Világgazdaság, 1989. október (21. évfolyam, 190/5196-210/5216. szám)

1989-10-03 / 190. (5196.) szám

1989. október 3. A Terimpex észrevétele GAZDASÁGOS EXPORTCIKK A TÉLISZALÁMI A Terimpex a Szabolcsi Húsipar című üzemi lap írása nyomán a VILÁGGAZDASÁG 1989. szeptember 27-i számában a 6. oldalon, „Elkótyavetyélt téliszalámi” címmel megjelent információhoz észrevéte­leket fűzött. A többi között ezeket írja: „A szakemberek körében közismert, hogy egy-egy országban az importból származó termékek fogyasztói árai két­szer vagy akár többször olyan magasak, mint a beviteli árak, az illető ország vámtétele, az értékesítési hálózatban való mozgása és az ezzel kapcsolatos rára­­kódások miatt. Konkrétan, a téliszalámi kiviteli és NSZK-beli kiskereskedelmi árviszonyait a következők befolyásolják: a beviteli vám (lefölözés), fuvarköltség, állatorvosi költség, vámolás, raktározás, árukezelés, reklámozás, áruveszteség, rezsiköltség stb. Fentiek figyelembevételével az érté­kesítési ár az NSZK-ban kiskereskedel­mi hálózatok részére átlagosan 20-21 márka között van. A kiskereskedelmi hálózatok árrése igen széles skálán mozog: 20-50 százalék között. (Például delikateszüzletekben vagy szupermar­ketek szeletelőpultjainál akár 50 száza­lék felett is lehet. Ezenkívül, ha az eladási ár kilogrammonként 30 márka fölé kerül, külön 7 százalék értéktöbbletadó terheli.) A kiskereskedelmi árrések hozzáadá­sával a magyar téliszalámi fogyasztói ára az üzletekben 25-35 márka/kg között mozog. Hangsúlyoznunk kell, hogy az ár az értékesítés helyétől, módjától és az áru kiszerelésétől függően változik. A repülőtereken, vasútállomásokon 40 márka fölötti ár is látható a magyar szalámin, ezek azonban, a máshol talál­ható árukhoz hasonlóan, kivételesen magas árak, nem jellemzőek az átlagos fogyasztói árakra és jelentéktelenül kis volument képviselnek.” OMFB- és banktámogatás a vállalkozásoknak Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság új módon kívánja támogatni a kis- és középméretű vállalkozásokat - tájékoztatták az MTI munkatársát az OMFB szakemberei. Mint elmondták, már korábban több száz millió forintos kockázati tőkealapot hoztak létre, s a kis- és középméretű szervezetek számos egyedi műszaki fejlesztési kérelmét eddig is kedvezően bírálta el az OMFB. Ez utóbbi vállalkozások segítése, innovációs tevékenységük szélesebb körű és erőteljesebb ösztönzése végett az OMFB több bankkal együttműködést kezdeményezett. A pénzintézetek arra vállalkoznak, hogy az általuk hitelké­pesnek minősített vállalkozások számá­ra innovációs célú hiteleket nyújtanak, összesen félmilliárd forint értékben. Az OMFB pedig a vállalkozó helyett - a kezelésében lévő központi műszaki fejlesztési alap terhére - megtéríti e műszaki fejlesztést szolgáló bankhitelek kamatának jelentős részét, mintegy 50 százalékát. A kedvezményes hitelekben szerve­zeti formától, ágazati hovatartozástól és a tulajdon típusától függetlenül minden 100 főnél kisebb létszámú vállalkozás részesülhet. Ezenkívül lehetőség kínál­kozik arra is, hogy az OMFB a hitel visszafizetésére kezességet vállaljon. A hitelkérelmeket közvetlenül a ban­kokhoz lehet benyújtani, így az Ag­­robankhoz, a Budapest, az Invest-, az Ipar-, az Ipari Fejlesztési, az Országos Kereskedelmi és Hitelbankhoz, a Magyar Hitel Bank Széchenyi István­ igazgató­­ságához, illetve az Innofinance Rt.