Világgazdaság, 1991. január (23. évfolyam, 1/5507-21/5527. szám)
1991-01-03 / 1. (5507.) szám
XXIII. évfolyam, 1. (5507.) szám ÜZLETI NAPILAP 1991. január 3., csütörtök A HVH JELENTI A MOTORBENZIN FOGYASZTÓI ÁRA VÁRHATÓAN MÁR A JÖVŐ HÉTTŐL DRÁGUL. A 12-15 forintos áremelésből 8 forintnyit a fogyasztási adó növekedése indokol, a további 4-7 forintos árnövelésre pedig az OKGT által tervezett termelői árnövekedés miatt kerül sor. Egyidejűleg a dollárelszámolásból származó kőolajimport költségvetési támogatása is megszűnik, a fogyasztók a teljes piaci árat fizetik meg. AZ IPARTESTÜLETEK TAGJAI SZEMÉLYENKÉNT 100-150 EZER FORINTOS HITELHEZ JUTHATNAK JANUÁR 15-TŐL. A három nap alatt felvehető kölcsönért piaci kamatot kell fizetni, a törlesztés futamideje fél év - erről írt alá megállapodást az Ipartestületek Országos Szövetsége és a finanszírozó Budapest Bank. A FRANCIA ELNÖK BIZALMASA BAGDADBA utazott tegnap az Öböl-válság békés rendezése kilátásainak megvizsgálására. Michel Vauzelle, aki a nemzetgyűlés külügyi bizottságának elnöke, azt állította, hogy látogatása magánjellegű, nem visz üzenetet az iraki vezetőknek, s kezdeményezni sem szándékozik semmit. BELORUSSZIA ÉS UKRAJNA 10 ÉVES SZERZŐDÉST kötött. Ebben egymást szuverén államoknak nyilvánítják, a másik köztársaság állampolgárának a saját állampolgáréval azonos elbánást garantálnak, egymásnak kedvezményes kölcsönöket ígérnek, s előirányozzák a meglévő kapcsolatok további fejlesztését. DRASZTIKUS ENERGIAÁR-EMELKEDÉSEKKEL LÉPETT ÁT AZ ÚJÉVRE LENGYELORSZÁG- A háztartási gáz 80 százalékkal, a villany 20, a benzin 10 százalékkal drágult. OLASZORSZÁG ÁREMELÉSSEL kezdte az újévet. A kormány költségvetési okokból felemelte számos termék fogyasztási adóját, az elektromos áram, a telefon, az autópályák és a televízió előfizetési díját, valamint egy sor illetéket, ezek egy része azonban csak márciustól lép életbe. LETTORSZÁG LEGNAGYOBB NYOMDÁJÁNAK ÉPÜLETÉT szovjet belügyi csapatok zárták körül szerdán Rigában - közölte telefonon a francia AFP hírügynökséggel a független és hivatalos lett lapokat készítő nyomda egyik alkalmazottja. Nem ismeretes, hogy ki és miért vezényelte oda a belügyi osztagot. A NATO TÖRÖKORSZÁGNAK 40-NÉL TÖBB VADÁSZGÉPET KÜLD január 6. és 10. között Ankara múlt hónapban tett kérésére válaszként. A NATO diplomatái elmondták, hogy a gépek kizárólagosan védelmi célokat szolgálnak, s azokat támadólag nem fogják bevetni Irak ellen. A BÉREMELÉSEK RÉSZLEGES MEGADÓZTATÁSÁRA KÉSZÜL A MAGYAR KORMÁNY. A tervek szerint - amint azt tegnap Herczog László munkaügyi helyettes államtitkár a Rádió Esti Krónikájában ismertette - 15 százalékig adómentesen lehet majd bért emelni, 25 százalékig a 15 százalék feletti részt terheli adó, 25 százaléknál nagyobb emelés esetén viszont a teljes béremelésre vetnek ki adót. Arról nem esett szó, hogy a tervezetnek mikor kíván érvényt szerezni a kormány. A NITROKÉMIA RÖVIDESEN TÍZ VEGYES VÁLLALATOT ALAPÍT. Réti Tamás vezérigazgató a szerdai évnyitó munkásgyűlésen elmondta, hogy a jövőben a környezetvédelmet is komolyabban veszik - nem kis részben a gyáron belüli „zöldek” elégedetlensége miatt. Akár arra is sor kerülhet, hogy a vezetőség leállítja azokat az üzemrészeket, amelyek nem tudnak eleget tenni a környezetvédelmi előírásoknak. HÁROM ARAB KÜLÜGYMINISZTER TALÁLKOZÓJA, amely az Öböl-válságra keresett megoldást, a jelek szerint eredmény nélkül ért véget. Az egyiptomi, szíriai és líbiai politikus találkozójáról részletek nem szivárogtak ki. Kadhafi líbiai elnök viszont úgy nyilatkozott, hogy a három ország államfője - valószínűleg egy negyedik állam bevonásával - napokon belül találkozik. A JORDÁN KIRÁLY ÉS A BRIT MINISZTERELNÖK Londonban tárgyal ma az Öböl-válságról. Husszein Nagy-Britanniából továbbutazik, valószínűleg Franciaországba, Olaszországba, Németországba és Luxemburgba is ellátogat. NÉPSZAVAZÁS A LENGYEL PRIVATIZÁCIÓRÓL? Walesa radikális, liberális, pragmatista kormányfőjelöltje a gyors privatizációt népszavazással szentesítené. 