Világgazdaság, 1990. november (22. évfolyam, 209/5467-230/5488. szám)

1990-11-01 / 209. (5467.) szám

2 KÜLGAZDASÁG VILAGGAZDASAG Körvonalazódik a huszonnégyek kelet-európai segélyterve (Folytatás az 1. oldalról) Míg Romániának a többi 5 országéhoz hasonló jellegű fel­karolásától - a júniusi ellenzé­ki megmozdulások leverése miatt - elzárkóztak a 24 állam képviselői (csupán humanitári­us segítséget helyeztek számá­ra kilátásba), beszámolót hall­hattak arról, hogy különféle segélyprogramok formájában Lengyelország és Magyarország részére eddig hároméves futam­idővel összesen 15 milliárd dolláros segélyt hagytak jóvá a 24 állam különféle tervezetei keretében. Az ENSZ Gazdasági és Szo­ciális Tanácsa a világgazdaság helyzetéről közzétett jelentésé­ben megállapítja, hogy az év első 9 hónapjában Kelet-Európa egyetlen országában sem nőtt a termelés; előzetes becslések szerint a hanyatlás mértéke a tavalyi esztendőhöz képest átla­gosan 12 százalék, míg a Szov­jetunióban feltehetőleg 5 száza­lék. Az ENSZ-jelentés szerint Kelet-Európában a KGST utód­­szervezet nélküli összeomlása egyértelműen fékezi a gazdasá­gi fejlődést. A világszervezet szakértőinek véleménye szerint Kelet-Európában alig akad olyan gazdaságszervező szakember, aki felismerné a regionális együttműködésben rejlő előnyö­ket, például vámunió és fizeté­si unió létrehozását a reformo­kat megindító országok közt. Ehelyett - úgymond - a kelet­európaiak többsége abban re­ménykedik, hogy a nyugati segítség nemcsak a kereskede­lem visszaeséséből fakadó vesz­teségeket fogja kiegyensúlyoz­ni, hanem segít áthidalni a fizetési mérleg nagyarányú deficitjét köztük és a Szovjet­unió között. (Reuter, MTI) Terjed a román közlekedési sztrájk A román kormány megbízta a hadsereget, segítse a lakos­ság élelmiszer-ellátását a busz- és kamionsofőrök sztrájkja ál­tal legjobban sújtott országré­szekben. Mint ismeretes, a sofőrök részben a szakszerveze­tükre nehezedő politikai nyomás miatt léptek sztrájkba, részben mert az követelték: bérük tart­son lépést az inflációval, javul­jon az alkatrész- és a szerviz­­ellátás (VILÁGGAZDASÁG, 1990. október 31., 1. oldal). A hiányosságok miatt ugyanis rengeteg szállítóeszközt le kel­lett állítani, de egyébként is el van öregedve a teherautópark, nagy részüket ki kellene vonni a forgalomból. Több mint 100 szállítási vállalat sztrájkol országszerte, némelyik már több napja. Kedd délután néhány órára Bukarest­ben is leállt a teherautó-forga­lom, a sofőrök - bár ehhez engedélyük nem volt - kocsi­jaikkal láncot alkotva haladtak végig a főváros utcáin. A szál­lítók szakszervezetének szóvi­vője szerint addig fognak sztráj­kolni, amíg nem jön létre sze­mélyes találkozó Petre Roman miniszterelnökkel. Egyelőre nem kaptak választ, de a kormány szóvivője már elítélte a meg­mozdulást, utalva Románia súlyos gazdasági problémáira. (APA) Oroszország már privatizál „A privatizáció már megkez­dődött” - jelentette ki tegnap Gennagyij Filsin, Oroszország miniszterelnök-helyettese, arra utalva, hogy a köztársaság beindította saját radikális gaz­dasági reformprogramját. Filsin a kormány ülése után adott nyilatkozatában kijelentette, hogy most nincs idő a központi kormánnyal folytatott vitára, Oroszország megindul a maga útján, a jelenlegi körülmények között, a jelenlegi forrásokkal. Mint ismeretes, Borisz Jelcin, az orosz köztársaság elnöke nemrég bejelentette, hogy no­vember elsején hozzálátnak a piacgazdaság kiépítését célzó 500 napos program meg­valósításához. Mihail Gorba­csov, a Szovjetunió elnöke a hónap elején az 500 napos Katalin-programot és a konzer­vatív Rizskov-tervezetet vegyí­tő elképzelést fogadtatott el a szovjet parlamenttel, lehetővé téve ugyanakkor az egyes köz­társaságoknak, hogy saját terve­ket dolgozzanak ki. Az orosz miniszterelnök-he­lyettes tegnap elmondta azt is, hogy a kormánytagok megvitat­ták az ország legnagyobb fafel­dolgozó és papírgyárának priva­tizációjára vonatkozó terveket.