Világgazdaság, 1988. augusztus (20. évfolyam, 150/4899-171/4920. szám)

1988-08-02 / 150. (4899.) szám

1988. AUGUSZTUS 2., KEDD XX. ÉVFOLYAM, 150. (4899.) SZÁM A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK GAZDASÁGI NAPILAPJA VH&GGAZDASAG Ötmilliárdos átütemezés Brazília megállapodott a Párizsi Klubbal Megszületett a régóta várt meg­állapodás Brazília és a neki hitele­ző nyugati kormányok között. A Pá­rizsi Klub tagjai hozzájárultak, hogy fizetési haladékot adnak a 15 mil­liárd dolláros brazil tartozásból kö­zel 5 milliórrdnak a törlesztésére — közölte Mailson Nobrega brazil pénzügyminiszter. A Párizsi Klub átütemezési megállapodását két nap­pal azután írták alá, hogy a Nem­zetközi Valuta Alap (IMF) készen­léti hitelkeretet nyitott Brazília szá­mára (VILÁGGAZDASÁG, 1988. jú­lius 28., 1. oldal). A brazil pénzügyminiszter az egyezséget követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy Brazíliának ötéves türelmi idő után kell elkezdenie visszafizetni 3,856 milliárd dolláros tőke- és 1,136 milliárd dolláros ka­­ínai tiakrtozásrt.. A törlesztést 10 év alatt kell befejeznie. Ami a vissza­fizetés egyéb részleteit illeti, a ka­matok 70 százalékát 1988 augusztu­sa és 1990 márciusa között, a ma­radék 30 százalékot pediig két rész­letben, 1990 áprilisában és 1991 áp­rilisában törlesztik. Ez a legkedvezőbb átütemezési megállapodás, amelyet a Párizsi Klub tagjai valaha is aláírtak — mondotta a pénzügyminiszter. A szerződés különlegessége az is, hogy a kamatok törlesztésére is kapott fizetési haladékot Brazília, éspedig ugyanúgy 10 évet, mint a tőketar­tozások kifizetésére. Az IMF-fel és a Párizsi Klubbal aláírt szerződés a jele annak, hogy Brazíliának si­került normalizálnia kapcsolatait a világ pénzügyi központjaival­­— tet­te hozzá a pénzügyminiszter. A 13 hitelező ország — Ausztria, Belgium, Kanada, Franciaország, az NSZK, Olaszország, Japán, Hollan­dia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Nagy-Britannia és az USA — a szerződést követően közös nyilat­kozatban közölte: a kedvező átüte­mezési szerződéssel akarták hono­rálni Brazíliának azon erőfeszítése­it, amelyeket az ország­­gazdasági fellendítéséért tett. A megállapodás ellenére tovább folyik a brazil pénzügyi diplomácia Világjáró pénzszerző körútja. Szom­baton kezdett tárgyalásokat a pénz­ügyminiszter Bahreinben. Nebrega az arab bankoktól szintén fizetési haladékot és újabb kölcsönöket sze­retne kapni., A Párizsi Klubbal kötött egyez­ség gyorsan hatott a brit exporthi­­tel-flamandia hivatalra (ECGD) is. London­ban bejelentették ugyanis, hogy szeptembertől vagy októbertől újra jótállnak brit vállalatok Brazí­liába irányuló exportszállításaiért. Az ECGD, csakúgy, mint legtöbb nyugat-európai társintézménye, 1987-ben felfüggesztette a Brazíliá­ba irányuló export garantálását, ment Brazília moratóriumot randiért el tartozásainak törlesztésére. (AP— DJ, Reuter) Kínában külföldieknek adnak el állami vállalatokat Életbe lépett a vállalati törvény A­ kínai gazdasági vezetés azt tervezi, hogy állami vállalatokat ad el külföldieknek, az ipar korszerű­sítése céljából — írja hétfői szá­mában a Zsenmin Zsipao. Elsőként az ország északkeleti tartományá­ban, Lianoningban akarnak eladni külföldieknek 33 kis- és közepes méretű állami vállalatot. Ezt a lé­pést a kínai parlament tavaszi ülés­szakán elfogadott vállalati törvény teszi lehetővé (VILÁGGAZDASÁG, 1988. április 14., 1. oldal), amely tegnap lépett életbe. A Zsenmin Zsipao értesülése sze­rint petrolkémiai, elektronikai és könnyűipari cégekről van szó, to­vábbi részleteket azonban nem kö­zölt. A lap említést tett arról is, hogy a tartományban a vállalatok zöme nagy nehézségekkel küszkö­dik, s csak úgy tudnak versenyké­pesek maradni, ha felújítják gépei­ket.