Világgazdaság, 1990. május (22. évfolyam, 81/5339-101/5359. szám)

1990-05-03 / 81. (5339.) szám

Ára: 19,50 Ft­­ . * _ ' _ , ■» VILAGGAZDASAG XXII. évfolyam, 81. (5339.) ÜZLETI NAPILAP 1990. május 3., csütörtök RÖVIDEN TEHERÁN NEM TÁRGYAL WASHINGTONNAL - jelentette ki Hamenei, Irán vallási vezetője. Ezzel nyilvánvalóan azokat a talál­gatásokat kívánta cáfolni, amelyek az utóbbi napokban jelentek meg iráni lapokban a két ország közöt­ti közeledésről. NICARAGUÁBAN CSALÓ­DÁST OKOZOTT AZ ÚJ KOR­MÁNY első intézkedése. A nem­zeti valutát, a cordobát 50 szá­zalékkal leértékelték, ennek követ­keztében megugrottak az import­árak, amit várhatóan követnek a hazai árak is. A kormány a külke­reskedelmi hiány ledolgozását reméli az intézkedéstől. LENGYELORSZÁG HATÁ­RAINAK ELISMERÉSÉRŐL biztosította Varsót az NSZK ott tárgyaló elnöke. Weizsäcker hang­súlyozta, hogy az egyesült Német­ország semmilyen fenyegetést nem jelent a lengyelek számára. A két Németország és Lengyelország ma kezd hivatalos tárgyalásokat a jelen­legi lengyel határok elismeréséről. LITVÁNIÁBAN AZ ALAP­­ÉLELMISZEREKET JEGYRE ADJÁK május 1-jétől. Egyben általános kiviteli tilalmat rendeltek el, leállították a terme­lőberuházásokat, tilos az állami vállalatok termékeinek eladása szövetkezeteknek és magán­­személyeknek és a kivét a vállala­tok devizaszámláiról. ÚJDELHIBEN PAKISZTÁN ELLENI KATONAI AKCIÓT követelt több tízezres tömeg teg­nap. India elutasította Pakisztán javaslatát, hogy független meg­figyelők vizsgálják ki, Iszlámábád támogatja-e az indiai kormány el­len harcoló kasmíri gerillákat, de nem ismételte meg szombati fenye­getését, hogy bármilyen eszközzel megakadályozza beszivárgásukat. SZÍRIA SZOVJET SEGÍT­SÉGGEL korszerűsíti hadseregét - ebben állapodott meg Mihail Gorbacsov Hafez Asszad Szíriai államfővel. 2. oldal A DÉL-ÁZSIAI ÁLLAMOK JAPÁNTÓL több segélyt kapnak a jövőben, ígéri Kaifu minisz­terelnök, aki a héten sorra látogat­ta a térség országait. 2. oldal AZ ÁZSIAI FEJLESZTÉSI BANK KEDVEZMÉNYES HITELKERETÉNEK bővítése áll a szervezet tegnap kezdődött három­napos közgyűlésének közép­pontjában. Az USA egyelőre vona­kodik a bővítéstől, ám az ADB többi fő részvényese nem ellenzi a lép­ést. 2. oldal A DÉL-AFRIKAI kormány ÉS AZ ANC tegnap először kez­dett hivatalos - bár még csak elő­zetes - tárgyalásokat. A cél az apartheid felszámolása. A valódi politikai tárgyalások feltételéül a kormány a fegyveres harc felfüg­gesztését, az ANC a szükségállapot végét szabja. MAGÁNKÉZBE ADJA AZ EGYIPTOMI KORMÁNY a ki­sebb vidéki állami vállalatokat, de fenntartja ellenőrzését a „stratégiai ágazatokban”. TAJVAN MAGYAR CÉGE­KET IS BEENGED az állami megrendelésekre kiírt verseny­­tárgyalásokra, a rövidesen életbe lépő liberalizálás összesen öt ke­let-európai országot érint. 