Világgazdaság, 1990. november (22. évfolyam, 209/5467-230/5488. szám)
1990-11-01 / 209. (5467.) szám
2 KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG Körvonalazódik a huszonnégyek kelet-európai segélyterve (Folytatás az 1. oldalról) Míg Romániának a többi 5 országéhoz hasonló jellegű felkarolásától - a júniusi ellenzéki megmozdulások leverése miatt - elzárkóztak a 24 állam képviselői (csupán humanitárius segítséget helyeztek számára kilátásba), beszámolót hallhattak arról, hogy különféle segélyprogramok formájában Lengyelország és Magyarország részére eddig hároméves futamidővel összesen 15 milliárd dolláros segélyt hagytak jóvá a 24 állam különféle tervezetei keretében. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa a világgazdaság helyzetéről közzétett jelentésében megállapítja, hogy az év első 9 hónapjában Kelet-Európa egyetlen országában sem nőtt a termelés; előzetes becslések szerint a hanyatlás mértéke a tavalyi esztendőhöz képest átlagosan 12 százalék, míg a Szovjetunióban feltehetőleg 5 százalék. Az ENSZ-jelentés szerint Kelet-Európában a KGST utódszervezet nélküli összeomlása egyértelműen fékezi a gazdasági fejlődést. A világszervezet szakértőinek véleménye szerint Kelet-Európában alig akad olyan gazdaságszervező szakember, aki felismerné a regionális együttműködésben rejlő előnyöket, például vámunió és fizetési unió létrehozását a reformokat megindító országok közt. Ehelyett - úgymond - a keleteurópaiak többsége abban reménykedik, hogy a nyugati segítség nemcsak a kereskedelem visszaeséséből fakadó veszteségeket fogja kiegyensúlyozni, hanem segít áthidalni a fizetési mérleg nagyarányú deficitjét köztük és a Szovjetunió között. (Reuter, MTI) Terjed a román közlekedési sztrájk A román kormány megbízta a hadsereget, segítse a lakosság élelmiszer-ellátását a busz- és kamionsofőrök sztrájkja által legjobban sújtott országrészekben. Mint ismeretes, a sofőrök részben a szakszervezetükre nehezedő politikai nyomás miatt léptek sztrájkba, részben mert az követelték: bérük tartson lépést az inflációval, javuljon az alkatrész- és a szervizellátás (VILÁGGAZDASÁG, 1990. október 31., 1. oldal). A hiányosságok miatt ugyanis rengeteg szállítóeszközt le kellett állítani, de egyébként is el van öregedve a teherautópark, nagy részüket ki kellene vonni a forgalomból. Több mint 100 szállítási vállalat sztrájkol országszerte, némelyik már több napja. Kedd délután néhány órára Bukarestben is leállt a teherautó-forgalom, a sofőrök - bár ehhez engedélyük nem volt - kocsijaikkal láncot alkotva haladtak végig a főváros utcáin. A szállítók szakszervezetének szóvivője szerint addig fognak sztrájkolni, amíg nem jön létre személyes találkozó Petre Roman miniszterelnökkel. Egyelőre nem kaptak választ, de a kormány szóvivője már elítélte a megmozdulást, utalva Románia súlyos gazdasági problémáira. (APA) Oroszország már privatizál „A privatizáció már megkezdődött” - jelentette ki tegnap Gennagyij Filsin, Oroszország miniszterelnök-helyettese, arra utalva, hogy a köztársaság beindította saját radikális gazdasági reformprogramját. Filsin a kormány ülése után adott nyilatkozatában kijelentette, hogy most nincs idő a központi kormánnyal folytatott vitára, Oroszország megindul a maga útján, a jelenlegi körülmények között, a jelenlegi forrásokkal. Mint ismeretes, Borisz Jelcin, az orosz köztársaság elnöke nemrég bejelentette, hogy november elsején hozzálátnak a piacgazdaság kiépítését célzó 500 napos program megvalósításához. Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió elnöke a hónap elején az 500 napos Katalin-programot és a konzervatív Rizskov-tervezetet vegyítő elképzelést fogadtatott el a szovjet parlamenttel, lehetővé téve ugyanakkor az egyes köztársaságoknak, hogy saját terveket dolgozzanak ki. Az orosz miniszterelnök-helyettes tegnap elmondta azt is, hogy a kormánytagok megvitatták az ország legnagyobb fafeldolgozó és papírgyárának privatizációjára vonatkozó terveket. A miniszterek a közeljövőben vegyi üzemek, gépgyárak és szolgáltatások magánkézbe adásáról is határoznak, és heteken belül megjelenik a külföldiek részvételét is lehetővé tévő részvénytársasági törvény. Oroszország jelenős mennyiségű külföldi tőke bevonásával tervezi modernizálni iparát. Nehézséget okoz azonban, hogy a vállalatok jogilag a központi kormány ellenőrzése alatt állnak. Jelcin nemrég tartott beszédében elmondta, hogy a köztársaság vállalatainak 73 százalékát - köztük nagy olaj- és gázüzemeket - a moszkvai vezetés irányítja, és az ellenőrzésről nem hajlandó lemondani. Annak érdekében, hogy a termelést növeljék, és az áruk megjelenjenek a piacon, a köztársaságban hamarosan felállítják a „fogyasztási szektor stabilizálásának bizottságát”. Filsin elmondta, hogy Oroszország - Ukrajnával ellentétben - nem tervezi új valuta bevezetését, annak ellenére, hogy Jelcin két héttel ezelőtti beszédéből erre lehetett következtetni. (Reuter) Megoldódik a közös piaci tranzitvita? Körvonalazódik a megállapodás a nyugat-európai tranzitvitában, miután a Közös Piac engedni látszik korábbi merev álláspontjából Ausztriával, Svájccal és Jugoszláviával szemben, és hajlandó támogatni a probléma hosszú távú megoldásához szükséges úgynevezett kombinált szállítási rendszer bővítését. A helyzet az utóbbi időben Egy befektetés, amely kiállja az idő próbáját! Az OTP LETÉTI JEGY 1990. január elsejétől évi 26%-kal kamatozik Két és három év elteltével kamatos kamat. Év közbeni beváltás esetén havi 2 % -os árfolyamértéket biztosít! Mindennap mindenkinek segít BANK E 3a? .Ez elmérgesedett: a Közös Piac illetékesei hasztalan próbálták rávenni Svájcot arra, engedje az országon áthaladni a 28 tonnásnál nagyobb kamionokat. Nem volt meggyőző az az érvük sem, hogy a Közös Piacon 40 tonna a határ. Ausztria sem bizonyult engedelmes partnernek, mert az éjszakai kamionforgalom tilalma mellett további egyoldalú intézkedéseket helyezett kilátásba a tranzitforgalom korlátozására. Karel van Miert, a brüsszeli bizottság közlekedési kérdésekben illetékes tagja az EK-miniszterek luxemburgi tanácskozásán elmondta: az eddig követett stratégia nem alkalmas arra, hogy rendezze az EK és szomszédjai között a teherszállításban felmerült vitákat. A brüszszeli bizottság ezért tartós megoldásra törekszik, ennek szerves része a kombinált szállítási rendszer - vagyis a teherautók és a kamionok vasúton szállításának - bővítése. Ezt a programot az illetékes miniszterek már jóvá is hagyták, sőt konkrét javaslatok is felmerültek Németországban, Észak- Olaszországban, Hollandiában létesítendő átrakó pályaudvarok finanszírozásában való közös piaci részvételre. A brüsszeli politikus tájékoztatása szerint Svájc hajlandó azt vállalni, hogy a legkritikusabb pontok, a Szt. Gotthárd- és Lötschberg-alagút áteresztőképességét a jelenlegi 140 ezer kamionról 470 ezerre növeli 1994-ben a kombinált szállításban. Ausztria pedig azt vállalja, hogy 1994-ben hozzákezd a Brenner-alagút építéséhez, s megépít egy úgynevezett kerülő alagutat is Innsbruck mellett. (APA) /r. Röviden— * Kohl kancellár koalíciós partnerei a Bundestagban az állami exportgaranciák visszaállítását javasolták a Kínába irányuló német termékekre. A tavalyi pekingi diáklázadás leverése miatt felfüggesztett garanciák újbóli megadását a német ipar már többször sürgette, hiszen az NSZK-ból Kínába irányuló kivitel 1990 első felében 18 százalékkal visszaesett. Október első felében egyébként az EK külügyminiszterei már beleegyeztek a Kínával szembeni szankciók megszüntetésébe. * A Szovjetunió május óta lényegesen lefaragta a Németországból származó importcikkek kifizetésében keletkezett hátralékait a német vállalkozók kelet-európai képviseletét ellátó Ost- Ausschuss vezetője szerint. Szerinte Moszkva fizetési gondjai enyhítésére ma már nem csupán bankhitelekre támaszkodik, hanem mind bátrabban él a német állami exportgaranciák rendszerében rejlő lehetőségekkel. —i 1990. november 1. „Nagy-Britannia nem sziget többé” Összeért az alagút a La Manche-csatorna alatt A La Manche-alagút építői a vártnál néhány órával korábban, hétfőn este megteremtették az