Világgazdaság, 1990. október (22. évfolyam, 188/5446-208/5466. szám)

1990-10-02 / 188. (5446.) szám

XXII. évfolyam, 188. (5446.) szám ÜZLETI NAPILAP 1990. október 2., kedd OKTÓBER 14-ÉN LESZ A HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁ­SOK MÁSODIK FORDULÓJA. Budapesten a lakosság 37,39 szá­zaléka szavazott; a 10 000 vagy annál kisebb lélekszámú 2930 településből 2758-ban volt érvényes a szavazás, 82,37 százalékot sze­reztek a független polgármester­jelöltek, s a kislistás eredmények is a függetlenek 71,46 százalékos fölényét hozták. A tízezernél na­­gyobbb lélekszámú 2112 település közül csak 403-ban volt eredmé­nyes az egyéni listás szavazás. Az SZDSZ-FIDESZ koalíció 16,38, az SZDSZ és az MDF is 14,39 szá­zalékot ért el. A listás szavazás 162 körzetéből 13-ban zárult eredmé­nyesen a választás. Az SZDSZ 24,4, az MDF 18,4, a FIDESZ 16,67 százalékot szerzett. KILENC FRANCIA TÚSZT SZABADON ENGED Szaddám Huszein, ám Párizsban hevesen tagadják, hogy tárgyalásokat kezd­tek volna vele. Bush az ENSZ- közgyűlés előtt újra elítélte Bagdadra, ám reményt keltett arra, hogy ha Irak kivonul Kuvaitból, akkor tár­gyalások kezdődhetnek az Izrael által elfoglalt arab területek kiürítéséről is. Az iráni és szaúd-arábiai külügy­miniszter New Yorkban a diplomá­ciai kapcsolatok űrfelvételéről tárgyalt. Irán és Szíria tervet készí­tett a Libanonban fogva tartott nyugati túszok szabadon bocsátá­sára. A HORVÁTORSZÁGBAN ÉLŐ SZERB KÖZÖSSÉG KIKI­ÁLTOTTA AUTONÓMIÁJÁT. A Horvátország lakosságának 12 százalékát kitevő szerbek függet­lenségük kikiáltásával párhuzamo­san bejelentették, hogy Jugoszlávia kilencedik politikai egységeként szövetségi szinten kívánják magu­kat képviseltetni. A szerbek fegy­vereket is szereztek, és összetűzé­sek voltak a horvát rendfenntartó erőkkel. Boriszlav Jovics jugosz­láv államfő a belpolitikai helyzet miatt New York-i látogatását megszakítva hazautazott és össze­hívta az elnökség rendkívüli ülé­sét. Vasárnap Újvidéken Vajdasá­gi Fórum néven új politikai párt alakult, amelynek legfőbb célja, hogy a Vajdaság Szerbián belül nagyobb autonómiát kapjon. MOJSZEJEV SZOVJET VEZÉRKARI FŐNÖK A PENTAGONBAN megbeszélése­ket folytatott Cheney amerikai védelmi miniszterrel és Powell vezérkari főnökkel. A SZOVJET PARLAMENT ELFOGADTA A SZABAD VALLÁSGYAKORLÁSRÓL rendelkező törvényt, amely kimondja az állam és az egyház különválasz­tását. A törvény értelmében min­den vallás egyenlő, és a szovjet állampolgárok maguk határozhat­ják meg a vallásokhoz való viszo­nyukat. KIEVBEN NACIONALISTA TÜNTETÉSSEL kezdődött a teg­napi sztrájk, amellyel Ukrajna lakó­­i a moszkvai központtól való na­gyobb függetlenséget követelik. A tüntetők az új szövetségi szerződés ellenzése mellett a csernobili erő­mű teljes bezárását is követelik, valamint azt, hogy az ukrajnai fia­talok csak a köztársaság hadseregé­ben szolgáljanak. EGYESÜLT A KELETNÉ­MET ÉS A NYUGATNÉMET CDU. Az egységes keresztényde­mokrata párt elnöke Kohl, egyet­len elnökhelyettese De Maiziére lett. TEGNAP FORGALOMBA KERÜLT AZ ÚJ 100 ÉS 200 MÁRKÁS bankjegy az NSZK-ban. Az 5-től 1000 márkásig terjedő sorozat kibocsátását 1992-ben feje­zik be. A