Világgazdaság, 1988. április (20. évfolyam, 63/4812-83/4832. szám)

1988-04-01 / 63. (4812.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK 1988. ÁPRILIS 1., PÉNTEK XX. ÉVFOLYAM, 63. (4812.) SZÁM Drágul a font A brit kormány egységes az infláció elleni harcban A brit kormány politikájának alakítói egyetértenek abban, hogy az infláció elleni harc fontosabb a font alacsonyabb árfolya­mánál — ezt bizonyítják a brit parlamentben legutóbb elhangzott felszólalások. Az elmúlt három nap során Thatcher miniszterelnök, Lawson pénzügyminiszter és Leight­ Pemberton, a Bank of England kormányzója egyöntetűen úgy nyilatkozott, hogy a kormány leg­utóbbi döntése a font árfolyamának a nyugatnémet márka fölé emelkedéséről szükséges volt az infláció elleni harc érdekében. Ennek nyomán az angol valuta tovább drágult. A font március 7-én törte át a 3 márkás vonalat, miután a kor­mány felhagyott azzal a ki nem mondott, de nyilvánvaló politiká­jával, hogy az árfolyamot alacso­nyabb szinten tartja. A következő napokban olyan híresztelések ter­jedtek el, hogy éles vita tört ki Thatcher miniszterelnök és Lawson pénzügyminiszter között: az előbbi azon a véleményen volt, hogy, a font árfolyamát hagyni kell emel­kedni, míg Lawson fontosabbnak tartotta a valuta stabilitását, és ez­zel összefüggésben a brit ipar kül­földi versenyképességét. Ezek után kedden Thatcher mi­niszterelnök a parlament előtt ki­jelentette, hogy nincs ellentét közte és pénzügyminisztere között, mind­ketten az infláció visszaszorításá­nak tulajdonítják a legnagyobb fontosságot, és úgy vélik, hogy az árfolyam-stabilitás nagyon hasznos lehet az ipar számára. Még korábban Leight­ Pemberton, a Bank of England kormányzója a parlament pénzügyi és államigaz­gatási bizottsága előtt azt mondot­ta, hogy­ a kormány nem kívánja a font kurzusemelkedését, de ha ellentét támad a font árfolyama és a kamatláb szintje között, akkor az inflációellenes politikának fogja adni az elsőbbséget, vagyis nem szállítja le a kamatokat. Szerdán Lawson pénzügyminisz­ter tett fontos nyilatkozatot a kor­mány politikájáról a parlament pénzügyi bizottsága előtt. A pénzügyminiszter kijelentette: a font sterling állandó hanyatlása után — az 1981-es 4,56 márkáról az 1987-es 2,94 márkáig — az ipart figyelmeztetni kell rá, hogy a font esése nem megállíthatatlan. A font árfolyameséséről a stabilitás idő­szakára való áttérés az infláció el­leni harc erősítése — mondta. Fontos, hogy az ipar tudatában le­gyen ennek a trendnek, és ellen­őrizni tudja költségei alakulását. Az exportőrök ne várják, hogy a kormány esni hagyja a font árfo­lyamát, csökkenő versenyképessé­gük ellensúlyozására. Lawson egyúttal a monetáris po­litika szükséges szigorításáról is beszélt. A monetáris politika célja továbbra is az, hogy lefelé nyomja az árakat. Ez év elején világossá vált — folytatta —, hogy a kamat­lábak némi emelkedés szükséges, ennek következtében nem lehet megakadályozni a font árfolyamá­nak kisebb emelkedését. Hozzátette, hogy a kormány inflációellenes po­litikájának igazolását és sikerét mu­tatja, hogy Nagy-Britannia valutá­jának árfolyama emelkedik Nyugat- Németországéval szemben, amely­nek inflációs rátája alacsonyabb. A kamatokra vonakozó megjegy­zést a piac úgy értelmezte, hogy a közeljövőben nem fogják a kamat­lábakat csökkenteni a font árfolya­mának leszorítása céljából. A miniszter arra a kérdésre, hogy a font most új sávban fog mozogni a márkával szemben, azt válaszol­ta: „Sosem nyilatkozunk a piaci taktikáról”. Kijelentette, hogy még nem érkezett el annak az ideje, hogy a font tagja legyen az európai monetáris rendszernek (EMS), és még azt sem tudja megmondani, hogy 19­92-re csatlakozhat-e Nagy- Britannia e rendszerhez. A pénzügyminiszter expozéja ar­ra indította a befektetőket, hogy fontot vásároljanak, ennek