Világgazdaság, 1991. február (23. évfolyam, 22/5528-41/5547. szám)
1991-02-01 / 22. (5528.) szám
XXIII. évfolyam, 22. (5528.) szám ÜZLETI NAPILAP 1991. február 1., péntek A JELENTI A SZÖVETSÉGESEK ÉS IRAK IS GYŐZELMI JELENTÉST ADOTT KI a tegnapi határ menti harcokról. Miközben Szaddám Huszein támogatást kér a harmadik világtól, ismét Scud rakéta csapódott be, ezúttal Ciszjordániában. GORBACSOV KÉNYTELEN MEGOSZTANI HATALMÁT A KATONÁKKAL - mondják szovjet források. Állítólag ennek jegyében kezdődött tegnap az SZKP központi bizottságának ülése. ROMÁNIA EGYÜTT AKAR MŰKÖDNI A PENTAGONÁLÉVAL - erről tárgyalt Olaszországban a forradalom óta első ízben Nyugatra utazó Iliescu román elnök. AZ ÚJ VÁLSÁGHELYZETRŐL TANÁCSKOZTAK A JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁGOK VEZETŐI Belgrádban, miután Horvátország megtagadta Spegelj védelmi miniszter őrizetbe vételét. AZ EK ÉS AZ EFTA JÚNIUS VÉGÉIG MEGEGYEZÉSRE AKAR JUTNI az összesen 380 millió fogyasztót érintő Európai Gazdasági Térről - jelentették be a felek brüsszeli tárgyalásán. ÉSZAK-KOREA JAPÁN KÖZVETÍTÉSSEL KÍVÁN KÖZELEDNI WASHINGTONHOZ, de a két ázsiai ország képviselői csak a márciusi újabb találkozóról egyeztek meg. AZ EK KÁRPÓTOLJA A KÖZÖSSÉG LÉGITÁRSASÁGAIT A HÁBORÚ MIATTI VESZTESÉGEIKÉRT. Az ezzel foglalkozó munkacsoport ma kezdi meg az egyebek között a versenyszabályok átmeneti enyhítését is magába foglaló tervezet kidolgozását. ÚJRAKEZDŐDTEK A GATT AGRÁRKERESKEDELEM-LIBERALIZÁLÁSI TÁRGYALÁSAI Genfben a szervezet igazgatója által kezdeményezett kétoldalú találkozókkal. AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK (EIB) 25 MILLIÓ ECU-S HITELCSOMAGOT nyújt Magyarországnak. Ez része annak az 1 milliárd ECU-s hitelprogramnak, amelyet az EIB a gazdasági szerkezetátalakításhoz nyújt Lengyelországnak és Magyarországnak. AZ 50 MILLIÓ MÁRKÁS NÉMET SZÉNSEGÉLY is szerepelt a kormány csütörtöki ülésének napirendjén. A széneladásból a várakozással ellentétben, nem folyik be 2,5 milliárd forint, mert a kabinet a fogyasztói ártámogatás mellett döntött. ENSZ-KEZDEMÉNYEZÉSRE BRAZÍLIÁBAN KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGTALÁLKOZÓ LESZ. Magyarország is bejelentette részvételét az 1992- es konferenciára, ahol azt vitatják meg a zöldmozgalmak képviselői, milyen ipari, mezőgazdasági, lakossági magatartás felel meg a környezeti követelményeknek. MÁTÓL 5 FORINTRA NŐTT A HELYI TELEFONBESZÉLGETÉS DÍJA, a távhívóforgalom díjszabása pedig átlagosan 40 százalékkal emelkedik. A Magyar Államvasutak ugyancsak február 1-jétől átlagosan 80 százalékkal emelte tarifáit. AZ OKGTT PRIVATIZÁCIÓJÁNAK MENETRENDJÉRŐL előreláthatólag február közepén dönt a kormány. A mamutcégről valószínűleg 13 iparvállalatot választanak le, ezeknél számítanak külföldi tőke beáramlására. A VILLAMOS ENERGIA FOGYASZTÓI ÁRA ÁTLAGOSAN 50 SZÁZALÉKKAL EMELKEDIK február 1-jétől - közölte az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. Az 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű propán-butángáz-keverék ára átlagosan 80 százalékkal növekszik. MÉG NEM ELÉG! A megtermelt tej garantált átvételét és a felvásárlási ár minimumának meghatározását sürgetik a tejtermelők. 3. oldal BIZONYTALAN LÉTMINIMUMADATOK Különböző számok keringenek, az emberek egy része viszont felélte tartalékait. 