelt, a nettó lízinghitel-állomány egy év alatt 0,6 milliárd forintról 3 milliárdra ugrott. Még nagyobb sikereket, esetleg látványosabb eredményeket érhetett volna el a Budapest Bank, ha világosabb és követhetőbb lenne a magyar monetáris rendszer, s ha megfelelő jegybanki irányítás mellett tevékenykedhetett volna — vélekedtek az Rt. vezetői. A részvényesek közül a felszólalók többsége azonban — akár csak tulajdonosként, akár egyben ügyfélként is volt jelen a közgyűlésen, s elégedetten nyilatkozott a Budapest Bank tevékenységéről. Hogy nem a felemelt osztalék okozta hirtelen öröm váltotta ki helyeslésüket, az abból látszott, hogy előre megírt szövegekből olvasták felszólalásukat. Ellentétben az MHB közgyűléséről érkezett hírekkel, a Budapest Bank közgyűlése teljes egyetértésben, azaz vita nélkül zajlott le. B. R. Próbagyártás az új galliumüzemiben Megkezdték a próbagyártást az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó új galliumüzemében. Az évi 3000 kg-os kapacitású új gyárrészben saját, környezetkímélő technológiát valósítottak meg, amely az eddigiektől eltérően higany nélkül nyeri ki a keresett fémet a timföldgyártás közbeeső termékéből. A gyártás fokozatos felfutásával az év végéig megkétszerezik a korábbi galliumgyártási kapacitást, és így Ajkán állítják elő a világtermelés mintegy 10 százalékát. A legnagyobb hazai timföldgyár a világon az elsők között kezdte meg a gallium előállítását, és most a növekvő keresletnek megfelelően valósította meg a gyártás bővítését is. Ez az ezüstfehér színű fém, mint félvezető, évtizedekig a szilíciummal volt versenyben, kezdetben éppen magas ára miatt — tavaly kilója 440 dollár volt — némileg háttérbe szorult. Időközben azonban megjelentek azok az eszközök, például a fénydiódák, a magas frekvenciájú mikrohullámú kommunikációs rendszerek, amelyekben nagy jelentősége van az átviteli sebességnek. A gallium átviteli sebessége pedig sokszorosa a szilíciuménak. (MTI)