Világgazdaság, 1990. július (22. évfolyam, 124/5382-144/5402. szám)

1990-07-03 / 124. (5382.) szám

Ára: 19,50 Ft f­á­m VILAGGAZDASAG XXII. évfolyam, 124. (5382.) szám ÜZLETI NAPILAP 1990. július 3., kedd r- A WgQ JELENTI­­ A MAGYARORSZÁGI CSAPATKIVONÁS LEÁLLÍTÁSÁT helyezte kilá­tásba Matvej Burlakov, a Magya­rországon „ideiglenesen” állomá­sozó szovjet csapatok főparancs­noka arra az esetre, ha a magyar fél továbbra sem hajlandó a szovjet hadsereg által átadott létesítmények esetében az egyen­kénti elszámolásra. Ezt Für La­jos honvédelmi miniszter súlyos fenyegetésnek minősítette. MOSZKVA MEGSZÜNTET­TE A LITVÁNIA elleni gazda­sági blokádot, miután a tagköz­társaság parlamentje felfüggesz­tette a függetlenségi nyilatkoza­tot. KOSZOVÓ SZERBIÁTÓL VALÓ FÜGGETLENSÉGÉT nyilvánították ki a koszovói par­lamentben a Jugoszlávia legna­gyobb tagköztársaságához tarto­zó autonóm tartomány albán nemzetiségű képviselői. A dekla­ráció a tagköztársaságokkal egyen­­jogúnak nyilvánítja Koszovót. AZ MSZMP TÁMOGATJA AZ SZDSZ azon álláspontját, miszerint az egyházak iskolai jelenlétét alkotmányos eszkö­zökkel zárják ki. A MAGYARORSZÁGNAK ÉS LENGYELORSZÁGNAK ÍGÉRT HITELVOLUMEN már meghaladja a 10 milliárd ECU-t (12 milliárd dollárt). A 24 fejlett tőkésország úgynevezett PHARE- akcióját összehangoló bizottság szerdán számol be a miniszteri értekezleten, amelyre meghívták a magyar és lengyel képviselő­kön kívül az NDK, Csehszlová­kia, Bulgária és Jugoszlávia külügyminisztereit is. LENGYELORSZÁG MÁR NEM RAGASZKODIK AH­HOZ, hogy még a két német állam egyesülése előtt kössenek olyan szerződést az Odera-Neisse-ha­­tár érvényességéről, amely nem­zetközi kötelezettséget tartalmaz - jelentette a Die Welt Kohl és Mazowiecki budapesti megbeszé­léséről. JUGOSZLÁVIA ÉS A SZOVJETUNIÓ megegyezett arról, hogy a barterkereskedelem­­ben felgyülemlett kétmilliárd dolláros szovjet deficitet a Szov­jetunió 3,5 év alatt megnövelt áruszállításokkal, a periódus végén fennmaradó hiányt pedig kemény­valutában egyenlíti ki. Augusz­tus elsejétől a barterkereskedelem helyett bevezetik a keményvalu­tás elszámolást. AZ NSZK VOLT A VILÁG VEZETŐ EXPORTŐRE az idei év első három hónapjában, máso­dik helyre szorítva az Egyesült Államokat. Japán csak a harma­dik. A KURIL-SZIGETEKET olyan különleges gazdasági öve­zetté kellene alakítani, amely a Szovjetunió és Japán tulajdoná­ban állna, az ENSZ ellenőrzése alatt - javasolta a Pravdában megjelent kommentárjában Vsze­­volod Ovcsinnyikov. A vitatott négy szigetet - K­urupot, Kuna­­sirt, Sikotant és Habomajt - a második világháború utolsó nap­jaiban annektálta a Szovjetunió. SZTRÁJKOLNAK AZ OROSZLÁNYI SZÉNBÁ­NYÁK MÁRKUSHEGYI bányájának dolgozói, akik egye­bek között azt követelik a mun­káltatóktól, hogy ne azok a veze­tők irányítsák őket, akik tönkre­tették a vállalatot és az országot. (Az oroszlányi bánya egyébként nincs a veszteséges és bezárandó bányák listáján.) FÜGGETLEN MOLDOVAI ROMÁN KÖZTÁRSASÁG megteremtését jelölte meg a Moldovai Népfront tevékenységé­nek végcéljaként a szervezet hét végi kongresszusa. A népfront­nak relatív többsége van a szov­jet tagköztársaság parlamentjében, így gyakorlati következmények