Világgazdaság, 1989. augusztus (21. évfolyam, 145/5151-167/5173. szám)
1989-08-01 / 145. (5151.) szám
1989. augusztus 1. A Granvisus lábra állt „A nehéz helyzetben nem sírni kell, hanem a kilábalást keresni” - nyilatkozta lapunknak tavaly Baranyai László, az esztergomi Granvisus igazgatója (VILÁGGAZDASÁG, 1988. szeptember 30., 3. old.). Akkor, a budapesti Visoram leányvállalat leválása kapcsán kirobbant perpatvar közepette sokan kétkedéssel fogadták a vezetési és gazdálkodási hibák következtében évek óta rendezetlen pénzügyi helyzetben lévő esztergomi vállalat alig fél esztendeje hivatalban lévő vezetőjének szavait. Eltelt kilenc hónap, s úgy tűnik, a Granvisusnak sikerült bizonyítania. Valamennyi adósságát kifizette (tartozásai, illetve elmaradt költségvetési befizetési kötelezettségei együttesen megközelítették a 100 millió forintot), júniusban elérte, hogy három esztendő után újra fizetőképes lett. A Granvisus az első félévben 182 millió forint összbevételt ért el, és 11,5 millió forintos nyereséget realizált. Bevételének 40 százaléka származik az exportból (15 százalék konvertibilis exportból), ami azt jelenti, hogy arányaiban megtartotta külpiaci pozícióit is. A legfontosabb feladat a vállalat működési feltételeinek javítása volt - mondja Baranyai László. Alapvetően átalakítottuk a szervezetet, egyszerűsítettük az irányítást. Ezzel megnövekedett az egyes döntési pontokon levők felelőssége és lehetősége, áttekinthetőbbé vált a struktúra, közvetlenebb lett az érdekeltség is. A fejlődéshez tőkebevonásra is szükség volt, amit úgy oldott meg a vállalat, hogy a keretgyártáson belül egy-egy technológiai csoporthoz keresett partnereket. Ezzel párhuzamosan kellett elkezdeni a megrendült bizalom helyreállítását is, személyes kapcsolatfelvétellel, a kialakult helyzet korrekt ismertetésével. A termékszerkezet szükséges korszerűsítésében gondokat okozott, hogy a cég vezetői nem tekinthették egyedüli rendező elvnek a gazdaságosságot, hiszen a Granvisusnak továbbra is vannak ellátási kötelezettségei (pl. SZTK-keretek), amelyekért semmilyen kompenzációt nem kap a társadalombiztosítástól. A gazdasági gondok felszámolásán túl komoly eredménynek könyvelhetik el, hogy a létszám-racionalizálást, a bürokratikus apparátus leapasztását elbocsátások nélkül, a munkaerő belső átrendezésével oldották meg. A technológiai korszerűsítéssel várhatóan együtt járó kapacitásnövekedés további új munkahelyeket teremthet. A Granvisusnál tehát, úgy látszik, a helyzet nyugvópontra jutott. A vezetés az év hátralevő részében az első féléves eredmények megismétlését várja, amire a jelenlegi termelési és piaci kilátásaik jó esélyt adnak. Baranyai László hangsúlyozta, hogy az önállóvá vált egykori leányvállalattal, a budapesti Visorommal a kölcsönös érdekek figyelembevételén alapuló korrekt üzleti viszonyt alakítottak ki. Ami gondot okoz ma még a gyár vezetőinek, az, hogy a felszámolt siófoki üzemük hasznosításához eddig nem találtak megfelelő vállalkozó partnert, pedig ennek a „holt tőkének” a felélesztése további muníciót adhatna a fellendülés folytatásához. Hajduska Z. Miklós A Tungsram és a Magyar Hitel Bank Aschner Lipót Alapítványa A huszadik század egyik legjelentősebb magyar menedzseréről, a Tungsram Rt. egykori vezérigazgatójáról, Aschner Lipótról elnevezett alapítványt hozott létre a Tungsram Rt. és a Magyar Hitel Bank Rt. A ma életbe lépő alapító okirat szerint az alapítvány induló vagyona 1-1 millió forint, ennek éves hozadékából évene egy alkalommal - január 27-én -, Aschner Lipót születésnapján, egy Budapesten és egy vidéken dolgozó, kimagasló teljesítményt nyújtó vezetőt díjaznak. Mint a VILÁGGAZDASÁG munkatársának a Tungsram Rt.