Világgazdaság, 1991. február (23. évfolyam, 22/5528-41/5547. szám)

1991-02-01 / 22. (5528.) szám

XXIII. évfolyam, 22. (5528.) szám ÜZLETI NAPILAP 1991. február 1., péntek A JELENTI A SZÖVETSÉGESEK ÉS IRAK IS GYŐZELMI JELENTÉST ADOTT KI a tegnapi­ határ menti harcokról. Miközben Szaddám Huszein támogatást kér a harmadik világtól, ismét Scud rakéta csapódott be, ezúttal Ciszjordániában. GORBACSOV KÉNYTELEN MEGOSZTANI HATALMÁT A KATONÁKKAL - mondják szovjet források. Állítólag ennek jegyében kezdődött tegnap az SZKP központi bizottságának ülése. ROMÁNIA EGYÜTT AKAR MŰKÖDNI A PENTAGONÁLÉVAL - erről tárgyalt Olaszország­ban a forradalom óta első ízben Nyugatra utazó Ilies­cu román elnök. AZ ÚJ VÁLSÁGHELYZETRŐL TANÁCSKOZ­TAK A JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁGOK VEZETŐI Belgrádban, miután Horvátország megta­gadta Spegelj védelmi miniszter őrizetbe vételét. AZ EK ÉS AZ EFTA JÚNIUS VÉGÉIG MEG­EGYEZÉSRE AKAR JUTNI az összesen 380 millió fogyasztót érintő Európai Gazdasági Térről - jelentet­ték be a felek brüsszeli tárgyalásán. ÉSZAK-KOREA JAPÁN KÖZVETÍTÉSSEL KÍVÁN KÖZELEDNI WASHINGTONHOZ, de a két ázsiai ország képviselői csak a márciusi újabb talál­kozóról egyeztek meg. AZ EK KÁRPÓTOLJA A KÖZÖSSÉG LÉGI­TÁRSASÁGAIT A HÁBORÚ MIATTI VESZTESÉGEIKÉRT. Az ezzel foglalkozó munka­­csoport ma kezdi meg az egyebek között a verseny­­szabályok átmeneti enyhítését is magába foglaló ter­vezet kidolgozását. ÚJRAKEZDŐDTEK A GATT AGRÁRKERESKE­DELEM-LIBERALIZÁLÁSI TÁRGYALÁSAI Genf­ben a szervezet igazgatója által kezdeményezett két­oldalú találkozókkal. AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK (EIB) 25 MILLIÓ ECU-S HITELCSOMAGOT nyújt Magyar­­országnak. Ez része annak az 1 milliárd ECU-s hitel­­programnak, amelyet az EIB a gazdasági szerkezetá­talakításhoz­ nyújt Lengyelországnak és Magyarország­nak. AZ 50 MILLIÓ MÁRKÁS NÉMET SZÉNSEGÉLY is szerepelt a kormány csütörtöki ülésének napirend­jén. A széneladásból a várakozással ellentétben, nem folyik be 2,5 milliárd forint, mert a kabinet a fogyasz­tói ártámogatás mellett döntött. ENSZ-KEZDEMÉNYEZÉSRE BRAZÍLIÁBAN KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGTALÁLKOZÓ LESZ. Magyarország is bejelentette részvételét az 1992- es konferenciára, ahol azt vitatják meg a zöldmozgal­mak képviselői, milyen ipari, mezőgazdasági, lakossá­gi magatartás felel meg a környezeti követelmények­nek. MÁTÓL 5 FORINTRA NŐTT A HELYI TELE­FONBESZÉLGETÉS DÍJA, a távhívóforgalom díj­szabása pedig átlagosan 40 százalékkal emelkedik. A Magyar Államvasutak ugyancsak február 1-jétől átla­gosan 80 százalékkal emelte tarifáit. AZ OKGTT PRIVATIZÁCIÓJÁNAK MENETRENDJÉRŐL előreláthatólag február köze­pén dönt a kormány. A mamutcégről valószínűleg 13 iparvállalatot választanak le, ezeknél számítanak kül­földi tőke beáramlására. A VILLAMOS ENERGIA FOGYASZTÓI ÁRA ÁTLAGOSAN 50 SZÁZALÉKKAL EMELKEDIK február 1-jétől - közölte az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. Az 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelé­sű propán-butángáz-keverék ára átlagosan 80 százalék­kal növekszik. MÉG NEM ELÉG! A megtermelt tej garantált átvételét és a felvásárlási ár minimumának meghatározását sürgetik a tejtermelők. 3. oldal BIZONYTALAN LÉTMINIMUMADATOK Különböző számok keringenek, az emberek egy része viszont felélte tartalékait. 