Világgazdaság, 1990. szeptember (22. évfolyam, 167/5425-187/5445. szám)

1990-09-01 / 167. (5425.) szám

0 FtVILÁGGAZDALAP, XXII. évfolyam, 167. (5425.) szám ÜZLETI NAPILAP 1990. szeptember 1., szombat A­­gyit JELENTI AZ IRAK ELLENI AMERIKAI KATONAI TÁMADÁS csak idő és felkészülés kérdése, és akár két hónapon belül is megtörténhet - vélik amerikai szakértők. Haig egykori amerikai védelmi miniszter és NATO-főtitkár szerint is valószínű a katonai összecsapás. Bonn beje­lentette, hogy hajlandó részt venni az Irak elleni embargó miatt káro­kat szenvedő országok pénzügyi megsegítésében. Tokió ugyanakkor jelezte, hogy támogatja az embar­gót és kész megvitatni Washington­nal a térség országainak segélyezé­sét, de a nemzetközi erőkhöz adott 1 milliárd dolláros hozzájárulását nem tervezi növelni. A BÉKE UTOLSÓ ESÉLYÉNEK tartják Pérez de ' Cuellar ENSZ-főtitkár és Tarik Aziz iáki külügyminiszter tegnap meg­kezdődött tárgyalásait. A térség országainak sajtója szerint ha az ENSZ-főtitkárnak nem sikerül ered­ményt elérnie, „akkor csak a kato­nai megoldás marad". Értesülések szerint a két politikus két alkalom­mal is tárgyalt egymással, de egye­lőre nem ismeretes, hogy milyen eredménnyel. A SZOVJET CSAPATOK EGYHARMADA TÁVOZOTT Magyarországról augusztus végéig. A Honvédelmi Minisztérium adatai szerint eddig 35 720-an hagyták el az országot, beleszámítva a hozzá­tartozókat és a polgári alkalmazot­takat. Az adatok megfelelnek az ütemterv előírásainak. SEVARDNADZE ÁZSIAI KÖRÚTRA indult, hogy rendezze Moszkva kapcsolatait három vele határos országgal. A külügyminisz­ter egyhetes útja során Kínába, Észak- Koreába és Japánba látogat. ROMÁNIÁT ÖKOLÓGIAI TERRORRAL VÁDOLJA Bul­gária, mert Rusze határváros felett ismét megsűrűsödtek a Duna ro­mániai partjáról érkező mérgező klórgázfelhők. Giurgiu város vegyi üzemének levegőszennyezése sok tiltakozó akcióra adott okot, nem­rég Lukanov bolgár miniszterelnök tiltakozott telefonon Petre Roman miniszterelnöknél. A bolgár szak­­szervezetek most azt akarják elérni, hogy Rusze környékét nyilvánítsák katasztrófa sújtotta övezetnek. A TATÁR AUTONÓM KÖZ­TÁRSASÁG FÜGGETLENNÉ NYILVÁNÍTOTTA magát tegnap, és a Szovjetunió 15 szövetségi köztársaságával azonos státust követel. A TASZSZ arról is beszá­mol, hogy a tatár parlament által egyhangúan elfogadott döntés a Szovjetunióval és az Oroszországi Föderációval kötendő jogi, politikai és gazdasági kapcsolatok alapjául szolgál. TÖRÖK ÁRAMOT IMPOR­TÁL BULGÁRIA, hogy fedezni tudja a termelés nagyfokú csökke­nése miatt kieső villamosenergia­­hiányt. A szófiai gazdasági minisz­térium tájékoztatása szerint a két ország arról egyezett meg, hogy a bolgár gazdaság helyreállítása után Bulgária visszaadja Törökországnak az óránként 200 megawattnyi elekt­romos áramot. A FRANCIA KORMÁNY FEJET HAJTOTT A TÜNTETŐ PARASZTOK ELŐTT, és 1,2 milliárd frankot ajánlott fel az ál­lattenyésztőknek a szárazság és a húsárak esése miatti veszteségek ellensúlyozására. A 200 ezer paraszt rendőri fellépést kiváltó tüntetését követően bejelentett segély összegét a parasztszövetségek képviselői elégtelennek tartják. MEGNYÍLT AZ OMÉK és a Budatranspack nemzetközi anyag­­mozgatási és csomagolási kiállítás. A mezőgazdasági rendezvényen 27 ország kiállítói, köztük 611 magyar és 178 külföldi résztvevő mutatja be termékeit. A VILÁGBANK ELNÖKE MAGYARORSZÁGRA és Len­gyelországra látogat szeptember 1. és 7. között. A MAGYAR LAKOSSÁG 3,1 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT a nyolcvanas években - derül ki a népszámlálásról kiadott előzetes adatokból. 