-nél elmondták, Aschner Lipót szervezte meg 1921 után a Tungsram európai értékesítési fiók-hálózatát; megalapította az első magyarországi iparvállalati kutatóintézetet; a piaci és a kereskedelmi kapcsolaton kívül az ő kezdeményezésére és irányításával alakult ki a Tungsram műszaki együttműködése a General Electric-kel a rádiócsőgyártásban. A Tungsram Rt. az alapító okirat fordításait közzététel végett rendelkezésére bocsátja a Nyugat-Európában, Észak-Amerikában, a Távol-Keleten (Japánban) és Ausztráliában lévő érdekeltségeinek is, abban a reményben, hogy a Magyar Hitel Bankkal közös kezdeményezése a hazaiakon kívül a külföldi gazdálkodó szervezeteket és magánszemélyeket is csatlakozásra késztet. B. Gy. Miért telepítette Hollandiába holdingvállalatát a Tungsram? APA-beszélgetés az új cégvezetővel Mint lapunk július 25-i számának 3. oldalán beszámoltunk róla, a Tungsram holland székhellyel létrehozta ellenőrző vállalatát. Erről további részleteket hozott nyilvánosságra az osztrák APA hírügynökség a holding Magyarországról kiküldött vezetőjétől, Martin Györgytől származó információ alapján. A holding kezében lesz a Tungsram 13 országra kiterjedő külföldi fiókhálózatának összes részvénye. (Ez ideig a Tungsram külföldi érdekeltségeinek pénzügyeit egy svájci holding intézte. - A szerk.) A nem magyar kézben lévő Tungsram-részvényeket az adott ország jogszabályainak megfelelően fogja átvenni a holding. A Tungsram vegyes vállalatai esetében bonyolultabb a helyzet - magyarázta a magyar üzletember -, mert itt az átvételhez a külföldi partner beleegyezésére is szükség van. A magyar-amerikai vegyes vállalat esetében már az alapításkor kikötötték ezt a feltételt, az ausztráliainál azonban még tárgyalni kell róla. A Tungsram Holding törzstőkéje 5 millió guldenre rúg, és a cég Hollandiában bizonyos adókedvezményeket élvez. A holdingon keresztül a Tungsram a leányvállalatai által megszerzett devizát közvetlenül a saját céljaira használhatja fel, miközben Magyarországon a cégeknek fel kell ajánlaniuk keményvalutás bevételeiket a Magyar Nemzeti Banknak, s szintén csak a központi bankon keresztül juthatnak valutához - magyarázta Martin György. Végül az előnyök között említette, hogy a holding jobb hitelfeltételeket harcolhat ki, mint ha az egyes leányvállalatok különkülön tárgyalnának a bankokkal. A Tungsram nemrég saját marketingcéget alapított Svájcban, már csak a helyi közlönyben való megjelentetés van hátra. A luzerni székhelyű cég tulajdonosa a Tungsram Holding lesz, a törzstőke 300 ezer svájci frank. A cég vezetőjét ugyancsak Magyarországról fogják kiküldeni, az elnökség többi tagja svájci lesz - fejeződik be az APA tudósítása. Felhívások A Magyar Gazdasági Kamara vámügyi tagozata a kamara oktatási osztályával közös bonyolításban ez évben is megrendezi 1989. október 15-17-e között az immáron hagyományos vámügyi szakmai napokat Sopronban. A rendezvény célja, hogy tájékoztatást adjon a hazai vámrendszer aktuális vámügyi és vámtechnikai kérdéseiről. A rendezvényre előzetesen jelentkezni lehet 1989. augusztus 25-ig a Magyar Gazdasági Kamara vámügyi tagozata, Budapest, Pf. 106., 1389. címén. Az MGK NSZK-tagozata Stuttgartban szeptember 7-én kontaktnapot szervez. Azon vállalatok jelentkezését várjuk, melyek új kapcsolatfelvételben érdekeltek az alábbi területen NSZK-beli cégekkel: gépgyártás, tehergépkocsi-gyártás, finommechanika, optika, orvosi technika és szoftverszolgáltatások. A kiutazás költségei az eddigi gyakorlatnak megfelelően a vállalatokat terhelik. A jelentkezéseket írásban, az érdeklődési terület pontos megadásával együtt az NSZK- tagozat titkárságára kérjük augusztus 10-ig. (MGK) VILAGGAZDASAG MAGYAR GAZDASÁG 3 Indiai üzletember-delegáció a kamarában A Magyar Gazdasági Kamara indiai tagozata üzleti szemináriumot szervezett hétfőtől az Indiai Exportszervezetek Szövetsége (Federation of India Export Organizations - FIEO) hazánkban tartózkodó, mintegy 50 fős delegációja számára. A kamara nagytermében hétfőn 9 órakor G. Rao, a FIEO főosztályvezetője olvasta fel Radzsiv Gandhi miniszterelnök üdvözletét abból az alkalomból, hogy a rendezvény egybeesik a Nehru-centenáriummal. Dr. Zányi Jenő, az MGK alelnöke ezután tájékoztatta a megjelenteket a magyar gazdaság körülményeiről, sajátosságairól. Majd dr. Oblath György, az indiai tagozat volt elnöke értékelte a jelenlegi kétoldalú kapcsolatokat. Ramu S. Deora, a FIEO elnöke üdvözölte a magyar vállalatok megjelent képviselőit, vázolta