5. oldal Gyorsan növekedett tavaly a lengyel magánszektor A statisztikai adatok tükrében megvonták a mérleget Lengyelországban a Balcerowicz-program első évéről, amelyre egyrészt a termelés visszaesése, a munkanélküliség megugrása, másrészt a magánszektor előretörése és az infláció leszorítása volt a jellemző. Az inflációellenes küzdelem prioritásának megmaradását jelzi, hogy a nemzeti bank holnaptól 55- ről 72 százalékra emeli a kereskedelmi bankoknak folyósított hitelei után felszámított kamatot. A program idei sikeréhez azonban a varsói kormány eltökéltségén kívül az adósságok egy részének elengedése is valószínűleg szükséges lesz. Miközben az állami vállalatok uralta ipar termelése 25 százalékkal zuhant tavaly Lengyelországban, addig a magánszektor teljesítménye 8,5 százalékkal gyarapodott, s ezzel a magánvállalatok duplájára növelték részesedésüket a gazdaságban. Az általában túlfoglalkoztatottsággal és alacsony hatékonysággal birkózó állami vállalatok nagymértékű elbocsátásokkal igyekeztek menekülni a csődtől. Ettől sok cég csak tartalékai felélésével menekült meg, s valószínűleg csupán átmenetileg. A termelésvisszaesés és a csődök egyenes következménye volt a foglalkoztatottak számának csökkenése. A Balcerowiczprogram első évének végére 1,1 millió fölé nőtt a munkanélküliek száma, ez a munkaképes lakosság 6,1 százaléka. A reáljövedelmek 22,1 százalékkal, a reálbérek pedig 29,1 százalékkal csökkentek 1990-ben. Igaz, a lengyel gazdasági programban tanácsadóként részt vevő ismert harvardi közgazdász, Jeffrey Sachs szerint, beszámítva olyan tényezőket, mint a fogyasztási cikkek választékának bővülése, valamint a gombamód megjelenő új szolgáltatások, a reáljövedelmek esése inkább 10 és 20 százalék között van. A megszorító gazdaságpolitikának voltak sikerei is: a nyugati kormányok és nemzetközi szervezetek által összeadott egymilliárd dolláros stabilizációs tartalékkal sikerült megőrizni a zloty értékét. A külkereskedelem, azon beül is - részben a belföldi piac beszűkülésének is köszönhetően - főleg az élelmiszerexport a vártnál dinamikusabban, 15 százalékkal gyarapodott, miközben az import 16 százalékkal csökkent, többlethez juttatva a kereskedelmi mérleget. Sikerült a tavaly februárban rekordot döntő, éves szinten 1100 százalékos inflációt is leszorítani, 1990 egészére nézve 250 százalékra, s decemberben az árak már csak 5 százalékkal emelkedtek. (Folytatás a 2. oldalon) SElelmiszersegély a palesztinoknak és Iraknak? Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókkal foglalkozó bizottsága egyelőre elhalasztotta Irán azon kérésének teljesítését, hogy ideiglenesen részesítse élelmiszersegélyben az iraki polgári lakosságot. Teherán a szomszédos állam súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiányára hivatkozva folyamodott támogatásért arra az időre, amíg bizottság utazik helyszíni terepszemlére. Az ENSZ indoklása szerint még nem találtak olyan vállalkozó szellemű tisztviselőt, aki hajlandó lenne a kockázatos útra. A kéréssel kapcsolatban nyugati diplomaták Irán szokatlan ügybuzgóságát emelik ki, kétségbe vonva, hogy a perzsa állam komolyan gondolja a háborúban való semlegességét. Az ENSZ tavaly augusztus 6- án hozott, Irak elleni nemzetközi kereskedelmi szankcióról szóló határozata a gyógyszerszállítást nem tiltja, az élelmiszersegélyeket azonban különleges körülmények esetére korlátozza. Az élelmiszersegély-nyújtást meg kell előznie egy nemzetközi testület, például az ENSZ vagy a Vöröskereszt nemzetközi bizottsága helyszíni vizsgálatának az élelmiszerszükségletekről, a testület tagjainak pedig részt kell venniük a segély szétosztásában. Az Európai Közösség 6 