1990. január 1-jén az ország lakossága 10 millió 375 ezer fő volt. AZ EXPO VIDÉKEN nevű, májusban létrehozott auszt­rál-magyar alapítványhoz eddig 270 magyar település csatlakozott azzal a céllal, hogy a világkiállításon egyenlő eséllyel vehessen részt az ország bármely települése. A FINNORSZÁGBAN TAR­TÓZKODÓ ANTALL JÓZSEF magyar kormányfő látogatást tett a Nokia részvénytársaságnál. A PHARE-PROGRAMRÓL tartotta tegnap első megbeszélését az NGKM-ben az OECD segély­­programjával foglalkozó tárcaközi bizottság. A 14 minisztérium kép­viselői áttekintették, hogy négy fő területre: a gazdasági szerkezet átalakítására, a piacgazdaság inf­rastrukturális feltételeinek megte­remtésére, környezetvédelmi be­ruházásokra, valamint oktatási és vállalkozásösztönzési célokra ha­sználják majd fel az összesen 120 millió dollárra rúgó segélykeretet. A ROMÁN GAZDASÁG PIACGAZDASÁGGÁ VALÓ ÁTALAKÍTÁSÁRA tett ígéretet Petre Roman miniszterelnök abban az üzenetben, amelyet a korábban sztrájkoló Tractorul-gyári munká­sokhoz intézett. A 10 ezer dolgo­­­zó szeptember 5-éig felfüggesz­tette a munkabeszüntetést, miután egy parlamenti delegáció tárgyalt velük Brassóban. ROMÁNIA SEGÉLYT KÉR AZ IRAK ellen hozott szankciók okozta károk ellensúlyozására. A washingtoni román nagykövet elsősorban az Egyesült Államok és a fejlett országok támogatására számít. Irak évi 1,7 milliárd dol­láros tartozását olajjal törleszti Romániának, és az eddig kiesett szállítások miatt a román finomí­tók kapacitása máris 25 százalék­kal csökkent. TÁMADNAK A VÖRÖS KHMEREK a phnompeni kormány csapatai ellen, ha kudarcba fullad­nak az ENSZ kambodzsai béketer­véről Dzsakartában folytatandó tárgyalások. A JAPÁNOK A DÚSÍTOTT ALMALEVET kedvelik, és erre a technológiára már jó ideje át is állt a Békéscsabai Konzervgyár a Marubeni segítségével. A cég ta­valy 780 ezer dollárért exportált üdítőitalt a szigetországba, idén pedig akár 5 millió dolláros bevé­telt is elérhet, mivel a japánok feloldották a termékre vonatkozó importkvótákat. A MUNKÁSOK ŐRZIK AZ ÜZEMET a leveleki Dózsa Tsz egyik nyíregyházi telepén a hely­zet rendeződéséig, mert meg akar­ják akadályozni munkahelyük eladását. Az alkalmazottak kft.-t hoztak létre, hogy saját maguk vehessék meg az üzemet, de ve­zetőjüknek a tsz elnöke felmondott. JÖVŐRE 6,5 MILLIÓ TONNA SZOVJET OLAJRA VAN KILÁTÁS Szeptember közepére talán megegyezés születik a jövő évi, úgynevezett indikatív listáról. Eszerint várhatóan 6,5 millió tonna olajat veszünk - dollárért - a Szovjetuniótól. 3. oldal POLITIKA ÉS ÜZLET: SIKER Az egyik legsikeresebb osztrák üzletember és politikus, Josef Taus üzleti útját vázolja fel bécsi tudósítónk. 