bankjegyek cseréje folya­matos lesz, a régieket korlátlan ideig névértéken átváltják. A BOLGÁR ELLENZÉKI Demokratikus Erők Szövetsége nyerte a parlamenti pótválasztást. Az államfő helyettesévé kinevezett volt belügyminiszter mandátumá­ért folyó küzdelemben az ellenzé­ki politikussal szemben szocialista párti ellenfél állt. BULGÁRIÁBAN JEGYRE ADJÁK A BENZINT október közepétől a bolgároknak is, akik április közepéig havi 40 liter üzem­anyagot vásárolhatnak. A külföldi­ek már korábban is csak kemény­valuta ellenében tankolhattak a kijelölt benzinkutaknál. BETILTOTTÁK A NUKLE­ÁRIS KÍSÉRLETEKET a kazah hatóságok a köztársaság területén. A kazahsztáni Szemipalatyinszkban van a Szovjetunió legnagyobb nukleáris kísérleti terepe. A BALTI ÁLLAMOK KOPPENHÁGÁBAN közös infor­mációs képviseletet nyírnak, amely nem hivatalos követségekként működik majd. A II. világháború után ez a három balti állam első hivatalos képviselete külföldön. NOVEMBER VÉGÉRE DÖNTÉS AZ EXPÓRÓL? A világkiállítás kormánybiztosa szerint ez a döntés meghozatalának utolsó ésszerű határideje, e menetrend alapján például az új budapesti önkormányzatnak bő két hét is jutna a gondolkodásra. A megrendezés elvállalásának valószínűsége most mégis nagyobb, mint eddig bármikor. 3. oldal MIRE, MENNYI MENT EL? A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány titokzatos kasszájába nyerhetnek betekintést kisvállalkozási oldalunkon. 6. oldal SEGÍTSÉG A LEGSZEGÉNYEBBEKNEK Dél-Ázsiában jó esély van a szegénység mérséklésére a kilencvenes években, ugyanezt jóval nehezebb lesz elérni Afrikában, ott csak szigorúan összehangolt intézkedéssorozattal lehet remény a javulásra - derül ki a Világbank legutóbbi jelentéséből. 9. oldal JÖVŐRE: TOYOTÁT RÉSZLETRE? A japán autógyár ausztriai forgalmazója, a Toyota Frey jövőre 24 ezer kocsit szeretne értékesíteni Kelet- Európában (beleértve a Szovjetuniót is), többségüket részletre. Osztrák lapértesülések szerint még mindig bizonytalan a magyarországi Suzuki-gyártás. 12. oldal Mérsékelt olajárcsökkenés OPEC-vélemény: Szükség lesz a Nyugat tartalékaira Csökkentek tegnap a szabadpiaci kőolajárak a Távol-Keleten. A háborús veszély enyhüléseként értel­mezték, hogy az iraki elnök - Mohamed próféta szüle­tésnapján az iszlám világ­hoz küldött üzenetében - párbeszédet sürgetett a válság megoldására. Oldott a feszültségen az a gesztus is, hogy az amerikai tör­vényhozás várhatóan 15 millió barrelra növeli az USA stratégiai olajtartalé­kaiból piacra dobható mennyiséget. Hasonló lépés­re hívta fel a 21 fejlett tőkésországot tömörítő Nemzetközi Energiaügynök­ség (IEA) többi tagját is az OPEC soros elnöke, aki azt állítja: az OPEC önmagá­ban nem lesz képes a télen várható hiány pótlására. Szingapúrban tegnap az irány­adó amerikai olajfajta, a West Texas Intermediate ára novem­beri szállításra 59 centtel csök­kent a pénteki, barrelenként 39,51 dolláros New York-i záróárhoz képest, az északi­tengeri Brentet (ugyancsak novemberre) 39 dollárért je­gyezték a pénteki 39,45/55 dolláros amerikai zárás után. Az olajtermékek árát az erős ke­reslettel párosuló térségbeli szűkös kínálat magasan tartot­ta. A repü­lőgépbenzin barreljé­nek