Világgazdaság, 1990. október (22. évfolyam, 188/5446-208/5466. szám)
1990-10-09 / 193. (5451.) szám
1990. október 9 CIPŐGYÁRTÁS 11 VILÁGGAZDASÁG Bally Tulajdonost váltana a luxuscipőgyártó Néha egészen hétköznapi esetekből is születhet nagy üzlet. Carl Franz Bally, egy Zürich környéki nadrágtartógyáros az 1800-as években egy pár, akkoriban luxusnak számító francia cipővel akarta meglepni feleségét. Nem emlékezett azonban a lábméretre, ezért végül is több tucat, különböző méretű cipővel érkezett haza Párizsból. Állítólag ennek az utazásnak a során határozta el, hogy cipőket fog gyártani, és a pincéjében létrehozott, kezdetben egyszerű cipőket készítő kis műhelyből jött létre a mai, világszerte 500 üzletet fenntartó, elegáns, hagyományos vonalú termékeket kínáló Rally Intercontinental Ltd. A vállalat tavaly több mint 8 millió pár lábbeli eladásával 1,25 milliárd svájci frank értékű forgalmat bonyolított le. Napjainkban, mikor a divatcikkiparban olyan éles a verseny, még egy ilyen hatalmas cégnek is komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy piaci helyzetét megőrizze. Ráadásul a gazdasági fejlődés ütemének lassulása és a mostani olajválság a luxuscipőüzletet sem kíméli: a vevőkért naponta meg kell küzdeni. A kevésbé divatorientált férficipőgyártásban a Rally stabilan tartja helyét a vezető cégek között, a női cipőket illetően azonban számára is komoly konkurenciát jelentenek az olasz formatervezők. A Rally ezért is jelent meg a közelmúltban egy kevésbé drága, a fiatalok számára készült merészebb, kísérletezőbb stílusú cipőcsaláddal, és tért át különböző kiegészítő termékek vagy például a habfürdőzselé gyártására. A cég történetének legújabb fejleményeként felmerült a tulajdonosváltás gondolata. 1977 óta a Rally ugyanis egy veszteséges svájci fegyvergyár, a zürichi Buehrle tulajdonában van, de a cipőgyár tavalyi impozáns forgalma sem volt képes pozitívvá tenni a tulajdonos mérlegét. Egyes tőzsdei szakvélemények szerint a Rally jobban járna, ha a maga lábára állna, de a Rally elnöke, Alfred Niederer nem tartja valószínűnek, hogy a fegyvergyár egykönnyen megválna legjobban jövedelmező üzletétől. A kérdésben döntés még nem született. (Reuter) Válságban az Adidas és a Puma Előretörtek az amerikai sportcikkgyártók A hobbisport világszerte virágzó üzletággá vált. 1985 és 1989 között csak a sportcipők forgalma 7,4 milliárd márkáról 14,8 milliárdra emelkedett. Egy londoni piackutató szerint 1991- ben az NSZK-ban, Franciaországban, Olaszországban és Nagy- Britanniában 14 milliárd márkát költenek majd sportruházatra, és az említett országok közül is a nyugatnémet piac lesz a legjelentősebb: a nyugatnémetek 1994-ben várhatóan 5,5 milliárd márkát fognak hobbisportra kiadni. Ha a vezető sportszergyártók forgalmát nézzük, az Adidas konszern (beleértve a licencével működő arena, Prima, Le Coq Sportiv és Pony cégeket is) 1989-ben 4,6 milliárd márkás összesítet forgalmat ért el. Az amerikai Nike forgalma 3,66 és a szintén amerikai Reebok International cégé 3,44 milliárd márka volt. Ezek alapján egyelőre az Adidas AG a világ első sportruházatgyártója. Az Adidas és a Puma e konjunktúra ellenére is válságban van. Az Adidas a tavalyi évben 120 