követ­keztében a font árfolyama csütörtö­kön 20 hónap óta a legmagasabb szintre emelkedett a nyugatnémet márkával szemben. Szerdán 3,104 —3,107 márka volt az árfolyam, csütörtökön már 3,116—­3,119-cel nyitott Frankfurtban, de körülbelül ugyanezt az árfolyamot jegyezték Londonban is. (Theuter, AP—DJ,­Fi­nancial Times, 1988. március 29.) A LEMP Politikai Bizottsága előtt a lengyel egészségügy helyzete A szakszervezetek a kormány rendkívüli fe­l­ha­talmazásáró­l Két napig ülésezett Katowicében a LEMP KB Politikai Bizottságának rendkívüli ülése, amelyen a lengyel egészségügy területén kialakult fe­szültségekkel foglalkoztak — adta hírül a Trybuna Ludu szerdai köz­,­leménye. Az orvosok és a nővérek alkották az egyetlen olyan szakmai csopor­tot, amely együttesen és nyilváno­san tiltakozott a februári 40 száza­lékos élelmiszerár-emelést követően kevesellve a kormány által meg­ígért fizetésemelést. Ellenzéki forrá­sok szerint legkevesebb 20 ezer egészségügyi dolgozó­ követelt na­gyobb fizetésemelést és a munkakö­rülmények javítását az aláírási ak­ció folyamán. A lengyel kórházak férőhely­­hiánnyal küzdenek, nem megfelelő a gyógyszerekkel és gyógyászati be­rendezésekkel való ellátottság, és sok egészségügyi intézményben problémát jelent még a megfelelő higiéniai körülmények fenntartása is, mert pénz hiányában nem tud­nak elegendő takarítószemélyzetet alkalmazni. A tiltakozási hullám azt követően kezdődött, hogy a kormány az ár­emelkedések ellensúlyozására 14 900 zlotys fizetésemelést helyezett kilá­tásba, amit az egészségügyi dolgo­zók keveselltek. (VILÁGGAZDA­SÁG, 1988. február 24. 2. o.) Jerzy Urban, a kormány szóvivő­je később elismerte, hogy számítá­saikba hiba csúszott, és a felaján­lott összeg valóban tartalmazza az 1987-es jutalmakat is, de a kor­mány ennek ellenére nem ígért na­gyobb fizetésemelést. A Trybuna Ludu közleménye sze­rint a PB a probléma iránti érzé­kenységét demonstrálandó Wojciech Jaruzelski vezetésével végiglátogat­ta Katowice kórházait. A látogatás során az első titkár hangsúlyozta, hogy igyekeznek mindent megtenni az egészségügy problémáinak miha­marabbi megoldására- A betiltott Szolidaritás mindenesetre tiltako­zásra szólított fel április 7-e, az ENSZ Egészségügyi Világnapja al­kalmából. Ugyancsak szerdán tették közzé, hogy a lengyel szakszervezetek­re­(Folytatás a 2. oldalon) Részletek a tervezett szovjet szövetkezeti bankról Moszkvai tudósítónktól. További részletek váltak ismere­tessé a szovjet szövetkezeti bank létrehozatalával kapcsolatos kérdé­sekről. A javaslatot Arhipov, a szovjet agráripari bank első elnök­­helyettese vetette fel (VILÁGGAZ­DASÁG, 1983. március 31. 2. oldal). Szerinte ily módon jól meg lehetne forgatni a szovjet takarékpénztá­rakban gyakorlatilag ma holt tőke­ként heverő mintegy 270 milliárd rubelnyi lakossági betétállományt (nem pedig az állami bankok aktí­váit, mint ahogy azt tegnapi szá­munkban a Reuter jelentése alap­ján tévesen írtuk — A szerk.) A bankember tájékoztatása szerint a szövetkezeti bank már 1989-ben megalakulhat. A szövetkezeti bank alapításával kapcsolatban konzervatív vélemé­nyek is hallatszanak. Az aggodal­maskodók azt mondogatják, hogy egy ilyen pénzintézet léte ellent­mondana az 1918-ban bevezetett ál­lami pénzügyi és hitelmonopólium­­nak. Arhipov visszautasította ezeket az érveket, s ellenpéldaként a kül­kereskedelem decentralizálásának az elmúlt években mutatkozó jó ta­pasztalatait hozta fel. Attól, hogy számos vállalat külkereskedelmi jo­got kapott, a külkereskedelmi poli­tika alakításának a joga változatla­nul az állam kezében marad. Ha­sonló a helyzet a pénzügyek terüle­tén is. A mai gazdasági körülmé­nyek között csupán a pénzügyi in­tézményrendszer koordinálására, a finanszírozási, valamint hitelpoliti­kai irányelvek általános meghatá­rozására van