az indiai gazdaság főbb jellemzőit és elképzeléseit az indiai-magyar gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok terén. A szemináriumon az előadói beszédek után elsőként a magyar vállalatok megjelent képviselői tartottak rövid bemutatkozó előadást, majd az indiai üzletemberek részéről került sor hasonló bemutatkozásra. A szeminárium augusztus 1-jén és 2-án a mezőgazdaság, vegyipar és gyógyszeripar, textil- és bőráru, gépipar, mezőgazdasági gépipar és elektronika témakörben folytatódik tovább. -r. J. Pályázati felhívás a világbanki kölcsönfelvétellel megvalósuló technológiafejlesztési programban való részvételre Az Agrobank Rt., az Általános Vállalkozási Bank Rt., a Budapest Bank Rt., az Innofinance Rt., az Investbank Rt., az Ipari Fejlesztési Bank Rt., a Magyar Hitel Bank Rt. és az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. a Magyar Nemzeti Bankkal és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal egyetértésben pályázatot hirdet a technológiafejlesztési program keretében elnyerhető hitelek igénybevételére. Kölcsön csak olyan fejlesztésekre nyújtható, amelyekről az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság keretén belül működő Technológiafejlesztési Programiroda igazolja, hogy a program célkitűzéseivel összhangban vannak, továbbá amelyek műszakilag megvalósíthatók, és tervezésük során a megfelelő biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi szabályokat figyelembe veszik, valamint legalább 18 százalékos A pályázatok kidolgozása és benyújtása A pályázatot a programiroda által rendelkezésre bocsátott tartalmi követelmények és adatlapok alapján kell elkészíteni, és 3 példányban a finanszírozó bankok bármelyikéhez, 2 példányban pedig a programirodához kell benyújtani. A programiroda címe: 1052 Budapest, Martinelli tér 3., II. em. Telefonszám: 187-198, 175-900/171. Telexszám: 22-42333 OMFBH. Postacím: 1374 Budapest 5., Pf. 565. (MGK) vstW Telekranika Ha fontos Önnek , akkor LIKVID LIKVIDITÁS rendszerünk támogatja Önt - Több száz gépen 150 milliárd forint folyószámlát kezel. - A PC-bázisú alkalmazók több mint 2/3-a ezt a rendszert használja - Közvetlen adatkapcsolat a MÉRLEG főkönyvi rendszerrel - Az első és egyetlen Kiváló Áruk Fóruma emblémával kitüntetett folyószámla program LIKVID pénzügyi rendszerünket megtekintheti bemutatótermünkben. (Bp. V., Arany János u. 16. sz.), és demonstrációs floppyn saját gépén is kipróbálhatja. Igény esetén gépet is biztosítunk. Változatlan árak mellett - 180 000 Ft+ÁFA vagy 5000 Ft/hó+ÁFA bérleti díjért, emelt szintű szolgáltatásokkal állunk rendelkezésére minden Kedves Ügyfelünknek. Címünk: Marketing Osztály Budapest XI., Karolina út 65. Tel.: 612-862, 868-122/186 Telex: 22-3110 (Bemutatóterem) 22-4778 (Központ) * MIT VÁRHATUNK BRÜSSZELTŐL? Magyar szándékok Munkatársunktól: A fejlett nyugati államok ma vitatják meg Brüsszelben, hogy milyen segítséget nyújthatnak a magyar és a lengyel reformfolyamat támogatására. Arról azonban szó sincs, hogy vaskos pénzügyi csomaggal lepnének meg minket. Magyarország mindenesetre több területen lépni szeretne az Európai Közösséggel kialakított kapcsolatrendszerében. Egyre aktuálisabbá válik az Európai Szén- és Acélközösséggel (Montánunió) kötendő új szerződés. S a lengyel kormányhoz hasonlóan, nekünk is hő vagyunk, hogy mielőbb részesülhessünk az EK beruházásait finanszírozó Európai Beruházási Bank (EIB) konkrét programokat támogató hiteleiből. E lehetőségekről kérdeztük Balázs Pétert, a Kereskedelmi Minisztérium nemzetközi szervezetek és vámpolitika főosztályának vezetőjét. A közös piaci integráció bonyolult, ma is belső mozgásban lévő, változó rendszeréhez Magyarország egy hátrányos, részben diszkriminatív helyzetből próbál meg fölzárkózni - mondta Balázs Péter -, ma bármiféle társulás még igen messze van. Az integráció tulajdonképpen három - ugyanazon államokból álló, konvergens szervezetekkel rendelkező - közösségből áll. Ezek az 1951-ben alakult Montánunió, valamint az 1957-ben - azonos napon és helyen aláírt szerződés alapján - léterjött Európai Gazdasági Közösség és Európai Atomenergia Közösség (Euratom). A három közösséget fokozatosan összeépítették, a három szál összefonódott, de még mindegyik látszik. A kívülről jött országoknak mindegyikkel rendezniük kell a kapcsolataikat. Közülük természetesen a legfontosabb az EGK, az ezzel tavaly aláírt szerződés alapján a többi területen is előre lehet lépni. 