ára folt Szingapúr, akárcsak pénteken, 62 dollár, a gázolajé 48 dollár körül, a magas kén­tartalmú fűtőolajé tonnánként 160 dollár körül mozgott. (Folytatás a 2. oldalon) Washington: költségvetési kompromisszum az utolsó órában Mindössze 12 óra hiányzott ahhoz, hogy az Egyesült Államokban az 1991-es pénzügyi év elkezdődjék, s a költségvetési deficit csökkentéséről született megállapo­dás hiányában a Gramm-Rudman-Hollings-törvény megbénítsa a szövetségi kormányt, amikor vasárnap megegyezés született Bush elnök és a törvényhozás vezetői, illetve a két párt között. A kompromisszum érdekében az elnöknek és a republikánu­soknak kellett többet feladni álláspontjukból, ám a megegye­zésből előnnyel kikerülő de­mokraták is nehéz percek elé néznek a novemberi időszaki választások közeledtével az adóemelések és kiadáscsökken­tések fájdalmas következmé­nyei miatt. A Fehér Ház és a két párt vezetőinek költségvetési komp­romisszuma 40 milliárd dollá­ros deficitcsökkentést irányoz elő a tegnap kezdődött 1991-es pénzügyi évre, és összesen 500 milliárd dollárt a következő ötéves időszakra. A takarékpénz­tárak megmentésének horribilis költségeivel az 1991-es pénz­ügyi év költségvetési deficitje a maratoni hosszúságú tárgya­lások után megszületett lépések ellenére is 253,6 milliárd dol­lár lesz - ha a számításokkor használt gazdasági alapfeltéte­lezések igaznak bizonyulnak ami majd négyszerese a Gramm-Rudman-Hollings -tör­vényben erre a periódusra enge­délyezett 64 milliárd dolláros felső határnak. Ráadásul a deficitszámításokból a mege­gyezés szerint kihagyták a szaúd­­arábiai expedíciós hadsereg - a jelenlegi trend folytatódásával mintegy 6 milliárd dollárra rúgó - várható költségeit. A közgaz­dászok arra is figyelmeztetnek, hogy a recesszió beköszönte a már így is rekordnagyságú költségvetési hiányt akár 300 milliárd dollárra is duzzaszt­hatja. A megoldás valószínűleg a Gramm-Rudman-Hollings tör­vény által megszabott deficit­maximumok módosítása, illet­ve a határidő meghosszabbítá­sa lesz. A Gramm-Rudman- Hollings-törvény eredetileg 1993-ra írta elő a költségvetés kiegyensúlyozását, ez azonban teljesíthetetlen, ezért várhatóan a mostani - részleteiben még nem kidolgozott - öt évre ter­jedő kompromisszum lép a helyébe. A költségvetési komp­romisszum törvénnyé válása elé azonban még több akadály tor­nyosul, ezért első lépcsőben e hét péntekéig halasztották a Gramm-Rudman-Hollings-tör­vény automatikus kiadáscsök­kentő lépéseinek érvényesítését, ám ha a törvényhozás két háza addigra nem fogadja el a költ­ségvetést, akkor újabb hosszab­bításra kerül sor. A szükségintézkedésekre szin­te biztosan szükség lesz, a költségvetési kompromisszum ugyanis nem számíthat könnyű útra a törvényhozásban. A fáj­dalmas lépéseket tartalmazó költségvetés-tervezet kényes politikai döntésre kényszeríti a törvényhozókat, alig egy hónap­pal a novemberi időszaki válasz­tások előtt, amikor a képvise­lőház összes helyéért és a sze­nátusi mandátumok harmadáért szállnak harcba a politikusok. Bár tény, hogy a kompromisz­­szumban a republikánusok, a tőkeérték-növekedési adó csök­kentésének újbóli feladásával és az adóemeléssel főleg Bush