Világgazdaság, 1989. október (21. évfolyam, 190/5196-210/5216. szám)
1989-10-03 / 190. (5196.) szám
1989. október 3. A Terimpex észrevétele GAZDASÁGOS EXPORTCIKK A TÉLISZALÁMI A Terimpex a Szabolcsi Húsipar című üzemi lap írása nyomán a VILÁGGAZDASÁG 1989. szeptember 27-i számában a 6. oldalon, „Elkótyavetyélt téliszalámi” címmel megjelent információhoz észrevételeket fűzött. A többi között ezeket írja: „A szakemberek körében közismert, hogy egy-egy országban az importból származó termékek fogyasztói árai kétszer vagy akár többször olyan magasak, mint a beviteli árak, az illető ország vámtétele, az értékesítési hálózatban való mozgása és az ezzel kapcsolatos rárakódások miatt. Konkrétan, a téliszalámi kiviteli és NSZK-beli kiskereskedelmi árviszonyait a következők befolyásolják: a beviteli vám (lefölözés), fuvarköltség, állatorvosi költség, vámolás, raktározás, árukezelés, reklámozás, áruveszteség, rezsiköltség stb. Fentiek figyelembevételével az értékesítési ár az NSZK-ban kiskereskedelmi hálózatok részére átlagosan 20-21 márka között van. A kiskereskedelmi hálózatok árrése igen széles skálán mozog: 20-50 százalék között. (Például delikateszüzletekben vagy szupermarketek szeletelőpultjainál akár 50 százalék felett is lehet. Ezenkívül, ha az eladási ár kilogrammonként 30 márka fölé kerül, külön 7 százalék értéktöbbletadó terheli.) A kiskereskedelmi árrések hozzáadásával a magyar téliszalámi fogyasztói ára az üzletekben 25-35 márka/kg között mozog. Hangsúlyoznunk kell, hogy az ár az értékesítés helyétől, módjától és az áru kiszerelésétől függően változik. A repülőtereken, vasútállomásokon 40 márka fölötti ár is látható a magyar szalámin, ezek azonban, a máshol található árukhoz hasonlóan, kivételesen magas árak, nem jellemzőek az átlagos fogyasztói árakra és jelentéktelenül kis volument képviselnek.” OMFB- és banktámogatás a vállalkozásoknak Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság új módon kívánja támogatni a kis- és középméretű vállalkozásokat - tájékoztatták az MTI munkatársát az OMFB szakemberei. Mint elmondták, már korábban több száz millió forintos kockázati tőkealapot hoztak létre, s a kis- és középméretű szervezetek számos egyedi műszaki fejlesztési kérelmét eddig is kedvezően bírálta el az OMFB. Ez utóbbi vállalkozások segítése, innovációs tevékenységük szélesebb körű és erőteljesebb ösztönzése végett az OMFB több bankkal együttműködést kezdeményezett. A pénzintézetek arra vállalkoznak, hogy az általuk hitelképesnek minősített vállalkozások számára innovációs célú hiteleket nyújtanak, összesen félmilliárd forint értékben. Az OMFB pedig a vállalkozó helyett - a kezelésében lévő központi műszaki fejlesztési alap terhére - megtéríti e műszaki fejlesztést szolgáló bankhitelek kamatának jelentős részét, mintegy 50 százalékát. A kedvezményes hitelekben szervezeti formától, ágazati hovatartozástól és a tulajdon típusától függetlenül minden 100 főnél kisebb létszámú vállalkozás részesülhet. Ezenkívül lehetőség kínálkozik arra is, hogy az OMFB a hitel visszafizetésére kezességet vállaljon. A hitelkérelmeket közvetlenül a bankokhoz lehet benyújtani, így az Agrobankhoz, a Budapest, az Invest-, az Ipar-, az Ipari Fejlesztési, az Országos Kereskedelmi és Hitelbankhoz, a Magyar Hitel Bank Széchenyi István igazgatóságához, illetve az Innofinance Rt.