-hez. (MTI) VILÁGGAZDASÁG MAGYAR GAZDASÁG 3 Felemás magyar részvétel AZ IPARI ELEKTRONIKA JÖVŐJE BÉCSBEN Pénteken zárta kapuit a bécsi vásárváros területén megrendezett 10. ipari elektronikai vásár (IE ’89). A világ legnagyobb szakmai sereg­szemléjét, a düsseldorfit alig két héttel megelőző bemutató nagy rész­ben az osztrák cégek számára jelentett főpróbát és megmérettetést Ugyanakkor nem volt olyan, magára valamit is adó ország - az NSZK- tól Japánig és Svájctól az USA-ig -, amely ne képviseltette volna magát. Az elektronikában és a távközlésben vezető világcégek kavalkádjában nem volt könnyű dolga annak, aki a - sajnos kevés - magyar kiállítót kívánta megtalálni. Annál is kevésbé, mert a sajtóközpont­ban található ismertető füzetből csak a Metrimpex s alaposabb keresgélés után a MEV (Mikroelektronikai Vállalat) neve bukkant fel. Pedig ott volt a Videoton Automatika Vállalat is, amely nagysza­bású „direct mail” akcióval készítette elő megjelenését, s egy svájci licenc alap­ján gyártott flexibilis szerelő robotrend­szert állított ki. A hadiipari megrende­lések visszafogása révén felszabaduló kapacitásait kihasználni akaró cég szer­teágazó robotprogram kialakításán fá­radozik, s mostani jelenléte is elsősor­ban az együttműködési lehetőségek keresését célozta. Ez persze azt sem zárta ki, hogy egy korábbi vásári megjelenés eredményeként ne írjanak alá egy 250 ezer dolláros szerződést asztali plotte­rek eladásáról. (Ez elektronikus szer­­kesztőberendezés, amely a fejtől függően alkalmas műszaki rajzok, tervek készí­tésére éppúgy, mint fémek vagy textí­liák szabására megfelelő program sze­rint.) Szintén a kapcsolatteremtés, a meg­ismertetés volt a célja az idei évtől egyharmados osztrák tőkerésszel kft.-vé alakult Nivelco kiállításának. A folya­dék- és hőmérsékletszint-mérést és - szabályozást szolgáló berendezéseket, valamint szenzorokat gyártó magyar kisvállalkozás vezetői legfeljebb azért dohogtak, hogy a magyar állami ipar rossz hírnevét nekik kell ellensúlyozni. A Bécsben bemutatott ultrahangos folya-' dékszint-szabályozójuk egyébként töb­bekből komoly érdeklődést váltott ki, de részletekkel - érthető okokból - nem kívántak szolgálni a jelenlévők. Annyit azonban elárultak, hogy nemcsak ezzel, hanem más termékeikkel kapcsolatosan is voltak megbeszélések, kaptak együtt­működési ajánlatokat, s ezek közül néhány ügyében Düsseldorfban folytat­ják a tárgyalásokat. A két cég példája is azt bizonyította, hogy az utóbbi időben józan érvekkel nem igazán indokolható, takarékossági okokból csökkenő kiállítási részvétele­ink nem jó megoldást jelentenek. Kiál­lítási jelenlétünk ugyanis hozzásegít „elhelyezni” magunkat a világban, lé­tezésünket igazolja a partnerek előtt, s együttműködésre vonatkozó ötleteket gerjeszt. S ez mind-mind az üzlet elő­feltétele. Igazán kíváncsi lennék viszont arra, hogy például a Metrimpex égisze alatt részt vevő cégek milyen mérleget vonnak meg a vásár után. Termékeik­ről, céljaikról és piaci kilátásaikról ugyanis semmit sem sikerült megtudnom attól a hölgytől aki a standon fogadott, és gyanítom, a potenciális üzletfelek sem jártak sikeresebben. Hajduska Z. Miklós VÁSÁRMÉRLEG PLOVDIVBÓL M­unkatársunktól­ A magyar kiállítók szempontjából negatív rekorddal zárult vasárnap a 45. Nemzetközi Műszaki Vásár Bulgária második legnagyobb városában, Plov­­divban. A magyar-bolgár árucsere-for­galomban a legutóbbi számítások sze­rint már 41 millió rubelre rúgó aktívu­munk ismeretében már a vásár elején sem számolhattunk jelentősebb export­üzlettel, de azt legalább számottevő importkötések ellensúlyozhatták volna. Az Interpress szervezésében kiállító 13 hazai cég közül azonban mindössze kettő, a Mineralimpex és a Mogürt