millió márka adó utáni veszteséget könyvelt el, a Puma forgalma 1989-ben pedig csak 1,16 milliárd márka volt az előző évi 1,37 milliárdhoz képest. A német cégek egyfelől ott követték el a hibát, hogy nem mérték fel kellő időben: a kilencvenes évek igazán nagy fogyasztói nem a profik, hanem a sportot hobbiszerűen űző fiatalok közül kerülnek ki. Mikor pedig már fel is ismerték a helyzetet, termékeiket még mindig nem a fiatal korosztály ízlésének megfelelően tervezték: az Adidast és a Pumát az ifjúság túl komolynak, szolidnak, unalmasnak találta. Az elhibázott marketingstratégia következtében az Adidas elsősorban az amerikai piacról szorult ki: ottani 160 millió dolláros forgalmával messze lemaradt a Nike (1,192 milliárd dollár) és a Reebok (1,15 milliárd dollár) mögött. A német gyártók másik nagy hibája az volt, hogy a drága hazai termelésről túl későn tértek át az olcsó ázsiaira. Míg az amerikaiak termékeik 100 százalékát kezdettől fogva tajvani, indonéziai és Fülöp-szigeti gyárakban állították elő, az Adidas-cipőknek csak 83, ruházati cikkeinek 95 százaléka készül a Távol-Keleten. A Pumának pedig csak a közelmúltban sikerült hazai termelését 3,5 százalékra visszaszorítania. A Nike és a Reebok időközben divatos, ötletes formatervezéssel, valamint agresszív reklámpolitikával egyre nagyobb vevőkört hódít meg magának, a terjeszkedésüket elsősorban a külföldi piacok növelésére alapozva. A Nike forgalma 1989- 90-ben Amerikában 28, külföldön 38 százalékkal nőtt, és a közelmúltban létesített értékesítési hálózatot az NDK- ban. A Reebok nyugatnémetországi forgalmát az 1988-as 40 millió márkához képest 1989- ben 48 millió márkára növelte, és ezzel ezen a piacon az Adidas, a Puma és a Nike után a negyedik helyen áll. A jövőben a németeknek még egy amerikai gyártóra is oda kell majd figyelniük: az 1985-ben alapított és Amerikában ma már a harmadik helyen álló L. A. Gear cégre, mely 1989-ről 1990- re mintegy félmilliárd márkával növelte forgalmát, s ez a Michael Jackson által kialakított és a tinédzser korcsoportnak szánt legújabb kollekciójának augusztusi megjelenése után várhatóan tovább fog nőni. Az amerikaiak mellett a japánok szintén feltörekvőben vannak a sportruházati piacon. Az Asics-Tiger és a Mizuno 1989/ 90-ben 1,8 milliárd, illetve 1,66 milliárd márkás forgalmat ért el, és a világranglistán az előkelő 4. és 5. helyet foglalják el. A konkurencia felismerte a németek gyenge pontjait, és ha azokat kellő időben nem erősítik meg, olyan helyzet állhat elő, hogy az Adidas és a Puma hazai piacának fontos részeit veszíti el. Az a tény, hogy a versenytársakat jóval megelőzve, már áprilisban megjelentek a keletnémet piacon, rövid távon nem sokat javít helyzetükön: a keletnémet vevők bevásárlólistáján a sportruházat ugyanis nem az első helyen áll. A Puma és az Adidas számára fellendülést tehát egyelőre csak a szigorú szanálás hozhat. Célkitűzéseik szerények: a Puma 1990- ben nagy veszteség helyett csupán kisebbet szeretne elkönyvelni. Az Adidas, a közelmúltbeli francia tőkeinjekció jóvoltából pedig ,jó esélyt lát az idén egy 20 millió márkás (adó előtti) nyereségre. Az amerikai és japán cégek hatalmas, több száz milliós növekedési rátája mellett