Világgazdaság, 1989. június (21. évfolyam, 102/5108-123/5129. szám)

1989-06-01 / 102. (5108.) szám

OECD-tanácskozás a világgazdasági aránytalanságokról A dollár árfolyamának tartós emelkedése bőségesen ad témát a 24 tagországot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) gazdasági minisztereinek, akik tegnap kez­dődött kétnapos párizsi tanácsko­zásukon többek között azzal fog­lalkoznak: milyen eszközökkel lehetne megszüntetni a világgaz­dasági aránytalanságokat Az iparilag fejlett tőkésországok aggodalommal figyelik, hogy a dollár erejét nem tudta megtörni a nyugat­európai és a japán kamatemelés, vala­mint a bankok összehangolt intervenci­ója sem. Az OECD gazdasági szakemberei attól tartanak, hogy az erős dollár miatt jóval drágábbak lesznek az amerikai termé­kek az USA kereskedelmi partnerei számára, miközben Amerika olcsóbban tud importálni. Ezért több lesz az ame­rikai fizetési mérleg hiánya, tovább növelvén a világgazdasági aránytalan­ságokat. Ezek pedig aláássák a világkereske­delem stabilitását, hozzájárulnak a pro­tekcionizmus terjedéséhez, a valutapia­ci ingadozásokhoz. Az OECD tagországaiban alapvető szerkezeti változtatásokra van szükség; ezek közé tartozik a mezőgazdasági és ipari szubvenciók leépítése, a munka­erőpiacon tapasztalható rugalmatlanság, valamint a tőkepiacokon tapasztalható­­túlszabályozottság megszüntetése - szögezik le az OECD szakértői, hozzá­téve: az iparilag fejlett tőkésországok­nak vissza kell szerezniük a valutapia­cok bizalmát, hogy kézben tudják tar­tani a világgazdaság irányítását. Az OECD most közzétett jelentése szerint változatlanul mértéktartó gazda­sági növekedés jellemzi majd a követ­kező fél-egy évben a fejlett tőkésor­szágokat, változatlanul fennmaradnak azonban az aránytalanságok. Az USA fizetési mérlegének folyó tételein az idén 123 milliárd dollár lesz a hiány az OECD szerint a korábban jósolt 116 milliárd helyett, s csak jö­vőre csökken ekkorára a hiány. Tovább növekszik viszont Japán többlete: 1990- ben 83 milliárd dollárra, az idén vár­ható 80 milliárdról, s az OECD által korábban jósolt 72 milliárd dollár he­lyett. A korábban jósoltnál nagyobb lesz az NSZK többlete is: 53 milliárd dollár jövőre, az idei 48 milliárd után. Az iparilag fejlett tőkésországokban a növekedés átlaga 1990-ben 2,75 szá­zalékos lesz, az inflációt leszámítva, az idén várható 3,25 százalékot követően. Az USA-ban jövőre 2,25 százalékos, Japánban 4,25 százalékos, az NSZK-ban 2,75 százalékos lesz a gazdasági növe­kedés üteme. A fogyasztói árszínvonal növekedési üteme 4,5 százaléknál nem lesz maga­sabb 1990 közepéig az OECD-hez tarto­zó fejlett tőkésországokban, jóllehet a dollár árfolyamának emelkedése növeli az inflációs nyomást. Fél évvel ezelőtt az OECD még az idei évre jósolt 4 százalékos inflációs rátát. A kedvező növekedési adatok ellenére az OECD szerint nem lehet arra számí­tani, hogy lényegesen csökken a mun­kanélküliség. Kivétel csupán az NSZK, ahol a ráta 1990-ben 7 százalékra csök­ken az idei 7,5 százalékról. A mostani tanácskozásra minden bizonnyal árnyékot vet az USA és Ja­pán egyre éleződő vitája amiatt, hogy a Bush-kormányzat a tavaly elfogadott kereskedelmi törvény 301. paragrafusa alapján tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatásával vádolja Japánt