elnök engedett többet, a demok­raták is kénytelenek voltak szavazóik körében népszerűtlen lépésekbe belemenni. A repub­likánusok - az adóemelés tényét és a tőkeérték-növekedési adó csökkentésének elmaradását aligha ellensúlyozandó - szava­zóiknak pozitívumként tálalhat­ják, hogy sikerült kivédeni a demokraták jövedelemadó­emelési kísérleteit. A demok­raták a tőkeérték-növekedési adó csökkentésének újbóli megaka­dályozására hivatkozhatnak, ám az adóemelésből származó bevételek fele - a benzin, az alkohol és a dohány adóemelé­se - a középosztálybeli válasz­tók zsebeit könnyíti meg. Mindkét pártnak meg kell vi­szont magyaráznia a költség­­vetés szociális kiadásainak je­lentős csökkentését. Az első elemzések szerint a költségvetési kompromisszum­nak egyedül a jegybank szere­pét ellátó Fed fog örülni, mivel Greenspan, a bank elnöke ko­rábban hangsúlyozta: a kamat­lábak csökkentéséről csak ak­kor lehet szó, ha „hitelt érdem­lő” költségvetési megállapodás köttetik. Márpedig általános a vélemény, hogy a vasárnap született megállapodás végre rábírhatja a Fedet a monetáris politikának a gazdaság élénkí­tését célzó lazítására. Az első hétfői reagálások szerint - a Fed lépését valószí­nűre véve - a részvényárfolya­mok emelkedtek, miközben a dollár a nemzetközi pénzpiaco­kon gyengült. Igaz, az ameri­kai valuta árfolyamának csök­kenéséhez az is hozzájárult, hogy a múlt héten - az Öböl menti feszültség fokozódásától tartva - az akkor még valamivel erő­sebb dollárban sokan hosszabb távú pozíciókat építettek ki, amelyeket föl kellett számolni, így várható, hogy a dollárgyen­gülés átmenetileg visszafordul, illetve az árfolyam némileg stabilizálódik, ahogyan a befek­tetők rövid távú pozíciókat építenek ki. Ebben az is befo­lyásolja őket, hogy a részvény­­árfolyamok emelkedése megnö­veli a külföldi befektetők ér­deklődését, ami dollárvásárlás­ban is jelentkezhet. (Reuter, AP-DJ) (A költségvetési megállapodás részleteiről szóló írásunkat lásd a 2. oldalon.) ­ Gazdasági határőrség a szovjet tagköztársaságokban A hadiipar a csodafegyver? Szalontay Mihály jelenti Moszkvából: Úgy tűnik, két malomban őrölnek Moszkvában és a szovjet tagköztársaságokban. Miközben a Legfelső Tanács másodren­dű törvénytervezeteken vitatkozgat Moszkvában­­ olyan nyugalommal, mintha az ország területének háromnegyede nem kiáltotta volna ki szuverenitását -, a köztársasági parla­mentek úgy készülődnek kulcsfontosságú döntések meghoza­talára, mintha a rendkívüli hatáskörökkel felruházott Gorba­csov nem helyezhetné hatályon kívül bármelyik határozatu­kat. Moszkvában a közeljövőben a többi termelővel összevetve viszonylag korszerű műszaki színvonalat képviselő hadiipari üzemektől várják a gazdasági fordulatot. Nem véletlenül tűz­te napirendre a héten a kérdést az elnöki tanácsadó testület, amelynek ülésén a szovjet hadiipari komplexum legjelesebb tudósai is jelen voltak. A ter­vek szerint a következő öt évben 550 katonai üzemet állítanak át polgári termelésre, s ebből 56 vállalat 1993-ig teljesen leáll a hadianyaggyártással. A többi üzemben jelentősen csökkenni fog a katonai megrendelések részaránya. A szovjet vezetés azt reméli, hogy az