-hez. (MTI) VILÁGGAZDASÁG MAGYAR GAZDASÁG 3 Felemás magyar részvétel AZ IPARI ELEKTRONIKA JÖVŐJE BÉCSBEN Pénteken zárta kapuit a bécsi vásárváros területén megrendezett 10. ipari elektronikai vásár (IE ’89). A világ legnagyobb szakmai seregszemléjét, a düsseldorfit alig két héttel megelőző bemutató nagy részben az osztrák cégek számára jelentett főpróbát és megmérettetést Ugyanakkor nem volt olyan, magára valamit is adó ország - az NSZK- tól Japánig és Svájctól az USA-ig -, amely ne képviseltette volna magát. Az elektronikában és a távközlésben vezető világcégek kavalkádjában nem volt könnyű dolga annak, aki a - sajnos kevés - magyar kiállítót kívánta megtalálni. Annál is kevésbé, mert a sajtóközpontban található ismertető füzetből csak a Metrimpex s alaposabb keresgélés után a MEV (Mikroelektronikai Vállalat) neve bukkant fel. Pedig ott volt a Videoton Automatika Vállalat is, amely nagyszabású „direct mail” akcióval készítette elő megjelenését, s egy svájci licenc alapján gyártott flexibilis szerelő robotrendszert állított ki. A hadiipari megrendelések visszafogása révén felszabaduló kapacitásait kihasználni akaró cég szerteágazó robotprogram kialakításán fáradozik, s mostani jelenléte is elsősorban az együttműködési lehetőségek keresését célozta. Ez persze azt sem zárta ki, hogy egy korábbi vásári megjelenés eredményeként ne írjanak alá egy 250 ezer dolláros szerződést asztali plotterek eladásáról. (Ez elektronikus szerkesztőberendezés, amely a fejtől függően alkalmas műszaki rajzok, tervek készítésére éppúgy, mint fémek vagy textíliák szabására megfelelő program szerint.) Szintén a kapcsolatteremtés, a megismertetés volt a célja az idei évtől egyharmados osztrák tőkerésszel kft.-vé alakult Nivelco kiállításának. A folyadék- és hőmérsékletszint-mérést és - szabályozást szolgáló berendezéseket, valamint szenzorokat gyártó magyar kisvállalkozás vezetői legfeljebb azért dohogtak, hogy a magyar állami ipar rossz hírnevét nekik kell ellensúlyozni. A Bécsben bemutatott ultrahangos folya-' dékszint-szabályozójuk egyébként többekből komoly érdeklődést váltott ki, de részletekkel - érthető okokból - nem kívántak szolgálni a jelenlévők. Annyit azonban elárultak, hogy nemcsak ezzel, hanem más termékeikkel kapcsolatosan is voltak megbeszélések, kaptak együttműködési ajánlatokat, s ezek közül néhány ügyében Düsseldorfban folytatják a tárgyalásokat. A két cég példája is azt bizonyította, hogy az utóbbi időben józan érvekkel nem igazán indokolható, takarékossági okokból csökkenő kiállítási részvételeink nem jó megoldást jelentenek. Kiállítási jelenlétünk ugyanis hozzásegít „elhelyezni” magunkat a világban, létezésünket igazolja a partnerek előtt, s együttműködésre vonatkozó ötleteket gerjeszt. S ez mind-mind az üzlet előfeltétele. Igazán kíváncsi lennék viszont arra, hogy például a Metrimpex égisze alatt részt vevő cégek milyen mérleget vonnak meg a vásár után. Termékeikről, céljaikról és piaci kilátásaikról ugyanis semmit sem sikerült megtudnom attól a hölgytől aki a standon fogadott, és gyanítom, a potenciális üzletfelek sem jártak sikeresebben. Hajduska Z. Miklós VÁSÁRMÉRLEG PLOVDIVBÓL Munkatársunktól A magyar kiállítók szempontjából negatív rekorddal zárult vasárnap a 45. Nemzetközi Műszaki Vásár Bulgária második legnagyobb városában, Plovdivban. A magyar-bolgár árucsere-forgalomban a legutóbbi számítások szerint már 41 millió rubelre rúgó aktívumunk ismeretében már a vásár elején sem számolhattunk jelentősebb exportüzlettel, de azt legalább számottevő importkötések ellensúlyozhatták volna. Az Interpress szervezésében kiállító 13 hazai cég közül azonban mindössze kettő, a Mineralimpex és a