néhány más országgal együtt. Ez lesz (Folytatás a 2. oldalon) Élénkült a kelet-nyugati kereskedelem Változatlan szerkezet, változatlan korlátok Tavaly megélénkült az iparilag fejlett tőkés országok kelet-európai exportja, reálértékben 7,5 százalékkal nőtt. 1980- 1987 között még évente reálértékben 2 százalékkal mérséklődött a kivitel - állapította meg a bécsi gazdaságkutató intézet (WIFO) legfrissebb jelentésében. A fejlett tőkés országok szocialista országokból származó importja tavaly 7 százalékkal nőtt, nagyjából ugyanannyi­val, mint 1987-ben. A kelet-nyugati kereskedelem kilátá­sait változatlanul három tényező befo­lyásolja: az OECD-tagországok kon­junkturális helyzete, a kőolaj ára és a dollár árfolyama. A WIFO megítélése szerint ezek pillanatnyilag kedvezően hatnak a kelet-nyugati kereskedelemre, így az idén a Kelet-Európába irányult export 6 százalékkal, jövőre pedig 4,5 százalékkal fog bővülni. Az OECD-tagországok kelet-európai importja 5 százalékkal bővül az idén, a szocialista országokban lezajló reform­­folyamatok valószínűleg csak hosszú távon fogják éreztetni jótékony hatásu­kat a kereskedelemben - mondják a WIFO szakértői. Rövid távon gazdaság­­irányítási rendszerük változásai eseten­ként nehezíthetik az árucserét. Egyelőre az utóbbi időben megsokszorozódott számú vegyes vállalatok is csak szerény mértékben járulnak hozzá a kelet-nyugati kereskedelem élénküléséhez. Az iparilag fejlett tőkés országok kelet­európai exportjának egyharmada beru­házási cikk, egynegyede félkész termék. 1987-ben a félkész termékek kivitele az átlagosnál gyorsabban, míg a beruházási javak exportja csak enyhén emelkedett. Az OECD szocialista importjának 42 százaléka energiahordozó volt 1987-ben, 1984-ben pedig még 60 százaléka; a csökkenést az árak visszaesése okozta. A kőolajárak alakulása még mindig alapvetően meghatározza a szocialista országok devizabevételeit, s így import­lehetőségeit. Bár a Szovjetunió egyike a világ legnagyobb kőolajexportőreinek, nem sok beleszólása van a világpiaci árakba, 1987-ben és 1988-ban mégis jelentősen növelni tudta olajkivitelét. A szocialista országok bruttó adósság­­állománya tavaly 2 milliárd dollárral, 134 milliárdra csökkent, s ezzel 1984 óta először sikerült megállítaniuk a külföl­di fizetési kötelezettségek emelkedését: 1984 és 1987 között ezek évente 17 milliárd dollárral növekedtek. E siker mögött azonban kizárólag az árfolyam­­változások hatása áll. Ez utóbbitól megtisztítva, a térség bruttó adósságál­lománya a WIFO becslése szerint tavaly mintegy 7 milliárd dollárral nőtt. (APA) Bolgár-iráni gazdasági együttműködés Irán és Bulgária számos gazdasági együttműködési megállapodást írt alá tegnap, köztük egy 200 millió dolláros ügyletet. (Ez utóbbi két, meg nem nevezett vállalat közötti szerződés.) Az aláírásra Hriszto Hrisztov bolgár kül­kereskedelmi miniszter teheráni látoga­tása alkalmával került sor. Az iráni vezetőkkel folytatott tárgya­lásokon Hrisztov kijelentette, hogy országa kész segítséget nyújtani Iránnak a hadiipar modernizálásában. A júniusban Magyarországot, a Szov­jetuniót és Bulgáriát érintő kelet-euró­pai körútra utazó Rafszandzsani, az iráni parlament elnöke a Hrisztovval folyta­tott keddi tárgyaláson elmondta, hogy Irán szeretné bővíteni kapcsolatait azok­kal az