tudott a bolgár vállalatoktól márványt, illetve hidraulikai részegységeket vásárolni, együttvéve alig több mint 1 millió 240 ezer transzferábilis rubel értékben. Az üzleti sikertelenségért kiállítóinkat csak részben kárpótolhatta, hogy az Ikarus 350- es, luxuskategóriájú turistabusza vásári aranyérmet kapott. A szeptember 25-október 1. közötti műszaki bemutatón egyébként a ha­gyományos külföldi kiállítók közül ezúttal hiányzott Kuba és a KNDK, valamint Törökország. Ezzel szemben - első ízben - Izrael képviseletében az Israel Export Institute információs standjait több bolgár vállalat képviselője is felkereste. Az izraeli cég képviselője lapunknak el­mondta, hogy bár a két ország között még nincs diplomáciai kapcsolat, a gazdasági együttműködés többé-kevés­­bé megindulhat, miután májusban Tel- Avivban megnyílt a Bolgár Kereskedel­mi Kamara képviselete, s remélhetőleg hamarosan az izraeli képviseletet is megnyitják Bulgáriában. A gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésének egyik első lépéseként az izraeli technológia­eladások jöhetnének szóba - tette hoz­zá. Retorika után tetteket! A kamara elnöke befejezte amerikai tárgyalásait T­udósítónktól­ Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke, a Tungsram vezérigazgatója, az elmúlt héten amerikai tartózkodása során találko­zott többek között Richard Lesherrel, az USA Kereskedelmi Kama­rájának elnökével, az American International Underwriters biztosító­­társaság elnökével, John Taylorral, Bush amerikai elnök gazdasági tanácsadó testületének nemzetközi ügyekért felelős vezetőjével és Fred M. Zederrel, az OPIC (Tengerentúli Magánberuházási Társaság) elnökével. Washingtonban és New Yorkban előadást tartott vezető üzletemberek és kormányzati tisztviselők előtt. New York-i tudósí­tónk a látogatás tapasztalatairól kérdezte Gábor András elnököt. - Ma az Egyesült Államokban van­nak olyanok, akik szerint az amerikai sajtó két sztár témával foglalkozik: a kábítószerrel és Magyarországgal. A kamara elnökeként tárgyalásai során milyen érdeklődést tapasztalt a hazánk­ban végbemenő gazdasági és politikai változások iránt? - Amerikai tartózkodásomat, amely­nek apropóját a több mint 10 évvel ezelőtt alapított termelő vegyes vállalatunk igazgatótanácsának ülése adta, felhasz­náltam legfontosabb kamarai partnere­ink meglátogatására is. A New York­ban és Washingtonban folytatott tár­gyalásokon számomra teljesen egyér­telművé vált, hogy az Egyesült Államok üzleti és vezető gazdasági körei rend­kívüli érdeklődéssel szemlélik a Kelet- Európában és különösen hazánkban végbemenő változásokat. Az utóbbi időben szinte nincs olyan nap, hogy Amerikában ne jelenne meg hazánkról valamilyen cikk. Az amerikai elnök látogatása, az amerikai kereskedelmi miniszter budapesti tárgyalásai, hazánk képviselőinek egyre gyakoribb megje­lenése Amerikában - jól mutatják a kapcsolatok intenzitásának mértékét. A megnyilatkozások szinte minden szin­ten kivétel nélkül kedvezőek. Én azon­ban üzletemberként azt mondanám: Retorika után tetteket! Ezt fogalmaztam meg tárgyalásaimon és előadásaimban. Tárgyalópartnereimet, az üzleti élet és a kormányzat képviselőit arra ösztökél­tem, hogy az egyébként rendkívül po­zitív hangú nyilatkozatokat mielőbb konkrét és egy üzletember számára is kézzelfogható tettek kövessék. Mire gondolok? Hazánknak a kitűzött célok megvalósításához elsősorban a terme­lésben van szüksége tőkebefektetések­re. Ez nem azt jelenti, hogy a turizmus és a szolgáltatások terén létrejövő be­ruházások nem fontosak, de a