7. oldal Dobra vernek Gorbacsov a reformok szeptemberben 20 vállalatot halaszthatatlanságáról Interjú az ÁVÜ igazgatójával Várhatóan néhány héten belül eldördül a startpisztoly, és az Állami Vagyonügynökség eredeti elképzelései szerint a kiskereskedelem és vendéglátóipar elő­privatizációjával pár­huzamosan elindul az úgynevezett első privatizációs program (EPP). Ennek keretében, a gazdaság más területeiről is mint­egy 20 vállalat értékesítésére kerül sor. Az ÁVÜ újonnan kinevezett igazgatótanácsának első ülését követően többek között erről beszélgettünk Csépi Lajossal, a Vagyonügynökség igaz­gatójával. - Az Állami Vagyonügynök­ség új igazgatótanácsának első ülésén igen drasztikus intéz­kedéseket hozott, több vállala­tot államigazgatási felügyelet alá vont. Miért éppen most szánták el magukat erre a lépésre? - Az érintett vállalatoknál a privatizáció mostanra jutott el abba a szakaszba, ahol - bizo­nyos nemzetgazdasági érdekek szempontjából - indokolt az államigazgatási felügyelet. Az Ikarus és a Csepel Autó eseté­ben például attól tartottunk, hogy az állam beavatkozása nélkül a vállalatok értéke minimálisra csökkenne, mire eladásukra sor kerülne.­­ Ha a lépést valóban ez indokolja, akkor az már koráb­ban is időszerű lett volna. - Egy vállalati tanács által irányított céget államigazgatá­si felügylet alá vonni igen drasztikus intézkedés, amely erősen korlátozza a gazdálko­dási szabadságot. Korábban a kormányzati szervek is kerestek más megoldásokat, az egyik ilyen lehetőség lett volna például, hogy a két vállalat bejelenti az öncsődöt, de erre nem került sor. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, valamint az ÁVÜ szakértői most viszont úgy látták, hogy elke­rülhetetlen a beavatkozás.­­ A Lehel Hűtőgépgyárról korántsem mondható el, hogy a csőd szélén áll, mégis állam­­igazgatási felügyelet alá von­ták.­­ A Lehelnek igen régi kap­csolata volt egy nyugat-európai céggel, termékeinek nyugati eladása teljesen ráépült a part­ner értékesítési hálózatára. Most ez a cég meg akarja vásárolni a Lehelt, méghozzá úgy, hogy 100 százalékban tulajdonosává váljon. Anélkül, hogy bármilyen kifogásunk lenne a hűtőgépgyár vezetése ellen, úgy gondoljuk, hogy egy ilyen hosszú ideje tartó együttműködés bizonytalanná teszi az alkupozíciójukat a gyár értékesítésekor. Ezért az ár és az eladás feltételeinek kialakí­tásakor mi is szeretnénk jelen lenni. Egy száz százalékban történő felvásárláskor egyébként is félő, hogy a konkurencia „megeszi” a kisebbet.­­ Ennek más módja is elkép­zelhető, például megalakulhat most egy vegyes tulajdonú részvénytársaság, és a külföldi tulajdonos a későbbiekben is felvásárolhatja a magyar rész­vényeket. - A nyugati gazdaságokban léteznek olyan technikák, ame­lyek alkalmazásával ez a veszély elkerülhető. Mi is egy hasonló jogi eszközt szeretnénk kimun­kálni, amely biztosítja, hogy a legfontosabb kérdésekben az államérdek érvényesüljön eset­leg kisebbségi részvénytulajdon esetén is.­­ A jövő héten ugyancsak nagy súlyú döntéseket hoz az igazgatótanács. Kiválasztja, hogy melyik lesz az a húsz vállalat, amelyikkel indul az első privatizációs program. - Hosszabb előkészületek után most jutottunk az EPP küszö­bére. Egyelőre még folyik az egyeztetés a javasolt vállalati körről az Ipari és Kereskedel­mi Minisztériummal, valamint az érintett vállalatokkal. A jövő heti döntést várhatóan szeptem­ber közepén hirdetjük ki nyil­vánosan. ( Folytatás a 3. oldalon) Az iraki olaj nem megy a Szovjetunióba Szalontay Mihály jelenti Moszkvából. Az Irakkal erre az évre kö­tött kormányközi egyezmény alapján a Szovjetunió eddig 6,5 millió tonna olajat kapott Bag­dadtól - idézi a Pravda csü­törtöki száma a szovjet külgaz­dasági minisztérium illetékesét. Az irakiak összesen 1,6 milli­árd dollár értékű olajjal és 350 millió dollár készpénzzel tar­toztak az idén a Szovjetunió­nak, ami körülbelül 10,5 millió tonna olajnak felel meg. Ebből Moszkva Kuvait lerohanáásig 6,5­ millió tonna olajat és 46 millió dollárt kapott meg. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa augusztus 6-i határozatát a Szovjetunió is tiszteletben tart­ja, és azóta leállította a keres­kedelmet Irakkal, sőt visszahív­ta azt a két hajót, amelyek éppen útban voltak Bagdadnak szánt árukkal a Perzsa-öböl felé. A két ország közti árucsere tehát a nullára csökkent, de az iraki létesítményeken folytatják mun­kájukat a szovjet vendégmun­kások, mert ez nem jár keres­kedelmi tevékenységgel, és így nem esik embargó alá - írja a Pravda. A lap hozzáteszi, hogy 6500 szakértőjükkel nem állnak egyedül, mert Irakban tovább­ra is folytatja a munkát 3 ezer lengyel, 500 csehszlovák, 60 bolgár, és 10 ezer jugoszláv állampolgár. Ami a moszkvai követelések rendezését illeti, az illetékes szerint Irak kész lenne a törlesz­tésre, de azok az amerikai bankok, amelyeken keresztül üzleteiket lebonyolították, zá­rolták Bagdad számláit. Alekszandr Belonogov szov­jet külügyminiszter-helyettes a szovjet parlament külügyi bi­zottsága tegnapi ülésén elmond­ta, hogy a Szovjetunió 800 millió dollár bevételtől esik el 1990- ben, ha betartja az RT embar­góját. Ebből 520 millió dollár veszteség oka, hogy az iraki olajat a Szovjetunió nem tudja reexportálni Indiába, Bulgáriá­ba, Romániába és más orszá­gokba. • Meglepetést keltő bejelentést tett a manilai szovjet nagykö­vetség: a Szovjetunió hajlandó nyersolajat szállítani a Fülöp­­szigetekre, hogy pótolja az öbölbeli válság miatt kiesett olajat a szigetországban. A követség tisztviselője szerint a többlet szovjet olajtermelésből más országoknak is tudnak szállítani. (AP-DJ) A mielőbbi gazdasági refor­mok mellett szállt síkra Gorbacsov szovjet elnök annak a két tanácsadó bizottságnak az együttes ülésén, amelyek fel­adata a gyökeres változtatások irányelveinek kidolgozása. A szovjet államfő szerint a Szovjetunióra gazdasági össze­omlás vár, hacsak nem hoznak mielőbb drasztikus intézkedé­seket. Sokan azt kérdezgetik, vajon a vezetés nem kezd-e újabb életveszélyes kísérletbe. A szovjet társadalomban gya­korlattá vált a törvények fi­gyelmen kívül hagyása. Ameny­­nyiben nem szakítanak határo­zottan ezzel a gyakorlattal, fennáll a gazdaság összeomlá­sának, az állam szétesésének veszélye. Az elnöki és a szövetségi tanács előtt Gorbacsov hangoz­tatta, hogy a növekvő elégedet­lenség és az életszínvonal zu­hanása miatt nem tűrnek halasz­tást a piacgazdaság kialakítására szolgáló intézkedések. Most még kézben lehet tar­tani a helyzetet - hangoztatta a szovjet államfő, miután kemé­nyen bírálta és felmentette Nyiki­­tyin első miniszterelnök-helyet­test, őt téve felelőssé a cigeret­­tahiányért. A cigarettát, amelyért hosszú sorok kígyóznak, már csak jegyre lehet kapni. Akko­ra a hiánypszichózis, hogy több helyütt már tüntetttek is a ni­kotint nélkülöző dohányosok. A két bizottság ülésének befejeződéséről még nem érke­zett hír, de a hírügynökségek megerősítik, hogy Gorbacsov egyre inkább eltávolodik a /?/z.vA­ m.