Világgazdaság, 1989. augusztus (21. évfolyam, 145/5151-167/5173. szám)

1989-08-01 / 145. (5151.) szám

1989. augusztus 1. A Granvisus lábra állt „A nehéz helyzetben nem sírni kell, hanem a kilábalást keresni” - nyilatkozta lapunknak tavaly Baranyai László, az esztergomi Granvisus igazgatója (VI­LÁGGAZDASÁG, 1988. szeptember 30., 3. old.). Akkor, a budapesti Visoram leányvállalat leválása kapcsán kirobbant perpatvar közepette sokan kétkedéssel fogadták a vezetési és gazdálkodási hibák következtében évek óta rendezetlen pénzügyi helyzetben lévő esztergomi vállalat alig fél esztendeje hivatalban lévő vezetőjének szavait. Eltelt kilenc hónap, s úgy tűnik, a Granvisusnak sikerült bizonyítania. Valamennyi adósságát kifizette (tartozásai, illetve elmaradt költségvetési befizetési kötelezettségei együttesen megközelítették a 100 mil­lió forintot), júniusban elérte, hogy három esztendő után újra fizetőképes lett. A Granvisus az első félévben 182 millió forint összbevételt ért el, és 11,5 millió forintos nyereséget realizált. Bevételé­nek 40 százaléka származik az export­ból (15 százalék konvertibilis exportból), ami azt jelenti, hogy arányaiban meg­tartotta külpiaci pozícióit is. A legfontosabb feladat a vállalat működési feltételeinek javítása volt - mondja Baranyai László. Alapvetően átalakítottuk a szervezetet, egyszerűsí­tettük az irányítást. Ezzel megnöveke­dett az egyes döntési pontokon levők felelőssége és lehetősége, áttekinthetőbbé vált a struktúra, közvetlenebb lett az érdekeltség is. A fejlődéshez tőkebevo­násra is szükség volt, amit úgy oldott meg a vállalat, hogy a keretgyártáson belül egy-egy technológiai csoporthoz keresett partnereket. Ezzel párhuzamo­san kellett elkezdeni a megrendült bi­zalom helyreállítását is, személyes kapcsolatfelvétellel, a kialakult helyzet korrekt ismertetésével. A termékszerkezet szükséges korsze­rűsítésében gondokat okozott, hogy a cég vezetői nem tekinthették egyedüli ren­dező elvnek a gazdaságosságot, hiszen a Granvisusnak továbbra is vannak el­látási kötelezettségei (pl. SZTK-keretek), amelyekért semmilyen kompenzációt nem kap a társadalombiztosítástól. A gazda­sági gondok felszámolásán túl komoly eredménynek könyvelhetik el, hogy a létszám-racionalizálást, a bürokratikus apparátus leapasztását elbocsátások nélkül, a munkaerő belső átrendezésé­vel oldották meg. A technológiai kor­szerűsítéssel várhatóan együtt járó ka­pacitásnövekedés további új munkahe­lyeket teremthet. A Granvisusnál tehát, úgy látszik, a helyzet nyugvópontra jutott. A vezetés az év hátralevő részében az első féléves eredmények megismétlését várja, amire a jelenlegi termelési és piaci kilátásaik jó esélyt adnak. Baranyai László hang­súlyozta, hogy az önállóvá vált egykori leányvállalattal, a budapesti Visorommal a kölcsönös érdekek figyelembevételén alapuló korrekt üzleti viszonyt alakítot­­­­tak ki. Ami gondot okoz ma még a gyár vezetőinek, az, hogy a felszámolt sió­foki üzemük hasznosításához eddig nem találtak megfelelő vállalkozó partnert, pedig ennek a „holt tőkének” a felélesz­tése további muníciót adhatna a fellen­dülés folytatásához. Hajduska Z. Miklós A Tungsram és a Magyar Hitel Bank Aschner Lipót Alapítványa A huszadik század egyik legjelentő­sebb magyar menedzseréről, a Tungs­ram Rt. egykori vezérigazgatójáról, Aschner Lipótról elnevezett alapítványt hozott létre a Tungsram Rt. és a Ma­gyar Hitel Bank Rt. A ma életbe lépő alapító okirat sze­rint az alapítvány induló vagyona 1-1 millió forint, ennek éves hozadékából évene egy alkalommal - január 27-én -, Aschner Lipót születésnapján, egy Budapesten és egy vidéken dolgozó, kimagasló teljesítményt nyújtó vezetőt díjaznak. Mint a VILÁGGAZDASÁG munka­társának a Tungsram Rt.