2. oldal FÉLMILLIÓ DOLLÁR MAGYARORSZÁGNAK AZ IMF-TŐL Januárban 300 millió dollárra, februárban további 200 millióra számíthatunk. 3. oldal Szovjet évnyitó költségvetés nélkül Oroszország alig fizetne a központi kasszába Szalontay Mihály jelenti Moszkvából. A Szovjetunió elfogadott terv és költségvetés nélkül kezdte az új évet. A központi kormányzat tehát nem tudja még, miből fog élni az ország 1991-ben. De annyit már nyilvánosságra hoztak: az államkassza nem fogja bírni a fogyasztási cikkek dotációját, és a lakosság jelentős áremelésre számíthat már az első félévben. Az amúgy érdektelennek indult költségvetési vitába az oroszországi parlament dobott bombát: újév előtti határozata szerint az idén a köztársaság csak 24 milliárd rubelt ad be a szövetségi költségvetésbe, 119 milliárd rubellel kevesebbet az előző évinél. Gorbacsov ugyan rendkívüli jogköreivel is fenyegette a renitens Oroszországot a népi küldöttek kongresszusán, de a parlament szemlátomást mérlegelte, hogy ezúttal nem a kis balti államok megfélemlítése, hanem a legnagyobb és leggazdagabb köztársasággal való összeütközés a tét. Jelcinék így január 10-ig két hét haladékot kaptak az egyeztetésre. Az oroszországi befizetések ilyen mérvű csökkentésével a kormányszervek, a gazdaság, a hadsereg és a KGB finanszírozása, működése forog kockán. A szovjet állami árbizottság elnökhelyettese, Komina Pravdában úgy nyilatkozott, hogy tavaly a fogyasztási cikkek ártámogatására mintegy 90 milliárd rubel ment el. A valóságos termelési és értékesítési költségek szerinte átlagban 25 százalékkal haladják meg a forgalmazásukból befolyó bevételeket. Az idén legalább 150 milliárd rubelt kellene dotációkra fordítani, ha a támogatásokat a tavalyi szinten akarnák tartani. Ezt semmilyen költségvetés nem bírná el, az áremelés tehát elkerülhetetlen. Komin elmondta, hogy az élelmiszerek is megdrágulnak, de szemérmesen hallgatott arról, milyen mértékben. Közölte viszont, mennyivel lesznek drágábbak a televíziók, rádiók, hűtőszekrények, személygépkocsik - igaz, ezek a cikkek már csak az idősebb szovjet vásárlók emlékezetében élnek. Itt közel 50-70 százalékos áremelés várható. Ezzel szemben jó hír, hogy nem drágulnak a szeszes italok, sőt szeretnék termelésüket felfuttatni az 1985- ös, a félresikerült alkoholellenes törvény előtti szintre. Eszerint a jelenleginél 35-40 százalékkal több vodka kerülne az üzletekbe. Az illetékes szerint januárban az üzletekben az árak még nem változnak, de a drágulást a termelők már elsejétől megérzik. Az új évben bevezetett új ipari nagykereskedelmi árak alapján ugyanis az energiahordozók kétszeresére, a fémek ötven százalékkal, a fa- és fűrészáru ugyancsak kétszeresére, míg a gépipari termékek 40 százalékkal emelkednek. A vezetés ezzel ha az árreformot nem is, az áremelést mindenféle politikai nyomással szemben elkerülhetetlenné tette. A leginkább fenyegetettek helyzetének enyhítésére az óévben született két utolsó elnöki rendelet egyike ötszázalékos szociális célú forgalmi adót vet ki, a bevételek 70 százalékát a köztársasági, 30 százalékát pedig a központi kasszába utalja az alacsony jövedelmű milliók támogatására. Gorbacsov