12. ol­dal A 24-EK KELET-EURÓPÁ­­NAK SZÁNT TÁMOGATÁSÁ­RÓL, a Phare-programról tett közzé újabb részleteket a brüsszeli bizott­ság. A térség országai - a Szov­jetunióra nem terjed ki a program - 1992-ig összesen mintegy 1,2 mil­liárd dollárnyi támogatásra számít­hatnak, elsősorban környezetvé­delmi, infrastrukturális, kulturális és tudományos célokra. PÁRIZS FOKOZOTT FEGY­VERGYÁRTÁSI EGYÜTTMŰ­KÖDÉSRE törekszik EK-partne­­reivel, s ennek jegyében hamaro­san megkezdődik a franciák által szorgalmazott Euclid-program ki­dolgozása. SZÍRIAI-EG­YIPTOMI CSÚCSTALÁLKOZÓ színhelye Damaszkusz. Asszad és Mubarak megbeszéléseinek az ad különös jelentőséget, hogy a két ország az 1977-es szakítás óta csak tavaly decemberben állította helyre a diplomáciai kapcsolatokat. WASHINGTON ELLENZI AZ IMF KVÓTAEMELÉSÉT, az amerikai törvényhozásban a szo­kásosnál élesebben támadják a nemzetközi pénzintézet törekvéseit. A tervezett 60 milliárd dolláros tőkeemelés 12 milliárdos befize­tési kötelezettséget róna az USA- ra. MAGYARORSZÁGON JÁRT AMERIKAI ÜZLETEMBER­DELEGÁCIÓK vezetői - az OPIC és a CASE képviseletében - a közép-európai tőkebefektetési lehetőségekről nyilatkoztak lapunk­nak. A tengerentúli beruházásokat támogató kormányhivatal elnökének udvarias óvatosságától eltérően az Amerikai Államok Európai Taná­csának vezetője a magyarországi perspektívákat egyértelműen az NDK-beliek mögé helyezte. 11. oldal JÚNIUS 2-ÁN FOLYTATÓ­DIK A KAMARA KÖZGYŰLÉ­SE. A szombati első felvonásban meglehetősen kevés történt: meg­erősítették a vezető négyest, jelö­lő- és alapszabály-készítő bizottsá­got választottak. 5 oldal AZ IKARUS VEZÉRIGAZ­GATÓJA NEM KAPOTT BIZALMAT a vállalati tanácstól, de a felmentéshez szükséges kéthar­mados többség hiányzott. A konf­liktus hátterében nemcsak a Székesfehérvár-Budapest ellentét állhat, hanem a részvénytársaság­gá átalakulás halogatása is. 3. oldal AZ MNB IDEI HITELFEL­VÉTELE a nemzetközi pénzpia­cokon már meghaladja az egymil­­liárd dollárt egy újabb, 200 millió márkás kötvénykibocsátással. Ezt a Deutsche Genossenschaftbank szer­vezi, az éves kamat a névérték 9,75 százaléka, a visszafizetés - egy összegben - 1996 május végén esedékes. A hitelfelvételi tervben további közel 1,1 milliárd dollár szerepel. A BŐS-NAGYMAROSI KÖZÖS OPERATÍV CSOPORT vezetőinek csak árvízvédelmi és állagmegóvási kérdésekről volt felhatalmazásuk a tárgyalásra a múlt heti találkozón. A csehszlovák fél azonban úgy látja, a bősi vízlépcső gyakorlatilag már kész. Ugyancsak az árvízvédelem, valamint a hajó­zás volt a témája a tegnap kezdő­dött magyar-csehszlovák vízügyi tárgyalásoknak. A vízlépcső építé­se elvitte a pénzt a folyamszabá­lyozási munkák elől, tavaly már több hajó zátonyra futott Dunakilitinél. A FOGYASZTÓI ÁRAK EMELKEDÉSE az idén legalább 25, a termelői áraké pedig 20 száza­lékos lesz - véli az eddigi tenden­ciák alapján a Gazdaságkutató Intézet. Ha nem kerül sor „oszto­gatásra”, így például megalapozatlan központi béremelésekre, az inflá­ció talán kézben tartható. 3. oldal EGYETÉRTÉS A NÉMET VALUTAUNIÓ-TÁRGYALÁSOKON A legfontosabb pontokban sikerült megállapodni a két Németország közötti valutaunió megvalósításáról folyó tárgyalásokon, de vannak még lényeges eldöntetlen kér­dések - nyilatkozta Hans Tietmeyer, a Bundesbank igaz­gatója az újabb forduló után. A megállapodásról elégedetten nyilatkozott az NDK tárgyaló küldöttségének, vezetője, Günter Krause államtitkár, mondván,­ hogy a megoldás jó, és messze túlmegy azon, amit a választási harcban ígértek. Nemcsak az NDK-állampolgárok reményeinek kellett eleget tenni, hanem szem előtt kellett tartani az NSZK polgárainak