Világgazdaság, 1989. december (21. évfolyam, 233/5239-252/5258. szám)

1989-12-01 / 233. (5239.) szám

­ Forrponton a szerb-szlovén feszültség Amilyen megkönnyebbüléssel fogad­ták Szlovéniában a Ljubljanában pén­tekre tervezett szerb tüntetés lefújását, annyira aggasztónak tartják a szerb pártvezetés felhívását a Szlovéniával való kapcsolatok bojkottjára (VILÁGGAZ­DASÁG, 1989. november 30., 1. oldal). Lapzártáig Szlovénia hivatalosan nem foglalt állást ez ügyben, s még nem ért véget a szlovén államelnökség délelőtt kezdődött ülése, annyi azonban egyér­telmű, hogy forrpontra jutott a szerb-szlovén feszültség. Csütörtökön több szerbiai városból jelentettek több­ezres szlovénellenes demonstrációkat, s hírek szerint péntekre a szerb aktivisták tömegtüntetést hirdettek - Ljubljana helyett - most már Belgrádba. Az első nem hivatalos szlovén reak­ciók úgy értelmezik a bojkottfelhívást (akárcsak a visszavont tüntetés tervét), mint Milosevics szerb államelnök újabb erőszakos kísérletét arra, hogy a jugo­szláv államszövetséget szerb hegemóniájú állammá alakítsa át. Szlovénia - Jugo­szlávia gazdaságilag legfejlettebb tag­­köztársasága - és a legnagyobb köztár­saság, Szerbia között már jó ideje né­zetkülönbségek vannak az ország jövő­jéről. E feszültségek különösen kiéle­ződtek az utóbbi három évben, amióta a nacionalista-populista Milosevics Szer­biában mind nagyobb népszerűségre tesz szert. A szlovének a politikai rendszer liberalizálása és a piacgazdaság mellett kardoskodnak, a szerb vezetés viszont láthatóan a JKSZ hatalmi monopóliu­mának s az ezt alátámasztó gazdasági struktúrának a megőrzésére törekszik. Szakértők egyöntetű véleménye sze­rint Jugoszlávia egészére beláthatatlan következményei lehetnek, ha a szerb bojkottfelhívásnak érvényt szereznek. Jugoszlávia lakosságának csupán 8 százaléka él Szlovéniában, de a köztár­saság a jugoszláv GDP mintegy 20, az export 25 százalékát adja. A belső piacot szinte kizárólag szlovéniai vállalatok látják el háztartási gépekkel, tévéké­szülékekkel, telefon- és számítógépes berendezésekkel. Szlovénia fizeti a döntő részét annak a szövetségi alapnak, amelyből az ország fejletlenebb déli részének gazdaságfejlesztését támogat­ják. De a bojkott Szlovénia gazdaságát is súlyosan érintheti. Nem beszélve a hús- és borbeszerzésekről, a szlovén ipar a Délvidék nyersanyagbázisára épül, nem önellátó a köztársaság energiából, s a Szerbiában kiépített erőműhálózatra szorul. Tegnap még nem dőlt el, csupán fenyegetésről van-e szó, hogy nyomást gyakoroljanak Szlovéniára. Beszámolók szerint azonban konkrét előkészületek is történtek: a belgrádi gazdasági kamara közvetlenül a szerdai felhívás után minden szerb vállalatot felszólított: azonnali hatállyal szüntessen be minden gazdasági és üzleti érintkezést Szlové­niával. A mai nap lesz a próbakő, a tegnapi ugyanis a nemzeti ünnep miatt nem volt munkanap. A feszültség újabb csapás lehet a Markovics-kormány amúgy is akadoz­va haladó reformtörekvéseire, s tovább erősítheti a nemzetgazdaságot szétzilá­ló köztársasági autarkiatörekvéseket. A helyzet politikai kockázatát növeli, hogy a szlovén parlament nemrég alkotmány­­módosítást fogadott el, amely lehetősé­get ad Szlovéniának a jugoszláv állam­­szövetségből való kilépésre. (Reuter, APA) XXL évfolyam, 233. (5239.) szám­­.