első összeköttetést a brit és a francia oldalról fúrt alagútszakaszok között. Ez egyelőre még csak egy alig öt centiméter átmérőjű lyuk, de jelentősége mégis óriási: azt bizonyította, hogy a két alagútszakasz tengelye között minimális, alig 50 centiméteres az eltérés. A teljes összekapcsolódást januárra várják, s ekkor száz méterrel a tengerszint alatt találkozik a két ország állam-, illetve kormányfője: Francois Mitterrand és Margaret Thatcher. „Nagy-Britannia nem sziget többé” - reagált a francia rádió a történelmi eseménynek számító műszaki teljesítményre. A másik oldalról viszont a brit miniszterelnök sietett leszögezni: ez az igazi lépés az egységes Európa felé (szemben az általa olyannyira ellenzett pénzügyi unióval). Az építkezésre egyébként már alaposan ráfért a siker. Különböző okok miatt rendkívül elhúzódott a munkálatok megkezdése, ráadásul a költségek csaknem kétszeresükre duzzadtak a tervezetthez képest, így az eredeti 4,7 milliárd font helyett ma már 7,6 milliárdos ráfordítással számolnak. Az építő vállalat csak nehezen tudta összegyűjteni a bankoktól a szükséges hiteleket. A francia oldalon jelenleg is kisebb sztrájk hátráltatja a munkát, de az alagutak fúrására ez egyelőre nem hat ki. Az Eurotunnel francia-brit vállalat így abban bízhat, hogy a tervezett időben, 1993 közepén megnyithatja a forgalmat a tenger alatti két, egyenként ötven kilométer hosszúságú vasúti alagútban, ahol vonatok közlekednének majd, és az autókat is ezek viszik át a tenger alatt. (A két fő ággal párhuzamosan fut egy kisebb átmérőjű, kiszolgáló alagút.) A francia oldalon megkezdték a szuperexpressz vonalának kiépítését Párizstól a tengerpartig. A brit oldalon egyelőre folyik még a huzavona, mert a kormány nem akar az új pálya kiépítéséhez támogatást adni, ha ez rendeződik, akkor a Párizs-London közti távot a szuperexpresszek két óra és tíz perc alatt tehetik majd meg. Ahhoz azonban, hogy a csatornaalagút működése jövedelmező legyen, és a befektetők megkapják a pénzüket, már az első évben legalább harmincmillió utasnak kell átkelnie a tenger alatt két irányban. Mivel azonban az érdeklődés várhatóan nagy lesz, és a közúti szállítások volumene is folyamatosan növekszik, arra számítanak, hogy a világ legforgalmasabb hajózási útvonalát felváltó alagút beruházásként is sikeres lesz. (MTI, Reuter) Bonni pártok a német szocialisták pénzügyi botrányában? Az ellenzékben lévő nyugatnémet szociáldemokraták szerint a bonni koalíciós pártok is belekeveredtek a keletnémet szocialisták, az egykori német állampárt utódának, a DSZP-nek pénzügyi botrányába. Ezért a szociáldemokraták felvetették, vizsgálják meg azokat a pénzeket, amelyek állítólag a nyugatnémet kereszténydemokraták és szabaddemokraták kasszájába kerültek a volt NDK-ból. A DSZP - amint azt utóbb el is ismerték - több mint százmillió márkát utalt át az SZKP KB nemzetközi osztályára, illetve egy szovjet vállalatnak, úgymond, a párt vagyonának megmentése érdekében. S elképzelhető, hogy a két nyugatnémet kormánypárt kasszájába is jutott az NSZEP pénzéből, miután a két párt magába olvasztotta azokat a kisebb keletnémet pártokat - a kereszténydemokratákat és liberálisokat, amelyek csak formálisan léteztek az NSZEP mellett, valójában annak részei voltak. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Boronkay Tamás, Emőd Pál, Ferber Katalin, Gyulai István (mb. főszerkesztő), Salamon Gabriella Szerkesztőség: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 180-4311, 168-8433, 188-8537, 188-9182 Szerkesztőségi ügyelet: 168-9641 Telex: 22-7958 Telefax: 188-9504 Kiadja: A VILÁGGAZDASÁG Szerkesztősége Kft. Felelős kiadó: Oláh László igazgató Műszaki vezető: Varga Borbála A hirdetések felvétele: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Telefon: 168-6859, 180-4311/398, mellék Telex: 22-7958 Telefax: 188-9504 Képviselő: Hudák Éva, Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásáva és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra való hivatkozással lehet. A mai lapszám szerkesztője: Salamon Gabriella