érdekeit és a nyugat­német márka stabilitását is. Ar­ról azonban nem akart nyilatkozni, hogy milyen összegű DM-re van szükség a pénzcsere végre­hajtásához. A béreket, fizetéseket, ösztön­díjakat, lakbéreket, bérleti díja­kat, nyugdíjakat és más rendszeres ellátást szolgáló kifizetéseket, például tartásdíjakat szintén 1:1 arányban állapítják meg, az 1990. május 1-jei bruttó összeget ala­pul véve. A nyugdíjakat az NSZK- beli rendszernek megfelelően alakítják át, de senki sem kaphat kevesebbet DM-ben a jelenlegi nyugdíj összegénél. Legtöbb esetben azonban a nyugdíjak összege DM-ben több lesz a jelen­legi NDK-márkabelinél. Az egyéb követeléseket - bankbetéteket, készpénzt - elvi­leg 2:1 arányban cserélik át. Ettől eltérően a 14 évesnél fiatalabb gyermekek 2000 márkát, a 15-59 évesek 4000 márkát, a 60 évnél idősebbek 6000 márkát cserél­hetnek át 1:1 arányban. Később, az állami vagyonnak és hozadékának felmérése, a struk­turális alkalmazkodás és az NDK államháztartásának szanálása után, a megtakarítók a 2:1 arányban csökkentett összegért okiratban rögzített részjegyet kapnak az állami tulajdon megfelelő értékű részéről. Az NDK-n kívüli állandó lak­hellyel, illetve székhellyel ren­delkező természetes vagy jogi személye­k kezeléseit, amennyi­ben 1­9­-9. december 31. után 1, - 1- a­rányban cseré­lje át. Az 19­ m­ár 1. óta érvé­nyes 1:3 a­ váltási arány azonnal 1:2-re változik. Az NDK-nak más államokkal szemben fennálló kötelezettségeit tiszteletben tartják. Krause bejelentette, hogy az NDK-ban átmeneti időre befa­gyasztják a lakbéreket, amikor azokat DM-re változtatják át. A végrehajtás részleteiről a tárgyalások ma folytatódnak. Egyesek arra számítottak, hogy nem is fognak befejeződni a hét végén tartandó NDK-beli hely­­hatósági választásokig, mint azt Kohl kancellár szerette volna. De azoknak lett igazuk, akik úgy vélték, hogy elkészül a megálla­podás váza. Bonn a vártnál enge­dékenyebb volt - például a megtakarított pénzek átváltási árfolyamát illetően -, hogy kész tervezettel segítse sikerre a hely­­hatósági választásokon is a kelet­német konzervatív erőket. Az idő azért is sürgette a szak­embereket, mert Kohl kancellár a tárgyalásokat kommentálva nyomatékosan kijelentette: Bonn tartja magát ahhoz, hogy július 2-ra tető alá hozza a valutauniót. S mivel a kormánynak körülbelül két hónapra van szüksége ahhoz, hogy az elvi megállapodást gyakorlati lépések kövessék, napokon belül meg kell állapod­ni - mondta a bonni kormány szóvivője. Közben változatlanul folyik a közvélemény „gyúrása” Keleten és Nyugaton egyaránt. Kohl ismételten leszögezte, hogy a nyugatnémeteknek nem kell több adót fizetniük az egyesülés költ­ségeinek finanszírozására. De Maiziere keletnémet kormányfő pedig arról próbálta meggyőzni honfitársait, hogy számára a munkához való jog védelme, a szociális biztonság fenntartása a legfőbb szempont. A keletnémet televízióban elhangzott nyilat­kozatában ismét hangsúlyozta: a béreket egy az egyben fogják átszámítani. (APA, Reuter) Független szakszervezetek szövetsége a Szovjetunióban Tanácsot hozott létre a Szovjet­unió nem hivatalos munkás-érdek­képviseleti csoportjainak egye­sítésére a független szovjet szak­­szervezetek első