­......................................____............................................................................................................................................. Biztos gazdasági témák a Bush-Gorbacsov találkozón A többi a találékonyságon és a tapintaton múlik Gorbacsov szovjet pártfőtitkár-államfő római látogatásán ismét hangoztatta: a szovjet reformok nagy nehézségek előtt állnak, és a katonai kiadások csökkentése, valamint a gazdasági kapcsolatok terén nagyobb együttműködést kért a Nyugattól. A szovjet vezetés koráb­ban már többször hangsúlyozta (VILÁGGAZDASÁG, 1989. novem­ber 24., 1. oldal), s most Gorbacsov is: nem könyöradományra, hanem együttműködésre számít. A Reuter elemzése szerint gazdasági téren a Szovjetunió három területen szeretne biztosan eredményt elérni a csúcstalálkozón: az USA terjessze ki a legnagyobb kedvezményt a szovjet termékekre, tegye hozzáférhetővé a fejlett technológiát, vala­mint segítsen elhárítani az akadályokat a Szovjetunió és a nemzetközi szervezetek, például az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyez­mény (GATT) együttműködése elől. Látva a gazdaság stagnálását otthon és a szovjet reformokat nyaktörő ütem­ben leköröző kelet-európai változásokat, Gorbacsov a máltai partok melletti hadihajócsúcson valószínűleg határo­zottabban fog érvelni amellett, hogy a szovjet gazdaságot hatékonyabban il­lesszék bele a világgazdaságba, s von­ják szorosabbra kapcsolatát a Nyugattal - véli a Reuter, latolgatva a csúcstalál­kozón várható gazdasági megbeszélések eredményeit. Politikai elemzők mindazonáltal vi­lágosan aláhúzzák, bármennyire szüksége is van Moszkvának a reformokhoz nyugati segítségre, arra aligha hajlandó, hogy a nyugati segélyekért gazdasági és politikai reformokat ajánljon föl. Emlé­keztetnek Sevardnadze szovjet külügy­miniszter kijelentésére, miszerint „a nyugati segélyről szóló híresztelés a büszkeségünket sérti”. A megfigyelők úgy vélik, ehelyett Gorbacsov azzal fog érvelni, hogy a két világhatalom közti gazdasági és kereskedelmi kapcsolato­kat végre normális üzleti alapokra kell helyezni, és meg kell szüntetni a hi­degháborús eredetű politikai korlátozá­sokat. Mindez azonban nem zárja ki egyéb amerikai ajánlatok kedvező fogadtatá­sát. Bush egyelőre óvatosan reagált a kelet-európai változásokra - a váratla­nul gyors erjedés sokak szerint átfogó stratégia nélkül találta az amerikai el­nököt és munkatársait­­, ám Gorbacsov otthoni nehéz helyzetét és néhol defen­zívába szorulását látva, jelezni szeretné a csúcstalálkozón, hogy a Nyugat, és élén az Egyesült Államok, kész támogatni a szovjet reformokat, így várható, hogy a kelet-európai változások értékelése mellett a gazdasági témák fogják uralni Bush és Gorbacsov megbeszéléseit. (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Gazdasági Kamara napilapja ,Jól haladnak Magyarország és Lengyelország tárgyalásai az IMF-fel” A felmerült nehézségek ellenére is jól haladnak és várhatóan még az év vége előtt befejeződnek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyar­­országgal és Lengyelországgal folyó tárgyalásai a két országnak nyújtandó gazdasági segélyről­­ vált ismertté megbízható washingtoni forrásokból. Az AFP francia hírügynökség úgy tudja, hogy a „megbeszélések