ez valóban csekély összeg. (Handelsblatt) centrális lízing következő szolgáltatásait ajánlja figyelmébe: FT-LÍZING BELFÖLDI SZÁLLÍTÓTÓL mi megvesszük a kiválasztott gépeket, hogy Önök azokat használhassák FT-LÍZING KÜLFÖLDI SZÁLLÍTÓTÓL mi Önök helyett kifizetjük az import gép ellenértékét, hogy azzal mielőbb termelhessenek “SALE AND LEASE BACK” mi megvásároljuk meglévő használt eszközeiket és lízingbe adjuk Önöknek, hogy likviditásukat javítsuk TERMÉKEIK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE a lízing bekapcsolásával mi megvesszük az Önök által gyártott vagy forgalmazott berendezéseket, hogy azokat másnak lízingbe adjuk. Alacsony lízingszorzók! Előre kidolgozott és egyedi - a lízingbevevő igénye szerint kialakított - kedvező lízingajánlatok. A maradványérték 0-10%. Ne feledje, hogy minden lízingdíjnak közel a fele adó lenne, ha ön nem lízingelne! Címünk: Centrál Lízing Kft. Budapest, Gyula u. 4. 1118. Telefon: 165-5239, 165-1714, 185-3468, telefax: 185-3468. ok ! Csúcstechnológia a cipőiparban Mennyibe kerül a Nike-nak a K+F? A reklámra fordított, több tízmilló dolláros összegekhez képest a sportcipőgyártók viszonylag keveset költenek kutatásra és fejlesztésre. Az 1990-es pénzügyi évben 2,2 milliárd dolláros forgalmat és ebből 243 millió dollár nyereséget realizáló Nike nem egész 8 millió dollárt fordított K+F-re - ami forgalmának fél százalékát sem éri el. A cipőipar azonban nem hasonlítható a fejlesztésre milliárdokat áldozó autóiparhoz. A japán ASICS Corp. után a szektorban még így is a Nike K+F- kiadása a legmagasabb. A Nike kutatólaboratóriuma az összes közül messze a legjobb - állítja Joseph Hamill, aki több cipőgyártónak is tanácsadója és a massachusettsi egyetem biomechanikai laboratóriumának vezetője. A kutatástfejlesztést a Nike-nál 10 termékfejlesztő mérnökből álló csoport alkotja. Az angol elnevezés (advanced product engineers) kezdőbetűi alapján APE- eknek (magyarul: emberszabású majmoknak) keresztelt, pólóba és sortba öltözött csapat irodájának ketrec ajtószerű bejáratát egy kitömött gorilla őrzi. Vezetőjük, az „emberszabású majmok királya”, Bruce J. Kilgore, az ő feladata, hogy legalább öt évre előre megtervezze a jövő cipőmodelljeit. Kilgore csoportja fejlesztette ki, többek között, a többféle sportágban is használható „cross-edzőcipőt” és az úszók körében ma már közkedvelt, „aqua” zokninak nevezett vízi lábbelit. Ők tervezték továbbá a Denevérember csizmáját és azt az önműködően bekötődő edzőcipőt, melyet Michael J. Fox viselt a Vissza a jövőbe II. című filmben. Az APE-műhelyen kívül a különböző fröccsöntött talpak vizsgálatára a Nike egy úgynevezett gumilaboratóriumot is fenntart, valamint egy korszerű műszerekkel ellátott sportkutató-laboratóriumot, melyben biomechanikai és anatómiai vizsgálatokat végeznek. A Nike-nál nem a divattervezők, hanem a mérnökök diktálnak. Mikor a 80-as évek közepén a cég a kelleténél nagyobb hangsúlyt fektetett a divatra, egyik legfőbb vetélytársa, a Reebok International rövid időn belül átvette az amerikai piacon a vezető szerepet. A Nike válaszul kifejlesztette „látható légpárnás” modelljét: ennek különlegessége, hogy a cipő sarkába beépített légpárna egy kis ablakon