kongresszusa, komoly kihívásként az egyre nyil­vánvalóbban konzervatív vonalat vivő hivatalos szakszervezeteknek. A nyugat-szibériai Novo­­kuznyeckben tartott kongresszuson a nem hivatalos munkásklubok, sztrájkbizottságok és független demokratikus szervezetek 140 küldötte határozatban ítélte el a szovjet vezetést, amiért az az összeomlás szélére juttatta az ország gazdaságát. Az SZKP nem volt képes a gazdaság rendbe tételének élére állni, s mára elké­sett ezzel a lehetőséggel - mond­ja ki a határozat. A kongresszus úgy döntött, szervezetet alakítanak a mezőgaz­dasági dolgozók jogainak védel­mére, s - további kihívásként - támogatásáról biztosította Litvá­niát. Nem tudni, hogyan viszonyul a mozgalom a szükséges, de egye­lőre halogatott gazdasági refor­mokhoz. A tavalyi bányászsztrájk óta terjedő független munkás­érdekképviseletek, amelyek tavaly a helyi gazdasági és politikai autonómia követelésével még Gorbacsovot erősíthették, mára akár a vezetés ellenfelévé válhatnak. (Reuter) Megköttetett az MDF-SZDSZ paktum / Az új országgyűlés elnöke: Göncz Árpád Az új országgyűlés munkájának előzetes forgatókönyve nem a tegnapi alakuló ülésen borult fel, hanem már ked­den. A Magyar Demokrata Fórum ugyanis bejelentette, hogy pártközi megállapodást kötött a Szabad Demokraták Szövetségével, amely mind a leendő törvényalkotást, mind a személyi kérdéseket meghatározhatja. A nyilatkozó nem cáfolta egyértelműen a nagy­koalíció létrejöttét sem, így szerda reggel mind a rádióban, mind a Nap Tv-ben meg­kezdődtek a találgatások, de rövidesen megérkezett a cáfolat is. Nagykoalíció nem lesz. Tegnap összeült az Ország­­gyűlés, amely ezentúl hetente kétszer plenáris ülést tart. A szerdai ünnepélyes megnyitót sok találgatás előzte meg, amely egészen kedd délig tartotta ma­gát. Eszerint a parlament elnöki posztjára Szabad György (MDF) a legesélyesebb, míg az első alelnöki posztra Dornbach Alajos (SZDSZ). Kedd délután azonban sajtójelentésekből világossá vált, hogy a parlament két legerősebb pártja átfogó megállapodást kö­tött, amely mind a személyi kér­désekre, mind az alkotmányerejű törvényekre vonatkozik. Ennek részleteit szerda délben ismertette az újságírókkal az MDF, illetve az SZDSZ parlamenti frak­cióvezetője, Antall József és Tölgyessy Péter.­­ Az MDF változatlanul a kisgazdákkal és a keresz­ténydemokratákkal kíván kormánykoalíciót kötni, emellett tárgyal a Fidesszel is - jelentette ki Antall József, az MDF elnöke. Tehát a Népszabadságban felröp­pentett hír, miszerint szóba jöhet a nagykoalíció, minden alapot nélkülöz. Ugyanakkor az MDF mint kormányzó párt és az SZDSZ mint a legnagyobb ellenzéki párt felismerte, hogy a politikai-gazda­sági válság küszöbén álló ország­nak meg kell szilárdítania demok­ratikus intézményeit, felelősséget kell viselnie az ország kormá­­nyozhatóságáért. Ezért szükség van partneri együttműködésre a parlamentben is. A későbbiekben azt is aláhúzta Antall József, hogy éppen elég ellentét van a két párt között ahhoz, hogy ne lépjenek koalícióra. - Az SZDSZ messzemenően hozzá kíván járulni az ország kormányozhatóságához, ezért írt alá átfogó megállapodást az MDF- fel - fűzte hozzá az előbbiekhez Tölgyessy Péter. Eszerint a kéthar­mados