időnként rettenetes zűrzavarban” zajlanak, de nem kérdéses a tárgyalások sikerre vitelének szándéka - mutattak rá az IMF tárgyaló­küldöttségéhez közel álló személyek (ez a diplomácia nyelvén rendszerint ma­gukat a tárgyalóküldöttségi szakértőket jelenti, akik e minőségükben közvetle­nül természetesen nem adhatnak nyil­vánosan is hangot véleményüknek). Az IMF küldöttségei jelenleg Budapesten és Varsóban vannak. A nyugati kormányok jelentős támo­gatásokat nyújtanak a két országnak, de ezeket alárendelték az IMF programjai­nak, amelyek a lengyel és a magyar gazdaság talpraállítását célozzák. Elkép­zelhető, hogy a két ország igen nehéz helyzetbe kerül az elkövetkező hóna­pokban, ezért többen azt sürgetik, hogy a támogatási akciók mihamarabb indulj­anak be. „A peresztrojka csak akkor vihető végbe, ha gazdasági siker is kíséri - vélte az egyik szakember. - Ha a háború után azt mondták volna Erhardnak, hogy kap egy kis türelmi időt és tíz éven át hi­teleket, a németek nem fogadták volna el azokat az alapvető reformokat, ame­lyek a legprosperálóbb európai ország­gá tették Nyugat-Németországot” - tet­te hozzá.­­Ludwig Erhard volt pénzügy­­minisztert és kancellárt, a liberalizálás odaadó hívét tartják a „német gazdasági csoda” fő megalkotójának.) A magyar parlament november 22-én első olvasatban elutasította a kormány gazdasági programját, amely az IMF által megkívánt intézkedéseket tartalmazza. A programot második olvasatban decem­berben tárgyalja az Országgyűlés. „Magyarország egyike a legnehezebb eseteknek, mert a magyarok azt gon­dolják, hogy gyors előrelépéseket tett­ek” - jegyezte meg egy szakértő. „Olyan ország ez, ahol normális körülmények között nagyon brutális intézkedéseket kellene hozni, s éppen e felemás hely­zet, értelmezésbeli eltérések miatt oly nehezek a tárgyalások” - mutattak rá az idézett források. Az AFP megfigyelők véleménye alap­ján úgy értékeli, hogy a magyar kor­mány habozik népszerűtlen intézkedé­seket hozni, a liberális ellenzék azon­ban támogatja a keményebb intézkedé­seket. „Az IMF-hez közel álló szakértők” hangsúlyozzák, hogy a magyaroknak „ösztönözniük kell az exportot, be kell zárniuk a veszteséges vállalatokat, csök­kenteniük kell az államadósságot, és meg kell szüntetniük a szubvenciókat”. Ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a munkanélküliség túlságosan gyors ter­jedésének káros hatása lenne. Gyorsan fejlődik, és alternatívákat kínál a szol­gáltatóágazat, nagyon rentábilis és ex­portképes a mezőgazdaság, és a lakos­ság sem fog a városokba áramlani - vélte egy szakértő, aki szerint Magyarorszá­gon télen nem lesz sem élelmiszer-, sem energiaellátási probléma. Lengyelországban viszont súlyos a helyzet: nem termel eleget a mezőgaz­daság - jegyezte meg a szakértő. Vagy emelik az élelmiszerárakat, ami inflá­ciógerjesztő hatású, de termelésre ösz­tönzi a gazdákat, vagy fenntartják az alacsony árakat, ami viszont nem báto­rítja a termelőket. Egy harmadik meg­oldás - az államilag támogatott élelmi­szerárak rendszere - „növeli a költség­­vetési hiányt, s ezáltal az inflációt is fokozza”. Ahhoz, hogy a probléma még az idén télen megoldható legyen, segélyre van szükség. Az idézett szakértők derűlátóak, sze­rintük még az év vége előtt sikerül nyélbe ütni a megállapodást