szükség. Ma kezdi meg munkáját a Kereskedelmi Minisztérium A kormányzati munka korsze­rűsítésének keretében létrejött egységes Kereskedelmi Miniszté­rium ma kezdi meg működését. Juhár Zoltán volt belkereskedel­mi és Veress Péter volt külkeres­kedelmi miniszter miniszteri bizto­si­­ megbízatása március 31-én le­járt. A volt miniszterek munkáját a minisztériumi szakmai és társa­dalmi vezetők csütörtökön bensősé­ges­­hangulatú ünnepségen — Né­meth Miklós, az MSZMP KB titká­ra és Marjai József miniszterelnök­­helyettes, k­ereskedelmi miniszter — jelenlétében köszönték meg. (MTI) NAPRÓL NAPRA ♦ A KORMÁNYZATNAK NINCS SZÁNDÉKÁBAN ELVONNI a bankok vártnál nagyobb nyereségének egy részét — 17 százalékos osztalékot fizet a Magyar Hitel Bank Rt. (3. oldal) ♦ SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉP SZOLGÁLTATÓ VÁLLALKOZÁS KÖZÖS ALAPÍTÁSÁRA tett javaslatot az amerikai Ralex egy szovjet kisszövetkezetnek (2. oldal) ♦ ÚJABB ÖSZTÖNZŐKET ÉS KÖNNYÍTÉSEKET JELENTETT BE az indiai kormány a kereskedelmi deficit csökkentésére, a csúcstechnológiai import elősegítésére. (2. oldal) ♦ KARDÁNYTENGELYEK GYÁRTÁSÁRA alakul brit—indiai vegyesvállalat Sanghajban. (4. oldal) A Budapest Bank 17 százalékos osztalékot fizet Kellemes meglepetéssel szolgált a Budapest Bank Rt. igazgató­sága a részvényesek számára, a bank tegnap délutáni éves köz­gyűlésén. Azt indítványozta, hogy az eredetileg tervezett 12 helyett 17 százalékra emeljék fel a részvények után járó osztalékok nagyságát. Hegedűs Oszkár elnök-vezérigazgató megnyitó beszé­déből kiderült, hogy a bank az 1987-es évet 3,2 millió forintos nye­reséggel zárta. Mi több, az idei év is jól indult, s noha a likviditást szűkítő intézkedések nyomán a Budapest Banknak is voltak nehéz napjai, ezeket sikerült átvészelnie. Magyarország harmadik leg­nagyobb kereskedelmi bankja volt állítólag az egyetlen az ország­ban, amely úgy hajtotta végre a hitelszűkítést, hogy ezzel ügy­feleinek nem okozott kárt, vélekedik az elnök-vezérigazgató. A Budapest Bank Rt. közgyűlésé­nek szenzációja egyértelműen az osztalék váratlan, 5 százalékpontos felemelése volt. A részvényesek elé­gedetten vették tudomásul a válto­zást, de természetesen az igazgató­ságnak magyarázattal kellett szol­gálnia. Az elnök-vezérigazgató indoklása szerint a mérlegzárásnak csak az utolsó pillanatában derült ki, hogy a Budapest Banknak keve­sebb a kétes kinnlevősége, mint ko­rábban gondolták. Így a banknak kevesebbet kell tartalékolnia, s le­hetőség nyílt a nagyobb osztalék ki­fizetésére. A hallgatóság körében azonban felmerültek egyéb szempontok is. Folyosói beszélgetések során hallat­szottak olyan vélemények is, hogy az ország nagy kereskedelmi bank­jai mintha az osztalék nagyságával rivalizálnának. Délben ugyanis az MHB közgyűléséről érkezett hír az ugyancsak nagyarányú osztalékeme­lésről, s ennek hallatán a szakem­berek majdnem bizonyosra vették, hogy a Budapest Bank igazgatósága is hasonló lépésekre szánja el ma­gát. Csakhogy megengedheti-e ezt magának a Budapest Bank? — kér­dezték többen is. A Duna Inter-Continental Hotel nagytermében lebonyolított Közgyű­lésen az igazgatóság jelentést tett a társaság 1987. évi üzleti tevékeny­ségéről. A tavaly novemberi köz­gyűlésen a bank alaptőkéjét 1,5 milliárd forinttal fölemelték, s a bank iránti bizalmat jelzi, hogy a kibocsátott részvényeket 300 millió forinttal túljegyezték. E pillanatban a bank alaptőkéje 5,3 milliárd fo­rint, részvényeseinek száma 395. A július 1-jével lehetővé vált szabad bankválasztás során 17 kö­zépkategóriájú vállalat helyezte el itt egyszámláját, miközben néhány kisszövetkezet kivált. A társaság hangsúlyt helyezett arra, hogy kon­kurenseivel ellentétben semmivel se gátolja a bankot elhagyni szándékozókat. A bank 2300 gaz­dálkodó szervezetből álló­­ ügyfél­körében ma már