keresztül megtekinthető. A nemcsak jól eladható és tetszetős, de a sportolók körében is sikert arató modell meghozta az eredményt: az elmúlt 18 hónapban a Nike már mind piaci részesedés, mind forgalom tekintetében megelőzte a Reebokot. A Nike rendeléseinek dollárértéke az idei pénzügyi évre 42 százalékkal haladja meg a múlt évit, piaci részesedése 25 százalék, szemben a Reebok 23 százalékával. A látható légpárnás modell sikere nyomán Kilgore még nagyobb légpárnás és ablakos, új modellt tervezett, az „Air 180"-ast. Miután a sportkutatólaboratóriumban meggyőződtek a gumi, poliuretán és levegő összetételű talp szilárdságáról és rugalmasságáról, az összeragasztás tömeggyártási problémáját kellett megoldani. Ez a fejlesztők többhavi munkájába került. A késztermék kipróbálása a Nike-nál a fejlesztés szerves része. 186 sportoló a legkülönbözőbb terepeken, 90 napi próbafutás során vizsgálta az Air 180 as legfontosabb paramétereit: jelentéseik alapján a fejlesztők mindaddig módosítják a modellt, míg az több mint 500 mérföldnyi koptatást is kibír. Az Air 180 várhatóan januárban kerül az üzletekbe. „A kiskereskedők annyira lelkesednek érte, hogy rendeléseik máris meghaladják a gyár termelőkapacitását” - mondja a cégalapító Philip H. Knight. Tavaly nagy reményeket fűzött ahhoz a felfújható cipőmodellhez is, melyet a Reebok hasonló, igen sikeres, Pump nevű modelljére válaszul dobott piacra. A Nike modellje, mivel a pumpot nem építették bele, könnyebb volt, mint a Reeboké, így a Nike remélte, a vevőknek majd az utóbbi tetszik jobban. A fogyasztók azonban, 20:1 arányban, a Reebok mellett szavaztak. A Nike elismerte vereségét: beépített pumpával ellátott modellje ősszel kerül az üzletekbe. Egyes Wall Street-i tőzsdei szakértők azonban megkérdőjelezik, hogy a technológiai fejlesztés előbbre viszi-e az alapvetően marketing szemléletű sportcipőüzletet. Mások szerint a Nike más gyártóknál mégis többet nyújt a komoly sportolók számára, tehát a fejlesztés korántsem fölösleges. A kérdés végül is az, milyen cipő kerül a Nike tervezőasztalairól a boltokba: egy műszakilag valóban korszerűbb, jobb sportteljesítményt lehetővé tevő termék, vagy csak egy piaci szempontból eladhatóbb darab? A Nike-nál mindenesetre bíznak abban, nem hiába áldoznak a kutatásra és fejlesztésre, és állandóan korszerűsített termékeik révén sikerül megőrizniük vezető piaci pozíciójukat. (Business Week) A Nike Magyarországon - még gyermekcipőben A budapesti Nike sportáruház 6 hónapja működik a Demicoop osztrák-magyar vegyes vállalat leányvállalatának üzleteként. A Nike kelet-európai kizárólagos képviselőjétől, az osztrák Wulf cégtől a Demicoop márciusban szerezte meg a Nike kizárólagos forgalmazói jogát Magyarországra. A 49 százalékban osztrák és 51 százalékban magyar tulajdonú, 1989-ben létesített Demicoop magáncég egyébként élelmiszerimporttal és -exporttal foglalkozik, és egy éjjel-nappal nyitva tartó budapesti élelmiszerüzlet-hálózatot üzemeltet. A Petőfi Sándor utcai üzlet egyébként egész Európában az egyetlen olyan márkabolt, mely kizárólag Nike-termékeket árusít. Forgalma, mely 60 százalékban a cipők és 40 százalékban a ruházati cikkek eladásából tevődött össze, az első félévben 60 millió forint volt, ami elmaradt a várakozástól - tájékoztatta lapunkat Perényi Iván, a Demicoop nemzetközi ügyekkel megbízott igazgatója. Kétségtelen tény, hogy a sportcipőszektorban a csúcstechnológiát képviselő Nikecipők a magyar vevők többsége számára meglehetősen drágák. A hazai vásárlóközönséget az is kevéssé vigasztalja, hogy a budapesti Nike-üzletben az ausztriai áraknál még így is minden 30 százalékkal olcsóbb.