többséggel elfogadandó törvények száma 20 marad, s az valamennyi szabadságjogot és emberi jogot átfogja. Ugyanak­kor a költségvetés és más gazda­sági jellegű törvények esetében szükségtelen az abszolút többség. A közzétett megállapodás sze­rint a miniszterelnök meg­választásához s az ellene benyúj­tandó bizalmatlansági in­dítvány elfogadásához abszolút többség kell. H­ozzátéve, hogy a parlament csak a miniszterelnök személyét választja meg, a minisztereket pedig, a kormányfő javaslatára, a köztársasági elnök nevezze ki. A kétpárti egyezmény termé­­sztesen személyi kérdéseket is tartalmazott, s a parlament teg­nap már ennek figye­lembevételével döntött, így az Országgyűlés elnöke, s ezzel egyidejűleg a köztársaság ideig­lenes elnöke Göncz Árpád lett. A parlament új elnöke egyébként élvezi az MDF bizalmát is, tehát az alkotmánymódosítást követően, amikor is a parlament választhatja meg a köztársasági elnököt, az MDF támogatja Göncz Árpád megválasztását. Amint erre sor kerül, a két párt Szabad Györ­gyöt javasolja az Országgyűlés elnöki tisztére, első alelnöknek pedig Dornbach Alajost. Tegnap egyébként lemondott a Németh-kormány, s ma Antall József kap kormányalakítási megbízást. Ugyancsak csütörtök­re várható a parlamenti bizottsá­gok vezető tisztségviselőinek megválasztása. A már publikált, s a folyosói információk szerint a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöki posztjának váro­mányosa Sós Károly Attila (SZDSZ), alelnök Bethlen István (MDF) és Békesi László (MSZP), a gazdasági bizottság elnöki posztjára Bod Péter Ákos (MDF) a jelölt, alelnök Tardos Márton (SZDSZ), E. P. ELKERÜLI-E A RECESSZIÓT AZ AMERIKAI GAZDASÁG? Az infláció és a költségvetési deficit lefaragásának dilemmája Az amerikai gazdaság levetkőzte az 1989 végén és 1990 elején tapasztalt, „tipikusan recesszió előtti” jeleket, és az idén „szerény, esetleg mérsékelt ütemű” növekedésre lehet számítani - jelentette ki Alan Greenspan, a Fed elnöke. Hallgatóságának, a feldolgozóipari vállalatok beszerzési igazgatóinak véleménye és tevékenysége sokat nyom a latban az amerikai konjunktúra megítélésénél, s ők is úgy vélik, az idén sikerül elkerülni a recessziót. A Fehér Háztól független közgazdászok szerint viszont az infláció letörése elkerülhetetlen a recesszió veszélyének felidézése nélkül, s ugyanebbe az irányba hathat az is, ha a költségvetési hiánynak a Gramm-Rudman-törvény meghatározta köte­lező lefaragásával szűkítik a keresletet. 1988 egészének és 1989 nagy részének gyors növekedése után az amerikai gazdaság „szivárgó gumiabroncshoz” kezdett hason­lítani, s tavaly őszre a feldolgo­zóiparban a lassulás jelei mutat­koztak - foglalta össze a közel­múlt konjunktúráját beszédében Greenspan. Hozzáfűzte: a feldol­gozóiparon belül is főleg a tartós javakat előállító szektor teljesít­ménye mérséklődött, s ez a trend áthúzódott a gazdaság nem feldol­gozóipari részére is. A lassulás 1989 végén és 1990 elején jutott mélypontra, és az azóta tapasz­talt élénkülést a Fed elnöke első­sorban a vállalati beszerzési igaz­gatók készletezési magatartásában beállt változásoknak, módszereik és készletellenőrzésük ésszerű­sítésének tulajdonította. (Folytatás a 2. oldalon)

Next