Világgazdaság, 1991. január (23. évfolyam, 1/5507-21/5527. szám)

1991-01-03 / 1. (5507.) szám

XXIII. évfolyam, 1. (5507.) szám ÜZLETI NAPILAP 1991. január 3., csütörtök A HVH JELENTI A MOTORBENZIN FOGYASZTÓI ÁRA VÁRHATÓAN MÁR A JÖVŐ HÉTTŐL DRÁGUL. A 12-15 forintos áre­melésből 8 forintnyit a fogyasztási adó növekedése indokol, a további 4-7 forintos árnövelésre pedig az OKGT által ter­vezett termelői árnövekedés miatt kerül sor. Egyidejűleg a dollárelszámolásból származó kőolajimport költségvetési támogatása is megszűnik, a fogyasztók a teljes piaci árat fizetik meg. AZ IPARTESTÜLETEK TAGJAI SZEMÉLYENKÉNT 100-150 EZER FORINTOS HITELHEZ JUTHATNAK JANUÁR 15-TŐL. A három nap alatt felvehető kölcsönért piaci kamatot kell fizetni, a törlesztés futamideje fél év - erről írt alá megállapodást az Ipartestületek Országos Szö­vetsége és a finanszírozó Budapest Bank. A FRANCIA ELNÖK BIZALMASA BAGDADBA utazott tegnap az Öböl-válság békés rendezése kilátásainak megvizs­gálására. Michel Vauzelle, aki a nemzetgyűlés külügyi bizott­ságának elnöke, azt állította, hogy látogatása magánjellegű, nem visz üzenetet az iraki vezetőknek, s kezdeményezni sem szándékozik semmit. BELORUSSZIA ÉS UKRAJNA 10 ÉVES SZERZŐDÉST kötött. Ebben egymást szuverén államoknak nyilvánítják, a másik köztársaság állampolgárának a saját állampolgáréval azonos elbánást garantálnak, egymásnak kedvezményes köl­csönöket ígérnek, s előirányozzák a meglévő kapcsolatok további fejlesztését. DRASZTIKUS ENERGIAÁR-EMELKEDÉSEKKEL LÉ­PETT ÁT AZ ÚJÉVRE LENGYELORSZÁG- A háztartási gáz 80 százalékkal, a villany 20, a benzin 10 százalékkal drágult. OLASZORSZÁG ÁREMELÉSSEL kezdte az újévet. A kor­mány költségvetési okokból felemelte számos termék fogyasz­tási adóját, az elektromos áram, a telefon, az autópályák és a televízió előfizetési díját, valamint egy sor illetéket, ezek egy része azonban csak márciustól lép életbe. LETTORSZÁG LEGNAGYOBB NYOMDÁJÁNAK ÉPÜLETÉT szovjet belügyi csapatok zárták körül szerdán Rigában - közölte telefonon a francia AFP hírügynökséggel a független és hivatalos lett lapokat készítő nyomda egyik alkalmazottja. Nem ismeretes, hogy ki és miért vezényelte oda a belügyi osztagot. A NATO TÖRÖKORSZÁGNAK 40-NÉL TÖBB VADÁSZ­GÉPET KÜLD január 6. és 10. között Ankara múlt hónapban tett kérésére válaszként. A NATO diplomatái elmondták, hogy a gépek kizárólagosan védelmi célokat szolgálnak, s azokat támadólag nem fogják bevetni Irak ellen. A BÉREMELÉSEK RÉSZLEGES MEGADÓZTATÁSÁ­RA KÉSZÜL A MAGYAR KORMÁNY. A tervek szerint - amint azt tegnap Herczog László munkaügyi helyettes állam­titkár a Rádió Esti Krónikájában ismertette - 15 százalékig adómentesen lehet majd bért emelni, 25 százalékig a 15 százalék feletti részt terheli adó, 25 százaléknál nagyobb emelés ese­tén viszont a teljes béremelésre vetnek ki adót. Arról nem esett szó, hogy a tervezetnek mikor kíván érvényt szerezni a kormány. A NITROKÉMIA RÖVIDESEN TÍZ VEGYES VÁLLA­LATOT ALAPÍT. Réti Tamás vezérigazgató a szerdai év­nyitó munkásgyűlésen elmondta, hogy a jövőben a környezet­védelmet is komolyabban veszik - nem kis részben a gyáron belüli „zöldek” elégedetlensége miatt. Akár arra is sor kerül­het, hogy a vezetőség leállítja azokat az üzemrészeket, ame­lyek nem tudnak eleget tenni a környezetvédelmi előírások­nak. HÁROM ARAB KÜLÜGYMINISZTER TALÁLKOZÓ­JA, amely az Öböl-válságra keresett megoldást, a jelek sze­rint eredmény nélkül ért véget. Az egyiptomi, szíriai és líbiai politikus találkozójáról részletek nem szivárogtak ki. Kadhafi líbiai elnök viszont úgy nyilatkozott, hogy a három ország államfője - valószínűleg egy negyedik állam bevonásával - napokon belül találkozik. A JORDÁN KIRÁLY ÉS A BRIT MINISZTERELNÖK Londonban tárgyal ma az Öböl-válságról. Husszein Nagy-Britan­­niából továbbutazik, valószínűleg Franciaországba, Olaszor­szágba, Németországba és Luxemburgba is ellátogat. NÉPSZAVAZÁS A LENGYEL PRIVATIZÁCIÓRÓL? Walesa radikális, liberális, pragmatista kormányfőjelöltje a gyors privatizációt népszavazással szentesítené. 