5. oldal Gyorsan növekedett tavaly a lengyel magánszektor A statisztikai adatok tükrében megvonták a mérleget Len­gyelországban a Balcerowicz-program első évéről, amelyre egyrészt a termelés visszaesése, a munkanélküliség megugrá­sa, másrészt a magánszektor előretörése és az infláció leszo­rítása volt a jellemző. Az inflációellenes küzdelem prioritásá­nak megmaradását jelzi, hogy a nemzeti bank holnaptól 55- ről 72 százalékra emeli a kereskedelmi bankoknak folyósított hitelei után felszámított kamatot. A program idei sikeréhez azonban a varsói kormány eltökéltségén kívül az adósságok egy részének elengedése is valószínűleg szükséges lesz. Miközben az állami vállala­tok uralta ipar termelése 25 százalékkal zuhant tavaly Len­gyelországban, addig a magán­­szektor teljesítménye 8,5 száza­lékkal gyarapodott, s ezzel a magánvállalatok duplájára növelték részesedésüket a gaz­daságban. Az­­ általában túl­foglalkoztatottsággal és alacsony hatékonysággal birkózó­­ álla­mi vállalatok nagymértékű elbocsátásokkal igyekeztek menekülni a csődtől. Ettől sok cég csak tartalékai felélésével menekült meg, s valószínűleg­ csupán átmenetileg. A termelésvisszaesés és a csődök egyenes következménye volt a foglalkoztatottak számá­nak csökkenése. A Balcerowicz­­program első évének végére 1,1 millió fölé nőtt a munkanélkü­liek száma, ez a munkaképes lakosság 6,1 százaléka. A reál­­jövedelmek 22,1 százalékkal, a reálbérek pedig 29,1 százalék­kal csökkentek 1990-ben. Igaz, a lengyel gazdasági programban tanácsadóként részt vevő ismert harvardi közgazdász, Jeffrey Sachs szerint, beszámítva olyan tényezőket, mint a fogyasztási cikkek választékának bővülése, valamint a gombamód megjele­nő új szolgáltatások, a reáljöve­delmek esése inkább 10 és 20 százalék között van. A megszorító gazdaságpoliti­kának voltak sikerei is: a nyu­gati kormányok és nemzetközi szervezetek által összeadott egymilliárd dolláros stabilizá­ciós tartalékkal sikerült megő­rizni a zloty értékét. A külke­reskedelem, azon beül is - részben a belföldi piac beszű­külésének is köszönhetően - főleg az élelmiszerexport a vártnál dinamikusabban, 15 százalékkal gyarapodott, miköz­ben az import 16 százalékkal csökkent, többlethez juttatva a kereskedelmi mérleget. Sikerült a tavaly februárban rekordot döntő, éves szinten 1100 száza­lékos inflációt is leszorítani, 1990 egészére nézve 250 száza­lékra, s decemberben az árak már csak 5 százalékkal emel­kedtek. (Folytatás a 2. oldalon) SElelm­iszersegély a palesztinoknak és Iraknak? Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókkal foglalkozó bizott­sága egyelőre elhalasztotta Irán azon kérésének teljesítését, hogy ideiglenesen részesítse élelmi­szersegélyben az iraki polgári lakosságot. Teherán a szomszé­dos állam súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiányára hivatkozva folyamodott támogatásért arra az időre, amíg bizottság utazik helyszíni terepszemlére. Az ENSZ indoklása szerint még nem találtak olyan vállalkozó szelle­mű tisztviselőt, aki hajlandó lenne a kockázatos útra. A kéréssel kapcsolatban nyugati diplomaták Irán szokatlan ügy­­buzgóságát emelik ki, kétségbe vonva, hogy a perzsa állam komolyan gondolja a háborúban való semlegességét. Az ENSZ tavaly augusztus 6- án hozott, Irak elleni nemzetkö­zi kereskedelmi szankcióról szóló határozata a gyógyszer­­szállítást nem tiltja, az élelmi­szersegélyeket azonban különle­ges körülmények esetére korlá­tozza. Az élelmiszersegély-nyújtást meg kell előznie egy nemzetközi testület, például az ENSZ vagy a Vöröskereszt nemzetközi bizottsága helyszí­ni vizsgálatának az élelmiszer­szükségletekről, a testület tag­jainak pedig részt kell venniük a segély szétosztásában. Az Európai Közösség 6 mil­lió ECU