-nél elmondták, Aschner Lipót szervezte meg 1921 után a Tungsram európai értékesítési fiók-hálózatát; megalapította az első ma­gyarországi iparvállalati kutatóintézetet; a piaci és a kereskedelmi kapcsolaton kívül az ő kezdeményezésére és irányí­tásával alakult ki a Tungsram műszaki együttműködése a General Electric-kel a rádiócsőgyártásban. A Tungsram Rt. az alapító okirat fordításait közzététel végett rendelke­zésére bocsátja a Nyugat-Európában, Észak-Amerikában, a Távol-Keleten (Japánban) és Ausztráliában lévő érde­keltségeinek is, abban a reményben, hogy a Magyar Hitel Bankkal közös kezde­ményezése a hazaiakon kívül a külföldi gazdálkodó szervezeteket és magánsze­mélyeket is csatlakozásra késztet. B. Gy. Miért telepítette Hollandiába holdingvállalatát a Tungsram? APA-beszélgetés az új cégvezetővel Mint lapunk július 25-i számának 3. oldalán beszámoltunk róla, a Tungsram holland székhellyel létrehozta ellenőrző vállalatát. Erről további részleteket hozott nyilvánosságra az osztrák APA hírügy­nökség a holding Magyarországról ki­küldött vezetőjétől, Martin Györgytől származó információ alapján. A holding kezében lesz a Tungsram 13 országra kiterjedő külföldi fiókháló­zatának összes részvénye. (Ez ideig a Tungsram külföldi érdekeltségeinek pénzügyeit egy svájci holding intézte. - A szerk.) A nem magyar kézben lévő Tungsram-részvényeket az adott ország jogszabályainak megfelelően fogja át­venni a holding. A Tungsram vegyes vállalatai esetében bonyolultabb a hely­zet - magyarázta a magyar üzletember -, mert itt az átvételhez a külföldi part­ner beleegyezésére is szükség van. A magyar-amerikai vegyes vállalat eseté­ben már az alapításkor kikötötték ezt a feltételt, az ausztráliainál azonban még tárgyalni kell róla. A Tungsram Holding törzstőkéje 5 millió guldenre rúg, és a cég Hollandi­ában bizonyos adókedvezményeket él­vez. A holdingon keresztül a Tungsram a leányvállalatai által megszerzett devizát közvetlenül a saját céljaira használhatja fel, miközben Magyarországon a cé­geknek fel kell ajánlaniuk keményva­lutás bevételeiket a Magyar Nemzeti Banknak, s szintén csak a központi bankon keresztül juthatnak valutához - magyarázta Martin György. Végül az előnyök között említette, hogy a hol­ding jobb hitelfeltételeket harcolhat ki, mint ha az egyes leányvállalatok külön­­külön tárgyalnának a bankokkal. A Tungsram nemrég saját marketing­céget alapított Svájcban, már csak a helyi közlönyben való megjelentetés van hátra. A luzerni székhelyű cég tulajdonosa a Tungsram Holding lesz, a törzstőke 300 ezer svájci frank. A cég vezetőjét ugyan­csak Magyarországról fogják kiküldeni, az elnökség többi tagja svájci lesz - fejeződik be az APA tudósítása. Felhívások A Magyar Gazdasági Kamara vámügyi tagozata a kamara oktatási osztályával közös bonyolításban ez évben is megrendezi 1989. október 15-17-e között az immáron