1978-ban Magyarország, amely inkább csak az acélszektorban érdekelt - Lengyelországhoz, Csehszlovákiához, Bulgáriához és Romániához hasonlóan -, aláírt egy megállapodást a Montánunióval. Ez válságkezelő megállapodás volt, amely mennyiségi és árukorlátozást, valamint a szállítások ütemezésének szabályozását foglalta magában. Magyarországnak ma van mozgási lehetősége, hiszen az itt megállapított kvótákat sem töltjük ki. A magyar fél már tavaly készen állt egy újabb, a korlátokat eltörlő megállapodás megkötésére, de erre - leginkább a közös piaci bürokratikus akadályok miatt - még nem került sor. Magyarország nagyon határozott törekvése, hogy a korlátozások ezen a téren legkésőbb 1992-ig megszűnjenek. Az Euratomhoz való közeledés egyik fél részéről sem merült föl. Ma még ez nem járna kézzelfogható előnnyel, bár a biztonsági követelmények fontosságának növekedése az EK számára is rövid időn belül felértékelheti az együttműködést. Téves az EIB-be való belépésünkről beszélni - mondta Balázs Péter. A „konkrét vágy” az, hogy hazai projekteket finanszírozzon az EIB. Az általuk támogatott programok általában 3-5 éves időtartamúak, s 20-30 millió dollártól több száz milliós értékhatárig terjedhetnek. A környező államok közül Ausztria és kisebb mértékben Jugoszlávia részesült ilyen előnyös feltételű hitelekben. KGST-ország még nem kapott hitelt az EIB-től. A hitelfelvétellel járó kötelezettség, hogy az EK országaiból kell beszerezni a szükséges gépeket, berendezéseket. Magyarország számára azonban még az elvi lehetősége sincs meg ennek. Lengyelország némileg előrébb tart. Ez azzal magyarázható, hogy a most megkötött egyezményekben kedvezőbb feltételeket tud elérni, mint amire az egy évvel ezelőtti politikai helyzet Magyarország számára lehetőséget adott. A számukra kilátásba helyezett lehetőség pénzügyi jegyzőkönyv létesítésére - ami az EK-n kívüli országoknak nyújtott hitel jogi formája - már rendkívül komoly dolog. Magyarország számára már az is jelentős előrelépés lenne, ha a talánt kimondanák. Elsősorban infrastruktúrafejlesztéshez való hitelnyújtás képzelhető el: autópálya-építésre, vasút-korszerűsítésre, a távközlés fejlesztésére. Nem lehetetlen, hogy a magyar és a lengyel kutatási és fejlesztési programok is részesülhetnek a jövőben a Közös Piac új, 1994-ig szóló 8,39 milliárd dolláros tudományos kutatási segélyprogramjából, noha ez voltaképpen az EK-tagországok tudományos intézményeinek és vállalatainak szól. Az MTI jelentése szerint Willy Helin, a brüsszeli bizottság tudományos ügyekért felelős szóvivője pénteken elmondta, hogy a két országnak a Közös Piaccal megkötött kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményének a tudományos együttműködésre vonatkozó paragrafusai alapján konkrét szerződések keretében szerényebb összegek Magyarországra és Lengyelországba is eljuthatnak. Brüsszeli magyar szakértők azonban óva intettek attól, hogy bárki is gyors sikereket várjon, hiszen a bizottság által a tagországoknak javasolt program sem végleges még, s döntés legfeljebb szeptemberben várható. A szóban forgó EK-program egyébként három fő területet jelöl meg: az információ és a távközlés fejlesztését, a környezetvédelemmel, a biotechnológiával és az energiatermeléssel kapcsolatos kutatásokat, valamint azt a programot, amelynek alapján megvalósítják a közösségen belül a szakemberek cseréjét. Tehát elvileg ezekbe a programokba kapcsolódhatnánk be. A Reuter jelentése szerint a mai ülésen azt is megvitatják: miképpen lehetne teljesíteni Magyaaországnak azt a kérését, hogy minél több mezőgazdasági és ipari terméke kerülhessen be kedvezményesen a Közös Piacra. A nyugati országok arról is tárgyalnak, hogyan vegyenek részt a magyar menedzserképzésben.