értékű - még a brüsz­­szeli bizottság jóváhagyására váró - élelmiszersegély-csoma­­got állít össze az izraeli meg­szállt területeken élő paleszti­nok számára - közölte Ariel Matutes, az EK mediterrán kapcsolatokért felelős megbí­zottja. A segélycsomag összeál­lítására és elküldésére azt köve­tően kerül sor, hogy az ENSZ segély- és menekültügyi bizott­sága (UNRWA) 33 millió dol­láros élelmiszersegélyért folya­modott. A megszállt területeken élő palesztinok jelentős támo­gatást kaptak az Öböl menti államoktól, a Kuvait elleni iraki invázió óta azonban a segélyek összege jelentősen megcsappant. (Reuter) A Bundesbank kamatot emel Az MNB is drágította a hiteleit A Bundesbank tegnap váratlanul fél százalékkal felemelte a leszámítolási és a lombard kamatot. A bejelentés után rögtön gyengülni kezdett a dollár, a jen és a font, Európában estek a részvényárfolyamok. Több európai országban, így Ausztriá­ban és Hollandiában már tegnap délután követték a német példát. Itt említendő meg, bár a véletlenek egybeesése, hogy az MNB is több kamattételét ezután drágábban számítja. Mint az MNB illetékese lapunk 5. oldalán olvasható nyilatkozatá­ban közölte, a két lépésnek semmi köze sincs egymáshoz. A Bundesbank fél százalék­­ponttal, 6,5 százalékra emelte a váltók ellenértékének kifizeté­sekor felszámított leszámítolá­si kamatlábat és ugyancsak fél százalékkal, 9 százalékra az értékpapírok elzálogosítása fejé­ben adott 24 órás kölcsönök kamatát, az úgynevezett sürgős­ségi lombard kamatot - jelenti a Reuter Frankfurtból. A hír alaposan meglepte a piacot, mert másfél hete a hét vezető ipari ország találkozó­ján Németország úgy tájékoz­tatta partnereit, hogy nem csök­kenti ugyan a kamatlábakat, amit rajta és Japánon kívül a többi­ek a lépés recesszióellenes statása miatt általánosan időszerűnek véltek, de nem is emeli. Mindezek ellenére sem lehe­tett kizárni a német kamateme­lés lehetőségét, de senki sem gondolta, hogy az Öböl-háború miatt egyébként is feszült pénz­világ ilyen rövid időn belül szembekerül a német pénzügyi kormányzat gazdaságot fékező intézkedésével. Ráadásul a Bundesbank elnöke, Karl Otto Pöhl a múlt héten még arról beszélt, hogy a várható külföl­di reakciók miatt nehéz lenne a kamatokat éppen most emelni. A jelek szerint mostanra vált nyilvánvalóvá, ha továbbra is az eddigi ütemben növekszenek a német tartományoknak és a szövetségi államnak az egyesí­téssel összefüggő kölcsönfelvé­telei, valamint emelkednek az egységes piac létrejöttével megnyíló óriási új lehetősége­ket kihasználó vállalatok hitel­­felvételei az felpörgetheti az árakat, amitől a németek, a rossz múltbéli tapasztalatokból okul­va, szerfelett ódzkodnak. A tőzsdék azonnal reagáltak a német bejelentésre. New Yorkban a kamatemelés miatt megerősödött márkával szemben a dollár a nagyon alacsony 1,4790-es szintre esett, később valamelyest emelkedett, de lapzártáig még mindig gyengébb volt mint tegnapelőtt záráskor. A részvényárfolyamok, leg­alábbis a márkától erősen füg­gő területeken, eséssel reagál­tak a német bejelentésre. A következő napokban felte­hetően több jegybank is a Bundesbank nyomába lép, már csak azért is, hogy ezzel az eszközzel is biztosítsa Valutájá­nak értékállandóságát a márká­hoz képest. Kérdés, mennyire fékezi majd az európai konjunk­túrát a magasabb kamatszint, mennnyire lesznek erősebbek a márkához kötődő valuták a dollárhoz és a jenhez viszonyít­va, át kell-e rendezni az EMS- ban együtt mozgó európai valu­ták árfolyamát a fellépő feszült­ségek oldására. (Reuter, DP­A) Miért lett