millió ECU értékű - még a brüszszeli bizottság jóváhagyására váró - élelmiszersegély-csomagot állít össze az izraeli megszállt területeken élő palesztinok számára - közölte Ariel Matutes, az EK mediterrán kapcsolatokért felelős megbízottja. A segélycsomag összeállítására és elküldésére azt követően kerül sor, hogy az ENSZ segély- és menekültügyi bizottsága (UNRWA) 33 millió dolláros élelmiszersegélyért folyamodott. A megszállt területeken élő palesztinok jelentős támogatást kaptak az Öböl menti államoktól, a Kuvait elleni iraki invázió óta azonban a segélyek összege jelentősen megcsappant. (Reuter) A Bundesbank kamatot emel Az MNB is drágította a hiteleit A Bundesbank tegnap váratlanul fél százalékkal felemelte a leszámítolási és a lombard kamatot. A bejelentés után rögtön gyengülni kezdett a dollár, a jen és a font, Európában estek a részvényárfolyamok. Több európai országban, így Ausztriában és Hollandiában már tegnap délután követték a német példát. Itt említendő meg, bár a véletlenek egybeesése, hogy az MNB is több kamattételét ezután drágábban számítja. Mint az MNB illetékese lapunk 5. oldalán olvasható nyilatkozatában közölte, a két lépésnek semmi köze sincs egymáshoz. A Bundesbank fél százalékponttal, 6,5 százalékra emelte a váltók ellenértékének kifizetésekor felszámított leszámítolási kamatlábat és ugyancsak fél százalékkal, 9 százalékra az értékpapírok elzálogosítása fejében adott 24 órás kölcsönök kamatát, az úgynevezett sürgősségi lombard kamatot - jelenti a Reuter Frankfurtból. A hír alaposan meglepte a piacot, mert másfél hete a hét vezető ipari ország találkozóján Németország úgy tájékoztatta partnereit, hogy nem csökkenti ugyan a kamatlábakat, amit rajta és Japánon kívül a többiek a lépés recesszióellenes statása miatt általánosan időszerűnek véltek, de nem is emeli. Mindezek ellenére sem lehetett kizárni a német kamatemelés lehetőségét, de senki sem gondolta, hogy az Öböl-háború miatt egyébként is feszült pénzvilág ilyen rövid időn belül szembekerül a német pénzügyi kormányzat gazdaságot fékező intézkedésével. Ráadásul a Bundesbank elnöke, Karl Otto Pöhl a múlt héten még arról beszélt, hogy a várható külföldi reakciók miatt nehéz lenne a kamatokat éppen most emelni. A jelek szerint mostanra vált nyilvánvalóvá, ha továbbra is az eddigi ütemben növekszenek a német tartományoknak és a szövetségi államnak az egyesítéssel összefüggő kölcsönfelvételei, valamint emelkednek az egységes piac létrejöttével megnyíló óriási új lehetőségeket kihasználó vállalatok hitelfelvételei az felpörgetheti az árakat, amitől a németek, a rossz múltbéli tapasztalatokból okulva, szerfelett ódzkodnak. A tőzsdék azonnal reagáltak a német bejelentésre. New Yorkban a kamatemelés miatt megerősödött márkával szemben a dollár a nagyon alacsony 1,4790-es szintre esett, később valamelyest emelkedett, de lapzártáig még mindig gyengébb volt mint tegnapelőtt záráskor. A részvényárfolyamok, legalábbis a márkától erősen függő területeken, eséssel reagáltak a német bejelentésre. A következő napokban feltehetően több jegybank is a Bundesbank nyomába lép, már csak azért is, hogy ezzel az eszközzel is biztosítsa Valutájának értékállandóságát a márkához képest. Kérdés, mennyire fékezi majd az európai konjunktúrát a magasabb kamatszint, mennnyire lesznek erősebbek a márkához kötődő valuták a dollárhoz és a jenhez viszonyítva, át kell-e rendezni az EMS- ban együtt mozgó európai valuták árfolyamát a fellépő feszültségek oldására. (Reuter, DPA) Miért