is lehetségesek. EK-DELEGÁCIÓ ÉRKE­ZETT ROMÁNIÁBA, hogy a helyszínen tájékozódjanak a bel­politikai helyzetről, mielőtt Brü­sz­­szelben döntenének a bukaresti demokratikus tüntetések leveré­se miatt kétségessé vált együtt­működési megállapodás sorsáról. AZ EGYSÉGES NÉMETOR­SZÁGNAK MINDKÉT KOREÁVAL diplomáciai kap­csolatokat kellene létesítenie - sürgette a nyugatnémet Bundes­tag külügyi bizottságának elnö­ke. SHIMIZU HUNGARY CORPORATION néven ma alakul meg a Shimizu Construc­­tion japán építőipari cég magyar­­országi székhelyű társasága. A cég alaptőkéje 170 ezer dollár. Ez lesz - a Marabem Hungary után - a második önálló jogi személyisé­gű japán társaság Magyarorszá­gon. ASSZAD SZÍRIAI ELNÖK KAIRÓBA látogat július köze­pén. A Camp David-i alku miatt bekövetkezett szakítás után tavaly decemberben állították helyre a két, igen befolyásos arab ország diplomáciai kapcsolatait. KÍNAI-TAJVANI ÜZLETI SZIMPÓZIUM kezdődött tegnap Pekingben. A háromnapos meg­beszélésen 650 tajvani és több mint 600 anyaországbeli üzlet­ember vesz részt. JAPÁN KÉSZ KAPCSOLA­TAINAK JAVÍTÁSÁRA ÉSZAK-KOREÁVAL, minden előfeltétel nélkül— üzente Phen­­jannak Kaifu japán miniszterel­nök a Japán Szocialista Párt küldöttségén keresztül. AUSZTRÁLIA ÉS ÚJ-ZÉ­­LAND SZABADKERESKE­DELMI MEGÁLLAPODÁST léptetett életbe, amelynek értel­mében július elsejétől nem vet­nek ki vámot egymás áruira, és eltörlik az eddig érvényben volt korlátozásokat is. AZ EK SOROS ELNÖKE, OLASZORSZÁG a július elsejé­től rendelkezésére álló fél évet a pénzügyi és politikai unió felé vezető út lerövidítésére kívánja felhasználni. Olaszország rende­zi a december 13-14-i konferen­ciát a római szerződés módosí­tásáról. BÚZÁÉRT BENZINT Az Első Hazai Faktorház ötlete az Agrobank finanszírozásával némileg enyhítheti a mezőgazdasági egységek aratás előtti pénzügyi gondjait. 3. oldal: 21 ALAPÍTÓ EGYELŐRE NEM KERESKEDHET A TŐZSDÉN A gazdasági és adminisztratív fegyelemmel vannak még problémáink. Erre utal az Értékpapírfelügyelet tegnap kihirdetett határozata, miszerint 21 tag egyelőre nem folytathatja tőzsdei tevékenységét. 4. oldal. Gorbacsov: Az egyetlen út a piacgazdaság Adósságállományunk 30 százaléka márkában van­­ Nekünk mindegy, de jobb, ha erős Vasárnap éjféltől ketyeg az óra. A két német állam egyesítése - bár még két parlament és két kormány hozza a döntéseket - gyakorlatilag megtörtént. Rengeteg azon­ban a nyitott kérdés. A pénzvilág egy ideje már érdeklőd­ve, helyenként bizakodva, néha kétkedve figyeli a nyugat­német valutát. Sokakban merül fel a kérdés: gyöngül-e a márka. Egyesek szerint az NSZK gazdasága olyan erős, hogy meg sem fogja érezni a valutaunió létrehozásából eredő nehézségeket. Mások a márka rövid távú árfolyam­­esésére spekulálnak. Kinek lesz igaza? Ez rövidesen eldől. De hozzuk kicsit közelebb a felvetődő problémát Magyar­­országhoz, saját gazdasági gondjainkhoz; adósságállomá­nyunk egyharmada jelenleg márkában esedékes. Ha a márka gyöngül, azt jelenti-e ez, hogy fizetési terheink csökken­nek? Minderről Sándor Bélával, az MNB főosztályveze­tőjével beszélgettünk. Szalontay Mihály jelenti Moszkvából: Nem élhetünk tovább olyan gazdasági rendszerben, amely