Lengyelországgal. Szerintük ugyanarra az időre, de leg­később a jövő év elejére a magyarokkal kötendő megállapodásnak is létre kell jönnie. (MTI) Bankárvélemény az MNB drasztikus kamatemeléséről Mint tegnapi számunkban (4. oldal) röviden jelentettük, a Magyar Nemzeti Bank december 1-jétől egyes jegybanki hitelek kamatlábát 3 százalékponttal, a jegybanknál saját elhatározás alapján elhelyezett betétek után térített kamat­lábakat 5 százalékponttal emelik. Az Intereurópa Bank­ Rt. vezérigaz­gató-helyettesétől, Felkai Andrástól megkérdeztük, véleménye szerint miért volt szükség a drasztikus mértékű kamatemelésekre, hiszen a vállalatok már elviselhetetlennek nevezték azokat a kamatterheket is, amelyekről immár csak múlt időben beszélünk. „A kormányzat ezzel az intézkedés­sel egyértelműen bizonyította, hogy abszolút prioritást biztosít a fizetőké­pesség fenntartásának. Gyakorlatilag minden egyéb érdeket ennek rendel alá, de addig a határig, hogy a gazdaság működőképessége még biztosítva legyen. Lényegében ennek a célnak az elérésé­re már korábban felhasználta a forint­szűkítés lehetőségét, s miután ez nem bizonyult elég hatásosnak, a forintdrá­gítás módszerét alkalmazza. Egyértelmű, hogy az intézkedésnek inflációs hatása lesz. A bankok ezt a kamatemelést áthárítják a vállalatokra, s erősen kétséges, hogy a gazdaság 25- 28 százalékos kamat mellett nyeresége­sen ki tudja-e termelni a korábbi áru­­mennyiséget. Feltehető, hogy ennek az emelésnek nagy része a fogyasztóra hárul. Hozzá kell tennem, hogy ezzel a kor­mány gyakorlatilag a mai kamatrealitá­sokat ismerte el, a vállalatok egymás közötti hitelügyleteiben ilyen vagy ennél is nagyobb kamat már nem szokatlan.” B. Zs. Folytatódik a Tengelmann-akció Megalakult az Agrofruct Kft. T­udósítónktól: Az amerikai-kanadai székhelyű Tengelmann-konszern a Sarlos-csoporttal közösen szerzett érdekeltséget a Skála-Coop magyar áruházkonszernben (VILÁGGAZDASÁG, 1989. szeptember 19., 3. oldal és szeptember 30., 1. oldal). A világ legnagyobb áruházkonszernjeként számon tartott Tengelmann­­nak jelentős érdekeltségei vannak az NSZK-ban és Ausztriában. Az üzleti szerződés tehát azért volt jelentős Magyarország számára, mert nagy volumenű szállítóként is megbízásokat kaphat a Tengelmann-csoporttól. Az akció fontos részeként 1989. november 30-án vegyesvállalati szerződést írt alá a Skála World Trade Kft., Warenhandelsgesellschaft és a Monimpex Külkereskedelmi Vállalat. A vegyes vállalat neve Agrofruct Kft., székhelye a Nagyvásártelep. A Skála 51 százalékkal, a Tengelmann-konszern 23 százalékkal és a Monimpex 26 százalékkal részesedik. Az új vegyes vállalat mezőgazdasági termeltetésre, szolgáltatásszervezésre, mezőgazdasági termékek felvásárlására, élelmiszerek nagy- és kiskereskedelmi hálózatának létrehozására szakosodik. Kamiont kamionért Ma lép életbe az éjszakai tranzittilalom az osztrák utakon Bécsi tudósítónktól: Ma este 22 órakor lép életbe a hangos, környezetszennyező óriás­kamionok számára az éjszakai áthaladási tilalom Ausztria legjelen­tősebb tranzitútjain. A hangulat pattanásig feszült. A politikusok még mindig tárgyalnak, hátha találnak békés megoldást a környezet és a tranzitutak mellett lakók védelmére. A korlátozással sújtott - első­sorban bajor és olasz - fuvarozók átkozódnak, bosszúról, közlekedési