országokkal, amelyek a nyolcéves iraki-iráni háború alatt jó viszonyt tar­tottak fenn Teheránnal. (Reuter) Magyar üzleti lehetőségek­­ egy bécsi kereskedőházból nézve A magyarországi vegyes vállalatok alapításában élen járnak az osztrák üzletemberek. Kik jönnek, milyen tőkeerőt képviselnek, mit akarnak, s mit tapasztalnak Magyarországon? Ezekről a kérdésekről nyilatko­zott a VILÁGGAZDASÁG munkatársának az ÁWT Handelsgesell­schaft mbH szakértője, Sarlós Tibor és budapesti képviselőjének vezetője, Gyönös László. Az 1920-ban alakult nagytekintélyű cég a legnagyobb osztrák bank, a CA leányvállalata, bank és kereskedőház egy fedél alatt. Érdeklődése általában olyan területek felé fordul, ahol az üzletek előmozdításához speciális tudására, szak- és terepismeretére van szükség - így most a kelet-európai szocialista országok, azután néhány észak­afrikai és dél-amerikai állam felé. Tevékenysége kiterjed arra is, hogy a Creditanstalt által Magyarországnak folyósított hitelek ellentétele­zésében, exportüzleteinkben segítsen. - Mekkora az érdeklődés a külföldi cégek részéről a magyarországi üzleti lehetőségek iránt? Milyen cégek jelent­keznek? - A magyar beruházási lehetőségek iránt érdeklődő vállalatok száma a ja­nuártól érvényes új szabályokat köve­tően megugrott. Átlagosan heti 10-12 cég kopogtat nálunk, számuk emelkedő tendenciát mutat. Hogy kik jönnek? Nehéz általánosítani, szinte minden ágazat képviselteti magát. Inkább a kis- és középvállalatok érdeklődnek, a vállal­kozni szándékozók mintegy 60 száza­léka közülük kerül ki. Persze hozzánk a CA és az AWT külföldi és osztrák ügyfelei jönnek el, és ez mégsem ad teljes mintát a Magyarországon vállalkozók­ról. - Miért a kis tőkével rendelkezők jönnek? - Ausztriában legkevesebb 500 ezer schillingből lehet kft.-t alapítani. Ma­gyarországról meg köztudott - s ezt mi is, mint minden cég, amely magyaror­szági vállalati tanácsadással is foglal­kozik, elmondjuk ügyfeleinknek -, hogy már 1 millió forintért lehet kft.-t csinál­ni. Annak a fele 500 ezer forint, a mai árfolyamon körülbelül 100 ezer schil­ling. Ennyivel pedig ma nagyon sokan rendelkeznek Ausztriában. Sokan gon­dolkoznak úgy, „veszek 10 darab BMW- részvényt vagy elektromosművek-rész­­vényt, és hazardírozok vele a tőzsdén, vagy inkább egy viszonylag jó üzletnek tűnő magyarországi vegyes vállalatba teszem a pénzem”. Ez nem jelent koc­kázatot, az igazi rizikót a 10 millió forintnál nagyobb tőkével alakuló cégek külföldi partnerei vállalják. - Mennyire tájékozottak az A­VT-nél kopogtató vállalkozók ? - A hozzánk jövők vagy személyes kapcsolatok révén, vagy az itteni infor­mációk alapján döntenek úgy, hogy megpróbálkoznak magyar vállalkozással. Nagy részük nem rendelkezik részletes magyar információval, lényegében még külkereskedelmi, exportismeretük sincs. Az ügyfél ma az ÁVT-től Magyaror­szágot illetően m­indent megkap. Ha kell, csak tanácsot adunk, ha kell, partnert keresünk neki, ha kell, megcsináljuk a teljes jogi engedélyezési folyamatot. Erre ma már vannak partnereink a budapesti irodák révén. Banki hátterünkkel nem elsősorban árucentrikus kereskedőház vagyunk. Inkább olyan partnereket keresünk, akiknek valamilyen külkereskedelmi problémáját kell megoldani, exportfinan­szírozást keres, vagy levásárlási köte­lezettséggel rendelkezik, amivel nem tud mit kezdeni. Az árucikkről csak ezek után, másodsorban esik szó.