a 700 millió dollárból 500 millió? Magyarország nem ütemezhet át Tegnap érkezett haza Brüsszelből Martonyi János, a Nem­zetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitká­ra, aki - Hárshegyi Frigyesnek, az MNB elnökhelyettesének társaságában - a legfejlettebb 24 ország, a G-24 ülésén vett részt. E szervezet 700 millió dolláros hiteligényünkből 500 millióra tett ígéretet azzal a megkötéssel, hogy az összeg felét az Európai Közösség nyújtja, másik felét pedig a közösségen kívüli 12 ország folyósítja. látszik a keleti blokk „bélyeg”. Magyarország kedvező megíté­lése több tényező együttes hatá­sából adódik. Országunk csak­nem 1 milliárd dolláros keres­kedelmi aktívuma mellett a fizetési mérleg is többlettel zárt tavaly. A privatizáció - nyugat­­i mércével mérve - viharos gyorsaságú, hiszen az állami tulajdon 10 százaléka már áta­lakult. Azaz 2000 állami válla­latból 200-at már sikerült rész­ben vagy egészben kivonni az állami kéz fennhatósága alól. E folyamat - fűzte hozzá Marto­nyi János - a külföldi tőke aktív közreműködésével valósult meg, miközben 500 millió dollárnyi működő tőke áramlott be az országba 1990-ben. Mindezek ellenére súlyos külső veszélyek fenyegetik a gazdaságot - hangsúlyozták a magyar kormánytisztviselők Brüsszelben -, hiszen az elhú­zódó háború és az esetleg elfu­tó olajárak egyaránt padlóra küldhetik az egyébként is nehe­zen finanszírozható Magyaror­szágot. Martonyi János utalt az idén esedékes 2,4 milliárd dol­láros tőke-, illetve az 1,7 mil­liárd dolláros kamattörlesztés­re. (Folytatás a 3. oldalon) A G-24 mostani brüsszeli ülésén a közép- és kelet-euró­pai országok ügyei kerültek napirendre. Ezeket az országo­kat - mondta a tegnapi sajtóbeszélgetésen Martonyi Já­nos államtitkár - már külön­­külön kezelik, azaz megszűnni Felrobbant egy szovjet vegyi gyár Megbénul a petrolkémiai ipar? A szovjet petrolkémia-ipar jelentős részének működését kétségessé teszi az a robbanás, amely múlt kedden a nyugat­uráli Nyizsnyekamszk város etilén- és polietiléngyárában történt. A japán Toyo vállalat által épített nyizsnyekamszki gyár látta el alapanyagokkal az or­szág petrolkémiai központjának számító körzet 8 másik vegyi gyárát. A múlt heti katasztrófa újabb csapás a nyersanyaggon­dokkal küszködő szovjet ipar számára, amelynek két évvel ezelőtt már amúgy is le kellett mondania a Tomszkban, illetve Szumgajtban felrobbant - ha­sonló profilú - vegyi gyáraiból érkező alapanyag-utánpótlásról. Az említett baleseteket az 1989- es emlékezetes baskíriai gáz­robbanásról szóló jelentésben hozták nyilvánosságra. A nyizsnyekamszki robbanás részleteiről a Financial Times egyelőre csak annyit tudott meg, hogy személyi sérülés nem történt, s várhatóan 8 hónapos munkát és egymilliárd dolláros költséget igényel a komplexum újjáépítése. Az üzemek megron­gálódása miatt körülbelül 40 ezer dolgozó munkahelye szűnt meg, s a térség közvetve érintett üzemeiben további 250 ezer foglalkoztatása vált kétségessé. A mostani robbanással évi 450 ezer, a két korábbinál 300 ezer, illetve 200 ezer tonna etilén- és propiléngyártó-kapacitás szűnt meg. Bár még tart a baleset kivizs­gálása, elképzelhető, hogy az ismét olyan okokra vezethető vissza - a biztonsági előírások súlyos megszegése, a minősít­hetetlen állapotú gázvezetékek és üzemi berendezések -, mint a korábbi hasonló esetek. Egy nyugati megfigyelő kaotikusnak nevezte a szovjet vegyiparban kialakult állapoto­kat. „Nincs alapanyag, nincs termelés, nincs pótalkatrész - nincs semmi” - foglalta össze. (Financial Times)

Next