kiveti magából a tudományos-műszaki hala­dást, a ráfordítás elvén működik, s közben pazarlást szül. Az egyetlen kiutat az egyre súlyosbodó gazdasági válságból a piac kiépítése jelenti - hangsúlyozta az SZKP XXVIII. kongresszu­sán mondott beszédében Mihail Gorbacsov. A piacgazdasághoz vezető úton a legsürgősebb feladatok közé Gorbacsov az állam­i tulajdonban lévő vállalatok részvénytársaság­gá alakítását, a vállalkozás tény­leges szabadságának biztosítását, a kis üzemek és­­üzletek bérbea­dását, valamint a lakásoknak, értékpapíroknak és a termelőesz­közök egy részének adásvételét sorolta. A főtitkár úgy vélekedett, fel kell gyorsítani az árutőzsdék felállítását az országban, hozzá kell látni a bankreformhoz új kamatpolitikával együtt, megte­remtve a feltételeket a termelők piaci versengéséhez. Hogy a bürokratikus struktúrák ne akadá­lyozhassák ezt a folyamatot, a közeljövőben csökkenteni kell az ágazati minisztériumok számát, a távlati stratégiai cél pedig e főha­tóságok teljes felszámolása. Gorbacsov hangsúlyozta, hogy az új gazdasági modellben jelen­tős szerepet kap a köztársaságok gazdasági önállósága és a helyi önigazgatás. A hatalmas ország különböző területei között meg­kötendő új szövetségi szerződés világosan körülírja majd a köz­társaságok gazdasági jogosítvá­nyait, illetve azokat az alapelve­ket, amelyekre építve együttmű­ködhetnek, egységes gazdaságot alakítva ki. A főtitkár ugyanak­kor óvott attól, hogy a moszkvai hivatalnokok hatalmát ezután a köztársasági bürokraták gyámko­dása váltsa fel. Az új gazdasági modell alapját az önálló termelő­­vállalatok közvetlen kapcsolatai jelentik majd. Gorbacsov emlékeztetett arra is: a szovjet gazdaság megújulása jelentős mértékben függ attól, miként kapcsolódik be az ország a nemzetközi munkamegosztásba. A Szovjetunió gazdasági fejlődé­sét az utóbbi időben érezhetően befolyásolta az a tény, hogy az olajárcsökkenés nyomán az ország keményvaluta-bevételei a felére csökkentek, egy sor gépipari megrendelést vissza kellett mon­dani, és nem tudtak annyi fo­gyasztási cikket vásárolni, mint a korábbi években. A főtitkár szerint csak a konvertibilis ru­bel kapcsolhatja be a szovjet gazdaságot a világ vérkeringésé­be. Míg korábban ezt egy hosszú folyamat végeredményének tekin­tette a szovjet vezetés, Gorbacsov most külön kitért arra: nem sza­bad halogatni ezt a kérdést, minél hamarabb megoldást kell találni rá. A kormány most készíti elő a külkereskedelem reformjának csomagtervét: bővíteni kívánják a kapcsolatokat a tőkés országok­kal, figyelembe véve az áttérést a keményvaluta- elszámolásra a KGST-ben és a harmadik világ­hoz fűződő szálak átértékelését. Gorbacsov hangsúlyozta: a veze­tés nem zárkózik el attól, hogy kezdetben a valutabevételek 5-10 százalékát átengedje a termelők­nek, de csupán ezzel is lépéssel nem reformálhatják meg a külke­reskedelmet. Az ország gazdasá­gi fellendítéséhez tőke kell, és éppen ezért kölcsönösen előnyös feltételekkel ösztönözni kell a külföldi befektetőket. Az egyik leglényegesebb kér­désről, a szovjet mezőgazdaság helyzetéről szólva Gorbacsov kénytelen volt elismerni, hogy a nemrégen elfogadott földtörvény egyszerűen nem működik­ a helyi hivatalnokréteg ellenállása miatt. Márpedig ha a gazdasági viszo­nyok nem változnak meg a fal­vakban, akkor semmiféle közpon­ti nagyberuházás nem húzhatja ki a mezőgazdaságot a válságból. A főtitkár úgy látja, hogy a helyi tanácsoknak kellene garantálniuk a paraszt földhöz való jogát. Ugyanakkor igyekezett eloszlat­ni azt a tévhitet, miszerint min­den termelőszövetkezetet fel kellene számolni. Akik eddig is jól dolgoztak, ezután is megél­nek, csak azokat a gazdaságokat kell átalakítani, amelyek évtize­dek óta csak veszteséget termel­nek és az állam nyakán élősköd­­nek - hangsúlyozta Gorbacsov.­­ A híradásokban egyre gyak­rabban olvasható, hogy a nyu­gatnémet márka a többi nyugat­európai valutához képest gyön­gülni látszik, illetve árfolyama ingadozik, esik. Várható-e enn­ek a tendenciának a felerősödé­se? Elképzelhető-e az, hogy a két német állam egyesítése komoly mértékben megingatja a márka stabilitását?­­ Amikor egy valuta gyöngü­léséről vagy erősödéséről beszé­lünk, mindig meg kell kérdezni azt is, hogy mihez képest. A márka-dollár átváltási árfolyamot figyelve én mindeddig nem ta­pasztaltam, hogy a márka veszí­tett volna stabilitásából. A jelen­legi 1,64-es dollár/márka-átváltás tendenciájában hasonló volt he­tekkel, hónapokkal ezelőtt is. Az pedig, hogy számítani lehet-e a nyugatnémet márka gyöngülésé­re az elkövetkezendő időben, nagyon összetett kérdés. A szakmai közvélemény ma gyakorlatilag két csoportra elkü­löníthetően ítéli meg a kérdést. Egyik részről - nemrég például a japán Nikko Securities Co. ké­szített erről tanulmányt - a jelen­legi adatokból kiindulva azt tart­ják, hogy a márka meg fogja tartani stabilitását. A Bundesbank szigorú monetáris politikája arra utal, hogy - bár valóban adnak segélyeket, támogatást a kelet­német vállalatoknak - a pénzügyi kormányzat kézben kívánja és fogja tartani a pénzkiáramlást. Nem lesz infláció, és a magas jegybanki kamat miatt a márka továbbra is vonzó befektetés marad. (Az infláció jelenleg 2,5 százalék az NSZK-ban, a fogyasz­tási cikkek árnövekedése pedig havonta 0,1 százalék körül mo­­zog.) A másik markáns vélemény­csoport szerint rövid távon - két­­három éves periódusban - min­denképpen várható, hogy a már­ka árfolyama esni fog a többi jelentős valutához képest. A ke­letnémet vállalatokat e nézet képviselői szerint nem fogják tudni konszolidálni másként, csak úgy, hogy pénzt pumpálnak a gaz­daságba. Ez pedig, függetlenül a német központi bank diktálni kívánt politikájától, mindenkép­pen inflációval és a márka gyen­gülésével jár. Abban azonban mindkét nézet képviselői egyetértenek, hogy az egyesüléssel olyan gazdasági hatalom jön léte, amely két-három év múlva a márka ,­határozott erősödését fogja maga után von­ni. - Ön melyik csoport vélemé­nyét osztja? - Nekem személy szerint nincs kétségem afelől, hogy a márka a mostani nehézségekkel is könnye­dén meg fog birkózni. Ezt azon­ban csak mint közgazdász állítom. (Folytatás a 3. oldalon) Óvatos optimizmus A német gazdasági unió első napja Olajozottan zajlott le a német újraegyesítési program­ban mérföldképek számító gazdasági, pénzügyi és szociá­lis unió bevezetése vasárnap. A kezdeti sikerek után