lett a 700 millió dollárból 500 millió? Magyarország nem ütemezhet át Tegnap érkezett haza Brüsszelből Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára, aki - Hárshegyi Frigyesnek, az MNB elnökhelyettesének társaságában - a legfejlettebb 24 ország, a G-24 ülésén vett részt. E szervezet 700 millió dolláros hiteligényünkből 500 millióra tett ígéretet azzal a megkötéssel, hogy az összeg felét az Európai Közösség nyújtja, másik felét pedig a közösségen kívüli 12 ország folyósítja. látszik a keleti blokk „bélyeg”. Magyarország kedvező megítélése több tényező együttes hatásából adódik. Országunk csaknem 1 milliárd dolláros kereskedelmi aktívuma mellett a fizetési mérleg is többlettel zárt tavaly. A privatizáció - nyugati mércével mérve - viharos gyorsaságú, hiszen az állami tulajdon 10 százaléka már átalakult. Azaz 2000 állami vállalatból 200-at már sikerült részben vagy egészben kivonni az állami kéz fennhatósága alól. E folyamat - fűzte hozzá Martonyi János - a külföldi tőke aktív közreműködésével valósult meg, miközben 500 millió dollárnyi működő tőke áramlott be az országba 1990-ben. Mindezek ellenére súlyos külső veszélyek fenyegetik a gazdaságot - hangsúlyozták a magyar kormánytisztviselők Brüsszelben -, hiszen az elhúzódó háború és az esetleg elfutó olajárak egyaránt padlóra küldhetik az egyébként is nehezen finanszírozható Magyarországot. Martonyi János utalt az idén esedékes 2,4 milliárd dolláros tőke-, illetve az 1,7 milliárd dolláros kamattörlesztésre. (Folytatás a 3. oldalon) A G-24 mostani brüsszeli ülésén a közép- és kelet-európai országok ügyei kerültek napirendre. Ezeket az országokat - mondta a tegnapi sajtóbeszélgetésen Martonyi János államtitkár - már különkülön kezelik, azaz megszűnni Felrobbant egy szovjet vegyi gyár Megbénul a petrolkémiai ipar? A szovjet petrolkémia-ipar jelentős részének működését kétségessé teszi az a robbanás, amely múlt kedden a nyugaturáli Nyizsnyekamszk város etilén- és polietiléngyárában történt. A japán Toyo vállalat által épített nyizsnyekamszki gyár látta el alapanyagokkal az ország petrolkémiai központjának számító körzet 8 másik vegyi gyárát. A múlt heti katasztrófa újabb csapás a nyersanyaggondokkal küszködő szovjet ipar számára, amelynek két évvel ezelőtt már amúgy is le kellett mondania a Tomszkban, illetve Szumgajtban felrobbant - hasonló profilú - vegyi gyáraiból érkező alapanyag-utánpótlásról. Az említett baleseteket az 1989- es emlékezetes baskíriai gázrobbanásról szóló jelentésben hozták nyilvánosságra. A nyizsnyekamszki robbanás részleteiről a Financial Times egyelőre csak annyit tudott meg, hogy személyi sérülés nem történt, s várhatóan 8 hónapos munkát és egymilliárd dolláros költséget igényel a komplexum újjáépítése. Az üzemek megrongálódása miatt körülbelül 40 ezer dolgozó munkahelye szűnt meg, s a térség közvetve érintett üzemeiben további 250 ezer foglalkoztatása vált kétségessé. A mostani robbanással évi 450 ezer, a két korábbinál 300 ezer, illetve 200 ezer tonna etilén- és propiléngyártó-kapacitás szűnt meg. Bár még tart a baleset kivizsgálása, elképzelhető, hogy az ismét olyan okokra vezethető vissza - a biztonsági előírások súlyos megszegése, a minősíthetetlen állapotú gázvezetékek és üzemi berendezések -, mint a korábbi hasonló esetek. Egy nyugati megfigyelő kaotikusnak nevezte a szovjet vegyiparban kialakult állapotokat. „Nincs alapanyag, nincs termelés, nincs pótalkatrész - nincs semmi” - foglalta össze. (Financial Times)