­­ A miniszterek a közeljövőben vegyi üzemek, gépgyárak és szolgáltatások magánkézbe adásáról is határoznak, és hete­ken belül megjelenik a külföl­diek részvételét is lehetővé tévő részvénytársasági törvény. Oroszország jelen­ős mennyi­ségű külföldi tőke bevonásával tervezi modernizálni iparát. Nehézséget okoz azonban, hogy a vállalatok jogilag a központi kormány ellenőrzése alatt áll­nak. Jelcin nemrég tartott be­szédében elmondta, hogy a köztársaság vállalatainak 73 százalékát - köztük nagy olaj- és gázüzemeket - a moszkvai vezetés irányítja, és az ellenőr­zésről nem hajlandó lemonda­ni. Annak érdekében, hogy a termelést növeljék, és az áruk megjelenjenek a piacon, a köztársaságban hamarosan fel­állítják a „fogyasztási szektor stabilizálásának bizottságát”. Filsin elmondta, hogy Oroszor­szág - Ukrajnával ellentétben - nem tervezi új valuta beveze­tését, annak ellenére, hogy Jelcin két héttel ezelőtti beszédéből erre lehetett következtetni. (Reu­ter) Megoldódik a közös piaci tranzitvita? Körvonalazódik a megállapo­dás a nyugat-európai tranzitvi­tában, miután a Közös Piac engedni látszik korábbi merev álláspontjából Ausztriával, Svájccal és Jugoszláviával szem­ben, és hajlandó támogatni a probléma hosszú távú megoldá­sához szükséges úgynevezett kombinált szállítási rendszer bővítését. A helyzet az utóbbi időben Egy befektetés, amely kiállja az idő próbáját! Az OTP LETÉTI JEGY 1990. január elsejétől évi 26%-kal kamatozik Két és három év elteltével kamatos kamat. Év közbeni beváltás esetén havi 2 % -os árfolyamértéket biztosít! Mindennap mindenkinek segít BANK E 3a? .Ez elmérgesedett: a Közös Piac illetékesei hasztalan próbálták rávenni Svájcot arra, engedje az országon áthaladni a 28 tonnás­nál nagyobb kamionokat. Nem volt meggyőző az az érvük sem, hogy a Közös Piacon 40 tonna a határ. Ausztria sem bizonyult engedelmes partnernek, mert az éjszakai kamionforgalom tilal­ma mellett további egyoldalú intézkedéseket helyezett kilátás­ba a tranzitforgalom korlátozá­sára. Karel van Miert, a brüsszeli bizottság közlekedési kérdések­ben illetékes tagja az EK-mi­­niszterek luxemburgi tanácsko­zásán elmondta: az eddig köve­tett stratégia nem alkalmas arra, hogy rendezze az EK és szom­szédjai között a teherszállítás­ban felmerült vitákat. A brüsz­­szeli bizottság ezért tartós megoldásra törekszik, ennek szerves része a kombinált szál­lítási rendszer - vagyis a teher­autók és a kamionok vasúton szállításának - bővítése. Ezt a programot az illetékes miniszte­rek már jóvá is hagyták, sőt konkrét javaslatok is felmerül­tek Németországban, Észak- Olaszországban, Hollandiában létesítendő átrakó pályaudvarok finanszírozásában való közös piaci részvételre. A brüsszeli politikus tájékoz­tatása szerint Svájc hajlandó azt vállalni, hogy a legkritikusabb pontok, a Szt. Gotthárd- és Lötschberg-alagút áteresztőké­pességét a jelenlegi 140 ezer kamionról 470 ezerre növeli 1994-ben a kombinált szállítás­ban. Ausztria pedig azt vállal­ja, hogy 1994-ben hozzákezd a Brenner-alagút építéséhez, s megépít egy úgynevezett kerü­lő alagutat is Innsbruck mellett. (APA) /r. Röviden— * Kohl kancellár koalíciós partne­rei a Bundestagban az állami export­­garanciák visszaállítását javasolták a Kínába irányuló német termékekre. A tavalyi pekingi diáklázadás leverése miatt felfüggesztett garanciák újbóli megadását a német ipar már többször sürgette, hiszen az NSZK-ból Kínába irányuló kivitel 1990 első felében 18 százalékkal visszaesett. Október első felében egyébként az EK külügymi­niszterei már beleegyeztek a Kínával szembeni szankciók megszüntetésébe. * A Szovjetunió május óta lényege­sen lefaragta a Németországból szár­mazó importcikkek kifizetésében ke­letkezett hátralékait a német vállalko­zók kelet-európai képviseletét ellátó Ost- Ausschuss vezetője szerint. Szerinte Moszkva fizetési gondjai enyhítésére ma már nem csupán bankhitelekre támaszkodik, hanem mind bátrabban él a német állami exportgaranciák rendszerében rejlő lehetőségekkel. —i­ 1990. november 1. „Nagy-Britannia nem sziget többé” Összeért az alagút a La Manche-csatorna alatt A La Manche-alagút építői a vártnál néhány órával korábban, hétfőn este megteremtették az első összeköttetést a brit