csil­­lapulóban vannak a nyugatnémet infláció növekedésétől való félelmek is. A keletnémetek ugyanis eddig dicséretes önmérsékletet tanúsítottak, a vártnál kevesebb nyugatné­met márkát hívtak le számláikról - jelentette ki Theo Waigel nyugatnémet pénzügyminiszter. Július elsejével életbe lépett a pénzügyi unióról szóló NDK-NSZK államszerződés, amelynek kétségtelenül leglátvá­nyosabb eredménye az egységes pénz, a nyugatnémet márka ura­lomra kerülése. A világ pénzpia­cai februárban - amikor a két német állam elhatározta a gazda­sági uniót - csaknem pánikba estek, mivel attól tartottak, hogy a keletnémet vásárlók a kemény nyugatnémet márka birtokában nyakló nélküli költekezésbe kez­denek. Ez pedig a nyugatnémet márka gyengüléséhez és növek­vő inflációhoz vezethetne az NSZK-ban, amire a nyugatnémet Bundesbank kamatlábemeléssel reagálna. A lehetőség persze most sem kizárt, de egyre kevésbé valószínű. A nyugatnémet és keletnémet politikusok a pénzügyi egyesü­lést megelőző hetekben óva in­tették a vásárlókat attól, hogy meggondolatlanul elköltsék az összes DM-et. Ezen a héten az NDK állampolgárai legfeljebb kétezer NSZK- márkát vehetnek ki betétjeikről, ám - az eddigi tapasztalatok alapján - általában nem mentek el eddig a határig. A Bundesbank első jelentései szerint 5 milliárd márka készpénz is elegendő lesz a monetáris unió indulásához, a korábban számí­tott 6 milliárddal szemben. (A legrosszabb esetre tartalékolva a Bundesbank 25 milliárd márkát halmozott fel az NDK-ban a nyitást követő első napokra. A bonni kormány az egyesítés első négy évére 115 milliárd márkás alapot különített el.) A teljes keret kihasználatlanságát szakértők azzal magyarázzák, hogy az NDK állampolgárai a feltételezettnél nagyobb DM-készleteket tartalé­koltak az elkövetkezendő hóna­pok nehézségeire számítva. A biztató kezdet alapján a Bundesbank igazgatótanácsának tagja, a német pénzügyi unió egyik értelmi szerzője, Hans Tietmeyer a Frankfurter Allgemeine Zeitung­nak adott nyilatkozatában kifej­tette, hogy bízik a nyugatnémet márka stabilitásában. Mint hozzá­tette, a kamatlábak jelenlegi magas szintje stabilizáló tényező a gaz­daság számára, ugyanakkor ör­vendetes, hogy az unió beveze­tése nem járt együtt a kamatlá­bak emelkedésével. (Folytatás a 2. oldalon) Japán részt akar venni Kelet-Európa intézményes segítésében A japán kormány kapcsolatba szeretne lépni az Európai Bizton­sági és Együttműködési Értekez­lettel (angol rövidítéssel CSCE) a kelet-európai országok megse­gítése céljából - jelentette be a tokiói külügyminisztérium. A nemzetközi szervezet 1975-ben, Helsinkiben jött létre. Tagjai az Egyesült Államok, Kanada, vala­mint - Albánia kivételével - az összes európai ország. Tokió felvetette a CSCE-vel való rendszeres munkajellegű megbeszélések gondolatát is. Elhatározását azzal indokolta, hogy a Kelet és Nyugat közötti párbeszédet szorgalmazó szerve­zet szerepe megnövekedett a NATO és a Varsói Szerződés közötti katonai erőegyensúly megváltozásával. Japán támogat­ni fogja a CSCE és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös szakér­tői értekezletét is, amelynek fő témája a keleti blokk megsegíté­se lesz. (AP-DJ)

Next