termelő szféra fejlesztése, úgy gondolom, hosz­­szú távú érdekeinket szolgálja. Helyte­len és káros lenne, ha a külföld, bele­értve az USA-t is, kivárna, és csak a várható választások utáni környezetben tudna elképzelni jelentősebb beruházá­sokat. - Találkozott John Taylorral, Bush elnök gazdasági tanácsadójával. Felme­­rü­lt-e ez a kérdés a megbeszéléseken? - Az amerikaiakra, mint köztudomá­sú, a nyílt kérdések és az egyenes vá­laszok a jellemzőek. Éppen ezért elég világosan kérdeztem meg Taylor urat: az-e az amerikai kormány álláspontja, hogy meg kell várni a magyarországi választások eredményeit, és csak azt követően kell dönteni a szóba jöhető lépésekről, vagy csupán a sajtóban megfigyelhető találgatásokról van szó? Az elnök gazdasági tanácsadója határo­zottan arról biztosított, hogy támogatását és segítségét az amerikai kormányzat nem köti a választások után létrejövő kor­mányhoz, és részükről nincsen semmi­féle kivárás e tekintetben. -Ami a magyarországi folyamato­kat illeti, hazánkban nagy figyelmet kelt a privatizáció. Hogy ítélik meg ezt az amerikai üzleti körök? - Előadásaimban a Tungsram példá­ján mutattam be ennek a folyamatnak az egyik lehetséges, gyakorlatban is végigvitt formáját. A kérdések elsősor­ban az átalakulás utáni eredményekre, a szervezet és a szerkezet megváltozására és az átalakulás fogadtatására irányul­tak. Tárgyalópartnereim kiemelten ér­deklődtek arról, hogy a magyar közvé­lemény, az átlagember hogyan viszonyul a profit fogalmához. Nagyon érdekli az amerikaiakat a magánszektor, a ma­gánkezdeményezések várható alakulása. Nagy figyelmet szentelnek az adózási feltételeknek. Kivétel nélkül minden partnerem egyetértett abban, hogy magas adókkal és restrikciós politikával lehe­tetlen dinamizmust elérni egy gazdaság­ban, ez eleve kudarcra ítélt vállalkozás lenne. - A gyakori véleménycserék hozhat­nak-e lényeges változásokat a kétoldalú kapcsolatokban? - Meggyőződésem, hogy jó szemé­lyes kapcsolatok, őszinte véleménycse­rék kellenek egymás jobb megítélésé­hez. Ahhoz azonban, hogy a kinyilat­koztatások szintjén hangoztatott jó szán­dékot aprópénzre lehessen váltani, mindkét oldalon sokat kell tenni, és késlekedés nélkül. Az amerikaiaknak, az ígéreteken túl, a beruházások messze­menő támogatásával, a magánbefekte­tésekhez nyújtott OPIC-garanciák, a legnagyobb kedvezmény és az általános vámpreferencia-rendszer, a GSP meg­adásával. Nekünk, magyaroknak pedig a piaci mechanizmusok mielőbbi kiépí­tésében, a gyors, határozott és konkrét, az amerikai piac által elvárt módszerek napi alkalmazásával kell kihasználni a kínálkozó lehetőségeket. V. Sz. FREKVENCIÁRA VÁRVA Munkatársunktól: Szelektív személyhívó szolgál­tatás bevezetését tervezi Buda­pesten a jövő év második negye­détől a Multiplex Számítás- és Irodatechnikai Kisszövetkezet. A vállalkozást az Innofinance Álta­lános Innovációs Pénzintézet fi­nanszírozná a tervek szerint. A kisszövetkezetnél megtudtuk, hogy az általuk adaptált rendszer egyfrek­venciás, a besugárzott területen az adás viszonylag egyszerű vevőkészülékkel fogható. Ez az a lényeges pont, amely­ben rendszerük különbözik attól a pos­tai szolgáltatástól, amelyet a Nokia céggel összefogva fejlesztettek ki­­ a már meglévő adóhálózathoz csatlakozva egy bonyolultabb vevőkészülékkel. A Multiplex rendszere gyakorlatilag készen áll a bevezetésre. A szövetke­zetnél remélik, hogy csak adminisztra­tív akadályok, nem pedig a monopol­helyzet megtartásának szándéka késlel­teti a Postát a várt frekvenciaengedély kiadásában. A