Mogürt tudott a bolgár vállalatoktól márványt, illetve hidraulikai részegységeket vásárolni, együttvéve alig több mint 1 millió 240 ezer transzferábilis rubel értékben. Az üzleti sikertelenségért kiállítóinkat csak részben kárpótolhatta, hogy az Ikarus 350- es, luxuskategóriájú turistabusza vásári aranyérmet kapott. A szeptember 25-október 1. közötti műszaki bemutatón egyébként a hagyományos külföldi kiállítók közül ezúttal hiányzott Kuba és a KNDK, valamint Törökország. Ezzel szemben - első ízben - Izrael képviseletében az Israel Export Institute információs standjait több bolgár vállalat képviselője is felkereste. Az izraeli cég képviselője lapunknak elmondta, hogy bár a két ország között még nincs diplomáciai kapcsolat, a gazdasági együttműködés többé-kevésbé megindulhat, miután májusban Tel- Avivban megnyílt a Bolgár Kereskedelmi Kamara képviselete, s remélhetőleg hamarosan az izraeli képviseletet is megnyitják Bulgáriában. A gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésének egyik első lépéseként az izraeli technológiaeladások jöhetnének szóba - tette hozzá. Retorika után tetteket! A kamara elnöke befejezte amerikai tárgyalásait Tudósítónktól Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke, a Tungsram vezérigazgatója, az elmúlt héten amerikai tartózkodása során találkozott többek között Richard Lesherrel, az USA Kereskedelmi Kamarájának elnökével, az American International Underwriters biztosítótársaság elnökével, John Taylorral, Bush amerikai elnök gazdasági tanácsadó testületének nemzetközi ügyekért felelős vezetőjével és Fred M. Zederrel, az OPIC (Tengerentúli Magánberuházási Társaság) elnökével. Washingtonban és New Yorkban előadást tartott vezető üzletemberek és kormányzati tisztviselők előtt. New York-i tudósítónk a látogatás tapasztalatairól kérdezte Gábor András elnököt. - Ma az Egyesült Államokban vannak olyanok, akik szerint az amerikai sajtó két sztár témával foglalkozik: a kábítószerrel és Magyarországgal. A kamara elnökeként tárgyalásai során milyen érdeklődést tapasztalt a hazánkban végbemenő gazdasági és politikai változások iránt? - Amerikai tartózkodásomat, amelynek apropóját a több mint 10 évvel ezelőtt alapított termelő vegyes vállalatunk igazgatótanácsának ülése adta, felhasználtam legfontosabb kamarai partnereink meglátogatására is. A New Yorkban és Washingtonban folytatott tárgyalásokon számomra teljesen egyértelművé vált, hogy az Egyesült Államok üzleti és vezető gazdasági körei rendkívüli érdeklődéssel szemlélik a Kelet- Európában és különösen hazánkban végbemenő változásokat. Az utóbbi időben szinte nincs olyan nap, hogy Amerikában ne jelenne meg hazánkról valamilyen cikk. Az amerikai elnök látogatása, az amerikai kereskedelmi miniszter budapesti tárgyalásai, hazánk képviselőinek egyre gyakoribb megjelenése Amerikában - jól mutatják a kapcsolatok intenzitásának mértékét. A megnyilatkozások szinte minden szinten kivétel nélkül kedvezőek. Én azonban üzletemberként azt mondanám: Retorika után tetteket! Ezt fogalmaztam meg tárgyalásaimon és előadásaimban. Tárgyalópartnereimet, az üzleti élet és a kormányzat képviselőit arra ösztökéltem, hogy az egyébként rendkívül pozitív hangú nyilatkozatokat mielőbb konkrét és egy üzletember számára is kézzelfogható tettek kövessék. Mire gondolok? Hazánknak a kitűzött célok megvalósításához elsősorban a termelésben van szüksége tőkebefektetésekre. Ez nem azt jelenti, hogy a turizmus és a szolgáltatások terén létrejövő beruházások nem fontosak, de