több kisszövet­kezet, kisiparos, kisvállalkozó is található. A pénzintézet­­ 1987 vé­géig összesen 53,8 milliárd forint hitelt folyósított, kinnlevőségeinek értéke januárhoz képest 6,7 mil­liárd forinttal nőtt. E növekmény­ből a beruházási hitelek állomá­nya 1,3 milliárd forinttal, a for­góeszközhitel-állomány pedig 5,4 milliárd forinttal volt több, mint a januári induláskor. A vállalatok és szövetkezetek be­tétállománya december 31-én 6,2 milliárd forintra csökkent, 0,6 mil­­liárddal volt kevesebb mint január­ban. A tartós betétek állománya viszont 6,3 milliárd forinttal, 2,5 milliárd forintra nőtt. Az, hogy a Budapest Bank tavaly kétszer is emelte a kamatait, az az igazgatóság szerint azzal magya­rázható, hogy megugrottak az MNB refinanszírozási kamatai, továbbá, hogy a jegybank magas, 20 száza­lékos tartalékrátát követel a keres­kedelmi bankoktól. Egyes számítá­sok szerint a kereskedelmi bankok­nak 18,75 százalékos kamatot kel­lene felszámolniuk ahhoz, hogy nye­reségesek­­ lehessenek. Vagyis a jegybanki szabályozás szinte ki­kényszeríti a­ bankok közötti ka­matversenyt. Ami a bank jövőbeli szanálási politikáját illeti, továbbra is vál­lalják azt a bírálatot, hogy ezen a területen nem aktívak. A Buda­pest Bank üzletpolitikája szerint ugyanis először bankári eszközök­kel kell megpróbálni talpraállítani a bajba jutott vállalatokat, s csak a végső esetben kell a szanálást választani. A bank egyébként élen jár új­fajta pénzügyi megoldások kidol­gozásában és alkalmazásában. Je­lentős szerepe van a magyarorszá­gi kötvénykibocsátások előkészíté­sében és forgalmazásában; a kibo­csátásoknak 24, az eladásoknak pedig 21 százalékát intézte. A bank vállalkozási jellegű üzletágaiban tavaly egyébként a legkiterjedtebb a lízing volt. A társaság lízing­­ügyletekhez 1987-ben 2,8 milliárd forint összegben nyújtott hitelt, a nettó lízinghitel-állomány egy év ala­tt 0,6­­ milliárd forintról 3 mil­­liárdra ugrott. Még nagyobb sikereket, esetleg látványosabb eredményeket érhe­tett volna el a Budapest Bank, ha világosabb és követhetőbb lenne a magyar monetáris rendszer, s ha megfelelő jegybanki irányítás mel­lett tevékenykedhetett volna — vé­lekedtek az Rt. vezetői. A részvé­nyesek közül a felszólalók többsé­ge azonban — akár csak tulajdo­nosként, akár egyben ügyfélként is volt jelen a közgyűlésen, s elége­detten nyilatkozott a Budapest Bank tevékenységéről. Hogy nem a felemelt osztalék okozta hirtelen öröm váltotta ki helyeslésüket, az abból látszott, hogy előre megírt szövegekből olvasták felszólalásu­kat. Ellentétben az MHB közgyűlé­séről érkezett hírekkel, a Budapest Bank közgyűlése teljes egyetértés­ben, azaz vita nélkül zajlott le. B. R. Próbagyártás az új galliumüzem­iben Megkezdték a próbagyártást az Ajkai Timföldgyár és Alumínium­kohó új galliumüzemében. Az évi 3000 kg-os kapacitású új gyárrész­ben saját, környezetkímélő techno­lógiát valósítottak meg, amely az eddigiektől eltérően higany nélkül nyeri ki a keresett fémet a tim­földgyártás közbeeső termékéből. A gyártás fokozatos felfutásával az év végéig megkétszerezik a korábbi galliumgyártási kapacitást, és így Ajkán állítják elő a világtermelés mintegy 10 százalékát. A legnagyobb hazai timföldgyár a világon az elsők között kezdte meg a gallium előállítását, és most a növekvő keresletnek megfelelően valósította meg a gyártás bővíté­sét is. Ez az ezüstfehér színű fém, mint félvezető, évtizedekig a szilí­ciummal volt versenyben, kezdet­ben éppen magas ára miatt — ta­valy kilója 440 dollár volt — némi­leg háttérbe szorult. Időközben azonban megjelentek azok az esz­közök, például a fénydiódák, a magas frekvenciájú mikrohullámú kommunikációs rendszerek, ame­lyekben nagy jelentősége van az átviteli sebességnek. A gallium át­viteli sebessége pedig sokszorosa a szilíciuménak. (MTI)

Next