szolgáltatást egyébként a Multiplex egy éven belül további adók telepítésével országos hatósugarúvá kívánja bővíteni. A lánc kiépítését, tekintettel az esetleges világkiállításra, a Budapest-Bécs útvonal mentén kez­dik meg. Magyar-norvég vegyes­ vállalat AFRIKAI HARCSÁK SZARVASON Szarvason, a Hal­tenyésztési Kutató­­intézet területén üzembe helyezték az első magyar-norvég vegyes vállalat, a Magnor Aquakultúra Fejlesztő Kft. első létesít­ményét, a mintegy 60 millió forintos beruházással épült szuperintenzív hal­nevelő telepet. A tizenegy nagyméretű halnevelő medence víz- és oxigénellá­tása, a halak etetése teljes egészében automatizált, a berendezések működé­sét számítógépközpont vezérli. A tele­pen évente mintegy 33 tonna halat nevelnek, kizárólag a konvertibilis el­számolású piacokon keresett, értékes halfajtákat, afrikai és európai harcsát, valamint a kecsege és a lénai tok hibrid változatát. A kft. ezeket a fajtákat friss, jegelt és szeletelt változatban értékesíti, továbbá felkészült a harcsa és a tokfé­lék halivadékainak exportjára is. A Magnor Kft. 24 millió forintos törzstőkével ez év első felében alakult, az öt alapító a Haltenyésztési Kutató­­intézet, a Hydroexport Betéti Társulás, a Magyar Hitel Bank és két norvég cég. A most megnyitott telep beruházási költségeihez a norvég kormány több mint 30 millió forintnak megfelelő hitelt nyújtott - ezt nyolc és fél év alatt kell visszafizetnie a vegyes vállalatnak. A Magnor még ebben az évben mint­egy 6 millió forint értékű devizabevé­tellel számol, jövőre pedig 40 millió­val. Ez utóbbi összeg a következő évek­ben várhatóan megtöbbszöröződik. (MTI) Pályázati felhívás Az International Executive Service Corp. (IESC) az Igazga­tók Nemzetközi Tanácsadó Szer­vezete. Székhelye az Egyesült Államokban van. Szakértői 85 országban, 95 ezer programban végeztek eredményes munkát Az üzleti élettől nemrég visszavonult szakembereket tömörítő szervezet nem nyereségorientált. Olyan cégek vezetői vannak soraiban (többek között), mint a General Electric Corporation, a Ford Motor, az Exxon, az IBM, a Dow Chemical, a Nestlé és a Pepsico. Abból kiindulva, hogy hazánkban nagy erőfeszítéseket teszünk a termelékenység, a minőség, az exportképes termékek mennyisé­gének növelése, illetve javítása érdekében, a Soros Alapítvány a Magyar Gazdasági Kamarával együttműködve meghosszabbítja pályázatát az IESC-szakértők igénybevételére. A Soros Alapít­vány évente korlátozott számban támogatja egy konkrétan kitűzött cél elérése érdekében az IESC igénybevételét, azzal a feltétellel, hogy a pályázatot elnyerő válla­lat az alapítvány által nyújtott devizatámogatás (6500 USA-dol­­lár) forintellenértékét az alapít­ványnak visszatéríti. A vállalatot terheli még a szakértők ellátása és repülőjegye, forintban fizetve. A pályázat menete a követke­ző: a magyar gazdálkodószerve­zet konkrétan körülhatárolt mű­szaki, adminisztrációs vagy egyéb tárgyú feladat megoldására a szakértők igénybevételét kérheti a Magyar Gazdasági Kamarától. A pályázat nyilvános és folya­matos. A szervezet tevékenységét le­író tájékoztatók betekintésre a Magyar Gazdasági Kamarában az érdeklődők rendelkezésére állnak. Eddig 17 magyar vállalatnál került sor az IESC szakembereinek eredményes igénybevételére. Érdeklődni Zselinszky Tibornál, az USA-tagozat titkáránál lehet telefonon: 153-3333, vagy levél­ben: MGK Budapest, 1389. Pf. 106. Felhívjuk az érdeklődők figyel­mét, hogy október 1—10-ig Bu­dapesten tartózkodik az IESC képviselője, akivel konzultációt folytathatnak. (MGK)

Next