(A Demicoop Niketermékekre alkalmazott haszonkulcsa egyébként 20 százalékos.) Az áru beszerzése, valamint a kínálat rugalmas kialakítása nem kis gondot jelent a Nike-képviselet számára, mivel az amerikai cég világszerte 9 hónapos előrendelési rendszert vezetett be. (A Demicoop eddig 12,5 millió schilling értékben hozott be a magyar piacra Nike sportcikkeket.) A Demicoop-Nike egyelőre nem tűnik nyereséges vállalkozásnak, de az első néhány évben nem is ezt várják tőle. Első számú feladat most a márka magyarországi megismertetése. Ennek jegyében kerül sor október harmadik hetében a Budapest-Bécs Nike szupermaratoni versenyre is, melyet egyébként ezentúl minden évben meg kívánnak rendezni. A Demicoop igazgatója, dr. Szokoly Csaba úgy véli, ilyen nagy márkanév bevezetése a viszonylag kicsi, évi 200 millió forintos forgalmat elkönyvelő Demicoop számára meglehetősen nagy feladat: egy átfogó és a már jól ismert nevekkel versenyezni képes kampányhoz számításaik szerint legalább 15 millió forintra lenne szükség. A Nike magyarországi reklámozására, amit az amerikai anyavállalat egyébként egy centtel sem támogat, ez ideig több mint kétmillió forintot fordítottak. Az amerikai vezetők ugyan örömmel veszik a magyarországi megjelenést, de közlésük szerint az üzletben közvetlenül csak akkor hajlandók részt venni, ha nálunk is valódi szabadpiac alakul ki - mondja Perényi Iván. Hogy mégis miért éri meg a Demicoopnak nyereségéből az amerikai Nike bevezetésére áldozni? Ez a vállalkozás még csak a kezdet kezdetén van, talán valahol ott, ahol néhány évvel ezelőtt az Adidas - hangsúlyozza a nemzetközi igazgató. Az országos nagykereskedelmi hálózat kifejlesztése most van folyamatban, ennek megteremtésével feltétlenül nagyobb nyereségre számítanak. Ugyanakkor azt is el akarják érni, hogy a Nike-termékeket a magyar üzletek és kft.-k jogszerűen csak tőlük vásárolják. A nem kis feladatnak tűnő és nálunk még gyermekcipőben járó gyakorlatnak számító ellenőrzést még októberben kívánják megkezdeni a Nike-Európa németországi szakembereinek és egy magyar ügyvédi irodának bevonásával. A Demicoop a hazai vásárlóerő jóval nagyobb hányadát szeretné megszerezni, ami azonban feltételezi a jelenleginél rugalmasabb árpolitikát. Ez csak az anyavállalattal való szorosabb kapcsolat megteremtésével, valamint a magyarországi gyártás beindításával képzelhető el, ezt első lépésben a ruházati cikkeknél tervezik. Ez ügyben hamarosan tárgyalásokat folytatnak a Nike amerikai képviselőivel. B. J. A legelegánsabb kalendáriumcsalád - modulrendszer/gyűrűs szerkezet - kézzel festett, egyedi bőrtokok - szakmai változatok - angol változat is PROFiNFO kalendáriumcsalád 1991 Kérjen katalógust! De inkább rendelje meg, amíg még nem késő! PROFiNFO Kft. Bp. 1399 Pf. 701 Tel.: 135-0771