hagyományos vámügyi szakmai napokat Sopronban. A rendezvény célja, hogy tájékoztatást adjon a hazai vámrendszer aktuális vámügyi és vámtechnikai kérdéseiről. A rendezvényre előzetesen jelentkezni lehet 1989. augusztus 25-ig a Magyar Gazdasági Kamara vámügyi tagozata, Budapest, Pf. 106., 1389. címén. Az MGK NSZK-tagozata Stuttgartban szeptember 7-én kontaktnapot szervez. Azon vállalatok jelentkezését várjuk, melyek új kapcsolatfelvételben érdekeltek az alábbi területen NSZK-beli cégekkel: gépgyártás, tehergépkocsi-gyártás, finommechanika, optika, orvosi technika és szoftverszolgálta­tások. A kiutazás költségei az eddigi gyakorlat­nak megfelelően a vállalatokat terhelik. A jelentkezéseket írásban, az érdeklődési terü­let pontos megadásával együtt az NSZK- tagozat titkárságára kérjük augusztus 10-ig. (MGK) VILAGGAZDASAG MAGYAR GAZDASÁG 3 Indiai üzletember-delegáció a kamarában A Magyar Gazdasági Kamara indiai tagozata üzleti szemináriumot szervezett hétfőtől az Indiai Exportszervezetek Szövetsége (Federation of India Export Organizations - FIEO) hazánkban tar­tózkodó, mintegy 50 fős delegációja számára. A kamara nagytermében hét­főn 9 órakor G. Rao, a FIEO főosz­tályvezetője olvasta fel Radzsiv Gandhi miniszterelnök üdvözletét abból az al­kalomból, hogy a rendezvény egybeesik a Nehru-centenáriummal. Dr. Zányi Jenő, az MGK alelnöke ezután tájékoztatta a megjelenteket a magyar gazdaság körülményeiről, sajá­tosságairól. Majd dr. Oblath György, az indiai tagozat volt elnöke értékelte a jelenlegi kétoldalú kapcsolatokat. Ramu S. Deora, a FIEO elnöke üdvözölte a magyar vállalatok megjelent képviselő­it, vázolta az indiai gazdaság főbb jel­lemzőit és elképzeléseit az indiai-magyar gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok terén. A szemináriumon az előadói beszédek után elsőként a magyar válla­latok megjelent képviselői tartottak rövid bemutatkozó előadást, majd az indiai üzletemberek részéről került sor hasonló bemutatkozásra. A szeminárium augusz­tus 1-jén és 2-án a mezőgazdaság, vegyipar és gyógyszeripar, textil- és bőráru, gépipar, mezőgazdasági gépipar és elektronika témakörben folytatódik tovább. -r. J. Pályázati felhívás a világbanki kölcsönfelvétellel megvalósuló technológiafejlesztési programban való részvételre Az Agrobank Rt., az Általános Vállalkozási Bank Rt., a Budapest Bank Rt., az Innofinance Rt., az Investbank Rt., az Ipari Fejlesztési Bank Rt., a Magyar Hitel Bank Rt. és az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. a Magyar Nemzeti Bankkal és az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottsággal egyetértésben pályázatot hirdet a technológiafejlesztési program keretében el­nyerhető hitelek igénybevételére. Kölcsön csak olyan fejlesztésekre nyújtható, amelyekről az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság keretén belül működő Technológiafejlesztési Programiroda igazolja, hogy a program célkitűzéseivel összhangban vannak, továbbá amelyek műszakilag megvalósíthatók, és tervezésük során a megfelelő biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi szabályokat figyelembe veszik, valamint legalább 18 százalékos A pályázatok kidolgozása és benyújtása A pályázatot a programiroda által rendelkezésre bocsátott tartalmi követelmények és adatlapok alapján kell