­­ Nyugati diplomaták úgy vélik, hogy külföldi vállalatok nem fog­nak túlzottan nagy érdeklődést mu­tatni a veszteséges kínai vállalatok megvásárlása iránt, a kínai kor­mány lépése azonban mindenkép­pen fontos a külföld felé nyitás szempontjából — mondják a meg­figyelők. összefüggésbe hozható a hírrel Csao Ce-jangnak, a KKP főtitká­rának az állami tulajdonról szóló állásfoglalása. Egy beszédében hang­súlyozta: a kínai gazdaságban to­vábbra is az állami tulajdonnak van meghatározó szerepe, s ettől alap­vetően a kínai vezetés nem is akar eltérni. A párt főtitkára leszögezte: Kí­nában szélesíteni akarják a terme­lés bázisát, az állami vállalatok mellett magánvállalatok, szövetke­zeti tulajdonban lévő vállalatok, külföldi tőkével alapított vegyes­­vállalatok, illetve teljesen külföldi tulajdonban lévő vállalatok alkot­ják ezt a bázist. Emellett alapve­tően meg akarják újítani az erősen központosított közigazgatási rend­szert, oly módon, hogy a korábbi­nál jobban érvényesülhessenek a verseny, a piacgazdálkodás feltéte­lei. A tőkés országokban a piacgaz­dálkodás alapvetően a magántulaj­donon alapszik, ezt a gyakorlatot Kína nem veheti át, saját útját kell járnia, össze kell egyeztetnie az ál­lami tulajdont a piacgazdasággal — mondta Csao Ce-jang. A legna­gyobb probléma — tette hozzá —, hogy miként lehet az állami válla­latokat felelőssé tenni a vesztesé­gért és a nyereségért egyaránt, anélkül, hogy a tulajdonformát meg kellene változtatni. A Kínában lezajló reformfolya­matokkal kapcsolatos az a hír is, miszerint a kommunista párt új szabályzatot dolgozott ki a pártfe­gyelem megtartása, illetve erősítése céljából. Az Új Kína hírügynökség jelentése szerint fegyelmi eljárást indítanak azok ellen a pártvezetők ellen, akik hibás döntéseikkel sú­lyos gazdasági károkat okoztak az országnak, vagy „rossz hatással vannak a politikai és ideológiai munkára”. (Reuter, DP­A) Lengyel rézbányászok sztrájkra készülődnek A sziléziai Lubinban lévő Rudna rézbánya dolgozói munkabeszünte­­tési akciót helyeztek kilátásba, ha a bánya vezetősége nem javítja a munkakörülményeket. A bányászok­ból álló munkásbizottság szerint életveszélyesek és katasztrofálisak a munkafeltételek a bányában, ezért ha augusztus 15-éig nem változik semmi, akkor a bizottság sztrájkot szervez — mondta a betiltott Szo­lidaritás szakszervezet egyik mun­katársa. Példaként említette, hogy a törvényes előírások szerint abba kellene hagyni a munkát, ha nap­közben a hőmérséklet 28 fok fölé emelkedik, a bányászoknak azon­ban még 36 fokos melegben is dol­gozniuk kell. A bányában jelenleg 6000-en dol­goznak, a munkabeszüntetési akciót kilátásba helyező bányászbizottság tagjainak többsége egyszersmind tagja volt annak a sztrájkbizottság­nak is, amely idén májusban több rézbányában is sztrájkokat szerve­zett. (APA) Kompromisszumos javaslat az egységes európai vállalatmodellre A közös piaci tagországok újabb lépést tettek afelé, hogy 1992-ig va­lóban egységes piaccá váljék az EGK. A hét végén kompromisszu­mos javaslat született egy már több mint egy évtizede folyó vitában, az egységes európai vállalatok kérdé­sében. Az éppen soros közös piaci el­nök, Görögország javaslata szerint a problémát egyféleképpen lehet megoldani, mégpedig úgy, hogy ki­alakítják az egységes közös piaci modellben működő, úgynevezett „Európa-vállalatok” szabályozását Vasszo Papandreu görög kereske­delmi miniszterhelyettes, aki a 12 tagállam kereskedelmi miniszterei­nek ülésén elnökölt, Athénban kö­zölte, hogy a kompromisszumos ja­vaslatot hamarosan megvizsgálják a szakemberek. (AP—DJ) NAPRÓL NAPRA ♦ A VEGYESVÁLLALATOK RÉSZÉRE IS HOZZÁFÉRHETŐVÉ KELL TENNI AZ INFORMÁCIÓKAT a gazdasági környezet­ről (3. old.) ♦ „NE OLCSÓSÁGUKKAL PRÓBÁLJANAK PIACI SIKERT ARATNI A MAGYAR TERMÉKEK, HANEM MEGBÍZHATÓ MINŐSÉGÜKKEL” — figyelmeztettek a svéd üzletemberek a kamarában (3. old.) ♦ BIZALOM KELL AZ ÉRTÉKPAPÍROK TERJESZTÉSÉHEZ — szakemberek a váltóvitáról (3. old.) ♦ AZ ADÓSSÁGSZOLGÁLATI TEHER CSÖKKENTÉSÉNEK MÓDOZATAIT VIZSGÁLJA a megválasztott új mexikói elnök tanácsadóival (2. old.) ♦ A KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSOK SZIGORÍTÁSÁT ÉS A BE­RUHÁZÁSOK VISSZAFOGÁSÁT tervezik Argentínában az újabb hitelek felvétele előtt (2. old.) ♦ A KERESKEDELMI ELLENTÉTEK ÉLEZŐDÉSE VÁRHATÓ Japán és a „négy tigris” között (5. old.) ♦ MIND TÖBB ELEKTRONIKAI RENDSZERT ÉPÍTENEK BE a nyugatnémet gépkocsikba a kényelem fokozására és az ener­giatakarékosság végett (6. old.) Belgium a föderalizáció útján A belga képviselőház a múlt szombaton elfogadta az állam föde­ratív átszervezéséről szóló törvényjavaslatot, és előreláthatóan a sze­nátus is ezt fogja tenni. Ezzel — mint Martens miniszterelnök kije­lentette — Belgium olyan változáson megy át, mint még soha 1830, az ország megalakulása óta. (VILÁGGAZDASÁG, 1988. július 21., 2. ol­dal). A föderalizálásnak messzemenő anyagi-gazdasági következmé­nyei is lesznek, de a központi kormány kezében elég hatáskör marad ahhoz, hogy meg tudja akadályozni az ország teljes szétesését. Sőt: az átalakítás megnyithatja az utat Belgium harmonikusabb fejlődése előtt. A belga képviselőház a szükséges kétharmadosnál nagyobb szavazat­­többséggel elfogadta az ország föde­ratív átalakítását szolgáló, háromré­szes csomagterv első szakaszát, amely fontos hatáskörök decentrali­zálásáról intézkedik a tartományok javára. A javaslatokról ezen a héten a szenátus is szavazni fog, várható­an pozitív eredménnyel. A csomag­­terv második szakaszáról, a decent­ralizálás pénzügyi feltételeiről, vár­hatóan a jövő év elején szavaznak, majd a harmadik szakaszban azo­kat a törvényjavaslatokat vitatják meg, hogy milyen intézményes bizto­sítékokat adjanak a tartományoknak a központi kormánypolitika alakítá­sába való beleszólásra. Flandria, Vallónia és a főváros, Brüsszel saját hatáskört kap a gaz­dasági élet, az energetika, a foglal­koztatáspolitika, az energiatermelés, az infrastruktúra, a tájékoztatás te­rén. A tartományok már a nyolcva­nas évek elején kaptak bizonyos gazdasági önállóságot, de most az ő hatáskörükbe kerülnek az eddig köz­ponti hatáskörbe tartozó szektorok: az acélipar, a hajóépítés, a szénbá­nyászat és a gázipar is. Nagyobb önállóságot kapnak a tartományok a szubvenciók elosztá­sában és az exportpolitika alakítá­sában is. Az utóbbi időben gyakran érkezett hír vallon és flamand gaz­dasági delegációk külföldi útjairól, ami bosszús állásfoglalásra késztette a külügyminisztériumot (formálisan ez alá tartozik a külkereskedelem irányítása). A jövőben a tartomá­nyok önálló exportpolitikát határoz­hatnak meg, azzal a feltétellel, hogy az ne ütközzön a központi állami érdekekkel. A nagyobb önállósághoz azonban több pénz is kell. Az állami bevéte­lek nagyobb hányadának tartomá­nyi kézbe adásáról csak jövőre fog­nak dönteni. Jelenleg a teljes ál­lami kiadásoknak csak 9,5 százalé­ka jut a tartományokra, de ez a há­nyad a tervek szerint 32 százalékos­ra fog emelkedni. A központi állam­kasszát gyarapító bér- és jövedelem­­adó egy részét a továbbiakban ugyanis a tartományok fogják meg­kapni. A tartományok ezenkívül sa­ját adókat is szedhetnek. Így is kényes kérdés marad az anyagi erőforrások megosztása. Amennyiben a tartományok az adó­bevételeket arányosan részesülnének a pénzekből, a gazdagabb Flandria a személyi jellegű adójövedelmek 58 százalékát kapná meg, Brüsszel 11 százalékot, Vallónia pedig 31 száza­lékot. Előirányozták tehát, hogy a szegé­nyebb körzetek (adott esetben Val­lónia) kiegyenlítést kapjanak, hogy elkerüljék a leszakadást. A kiegyen­lítő mechanizmus azonban semleges, tehát amennyiben Vallónia meggaz­dagszik, a flamandok pedig viszony­lag szegényebbek lesznek, fordul a kocka, és a vallonok fizetnek majd a flamandoknak. A pénzügyi erő­forrásokat azonban még évekig a je­lenlegi gyakorlat alapján