2. oldal FÉLMILLIÓ DOLLÁR MAGYARORSZÁGNAK AZ IMF-TŐL Januárban 300 millió dollárra, februárban további 200 millióra számíthatunk. 3. oldal Szovjet évnyitó költségvetés nélkül Oroszország alig fizetne a központi kasszába Szalontay Mihály jelenti Moszkvából. A Szovjetunió elfogadott terv és költségvetés nélkül kezdte az új évet. A központi kormányzat tehát nem tudja még, miből fog élni az ország 1991-ben. De annyit már nyilvánosságra hoztak: az államkassza nem fogja bírni a fogyasztási cikkek dotációját, és a lakosság je­lentős áremelésre számíthat már az első félévben. Az amúgy érdektelennek indult költségvetési vitába az oroszországi parlament dobott bombát: újév előtti hatá­rozata szerint az idén a köztársaság csak 24 milliárd rubelt ad be a szövetségi költségvetésbe, 119 milliárd rubellel kevesebbet az előző évinél. Gorbacsov ugyan rendkívüli jogköreivel is fenyegette a reni­tens Oroszországot a népi kül­döttek kongresszusán, de a parlament szemlátomást mérle­gelte, hogy ezúttal nem a kis balti államok megfélemlítése, hanem a legnagyobb és leggaz­dagabb köztársasággal való összeütközés a tét. Jelcinék így január 10-ig két hét haladékot kaptak az egyeztetésre. Az oroszországi befizetések ilyen mérvű csökkentésével a kor­mányszervek, a gazdaság, a hadsereg és a KGB finanszíro­zása, működése forog kockán. A szovjet állami árbizottság elnökhelyettese, Komin­a Pravdában úgy nyilatkozott, hogy tavaly a fogyasztási cik­kek ártámogatására mintegy 90 milliárd rubel ment el. A való­ságos termelési és értékesítési költségek szerinte átlagban 25 százalékkal haladják meg a forgalmazásukból befolyó bevé­teleket. Az idén legalább 150 milliárd rubelt kellene dotációk­ra fordítani, ha a támogatáso­kat a tavalyi szinten akarnák tartani. Ezt semmilyen költség­­vetés nem bírná el, az áreme­lés tehát elkerülhetetlen. Komin elmondta, hogy az élelmiszerek is megdrágulnak, de szemérmesen hallgatott ar­ról, milyen mértékben. Közöl­te viszont, mennyivel lesznek drágábbak a televíziók, rádiók, hűtőszekrények, személygépko­csik - igaz, ezek a cikkek már csak az idősebb szovjet vásár­lók emlékezetében élnek. Itt közel 50-70 százalékos áreme­lés várható. Ezzel szemben jó hír, hogy nem drágulnak a szeszes italok, sőt szeretnék termelésüket felfuttatni az 1985- ös, a félresikerült alkoholelle­nes törvény előtti szintre. Esze­rint a jelenleginél 35-40 száza­lékkal több vodka kerülne az üzletekbe. Az illetékes szerint januárban az üzletekben az árak még nem változnak, de a drágulást a termelők már elsejétől megér­zik. Az új évben bevezetett új ipari nagykereskedelmi árak alapján ugyanis az energiahor­dozók kétszeresére, a fémek ötven százalékkal, a fa- és fűrészáru ugyancsak kétszeresé­re, míg a gépipari termékek 40 százalékkal emelkednek. A vezetés ezzel ha az árre­formot nem is, az áremelést mindenféle politikai nyomással szemben elkerülhetetlenné tet­te. A leginkább fenyegetettek helyzetének enyhítésére az óévben született két utolsó elnöki rendelet egyike ötszázalékos szociális célú forgalmi adót vet ki, a bevételek 70 százalékát a köztársasági, 30 százalékát pedig a központi kasszába utalja az alacsony jövedelmű milliók támogatására. Gorbacsov másik