elkészíteni, és 3 példányban a finanszírozó bankok bármelyikéhez, 2 példányban pedig a programirodához kell benyújtani. A programiroda címe: 1052 Budapest, Martinelli tér 3., II. em. Telefonszám: 187-198, 175-900/171. Telexszám: 22-42333 OMFB­H. Postacím: 1374 Budapest 5., Pf. 565. (MGK) vstW T­e­lekranika Ha fontos Önnek , akkor LIKVID LIKVIDITÁS rendszerünk támogatja Önt - Több száz gépen 150 milliárd forint folyószámlát kezel. - A PC-bázisú alkalmazók több mint 2/3-a ezt a rendszert használja - Közvetlen adatkapcsolat a MÉRLEG főkönyvi rendszerrel - Az első és egyetlen Kiváló Áruk Fóruma emblémával kitüntetett folyószámla program LIKVID pénzügyi rendszerünket megtekintheti bemutatótermünkben. (Bp. V., Arany János u. 16. sz.), és demonstrációs floppyn saját gépén is kipróbálhatja. Igény esetén gépet is biztosítunk. Változatlan árak mellett - 180 000 Ft+ÁFA vagy 5000 Ft/hó+ÁFA bérleti díjért, emelt szintű szolgáltatásokkal állunk rendelkezésére minden Kedves Ügyfelünknek. Címünk: Marketing Osztály Budapest XI., Karolina út 65. Tel.: 612-862, 868-122/186 Telex: 22-3110 (Bemutatóterem) 22-4778 (Központ) * MIT VÁRHATUNK BRÜSSZELTŐL? Magyar szándékok Munkatársunktól: A fejlett nyugati államok ma vitatják meg Brüsszelben, hogy milyen segítsé­get nyújthatnak a magyar és a lengyel reformfolyamat támogatására. Arról azonban szó sincs, hogy vaskos pénz­ügyi csomaggal lepnének meg minket. Magyarország mindenesetre több terü­leten lépni szeretne az Európai Közös­séggel kialakított kapcsolatrendszerében. Egyre aktuálisabbá válik az Európai Szén- és Acélközösséggel (Montánunió) kötendő új szerződés. S a lengyel kor­mányhoz hasonlóan, nekünk is hő va­gyunk, hogy mielőbb részesülhessünk az EK beruházásait finanszírozó Európai Beruházási Bank (EIB) konkrét progra­mokat támogató hiteleiből. E lehető­ségekről kérdeztük Balázs Pétert, a Kereskedelmi Minisztérium nemzetkö­zi szervezetek és vámpolitika főosztá­lyának vezetőjét. A közös piaci integráció bonyolult, ma is belső mozgásban lévő, változó rendszeréhez Magyarország egy hátrá­nyos, részben diszkriminatív helyzetből próbál meg fölzárkózni - mondta Ba­lázs Péter -, ma bármiféle társulás még igen messze van. Az integráció tulaj­donképpen három - ugyanazon államok­ból álló, konvergens szervezetekkel rendelkező - közösségből áll. Ezek az 1951-ben alakult Montánunió, valamint az 1957-ben - azonos napon és helyen aláírt szerződés alapján - léterjött Eu­rópai Gazdasági Közösség és Európai Atomenergia Közösség (Euratom). A három közösséget fokozatosan össze­építették, a három szál összefonódott, de még mindegyik látszik. A kívülről jött országoknak mind­egyikkel rendezniük kell a kapcsolatai­kat. Közülük természetesen a legfonto­sabb az EGK, az ezzel tavaly aláírt szerződés alapján a többi területen is előre lehet lépni. 