blokádról beszélnek. A megtorlásnak, kellemetlenségeknek kitett, fájdalomdíjban sem részesített osztrák kamionosok pedig félnek. Sokan még az utolsó percekben is reménykednek, hogy valamiféle komp­romisszum jön létre az osztrák és a januártól retorzióval fenyegetőző nyu­gatnémet hatóságok között, illetve, hogy Olaszország nem csatlakozik a néme­tekhez Ausztria megszorongatásában. Csütörtökön Bécsben találkozott az osztrák közlekedési miniszter a nyugat­német illetékes államtitkárral, Brüsszel­ben pedig az EK közlekedési felelősé­nek, Karel van Miertnek az irányításá­val a közösség és az EFTA parlamenti képviselői tárgyalnak. A közös piaci diplomata fogadta a nemzetközi közúti fuvarozási unió (IRU) küldöttségét, amely az alpesi tranzit liberalizálását szabná Ausztria közös piaci felvételének felté­teléül. Az osztrák kamionosok rendkívül idegesek, bajor részről határ­enti blo­kádtól, de legalábbis elviselhetetlen közlekedési dugótól tartanak. S ha még nem lenne elég a baj, az éjszakai tila­lom hatálybalépésével egy időben, de attól állítólag függetlenül, sztrájkba lépnek a dél-tiroli határon az olasz vámosok. A gazdasági Góliátokkal el­szántan szembeszálló osztrák Rudolf Streicher közlekedési miniszter, cáfol­va kollégájának, a néppárti gazdasági miniszternek szerdán elhangzott ígére­tét, közölte, hogy az éjszakai korláto­zásban érintett osztrák fuvarozók nem számíthatnak fájdalomdíjra, arra viszont állítólag igen, hogy kedvezményesen cserélhetik le szalonképtelenné, ponto­sabban tranzitképtelenné vált kamion­jaikat. Az alsó-ausztriai kereskedelmi kamara felelőtlenséggel vádolta meg a kötél­idegzetű közlekedési minisztert, miután a salzburgi közvélemény-kutató intézet közzétette jól időzített felmérését, amely szerint az osztrák állampolgároknak csupán 28 százaléka ért egyet mara­déktalanul az éjszakai csendrendelettel. A megkérdezetteknek egyébként mind­össze 16 százaléka hiszi, hogy az oszt­rák vasutak, az ÖBB van olyan felké­szült, hogy a tranzitszállítmányok felét a sínekre terelje. A Steyr-Daimler Puch cég, amely immár 80 százalék erejéig a nyugatnémet MAN tulajdona, csütörtökön azt közöl­te, hogy eddig 450 csendes kamiont készített el, 250 újat, 200-at átalakítá­sokkal. További 220 megrendelésen dolgoznak, naponta 10-12 teherautót tudnak átadni. Mindazonáltal pedig meglepően szerény a speditőrök érdek­lődése termékeik iránt. Földvári Zsuzsa 1989. december 1., péntek Iráni vállalatok eladásra Az iráni kormány hamarosan eladásra fogja kínálni egyes állami vállalatok részvényeit a teheráni tőzsdén - jelentette be Mohammed Hosszein Adeli, a központi bank kormány­zója. Hozzátette: a kormány már készíti a kiárusításra szánt, pénzügyileg egyébként egészséges vállalatok listáját. Ma az állami vállalatok Irán ipari termelésének mintegy 80 százalékát adják. Az iráni magánszektor már régóta szor­galmazza az állami ipar részleges privatizá­lását - kérésük egybeesik a nyáron megvá­lasztott elnök, Ali Akbar Hasemi Rafszan­­dzsani gazdaságserkentő programjának fő célkitűzéseivel. A bank kormányzója a tőzsdén vásárolni kívánó kisbefektetők bizalmának erősítése végett elmondta, hogy kártalanítani fogják azokat a kisrészvényeseket, akiket az 1979- es iszlám forradalom államosítási hulláma során kár ért. (Reuter)

Next