rendelete gazdasági stabilizációs alapot kíván létrehozni az alacsony hatékonysággal termelők töme­ges csődjét elkerülendő, gya­korlatilag a vállalati számlákon felhasználatlanul heverő pénzek elvonásával. Ezt most a priva­tizáció jelszavával szeretnék végrehajtani, hogy ne érezzék azt a dolgozók: az állam ismét csak elviszi a pénzüket, és cserébe semmit nem adott érte. A gond csak az, hogy a központi áremelés és a válla­lati kasszák ilyen tehermente­sítése nem a meghirdetett piac­­gazdaság irányába mutat, s aligha lesz népszerű a köztársa­ságokban, melyeknek egyetérté­se nélkül ma már minden ren­delet csupán írott malaszt a Szovjetunióban. EBRD-küldöttségek indulnak Kelet-Európába A londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) már hivatalos megnyi­tása előtt is „él”: januártól szakértői küldöttségeket meneszt a kelet-európai országokba, hogy a megsegítendő államok illeté­keseivel együttműködve kidol­­gozzhassa „országstratégiáit” - tudta meg az MTI bankforrások­ból. Az új nemzetközi pénzinté­zet alapítását a PHARE-prog­­ram keretében határozták el 1990 nyarán, a kelet-európai orszá­gok finanszírozásának előmoz­dítására. (A PHARE-program 24 fejlett ország együttműködése­ként indult 1989 őszén, erede­tileg Lengyelország és Magyar­­ország megsegítésére, az EK brüsszeli bizottságának irányítá­sával, de azóta már a többi kelet­európai országra is kiterjesztet­te tevékenységét.) A 10 milliárd ECU-s alaptő­kéjű banknak kisebb részese­désekkel a kelet-európai orszá­gok is tagjai. A pénzintézet hivatalosan akkor alakul majd meg, amikor valamennyi tag­ország parlamentje ratifikálta alapító okiratát. A bank szak­értői szerint a hivatalos avatás áprilisra várható, az új intéz­mény akkortól kezdheti meg a hitelezést. A szokásos, illetve kedvez­ményes üzleti feltételeken kí­vül a kölcsönzés feltétele lesz az adós országok demokratikus berendezkedése és a környezet védelme is - mondta még novemberben Jacques Attali, a bank francia elnöke. Kincstári optimizmus, vagy valami más? Hogyan látják (export)piaci helyzetüket a gazdálkodók 1991-ben A makrogazdasági előrejelzések szerint a magyar gazdaság súlyos év elé néz 1991-ben. A különböző kuta­tóintézetek a GDP 0-5 százalékos visszaesésével, 40-60 százalékos inflációval, 300-1500 millió dollár közötti fizetési mérleghiánnyal számolnak a Népszabadság de­cember 30-i számában közölt adatok alapján. Vajon milyen piaci kilátásokkal indulnak az új évnek a mikrogazda­­ság szereplői, a vállalatok? Nos, nem reprezentatív alapon készített gyors interjúink szerint a gazdálkodók kevésbé pesszimistán ítélik meg a helyzetet, legalábbis az álta­lunk feltett kérdésre (kincstári) optimizmussal feleltek. Ezalól talán csak az agrárgazdaságból megkérdezett két vállalatvezető volt kivétel, akik meglehetősen bizonyta­lannak látják keleti értékesítési lehetőségeiket. Igaz azonban az is, hogy az export ellentételének fizetése körül még meglehetősen sok a kérdőjel, azaz ma még nem tudható, hogy mikor és hogyan fognak fizetni a keleti partnerek. (Folytatás a 3. oldalon) Bizonytalan kilátások a valuta- és a nemesfémpiacokon A dollár erősödni fog 1991 első napjaiban az Öböl menti háborútól való félelem miatt, s nincs kizárva, hogy 1 dollár­­ 1,54 márka szintre emelkedjen január 15., az ENSZ BT által Irak számára megszabott határ­idő előtt - ekképp vélekednek egyes, közelebbről meg nem nevezett valutakereskedők. Ugyanakkor azt is hangsúlyoz­zák, hogy ha bánni jel utal a válság békés rendezésének lehe­tőségére, a dollár gyengülni fog. Más­ oldalról közelíti meg a kérdést a The Wall Street Jour­nal. A lap értékelése