és a francia oldalról fúrt alagútsza­­kaszok között. Ez egyelőre még csak egy alig öt centiméter átmérőjű lyuk, de jelentősége mégis óriási: azt bizonyította, hogy a két alagútszakasz ten­gelye között minimális, alig 50 centiméteres az eltérés. A tel­jes összekapcsolódást januárra várják, s ekkor száz méterrel a tengerszint alatt találkozik a két ország állam-, illetve kor­mányfője: Francois Mitter­rand és Margaret Thatcher. „Nagy-Britannia nem sziget többé” - reagált a francia rádió a történelmi eseménynek szá­mító műszaki teljesítményre. A másik oldalról viszont a brit miniszterelnök sietett leszögez­ni: ez az igazi lépés az egysé­ges Európa felé (szemben az általa olyannyira ellenzett pénz­ügyi unióval). Az építkezésre egyébként már alaposan ráfért a siker. Külön­böző okok miatt rendkívül elhúzódott a munkálatok meg­kezdése, ráadásul a költségek csaknem kétszeresükre duzzad­tak a tervezetthez képest, így az eredeti 4,7 milliárd font helyett ma már 7,6 milliárdos ráfordítással számolnak. Az építő vállalat csak nehezen tudta összegyűjteni a bankoktól a szükséges hiteleket. A francia oldalon jelenleg is kisebb sztrájk hátráltatja a munkát, de az alagutak fúrására ez egyelőre nem hat ki. Az Eurotunnel francia-brit vállalat így abban bízhat, hogy a tervezett időben, 1993 közepén megnyithatja a forgalmat a tenger alatti két, egyenként ötven kilométer hosszúságú vasúti alagútban, ahol vonatok közlekednének majd, és az autókat is ezek viszik át a tenger alatt. (A két fő ággal párhuzamosan fut egy kisebb átmérőjű, kiszolgáló alagút.) A francia oldalon megkezd­ték a szuperexpressz vonalának kiépítését Párizstól a tengerpar­tig. A brit oldalon egyelőre folyik még a huzavona, mert a kormány nem akar az új pálya kiépítéséhez támogatást adni, ha ez rendeződik, akkor a Párizs-London közti távot a szuperexpresszek két óra és tíz perc alatt tehetik majd meg. Ahhoz azonban, hogy a csator­­naalagút működése jövedelme­ző legyen, és a befektetők megkapják a pénzüket, már az első évben legalább harminc­­millió utasnak kell átkelnie a tenger alatt két irányban. Mi­vel azonban az érdeklődés vár­hatóan nagy lesz, és a közúti szállítások volumene is folya­matosan növekszik, arra számí­tanak, hogy a világ legforgal­masabb hajózási útvonalát fel­váltó alagút beruházásként is sikeres lesz. (MTI, Reuter) Bonni pártok a német szocialisták pénzügyi botrányában? Az ellenzékben lévő nyugat­német szociáldemokraták szerint a bonni koalíciós pártok is belekeveredtek a keletnémet szocialisták, az egykori német állampárt utódának, a DSZP-nek pénzügyi botrányába. Ezért a szociáldemokraták felvetették, vizsgálják meg azokat a pénze­ket, amelyek állítólag a nyu­gatnémet kereszténydemokraták és szabaddemokraták kasszájá­ba kerültek a volt NDK-ból. A DSZP - amint azt utóbb el is ismerték - több mint száz­millió márkát utalt át az SZKP KB nemzetközi osztályára, il­letve egy szovjet vállalatnak, úgymond, a párt vagyonának megmentése érdekében. S el­képzelhető, hogy a két nyugat­német kormánypárt kasszájába is jutott az NSZEP pénzéből, miután a két párt magába ol­vasztotta azokat a kisebb kelet­német pártokat - a keresztény­­demokratákat és liberálisokat­­, amelyek csak formálisan létez­tek az NSZEP mellett, valójá­ban annak részei voltak. (Reu­ter) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Boronkay Tamás, Em­őd Pál, Ferber Katalin, Gyulai István (mb. főszerkesztő), Salamon Gabriella Szerkesztőség: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 180-4311, 168-8433, 188-8537, 188-9182 Szerkesztőségi ügyelet: 168-9641 Telex: 22-7958 Telefax: 188-9504 Kiadja: A VILÁGGAZDASÁG Szerkesztősége Kft. Felelős kiadó: Oláh László igazgató Műszaki vezető: Varga Borbála A hirdetések felvétele: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Telefon: 168-6859, 180-4311/398, mellék Telex: 22-7958 Telefax: 188-9504 Képviselő: Hudák Éva, Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásáva és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra való hivatkozással lehet. A mai lapszám szerkesztője: Salamon Gabriella

Next