­­ Úgy hírlik, hogy a külföldi vállal­kozók szívesebben választják a vegyes­vállalati formát Magyarországon, mint az önálló tulajdonú cégalapítást; mi ennek az oka? - A kockázat megosztása. Ha a magyar partner is beszáll az üzletbe, a külföldi is nyugodtabb lélekkel teszi be a pén­zét. Egy egyszerű vállalatalapítás ma úgy néz ki Magyarországon, hogy a magyar félnek nincs pénze, de van egy üzem­csarnoka, egy épülete. Ezt először is felértékelteti, méghozzá schillingben, s ezt állítja azzal szembe, hogy - mond­juk - az osztrák partner mit akar a vállalkozásba tőkeként bevinni. Jelleg­zetes probléma: a magyar partnerektől nem­­igen várható, hogy működőtőké­jük is legyen, a külföldi partnertől ezt viszont elvárják. Biztos, hogy ez ma az alapítási gondok legsúlyosabbika.­­ Köztudott az is, hogy a külföldi fél szívesebben választ Magyarországon privát partnert... - Ez így igaz. A szolgáltatás például tipikusan olyan terület, ahol a magán­szférában kellene és lehetne is befektet­ni vegyesvállalati formában. Ez nemcsak az idegenforgalomra, az exportképes tevékenységre vonatkozik, hanem a magyarországi helyi üzleti lehetőségek­re is. Akkor olcsó a vállalkozás, ha a külföldi például egy a vendéglátásban járatos magyar családdal fog össze. Vagy itt van például az Ausztriában is mű­ködő Mister Minit kulcskészítő hálózat. Egy ilyen magyarországi kiépítéséhez nincs szükség vállalatra, hanem 270 műszerészre, némi felszereléssel. Persze kétségtelen, a gyártatás kicsit nehezebb, mint a szolgáltatás. A vegyesvállalati tárgyalásokon az állami tulajdon rendezetlensége a mindennapokban nagyon sok gondot (Folytatás a 3. oldalon) NÉGYMILLIÁRD SCHILLINGET KÖVETEL A DONAUKRAFTWERKE Bécsi tudósítónktól­ Négymilliárd schilling kártérítésre tartanak igényt a nagymarosi beruházásból kiesett osztrák cégek - jelentette ki bécsi sajtóértekezletén a vízlépcső-beruházás osztrák fővállalkozójának, a Donaukraftwerkének (DOKW) az igazgatója, Hans­­jörg Tengg. A négymilliárd kamatokkal együtt értendő, és az 1996-ig, tehát a magyar áramszállítások megkezdéséig terjedő időszakra vonatkozik. (Ez a tárgyalások alapjául szolgáló - tehát a felső határt jelentő - osztrák igény. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a Mai Napnak adott nyilatkozatában 6-7 milliárd schillinges összegről beszélt.) A Magyarországgal szemben máris fennforgó követelések összege 2,9 milliárd schilling. Ebből 800 millió már ki van fizetve, 750 millió a Donau­­kraftwerke által benyújtott igény, további 1,4 milliárd 260 vállalat üzleti köny­vében szerepel. A DOKW abból indul ki - hangoztatta Tengg -, hogy a magyar vízlépcsőprog­ram leállítása végleges. Ezért a cég most már a figyelmét a belföldi piacra fordítja. Sok öröme ebben sincs, eddig ugyanis 400 millió schillinges kiadást jelentett számára a hainburgi, szintén leállított vízerőmű-beruházás, 140 milliót Engelhartstetten, további 500 milliót a Bécs-Freudenau vízlépcső tervezése. F. Zs. RIZSKOV A KÜLFÖLDI KÖLCSÖNÖK FELHA­SZNÁ­LÁ­SÁRÓL Jelcin támadta a következetlen gazdaságpolitikát Csupán időszakos népszerűséget ér­het el a szovjet kormány a külföldi kölcsönök felvételével és ezeknek fo­gyasztási cikkek vásárlására