másik rendelete gazdasági stabilizációs alapot kíván létrehozni az alacsony hatékonysággal termelők tömeges csődjét elkerülendő, gyakorlatilag a vállalati számlákon felhasználatlanul heverő pénzek elvonásával. Ezt most a privatizáció jelszavával szeretnék végrehajtani, hogy ne érezzék azt a dolgozók: az állam ismét csak elviszi a pénzüket, és cserébe semmit nem adott érte. A gond csak az, hogy a központi áremelés és a vállalati kasszák ilyen tehermentesítése nem a meghirdetett piacgazdaság irányába mutat, s aligha lesz népszerű a köztársaságokban, melyeknek egyetértése nélkül ma már minden rendelet csupán írott malaszt a Szovjetunióban. EBRD-küldöttségek indulnak Kelet-Európába A londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) már hivatalos megnyitása előtt is „él”: januártól szakértői küldöttségeket meneszt a kelet-európai országokba, hogy a megsegítendő államok illetékeseivel együttműködve kidolgozzhassa „országstratégiáit” - tudta meg az MTI bankforrásokból. Az új nemzetközi pénzintézet alapítását a PHARE-program keretében határozták el 1990 nyarán, a kelet-európai országok finanszírozásának előmozdítására. (A PHARE-program 24 fejlett ország együttműködéseként indult 1989 őszén, eredetileg Lengyelország és Magyarország megsegítésére, az EK brüsszeli bizottságának irányításával, de azóta már a többi keleteurópai országra is kiterjesztette tevékenységét.) A 10 milliárd ECU-s alaptőkéjű banknak kisebb részesedésekkel a kelet-európai országok is tagjai. A pénzintézet hivatalosan akkor alakul majd meg, amikor valamennyi tagország parlamentje ratifikálta alapító okiratát. A bank szakértői szerint a hivatalos avatás áprilisra várható, az új intézmény akkortól kezdheti meg a hitelezést. A szokásos, illetve kedvezményes üzleti feltételeken kívül a kölcsönzés feltétele lesz az adós országok demokratikus berendezkedése és a környezet védelme is - mondta még novemberben Jacques Attali, a bank francia elnöke. Kincstári optimizmus, vagy valami más? Hogyan látják (export)piaci helyzetüket a gazdálkodók 1991-ben A makrogazdasági előrejelzések szerint a magyar gazdaság súlyos év elé néz 1991-ben. A különböző kutatóintézetek a GDP 0-5 százalékos visszaesésével, 40-60 százalékos inflációval, 300-1500 millió dollár közötti fizetési mérleghiánnyal számolnak a Népszabadság december 30-i számában közölt adatok alapján. Vajon milyen piaci kilátásokkal indulnak az új évnek a mikrogazdaság szereplői, a vállalatok? Nos, nem reprezentatív alapon készített gyors interjúink szerint a gazdálkodók kevésbé pesszimistán ítélik meg a helyzetet, legalábbis az általunk feltett kérdésre (kincstári) optimizmussal feleltek. Ezalól talán csak az agrárgazdaságból megkérdezett két vállalatvezető volt kivétel, akik meglehetősen bizonytalannak látják keleti értékesítési lehetőségeiket. Igaz azonban az is, hogy az export ellentételének fizetése körül még meglehetősen sok a kérdőjel, azaz ma még nem tudható, hogy mikor és hogyan fognak fizetni a keleti partnerek. (Folytatás a 3. oldalon) Bizonytalan kilátások a valuta- és a nemesfémpiacokon A dollár erősödni fog 1991 első napjaiban az Öböl menti háborútól való félelem miatt, s nincs kizárva, hogy 1 dollár 1,54 márka szintre emelkedjen január 15., az ENSZ BT által Irak számára megszabott határidő előtt - ekképp vélekednek egyes, közelebbről meg nem nevezett valutakereskedők. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy ha bánni jel utal a válság békés rendezésének lehetőségére, a dollár gyengülni fog. Más oldalról közelíti meg a kérdést a The Wall Street Journal. A lap értékelése szerint a valutakereskedők többségének december 20-ig, Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter lemondásának időpontjáig egyetlen elképzelése volt a dollár várható alakulására, azóta viszont már kétféleképpen ítélik meg a kérdést. Az egyik elgondolás szerint az év első felében a dollár rekordmélységekbe zuhan a márkával és valószínűleg a jennel szemben, s a tendencia változása csak az év második felében várható. A másik elképzelés a Szovjetunióban egyre növekvő bizonytalanság miatt a dollár nagymértékű erősödését vetíti előre. A gyenge dollár az USA kereskedelmi deficitjének alakulása szempontjából előnyös lehet exportösztönző hatása miatt, ugyanakkor inflatorikus hatású is, mivel megdrágítja az importot. Az erős dollár - épp ellenkezőleg - gyengíti az amerikai ipar nemzetközi versenyképességét, segít viszont az infláció mérséklésében. A The Wall Street Journal megállapítja, hogy a tavalyi év jócskán meglepte a közgazdászokat és a kereskedőket, akik általában erős dollárt vártak. 1990 első hónapjaiban a dollár erősödött ugyan a jennel szemben: a dollár szempontjából a legjobb napon 1 dollár 160,30 jennel volt egyenlő, s jól tartotta magát a márka ellenében is. Az év közepére azonban fordult a kocka, s a dollár lassú, de biztos esésbe kezdett a fontosabb valutákkal szemben. A márkával szemben december 10-én történelmi mélypontra zuhant: ezen a napon 1 dollárért mindössze 1,4625 márkát kínáltak, de soha nem látott mélységekbe esett a guldennel és a svájci frankkal szemben is, s közel jár ehhez a japán jen esetében is. (Folytatás a 2. oldalon) Bolgár árfelszabadítás benzinárusítási stoppal Január 3-tól, de legkésőbb január 15-től Bulgáriában felszabadítják a kiskereskedelmi árakat - jelentette be december 30-én Szófiában Puskarov ipari, kereskedelmi és szolgáltatásügyi miniszter. Az időzítésről tegnap lapzártáig nem érkezett pontosítás. Tekintettel az amúgy is rendkívül magas költségvetési deficitre, az állam csak a legrosszabb helyzetben lévő rétegeket tudja támogatni. Az viszont egységesen érint minden állampolgárt, hogy az alapvető élelmiszereket az új évben jegyre adják, a jegyrendszer februártól 20 cikkre terjed ki. Az országban keddi bejelentés szerint mintegy két hétre felfüggesztik a benzin értékesítését mind a magánautósoknak, mind a közületeknek, ha a kormány nem intézkedik azonnal a kimerülő tartalékok pótlásáról. A bolgár Petrol vállalat döntése szerint csak a mentőkkel, a tömegközlekedéssel és a lakosság ellátásához nélkülözhetetlen áruszállítással tesznek kivételt. A szófiai rádió a hírhez hozzátette, hogy Bulgária fő finomítója Burgaszban csak a szokásos mennyiség 10 százalékát finomítja. Az utóbbi három hónapban már csak korlátozott mennyiségben szolgáltak ki benzint. Az árusítást karácsony előtt már felfüggesztették egyszer, akkor gyakorlatilag csak dollárért lehetett feketén benzinhez jutni. Autók ezrei várakoznak folyamatosan a kutaknál, az év utolsó munkanapján is mindöszsze három kút volt nyitva a másfél milliós Szófiában. A szovjet szállítások visszaesése az akut devizahiánnyal bajlódó Bulgáriát különösen sújtja. Ismeretes, hogy Bulgária tavasszal felfüggesztette külföldi adósságai törlesztését. A Bulgáriának hitelező országok képviselőivel január második felében kezdődnek Párizsban tárgyalások az együttesen 10 milliárd dollárt meghaladó tartozások átütemezéséről. Puskarov elmondása szerint a bolgár kormány bízik abban, hogy az IMF-fel egyeztetett reformprogram szigorú betartása esetén idén mintegy 4,5 milliárd dollár hitelhez juthat az ország. (APA, AP-DJ, MTI)