osztják el, megfelelő korrekcióval. A tartományok gazdasági önálló­ságának növekedése felidézi annak a veszélyét, hogy szubvencióverseny alakul ki közöttük a beruházások ösztönzésére. Ezt elkerülendő, a szubvenciók megengedhető felső ha­tárát központilag határozzák meg. Ezenkívül a Közös Piac versenysza­bályai is behatárolják a tartományok játékterét. A központi kormány ezenkívül megőrzi mindazokat a jogosítványo­kat, amelyek a gazdasági és valuta­unió zökkenőmentes működtetéséhez szükségesek. Bizonyos gazdasági ke­retszabályok, így a munkaidőre vo­natkozó rendelkezések is a brüssze­li kormány kezében maradnak. Ugyanez vonatkozik a pénzpolitiká­ra, a jogrendszerre és a társadalom­­biztosításra is. A föderalizáció harmadik szaka­sza annak jogi rendezése lesz, hogy a tartományok beleszólhassanak a központi kormány politikájába. E célból várhatóan tartományi kama­rává alakítják át a szenátust. A kor­mány a reformcsomagnak ezzel a harmadik részével nagyon óvatosan bánik, hiszen azzal a szenátussal kell megszavaztatnia a változtatáso­kat, amelynek ily módon saját fel­oszlatását kellene kimondania. A kérdés megoldását nehezíti, hogy ehhez a mentalitásnak is meg kell változnia. Eddig az volt a szo­kás, hogy a tartományok mind több hatalmat akartak kicsikarni a köz­ponti hatalomtól, ez esetben viszont jogosítványokról kell lemondaniuk a központi hatalom javára, önálló­ságuk, öntudatuk erősítése várható­an megkönnyíti majd a szemlélet­­mód változását is. Ezzel olyan Bel­gium jöhetne létre, ahol a szünte­len nemzeti villongások helyett a harmonikus együttműködés kerülne előtérbe. (AP—DJ, Neue Zürcher Zeitung) Súlyosbodó adósságterhek Indiában Indiának egyre súlyosabb gondo­kat okoz növekvő külföldi adóssá­gainak törlesztése — állapítja meg az állami számvevőszék éves jelen­tése. Az ország külföldi adóssága 1987. március 31-én 203 milliárd rúpia (16,4 milliárd dollár) volt, 79,7 százalékkal több, mint hat év­vel korábban, az 1987,88-as pénz­ügyi év végére pedig, a módosított előrejelzések alapján, a 225,2 mil­liárd rúpiát is elérheti. A jelentés szerint az adósság­teher megnövekedése részben a rúpiának a világ vezető valutáival szembeni értékvesztése miatt követ­kezett be. A helyzet megoldását a tanulmány készítői az export jelen­tős és folyamatos növelésében, ha­tékony importhelyettesítésben és ésszerűbb adórendszer kialakításá­ban látják. Az 1986 87-es pénzügyi évben a költségvetés hiánya is hirtelen fel­szökött: 75,8 milliárd rúpiát ért el (1981/82-ben még csak 2,9 milliárd rúpia volt). Az előrejelzések szerint — a külföldi adósságokhoz hason­lóan — a költségvetési deficit is nagyobb lesz az 1988 89-es időszak­ban: 98,4 milliárd rúpiára számí­tanak. A hiány legfőbb oka az adóhát­ralékok felhalmozódása: az 1986 87-es időszakban ez már elérte az 50,3 milliárd rúpiát. A tanulmány emel­lett terven felüli kiadásokat, ezen belül a kamatfizetésre, a honvéde­lemre és a támogatásokra fordított összegek növekedését hibáztatja a deficitért. A számvevőszék munkatársai úgy vélik, hogy a hosszú távú adópoli­tikában nagyobb szerepet kell kap­nia a támogatások visszafogásának, valamint a bevételek és a kiadások jobb összehangolásának. A veszte­ségesen gazdálkodó állami vállala­tokat elsősorban azért bírálják, mert miattuk nem jut vissza elég pénz az állami szektorba. A beru­házások gyenge megtérülésének okát is a kormány árpolitikájában és az állami támogatások rendszerében látják a szakértők. Az állam belföldi kölcsönfelvéte­le is megnőtt: a korábbi év 55,4 milliárd rúpiájáról 70 milliárdra. A jelentés megállapítja, ha a kölcsön­felvételek ilyen ütemben nőnek, a kormány belföldi eladósodása súlyos méreteket ölthet. A költséges fej­lesztési és nem fejlesztési kiadáso­kat szigorúan vissza kell fogni, az állami vállalatokat pedig nyeresé­gesebbé kell tenni — véli a tanul­mány. (Reuter)

Next