a termelő szféra fejlesztése, úgy gondolom, hoszszú távú érdekeinket szolgálja. Helytelen és káros lenne, ha a külföld, beleértve az USA-t is, kivárna, és csak a várható választások utáni környezetben tudna elképzelni jelentősebb beruházásokat. - Találkozott John Taylorral, Bush elnök gazdasági tanácsadójával. Felmerült-e ez a kérdés a megbeszéléseken? - Az amerikaiakra, mint köztudomású, a nyílt kérdések és az egyenes válaszok a jellemzőek. Éppen ezért elég világosan kérdeztem meg Taylor urat: az-e az amerikai kormány álláspontja, hogy meg kell várni a magyarországi választások eredményeit, és csak azt követően kell dönteni a szóba jöhető lépésekről, vagy csupán a sajtóban megfigyelhető találgatásokról van szó? Az elnök gazdasági tanácsadója határozottan arról biztosított, hogy támogatását és segítségét az amerikai kormányzat nem köti a választások után létrejövő kormányhoz, és részükről nincsen semmiféle kivárás e tekintetben. -Ami a magyarországi folyamatokat illeti, hazánkban nagy figyelmet kelt a privatizáció. Hogy ítélik meg ezt az amerikai üzleti körök? - Előadásaimban a Tungsram példáján mutattam be ennek a folyamatnak az egyik lehetséges, gyakorlatban is végigvitt formáját. A kérdések elsősorban az átalakulás utáni eredményekre, a szervezet és a szerkezet megváltozására és az átalakulás fogadtatására irányultak. Tárgyalópartnereim kiemelten érdeklődtek arról, hogy a magyar közvélemény, az átlagember hogyan viszonyul a profit fogalmához. Nagyon érdekli az amerikaiakat a magánszektor, a magánkezdeményezések várható alakulása. Nagy figyelmet szentelnek az adózási feltételeknek. Kivétel nélkül minden partnerem egyetértett abban, hogy magas adókkal és restrikciós politikával lehetetlen dinamizmust elérni egy gazdaságban, ez eleve kudarcra ítélt vállalkozás lenne. - A gyakori véleménycserék hozhatnak-e lényeges változásokat a kétoldalú kapcsolatokban? - Meggyőződésem, hogy jó személyes kapcsolatok, őszinte véleménycserék kellenek egymás jobb megítéléséhez. Ahhoz azonban, hogy a kinyilatkoztatások szintjén hangoztatott jó szándékot aprópénzre lehessen váltani, mindkét oldalon sokat kell tenni, és késlekedés nélkül. Az amerikaiaknak, az ígéreteken túl, a beruházások messzemenő támogatásával, a magánbefektetésekhez nyújtott OPIC-garanciák, a legnagyobb kedvezmény és az általános vámpreferencia-rendszer, a GSP megadásával. Nekünk, magyaroknak pedig a piaci mechanizmusok mielőbbi kiépítésében, a gyors, határozott és konkrét, az amerikai piac által elvárt módszerek napi alkalmazásával kell kihasználni a kínálkozó lehetőségeket. V. Sz. FREKVENCIÁRA VÁRVA Munkatársunktól: Szelektív személyhívó szolgáltatás bevezetését tervezi Budapesten a jövő év második negyedétől a Multiplex Számítás- és Irodatechnikai Kisszövetkezet. A vállalkozást az Innofinance Általános Innovációs Pénzintézet finanszírozná a tervek szerint. A kisszövetkezetnél megtudtuk, hogy az általuk adaptált rendszer egyfrekvenciás, a besugárzott területen az adás viszonylag egyszerű vevőkészülékkel fogható. Ez az a lényeges pont, amelyben rendszerük különbözik attól a postai szolgáltatástól, amelyet a Nokia céggel összefogva fejlesztettek ki a már meglévő adóhálózathoz csatlakozva egy bonyolultabb vevőkészülékkel. A Multiplex rendszere gyakorlatilag készen áll a bevezetésre. A szövetkezetnél remélik, hogy csak adminisztratív akadályok, nem pedig a monopolhelyzet megtartásának szándéka késlelteti a Postát a várt frekvenciaengedély kiadásában. A szolgáltatást