szerint a valutakereskedők többségének december 20-ig, Eduard Sevardnadze szovjet külügymi­niszter lemondásának időpontjá­ig egyetlen elképzelése volt a dollár várható alakulására, azóta viszont már kétféleképpen íté­lik meg a kérdést. Az egyik elgondolás szerint az év első felében a dollár rekordmélysé­gekbe zuhan a márkával és valószínűleg a jennel szemben, s a tendencia változása csak az év második felében várható. A másik elképzelés a Szovjetunió­ban egyre növekvő bizonytalan­ság miatt a dollár nagymértékű erősödését vetíti előre. A gyen­ge dollár az USA kereskedelmi deficitjének alakulása szem­pontjából előnyös lehet export­­ösztönző hatása miatt, ugyanak­kor inflatorikus hatású is, mivel megdrágítja az importot. Az erős dollár - épp ellenkezőleg - gyengíti az amerikai ipar nem­zetközi versenyképességét, segít viszont az infláció mérséklésé­ben. A The Wall Street Journal megállapítja, hogy a tavalyi év jócskán meglepte a közgazdá­szokat és a kereskedőket, akik általában erős dollárt vártak. 1990 első hónapjaiban a dollár erősödött ugyan a jennel szem­ben: a dollár szempontjából a legjobb napon 1 dollár 160,30 jennel volt egyenlő, s jól tar­totta magát a márka ellenében is. Az év közepére azonban fordult a kocka, s a dollár las­sú, de biztos esésbe kezdett a fontosabb valutákkal szemben. A márkával szemben december 10-én történelmi mélypontra zuhant: ezen a napon 1 dollá­rért mindössze 1,4625 márkát kínáltak, de soha nem látott mélységekbe esett a guldennel és a svájci frankkal szemben is, s közel jár ehhez a japán jen esetében is. (Folytatás a 2. oldalon) Bolgár árfelszabadítás benzinárusítási stoppal Január 3-tól, de legkésőbb január 15-től Bulgáriában fel­szabadítják a kiskereskedelmi árakat - jelentette be december 30-én Szófiában Puskarov ipa­ri, kereskedelmi és szolgáltatás­ügyi miniszter. Az időzítésről tegnap lapzártáig nem érkezett pontosítás. Tekintettel az amúgy is rendkívül magas költségve­tési deficitre, az állam csak a legrosszabb helyzetben lévő rétegeket tudja támogatni. Az viszont egységesen érint min­den állampolgárt, hogy az alap­vető élelmiszereket az új évben jegyre adják, a jegyrendszer februártól 20 cikkre terjed ki. Az országban keddi bejelen­tés szerint mintegy két hétre felfüggesztik a benzin értékesí­tését mind a magánautósoknak, mind a közületeknek, ha a kormány nem intézkedik azon­nal a kimerülő tartalékok pótlá­sáról. A bolgár Petrol vállalat döntése szerint csak a mentők­kel, a tömegközlekedéssel és a lakosság ellátásához nélkülöz­hetetlen áruszállítással tesznek kivételt. A szófiai rádió a hír­hez hozzátette, hogy Bulgária fő finomítója Burgaszban csak a szokásos mennyiség 10 száza­lékát finomítja. Az utóbbi három hónapban már csak korlátozott mennyi­ségben szolgáltak ki benzint. Az árusítást karácsony előtt már felfüggesztették egyszer, akkor gyakorlatilag csak dollárért lehetett feketén benzinhez jut­ni. Autók ezrei várakoznak folyamatosan a kutaknál, az év utolsó munkanapján is mindösz­­sze három kút volt nyitva a másfél milliós Szófiában. A szovjet szállítások vissza­esése az akut devizahiánnyal bajlódó Bulgáriát különösen sújtja. Ismeretes, hogy Bulgá­­­­ria tavasszal felfüggesztette külföldi adósságai törlesztését. A Bulgáriának hitelező orszá­gok képviselőivel január máso­dik felében kezdődnek Párizs­ban tárgyalások az együttesen 10 milliárd dollárt meghaladó tartozások átütemezéséről. Puskarov elmondása szerint a bolgár kormány bízik abban, hogy az IMF-fel egyeztetett reformprogram szigorú betartá­sa esetén idén mintegy 4,5 milliárd dollár hitelhez juthat az ország. (APA, AP-DJ, MTI)

Next