egykori hadi­üzemekben készült fogyasztási cikkekkel sikerül majd csillapí­tani a fogyasztók áruéhségét, stabilizálva a piaci helyzetet. Egyáltalán nem biztos azon­ban, hogy az elkeseredett köz­társaságok ki tudják várni a jobb idők eljöttét. A helyi vezetés általában újabb központosító törekvéseket sejt minden moszk­vai kezdeményezés mögött, és emiatt igyekszik inkább a köz­vetlen kapcsolatokra hagyatkoz­ni. Éppen ezért találkoztak ki­lenc köztársaság kormányának képviselői Tallinnban, ahol megegyezés született a három balti állam, valamint Kirgizia, Moldávia, az Oroszországi Föderáció és Örményország között egy köztársaságközi bizottság felállításáról. Belorusz­­szia és Tádzsikisztán képvise­lői nem írták alá a jegyzőköny­vet, arra hivatkozva, hogy nin­csenek felhatalmazva erre. A tallinni parlament eközben a köztársaság gazdasági határa­iról szóló törvénytervezetet vitatja. Azért csak gazdasági határokról van szó, mert Észt­ország egy darabkája a negyve­nes években átkerült Oroszor­szághoz, és így ezen területek sorsa külön tárgyalások témája lesz. Észtország belső piacainak védelmére addig is ellenőrző­­pontok felállítását tervezik. Először csak az áruszállítást, valamint és a ki- és beutazást ellenőrzik, majd a következő lépcsőben egy hónapra szóló tartózkodási engedélyt adnak ki a más területről érkezetteknek, akik később már csak meghívó­­levéllel érkezhetnek Észország területére. A legutolsó szakasz­ban pedig az észt külképvisele­tek adják majd ki a beutazóví­zumokat. Nemcsak Tallinn kezdte meg a határok ellenőrzését. Ukrajná­ban 64 ellenőrzőpontot állítot­tak fel a legfontosabb utakon, hogy megakadályozzák az élel­miszerek kivitelét a köztársaság­ból. Az utóbbi évek leggazda­gabb termését aratták­ le ugyan Ukrajnában, de a boltok még mindig konganak az ürességtől. Hétfőn több tízezren tüntettek a köztársaságban a nagyobb gazdasági és politikai önállósá­gért, követelve Vitalij Maszol miniszterelnök lemondását és a kommunista párt feloszlatását. Az ukrán népfrontmozgalom általános sztrájkot is hirdetett az 52 millió lakosú köztársa­ságban, ám egyelőre nem érke­zett hír arról, hány körzet csat­lakozott a felhíváshoz. Szovjet-nyugatnémet vegyes vállalat földgázexportra A nyugatnémet BASF-hez tartozó Wintershall vegyes vállalatot alapított a szovjetunió­beli Zarubezsgaz céggel szov­jet földgáz nyugat-európai exportjára. A BASF moszkvai képviseletének vezetője, Werner Halter a bejelentés kapcsán elmondta, hogy az első szállít­mány a jelenlegi NDK-ba irá­nyul majd. Tájékoztatása sze­rint hamarosan megkezdődnek a gázszállítások az egyesülés előtt álló Németország nyugati felébe, valamint más nyugat­európai országokba. A pénteken aláírt kétoldalú megállapodás értelmében a Wintershall és a Zarubezsgaz közösen fog gáz­vezetékeket építeni és elosztó­­rendszereket telepíteni Nyugat- Európában. A Szovjetunió hozza felszín­re a világon a legtöbb földgázt, ám kivitelét az utóbbi években erősen korlátozták a csőveze­ték-problémák. A Zarubezsgaz - amely 50 százalékos tulajdo­nosa az új vegyes vállalatnak - a világ legnagyobb földátter­­melő cégei közé tartozó Gaz­prom leányvállalata. (Reuter)

Next