-kormány óvatosabb reformtervezetétől, hogy helyette az Oroszországi Föderáció szak­értői bizottságának radikálisabb elképzeléseit tegye magáévá. (Reuter) Privatizálás Csehszlovákiában A kormány egységes, a vállalkozók méltatlankodnak Csehszlovákiában nem múlik el hét, hogy valamelyik kor­mánytisztviselő ne vázolná a küszöbönálló privatizálásra vonatkozó elképzeléseket. A múlt héten Petr Pithart cseh miniszterelnök a gépipari tárcához tartozó vállalatok veze­tőinek fejtette ki, hogy nyugvópontra jutottak a privatizálás körüli viták a kormányzaton belül. E hét csütörtökén a kor­mány elfogadta a parlament elé terjesztendő törvényterveze­tet. Közben persze egyre erőseb­ben hallatják hangjukat azok, akik elégedetlenek a kérdés kormány általi kisajátításával - közéjük tartozik többek közt a csehszlovák vállalkozók társu­lásának elnökhelyettese is. A cseh kormány elnökének múlt heti kijelentéseivel teljes összhangban, csütörtökön Wales szövetségi miniszterelnök-he­lyettes a kormánydöntés előtt már ismertette az elképzelése­ket. Első lépésben mintegy 70 ezer, elsősorban a szolgáltatások, a kereskedelem és a vendéglátás szférájában működő kisvállalat magánkézbe adására kerül sor. Ezeket az egységeket vagy megkísérlik visszajuttatni ere­deti tulajdonosaiknak, vagy lehetővé teszik megvásárlásukat. A vállalatnagyság miatt „kis­­privatizálásnak” elkeresztelt műveletet mederbe terelő jog­szabályok tervezetét a kormány szeptember 15-ig készül a par­lament elé terjeszteni. Az állami nagyvállalatok tulajdonának megváltoztatására Wales közlése szerint külön átfogó törvényt készítenek elő. Ez fogja szabályozni a „kispri­­vatizáláson” kívül rekedt, az állami vagyon tekintélyesebb hányadát (becslések szerint 70 százalékát) megtestesítő válla­latok tulajdonosváltozását­­ ingyenes lakossági részvények útján (VILÁGGAZDASÁG, 1990. augusztus 28., 2. oldal), külföldi befektetők bevonásával, valamint Wales titokzatos kije­lentésével szólva „a piacgaz­daságokban szokásos egyéb eszközök segítségével”. A miniszterelnök-helyettes nem bocsátkozott jóslatokba azt il­letően, hogy az állami tulajdon mekkora hányadát fogja érinteni a tervbe vett privatizálás, csu­pán annyit ígért, hogy az át­alakulási törvény végleges ter­vezete három-négy hónapon belül elkészül. (Folytatás a 2. oldalon) Peking fékezi a tartományok versenyét a külföldi tőkéért A kínai adóhatóság rendelet­ben tiltotta meg a viszonylag nagy önállósággal rendelkező helyi kormányzatoknak, hogy központi engedély nélkül adó­­kedvezményeket nyújtsanak a külföldi beruházóknak. A köz­ponti vezetés ugyanis komoly bevételektől esett el a külföldi tőkét becsalogatni szándékozó helyi kormányzatok mohósága miatt. Egyes közgazdászok úgy vélik, hogy a rendelet előhír­nöke a bonyolult adórendszer felülvizsgálatának is. A vegyes vállalatok Kínában 30-50 százalékos nyereségadót fizetnek, tevékenységüktől függően. Az öt, hivatalosan is elismert különleges gazdasági övezetben viszont a profitnak mindössze 15 százalékát kell adóban befizetniük, és bizonyos magas innovációjú iparágak további jelentős kedvezménye­ket élvezhetnek. Nyugati szak­értők úgy vélekednek, hogy a mostani rendelet semmiképpen sem vonatkozhat a különleges övezetekben külföldi részvétel­lel létrejött vállalkozásokra. Az adóhatóság elsősorban azokat a területeket kívánja célba ven­ni, ahol a helyi vezetők a köz­pont akaratát semmibe véve megtoldották a hivatalosan is járó adókedvezményeket, az azonban kérdéses, hogy Peking érvényt tud-e szerezni rende­letének. (Reuter)

Next