egyébként a Multiplex egy éven belül további adók telepítésével országos hatósugarúvá kívánja bővíteni. A lánc kiépítését, tekintettel az esetleges világkiállításra, a Budapest-Bécs útvonal mentén kezdik meg. Magyar-norvég vegyes vállalat AFRIKAI HARCSÁK SZARVASON Szarvason, a Haltenyésztési Kutatóintézet területén üzembe helyezték az első magyar-norvég vegyes vállalat, a Magnor Aquakultúra Fejlesztő Kft. első létesítményét, a mintegy 60 millió forintos beruházással épült szuperintenzív halnevelő telepet. A tizenegy nagyméretű halnevelő medence víz- és oxigénellátása, a halak etetése teljes egészében automatizált, a berendezések működését számítógépközpont vezérli. A telepen évente mintegy 33 tonna halat nevelnek, kizárólag a konvertibilis elszámolású piacokon keresett, értékes halfajtákat, afrikai és európai harcsát, valamint a kecsege és a lénai tok hibrid változatát. A kft. ezeket a fajtákat friss, jegelt és szeletelt változatban értékesíti, továbbá felkészült a harcsa és a tokfélék halivadékainak exportjára is. A Magnor Kft. 24 millió forintos törzstőkével ez év első felében alakult, az öt alapító a Haltenyésztési Kutatóintézet, a Hydroexport Betéti Társulás, a Magyar Hitel Bank és két norvég cég. A most megnyitott telep beruházási költségeihez a norvég kormány több mint 30 millió forintnak megfelelő hitelt nyújtott - ezt nyolc és fél év alatt kell visszafizetnie a vegyes vállalatnak. A Magnor még ebben az évben mintegy 6 millió forint értékű devizabevétellel számol, jövőre pedig 40 millióval. Ez utóbbi összeg a következő években várhatóan megtöbbszöröződik. (MTI) Pályázati felhívás Az International Executive Service Corp. (IESC) az Igazgatók Nemzetközi Tanácsadó Szervezete. Székhelye az Egyesült Államokban van. Szakértői 85 országban, 95 ezer programban végeztek eredményes munkát Az üzleti élettől nemrég visszavonult szakembereket tömörítő szervezet nem nyereségorientált. Olyan cégek vezetői vannak soraiban (többek között), mint a General Electric Corporation, a Ford Motor, az Exxon, az IBM, a Dow Chemical, a Nestlé és a Pepsico. Abból kiindulva, hogy hazánkban nagy erőfeszítéseket teszünk a termelékenység, a minőség, az exportképes termékek mennyiségének növelése, illetve javítása érdekében, a Soros Alapítvány a Magyar Gazdasági Kamarával együttműködve meghosszabbítja pályázatát az IESC-szakértők igénybevételére. A Soros Alapítvány évente korlátozott számban támogatja egy konkrétan kitűzött cél elérése érdekében az IESC igénybevételét, azzal a feltétellel, hogy a pályázatot elnyerő vállalat az alapítvány által nyújtott devizatámogatás (6500 USA-dollár) forintellenértékét az alapítványnak visszatéríti. A vállalatot terheli még a szakértők ellátása és repülőjegye, forintban fizetve. A pályázat menete a következő: a magyar gazdálkodószervezet konkrétan körülhatárolt műszaki, adminisztrációs vagy egyéb tárgyú feladat megoldására a szakértők igénybevételét kérheti a Magyar Gazdasági Kamarától. A pályázat nyilvános és folyamatos. A szervezet tevékenységét leíró tájékoztatók betekintésre a Magyar Gazdasági Kamarában az érdeklődők rendelkezésére állnak. Eddig 17 magyar vállalatnál került sor az IESC szakembereinek eredményes igénybevételére. Érdeklődni Zselinszky Tibornál, az USA-tagozat titkáránál lehet telefonon: 153-3333, vagy levélben: MGK Budapest, 1389. Pf. 106. Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy október 1—10-ig Budapesten tartózkodik az IESC képviselője, akivel konzultációt folytathatnak. (MGK)