1978-ban Magyarország, amely inkább csak az acélszektorban érdekelt - Len­gyelországhoz, Csehszlovákiához, Bul­gáriához és Romániához hasonlóan -, aláírt egy megállapodást a Montán­­unióval. Ez válságkezelő megállapodás volt, amely mennyiségi és árukorlátozást, valamint a szállítások ütemezésének szabályozását foglalta magában. Ma­gyarországnak ma van mozgási lehető­sége, hiszen az itt megállapított kvótá­kat sem töltjük ki. A magyar fél már tavaly készen állt egy újabb, a korlátokat eltörlő meg­állapodás megkötésére, de erre - legin­kább a közös piaci bürokratikus akadá­lyok miatt - még nem került sor. Magyarország nagyon határozott törek­vése, hogy a korlátozások ezen a téren legkésőbb 1992-ig megszűnjenek. Az Euratomhoz való közeledés egyik fél részéről sem merült föl. Ma még ez nem járna kézzelfogható előnnyel, bár a biztonsági követelmények fontossá­gának növekedése az EK számára is rövid időn belül felértékelheti az együttmű­ködést. Téves az EIB-be való belépésünkről beszélni - mondta Balázs Péter. A „konkrét vágy” az, hogy hazai projek­teket finanszírozzon az EIB. Az általuk támogatott programok általában 3-5 éves időtartamúak, s 20-30 millió dollártól több száz milliós értékhatárig terjed­hetnek. A környező államok közül Ausztria és kisebb mértékben Jugoszlá­via részesült ilyen előnyös feltételű hitelekben. KGST-ország még nem kapott hitelt az EIB-től. A hitelfelvétellel járó kötelezettség, hogy az EK országaiból kell beszerezni a szükséges gépeket, berendezéseket. Magyarország számára azonban még az elvi lehetősége sincs meg ennek. Lengyelország némileg előrébb tart. Ez azzal magyarázható, hogy a most meg­kötött egyezményekben kedvezőbb fel­tételeket tud elérni, mint amire az egy évvel ezelőtti politikai helyzet Magyar­­ország számára lehetőséget adott. A számukra kilátásba helyezett lehetőség pénzügyi jegyzőkönyv létesítésére - ami az EK-n kívüli országoknak nyújtott hitel jogi formája - már rendkívül komoly dolog. Magyarország számára már az is jelentős előrelépés lenne, ha a talánt kimondanák. Elsősorban infrastruktúra­fejlesztéshez való hitelnyújtás képzelhető el: autópálya-építésre, vasút-korszerűsí­­tésre, a távközlés fejlesztésére. Nem lehetetlen, hogy a magyar és a lengyel kutatási és fejlesztési prog­ramok is részesülhetnek a jövőben a Közös Piac új, 1994-ig szóló 8,39 milliárd dolláros tudományos kutatá­si segélyprogramjából, noha ez vol­taképpen az EK-tagországok tudo­mányos intézményeinek és vállalatai­nak szól. Az MTI jelentése szerint Willy Helin, a brüsszeli bizottság tu­dományos ügyekért felelős szóvivője pénteken elmondta, hogy a két ország­nak a Közös Piaccal megkötött ke­reskedelmi és gazdasági együttműkö­dési egyezményének a tudományos együttműködésre vonatkozó paragra­fusai alapján konkrét szerződések keretében szerényebb összegek Ma­gyarországra és Lengyelországba is eljuthatnak. Brüsszeli magyar szak­értők azonban óva intettek attól, hogy bárki is gyors sikereket várjon, hi­szen a bizottság által a tagországok­nak javasolt program sem végleges még, s döntés legfeljebb szeptember­ben várható. A szóban forgó EK-program egyéb­ként három fő területet jelöl meg: az információ és a távközlés fejleszté­sét, a környezetvédelemmel, a bio­technológiával és az energiatermeléssel kapcsolatos kutatásokat, valamint azt a programot, amelynek alapján meg­valósítják a közösségen belül a szak­emberek cseréjét. Tehát elvileg ezek­be a programokba kapcsolódhatnánk be. A Reuter jelentése szerint a mai ülé­sen azt is megvitatják: miképpen lehet­ne teljesíteni Magyaaországnak azt a kérését, hogy minél több mezőgazdasá­gi és ipari terméke kerülhessen be kedvezményesen a Közös Piacra. A nyugati országok arról is tárgyalnak, hogyan vegyenek részt a magyar me­nedzserképzésben.

Next