fordításá­val, ugyanakkor ez az elkövetkezendő nemzedékekre az adósság visszafizeté­sének súlyos terhét hagyná - nyilatkoz­ta a Komszomolszkaja Pravdának Nyi­­kolaj Rizskov szovjet miniszterelnök. Kijelentette: fontosabbnak tartja, hogy a külföldi kölcsönöket fejlett műszaki berendezések, termelőeszközök vásárlá­sára fordítsák. A szovjet miniszterelnök elismerte az ország egyre súlyosbodó szociális prob­lémáit. A piaci hiány okairól szólva elmondta, hogy tavaly a jövedelmek nem a korábban megszokott 18 milliárd, hanem 40 milliárd rubellel növekedtek. Ez összeroppantotta a piacot, megkez­dődött a rubel elértéktelenedése. Hozzá­tette: a kormány takarékossági gazda­ságprogramot terjeszt a népképviseleti kongresszus elé. A fokozódó ellátási zavarok miatt a népképviseleti kongresszuson már eddig is éles bírálatok érték a vezetést. Teg­napi felszólalásában Borisz Jelcin fes­tett sötét képet a peresztrojka eddigi eredménytelenségéről. Hangsúlyozta, hogy a Mihail Gorbacsov 1985 már­ciusában főtitkárrá történt megválasztá­sa óta folytatott, szerinte nem eléggé radikális gazdaságpolitika nemcsak hogy nem teljesítette a kitűzött célokat, de oda vezetett, hogy az emberek ma rosszab­bul élnek, mint régebben. Politikai kérdésekről szólva Jelcin ismét rámutatott, hogy túl nagy hata­lom összpontosul az ülésszakon állam­fővé is megválasztott Gorbacsov kezé­ben, és ezért felvetette, hogy évenként tartott népszavazáson döntsenek az ál­lamfő tevékenységéről, s ezzel arról, hogy továbbra is hivatalában maradhat-e. Az átalakítási folyamat kezdetén meghirdetett ígéretek valóra nem váltása miatt Jelcin indítványozta az új alkotmány kidolgo­zásának előrehozatalát, a hatalom és a gazdaság decentralizálását, a bürokrati­kus gépezet leépítését, a minisztériumok számának csökkentését. (MTI, AP-DJ) Csehszlovákia visszalép az IMF-be? Csehszlovák kormányküldöttség tár­gyalt a hét elején Washingtonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank képviselőivel - jelenti a Reuter hírügynökség. Arról volt szó, hogy Prága milyen feltételekkel léphetne vissza a két nemzetközi szervezetbe. Mint ismeretes, Csehszlovákia a két szervezet alapító tagja volt, de 1954-ben kilépett és egészen a közelmúltig inkább ellenségesen viseltetett velük szemben. Prága esetleges visszalépése fordulatot jelentene a csehszlovák politikában - mondják megfigyelők.Csehszlovákia külföldi adósságai 4 milliárd dollárra rúgnak, és a prágai kormány az utóbbi időben bátortalan lépéseket tett a gazdaság megreformálásának irányában. A tárgyalásokon a csehszlovák küldöttség tájékozódott a két szervezet működéséről és az újrafelvétel feltételeiről. Az eszmecsere hírét a washingtoni csehszlovák nagykövetség is megerősí­tette, de részleteket nem volt hajlandó közölni. Jól értesült körökben tudni vélik, hogy a csehszlovák kormány nemrég közölte visszalépési szándékát, és ez volt immár 35 év óta az első hivatalos kap­csolat a prágai kormány és a két szer­vezet között. Egy világbanki tisztviselő szerint még túl korai volna megmondani, vajon Csehszlovákia komolyan mérlegelt­­e a tagságot. Szerinte a megbeszélések csak puhatolódzó jellegűek voltak. A két szervezet szabályai szerint egy ország csak akkor léphet be a Világbankba, ha ezt megelőzően már az IMF-be is fel­vették. (Reuter)

Next